Megalakult a FüVÉSZ

A Szabad Magyar Szó közzéteszi a FüVÉSZ megalakulásáról készült közleményt.

*

Megalakult a FüVÉSZ

Nem formális szervezetként szombaton, Topolyán megalakult a FüVÉSZ, a Független Vajdasági Értelmiségiek Szövetsége, amely céljai közt határozta meg, hogy az elmúlt időszakban mesterségesen kialakított politikai megosztottság helyett – és annak ellenében – egységes cselekvésre, közös fellépésre, együttműködésre biztassa és késztesse a vajdasági alkotókat.

A FüVÉSZ megalakulását megalapozta a felismerés, hogy a vajdasági magyar irodalomnak nincs egységes írószervezete, és ez a hiányosság már évtizedek óta megnehezíti, hátráltatja, esetenként pedig el is lehetetleníti a vajdasági magyar alkotók érdekérvényességét – sok esetben pedig az érvényesülését is. A szövetség ezért írószervezetként is kíván működni, és ezzel segíteni azoknak az alkotóknak a munkáját, akik hitelesen és kompromisszummentesen tudják képviselni kultúránkat itthon is, Magyarországon is, és a nagyvilágban.

A FüVÉSZ érdekelt egy olyan könyvkiadó létrehozásában, amely felkarolja és támogatja a független, mellőzött, a politikai kirekesztettség miatt háttérbe szoruló alkotókat, s nemcsak publikálási lehetőséget, hanem szereplést, különböző, rangos hazai és külföldi szakmai rendezvényeken való megjelenési lehetőséget is biztosít a számukra.

A FüVÉSZ nem érdekelt az ideológiai-politikai megosztottság további elmélyítésében, ezért nézeteiktől, meggyőződésüktől, elkötelezettségüktől és párthovatartozásuktól függetlenül várja soraiba azokat az alkotó egyéniségeket, akik fontosnak tartják, hogy megőrizzük – illetve helyreállítsuk – kultúránk sokféleségét, hogy ezzel is lehetőséget teremtsünk az építő jellegű, konstruktív párbeszédre, a közös értékeink megbecsülésére és megőrzésére.

A FüVÉSZ-nek nem célja tagságának tömegesítése, ellenben szívesen látja tagjai között mindazokat az érdeklődőket, akik egyetértenek célkitűzéseivel.

A topolyai alakuló összejövetelen a FüVÉSZ kezdeményezői Bence Erika irodalomtörténészt, egyetemi tanárt választották a szövetség elnökének.

A szombati megalakulást azért tekintik egyelőre – átmenetileg – nem formálisnak, mert egyetértettek abban is, hogy elindítják a szervezet bejegyzésének folyamatát, és a formális megalakulást a szövetség hivatalos bejegyzéséhez kötik majd.

A FüVÉSZ megalapításának kezdeményezői:

Bajtai Kornél

Basity Gréta

Bence Erika

Mihájlovits Klára

Szabó Palócz Attila

Tomek Viktor

Yugovich, Robert

Zámbó Illés

Permanens forradalomban (2.)

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attila sajtótörténeti sorozatának folytatását.

*

SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK
Permanens forradalomban (2.)
Egy évvel ezelőtt indult a Szabad Magyar Szó

Egy évvel ezelőtt, 2016. október 23-án, az ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján jelent meg a világhálón a Szabad Magyar Szó című független vajdasági magyar közéleti portál. Való igaz, az elmúlt egy esztendőben sokan úgy tekintettek erre, mint egyfajta „ellenforradalmi” csínyre, s igyekeztek marginalizálni az internetes lapot, vagy éppenséggel tudomást sem vettek róla. Sőt, olyanok is voltak, akik a létezését is megkérdőjelezték. Talán éppen ezért is fontos, hogy lássuk, mit látnak benne mások, úgymond kívülről nézve.

Mindazok, akik korábban, még a Szabad Magyar Szó indulása előtt (de természetesen azóta is…) hozzájárultak a vajdasági magyar közéletben ahhoz, hogy kialakuljanak a jelenlegi állapotok – vagyis, hogy eltűnjön a szólásszabadság, egyeduralkodóvá váljon az egyszólamúság, felülről diktált tézisek közé biggyesszenek kérdéseket az újságírók, s munkájuk a mikrofonállvány szerepkörében teljesedjék ki, ellentmondást nem tűrő „vezérek” irányítsanak mindent –, nos igen, ők voltak a leghangosabbak a független közéleti fórum elleni támadásokban az elmúlt egy esztendőben. Amikor kell, természetesen vitatkozunk és érvelünk, de meggyőzésükre – akárcsak az olvasó meggyőzésére is – elsősorban munkánk minőségét és magatartásunk következetességét, egyszersmind a kettő összességéből adódó szakmai elkötelezettségünket tudjuk felkínálni, azok szellemében is, akik emléke előtt kegyelettel fejet hajtunk az októberi megemlékezéseken, s akiket gyakorlatilag már azzal is példaképül választottunk (talán nem is csak…) magunknak, hogy a Szabad Magyar Szó indulását épp az évfordulóra időzítettük.
Ha pedig szemelvényeket keresünk arra vonatkozóan, hogy ki és hogyan reagált fórumunk indulására, vagyis, hogy milyen megnyilvánulások övezték a Szabad Magyar Szó megjelenését az első napokban, az első pillanatban, akkor úgy foglalhatjuk össze a tapasztalatokat, hogy: Kaptunk hideget, de meleget is egyaránt…

