Manuel Camacho Solís levele Ljubiša Ristićhez

Manuel Camacho Solís levélben keresi meg Ljubiša Ristićet, a szabadkai Népszínház igazgatóját.

„A Balkán kultúraiszonyata testközelben szuszog”

„Amikor én ténylegesen bekapcsolódtam az irodalmi »életbe«, úgy 73-74 tájt, akkor ott már olyan hideg szélcsönd nyomott el minden élőt, vagyis egy olyan tetszhalott világba csöppentem, ahol a sok mellékes dolog teljesen elfedte a lényeget, és mi, akkori fiatalok keveset láthattunk a valóságból. (S ráadásul még a szemünket is igyekeztek bekötni!) Ez is volt a bürokrácia célja: írjál semleges dolgokat, esztétizálj, ne üsd bele semmibe az orrod! Éreztük, hogy valami bűzlik, de akkor még nem volt olyan kifinomult a szaglásunk – kölyökkutyák voltunk mi még! –, hogy megkülönböztettük volna a rothadás szagát a szarszagtól. Meg aztán nem is olyan egyszerű mindez, mint amilyennek első látásra tűnhet. Már a hetvenes években is a felparcellázás »ideája« dívott ezen a tájon. Ma, amikor az egyesült Európa eszméje látszik megvalósíthatónak Nyugaton, akkor a földrésznek eme felén még minden szárnyék külön irodalmat képez, külön fejedelmekkel, »udvartartással«. Nehéz egy olyan világban európainak lenni, főleg ha még a Balkán kultúraiszonyata is testközelben szuszog. Egy szó mint száz, néhány basáskodó kisisten magához ragadta a hatalmat, és ki-ki saját nemzetiségi területén igyekezett realizálni a maga kontraszelekciós politikáját. Magyar részről ez az atyavajda Major Nándor volt. (Persze, korántsem vagyok biztos benne, hogy az ő mostani túl látványos bukásával bármi is megváltozik majd a kultúrában arrafelé!) Az értelmiség java része asszisztált neki, miközben serényen sütögette szalonnadarabkáit a tűznél. Annak idején, amikor Illyés Gyula egy nyugatnémet lapnak adott interjújában figyelmeztetett erre, s a vajdasági magyarság sivár helyzetéért az ottani értelmiséget tette felelőssé, akkor az »illetékesek« Bori Imrét bízták meg, utasítsa rendre Illyést. (Ezt ő meg is tette a maga modorában.) Pedig hogy Illyésnek mennyire igaza volt akkor, mi sem bizonyítja jobban, mint a későbbi Új Symposion-botrány vagy az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok lezüllesztése, a magyar jellegű Dél-bánáti Szemle megszüntetése, a Hungarológiai Intézeten belüli tragikomikus leszámolások, a kanizsai magyar ajkú középiskolai tanárok menesztése munkahelyükről egy diáklány templomi orgonahangversenye miatt, hogy csak néhány tipikus ügyet említsek. Egyszóval: nem valami apácazárda az a Vajdaság, nem bizony!” (Keresztury Dezső: A forrásvizek barbársága; interjú Sziveri Jánossal, Alföld, 1989/11. szám)

A Vencel téri tüntetések kapcsán

Az Új Symposion 1989/9. száma közli Somogyi Péter írását A Vencel téri tüntetések kapcsán címmel.

*

     

Sétakocsikázás

A Topolyai Film- és Videotáborban forgatják a Sétakocsikázás című filmet Vicei Károly forgatókönyve alapján Póth Imre rendezői irányításával.
A főszerepben: Bicskei István.
További szereplők: Topolcsányi Laura, Soltis Lajos, Simon Mihály, Nagy József, Péter Ferenc, Szabó Palócz Attila, Szögedi Szabó Béla, Hoffmann Artúr, Vicei Károly, Tari István és még sokan mások.

A film soha nem készült el, a forgatás a tábor vége után félbeszakadt. Csak több mint tíz évvel később készült az akkor felvett anyagból egy megvágott munkaváltozat, amelyet szűk körben nyilvánosan is bemutattak.

A Trio Akorda szájharmonikaegyüttes vendégszereplése a Film- és Video Táborban

Topolyán, az 1989-es Film- és Video Táborban vendégeskedett egyik este a kikindai Trio Akorda együttes. Az ekkor készült emlékfilmet Erlauer Csaba vágta össze.

Topolyai Film- és Video Tábor

1989. július 7. és 13. között Topolyán megtartották a szokásos nyári Film- és Video Tábort, vagyis a videokolóniát.
A munkában részt vett: Bata János, Bicskei István, Erlauer Csaba, Hoffmann Artúr, Horváth Mihály, Póth Imre, Siflis Zoltán, Szabó Palócz Attila, Szemerédi Magda, Vicei Károly és még sokan mások.

Sympo-film (interjú a Topolyai Rádiónak)

1989 nyarán a Topolyai Rádió készített interjút Szabó Palócz Attilával az akkor tervezett, az Új Symposion című folyóirat botrányait feldolgozó dokumentumfilmről.

Ez a felvétel – vágatlan formában – ugyancsak egy régi kazettáról került elő.

Az interjú leirata:

„● A videokolónia az idén is filmeket készít, pontosabban a videotáborban, amelyet július 7-től 13-ig tartanak meg, különböző dokumentum- és játékfilmeket forgatnak. Ezek egyike Szabó Palócz Attila Sympo-ügy című műve lesz. A film rendezőjét, illetve egyik társszerzőjét kérem, hogy beszéljen a tervezett alkotásról.

– Írtam egy levelet a bírálóbizottságnak, amelyben három témát javasoltam: portréfilmet Tolnai Ottóról, riportfilmet az AIOWA csoportról – ez a zentai és szabadkai fiatalok közös csoportja, amely különböző sikereket ért el a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjén és a Kis- és Kísérleti Színpadok Találkozóján is Pancsován –, a harmadik pedig a Sympo-ügyről forgatandó film lett volna. A Symposionról sokat lehetett olvasni-hallani az utóbbi időben, beszéltek róla a rádióban, sőt a televízióban is. Én ezt egy érdekes témának tartom, és azért beszélek most erről, mert ezt fogadta el a bírálóbizottság. Hát, hogy elkészül-e a film, azt egyelőre csak remélem, de kilencven százalék esély van rá jelen pillanatban. De talán még túl korai is erről beszélni… Én remélem!

● Milyen lesz ez a film, kik szerepelnek benne, és a Sympo-ügyről alkotott véleményed hogyan fogalmazod meg általa?

– Én nem a saját véleményemet szeretném elsősorban megfogalmazni, hanem egy tényfeltáró dokumentumfilmet szeretnék készteni. Hogy kik szólalnának meg benne? Elsősorban az érintettek: Sziveri János, Purger Tibor, és az azóta megválasztott új főszerkesztő, Beszédes István. De helyet kapnának még a filmben az akkori szerkesztőség munkatársai, az időközben menesztett csoport, de az új szerkesztőség tagjai is. Remélem, hogy sikerül rávenni egy nyilatkozatra Bányai Jánost, a Forum akkori vezetőjét, Tolnai Ottót, akinek az egyik verse kiváltotta az 1983-as incidenst, és másokat is, például Csorba Bélát stb.

● Bemutatóról még korai lenne beszélni?

– Túl korai!”

Egy pluralista jövőkép igézetében

Az Új Symposion 1989/5-6. száma közli Csorba Béla írását Egy pluralista jövőkép igézetében címmel.

*

     

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1912. száma

A lapszám címoldalán hozza Bojan Štokelj felvételét:

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1910-1911-es duplaszáma

A lapszám címoldalán hozza Lennert Géza felvételét:

Érettségi találkozó

Zentán megtartja húszéves érettségi találkozóját a Moša Pijade Gimnázium egykor volt 4. b és c osztálya.

     

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1909. száma

A lapszám címoldalán hozza Biljana Golubović felvételét:

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1908. száma

A lapszám címoldalán hozza Bakos Zoltán felvételét:

A KMV képzőművészeti vetélkedőjének díjazottai

 A Képes Ifjúság közli a KMV képzőművészeti vetélkedőjének eredményeit.

