A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el Magyarország előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését. A február 25-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.
A Nézőpont Intézet 2015-ben tizennégy ország kilencvenkilenc nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos médiamegjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében tizenkétezerötszázhárom megjelenést közöltek Magyarországról, ami átlagosan havi ezernegyvenegy cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (háromezerhatszázötvenkettő). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (ezerötvenhat) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások nyolc százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a száznyolcvanhat írás közül százhatvan rendelkezett negatív polaritással.
Tavaly a legnagyobb megjelenésszámot a német (kétezerkétszázötvenöt darab), az osztrák (ezernégyszáztizenegy darab) és a brit (ezernégyszáztíz darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek negyvenkilenc százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt kétezerkétszázötvenöt cikk közül ezerháromszázhuszonkilenc kapcsolódott a migránskérdéshez, s ezek negyvenhárom százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a tizennégy elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, huszonhat százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent ezernyolcszáznyolcvanhét negatív polaritású cikk az összes megjelenés tizenöt százalékát tette ki.
A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb tizenhat százalékkal (nyolcvanegy megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (nyolc százalék).
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, amelyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen hazai és nemzetközi szakértők mellett többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.
Az elemzés és a módszertan letölthető a Nézőpont Intézet honlapjáról: www.nezopontintezet.hu.
A Nézőpont Intézet 2015-ben tizennégy ország kilencvenkilenc nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos médiamegjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében tizenkétezerötszázhárom megjelenést közöltek Magyarországról, ami átlagosan havi ezernegyvenegy cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (háromezerhatszázötvenkettő). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (ezerötvenhat) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások nyolc százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a száznyolcvanhat írás közül százhatvan rendelkezett negatív polaritással.
Tavaly a legnagyobb megjelenésszámot a német (kétezerkétszázötvenöt darab), az osztrák (ezernégyszáztizenegy darab) és a brit (ezernégyszáztíz darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek negyvenkilenc százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt kétezerkétszázötvenöt cikk közül ezerháromszázhuszonkilenc kapcsolódott a migránskérdéshez, s ezek negyvenhárom százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a tizennégy elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, huszonhat százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent ezernyolcszáznyolcvanhét negatív polaritású cikk az összes megjelenés tizenöt százalékát tette ki.
A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb tizenhat százalékkal (nyolcvanegy megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (nyolc százalék).
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, amelyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen hazai és nemzetközi szakértők mellett többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.
Az elemzés és a módszertan letölthető a Nézőpont Intézet honlapjáról: www.nezopontintezet.hu.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése