Egy háború borzalmai, első kézből

A Prae.hu című irodalmi-művészeti portál Performance-doc nevű rovatában/blogjában közzéteszi a Bajtai Kornéllal készült interjút.

*

Egy háború borzalmai, első kézből

A bosnyák szerző Szarajevói hercegnő című regényét olvasva az ember úgy érzi, mintha ő maga is ott lenne az ostromlott fővárosban – mondta el a Prae.hu-nak adott interjúban Bajtai Kornél, a regény fordítója

A Szarajevói hercegnő című regény 1993-ban játszódik, a szerb ostromgyűrűbe zárt Szarajevóban: egy kórház, az emberéletekért küzdő orvosok, egy súlyosan sérült kislány és a közönyös ENSZ-bürokraták. Ezekből az elemekből építkezik Edo Jaganjac műve. A szerző az ostrom idején a szarajevói központi kórház sebésze volt, s így a saját élményein keresztül mutatja be, milyen volt az élet egy olyan városban, ahonnan se ki-, se bejutni nem lehetett, és naponta több ezer gránát hullott az ottrekedtekre. A regény várhatóan az idei Ünnepi Könyvhétre jelenik meg magyarul a Free European Man, vagyis a FEM kiadó gondozásában. Bajtai Kornél fordító elmondta: a Szarajevói hercegnő egy olyan történet, amely senkit sem hagy közönyösen. Egy igaz történet a szomszédból.

● Huszonöt évvel a boszniai háború befejezése után van még mondanivaló erről a vérontásról?

– Az idén lesz a srebrenicai vérengzés és a háborút lezáró daytoni békeszerződés huszonötödik évfordulója. Valóban sok mindent elmondtak már azóta a harcok alakulásáról, a tragédiákról, a szörnyűségekről, de mindenki elsősorban a saját igazságához ragaszkodik. És itt nemcsak az egymással szemben álló szerbekre, horvátokra és bosnyákokra gondolok, hanem a nemzetközi közösségre is.

● És mi ez az igazság?

– A három szembenálló fél igazsága röviden úgy foglalható össze, hogy „mi voltunk a szenvedő fél, a másik kettő meg az agresszor”. Ezzel szemben a nemzetközi közösség igazsága sokkal képmutatóbb. Miközben a háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék ítéletei, és úgy általában a nemzetközi vélekedés is a szerbeket jelöli meg főbűnösként, addig a háború idején az egymás ellen harcoló erők között álló ENSZ – és a testvérszervezetei – közönyösen, ha nem épp szadista élvezettel nézték végig a Szarajevóban rekedt polgárok szenvedését. Sokan közülük úgy tekintettek a muzulmán vallású bosnyákokra, mint iszlám fanatikusokra, akik épp dzsihádban vannak, tehát nem kár értük, minél többet gyilkolnak meg a szerbek, annál jobb. Erről a regényben is lehet olvasni.

● Hogyan bontja ki mindezt a kötetében a szerző?

– A cselekmény vezérfonala a szarajevói hercegnő, vagyis az ötéves Irma történetére épül. Édesanyja a testével védte meg egy becsapódó gránáttól. Az anyával végzett a lövedék, a kislány azonban túlélte a támadást, de a hátába fúródó repesz komplikációkat okozott, már nem tudták helyben kezelni, ezért mielőbb ki kellett volna őt menekíteni a városból, hogy rendes gyógykezelést kapjon. A sebészként dolgozó szerző a regényben közelharcot vív az ENSZ adminisztrációs gépezetével annak érdekében, hogy evakuálják a kislányt. Miután folyamatosan süket fülekre talál, végül a médiához fordul: az olyan nagy tévétársaságok, mint a BBC, a CNN és a Sky News felkapják a témát, végül a nemzetközi erők kényszerhelyzetbe kerülnek, s végül a közvélemény nyomása miatt kimenekítik Irmát. De a központi cselekményszál mellett mélységében is megismerhetjük az ostromlott város mindennapjait. Az elbeszélő olyannyira magával sodor bennünket, hogy helyenként úgy érezzük, mintha mi magunk is ott lennénk az ostromlott városban. Olyan erős a regény képi megjelenítése, hogy a szerzőt már Hollywoodból is megkeresték.

● Milyen fogadtatása volt a könyvnek a délszláv térségben?

– Eddig Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában jelent meg a könyv, és ebben a két országban az utolsó példányig elfogyott, jelenleg nem is kapható. A szerző elmondása szerint mindkét helyen pozitív volt a fogadtatása. Főleg Szerbia esetében nyilván ez annak is köszönhető, hogy talán ez az első olyan könyv, amit a háború egyik részvevője írt, de nem a másikat okolja, hanem objektíven beszél nemcsak arról, hogy milyen kegyetlenkedéseket követtek el a szerbek a fogolytáboraikban, hanem arról is, hogy Szarajevóban néhány szabadcsapat vagy éppen kizárólag a saját hátsó felét védő politikus hogyan használta ki a „sajátjait”. A regény egyébként Csehországban is megjelent – a szerző a háború vége óta Prágában él –, s ott 2015-ben az év fordításkötete és az év könyve díjat is elnyerte.

– Milyen elemeiben tudja majd ez a regény megszólítani a magyar olvasóközönséget?

– A magyar közönség számára azért lehet érdekes ez a regény, mert itt sokan meglepően keveset tudnak a boszniai háborúról. Néhány hónapja budapesti barátainkkal jártunk Szarajevóban. Miután körbejártuk a várost, megmutattuk nekik a háború egyes emlékhelyeit, az egykori Holiday Inn, mai Hollyday szállodában aludtunk, amelynek felső emeleteiről lőttek a szerbek a béketüntetés részvevői közé. Barátunk egy pálinka után mondta el, hogy csak ekkor döbbent rá arra, hogy miközben ő gondtalan kamaszéveit élte a kilencvenes évek Magyarországán, itt a vele egyidős fiatalok áram, víz és élelem nélkül a puszta túlélésükért küzdöttek, és soha nem tudhatták, mikor végez velük egy szerb orvlövész, amikor éppen átfutnak az utcán, hogy vizet vagy ételt szerezzenek. Másrészt pedig ezúttal is működik a közhelyszámba menő megállapítás, miszerint a történetnek van egy magyar szereplője is: a vajdasági származású Németh Árpád a Sky News stábjával mindvégig jelen volt az események idején, a könyvben is szerepel és nagy örömömre elvállalta, hogy megírja a magyar nyelvű kiadás előszavát. Ezzel, és részletes lábjegyzetekkel igyekszem minél érthetőbbé tenni az eseményeket, körülményeket a magyar olvasóközönség számára.

Szabó Palócz Attila

(Prae.hu, 2020. február 27.)

Bajtai Kornél

Edo Jaganjac (a kép jobb szélén)

A magyarok hisznek a házasságban

A Dunakanyar Régió című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

A magyarok hisznek a házasságban

Tuzson Bence: Az elmúlt években Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az esküvők száma Európában.

A magyar családtámogatási rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, a gyermekvállalásra készülő fiatal házasok sokféle segítséget kapnak, és talán ennél is fontosabb, hogy Magyarországon családbarát környezetben élhetnek – mondta el a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője, aki fontos eredménynek nevezte azt is, hogy már több mint százezer család igényelte a tavaly júliusban indult családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását. A családbarát környezet kialakításának köszönhetően tavaly január és november között mintegy hatvankétezren kötöttek házasságot hazánkban, vagyis nyolcvannégy százalékkal többen, mint 2010-ben – hangsúlyozta a politikus.

– Miben rejlik a magyar családtámogatási rendszer egyedisége?

– A családtámogatás hazánkban kialakított sokféleségére nincs példa nemzetközi szinten, de egyedülálló az is, hogy egy kormány ilyen súllyal tűzze zászlajára a családok segítését, támogatását, felkarolását. Szemléletes példája ennek, hogy már több mint százezer család igényelte a tavaly júliusban indult családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását. A kormány tíz éve hirdette meg a családbarát fordulatot, amelynek számos eleme között már akkor is szerepelt a gyermekek ingyenes étkezése, az iskolai tankönyvek ingyenessége, az Erzsébet-táborok által nyújtott üdülési lehetőség, a házasságkötéskor kapható támogatás, a nagyszülői gyed és a szülői adómentesség. A legfontosabb azonban – mindezek mellett – a családbarát mentalitás, ami lassan, de folyamatosan formálódik.

– A lakossági érdeklődést a kormányzati törekvések pozitív visszaigazolásának tekinthetjük?

– Igen, mindenképp! Gondoljunk csak arra, hogy hazánkban országos szinten negyven éve nem volt olyan sok házasságkötés, mint tavaly augusztusban. Ez is azt jelzi, hogy a családalapítást és a gyermekvállalást támogató – és egyre kedvezőbb – jogi keretek kialakításával párhuzamosan a fiatalok is felbátorodtak, és ma már nem félnek belevágni abba, hogy megvalósítsák az álmaikat.

– Mit tekinthetjük a családtámogatási rendszer legsikeresebb elemének?

– A családvédelmi akcióterv több intézkedése – mint az autóvásárlási kedvezmény, a nagyszülői gyed, a négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége – iránt is nagyon élénk lakossági érdeklődést tapasztaltunk, de mindenképp a legsikeresebb elemek egyike a Babaváró támogatás, amely rengeteg fiatalt szólított meg. Az életkezdéshez igényelhető tízmillió forintos segítség lehetővé teszi számukra, hogy akár családi támogatás nélkül is eséllyel induljanak el az életben. Ehhez hasonló nagyságrendű támogatás még soha nem létezett korábban Magyarországon. A korábbi kormányok 2002 és 2010 között megszüntették a családi adókedvezményt, s az egy- és kétgyermekes családoktól ezzel elvették azt a garanciát, biztonságérzetet, ami a családalapítás fontos feltétele. Ezt a bizalmat most nagyon nehéz, de nem lehetetlen újraépíteni.

– A házasságkötések számának emelkedését említette az imént. Mi áll a pozitív tendenciák hátterében?

– A statisztikai adatok azt jelzik, hogy tavaly január és november között mintegy hatvankétezren kötöttek házasságot, vagyis összességében nyolcvannégy százalékkal többen, mint 2010-ben. Ez hatalmas növekedés! A kontinens egészét nézve is kiemelkedő eredményt értünk el ezzel. A házasságkötések száma minden régióban és életkori csoportban nőtt, a tavaly augusztusi 11,300 esküvő pedig negyvenéves csúcsot jelent. A negatív rekord 2010-ben volt, akkor ugyanis kétszer annyi házasság szűnt meg, mint amennyi köttetett. Az elmúlt években Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az esküvők száma Európában. A 2015 óta elérhető – két éven keresztül havi ötezer forintot jelentő –, az első házasoknak járó adókedvezményt eddig százötvenezer pár, a júliusban hatályba lépett Babaváró támogatást pedig több mint hatvanhétezren igényelték. A legtöbben a maximális tízmilliós összeget kérik.

– Csak a támogatásoknak köszönhető a házasságkötések számának megemelkedése, vagy más is hatott erre?

– Részben minden bizonnyal összefüggésben áll ez az egyre kedvezőbb családtámogatási rendszerrel és a tavaly bevezetett családvédelmi akciótervvel is. De ezen felül a magyar egyébként is egy családbarát nemzet. Ezzel kapcsolatban is készültek felmérések, a szakemberek elvégezték a szükséges kutatásokat, és megállapították, hogy a lakosság hetvenöt százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, tízből kilenc ember pedig javasolja is azt. Ez azt mutatja, hogy a magyarok házasságpártiak, és hisznek a házasság intézményében. Magyarországon az emberek többsége a stabil párkapcsolatot tartja a legfontosabbnak a gyermekvállaláshoz: az idősek kétharmada, a fiatalok több mint ötven százaléka szerint jó, ha a párok összeházasodnak a gyermekvállalás előtt. A házasságban gondolkodók kilencvenhét százaléka pedig gyermeket is szeretne. A mi felelősségünk tehát abban van, hogy megteremtsük nekik az ehhez szükséges, az ezt támogató jogszabályi környezetet, amelyben a gyermekek megszületésével a terheteket is levesszük a fiatal házasok válláról.

(Dunakanyar Régió, 2020. február 20.)

Tuzson Bence

     

     

     

Megalakult a FüVÉSZ

A Szabad Magyar Szó közzéteszi a FüVÉSZ megalakulásáról készült közleményt.

*

Megalakult a FüVÉSZ

Nem formális szervezetként szombaton, Topolyán megalakult a FüVÉSZ, a Független Vajdasági Értelmiségiek Szövetsége, amely céljai közt határozta meg, hogy az elmúlt időszakban mesterségesen kialakított politikai megosztottság helyett – és annak ellenében – egységes cselekvésre, közös fellépésre, együttműködésre biztassa és késztesse a vajdasági alkotókat.

A FüVÉSZ megalakulását megalapozta a felismerés, hogy a vajdasági magyar irodalomnak nincs egységes írószervezete, és ez a hiányosság már évtizedek óta megnehezíti, hátráltatja, esetenként pedig el is lehetetleníti a vajdasági magyar alkotók érdekérvényességét – sok esetben pedig az érvényesülését is. A szövetség ezért írószervezetként is kíván működni, és ezzel segíteni azoknak az alkotóknak a munkáját, akik hitelesen és kompromisszummentesen tudják képviselni kultúránkat itthon is, Magyarországon is, és a nagyvilágban.

A FüVÉSZ érdekelt egy olyan könyvkiadó létrehozásában, amely felkarolja és támogatja a független, mellőzött, a politikai kirekesztettség miatt háttérbe szoruló alkotókat, s nemcsak publikálási lehetőséget, hanem szereplést, különböző, rangos hazai és külföldi szakmai rendezvényeken való megjelenési lehetőséget is biztosít a számukra.

A FüVÉSZ nem érdekelt az ideológiai-politikai megosztottság további elmélyítésében, ezért nézeteiktől, meggyőződésüktől, elkötelezettségüktől és párthovatartozásuktól függetlenül várja soraiba azokat az alkotó egyéniségeket, akik fontosnak tartják, hogy megőrizzük – illetve helyreállítsuk – kultúránk sokféleségét, hogy ezzel is lehetőséget teremtsünk az építő jellegű, konstruktív párbeszédre, a közös értékeink megbecsülésére és megőrzésére.

A FüVÉSZ-nek nem célja tagságának tömegesítése, ellenben szívesen látja tagjai között mindazokat az érdeklődőket, akik egyetértenek célkitűzéseivel.

A topolyai alakuló összejövetelen a FüVÉSZ kezdeményezői Bence Erika irodalomtörténészt, egyetemi tanárt választották a szövetség elnökének.

A szombati megalakulást azért tekintik egyelőre – átmenetileg – nem formálisnak, mert egyetértettek abban is, hogy elindítják a szervezet bejegyzésének folyamatát, és a formális megalakulást a szövetség hivatalos bejegyzéséhez kötik majd.

A FüVÉSZ megalapításának kezdeményezői:

Bajtai Kornél

Basity Gréta

Bence Erika

Mihájlovits Klára

Szabó Palócz Attila

Tomek Viktor

Yugovich, Robert

Zámbó Illés

BUKOTTAK - I. (1996)

A Karanténzóna nevű blog egy újabb bejegyzést tesz közzé.

