Oscar-díj – Réz András: Toronymagasan emelkedett ki a Saul fia az idei mezőnyből

A Magyar Távirati Iroda ismerteti Réz András filmesztéta értékelését a Saul fia című film sikere apropóján.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország 
Oscar-díj – Réz András: Toronymagasan emelkedett ki a Saul fia az idei mezőnyből

Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Bár az idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölt alkotások mindegyike fontos kérdéseket és aktuális problémákat tárgyalt, a Saul fiát toronymagasan emelte ki a mezőnyből az általa beszélt nyelv újszerűsége – mondta az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában Réz András filmesztéta.
Hozzátette: véleménye szerint az idei Oscar-jelölt filmek általánosságban nagyon kevés izgalmat tartogattak, sok „kicsit középszerű, egydimenziós” alkotás versenyzett az elismerésekért.
„Ha belegondolunk, hogy jövő ilyenkor hányan fognak emlékezni az idei díjazott filmekre, én nem vagyok túl bizakodó. A Saul fia miatt azonban bizakodó vagyok” – fogalmazott Réz András, aki szerint a magyar film „valami olyasmit csinált, ami szinte megismételhetetlen”.
A filmesztéta többek között méltatta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat elnyert Spotlight – Egy nyomozás részletei című alkotást is: a sajtó bátorságáról, a nyilvánosság értékéről szóló filmről elmondása szerint Magyarországon kevesen gondolhatták, hogy győztes lesz.
A Saul fia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte meg helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező munkája 1982 óta az első magyar alkotás, amely elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését.

pja \ pbe \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 7:55

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – Andy Vajna: Óriási siker a Saul fia győzelme

A Magyar Távirati Iroda ismerteti Andy Vajna közleményét a Saul fia című film sikere alkalmából.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország 
Oscar-díj – Andy Vajna: Óriási siker a Saul fia győzelme

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Óriási sikernek nevezte Andy Vajna, hogy magyar alkotás, a Saul fia című holokausztdráma kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat hely idő szerint vasárnap este Los Angelesben.
Nemes Jeles László rendezése „a bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert” – fogalmazott a filmügyi kormánybiztos az MTI-hez eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy az Oscar-díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, hanem az egész ország büszke lehet.
„Örülök, hogy ennek a sikernek mi is részesei lehetünk. Nemes Jeles László története arról szól, hogy ha van egy jó ötleted és hajlandó vagy érte keményen dolgozni, akkor neked is sikerülhet” – írta.
A Saul fia 34 év után az első magyar játékfilm, amely Oscar-díjat nyert. 1982-ben Szabó István Mephisto című drámája diadalmaskodott.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 7:01

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – Sipos Gábor producer: Mindent jelent ez a díj

A Magyar Távirati Iroda megszólaltatja a Saul fia című film producerét.

*

Kultúra-film-Oscar-díj-Magyarország-USA
Oscar-díj – Sipos Gábor producer: Mindent jelent ez a díj

Budapest/Los Angeles, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Hatalmas örömmel fogadták a Saul fia alkotói a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját. Ezt Sipos Gábor, a film egyik producere mondta a magyar idő szerint hétfőn hajnalban véget ért Los Angeles-i díjátadó gálát követően az MTI-nek.
„Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték” – idézte fel a producer.
Az Oscar-szobrot a holokausztdráma rendezője, Nemes Jeles László vette át a hollywoodi Dolby Színház színpadán. A rendező a több mint háromezer fős közönség előtt köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – hangsúlyozta.
A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban. Sipos Gábor a rendező köszönőbeszédéről szólva elmondta, hogy Nemes Jeles László röviddel a díjátadók előtt szokta végiggondolni, hogy mit fog mondani.
„Ebben a pillanatban mindent jelent ez a díj, a mai nap az ünneplésé” – fűzte hozzá a producer.
Az idei Oscar-gála egyúttal magyar filmtörténeti eseménnyé vált: Szabó István Mephisto című alkotásának 1982-es győzelme óta először nyerte el az Oscar-díjat magyar játékfilm. A Laokoon Filmgroup gyártásában készült film vezető producere Sipos Gábor mellett Rajna Gábor volt.

pag \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 6:59

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást közöl a Saul fia című magyar film Oscar-díja alkalamából.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér 
Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar és magyar születésű Oscar-díjasokról:

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:
Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.
Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.
George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.
Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

dpz \ dvt \ kpt \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 6:52

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – A Spotlight a legjobb film, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotás

Megjelenik a Magyar Távirati Iroda részletes tudósítása a Saul fia című film sikeréről.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország
Oscar-díj – A Spotlight a legjobb film, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotás

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – A Spotlight – Egy nyomozás részletei kapta a legjobb filmnek járó elismerést helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben a 88. Oscar-díjátadó gálán, amelyen 34 év után nyert ismét magyar film: a Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotások között.
A legtöbb, hat Oscar-díjat a Mad Max – A harag útja című sci-fi gyűjtötte be a hollywoodi Dolby Színházban rendezett ceremónián, George Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban – jelmez, látványterv, smink és frizura, hangvágás, hangkeverés, vizuális effektusok – diadalmaskodott.
Három díjat nyert A visszatérő című túlélődráma: a tavalyi év és a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmje után ismét Alejandro González Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pedig a legjobb operatőr.
Inárritu összességében pályafutása negyedik Oscar-díját nyerte, és sikere révén immár harmadik éve mexikói rendezőt hirdettek ki győztesnek ebben a kategóriában, miután tavalyelőtt Alfonso Cuarón nyert a Gravitációval.
Leonardo DiCaprio hatodszor szerepelt a jelöltek között, de most először nyert. Köszönőbeszédében a 41 éves amerikai színész, aktivista kitért a környezetvédelem és az őslakos népek védelmének fontosságára.
Történelmet írt Emmanuel Lubezki, a mexikói operatőrnek ugyanis három egymást követő évben sikerült elnyernie a nagy presztízsű elismerést. Tavaly a Birdman, két éve pedig a Gravitáció fényképezéséért ismerték el.
A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért. A legjobb női mellékszereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett.
A legjobb eredeti forgatókönyv díját a Spotlight – Egy nyomozás részletei írói – a Boston Globe tényfeltáró újságíróiról szóló filmet rendező Tom McCarthy és a társ-forgatókönyvíró Josh Singer – vehette át, míg a legjobb adaptált forgatókönyvnek A nagy dobás Adam McKay rendező és Charles Randolph által írt szkriptjét találta az amerikai filmakadémia tagsága. A 2008-as pénzügyi váláság hátterével foglalkozó produkció Michael Lewis The Big Short című könyve nyomán készült.
A legjobb idegen nyelvű film a cannes-i nagydíjas és Golden Globe-díjas Saul fia lett. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott. A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – fogalmazott.
A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban – A megbocsátás ára) című alkotás nyert. A pakisztáni Sarmin Obed-Csinoj munkája egy fiatal nőről szól, akit apja és nagybátyja meg akart ölni, mert jóváhagyásuk nélkül ment férjhez. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című produkció, Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotása kapta.
A legjobb egészestés animációs film a Pixar stúdió kasszasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett. A Pixar stúdiónak ez a tizenharmadik Oscar-díja. Chilei alkotás először részesült az amerikai filmakadémia elismerésében.
Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért. A 87 éves olasz komponistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriában. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki.
A legjobb filmdal Oscar-díját a Spectre – A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing's On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 6:50

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

RÖVIDHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

Megjelenik a Magyar Távirati Iroda kibővített jelentése is a Saul fia című film sikeréről, de még mindig csak rövidhír formájában.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország 
RÖVIDHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott.
A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – fogalmazott.
A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 5:20

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

GYORSHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

A Magyar Távirati Iroda gyorshírben tudósít a Saul fia című film sikeréről.

*

Gyorshír
GYORSHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfõ (MTI) - A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvû filmnek járó Oscar-díjat helyi idõ szerint vasárnap Los Angelesben, Nemes Jeles László rendezõ munkája 1982 óta az elsõ magyar alkotás, amely elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 5:10

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Magyarország a világsajtóban (konferencia)

A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el Magyarország előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését. A február 25-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.
A Nézőpont Intézet 2015-ben tizennégy ország kilencvenkilenc nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos médiamegjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében tizenkétezerötszázhárom megjelenést közöltek Magyarországról, ami átlagosan havi ezernegyvenegy cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (háromezerhatszázötvenkettő). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (ezerötvenhat) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások nyolc százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a száznyolcvanhat írás közül százhatvan rendelkezett negatív polaritással.
Tavaly a legnagyobb megjelenésszámot a német (kétezerkétszázötvenöt darab), az osztrák (ezernégyszáztizenegy darab) és a brit (ezernégyszáztíz darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek negyvenkilenc százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt kétezerkétszázötvenöt cikk közül ezerháromszázhuszonkilenc kapcsolódott a migránskérdéshez, s ezek negyvenhárom százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a tizennégy elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, huszonhat százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent ezernyolcszáznyolcvanhét negatív polaritású cikk az összes megjelenés tizenöt százalékát tette ki.
A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb tizenhat százalékkal (nyolcvanegy megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (nyolc százalék).
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, amelyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen hazai és nemzetközi szakértők mellett többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.
Az elemzés és a módszertan letölthető a Nézőpont Intézet honlapjáról: www.nezopontintezet.hu.

Domovina u koferu

Domovina u koferu (Haza a bőröndben) címmel Mostarban verses estet tartanak Jozefina Dautbegović Krajinović költőnő emlékére.

A verseket előadja Diana Ondelj Maksumić és Nedžad Maksumić.

Centar za kritičko mišljenje, Pozorište lutaka Mostar i portal Tačno.net organizirli su ponovni susret s poezijom Jozefine Dautbegović u Mostaru, 24. 2. 2016. godine na Maloj sceni “Karel Čapek” Pozorišta lutaka Mostar.

Stihove pjesnikinje Jozefine Dautbegović, govorili su mostarski pjesnici i glumci, Diana Ondelj Maksumić i Nedžad Maksumić.

A Pannon televízió Forog a kamera című műsora

A műsor vendége Goretić Péter és Lennert Móger Tímea.

Műsorvezető: Orosz Ildikó.
Az adásban bemutatják a Hagyaték, a Stég és a Fogadalom című filmet.