Még mindig vannak fel nem robbant bombák Szerbiában

A Magyar Távirati Iroda közli Markovics Annamária szerbiai tudósítását.

*

Szerbia-történelem-háború
Még mindig vannak fel nem robbant bombák Szerbiában 

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2018. szeptember 5., szerda (MTI) – Még mindig vannak olyan fel nem robbant bombák Szerbiában, amelyeket 1999-ben a NATO dobott le a légicsapások során – közölte szerdán a szerbiai aknamentesítési központ.

A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák – közölte a belgrádi székhelyű központ.
Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer.
Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.
A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.
A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.

kma \ kpl
MTI 2018. szeptember 5., szerda 17:19

(Magyar Távirati Iroda, 2¸18. szeptember 5.)

A zentai csatáról készült rockoperát mutatnak be a Vajdaságban

A Magyar Távirati Iroda közzéteszi Markovics Annamária vajdasági tudósítását.

*

Kultúra-színház-Szerbia-Vajdaság
A zentai csatáról készült rockoperát mutatnak be a Vajdaságban

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2018. szeptember 3., hétfő (MTI) - A zentai csatáról készült új magyar rockoperát mutatnak be szombaton Zentán, a város napja, illetve a csata 321. évfordulója alkalmából.

A Zenta, 1697 című rockopera a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház együttműködésével valósul meg – hangsúlyozta az MTI-nek Wischer Johann, a zentai teátrum igazgatója hétfőn.
Szarka Gyula és Szálinger Balázs művét Pataki András állítja színpadra. Wischer Johann elmondása szerint a történelmi tényeken nem módosítottak, ugyanakkor nem historizáló előadásról van szó, tehát nem magán a történetmesélésen van a hangsúly.
Egyetlen fiktív részt szőttek bele az előadásba, a szerelmi szál teljesen a képzelet szüleménye, mindazonáltal a készítők szerint akár meg is történhetett egy ilyen eset, csak az utókor nem tud róla – tette hozzá a kamaraszínház vezetője, aki maga is részt vesz az előadásban.
Wischer Johann sajnálatosnak nevezte, hogy a zentai csatával a magyar és a szerb tankönyvek is csak röviden foglalkoznak, holott európai viszonylatban is jelentős csatáról van szó, hiszen az vetett véget a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén.
Már csak a halottak számát tekintve is fontos csatáról beszélhetünk – hangsúlyozta, majd úgy folytatta: mindkét oldalon sokkal többen estek el, mint a nándorfehérvári ütközetben. Hozzátette: Törökország azt fontolgatja, hogy nagyszabású megemlékezést szervez a csata emlékére, mert saját bevallásuk szerint mintegy harmincezer török esett el Zentánál, ami „ma is jelentős veszteségnek számít, háromszáz évvel ezelőtt pedig óriási szám volt”, hiszen százezer török vonult fel a negyvenezres szövetséges keresztény csapatok ellen.
A nagyszabású produkcióban – amely nem is fért fel a kamaraszínház színpadára, ezért a helyi sportcsarnokban mutatják be – összesen hatvannégyen lépnek színpadra: tizenegy színész, a Sopron Balett tizenkét tagja, tizennégy néptáncos, huszonhárom zentai iskolás gyerek és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz négy akrobatája. A Zenta, 1697 főbb szerepeiben Vastag Tamást, Stéphanie Schlessert, Szomor Györgyöt, Békefi Viktóriát és Savanyu Gergelyt láthatja a közönség.
A Zentai Magyar Kamaraszínház a korábbi években két prózai előadást is készített a zentai csatáról, zenés formában azonban most először dolgozták fel a témát.
Az előadás Zenta város napjára készült ugyan, de a korábbi évek produkcióival szemben nem csak ezen az egy napon mutatják be. Mivel a rockopera a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban készült, a tervek szerint Sopronban, valamint nyári fesztiválokon is játsszák majd.
1697. szeptember 11-én Savoyai Jenő, a császári seregek hadvezére fényes győzelmet aratott az Európát fenyegető török seregek felett.

kma \ kut \ bpt
MTI 2018. szeptember 3., hétfő 17:56

Kisorsolták a Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny témáját

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé arról, hogy elkezdődött az Újvidéki Színház drámaíróversenye.