Elsők az egyenlők között

Október 23-a tavaly vasárnapra esett. A vajdasági magyar sajtóban elsőként – reggel fél kilenc után három perccel – a Vajdaság Ma hírportál reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére. Basity Gréta azt írta: „Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum.”
A cikk korrekt módon összegezte, mintegy kivonatoltan ismertette a portál nyitó napjának anyagait és azok tartalmát, felsorolta a szerzőket és közölte az alapítók elképzeléseit, indokait a cselekvésre. Külön említette Purger Tibor Miért – és miért nem című írását, Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ című vezércikkét, valamint Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzett, Ahol a hír szent és a vélemény szabad című szövegét. „Akik a Facebookon megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: »A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon«” – írta a Vajdaság Ma.
A szerb nyelvű N1 televízió, amely az amerikai CNN-nek a volt Jugoszlávia térségében működtetett hálózatához tartozik, honlapján fél tizenkettő után négy perccel közölte a Beta hírügynökségnek a Szabad Magyar Szó indulásáról kiadott jelentését. Összeállításukban idézték Vígi Zoltán alapító főszerkesztő nyilatkozatát, miszerint az új lapot kezdetben nagyjából tíz újságíró készíti, akik közül néhányan egyelőre nem írják alá teljes névvel a cikkeiket, amíg jogilag nem rendeződik a helyzetük.

Egy hírügynökségi jelentés alakváltozásai

Az N1 televízió honlapjának cikkében emlékeztettek arra is, hogy tavaly nyáron a Magyar Szó akkori szerkesztőségének egy része tüntetésen tiltakozott az ellen, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) túl nagy befolyást szerzett a lapban. Az újságírók – akárcsak a szakmai nyilvánosság – már akkor figyelmeztettek arra, hogy a Magyar Szóra hatalmas politikai nyomás nehezedik, mert a legerősebb vajdasági magyar párt rátelepedett az újságra és kizárólagos cenzúrát gyakorol – írták a jelentésben.
A GradSubotica című, magánkézben lévő szabadkai helyi hírportál szinte ugyanezzel a szöveggel és azonos tartalommal tette közzé a Beta hírügynökség jelentését. Az egyetlen különbség csak annyi volt, hogy ők más illusztrációt használtak a cikkükhöz.
Az Autonomija című politikai hírportál pedig nemcsak ismertette a Beta hírügynökség jelentését, de arra építve alaposan fel is dolgozta a témát. Egyebek mellett idézte az igazgatóbizottság („upravni odbor”) közleményét, amely jogi lépéseket helyezett kilátásba a domain visszaszerzése érekében. A testület álláspontja szerint ugyanis a Szabad Magyar Szó alapítói „eltulajdonították” a Magyar Szó szellemi tulajdonát, és – mint fogalmaztak – már a cégnyilvántartásban is úgy regisztrálták, hogy a Magyarszo.com internetes cím a nyomtatott lap kiadójának tulajdona. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóbizottságának ezek az állításai nem felelnek meg a valóságnak.

A sajtószabadság megilleti a nemzeti kisebbségeket is

Az Autonomija terjedelmes cikke idézte az igazgatóbizottsági közleményt, amelyben azt állították, hogy a Szabad Magyar Szó alapítóinak célja az volt, hogy zavart keltsenek az olvasókban, annak érdekében, hogy a saját politikai és ideológiai meggyőződésüket terjesszék, propagálják, népszerűsítsék. Kitértek arra is, hogy a testület véleménye szerint az, ami történt, példátlan lépés, és az újságírókhoz, értelmiségiekhez, a szellem embereihez méltatlan viselkedés. Mint írták, a Szabad Magyar Szó alapítóinak inkább egy saját honlapot kellett volna létrehozniuk, és azt felépíteniük, ahelyett, hogy eltulajdonítsák mások szellemi termékeit.
Az Autonomija cikke kitért arra is, hogy a Magyarszo.com soha nem is volt a Magyar Szó tulajdona – a cégregiszter tehát ilyesmit soha nem is tartalmazhatott –, s idézte Vígi Zoltán szavait, amelyek szerint a Szabad Magyar Szó tulajdonképpen a nyomtatott napilap vezető újságíróinak korábbi menesztése, kirúgása miatt jött létre. A lapvezetés által gyakorolt brutális politikai cenzúra a nyomtatott újságból kigyomlált minden olyan véleményt, amely nem egyezik az uralkodó politikai struktúrák álláspontjával, bírálatnak a lap hasábjain helye nincs, semmiféle más meggyőződésnek egyáltalán nem ad sem teret, sem publicitást.
A cikk ugyancsak idézte Purger Tibor, a Szabad Magyar Szó alapítójának szavait, amelyek szerint a sajtószabadság alapvető emberi jog, ami megilleti a nemzeti kisebbségeket is. A társadalomban senkinek sincs joga arra, hogy elnémítsa, elhallgattassa a más véleményeket, illetve azok képviselőit. A kisebbségi sajtót is megilleti a pluralizmus, és nem csak a felülről irányított egyszólamúság – idézték Purgertől. Történt mindez egy évvel ezelőtt.
A történet pedig azóta is töretlenül folytatódik tovább…
A Szabadmagyarszo.com internetes címen bárki élő egyenesben követheti!

