Megérkezik az Alkotmánybíróságra Göncz Árpád köztársasági elnöki indítványa a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény előzetes normakontrolljára

A magyar Alkotmánybírósághoz megérkezett a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök küldött meg a taláros testületnek előzetes normakontrollra.

Mécs Imre nyilatkozata a Népszavában

Budapesten a Népszava című napilap közli Mécs Imre, volt ötvenhatos halálraítélt nyilatkozatát arról, hogy miért támadja meg az Alkotmánybíróságnál a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt:
„…azt láttam a parlamentben, hogy eldurvult és eltorzult a politikai élet. S ki tudja hányadszor végiggondolva, rádöbbentem, hogy ez a törvény is a társadalom megosztottságát, az emberek félelmét és szorongását növeli. Az országnak nem erre van szüksége. A múlt megismerése csak azért fontos, hogy tanuljunk belőle, de erre a büntetőjog alkalmatlan eszköz. A harmincöt évvel ezelőtti generációnak legfeljebb a fele él, és azok, akik időközben felnőttek, értetlenül állnak a törvényesített bosszú előtt. Ráadásul nekik kell az apák adósságait kiegyenlíteni, az új gazdasági rendet és demokratikus társadalmat kiépíteni” – nyilatkozta Mécs Imre a Népszava 1991. november 18-i számban.

Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot

A magyar Országgyűlés név szerinti szavazással, a kormánypárti többség támogatásával, az ellenzék egy részének heves tiltakozása, más részének tartózkodása mellett elfogadta a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot, amelyet Zétényi Zsolt és Takács Péter 1991 májusában nyújtott be a parlamentnek.

Göncz Árpád nyilatkozata a Magyar Rádióban egy nappal a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat elfogadása előtt

Egy nappal a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat elfogadása előtt Göncz Árpád nyilatkozott a Magyar Rádióban:
„…korántsem a társadalom, hanem a politika erőszakolja ki az igazságtétel végtelen procedúráját, amely inkább csak eltereli lényegi kérdésekről a figyelmet. Pedig ehelyett a gazdasági kérdések, az ifjúság jövője, a szociális biztonság problémái, a kultúra helyzete s a mezőgazdaság szerteágazó gondjai várnának mihamarabb megoldást…”