*

Kultúra-színház-magyarság-Vajdaság
Kisorsolták a Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny témáját

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2017. január 20., péntek (MTI) – Karriernapok a Jégerdőben címmel ír darabot pénteken három szerző az Újvidéki Színházban a tizenhatodszor megrendezett Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyen.

A címet az újvidéki Magyar Szó című napilap aktuális számából véletlenszerűen húzták ki péntek reggel. Ez alapján kell három szerzőnek, Ferenc Juditnak, Kucsov Borisznak és Varga Tamásnak néhány óra alatt drámát írnia.
A darabok megszületését követően három rendező – Mezei Kinga, Olivera Đorđević és Puskás Zoltán – a szöveget 24 óra alatt színpadra viszi, majd a vajdasági magyar színházak művészeinek segítségével szombat este bemutatja.
A drámaírók, a rendezők, az előadások és a színészek munkáját háromfős szakmai zsűri véleményezi és díjazza. A testületet Táborosi Margaréta színész, koreográfus, Balázs Áron színész és Igor Burić kritikus alkotja.

kma \ pmg
MTI 2017. január 20., péntek 10:58

(Magyar Távirati Iroda, 2017. január 20.)

Több mint tíz év után megszüntették a vizsgálatot egy Oroszországba menekült szerb üzletember ellen

A Magyar Távirati Iroda tudósítást tesz közzé a Bogoljub Karić elleni eljárás megszüntetéséről.

*

Szerbia-jog

Több mint tíz év után megszüntették a vizsgálatot egy Oroszországba menekült szerb üzletember ellen

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Belgrád, 2016. december 28., szerda (MTI) – Majdnem tizenegy év után, „bizonyíték hiányában” a szervezett bűnözés elleni szerb ügyészség megszüntette a vizsgálatot az Oroszországba menekült Bogoljub Karić szerb üzletember, Slobodan Milošević néhai szerb elnök egykori támogatója ellen.

Az ügyészség döntését követően a belgrádi különleges bíróság az üzletember ellen kiadott körözés visszavonását kezdeményezte, így Bogoljub Karić visszatérhet Szerbiába.

Az üzletember ellen 2006 februárja óta nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben. Hivatali visszaéléssel, a Mobtel mobilszolgáltató megalapítása körüli tisztázatlan ügyletekkel, valamint azzal vádolták, hogy a szerbiai Astra Bankán keresztül ciprusi cégeknek nyújtott fedezet nélküli devizahiteleket. A vádak között szerepelt az is, hogy az általa irányított cégbirodalom bevételeit a magánszámláira utalta, és ezzel jelentősen megkárosította az államot, ezt a vizsgálatot azonban 2010-ben elévülés miatt megszüntették.

Bogoljub Karić 2006-ban hagyta el Szerbiát, Oroszországban kapott menedéket, ahova vagyona egy részét is átmenekítette. Sajtóértesülések szerint az üzletember már pénteken visszatér szülőföldjére, ahol szombaton részt vesz lánya esküvőjén.

kma \ kvs

MTI 2016. december 28., szerda 12:04

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 28.)

Odaítélték a vajdasági magyar művelődési díjakat

A Magyar Távirati Iroda jelentést ad ki a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjainak odaítélésről.

*

Kultúra-ünnep-évforduló-magyarság-Szerbia

Odaítélték a vajdasági magyar művelődési díjakat

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Belgrád, 2016. december 21., szerda (MTI) – A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) Pirityiné Szabó Judit nemzetpolitikai kapcsolattartási főosztályvezetőnek és történésznek ítélte oda a szövetség Aranyplakettjét a Kárpát-medencei, ezen belül „a délvidéki magyarság megmaradásáért végzett több évtizedes, mérhetetlen és elhivatott munkájának” elismeréséül – tájékoztatta a VMMSZ az MTI tudósítóját szerdán.