Az érdeklődés középpontjába kerültünk
„● Korábban otthon, Vajdaságban színésznőként az Újvidéki Színház társulatának tagja volt, majd Magyarországon költőként az Élet ÉS Irodalom versszerkesztőjeként dolgozott. A kilencvenes évek első felében úgy határozta meg a helyzetét egy interjúban, hogy „eddig a színésznő tartotta el a költőnőt, most a költőnő tartja el a színésznőt”. Hogyan alakult ezeknek a kettősségeknek a története a későbbiekben?
– Azóta nagyon nagyot változott a helyzet. A költőnő ma már nem tarthatja el azt a másik személyt, aki vagyok. Érdekes módon most a képzőművészet került a nemzetközi érdeklődés fókuszába, amire én korábban nem is gondoltam volna. Igaz, a performance mindig fókuszban volt, s nem azt mondom, hogy eltartott volna, de bizonyos mértékben mindig fedezte az utazásaim költségeit. Így mégiscsak láthattam valamennyit a világból, mert költőnőként, színésznőként azért nem bírtam volna utazgatni sehová. Hiszen a színésznői fizetésem csak a legalapvetőbb egzisztenciális költségeim fedezésére volt elég, vagy arra sem. De a különböző meghívások, a hangköltészeti, vizuális költészeti fellépések, a performance-fesztiválokon való szereplések révén egy kicsit mégis utazhattam. És ezeknek, az akkoriban még csak mellékesnek tekintett tevékenységeimnek köszönhetően az érdeklődés középpontjába kerültek a vizuális munkáim, a kollázsaim, hangköltészetem. De nemcsak az enyém, hanem a hatvanas-hetvenes években a közép-kelet-európai térségben alkotó művészek munkái is. A volt jugoszláv, a magyar, a csehszlovák, a lengyel alkotók a világ művészettörténészeinek az érdeklődése középpontjába kerültek. Vagyis kerültünk! Így felfedeztek engem is valamikor a 2000-es évek elején, és akkoriban érkeztek az első kurátorok múzeumokból, mert rájöttek, hogy itt is volt ám nagyon erős művészet. Underground, ugye. Olyan művészet, amely nem volt hivatalos. Márpedig a miénk egyáltalán nem volt hivatalos: megcsináltuk, s aztán jól van, nekünk az jó érzés volt, de sokszor ennyiben is maradt minden. Ha elküldtük a műveket kiállításokra, azok ott ragadtak, soha nem kaptuk vissza, de örültünk, hogy beírhattuk az életrajzunkba, hogy itt is volt külföldön kiállításunk, meg ott is volt… De volt elég sok olyan munkám is, amit még nem küldtem el sehova, s akkor egyszeriben elkezdtek vásárolni tőlem. Akkor már nem volt állandó állásom itt, Magyarországon, tényleg a létminimum alatt éltem az újvidéki kis nyugdíjamból. Tehát a legjobbkor jött, hogy elkezdtek vásárolgatni tőlem, s a mai napig ez tartja el a költőnőt. Nem a színésznő, hanem a képzőművésznő.”
(Szabó Palócz Attila: Elveszve egy macho társadalomban, Szabad Magyar Szó, 2016. november 9.; interjú Ladik Katalinnal)

Van mire szerénynek lennie
„● Tom Hanks milyen ember?
– Nagyon rendben van, teljesen normális figura. Nyilván teheti, van mire szerénynek lennie, de ugyanezzel az erővel lehetne egy óriási tulok is. Nagyon közvetlen, nagyon normális, semmiféle szempontból nem hozza a másikat rossz helyzetbe sem úgy, hogy megjátszaná a megközelíthetetlen monolitot, sem úgy, hogy indokolatlanul »bratyizzon« az emberrel, amivel ugyancsak nem igazán lehetne mit kezdeni. Profi munkakapcsolatban voltunk, mindketten tudtuk, hogy három napig együtt fogunk dolgozni, nem játszhattuk folyamatosan a köztünk lévő áthidalhatatlan különbségeket, hiszen nem ez volt a dolgunk. Különben is, a szerepem szerint vízbe kellett volna fojtanom, tehát nem igazán lehettem tekintettel az Oscar-díjakra… Ő is jó akar lenni a szerepében és tudja, hogy ahhoz az kell, hogy én is jó legyek. És mindent megtesz ezért.”
(Mihájlovits Klára: Tom Hanks fojtogatója, Szabad Magyar Szó, 2016. október 26.; interjú Nagypál Gáborral)

(Családi Kör, 2017. október 26.)

Első az elsők között: A Vajdaság Ma hírportál tudósítása a Szabad Magyar Szó indulásáról (2016. október 23., 8:33)

Print Screen: Az N1 televízió honlapjának híradása a Szabad Magyar Szó indulásáról (2016. október 23., 11:34)

Megjelenik a Magyar Narancs huszonkilencedik évfolyamának ötödik száma

A lapszám közli Basity Gréta írását a topolyai fociakadémiáról.

