A Vajdaság Ma hírportál összefoglaló jellegű tudósítást
közöl a Magyar Nemzeti Tanács üléséről, amelyet Adán tartottak meg.
*
Heves viták a Magyar Nemzeti Tanács adai ülésén
Heves vitáktól és
személyeskedéstől sem volt mentes a Magyar Nemzeti Tanács tizenhetedik rendes
ülése, amelyet ma délután tartottak meg az adai községi képviselő-testület
nagytermében.
A Magyar Nemzeti Tanács Adán megtartott ülésén a legnagyobb
vitát a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója kinevezésének
előzetes jóváhagyására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, ugyanis a Magyar
Mozgalom már napokkal korábban nehezményezte, hogy a Magyar Nemzeti Tanács
illetékes bizottságai annak ellenére nem támogatták Varga Anikó eddigi igazgatónő
kinevezését – aki egyébként az egyedüli jelölt volt a posztra –, hogy mind a
tantestület, mind az intézmény igazgatóbizottsága támogatta.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke az
intézmény és az MNT közötti együttműködés hiányát hozta fel magyarázatként,
aminek bizonyításául számos példát is felsorakoztatott, hangsúlyozva, hogy hiába
keresték meg az elmúlt másfél év során több ízben is az iskola vezetőségét, nem
tudtak együttműködést kialakítani velük, majd hozzátette, ez az egyetlen ilyen
oktatási intézmény Vajdaságban. Minderre válaszul Joó-Horti Lívia kifejtette,
hogy szerinte egyértelmű politikai leszámolásról van szó, majd hozzátette,
mélységesen szégyelli, hogy az MNT Oktatási Bizottsága – amelynek egyébként
maga is tagja – idáig jutott, sőt szégyelli magát annak elnöke helyett is.
Perpauer Attila az Oktatási Bizottság elnökeként visszautasította az
elhangzottakat, mondván „senkinek nem kell szégyellnie magát helyette”, majd
leszögezte, a bizottság továbbra is szakmai szervként kíván működni, és ilyen
elvek mentén fogja meghozni a döntéseit is. Petkovics Márta a Kosztolányi Dezső
Tehetséggondozó Gimnázium működésében általa tapasztalt szabálytalanságokról
beszélt, Várkonyi Zsolt pedig az MNT állásfoglalásával kapcsolatos jogi
aggályainak adott hangot, majd feltette a kérdést: „Vajon mi a bűne Varga
Anikónak?", amire a választ Joó-Horti Lívia adta meg, aki leszögezte:
„Varga Anikónak az a bűne, hogy a Magyar Mozgalom alapító tagja”, majd
hozzátette, úgy véli, ebben az esetben egyszerű karaktergyilkosságról van szó. Hajnal
Jenő „minősíthetetlen rágalomnak” nevezte mindazt, amit Joó-Horti Lívia megfogalmazott,
majd arról beszélt, hogy maga is felkereste az intézmény igazgatóját, és több példát
is felhozott, amelyekkel azt kívánta alátámasztani, hogy az intézmény vezetője
valóban nem volt együttműködő a Magyar Nemzeti Tanáccsal. „Olyan hiányosságok,
olyan mulasztások voltak tapasztalhatók részéről, amelyek nem elfogadhatók” –
szögezte le Hajnal Jenő. A tanács végül 22 igen és 2 nem szavazattal, valamint
1 tartózkodással fogadta el a döntést.
A másik nagy vitát kiváltott napirendi pont a Végrehajtó
Bizottság döntésének jóváhagyása volt a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola
igazgatója felmentésének véleményezése kapcsán. A bizottság ugyanis támogatta
az intézmény igazgatóbizottságának az igazgató felmentésére vonatkozó
kezdeményezését, amit a tanács szintén szavazattöbbséggel hagyott jóvá. Jerasz
Anikó indoklásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy az intézmény kettes
osztályzatot kapott az illetékes szervek vizsgálatán, és az igazgató erről nem
tájékoztatta az igazgatóbizottságot, amellyel állítása szerint egyébként sem
tudott együttműködni, és az igazgatóbizottság tagjai egyéb okok mellett éppen
ezért kezdeményezték a felmentését. A Magyar Mozgalom tagjai szerint ebben az
esetben is politikai leszámolás történt. Várkonyi Zsolt és Joó-Horti Lívia
nehezményezték, hogy a leváltásra „telefonos fenyegetéseket követően került
sor”, valamint azt is, hogy az igazgatóbizottság kezdeményezését mindössze két
nap alatt elfogadta a tartományi oktatási titkárság, az MNT Oktatási Bizottsága
és az MNT Végrehajtó Bizottsága is. Hajnal Jenő saját élményeit idézte fel az
igazgatóval kapcsolatban, aki elmondása szerint ellenállt, amikor felkínálták
az intézménynek, hogy kamerákat helyeznek ki a Petőfi-szobor megvédése érdekében.
A tanács állást foglalt a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek
Szövetsége Népesedési és Családgondozási Cselekvési Programjával kapcsolatban
is, amely az MNT Népesedési Akcióterve által előirányzott munka folytatását
öleli fel. Bevezetőjében Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke hangsúlyozta, hogy a
család intézménye veszélyben van, ezért nagy szükség van a védelmére, amihez
pozitív példát szolgáltatnak a nagycsaládos egyesületek, ezért óriási szükség
van a támogatásukra. Beszélt az anyaországi mintát követő rendezvények, valamint
az önkormányzatok családokat segítő intézkedéseinek fontosságáról és sok egyéb kérdésről
is, majd végezetül leszögezte: „A magyarság fogyásának víziója valósággá
válhat, fontos, hogy ezt ne engedjük meg!” Várkonyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy
„megsemmisítésre került az MNT Népesedési Akcióterve”, majd hozzátette, ha
összehasonlítjuk a szövegeket, láthatjuk, hogy az 50 oldalas akciótervnek a
mostani 5-6 oldalas „iromány” csupán a vázlata, majd nehezményezte, hogy nincs
benne szó sem hordozókról, sem határidőkről, sem eszközökről. Joó-Horti Lívia
kifejtette, hogy olyan dokumentum megszűnéséről kell beszélni, amire az előző
felállású MNT méltán volt büszke, hiszen a közösség megtartására vonatkozó vízióit
fogalmazta meg benne. Perpauer Attila hangsúlyozta, hogy átlátható és valós
adatokra épülő dokumentum jött létre, amely figyelembe vette a reális
helyzetképet, majd kiemelte annak fontosságát is, hogy a dokumentum több olyan elemet
is tartalmaz, amelyek az oktatásra vonatkoznak. A dokumentumot ezt követően
többen is védelmükbe vették, köztük Hajnal Jenő, Kecskés Endre, Paskó Csaba,
Nyilas Leonov Anita és Madarász Gyula is, majd Krizsán Vilmos kifejtette, az
volt a céljuk, hogy olyan keretet alkossanak meg, amely meghatározza, melyek
azok a feladatok és ajánlások, amelyek rájuk és a partnereikre várnak, majd
hozzátette, ennek részletei a majdani operatív terv részét fogják képezni.
Hozzátette, szeretnék, ha azok, akik eddig részt vettek az akcióterv megvalósításában,
ezentúl is szerepet vállalnának benne.
Az ülésen mindemellett döntés született több intézmény igazgatói
kinevezésének előzetes jóváhagyásáról, az egyes intézmények igazgatóbizottságaiban
és iskolaszékeiben javasolt személyi változások jóváhagyásáról, több oktatási
intézmény tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztálya megnyitásának
véleményezéséről és egyéb kérdésekről is, valamint jóváhagyták az MNT
Végrehajtó Bizottságának a különféle pályázatok pénzeszközelosztására vonatkozó
döntéseit is.
H. A.
(Vajdaság Ma, 2016. május 27.)
A Magyar Nemzeti Tanács tizenhetedik rendes ülését az adai
községi képviselő-testület nagytermében tartották meg