A VMMSZ december 16-án döntött az általa alapított életmű- és pályadíjakról, amelyeket a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén adnak át januárban Zentán.

A döntés értelmében Magyar Életfa-díjjal ismerték el Dormán László fotóriporter, újságíró, Faggyas József citerás, Hódi Éva nyugalmazott magyartanár és könyvtárvezető, valamint Silling István néprajz- és nyelvjáráskutató munkásságát.

A szövetség plakettjével jutalmazták Lőcsei Ilona művelődésszervezőt és újságírót, Regécz László művelődésszervezőt, Tóth Ágnest, a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület elnökét, a csókai Rákóczi férfikórust, valamint a 70 éves pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületet

„Az elismerésekkel azt a hiteles őrző és teremtő munkát, a vajdasági és a Kárpát-medencei magyar közösségek összefogásáért és formálásáért, a nemzeti összetartozás erősítéséért, kulturális identitásunk gazdagodásáért, a nemzettudat fejlesztéséért végzett tevékenységet és teljesítményt ismeri el az alapító, amely nélkül értékrendünk és értékszeretetünk messze került volna, messze kerülne álmától, vágyaitól, erejétől” – írta szerdai közleményében a VMMSZ.

kma \ ksb \ gte

MTI 2016. december 21., szerda 11:12

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 21.)

A Magyar Távirati Iroda továbbra is bojkottálja a Szabad Magyar Szót

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila Indul a Visszhang című írását, amely tulajdonképpen a rovat beharangozója és első része is egyben.

A Magyar Távirati Iroda továbbra is bojkottálja a Szabad Magyar Szót.

*

Indul a Visszhang

Az első híradások – és az MTI mély hallgatása

Alig néhány héttel ezelőtt, pontosan azt ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján indultunk, részben ezzel is tisztelegve a hősök és áldozatok emléke előtt. Példaképeket persze mindenfelé találhat magának az ember, ehhez bizony bőséges a történelmi kínálat, a forradalmi szellemet azonban mindig kiérleli valami, leggyakrabban az elnyomás. Az tehát, hogy milyen példaképet választunk magunknak, kiket, milyen események részeseit, nagyban összefügg azzal is, hogy a döntés pillanatában milyen élethelyzetben találjuk magunkat, milyen társadalmi-politikai viszonyok formálják sorsunkat. S milyen erőkkel, hatásokkal, milyen kaliberű elnyomókkal szemben vívjuk meg hétköznapi kis forradalmainkat, a családi tűzhelytől a munkahelyig, és igen, természetesen a közéleti szerepvállalásig is. Az ötvenhatos események hősei előtt tisztelgünk tehát – a kegyelet főhajtásával –, amikor a nyílt szókimondásra, az őszinte párbeszédre, a dolgok megvitatására (az elkendőzésük helyett), egymás véleményének kölcsönös tiszteletben tartására, szabad levegővételre buzdítunk azáltal is, hogy Szabad Magyar Szó néven egy független közéleti fórumon biztosítunk teret és helyet mindazoknak, akik hozzánk hasonlóan ugyancsak ki vannak éhezve minderre.

Visszhang című rovatunkban azokat az írásokat és publikációkat szemlézzük, amelyek lapunk indulására reflektáltak, s elvitték hírünket a nagyvilágba. Nem riadunk meg a bírálatoktól sem, az építő jellegű kritikát pedig nem sértésnek, hanem segítségnek tekintjük, s ugyanúgy megköszönjük, mint a támogatást.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokak szemében a Szabad Magyar Szó megjelenése egyfajta „ellenforradalmi” csíny, igyekeznek marginalizálni a lapot, vagy éppenséggel tudomást sem venni róla, mintha soha nem is létezett volna. Ezért is fontos egy ilyen összeállítás és egy ilyen rovat, hogy mi is (és az olvasóink is…) lássuk, mit látnak bennünk mások, úgymond kívülről nézve. Azok pedig, akik korábban hozzájárultak a vajdasági magyar közéletben ahhoz, hogy kialakuljanak a jelenlegi állapotok, hogy eltűnjön a szólásszabadság, egyeduralkodóvá váljon sajtónkban az egyszólamúság, felülről diktált tézisek közé biggyesszenek kérdéseket az újságírók, s munkájuk a mikrofonállvány szerepkörében teljesedjék ki, ellentmondást nem tűrő „vezérek” irányítsanak mindent; ők most éles szavakkal támadják a független közéleti fórumot. Amikor kell, természetesen vitatkozunk és érvelünk, de meggyőzésükre – akárcsak az olvasó meggyőzésére is – elsősorban munkánk minőségét és magatartásunk következetességét, egyszersmind a kettő összességéből adódó elvszerű, tiszta, szakmai munkánkat tudjuk felkínálni, azok szellemében is, akik emléke előtt kegyelettel fejet hajtunk, s akiket példaképül választunk.

Az alábbi szemelvényes összeállításunkban azt igyekeztünk összefoglalni, hogy ki és hogyan reagált fórumunk elindulására, vagyis, hogy milyen megnyilvánulások övezték a Szabad Magyar Szó megjelenését az első napokban. Kaptunk hideget, de meleget is egyaránt…

8:33     A magyar nyelvű sajtóban elsőként a Vajdaság Ma hírportál reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére. Basity Gréta azt írta: „Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum.”

A cikk korrekt módon összegzi, mintegy kivonatoltan ismerteti lapunk nyitó napjának anyagait és azok tartalmát, felsorolja a szerzőket és közli az alapítók elképzeléseit, indokait a cselekvésre. Külön említi Purger Tibor Miért – és miért nem című írását, Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ című vezércikkét, valamint Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzett, Ahola hír szent és a vélemény szabad című szövegét. „Akik a Facebookon megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: »A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon«” – írta a Vajdaság Ma.

11:34   A szerb nyelvű N1 televízió, amely az amerikai CNN-nek a volt Jugoszlávia térségében működtetett hálózatához tartozik, honlapján közölte a Beta hírügynökségnek a Szabad Magyar Szó indulásáról kiadott jelentését. Összeállításukban idézték Vígi Zoltán főszerkesztő nyilatkozatát, miszerint az új lapot kezdetben nagyjából tíz újságíró készíti, akik közül néhányan egyelőre nem írják alá teljes névvel a cikkeiket, amíg jogilag nem rendeződik a helyzetük.

Emlékeztetnek arra is, hogy a nyáron a Magyar Szó akkori szerkesztőségének egy része tüntetésen tiltakozott az ellen, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) túl nagy befolyást szerzett a lapban. Az újságírók, akárcsak a szakmai nyilvánosság, már akkor figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Szóra hatalmas politikai nyomás nehezedik, mert a legerősebb vajdasági magyar párt, amelyik rátelepedett az újságra, kizárólagos cenzúrát gyakorol – olvasható a jelentésben.

A GradSubotica című, magánkézben lévő szabadkai, helyi hírportál szinte ugyanezzel a szöveggel és azonos tartalommal tette közzé a Beta hírügynökség jelentését.

Az egyetlen különbség, hogy ők más illusztrációt használtak fel a cikkükhöz.

Az Autonomija című politikai hírportál nemcsak ismertette a Beta hírügynökség jelentését, de arra építve alaposan fel is dolgozta a témát. Egyebek mellett idézték az igazgatóbizottság („upravni odbor”) közleményét, amely szerint jogi lépéseket tesznek a domain visszaszerzése érekében. A testület álláspontja szerint ugyanis a Szabad Magyar Szó alapítói „eltulajdonították” a Magyar Szó szellemi tulajdonát, és – mint fogalmaztak – már a cégnyilvántartásban is úgy regisztrálták, hogy a Magyarszo.com internetes cím a nyomtatott lap kiadójának tulajdona.

Az igazgatóbizottságnak ezek az állításai nem felelnek meg a valóságnak.