 

#szabadkaibúékezős

Szabó Palócz Attila fotókat oszt meg a Facebookon és a Twitteren.

 

 

 

 

A nemzeti válogatottsághoz hasonlította az alkotmánybírói kinevezést Korhecz Tamás

A Vajdaság Ma hírportál közli Basity Gréta tudósítását Korhecz Tamás sajtótájékoztatójáról.

*

A nemzeti válogatottsághoz hasonlította az alkotmánybírói kinevezést Korhecz Tamás
Az MM távozó társelnöke továbbra sem ért egyet a VMSZ politikájával

Korhecz Tamás lemond a Magyar Mozgalomban betöltött tisztségeiről, de továbbra is az MM tagja marad – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a VMSZ jelölésére alkotmánybírói tisztséget vállaló korábbi ellenzéki vezető. Hozzátette: a kinevezése ellenére fenntartja minden korábbi bíráló kijelentését, amelyet a VMSZ vezetőivel szemben megfogalmazott.

Korhecz ígérete szerint alkotmánybírói minőségében a pártoktól, a parlamenttől és a kormányzattól függetlenül, a szakmaiság messzemenő tiszteletben tartása mellett fog eljárni. Vajdaságiként és magyarként pedig külön feladatának tartja, hogy érvényt szerezzen az alkotmány azon rendelkezéseinek, amelyek a nemzetiségek védelmét és a polgárok autonómiára való jogát szavatolják – hangoztatta a jogászprofesszor.
Arra a kérdésre, hogy miért vállalta a kinevezést, dr. Korhecz Tamás egy hasonlattal reagált, szerinte egy alkotmányjogász számára az alkotmánybírói tisztség olyan, akár egy élsportolónak a nemzeti válogatottba való bekerülés, független az országos sportszövetséggel vagy annak tagjaival való viszonyától. Húsz éve foglalkozom alkotmányjoggal, tizenöt éve tanítok alkotmányjogot, ez a szakmám, ez a hivatásom, ehhez értek a leginkább – mondta Korhecz hozzátéve, hogy most sem váltott oldalt, nem paktált le senkivel és nem kötött alkut sem a hatalmi többséggel, sem pedig a VMSZ-szel.
Korhecz azt is hangsúlyozta, hogy nem tárgyalt személyesen az őt jelölő párttal, nem kértek tőle semmit és nem is ígértek. Leszögezte továbbá, hogy semmilyen anyagi szempont nem motiválta, hiszen csökkenni fog a bevétele, elismerve, hogy a kinevezésben közrejátszott a társadalmi problémákkal szembeni kritikus hozzáállása és az, hogy nem volt szófogadó és engedelmes a hatalommal szemben.
A Vajdasági Magyar Szövetség számos kérdésben súlyos hibákat követ el, mondta Korhecz, aki továbbra is károsnak és rossznak ítéli meg a másként gondolkodó magyar emberek üldözését, a pártalapú foglalkoztatást és az egyszólamú médiát és ezen az állásponton a kinevezés egyetlen millimétert sem változtat – tette hozzá. Viszont amíg a vajdasági magyarság körében ennek a politikának van a legnagyobb számú demokratikus támogatottsága, addig csupán a Magyar Mozgalom eszközeivel nem javulhat a helyzet – véli az MM korábbi társelnöke, aki eleget tesz a mozgalom Ügyvivő Testülete felszólításának és lemond a szervezetben vállalt tisztségeiről, de a tagságról mindaddig nem mond le, amíg a Magyar Mozgalom nem válik politikai párttá és hű marad a közösen elfogadott hitvalláshoz.
A sajtótájékoztatón Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének vasárnapi évértékelőjén megfogalmazottakra, miszerint az újságból értesültek arról, hogy a vezérük eladta őket kilóra és elment alkotmánybírónak, Korhecz azt mondta, hogy tisztában volt Pásztor jellembeli tulajdonságaival, és nem véletlenül mondta azt korábban, hogy erkölcsi szempontból méltatlan arra, hogy a vajdasági képviselőház elnöke legyen. Nem érzi átverésnek a VMSZ részéről az alkotmánybírói jelölést, mert ez csupán akkor lett volna egy jó vezércsel – mondta –, ha ő nem lenne tisztában a háttérben zajló folyamatokkal. Nem az számít, hogy ki jelöl valakit alkotmánybírónak, hanem, hogy képes legyen arra, hogy azon a tisztségen a közérdekért és a jogállamiságért tegyen valamit – fogalmazott Korhecz.
A tagság megtorlástól való félelmére és csalódottságára úgy reagált, hogy az MM társelnökeként nem tudta megakadályozni a civil szervezetet támogatókat ért támadásokat és megtorlásokat, abban segített, hogy jogi szempontból védelmezze az embereket, de úgy látja, hogy mindaddig nem lesz másként, amíg a magyar közösség nagy része kiáll Pásztor István és a VMSZ mellett. Amint megszűnik a demokratikus politikai támogatás, attól a pillanattól már ezt a politikát sem lehet majd folytatni – szögezte le Korhecz, aki emlékeztetett arra, hogy sokszor érzett késztetést arra, hogy a szerbiai politika mocskából kilépjen, azért tért vissza az MM soraiban, mert leszámoltak a barátaival, üldözték őket, de ebben a harcban nem tudta megvédeni őket. Ma is ugyanaz zajlik a közéletben, ami korábban is, és mindaddig így marad, amíg a VMSZ mögött ott vannak a magyar szavazók.
Korhecz Tamás szerint nem arra esküdött fel, hogy élete végéig az MM arca legyen, a túlerővel és kormányokkal szemben pedig nem kíván tovább verekedni, amit a családja is támogat, ezért elfogadja az államfő alkotmánybírói kinevezését. Az MM lemondó társelnöke hibának nevezte azt, hogy halogatta a civil szervezet tagságával folytatott megbeszélést, viszont ez sem változtatott volna mostani döntésén.

(Vajdaság Ma, 2016. december 19.)

A Magyar Mozgalom székházában tartott sajtótájékoztatón a leköszönő társelnök

Maglai Jenő: „Nem dőlünk be a VMSZ látszat-megbékélési törekvéseinek”

A Magyar Mozgalom honlapján közzéteszi Basity Gréta tudósítását, vagyis a Vajdaság Ma hírportálnak a szervezet ügyvivő testületének sajtótájékoztatójáról készült beszámolóját.

*

Maglai Jenő: „Nem dőlünk be a VMSZ látszat-megbékélési törekvéseinek”

Vonja vissza az alkotmánybírói tisztségre való jelölését és mondjon le minden, a Magyar Mozgalomban betöltött és a Magyar Mozgalomhoz köthető tisztségéről dr. Korhecz Tamás – mondta el a szervezet pénteki sajtótájékoztatóján Maglai Jenő, az MM Ügyvivői Testületének tagja.

Mint elhangzott, a tagság sajtóhírekből értesült a mozgalom alapítójának és társelnökének alkotmánybírói jelöléséről, amelyet legnagyobb politikai riválisuk, a Vajdasági Magyar Szövetség jelentett be a párthoz közeli médián keresztül. A szervezet vezetői testülete azt sérelmezi, hogy Korhecz, miközben megfontolta, majd el is fogadta a VMSZ által felkínált alkotmánybírói jelölést, ezt a mozgalom tagjaival nem közölte, azokat nem tájékoztatta. Így pedig esélyt sem adott a párbeszédre, a pro és kontra érvek végiggondolására, az együttgondolkodásra. A jelölést elfogadva kész tények elé állította a mozgalom vezetőségét, tagjait, szimpatizánsait és szavazóit, amit az Ügyvivői Testület inkorrektnek tart.

Maglai szerint minden bizonnyal példa nélküli eset, hogy egy ilyen szerény múltú, országos szinten jelentős politikai befolyással nem rendelkező szervezet soraiból kerülhessen ki az adott ország egyik legmagasabb rangú közjogi méltósága. Ilyen értelemben akár úgy is lehetne tekinteni, hogy az MM eddigi munkája visszaigazolást kapott, azonban a szervezet értékrendjében nem a pozíció, annak nagysága és fontossága áll az első helyen.

Mint elhangzott, ettől sokkal fontosabb az egymásba vetett bizalom és a párbeszéd, amely ez alkalommal elmaradt. Naponta szembesülünk azzal, hogy a mozgalom tagságát vagy akár szimpatizánsait megfélemlítik és eltiporják – mondja Maglai hozzátéve, a párt közeledése mögött ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek több száz ember életét befolyásolják. Nincs igazából akarat a megbékélésre a VMSZ részéről, a cél az, hogy elsöpörjenek bennünket; miután sem politikailag, sem anyagilag, sem megfélemlítéssel nem sikerült szétmorzsolni a Magyar Mozgalmat, megpróbálják a vezető tagok kiemelésével beomlasztani a mozgalmat – összegezte látszat-törekvéseknek nevezett pártstratégiát Maglai, aki álszentnek nevezte a Vajdasági Magyar Szövetség megbékélési politikáját.

Újságírói kérdésre válaszolva Maglai Jenő elmondta, nem Korhecz jelölése a gond, hanem az, hogy ezzel kapcsolatban nem konzultált a MM elnökségével, ennek ugyanis nem csak személyi és szakmai oldala van, hanem politikai is, amit meg kellett volna beszélni a szervezet vezetőségével. Kiemelte, az MM mindenképp elszenvedett egy tekintélycsorbulást ezzel a lépéssel, de az Ügyvivői Testület tagjainak kiállása, közös álláspontja azt tanúsítja, hogy a mozgalom erősebben kerül ki a történetből.

Maglai elutasította, hogy ebben az ügyben hasonlóan járna el az MM, mint ami miatt a VMSZ-t bírálták, mert, ahogy fogalmazott, ők senkit sem zárnak ki, nem folytatnak boszorkányüldözést, csupán azt jelezték Korhecznek, hogy milyen lépéseket várnak el tőle. Az tőle függ, hogy ezeket a lépéseket megteszi-e, de fegyelmi eljárást nem fognak indítani sem Korhecz, sem mások ellen – szögezte le.

Az Ügyvivői Testület tagja arról is beszélt, hogy az elmúlt napokban Korhecz Tamással folytatott kommunikáció során magyarázatot követeltek a lépésére vonatkozóan, de elégedetlenek a kapott válasszal. Korhecz arra hivatkozott, hogy személyi ambícióról, szakmai kérdésről van szó – tudtuk meg a sajtótájékoztatón. Az MM vezetése szerint viszont ez ennél jelentősebb horderejű kérdés, a szervezet elsősorban azt sérelmezi, hogy nem osztotta meg velük a jelölésével kapcsolatos részleteket.

Korhecz Tamás egyelőre nem kíván reagálni az ügyben.

(Magyar Mozgalom, 2016. december 9.)

A Magyar Távirati Iroda továbbra is bojkottálja a Szabad Magyar Szót

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila Indul a Visszhang című írását, amely tulajdonképpen a rovat beharangozója és első része is egyben.

A Magyar Távirati Iroda továbbra is bojkottálja a Szabad Magyar Szót.

*

Indul a Visszhang

Az első híradások – és az MTI mély hallgatása

Alig néhány héttel ezelőtt, pontosan azt ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján indultunk, részben ezzel is tisztelegve a hősök és áldozatok emléke előtt. Példaképeket persze mindenfelé találhat magának az ember, ehhez bizony bőséges a történelmi kínálat, a forradalmi szellemet azonban mindig kiérleli valami, leggyakrabban az elnyomás. Az tehát, hogy milyen példaképet választunk magunknak, kiket, milyen események részeseit, nagyban összefügg azzal is, hogy a döntés pillanatában milyen élethelyzetben találjuk magunkat, milyen társadalmi-politikai viszonyok formálják sorsunkat. S milyen erőkkel, hatásokkal, milyen kaliberű elnyomókkal szemben vívjuk meg hétköznapi kis forradalmainkat, a családi tűzhelytől a munkahelyig, és igen, természetesen a közéleti szerepvállalásig is. Az ötvenhatos események hősei előtt tisztelgünk tehát – a kegyelet főhajtásával –, amikor a nyílt szókimondásra, az őszinte párbeszédre, a dolgok megvitatására (az elkendőzésük helyett), egymás véleményének kölcsönös tiszteletben tartására, szabad levegővételre buzdítunk azáltal is, hogy Szabad Magyar Szó néven egy független közéleti fórumon biztosítunk teret és helyet mindazoknak, akik hozzánk hasonlóan ugyancsak ki vannak éhezve minderre.

Visszhang című rovatunkban azokat az írásokat és publikációkat szemlézzük, amelyek lapunk indulására reflektáltak, s elvitték hírünket a nagyvilágba. Nem riadunk meg a bírálatoktól sem, az építő jellegű kritikát pedig nem sértésnek, hanem segítségnek tekintjük, s ugyanúgy megköszönjük, mint a támogatást.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokak szemében a Szabad Magyar Szó megjelenése egyfajta „ellenforradalmi” csíny, igyekeznek marginalizálni a lapot, vagy éppenséggel tudomást sem venni róla, mintha soha nem is létezett volna. Ezért is fontos egy ilyen összeállítás és egy ilyen rovat, hogy mi is (és az olvasóink is…) lássuk, mit látnak bennünk mások, úgymond kívülről nézve. Azok pedig, akik korábban hozzájárultak a vajdasági magyar közéletben ahhoz, hogy kialakuljanak a jelenlegi állapotok, hogy eltűnjön a szólásszabadság, egyeduralkodóvá váljon sajtónkban az egyszólamúság, felülről diktált tézisek közé biggyesszenek kérdéseket az újságírók, s munkájuk a mikrofonállvány szerepkörében teljesedjék ki, ellentmondást nem tűrő „vezérek” irányítsanak mindent; ők most éles szavakkal támadják a független közéleti fórumot. Amikor kell, természetesen vitatkozunk és érvelünk, de meggyőzésükre – akárcsak az olvasó meggyőzésére is – elsősorban munkánk minőségét és magatartásunk következetességét, egyszersmind a kettő összességéből adódó elvszerű, tiszta, szakmai munkánkat tudjuk felkínálni, azok szellemében is, akik emléke előtt kegyelettel fejet hajtunk, s akiket példaképül választunk.

Az alábbi szemelvényes összeállításunkban azt igyekeztünk összefoglalni, hogy ki és hogyan reagált fórumunk elindulására, vagyis, hogy milyen megnyilvánulások övezték a Szabad Magyar Szó megjelenését az első napokban. Kaptunk hideget, de meleget is egyaránt…

8:33     A magyar nyelvű sajtóban elsőként a Vajdaság Ma hírportál reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére. Basity Gréta azt írta: „Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum.”

A cikk korrekt módon összegzi, mintegy kivonatoltan ismerteti lapunk nyitó napjának anyagait és azok tartalmát, felsorolja a szerzőket és közli az alapítók elképzeléseit, indokait a cselekvésre. Külön említi Purger Tibor Miért – és miért nem című írását, Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ című vezércikkét, valamint Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzett, Ahola hír szent és a vélemény szabad című szövegét. „Akik a Facebookon megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: »A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon«” – írta a Vajdaság Ma.

11:34   A szerb nyelvű N1 televízió, amely az amerikai CNN-nek a volt Jugoszlávia térségében működtetett hálózatához tartozik, honlapján közölte a Beta hírügynökségnek a Szabad Magyar Szó indulásáról kiadott jelentését. Összeállításukban idézték Vígi Zoltán főszerkesztő nyilatkozatát, miszerint az új lapot kezdetben nagyjából tíz újságíró készíti, akik közül néhányan egyelőre nem írják alá teljes névvel a cikkeiket, amíg jogilag nem rendeződik a helyzetük.

Emlékeztetnek arra is, hogy a nyáron a Magyar Szó akkori szerkesztőségének egy része tüntetésen tiltakozott az ellen, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) túl nagy befolyást szerzett a lapban. Az újságírók, akárcsak a szakmai nyilvánosság, már akkor figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Szóra hatalmas politikai nyomás nehezedik, mert a legerősebb vajdasági magyar párt, amelyik rátelepedett az újságra, kizárólagos cenzúrát gyakorol – olvasható a jelentésben.

A GradSubotica című, magánkézben lévő szabadkai, helyi hírportál szinte ugyanezzel a szöveggel és azonos tartalommal tette közzé a Beta hírügynökség jelentését.

Az egyetlen különbség, hogy ők más illusztrációt használtak fel a cikkükhöz.

Az Autonomija című politikai hírportál nemcsak ismertette a Beta hírügynökség jelentését, de arra építve alaposan fel is dolgozta a témát. Egyebek mellett idézték az igazgatóbizottság („upravni odbor”) közleményét, amely szerint jogi lépéseket tesznek a domain visszaszerzése érekében. A testület álláspontja szerint ugyanis a Szabad Magyar Szó alapítói „eltulajdonították” a Magyar Szó szellemi tulajdonát, és – mint fogalmaztak – már a cégnyilvántartásban is úgy regisztrálták, hogy a Magyarszo.com internetes cím a nyomtatott lap kiadójának tulajdona.

Az igazgatóbizottságnak ezek az állításai nem felelnek meg a valóságnak.

A terjedelmes cikk idézi az igazgatóbizottsági közleményt, miszerint a Szabad Magyar Szó alapítóinak célja az volt, hogy zavart keltsenek az olvasókban, annak érdekében, hogy a saját politikai és ideológiai meggyőződésüket terjesszék, propagálják, népszerűsítsék. Kitérnek arra is, hogy a testület véleménye szerint az, ami történt, példátlan lépés, és az újságírókhoz, értelmiségiekhez, a szellem embereihez méltatlan viselkedés. Mint írják, a Szabad Magyar Szó alapítóinak inkább egy saját honlapot kellett volna létrehozniuk, és azt felépíteniük ahelyett, hogy eltulajdonítsák mások szellemi termékeit.

Az Autonomija cikke kitér arra is, hogy a Magyarszo.com soha nem is volt a Magyar Szó tulajdona – a cégregiszter tehát ilyesmit nem is tartalmazhat –, s idézi Vígi Zoltán szavait, amelyek szerint a Szabad Magyar Szó tulajdonképpen a lap vezető újságíróinak korábbi menesztése, kirúgása miatt jött létre. A lapvezetés által gyakorolt brutális politikai cenzúra a nyomtatott újságból kigyomlált minden olyan véleményt, amely nem egyezik az uralkodó politikai struktúrák álláspontjával, bírálatnak a hasábjain helye nincs, semmiféle más meggyőződésnek egyáltalán nem adnak sem teret, sem publicitást.

A cikk ugyancsak idézi Purger Tibor szavait, amelyek szerint a sajtószabadság alapvető emberi jog, ami megilleti a nemzeti kisebbségeket is. A társadalomban senkinek sincs joga arra, hogy elnémítsa, elhallgattassa a más véleményeket, illetve azok képviselőit. A kisebbségi sajtót is megilleti a pluralizmus, és nem csak a felülről irányított egyszólamúság – idézik Purger Tibor szavait.

13:23   A Magyar Szó délután anélkül tette közzé szerkesztőségi közleményét Új címen a honlapunk címmel, hogy bármilyen szinten is említette volna a Szabad Magyar Szó nevét, illetve egy új, ekkor indult internetes kiadvány, egy független közéleti fórum létezését. Mindössze annyit írtak, hogy „Szombat óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható.

Hosszas magyarázat helyett annyit kötelesek vagyunk elmondani olvasónknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére jegyezték be. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására. […] A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”

A közleményt a szerkesztőség nevében senki nem írta alá.

Komolyabb változtatás nélkül, az előzővel szinte szó szerint megegyező szöveg jelent meg a nyomtatott Magyar Szó másnapi, 2016. október 24-i számának címlapján: „Tegnap óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható. Hosszas magyarázat helyett el kell mondanunk olvasóinknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére van bejegyezve. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására.

Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a levélcímünk is hasonlóképp megváltozott, tehát a magyarszo.rs címre kell küldeni a leveleket.

