Va(j)dmagy ABC: 1991

1991. december 12., csütörtök

A Népszava interjúja Bakosi Miklóssal

Budapesten a Népszava című napilap interjút közölt Bakosi Miklós, volt politikai üldözöttel, aki ekkor már kórházban volt.

„– Mikor volt börtönben?

– 1950-ben, 8 hónapig. Szovjetellenességgel vádoltak. Rettenetesen megkínoztak… A lábamat, a kezemet kikötötték, s gumibottal verték a nemi szerveimet. A fogaimból csak hét maradt. Kinyittatták a számat, csokoládét raktak bele, utána pedig sorban telepisálták. Állatok! Állatok! Férgek! Négyen voltak: ÁVH-s kommunisták, gazemberek! Könyörögtem nekik… Esdekeltem, hogy ne bántsanak, mert beteg vagyok. De csak röhögtek a képembe, s vertek, vertek… […]

– Ön keresztény ember: miért nem bocsát meg?

– Könyörögtem nekik, hogy ne bántsanak, de csak röhögtek… Látom őket magam előtt. Borzalmas emlék. Vertek, vertek, vertek… És röhögtek. A párttitkár és a tanácselnök is, amikor bocsánatért esdekeltem. Ha megszántak volna, én is megbocsátanék… Ha csak egy kicsit is megsajnáltak volna. De kommunisták voltak, akiknek ha azt mondták, rúgjon az emberbe ötöt, belerúgtak huszonötöt… Állatok! El kell őket taposni!

– Miért nem a bíróságokra bízza az igazságszolgáltatást?

– Nem bízom bennük. Az ítélet túl enyhe lenne, legfeljebb csak ejnye-bejnye.”

1991. december 1., vasárnap

Antall József nyilatkozata az Új Ember című katolikus hetilapban

Az Új Ember című katolikus hetilap 1991-es összevont évzáró számában közli Antall József miniszterelnök helyzetértékelő nyilatkozatát:

„A történelmi igazságtétel elkerülhetetlen. A jogállamiság keretein belül ezt meg kell tennünk. Egyetlen olyan törvényt sem hoztunk, amely ne állna ezzel összhangban, s csak csodálkozni lehet azon, hogy amikor gyilkosokról, gyilkosságban közreműködőkről vagy a hazaárulás nagyon súlyos, minősített eseteiről van szó, ezt a törvényt egyesek a jogállamisággal ellentétes döntésként fogják föl. A meghozott törvények – ismételten hangsúlyozom – nem állnak ellentétben az igazságérzettel, a jogállami keretekkel. Nagyban hozzájárult volna a békesség megteremtéséhez, ha azok, akik korábban elkövették ezeket a bűnöket, ma nem haszonélvezői lennének a múltban szerzett kiváltságaiknak, hanem lett volna bennük annyi szemérem, hogy maguktól elismerik tetteiket. Ha hajlandók lettek volna szégyenkezve, röstelkedve, de legalább bevallani, akkor a társadalom sértett csoportjai, a megpróbáltatásokat átéltek sokkal könnyebben válnának megbocsátóvá és felejtővé.”

1991. november 18., hétfő

Megérkezik az Alkotmánybíróságra Göncz Árpád köztársasági elnöki indítványa a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény előzetes normakontrolljára

A magyar Alkotmánybírósághoz megérkezett a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök küldött meg a taláros testületnek előzetes normakontrollra.

Mécs Imre nyilatkozata a Népszavában

Budapesten a Népszava című napilap közli Mécs Imre, volt ötvenhatos halálraítélt nyilatkozatát arról, hogy miért támadja meg az Alkotmánybíróságnál a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt:
„…azt láttam a parlamentben, hogy eldurvult és eltorzult a politikai élet. S ki tudja hányadszor végiggondolva, rádöbbentem, hogy ez a törvény is a társadalom megosztottságát, az emberek félelmét és szorongását növeli. Az országnak nem erre van szüksége. A múlt megismerése csak azért fontos, hogy tanuljunk belőle, de erre a büntetőjog alkalmatlan eszköz. A harmincöt évvel ezelőtti generációnak legfeljebb a fele él, és azok, akik időközben felnőttek, értetlenül állnak a törvényesített bosszú előtt. Ráadásul nekik kell az apák adósságait kiegyenlíteni, az új gazdasági rendet és demokratikus társadalmat kiépíteni” – nyilatkozta Mécs Imre a Népszava 1991. november 18-i számban.

1991. november 4., hétfő

Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot

A magyar Országgyűlés név szerinti szavazással, a kormánypárti többség támogatásával, az ellenzék egy részének heves tiltakozása, más részének tartózkodása mellett elfogadta a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot, amelyet Zétényi Zsolt és Takács Péter 1991 májusában nyújtott be a parlamentnek.

1991. november 3., vasárnap

Göncz Árpád nyilatkozata a Magyar Rádióban egy nappal a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat elfogadása előtt

Egy nappal a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat elfogadása előtt Göncz Árpád nyilatkozott a Magyar Rádióban:
„…korántsem a társadalom, hanem a politika erőszakolja ki az igazságtétel végtelen procedúráját, amely inkább csak eltereli lényegi kérdésekről a figyelmet. Pedig ehelyett a gazdasági kérdések, az ifjúság jövője, a szociális biztonság problémái, a kultúra helyzete s a mezőgazdaság szerteágazó gondjai várnának mihamarabb megoldást…”