A terjedelmes cikk idézi az igazgatóbizottsági közleményt, miszerint a Szabad Magyar Szó alapítóinak célja az volt, hogy zavart keltsenek az olvasókban, annak érdekében, hogy a saját politikai és ideológiai meggyőződésüket terjesszék, propagálják, népszerűsítsék. Kitérnek arra is, hogy a testület véleménye szerint az, ami történt, példátlan lépés, és az újságírókhoz, értelmiségiekhez, a szellem embereihez méltatlan viselkedés. Mint írják, a Szabad Magyar Szó alapítóinak inkább egy saját honlapot kellett volna létrehozniuk, és azt felépíteniük ahelyett, hogy eltulajdonítsák mások szellemi termékeit.

Az Autonomija cikke kitér arra is, hogy a Magyarszo.com soha nem is volt a Magyar Szó tulajdona – a cégregiszter tehát ilyesmit nem is tartalmazhat –, s idézi Vígi Zoltán szavait, amelyek szerint a Szabad Magyar Szó tulajdonképpen a lap vezető újságíróinak korábbi menesztése, kirúgása miatt jött létre. A lapvezetés által gyakorolt brutális politikai cenzúra a nyomtatott újságból kigyomlált minden olyan véleményt, amely nem egyezik az uralkodó politikai struktúrák álláspontjával, bírálatnak a hasábjain helye nincs, semmiféle más meggyőződésnek egyáltalán nem adnak sem teret, sem publicitást.

A cikk ugyancsak idézi Purger Tibor szavait, amelyek szerint a sajtószabadság alapvető emberi jog, ami megilleti a nemzeti kisebbségeket is. A társadalomban senkinek sincs joga arra, hogy elnémítsa, elhallgattassa a más véleményeket, illetve azok képviselőit. A kisebbségi sajtót is megilleti a pluralizmus, és nem csak a felülről irányított egyszólamúság – idézik Purger Tibor szavait.

13:23   A Magyar Szó délután anélkül tette közzé szerkesztőségi közleményét Új címen a honlapunk címmel, hogy bármilyen szinten is említette volna a Szabad Magyar Szó nevét, illetve egy új, ekkor indult internetes kiadvány, egy független közéleti fórum létezését. Mindössze annyit írtak, hogy „Szombat óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható.

Hosszas magyarázat helyett annyit kötelesek vagyunk elmondani olvasónknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére jegyezték be. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására. […] A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”

A közleményt a szerkesztőség nevében senki nem írta alá.

Komolyabb változtatás nélkül, az előzővel szinte szó szerint megegyező szöveg jelent meg a nyomtatott Magyar Szó másnapi, 2016. október 24-i számának címlapján: „Tegnap óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható. Hosszas magyarázat helyett el kell mondanunk olvasóinknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére van bejegyezve. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására.

Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a levélcímünk is hasonlóképp megváltozott, tehát a magyarszo.rs címre kell küldeni a leveleket.

A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”

20:57   Az október 23-i esti híradójában a Vajdasági Rádió és Televízió is beszámolt a Szabad Magyar Szó indulásáról, s röviddel később az erről elhangzott összefoglalót a tévé honalapján is közzétették – ezzel a kísérőszöveggel: „Vasárnap délelőtt meglepetés érte azokat, akik a Magyar Szó internetes címét írták be, ugyanis a számítógép ekránján a Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta őket, amely a honlap szerint egy független közéleti fórum. Az impresszum szerint az új portált a »szabad vajdasági magyar újságírók« szerkesztik.”