A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”

20:57   Az október 23-i esti híradójában a Vajdasági Rádió és Televízió is beszámolt a Szabad Magyar Szó indulásáról, s röviddel később az erről elhangzott összefoglalót a tévé honalapján is közzétették – ezzel a kísérőszöveggel: „Vasárnap délelőtt meglepetés érte azokat, akik a Magyar Szó internetes címét írták be, ugyanis a számítógép ekránján a Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta őket, amely a honlap szerint egy független közéleti fórum. Az impresszum szerint az új portált a »szabad vajdasági magyar újságírók« szerkesztik.”

Kókai Péter a tévének elmondta: „Maga az alapítás teljesen jogszerű és törvénytisztelő olyan értelemben, hogy annak a bizonyos címnek, a Magyarszo.com címnek a tulajdonosa, regisztrált tulajdonosa maga Purger Tibor, tehát ezen túlmenően az ő döntése, az autonóm döntése, hogy ott milyen tartalmakat kíván elhelyezni. Mi úgy véljük, hogy a jelenlegi, a mai Magyar Szó már nem, messze nem tölti be azt a közszolgálati feladatot, ami igazából a küldetése. Letévedt a helyes útról és egyetlen párt, egyetlen szűk hatalmi érdek kiszolgálójává, feltétel nélküli kiszolgálójává vált. Amennyiben fontos még számunkra a Magyar Szó névnek a hitele és a tekintélye, akkor úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak egy lehetőség, amivel élni kell, hanem emberi, szakmai, erkölcsi kötelesség is.”

Ökrész Rozália, a Magyar Szó kiadójának igazgatója nem volt hajlandó nyilatkozni a televíziónak, a híradó munkatársait a Magyar Szó új honlapcímére irányította, így az adásban csak az ott olvasható közleményt ismertethették.

Itt kell még elmondanunk azt is, hogy miután megérkezett, a Szabad Magyar Szó azonnal közölte Németh Zoltánnak, a nyomtatott Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének a minket bíráló levelét, majd pedig KókaiPéternek, a Szabad Magyar Szó egyik alapítójának az erre adott válaszát. Utóbbi közzétételére azonban a Magyar Szó azóta sem volt hajlandó.

S habár a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója, Markovics Annamária a Vajdaság Ma hírportálnál is több mint egy órával korábban, 2016. október 23-án, 7:25-kor reagált a Facebookon a Szabad Magyar Szó megjelenésére, az általa tudósított hírügynökség azóta sem vesz tudomást az új, független vajdasági magyar közéleti fórum elindulásáról. Egyetlen egy tudósításában, semmilyen kontextusban sem említi lapunkat.

Az összeállításunkban feldolgozott, szemlézett cikkeket olvasóink is csonkítás nélkül áttekinthetik:

„Kell még mondanom valamit, Ildikó?”

(Szabad Magyar Szó, 2016. november 13.)

Szabad Magyar Szó a napilap internetes oldalán

A magyar nyelvű sajtóból elsőként a Vajdaság Ma hírportál reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére.

*

Szabad Magyar Szó a napilap internetes oldalán

Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum. Az említett domain tulajdonosa Purger Tibor, aki úgy döntött, hogy megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval és helyette a Szabad Magyar Szónak bocsátja rendelkezésére a tárhelyet.

Az impresszum szerint az új portált a szabad vajdasági magyar újságírók szerkesztik, alapítói Purger Tibor, aki 25 éve tudósítja a Magyar Szót Washingtonból és Kókai Péter, a lap volt főszerkesztője, akinek a nyáron mondott fel a lapvezetés. A főszerkesztő Vígi Zoltán, aki július végéig a napilap deszkfőnöke volt, amikor felmondtak neki is.

Az oldalon a három első cikket Purger Tibor, Vígi Zoltán, illetve a lap két előző főszerkesztője, Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzi, de találhatók még írások Bajtai Kornéltól és Vígi Zsoldos Zsaklinától, akiknek szintén a nyáron mondott fel a Magyar Szó, illetve Szabó Palócz Attilától, a Képes Ifjúság korábbi főszerkesztőjétől, akivel valamivel korábban szakította meg az együttműködést a lap vezetése.

Pressburger és Kókai Ahol a hír szent és a vélemény szabad című írásában kifejti, hogy ők ketten, akik a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának együttesen tízéves időszakát jegyezték, úgy érzik, hogy napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése.

Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ címmel írt cikkében kifejti, hogy a vajdasági magyar közéleti kommunikáció téves irányt vett, a párbeszéd igénye is hiányzik. Célként pedig kiemeli, hogy „minden témában meg kell nyitnunk azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek előre vihetnek bennünket emberként és közösségként is. Vajdasági magyarokat itthon, és a nagyvilágban egyaránt.

Purger Tibor szövegének címe: Miért – és miért nem. Az alapító kétszer 12 pontban foglalja össze, hogy szerinte miért kell a Szabad Magyar Szó, illetve miért nem tudja folytatni munkáját a Magyar Szó hasábjain.

Akik a Facebook-on megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: „A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon.”

Basity Gréta

(Vajdaság Ma, 2016. október 23.)