Barlog Károly egy korábbi dedikáció megosztásával emlékezik
a Facebook internetes közösségi portálon a most elhunyt Fehér Kálmán költőre. A
fotó alatti kommentekben izgalmas párbeszéd alakul ki a vajdasági magyar közélet tisztázatlan
kérdéseiről.
*
Szilárd Mezei: Hiába akarok, akkor se tudok elvonatkoztatni
attól, ki és mi volt FK és mi volt a szerepe Sziveriék kinyírásában. Egy
hóhérral kevesebb. A hóhér is ember, persze. Legyen neki könnyű a föld.
Barlog Károly: Nem is kell elvonatkoztatni. A kérdés
számomra az, hogyan nyerhet egy hóhér bűnbocsánatot?
Szilárd Mezei: Az attól függ, tanúsított-e megbánást.
Csaba Pressburger: „– Mi az, ami bánt?
– Amikor azok az emberek, akiket a barátaimnak gondolok,
átvernek, magadra hagynak, elárulnak. Példának okáért ami örökkön bánt: a
Symposion körüli történések. A Symposionnak én alapító tagja vagyok, Konczal,
Domonkossal, Bányaival együtt, mindent megtettem azért, hogy legyen és
virágozzon. Küldtem Magyarországra, Kassáktól Weöres Sándorig, Eörsi Pistától a
Párizsi Műhelyig... Közöltettem az írásokat, Bori Imrét angazsáltam mindjárt
kezdetben, nem mindenki tetszésére, hogy indítsa el az avantgárd írásait, így
keletkezett az egész sorozata... Sziverinek is én adtam ki az első könyvét,
mért akartam volna rosszat annak az embernek, aki akkor éppen olyan helyzetben
volt, hogy segíteni kellett volna neki. De nem volt megértés iránta se a Magyar
Szó, se a Könyvkiadó főszerkesztője, se a laptanács elnöke részéről. Engem
toltak be, mint egy trójai falovat, olyan dolgokba, amelyekhez semmi közöm nem
volt. Az inkriminált szám nem is az én nevem alatt jelent meg. Mégis próbáltam
segíteni. Csorbának mondtam, írja meg, mi történt, majd közli az írását a
Magyar Szó, de Erdélyi hallani sem akart róla. A vezérigazgatónak akkoriban nem
volt olyan hatalma, mint ma, hogy ezt megparancsolhatta volna..." (Farkas
Zsuzsa beszélgetése Fehér Kálmánnal; Hét Nap, 2013.)
Szilárd Mezei: Láttam, ez minden, csak nem megbánás,
maszatolás és hárítás, azaz hazugság
Csaba Pressburger: Minden szereplő hárít, tagad vagy nem
nyilatkozik.
Szilárd Mezei: Nem minden szereplő, csak azok, akik a másik
oldalon álltak, a hóhérok. De ez mindig is így volt, s így is lesz – kivéve a
te esetedben, ami ritka, hogy 5 év után megbánást tanúsít az azóta már
alkotmánybíró géniusz
Csaba Pressburger: Az se volt épp a szó szoros értelmében
véve megbánás, csak annak beismerése, hogy hiba volt. Persze ez se
lebecsülendő.
Szilárd Mezei: Igaz, de azért messze több, mint amit Sziveri
hóhérjai tettek
Szilárd Mezei: De, jaj, ezt egy Istenért se az alkotmánybíró
géniusz védelmében írtam!! Csak a két ügy hasonlósága mentén
Laskovity Ervin: A hóhérság kapcsán, Balázs Attila:
„Sajnálom nagyon a barátomat, Sziveri Jánost, és nagyon is hiányoltam egész
maradék életén át, de soha nem voltam úgy vele, hogy azt gondolnám, ő konkrétan
ebbe halt volna bele.”
Szilárd Mezei: Ő így gondolja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése