Felvonulók kérték

 A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila publicisztikáját.

*

Felvonulók kérték

A majálisnak – illetve a munka ünnepének – mindig is kiemelt szerepe volt a 20. századi, szovjet típusú kelet-európai rezsimekben, így tehát a Kádár-kori Magyarországon is. Tulajdonképpen ezzel mérte – valami sajátságos módon –, s ehhez viszonyította magát a diktatúra, amely a proletariátus identitását, önazonosságát szerette volna ebben meggyökeresedve látni.
Gyermekkoromban én a téli bezártság hónapjai után a természetbe való újbóli kiszabadulás ünnepeként éltem meg május elsejét: családi kirándulások, mindenféle labdajátékok, nagy rostélyozások, füst és por (néha sár); később pedig, immár gimnazistaként a végeláthatatlan tömeges házibulik határozták meg ezt a munkaszüneti napot, mindig valamelyik osztálytárs vagy más ismerős víkendházában, szüleinek hétvégi telkén (még ha egy lakókocsin kívül más nem is állt rajta), gyümölcsösében, hangos zenével, a szabadba felelőtlenül kipakolt lemezjátszókkal és erősítőkkel, meg persze az elmaradhatatlan esti tábortűzzel. A gitár pedig ilyenkor mindig – kötelező jelleggel – valamely helyi menő csávó, a falusi alfahímek, a rátermett vidéki alaindelonok, a pusztai brucewillisek és a tanyasi sylvesterstallonék „legjobbjainak” kezében landolt, s aztán már ők bódították tovább a csajokat.
Gimnazista korunkban már alig lehetett bennünket hazaráncigálni az ilyen majálisi bulikról, pedig a hasonló családi összejöveteleken azt szokhattuk meg, hogy azok koradélután, de legkésőbb sötétedésre szinte mindig véget értek: a férfiak ebéd után már erősen kapatosak voltak, az pedig különösen kínos tudott lenni, amikor egyikük-másikuk okosra itta magát és hirtelenjében csaknem a világot is megváltotta. Csak hát abban a társadalmi közegben – a vallásellenes diktatúra keretei között – nem tartozott épp a legelőnyösebb dolgok közé a megváltásról és a Megváltóról szónokolni, akármilyen bódult is legyen a dolgozó proletárnak a népek ópiuma – Karl Marx után szabadon, ugye – által megtévesztett fia.
De akárhogy legyen is, s akármiről szónokoltak vagy pletykálkodtak is május elsején a kapatos férfiak, koraeste, sötétedés táján már nagyjából mindenki igyekezett haza, mert az egész napos porban mászkálás–fetrengés–labdázgatás után még le kellett suvickolni a csemetéket, zuhanyozni, megfürödni, hogy immár a munka ünnepének szellemétől átitatva – mint aki jól végezte dolgát –, meggyötört testtel, megtisztult szellemmel, ugyanolyan fáradtan, mintha a harmadik műszak vagy a kommunista vasárnap után esne be az ajtón a ház népe, no pont úgy üljön le tévézni. Épp a napokban láttam egy régi fényképet, 1969-ből, a távirati iroda archívumából, amelynek kísérőszövegéből kiderült: „Árkot töltenek fiatalok egy csepeli építési telken a Komszomol szervezte első kommunista szombat 50. évfordulóján. […] A Komszomol – a Szovjetunió 1918-ban létrejött kommunista ifjúsági szervezetének orosz nyelvű rövidítése. Kommunista szombat – társadalmi munka a munkaszüneti napon.” Történt mindez Budapesten, 1969. május 11-én, ami pedig abban az esztendőben vasárnapra esett, ezért nevezték a csepeli ároktöltési akciót is kommunista vasárnapnak, alig tíz nappal majális után.
Szóval sietni kellett május elsején, hogy időben mindenki a tévékészülék elé keveredjen, mert kezdődött az Önök kérték című kívánságműsor alkalmai különkiadása, a Felvonulók kérték. A majális megünneplésének központi eseménye ugyanis mégiscsak a nagy felvonulás volt, a nyolcvanas évek közepére pedig már ez a televíziós különkiadás is megszokottá vált, az öntudatos magyar acélmunkás, a marós, az uránbányász, a péksegéd és az asztalos inas, miközben ragadós kézzel falta a vattacukrot – amelybe még a mellette tébláboló gyermeke sarló-kalapácsos lufija is látványosan beleragadt – kért egy operaáriát, egy balettszámot, vagy valamely ritkán hallott tételt egyik-másik klasszikus zeneműből. Mintha kizárólag Georges Bizet, Alban Berg, vagy éppenséggel Johannes Brahms művei szóltak volna az üzemi rádión azokon a kommunista szombatokon-vasárnapokon is, sőt, még hazafelé biciklizve is azokat dúdolgatta, fütyörészte volna a sztahanovista magyar munkásember.
Nem, persze, egyáltalán nem voltak megrendezettek ezek a műsorok, a felvonulók is mindig véletlenszerűen kérték, ami épp eszükbe jutott, vagy amihez épp kedvük támadt a sör és a mustáros virsli mellett…
Ha nyugati pop- vagy rockzenét akartak volna hallani este otthon a munka ünnepén, akkor biztos, hogy pont azt kérnek.
Persze.
Április vége van, még néhány nap és ismét majálist ünnepelhetünk, persze, ma már egészen másként, mint egykoron. A rendszerváltoztatás óta – mi sem természetesebb (és jobb…) ennél – eltűntek életünkből a nagy május elsejei felvonulások, amelyeket élőben közvetített egykor még az állami televízió. S ha nincs felvonulás, akkor a Felvonulók kértéknek is befellegzett. S jutott hát most eszembe nagy hirtelenjében, hogy így, a koronavírus-járványtól terhelt hétköznapjainkban, karanténidőszakokat és lezárásokat, kijárási tilalmat átvészelve, a fokozatos nyitás fázisába lépve, azon a néhány kedvelt operaárián, balettszámon és ritkán hallott klasszikus zenei tételen kívül, vajon mit is kívánhatnának ma az emberek, a munkások, a dolgozók. Sztahanovot most hagyjuk… Nem is kell felvonulniuk – hosszú, tömött sorokban –, csak kívánjanak valamit, akár online, akár a csetablakban, akár bárhogyan…
Most, amikor Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a nyári hétvégéken lezárná az Andrássy utat és a Koós Károly sétányt az autós forgalom elől, s szavazni lehet erről az interneten… Vajon melyik megoldásra adnák le online szavazatukat? Vagy a legszívesebben visszavonnák – ha megtehetnék – ma már azt is, amit az önkormányzati választásokon a neve mellé ikszeltek a szavazófülkében?
Most, amikor Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy annyi védőoltás érkezett hazánkba, hogy abból bizony mindenkinek jut: szombaton szállítottak le hatszázezer adag Sinopharm-vakcinát, hétfőn harmincnyolcezer-négyszáz adag Moderna, kedden háromszázötvenötezer-hatszáznyolcvan Pfizer, tizenkilencezer-kétszáz AstraZeneca, négyszáznyolcvanezer Szputnyik, huszonnégyezer Janssen… Nem sorolom tovább, pedig még bőven lehetne. Hiszen még ezekben a napokban is, talán épp most, abban a pillanatban is, amikor ezek az olvasó fellapozza mai számunkat, még mindig érkeznek újabb és újabb szállítmányok.
Most, amikor döntött az Országgyűlés a huszonöt év alattiak jövedelemadó-mentességéről – a lépés része a gazdasági újraindítási akciótervnek –, ami január elsejétől átlagosan havi negyvenezer forintos megtakarítást jelent majd a fiatal munkavállalóknak…
Most, ha Ön elé toppanna egy száguldó riporter, aki mögött ott bukdácsol egy régi típusú televíziós kamerát – mondjuk, valamikor az ötvenes-hatvanas évekből visszamaradt retró ereklyét, afféle technikatörténeti kuriózumot – a vállán egyensúlyozó operatőr, és megkérdezné, hogy mit szeretne látni estére a képernyőn, mit válaszolna?

(Magyar Hírlap, 2021. április 30.)

[A zentai Midnight táncegyüttes ma esti bemutatója]

Horváth Zsolt – Tádé egy videót tesz közzé a Facebook-profilján.

*

A zentai Midnight táncegyüttes ma esti bemutatója.

(Facebook, 2021. április 29.)

Nyolcmilliárd forintból újultak meg a hazai légiforgalmi irányítás rendszerei

Az AIRportal.hu cikket közöl a HungaroControl  beruházásáról.

*

Nyolcmilliárd forintból újultak meg a hazai légiforgalmi irányítás rendszerei

Lezárult a HungaroControl egyik legjelentősebb beruházása: az elmúlt fél évben teljesen megújultak a társaság légi navigációs és hangkommunikációs rendszerei, valamint a szakemberek munkaállomásai. A fejlesztésnek köszönhetően az irányítók a jövőben is Európa egyik legkorszerűbb, csúcstechnológiával felszerelt központjából gondoskodhatnak a repülések biztonságáról.

A HungaroControl lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint alapos és hosszú előkészület után a 2020 októberében megkezdett, fél évig tartó munkálatok során kicserélték a rendszereszközök mintegy 90 százalékát a légiforgalmi irányítóteremben, a toronyban és az ezeket kiszolgáló technikai helyiségekben.

Korszerűsítették az elmúlt hét évben éjjel-nappal szünetmentesen működő MATIAS légi navigációs és Frequentis hangkommunikációs rendszerek hardvereit és hálózati eszközeit.

Az eddigi analóg kommunikációs csatornák helyett korszerű, digitális megoldásokkal teremtettek még átláthatóbb környezetet az irányítók számára, ezáltal tovább növelve a hazai repülésbiztonság színvonalát.
Az egyedülálló fejlesztés részeként nemcsak az említett rendszerek hardvereit és mintegy 500 kilométernyi vezetéket cseréltek ki, hanem a légiforgalmi irányításhoz szükséges szoftverek is frissültek. Így a MATIAS legfrissebb verziójába 13 olyan új megoldás került, amelyekkel a társaság az irányítók igényeire és a nemzetközi szakmai elvárásokra is reagál. Felújították továbbá a pihenőszobákat, illetve 55 munkaállomást alakítottak át, amelyek így ülő és álló munkavégzésre egyaránt alkalmasak.

A közel 8 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a hazai innovációban élen járó légiforgalmi szolgálat szakemberei továbbra is Európa egyik legkorszerűbb központjából irányítják Magyarország és Koszovó légi forgalmát.

A tavaly ősszel elindított munkálatok idején a légi közlekedés biztonságáról egy másik helyszínről – a HungaroControl 2015 óra kényszerhelyzeti központként és szimulátorként működtetett létesítményéből – gondoskodtak a szakemberek, akik az elmúlt napokban vehették újra birtokba a felújított irányítótermet.
Az alaposan megtervezett átállás zökkenőmentesen és észrevétlenül zajlott, így a légi navigációs szolgáltatásban egy pillanatnyi kiesés sem volt.

(AIRportal.hu, 2021. április 28.)

Karbonsemleges rendezvényekkel a zöldebb jövőért

A HungaroControl a honlapján számol be egy új kezdeményezésről.

*

Karbonsemleges rendezvényekkel a zöldebb jövőért

Budapest, 2021. április 20. – A HungaroControl fenntarthatósági kezdeményezései egyikeként tavaly karbonsemlegessé tette legnagyobb éves rendezvényét. A példamutató környezetvédelmi kezdeményezést a Budapest Airport által működtetett Greenairport Program Az év partnere díjjal ismerte el a 2021. április 20-án megrendezett online partnertalálkozóján.

A virtuális díjátadón Kiss Anita, a HungaroControl kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: a magyar légiforgalmi szolgálat alapértékként tekint a környezettudatosságra és a társadalmi felelősségvállalásra, éppen ezért az elmúlt években számos eszközzel támogatta az iparág fenntarthatósági céljait.
„Felelős állami vállalatként, a rendezvényeink karbonsemlegessé tételével példát szeretnénk mutatni. Ez a díj pedig arra ösztönöz bennünket, hogy a további munkánk során is a zöldebb jövő elérésére törekedjünk” – tette hozzá.
A HungaroControl 2020 elején tűzte ki célul, hogy rendezvényei szén-dioxid-kibocsátását fák ültetésével ellensúlyozza. A társaság elsőként az éves partnertalálkozóját tette karbonsemlegessé. Az eseményhez kapcsolódó kibocsátást a legapróbb részletekig kiszámolták, illetve azt is, hogy a környezeti terhelés hány fa telepítésével kompenzálható. A kezdeményezés utolsó lépéseként 123 őshonos gyümölcsfát ültettek el iskolák, óvodák és szociális intézmények udvarán, így a gyakorlatban is karbonsemlegessé tehették a rendezvényt.

(HungaroControl, 2021. április 20.)

Vakcinafrász

 A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila publicisztikáját.

*

Vakcinafrász

A húsvét arról szólt, hogy „tegyünk egymásért” és „mindenki meghallotta a hívó szót” – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs tegnapi online sajtótájékoztatóján. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon már két és fél millió embert beoltottak a koronavírus elleni vakcinával, s közülük az egymillióhoz közelít azok száma, akik már a második adag védőoltást is megkapták. A számok magukért beszélnek, mondhatnánk, bár ennek az eredménynek a jelentőségét akkor tudjuk igazán felmérni, ha visszagondolunk az elmúlt hetek-hónapok eseményeire, és vetünk egy pillantást arra, hogy milyen nyilatkozatcunami kísérte egyik-másik oltóanyag bevezetését, megrendelését, vagy éppenséggel a megvásárlását.
Érdekesnek tartom azonban, hogy általában megdöbbenéssel vegyes csodálkozás fogadja szavaimat, amikor arról mesélek kollégáimnak, barátaimnak, ismerőseimnek, hogy más országokban, s itt a közvetlen szomszédságunkban is, egészen másként viszonyulnak az emberek a védőoltásokhoz, mint nálunk. Sokan például hitetlenkednek, amikor azt hallják, hogy az egyik dél-szerbiai kisvároska lakói néhány hónappal ezelőtt visszaküldték a belgrádi elosztó-központba a Pfizer-vakcinát, amikor megérkezett belőle településük oltópontjára az első szállítmány, ugyanis ők úgy döntöttek, hogy inkább megvárják az orosz készítményt, a Szputnyikot. Egy vajdasági kisvárosban pedig, ahol főként magyarok élnek, sokan nem kértek az AstraZenecából, mert azt mondták, ők inkább a kínait szeretnék megkapni. Pedig akkor még szó sem volt arról – mint a híradásokból kiderült –, hogy valóban összefüggés lehet az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina, az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég oltóanyaga és a vérrögképződéses esetek között – ahogy a távirati iroda idézte tegnapi jelentésében Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség, vagyis az EMA vezető tisztségviselőjének szavait. Ezt persze a szakemberek még majd kivizsgálják, megvizsgálják, elemzik az eredményeket és újravizsgálnak mindent – és ennek alapján meghozzák majd a szükséges és megfelelő döntéseket, intézkedéseket –, de nem feltételezi tán bárki is, hogy olyan készítményekkel oltanának bárkit is világszerte, nagy számban, tömegesen, amelynek a biztonságosságáról nem győződtek meg kellőképp az orvosok, a kutatók, az illetékes hivatalok és az engedélyeztetéssel megbízott szervek. Itthon és külföldön egyaránt. Ennek ellentmondó gondolatok az elmúlt hónapokban jobbára csak az internetes mémgyárosok elméjében fogalmazódtak meg, akik aztán ontották is magukból a bölcsnek álcázott, körmönfontan humoros szövegkörnyezetbe ültetett vicces kis képecskéket, amelyek aztán megosztásról megosztásra terjedve fertőzték végig a mindenképp ennél sokkal jobb sorsra érdemesült világháló közösségi portáljait.
Addig persze tulajdonképpen nincs komolyabb baj, amíg ezeket a megosztásokat, mémeket laikusok terjesztik – a cukrász meg a pék, ja igen, és a fodrász –, a gondok akkor kezdődnek igazán, amikor ezek tartalmában szakemberek, orvosok és úgynevezett szakpolitikusok is hinni kezdenek. A közvélemény befolyásolására alkalmas közéleti személyiségek…
Hiszen jusson csak eszünkbe, néhány hete itt egy ország ismerte meg Kiss Csaba erdőkertesi háziorvos nevét, aki a páciensei határozott kérése ellenére sem volt hajlandó beadni nekik a koronavírus elleni védőoltást – egyiket sem. Az önkormányzatnak, a térség országgyűlési képviselőjének, a polgármesternek, minden illetékes hivatalnak és intézménynek interveniálnia kellett, hogy jobb belátásra bírja őt. Szerencsére eredménnyel! Végül is sikerült, megoldódott a helyzet, s néhány nappal később már Kiss Csaba is vállalta a vakcinák beadását. De akkor meg miért volt szükség erre a színjátékra? Hiszen a makacskodó erdőkertesi háziorvos betegeinek addig, amíg nem sikerült megoldást találni a helyzetre, illetve amíg nem sikerült jobb belátásra bírni őt, a közeli Veresegyházára kellett utazniuk, ha meg akarták kapni a vakcinát. Márpedig meg akarták!
A fent említett külföldi példákat figyelve úgy tűnhet hát, hogy térségünkben csak Magyarországon sikerült ilyen mérhetetlen mértékben, s a folyamatos vakcinaellenes, oltásellenes hangulatkeltésnek köszönhetően elbizonytalanítani a lakosságot, hiszen itt már minden kifogás és ellenérzés elhangzott „komoly szakértők” szájából, elsősorban az orosz és a kínai védőoltás ellen, de persze nem merülhetett ki ennyiben a dolog. A mentősöknél dolgozó ismerősöm például, aki munkavégzés közben napi szinten találkozik betegekkel – így tehát koronavírus-fertőzöttekkel is –, váltig állítja, hogy ő jobban fél a vakcinától, mint a járványtól. Azt meséli, hogy ő bizony hosszasan elbeszélgetett egy genetikus és egy mikrobiológus szakember kollégájával is, akik olyan „szakmai” szempontokba avatták be, amelyekkel aztán teljesen elbizonytalanították – magyarán: megrémítették. Így hát ismerősöm most inkább vállalja a munkájával járó veszélyeket, semmint, hogy beoltatná magát. Hát gratulálok a honi genetika és mikrobiológia két – sajnálatos körülmények között elsikkadt – koronázatlan nagyágyújának, álló- és hullócsillagának, ezt aztán jól megcsinálták.
A Demokratikus Koalíció korábban még petícióval és aláírásgyűjtéssel is előállt a kínai oltóanyag ellen, ma már persze ők is inkább szeretnék meg nem történtté tenni ezt, még az oltásellenes Komáromi Zoltán – a DK „egészségügyi szakpolitikusa”, egyébként az erdőkertesi Kiss doktor kollégája, hiszen háziorvos ő maga is – kikérte magának, hogy oltásellenesnek nevezzék. Kicsit gondban is vagyok hát, hogy minek nevezzem őt, ezért most inkább nem is bonyolódom bele a jelzős szerkezetekbe. Tényszerűen azonban nem cáfolható, hogy tévéműsorról tévéműsorra járva – ahogy a mémek is terjednek, és önmagukat sokszorosítva szaporodnak a világhálón – néhány hete még fennhangon kampányolt a kínai vakcina ellen. S ha létezhet is ennek akár egy olyan interpretációja is, miszerint csak az egyik elérhető, életmentő védőoltás ellen irányult a hangulatkeltés, ahhoz azonban mindenképp elég volt ez is, hogy további bizonytalanságot keltsen a laikusok körében. Ha néhány héttel ezelőtt még nem azon tüsténkedett volna, élő egyenesben, hogy minél több kétséget ültessen el a nézőkben a távol-keleti vakcinával kapcsolatban, s nem arra buzdított volna, hogy minél többen írják alá a Demokratikus Koalíció által kezdeményezett, a kínai oltóanyag magyarországi engedélyeztetése és alkalmazása elleni petíciót, akkor talán a bizonytalanok száma is mérhetően kisebb lenne hazánkban.
A két és fél millió azonban ennek ellenére is összejött tegnap – amit mindenképp egy fontos mérföldkőnek kell tekintenünk –, mától kinyithatnak a szolgáltatók… S a továbbiakban a vakcina és a lakosság megfelelő mértékű átoltottsága teszi majd lehetővé, hogy fokozatosan visszatérjen a korábbi megszokott életünk, és derűvel, optimistán várhassuk a nyarat.

(Magyar Hírlap, 2021. április 7.)

Csomádnak is nagy szerepe lehet a gazdaság fellendítésében

A Csomádi Hírharang című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

* 

Csomádnak is nagy szerepe lehet a gazdaság fellendítésében
Tuzson Bence: Ha minden vágyott gyermek megszületik Magyarországon, akkor lesz igazán jó itt élni, dolgozni, gyermeket várni és nevelni

Magyarország kormánya 4,3 milliárd forinttal támogatja a Pest megyei turisztikai fejlesztéseket, s nagy örömömre szolgál, hogy nemrég született döntés arról, hogy ebből a keretből részesül a Csomádon építendő panzió- és szállodafejlesztés terve is – nyilatkozta lapunknak Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője, aki beszélt arról is, hogy hazánkban már túllépte a kétmilliót azok száma, akik megkapták a koronavírus elleni vakcinát, és időközben megkezdték a várandós kismamák oltását is. Mint mondta, amint elérjük az ehhez megfelelő átoltottságot, a turizmus újra fontos szerepet fog betölteni a gazdaság újraindításában, ezért is van kiemelt jelentősége a Csomádon megvalósuló idegenforgalmi fejlesztésnek.

– Ön szerint milyen turisztikai potenciál rejlik térségünkben?
– Ez a régió bővelkedik felfedezésre váró idegenforgalmi látványosságokban, gondoljunk csak a csomádi evangélikus templomra, a veresegyházi Medveotthonra, a Szentendrei-szigetre, vagy a Fóti-Somlyó tanösvényre, amely a Fáy-présház mellől indulva mintegy három és fél kilométeren át kígyózik a lepkés állomásjelzéseivel, és nagyjából két és fél óra alatt bejárható. Így tehát csodálatos természeti élményben lehet része annak, aki vállalkozik egy ilyen túrára, az ország akármelyik részéből érkezzen is hozzánk, vagy akár külföldről. Éppen ezért van különös jelentősége annak, hogy a magyar kormány 4,3 milliárd forinttal támogatja Pest megye turisztikai fejlesztését. Ennek keretében nemrég született döntés a Csomádon építendő panzió- és szállodafejlesztésekről, amihez ezúton is gratulálok a sikeres pályázóknak. Meggyőződésem, hogy Csomádon csendes, de mégis modern környezetben pihenhetnek majd az ide érkezők, ugyanis biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő átoltottság mellett a turizmus újra fontos szerepet fog betölteni a gazdaság újraindításában. Az egész térség, régiónk egésze nagy előnnyel indulhatunk ebben, ha Csomádon egy, a település hangulatát tükröző, új panzió épülhet, amely idecsalogatja majd a látogatókat.
– Az átoltottságot említette a turizmus újbóli megerősödésével kapcsolatban. Megítélése szerint hogy állunk, hogy halad Magyarországon a vakcinák beadása?
– A védőoltással kapcsolatban kiváló hír, hogy Magyarországon már túllépte a kétmilliót azok száma, akik megkapták legalább az első vakcinát, és időközben megkezdtük a várandós kismamák oltását is. Arra kérem hát ezúton is a várandós hölgyeket itt, Csomádon is, hogy ha még nem tették volna meg, akkor mielőbb regisztráljanak a Vakcinainfo.gov.hu honlapon, majd vegyék fel a kapcsolatot a háziorvosukkal, aki megszervezi az oltásukat a kórházi oltóponton. A várandósokat a Pfizer- és a Moderna-vakcinával oltják. Miután megszületett a szakmai állásfoglalás a várandósok oltásának lehetőségéről, soron kívül azonnal lehetővé tettük számukra a biztonságos vakcinával történő beoltását.
– Ezúttal a várandós kismamákra irányul a kiemelt figyelem, de a kormányzati intézkedésekben már eddig is folyamatosan a családok, a fiatal házasok álltak a középpontban. Mennyire tudják ezek az intézkedések megerősíteni az ő helyzetüket?
– A kormány célja, hogy Magyarországon minden vágyott gyermek megszülethessen, minél jobb legyen hazánkban élni, dolgozni, gyermeket várni és nevelni, annyira kell tehát megerősíteni a helyzetüket, hogy ezt biztosítani tudjuk a számukra. És ebben az igyekezetünkben a koronavírus-járvány sem okozott megtorpanást. A családszervezetek ebben a feladatvállalásban a kormány megbízható szövetségesei, ezért is kötött stratégiai megállapodást nemrég a kabinet a hazánkban működő családszervezetekkel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvánnyal. A kormány és a családszervezetek a jövőben is azon dolgoznak majd, hogy jó legyen Magyarországon családban élni. Ezzel párhuzamosan pedig javítani szeretnénk az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek és családjuk életkörülményeit is, hiszen mintegy 3500-4000 olyan gyermek él ma Magyarországon, aki ebben a betegségben szenved. Az anyagcserezavar jól kezelhető, és a megfelelő mennyiségű inzulin beadása mellett szinte szövődménymentesen együtt lehet élni vele. Jelenleg az állami támogatással szinte ingyenesen tudják a cukorbeteg gyerekek igénybe venni a legmodernebb inzulinpumpát vagy azt a szenzort, ami folyamatosan figyeli a cukorszintjüket. Az új szabályok értelmében a tanévkezdéstől a pedagógusok külön díjazást kaphatnak, ha 1-es típusú diabéteszes gyerek ellátásában vesznek részt. A nyári táborozások megszervezésében pedig – ugyancsak a megfelelő szintű átoltottság után – a kormány bővíti a lehetőségeket, és a gyermekek iskolai, óvodai étkezésére is jobban odafigyelnek. Közös érdekünk ugyanis, országos szinten is, akárcsak itt helyben, Csomádon is, hogy mindenkinek lehetőséget adjunk a kibontakozásra, s ezáltal is könnyebbé tegyük az életét, a hétköznapjait.

(Csomádi Hírharang, 2021. április)