*

A képzőművészeti vetélkedő győztesei

 

Az idei képzőművészeti vetélkedő elég népszerű volt középiskolásaink körében, noha a pályamunkák színvonala elmarad a tavalyitól. Tizenhét középiskolás munkáját (rajz, festmény, dombormű, fotó, képvers) értékelte a bírálóbizottság (Csernik Attila, Lengyel László, Tari István). Döntésük értelmében négy egyenrangú díjat osztottak ki. A XXIII. KMV képzőművészeti versenyének díjazottjai:

Alfásy Szilveszter (Svetozar Marković Középiskola, Szabadka)

Szabó Benke Róbert (Karlócai Gimnázium)

Roszovits Izabella (topolyai középiskola)

Szabó Palócz Attila (zentai középiskola)

A képzőművészeti vetélkedőre érkezett legsikeresebb pályamunkákból április 14-én (pénteken) az előadóművészeti vetélkedő szünetében kiállítás nyílik. Ez a tárlat vasárnap zárul, és megtekinthető a döntő idején a becsei Művelődési Ház előcsarnokában.

 

(Képes Ifjúság, 1989. április 12.) 

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1907. száma

A lapszám címoldalán hozza Dragan Dragin felvételét:

A Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjének programja

 A Képes Ifjúság közli a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjének programját.

*

Március 30-án és 31-én:

Középiskolások Színművészeti Vetélkedője Szabadkán

Úgy látszik, hogy diákszínjátszásunk fellendülőben van, hiszen 13 középiskolásokból álló csoport vesz majd részt azon a vetélkedőn, melyet március 30-án és 31-én bonyolítunk le Szabadkán, a Népkör színháztermében.

Tizenhárom előadást kellett a rendelkezésünkre álló két napba bezsúfolnunk. Ebből is sejthetitek, hogy a verseny reggeltől estig tart, tehát maratoni jellegű lesz.

A bírálóbizottság ezúttal is ígéretet tett arra, hogy mindegyik előadás után értékelni fogja a középiskolásaink színpadi teljesítményét. A zsűri elnöke Virág Mihály lesz, az újvidéki Művészeti Akadémia tanára.

Arra kérjük a résztvevő csoportokat, hogy a bemutatásra kerülő színművek pontos címét és szereposztását minél előbb juttassák el a Népkör szervező titkárához.

A középiskolások színművészeti vetélkedőjének műsora:
március 30-án (csütörtökön)

9 órai kezdettel a szabadkai Lazar Nešić Középiskola diákjai lépnek fel (Bogdánfi Sándor: Nők utópiában);

10.30 órai kezdettel a kishegyesi Ifjúsági Tribün alternatív csoportja lép fel (John Whyting: Nincs miért), a rendezők: ifj. Virág Gábor és Horváth György;

12.00 órai kezdettel Ifjúsági Kamaraszín mutatkozik be, a rendező Szabó Palócz Attila (Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása);

14.00 órai kezdettel a szabadkai Svetozar Marković Középiskola PÓ csoportja lép színpadra (Kereszténység magától kan-csók);

15.30 órai kezdettel: a Svetozar Marković középiskola diákja, Árok Attila Jónás című drámáját mutatja be, a szerző rendezésében;

17.00 órai kezdettel ismét a zentai Ifjúsági Kamaraszín mutatkozik be (Péter Ferenc: Akiért Szapphó vezekel...).

Március 31-én (pénteken)

8.00 órai kezdettel a becsei Vladimir Provči Középiskola Sinkó Ervin Önképzőkörének Trend Art színtársulata mutatkozik be (Faragó Attila: Lyuk, a rendező Terék Zoltán);

9.30 órai kezdettel az újvidéki középiskolások mozgásdrámáját láthatják Topolcsányi Laura rendezésében;

11.00 órai kezdettel az újvidéki Pedagógiai Akadémia negyedikes diákjai Wilhelm József rendezésében Győrfi [Győrffy] – Ferenci – Wilhelm: a Fekete lyuk című színművét mutatják be;

12.30 órai kezdettel a szabadkai Svetozar Marković Középiskola diákjaié a színpad, akik Korhecz Zsuzsanna James Joyce nyomán irt drámáját mutatják be;

14.30 órai kezdettel a Lazar Nešić Középiskola színjátszó csoportja Úri Attila: Kutyák című színművét mutatja be a szerző rendezésében;

16.00 órai kezdettel az újvidéki Pedagógiai Akadémia diákjai lépnek színpadra Klemm Éva: Kötelező oktatás című színművével, a szerző rendezésében;

17.30 órai kezdettel Molnár V. Zoltán – Urbán András: Harmat, rendező: Urbán András – AIOWA.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

 

(Képes Ifjúság, 1989. március 29.)

Megjelenik a Képes Ifjúság negyvennegyedik évfolyamának 1897. száma

A lapszám címoldalán hozza Tari István felvételét: