Konok Tamás kapja a Magyar Festészet Napja alkalmából kiosztott Életmű-díjat

Konok Tamás festőművész kapta ebben az évben a Magyar Festészet Napja rendezvénysorozaton hagyományosan odaítélt Életmű-díjat. Az elismerésről évről-évre a kortárs magyar festészet kiválóságaiból álló bizottság dönt, a díjat Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára adta át hétfőn.

Konok Tamás 1930. január 9-én született Budapesten, ahol 1945-1949 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendékeként, többek között Bernáth Aurél „keze alatt”. Tanulmányai elvégzése után kezdetben figurális stílusban alkotott, majd 1958-as párizsi ösztöndíját követően az absztrakt kifejezésmód felé fordult. Később kollázsokat, vonalra épülő monotípiákat készít. A mai napig jellemző nonfiguratív ábrázolásmódja a hetvenes évek elején bontakozott ki. Konok Tamás hosszú időn keresztül élt Párizsban és Zürichben.

A hetvennyolc éves, ma is aktív művész többek között elnyerte a Fiatal alkotók díját (1955), a Derkovits ösztöndíjat (’58), a New York-i H. Hertford Alapítvány ösztöndíját (’63), A Magyar Festők Társaságának Díját. 1998-ban Kossuth-díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. 1997-ben választották a l'Ordre du Mérite lovagjának.

Konok Tamás festményeit az elmúlt évtizedekben száznál is több önálló és csoportos kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők, alkotásai több tucat hazai, európai és tengeren túli közgyűjteményben megtalálhatók.
Munkatársai a művészt mindenekelőtt sokoldalú és nyitott emberként ismerik. Rendszeresen tart előadásokat az egyetemeken, jártas a zenében és az építészetben egyaránt. Önmagáról, művészetének útjairól írta 2005-ben: „Az ördög, amióta a világ világ, meg-megkísérti a művészeket. Lelkükért hírnevet és sok pénzt ígér cserébe. Az ördög ott, a Notre-Dame tövében, ahol lakom, engem is megkísértett a hatvanas évek elején… Igen, de mi lesz az elképzeléseimmel, alakuló festészetemmel, vékony testű graphidionjaim monokróm világával? Épülő hitemmel? Nem! Nagyon rosszul érezném magamat e valótlanságban. Jól döntöttem? – kísértett a kérdés a későbbi éhes napokon. Úgy gondolom, igen, mivel örömmel festettem és boldog voltam munkámban.”

Fehér hajlítás

Vonallengések

Laki Krisztina a Festetics-kastélyban tartja mesterkurzusát

Ismét Magyarországon tart mesterkurzust a világhírű művésztanár, Laki Krisztina. Növendékei október 17-én este a keszthelyi Festetics-kastély Tükörtermében adnak koncertet.

Laki Krisztina, a jelenleg Düsseldorfban élő szopránénekes a kitűnő magyar tenorista, Réti József tanítványa volt. Előadóként a Deutsche Oper am Rheinben aratta első sikereit, majd vendégszerepelt a kölni, bécsi, hamburgi, párizsi operaházak és a milánói Scala színpadán, a nemzetközi operaélet sztárjaival és híres karmesterekkel dolgozott együtt.

Az utóbbi években Laki Krisztina nemcsak előadóművészként ismert, emellett a müncheni Hochschule für Musik und Theater tanára, a Wiener Meisterkurs állandó oktatója. Már a világ számos pontján tartott mesterkurzust a felnövekvő operaénekes-generációnak.  A koncert- és dalénekesként is jelentős karriert befutó szoprán egykori tanítványai közül ma már többen sikeres művészek. Laki Krisztina oktatói munkásságát 2001-ben az Osztrák Tudományért és Kultúráért adományozott kitüntetéssel ismerték el.

A művésznő az idén október 9. és 18. között tart mesterkurzust hazánkban, ezúttal Keszthelyen. A kurzus résztvevői - Raquel Lojendio (Spanyolország), Carmela Konrad (Svájc), Annette Lubosch (Németország) Dobi-Kiss Veronika, Domoszlai Sándor, Ducza Nóra – között most is akad olyan, aki már nem első ízben tanul tőle mesterségbeli fogást.

Az immár hagyományos záróhangversenyre október 17-én, 19:00 órakor kerül sor, amelyen a nemzetközi dal-, oratórium és operairodalom remekműveiből hallhat részleteket a közönség a kurzus résztvevőinek előadásában. A koncert helyszíne Magyarország egyik legjelentősebb barokk műemléke, a keszthelyi Festetics-kastély.