*

BUKOTTAK - I. (1996)

1996-ban Andró-Vaskó Sándor az Agydaganat zenekar énekese hazatért egy időre Amerikából és az Üveges Csirkeszemek tagjaival elkészítették ezt az anyagot, amely régi Agydaganat dalokat és pár új szerzeményt tartalmaz.

Tagok:

Andró-Vaskó Sándor - ének

Makár Tamás - gitár

Fogarasi Béla - basszus

Kiss László - dobok

Számcímek:

01 Kurva

02 Tanítónéni

03 Értéktöbblet

04 Üssetek

05 Bomba

06 Punk induló

07 Rabszolga

https://drive.google.com/file/d/0Bz_nmlfm8SXgczVYaWhKUHNzN3M/view?usp=sharing

(Karanténzóna, 2020. február 14.)

„Tovább folytatjuk a magyar családok megerősítését”

Tuzson Bence államtitkár nyilatkozik a Dunakanyar Régió című lapnak.

*

„Tovább folytatjuk a magyar családok megerősítését”

A négygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége csaknem negyvenezer nőt érinthet évente – mondta lapunknak Tuzson Bence

A kormány legfontosabb célkitűzése a gyermekvállalásra készülő, illetve a már gyermekeket nevelő fiatal házasok támogatása, vagyis a magyar családok megerősítése, aminek a családvédelmi akcióterven, az otthonteremtési támogatáson és a családi adókedvezményen túl a Babakötvény is fontos része – mondta el a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy „a Babakötvény továbbra is az egyik legmagasabb hozamú megtakarítási forma”: az éves kamatszintje februártól 5,8 százalékról 6,4 százalékra emelkedett. Kérdésünkre válaszolva a politikus kitért arra is, hogy a nagyszülői gyed bevezetése révén a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak a gyermekgondozási díjra, ami az idén 225 288 forintot jelent.

A Babakötvény egy biztonságos, egyszerű és tartósan a legmagasabb hozamú befektetési lehetőségek egyike azok számára, akik szeretnék megkönnyíteni a gyermekeik felnőtt életének megkezdését – mondta el a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője, aki szerint szemléletesen jelzi ennek népszerűségét, hogy az állománya az idén januárban már átlépte a nyolcvankétmilliárd forintot, ez pedig egy év alatt több mint negyvenszázalékos növekedést jelent.

A politikust megkérdeztük arról is, hogy mennyire látja eredményesnek és sikeresnek a különböző, a magyar családok megerősítését szolgáló intézkedéseket: „A családvédelmi akcióterv tavaly július elsején indult és olyan kedvezményes lehetőségeket kínál a fiatal házasoknak, mint a Babaváró hitel vagy az autóvásárlási támogatás, de népszerűek a különböző otthonteremtési kedvezmények is. Országos szinten igen nagy segítséget jelentenek a magyar családoknak az intézkedéscsomag januártól életbe lépett újabb intézkedései is, mint a négy- vagy többgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége, vagy a nagyszülői gyed is. A családvédelmi akcióterv által kínált kedvezményes lehetőségek népszerűsége komoly megerősítést jelent számunkra azokban a törekvéseinkben, hogy olyan jogszabályokat dolgoztunk ki, amelyek megkönnyítik a magyar családok, illetve a gyermekvállalásra készülő fiatal házasok életét a kisebb közösségekben is, akárcsak itt helyben, a térségünk településein” – válaszolta Tuzson Bence, aki hangsúlyozta azt is, hogy a felsoroltak mellett az ország minden táján bővülnek a bölcsődei férőhelyek.

„Továbbra is folyamatosan mérlegeljük, hogy milyen intézkedésekkel segíthetjük a magyar családok megerősödését” – tette hozzá a képviselő. Felvetésünkre, hogy lesz-e megfelelő anyagi fedezet mindehhez a büdzsében, a politikus felhívta a figyelmet, hogy az idei költségvetésben több mint 2200 milliárd forintot, vagyis két és félszer annyi pénzt fordít a kormány a családok támogatására, mint 2010-ben.

Összegezve az elmondottakat – folytatta a politikus –, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy egyre könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni, „de hozzá kell tennünk ehhez azt is, hogy ezekkel a támogatásokkal a magyar népesség csökkenését is szeretnék megállítani”. Tuzson Bence ilyen tekintetben biztatónak mondta, hogy az elmúlt négy évtizedben még sohasem volt olyan magas a házasságkötések száma hazánkban, mint az elmúlt hónapokban. Tavaly novemberben például kétszer annyian házasodtak össze Magyarországon, mint 2018 azonos időszakában – emelte ki a képviselő.

„Rég hangoztatott célkitűzésünk, hogy olyan környezetet akarunk teremteni, amelyben a gyermekvállalás nem jelent terhet a magyar házaspárok számára, s nem jár anyagi elszegényedéssel. El akarjuk érni, hogy mindenkinek annyi gyermeke születhessen, annyi gyermek felnevelését vállalhassa, amennyit csak szeretne. Márpedig, ha Csomádon, Csömörön, Dunakeszin, Erdőkertesen, Fóton, Gödön vagy Veresegyházon könnyebb lesz a fiatal házaspárok élete, ha ők itt helyben is könnyebben vállalhatnak akár több gyermeket is, akkor az országos szinten is a hozzájárulhat hazánk fejlődéséhez!” – nyilatkozta lapunknak Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője.

(Dunakanyar Régió, 2020. február 6.)

Tuzson Bence

     

     

     

A gyermekekre irányítják a közösségek figyelmét

Tuzson Bence államtitkár nyilatkozik a Dunakeszi Polgár című lapnak.

*

A gyermekekre irányítják a közösségek figyelmét

Magyarország a megfelelő családtámogatási rendszer kidolgozásával, minden igyekezetével szembefordul a kontinens minden részét sújtó negatív demográfiai tendenciákkal – mondta lapunknak Tuzson Bence

Ha alig fél év alatt félmillió embernek tudjuk könnyebbé tenni az életét a családvédelmi akcióterv különböző kedvezményeivel és támogatásaival, az nagyon nagy eredmény, ami egyúttal azt is jelzi, hogy jó irányban sikerült elindulnunk, amikor az intézkedéscsomag egyes elemeiről döntöttünk – nyilatkozta lapunknak Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője. A politikus nyilatkozatában beszélt az Országos Iskolakert-fejlesztési Program új üteméről is, amelyre már várják a pályázati anyagokat, és a magyar családpolitika egyre erősödő nemzetközi elismertségéről is. Mint mondta, a legfontosabb azonban továbbra is az, hogy itt helyben, így Dunakeszin is, itthon érezzék a magyar családok az intézkedések és a kedvezmények előnyeit.

Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program harmadik ütemében mintegy száz iskola- és óvodakert jöhet létre és újulhat meg hazánkban – mondta el a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője. A kezdeményezésre – amelyben már az idén is ötven óvodakertnek és ötven iskolakertnek jut támogatás –, már be lehet adni a pályázatokat. A politikus elmondta, hogy a tavaly januárjában elindított program a városi zöldfelületek megőrzését és bővítését, valamint a helyi közösségek fejlesztését tűzte ki célul. Ezek a célok pedig Dunakeszi számára ettől a kezdeményezéstől függetlenül is mindig fontosak voltak – hangsúlyozta. A program segít abban is, hogy a hazai iskolák és óvodák ráirányítsák a gyerekek figyelmét a környezet megőrzésének fontosságára, a fenntarthatóság, az egészséges életmód, a felelősségtudat, valamint a természettel és az egymással való együttműködés jelentőségére, örömére – tette hozzá a politikus.

Ezeknek a célkitűzéseknek a gyakorlati megvalósításához az egyik legmegfelelőbb közösségi tér és zöldfelület az iskolakert – érvelt Tuzson Bence. Ez a többfunkciós természetes oktatási, környezeti nevelési tér lehetőséget teremt a gyermekeknek és a felnőtteknek is az alapvető természettudományi és kertművelési tapasztalatok megszerzésére, valamint arra, hogy a kezükbe vehessék, megvizsgálhassák azokat az élőlényeket, amelyekről az órákon tanultak. Ezeken a tapasztalatokon keresztül észrevétlenül is megszeretik a kertművelést, és kialakul a felelősségérzetük az őket körülvevő környezet iránt – folytatta a képviselő, aki szerint Magyarországon egyre népszerűbbek az iskolakertek, a pályázatnak köszönhetően most újabb intézmények csatlakozhatnak az országos hálózathoz.

Mindez szoros összefüggésben áll azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek a családok megerősítését tűzték ki célul, s ennek részeként a gyermekekre, a legkisebbek nevelésére és támogatására irányítják a közösségek figyelmét – mondta lapunknak térségünk országgyűlési képviselője. „Ezeket a törekvéseinket ugyancsak megerősíti a bérek kétszámjegyű növekedése, valamint a reálbérek ehhez kapcsolódó emelkedése is, ami – mint az a statisztikai adatokból kiderült – tavaly elérte a 7,5 százalékot. Fontos részletkérdés, hogy a családok érdekében végzett munkánkra már külföldön is odafigyelnek, vagyis már nemzetközi szinten is elismerik, hogy Magyarország – a megfelelő családtámogatási rendszer kidolgozásával – minden igyekezetével szembefordul a kontinens minden részét sújtó negatív demográfiai tendenciákkal” – mondta lapunknak Tuzson Bence. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy eddig még soha nem volt példa arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország a családok támogatása, az emberi élet méltóságának megőrzése érdekében összefogjon, sőt, együtt egy olyan nemzetközi kezdeményezést indítson el, amely több országot is megszólít. A januárban életre hívott, nemzetközi, Partnerség a Családokért nevű, magyar, lengyel, amerikai és brazil közös kezdeményezésre utalva – amelyhez már több más ország is csatlakozott –, a képviselő fontosnak nevezte azt is, hogy ezzel lehetővé válik az is, hogy a különböző nemzetközi szervezetekben, és kiemelten az ENSZ-ben, a közös fellépést alakítsanak ki és együtt cselekedjenek a családok szerepének megőrzéséért.

A külföldről ránk irányuló figyelem, és a törekvéseink nemzetközi megerősítése, eredményeinknek az ENSZ-ben történő felmutatása mellett azonban továbbra is az a legfontosabb, hogy itthon, helyben, ezek az intézkedések a magyar családok megerősítését szolgálják – folytatta a politikus. Ezt pedig azzal indokolta, hogy a legfontosabb visszaigazolást mindig is itthonról – az olyan településekről is, mint Dunakeszi –, kaphatja meg a kormányzat arra, hogy az intézkedéseink mennyiben találkoznak a lakosság érdekeivel, illetve igényeivel. Ezért is kiemelten fontos, hogy már több mint százezer család igényelte a családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását. „Azért is jelentős ez számunkra, mert ugyanakkor az is szemlélteti, hogy időközben ennyi családnak tudtunk segíteni. A százezer család pedig csaknem félmillió embert jelent országos szinten. Márpedig, ha ennyi embernek tudjuk alig fél év alatt könnyebbé tenni az életét, az nagyon nagy eredmény, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a lehető legjobb irányban sikerült elindulnunk, amikor a családvédelmi akcióterv egyes elemeiről döntöttünk” – nyilatkozta lapunknak Tuzson Bence.

(Dunakeszi Polgár, 2020. február)

Tuzson Bence