Kókai Péter a tévének elmondta: „Maga az alapítás teljesen jogszerű és törvénytisztelő olyan értelemben, hogy annak a bizonyos címnek, a Magyarszo.com címnek a tulajdonosa, regisztrált tulajdonosa maga Purger Tibor, tehát ezen túlmenően az ő döntése, az autonóm döntése, hogy ott milyen tartalmakat kíván elhelyezni. Mi úgy véljük, hogy a jelenlegi, a mai Magyar Szó már nem, messze nem tölti be azt a közszolgálati feladatot, ami igazából a küldetése. Letévedt a helyes útról és egyetlen párt, egyetlen szűk hatalmi érdek kiszolgálójává, feltétel nélküli kiszolgálójává vált. Amennyiben fontos még számunkra a Magyar Szó névnek a hitele és a tekintélye, akkor úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak egy lehetőség, amivel élni kell, hanem emberi, szakmai, erkölcsi kötelesség is.”

Ökrész Rozália, a Magyar Szó kiadójának igazgatója nem volt hajlandó nyilatkozni a televíziónak, a híradó munkatársait a Magyar Szó új honlapcímére irányította, így az adásban csak az ott olvasható közleményt ismertethették.

Itt kell még elmondanunk azt is, hogy miután megérkezett, a Szabad Magyar Szó azonnal közölte Németh Zoltánnak, a nyomtatott Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének a minket bíráló levelét, majd pedig KókaiPéternek, a Szabad Magyar Szó egyik alapítójának az erre adott válaszát. Utóbbi közzétételére azonban a Magyar Szó azóta sem volt hajlandó.

S habár a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója, Markovics Annamária a Vajdaság Ma hírportálnál is több mint egy órával korábban, 2016. október 23-án, 7:25-kor reagált a Facebookon a Szabad Magyar Szó megjelenésére, az általa tudósított hírügynökség azóta sem vesz tudomást az új, független vajdasági magyar közéleti fórum elindulásáról. Egyetlen egy tudósításában, semmilyen kontextusban sem említi lapunkat.

Az összeállításunkban feldolgozott, szemlézett cikkeket olvasóink is csonkítás nélkül áttekinthetik:

„Kell még mondanom valamit, Ildikó?”

(Szabad Magyar Szó, 2016. november 13.)

Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan

Megjelenik a Magyar Távirati Iroda részletesebb tudósítása is a szabadkai megemlékezésről.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Szabadka 2016. november 2., szerda (MTI) – Jó irányba halad a magyar-szerb megbékélési folyamat, és nem lehet már visszafordítani – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szerdai szabadkai megemlékezésen az MTI-nek.

Hozzátette: hosszú évtizedekig csak a magyarok beszéltek arról, ami a negyvenes években történt a Délvidéken, az utóbbi években azonban áttörés volt tapasztalható, felállították a negyvenes években történteket vizsgáló akadémiai vegyes bizottságot, és a szerb kormány is eltörölte a hetven évig érvényben volt, három magyar település lakosságára vonatkozó kollektív bűnösséget kimondó határozatot.

A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja, a bizottság pedig azóta jelentős mértékben elvégezte a munkáját. Ezt a munkát most már a közvéleménnyel kellene megismertetni egy Budapesten és Belgrádban tartandó konferencia keretében – tette hozzá a vajdasági képviselőház elnöke.

A második világháború utáni magyar-szerb megbékélésben három évvel ezelőtt következett be nagyobb fordulat, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vučić pedig részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.

Bunford Tivadar, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke szerdai beszédében kiemelte, hogy 1944-1945-ben „a vak bosszú, a gyűlölet által vezérelt halál aratott, amelyet az akkori hatalom katonái, vagy inkább pontosabban: gyilkos hordái követtek el”. A márványtáblákon 852 név áll, minden név mögött pedig egy családi tragédia van – fogalmazott. A megemlékezés azonban egyben megbékélés is, és a város csak akkor tud fejlődni, „ha ismerjük a múltját, és fejet hajtunk az áldozatok előtt” – tette hozzá.

A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt 978 – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta újabb 126 áldozat maradványait találták meg.

kma \ kgf \ kvs

MTI 2016. november 2., szerda 16:02

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 2.)

RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat visszafordíthatatlan

A Magyar Távirati Iroda rövidhírt ad ki az 1944-45-ös vajdasági magyar áldozatok tiszteletére tartott megemlékezésről.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat visszafordíthatatlan

Szabadka 2016. november 2., szerda (MTI) – Jó irányba halad a magyar-szerb megbékélési folyamat, és nem lehet már visszafordítani – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szerdai szabadkai megemlékezésen az MTI-nek.

Hozzátette: hosszú évtizedekig csak a magyarok beszéltek arról, ami a negyvenes években történt a Délvidéken, az utóbbi években azonban áttörés volt tapasztalható, felállították a második világháborúban és az azt követően történteket vizsgáló akadémiai vegyes bizottságot, és a szerb kormány is eltörölte a hetven évig érvényben volt, három magyar település lakosságára vonatkozó kollektív bűnösséget kimondó határozatot.

A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt 978 – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok.

kma \ kgf \ kvs

MTI 2016. november 2., szerda 15:44

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 2.)

Kiadvány jelent meg a második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatairól

A Magyar Távirati Iroda ismerteti Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjúját.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

Kiadvány jelent meg a második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatairól

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Szabadka, 2016. november 2., szerda (MTI) - A második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatainak tömegsírjait feltáró és összegző kiadvány jelent meg a Vajdaságban – jelentette be Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a Vajdaság Ma című délvidéki hírportálnak adott szerdai interjújában.

Az MNT elnöke közölte, hogy az új kiadványban a szerb partizánok által 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározásai, azaz GPS-koordinátái szerepelnek a helytörténeti adatok, tények és számadatok mellett.

A hosszú évek óta zajló munkát lezáró kötet a tömegsírokat tárja fel, azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan hány áldozat nyugszik ezekben a sírokban. A kötet tartalmazza ugyanakkor az áldozatok becsült számát, amelyet életrajzi adatokból, valamint a feltárt források alapján határoztak meg.

A kutatók főként a túlélőkkel, emlékezőkkel készítettek interjúkat, lefényképezték a helyszíneket, és begyűjtöttek minden fennmaradt adatot. „Ez az útmutató segít majd abban, hogy a települések emléktáblát, keresztet, rövid feliratot tudjanak elhelyezni, hogy a koszorúzás nemcsak most, hanem a jövő nemzedék számára is útmutató legyen az emlékezet őrzésére” – hangsúlyozta Hajnal Jenő.

Mint mondta, felmerült az újratemetés lehetősége is, ugyanakkor úgy vélte: „Annyit szenvedtek ezek az emberek, hogy a jövőnek a megbékélésről, az emlékek megőrzéséről kell szólnia, a hamvakat pedig hagyjuk ott, ahová a 72 évvel ezelőtti események tették őket”.

Hajnal Jenő hozzáfűzte, hogy decemberben egy konferencia keretében tervezik bemutatni azt a kutatómunkát, amelyet a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság végzett a témában.

kma \ kgf \ btz

MTI 2016. november 2., szerda 19:13

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 2.)

A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájáról egyeztetett a szerb elnök és a VMSZ elnöke

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a magyar-szerb történész vegyesbizottság munkájáról.

*

Szerbia-Magyarország-történelem
A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájáról egyeztetett a szerb elnök és a VMSZ elnöke

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2016. november 1., kedd (MTI) - A magyar-szerb történész vegyes bizottság feltáró munkájának eredményeiről egyeztetett Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kedden Belgrádban, ahol elhangzott: a testület eredményeit mihamarabb ismertetni kell.

Az elnöki kabinet sajtóosztályának közleménye szerint a VMSZ elnöke segítséget kért a szerb elnöktől abban, hogy a vegyes bizottság munkáját minél átláthatóbb módon lehessen bemutatni a szerb és a magyar közvélemény számára. Tomislav Nikolić pedig ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a történész vegyes bizottság munkájának mihamarabbi ismertetése érdekében.
A szerb és magyar történészekből álló akadémiai vegyes bizottság hat éve alakult, és a második világháborúban, valamint azt követően az ártatlan magyar és szerb áldozatok ellen elkövetett atrocitásokat vizsgálja. A kutatók az utóbbi években egyebek mellett levéltári anyagokat vizsgáltak, valamint interjúkat készítettek a még élő szemtanúkkal.
Pásztor István szerint egyszer és mindenkorra szembe kell nézni a történelmi tényekkel annak érdekében, hogy a két nép pontot tehessen a múltból származó szükségtelen összeütközések végére, és együtt tudja építeni a közös jövőt - olvasható a keddi közleményben.
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke megköszönte a szerb elnök hozzájárulását a történelmi szerb-magyar megbékéléshez, kiemelve, hogy az államfő hozzájárulásának köszönhetően ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Három évvel ezelőtt Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök avatta fel a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek emlékművét Csúrogon. A főhajtás történelmi előrelépésnek számít a két nép megbékélési folyamatában.
Pásztor István a magyar-szerb megbékéléssel kapcsolatban az MTI-nek vasárnap azt mondta, hogy a két nép még a folyamat elején tart, fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről. Hozzátette, hogy elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség. Mint mondta: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, „a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni”.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a legsúlyosabban érintett három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

kma \ ktl \ sag
MTI 2016. november 1., kedd 13:58

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 1.)

Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a csúrogi megemlékezésről, ahol a beszédekben szó esik a magyar-szerb történész vegyesbizottság munkájáról.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Csúrog, 2016. október 30., vasárnap (MTI) - A magyar-szerb megbékélési folyamatnak még az elején van a két nép, az a fontos, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről, ugyanakkor elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség - hangsúlyozta Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek vasárnap a délvidéki Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.

Hozzátette: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, „a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni”.

Az áldozatok emlékművét  Csúrogon három éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.
Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet.
Teleki Júlia túlélő, a csúrogi megemlékezés szervezője beszédében kiemelte: 72 évvel ezelőtt Csúrogon összeszedték a magyar férfiakat, és kivégezték őket, egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok voltak. Hozzáfűzte, hogy sokáig emlékezni sem volt szabad, három éve viszont a túlélők már tisztességes emlékhelyen róhatják le kegyeletüket, ugyanakkor hátra van még a bocsánatkérés, és az elkobzott vagyon visszaszármaztatása.
Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára azokról a hétköznapi hősökről szólt, akik szomszédaikat mentették meg azzal, hogy életükkel kezeskedtek értük. 1942-ben a magyarok tudták így megmenteni szerb társaikat, 1944-1945-ben pedig a szerbek magyar ismerőseiket.
Egy eszmerendszert nem lehet egyetlen néphez sem kapcsolni - hangsúlyozta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, majd úgy folytatta: egy eszmerendszernek nincs nemzeti vagy etnikai hovatartozása. Ezért az adott eszmerendszer nevében bűnöket elkövetőket sem lehet kizárólag egy, vagy akár több néphez kötni.
Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője beszédében a történelmi léptékű francia-német megbékéléshez hasonlította a magyar-szerb megbékélést, amellyel a két nép számtalan európai nép számára nyújthat példát.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

kma \ ktl \ sag
MTI 2016. október 30., vasárnap 17:42

(Magyar Távirati Iroda, 2016. október 30.)

RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a magyar-szerb történész vegyesbizottság munkájáról.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés
RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

Csúrog, 2016. október 30., vasárnap (MTI) - A magyar-szerb megbékélési folyamatnak még az elején van a két nép, az a fontos, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről, ugyanakkor elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség - jelentette ki Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap a délvidéki Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.
Hozzátette: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, „a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni”.
Az áldozatok emlékművét Csúrogon három éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

kma \ ktl \ sag
MTI 2016. október 30., vasárnap 17:18

(Magyar Távirati Iroda, 2016. október 30.)

A Magyar Távirati Iroda bojkottálja a Szabad Magyar Szót

Habár Markovics Annamária, a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója a Facebookon már a reggeli órákban reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére, a hírügynökség, amelynek dolgozik, a következő két hétben egyetlenegyszer sem említette az új vajdasági magyar online fórumot.