Volt egyszer egy Buksi

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attilának a Buksi című gyermeklap történetét feldolgozó sorozatának első részét.

*

SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK

Volt egyszer egy Buksi

Az idén lenne hatvanéves a Buksi című legendás jugoszláviai magyar gyermeklap, amelynek régi, bekötött példányait ma már aranyáron adják-veszik a fanatikus gyűjtők, rajongók, az egykori olvasók, akik az ötvenes években voltak gyerekek. Jugoszláviainak kell mondanunk a Buksit, mert legalábbis társkiadóként egyik „gazdája” a belgrádi Borba volt, ezért nem tekinthetjük egyértelműen „csakcsupán” vajdaságinak. Egy nagyobb központból szórtak tehát el nekünk, vajdasági magyaroknak, némi alamizsnát…

Nagyszerű alamizsnát!

Olyat, amit ma is nagy élvezettel olvasunk, és nem sajnáljuk érte a pénzt, ha a régi, és főleg ha a gyűjteményünkből még hiányzó példányokhoz hozzájuthatunk. A Buksi története azonban jóval rövidebb volt ennél a hatvan évnél: 1957-től mindössze nagyjából négy éven át jelent meg. Hetente. Az én nemzedékemnek tehát – akik a múlt század hetvenes éveinek elején születtünk – a Buksi már valójában „csak” egy legendaként jelent meg a gondolkodásmódjában, a világképében – s tulajdonképpen ez vezetett a lap felmagasztalódásához, „apoteózisához” is –, hiszen mi csak elvétve beszerzett régi, szakadozott, agyonolvasott példányait forgathattuk olykor, véletlenszerűen, s a szüleink, az „öregek” elbeszéléséből szerezhettünk a lapról információkat. Úgy csipegettük fel a morzsákat a földről, mint madarak a szabadban terített nyári asztal mellől… Édesapám is, aki 1957-ben, a Buksi indulásának évében még csak tizennégy esztendős kisfiúcska volt, többször mesélt arról, hogy gyermekkorában járatták a lapot, izgulva várták, hogy csütörtökönként megérkezzen.

Tavaly novemberben így emlékezett a Buksira a Facebook internetes közösségi portálon publikált bejegyzésében Lennert Géza fotóművész, aki több évtizeden át volt a Jó Pajtás című gyermeklap munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője, igazgatója – mindenese; mindig épp abban a funkcióban, amiben kellett, amiben szükség volt rá, s amiben segíthetett: „Én is Buksi-olvasó voltam, meg is van bekötve az egész. A Buksi (vagyis az »anyalap«, a Kekec) pont azon bukott meg, hogy túlságosan is »vonalas« lett, rátelepedett a Harcos Szövetség. A képregények viszont valóban megelőzték a szocYU-kort, de ez nem zavarta az olvasót (mást sem). Azért »halt meg« fiatalon a Buksi, mert kezdett dögunalmas lenni a fárasztó partizándumákkal, és az olvasók elpártoltak tőle. Egyébként egy téves gyermeklap-készítési koncepció mintapéldája volt: leereszkedni az olvasó szintjére vagy még az alá, nem pedig oktatva nevelni. Ilyen magyar nyelven kiadott, de nem magyar, hanem fordításlap volt a bukaresti Jóbarát (Cutezatori) is, csak ott nem a szerb Kekecet fordították Buksivá, hanem a román Cutezatorit Jóbaráttá. De ez már egy hosszú mese: a Buksi (sajnos) nincs, élt kb. 4 évet, a Jó Pajtás pedig most készül megünnepelni a 70. születésnapját.” Tegyük hozzá gyorsan: Lennert Géza 1952-ben született, tehát édesapámnál kilenc esztendővel fiatalabb, így hát a Buksi indulásának évében alig ötéves volt.

Nagyon fontos azonban Lennert Gézának ez a fél kézzel – vagy inkább csak visszakézből – elejtett, „odakent” hozzászólása. Ugyanis a Buksi legfontosabb képregényeit – mint a szemközti oldalon látható Vakarcs és társait is – a mi nemzedékünk már a Jó Pajtásban olvashatta. Én már abból a lapból téptem ki a képregényoldalakat és rendeztem katonás sorba egy mappában. Amikor pedig végül összeállt egy-egy szériából a teljes gyűjtemény, akkor a nagyanyámtól – aki mielőtt rokkantnyugdíjassá vált volna, egy zentai nyomdában dolgozott ólomszedőként – tanult módszerrel könyvvé kötöttem. Én sem lehettem idősebb akkoriban, mint édesapám, amikor ő a Buksi olvasója volt.

Sajnos, ezek a régi, saját kötésű képregénygyűjtemények időközben elvesztek, elkótyavetyélődtek, kidobódtak, megsemmisültek. Pedig mit nem adnék, ha egyszer még a padlás porából előkerülnének…

Van a vajdasági magyar sajtónak egy olyan hagyománya, hogy ha új lap indításában gondolkodnak az emberek, akkor az első évfolyam első számát igyekeznek az év végére, karácsony környékére időzíteni. Így volt ez a Magyar Szóval, és így történt évtizedekkel később a Családi Kör esetében is. Ennek jegyében a Buksi első száma is 1957. december 26-án jelent meg. Mi a jelentősége ennek? Mindig úgy képzeltem, hogy van ebben némi turpisság, hiszen – főleg egy hetilap esetében – így már a második lapszámra is azt lehet (mellesleg teljes joggal…) kiírni, hogy második évfolyam…

Így történt ez a Buksival is 1958. január 2-án.

Impresszuma szerint az 1957-es évfolyam egyetlen lapszámának fő- és felelős szerkesztője Novica Gyukics volt. Már a név írásmódjának is van egyfajta érdekessége, hiszen ez még az az időszak volt, amikor a vajdasági magyar sajtóban muszáj volt Noviszádot írni Újvidék helyett, ellenben a délszláv – és elsősorban a szerb – neveket magyaros fonetikus átírásban használták. Így lett Novica Đukićból is Novica Gyukics. A magyar szövegért Bogdánfi Sándor felelt. „Kiadja a Borba lapkiadó vállalat és a Magyar Szó lapkiadó vállalat”. A szerkesztőség székhelyeként is két cím volt megadva: egy belgrádi („Beográd, Mosa Pijade 31.”) és egy újvidéki („Noviszád, Vojvode Misicsa 1.”). Egy érdekesség: „Nyomatott a Magyar Szó lapkiadó vállalat nyomdájában”. Valamint egy kötelező elem: „Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza”.

Igazi, műfaji szempontból is elfogadható, értékelhető vezércikkről nem beszélhetünk, az első évfolyam első számában csak Kicsodák ezek? címmel egy kis jegyzet jelent meg a harmadik oldalon, aláírás, illetve szerző megjelölése nélkül, amely beharangozta, hogy milyen elvek és célkitűzések mentén szerkesztődik majd a továbbiakban a lap: „EZEK ITT LAPUNK HŐSEI: Csapa, az indián fiúcska, és kísérője Gru-gru. Érdekes, furcsa alak mindkettő. Kalandjaikat éber figyelemmel kísérjük lapunkban.

Azután jobb- és baloldalon, lapunk színes oldalain:

egy leleményes vitéz, a csetlő-botló Till Ulenspiegel;

egy valódi hős, Davy Crockett, aki két indiántörzs háborújának központi alakja;

egy szép mese a csodahegedűről, hazai rajzfilm alapján;

még egy izgalmas, fantasztikus sztrip a Vénusz bolygóról;

és még sok érdekes olvasmány jobb- és balodalon, lent és fent, az olvasó kíváncsiságának, képzelőerejének kielégítésére, szórakoztatására, pihenésére, mivel csakugyan azt szeretnénk, hogy az olvasó jól szórakozzon és pihenjen a BUKSI-t olvasva.”

(Folytatjuk)

(Családi Kör, 2017. július 27.)

A Buksi első számnak címoldala

A Buksi első számának képregénye

Elismerés a tizennyolc éves Novák Mihálynak

A Családi Kör Képhistóriák című rovatában közli Szabó Palócz Attila jegyzetét.

*

Elismerés a tizennyolc éves Novák Mihálynak

Negyvenegy évvel ezelőtt, 1976 júliusában, élete első művésztelepén a szervezőbizottság díját kapta meg Novák Mihály fotóművész, operatőr, lomográfus, aki akkor be sem töltötte még a tizennyolcadik életévét. A bácskossuthfalvi születésű fiatalember egy évvel korábban végzett a topolyai gimnáziumban, majd az 1978-ban a szülőfalujában létrejött 9+1 képzőművészeti csoport (9 festő + 1 fotós) egyik alapítója lett. Novák Mihály néhány nappal ezelőtt, a jubileumra tette közzé a Facebook internetes közösségi portálon az 1976-os díjátadóról készült fényképet és a művésztelepi elismerést igazoló dokumentumot Csernik Attila, Fenyvesi Ottó és Tari István saját kezű aláírásával.

Így, bő négy évtized távlatából is gratulálunk az elismeréshez!

(Családi Kör, 2017. július 27.)

A színésznő meztelen

A Családi Kör új, most elindított Képhistóriák című sorozatában közli Szabó Palócz Attila írását A színésznő meztelen címmel:

*

A színésznő meztelen

„Tudod, mi színésznők alig várjuk, hogy meztelenül fényképezkedhessünk, hogy aztán nyilvánosságra hozhassa valaki valamelyik lapban a felvételeket… Hát én most saját magam tettem közzé” – mondta nevetve, viccelődve Ana Kosztovszka, az ismert macedón színésznő – aki az elmúlt évtizedekben igen sokat játszott Szabadkán is –, amikor rákérdeztünk, hogy miért tette közzé a Facebook internetes közösségi portálon ezt a régi, 1985-ben készült felvételt. „Nevetek, hogy ne kelljen sírnom” – tette hozzá, ugyanis a fotó a horvátországi Makarskán készült, itt tartották meg abban az évben, Podbiokovske večeri címmel, hagyományteremtő szándékkal az egykori Jugoszlávia végzős színművészeti hallgatóinak találkozóját. A hagyomány azonban igencsak rövid életűnek bizonyult, alig tartott 1990-ig, s aztán az egykori ország szétesése és a kilencvenes évek délszláv polgárháborúi miatt többé már nem tartották meg. A felvétel egy nudistastrandon készült, marhulásból – mesélte a Szabad Magyar Szónak Ana Kosztovszka, aki ma is büszke erre a képre, s mint mondja, akár ma is, harminckét évvel később, szívesen állna ugyanígy a kamerák elé.

Választottunk most erre az alkalomra még egy felvételt Ana Kosztovszkáról, amely talán valamivel mégiscsak jellemzőbb rá és a művészetére:

(Családi Kör, 2017. július 27.)

A kompkikötő beruházások a Dunakanyar menetrend szerinti járatait is kiszolgálják majd

Tuzson Bence államtitkár nyilatkozik a Dunakanyar Régió című lapnak.

*

A kompkikötő beruházások a Dunakanyar menetrend szerinti járatait is kiszolgálják majd

Az augusztusi Masters-világbajnokság úszó- és vízilabda-eseményei ingyenesen látogathatóak lesznek

Július 14-én kezdődik a vizes világbajnokság, amelynek megvalósítása több szempontból is csúcsteljesítménynek mondható: soha sehol nem szerveztek meg ilyen rövid idő alatt egy ilyen világeseményt, várhatóan minden eddiginél több ország képviselteti majd magát a versenyeken, és újdonságot jelent az is, hogy most először tartják a sportrendezvényt két helyszínen – emelte ki a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence államtitkár, a Pest megyei 5. számú választókerület országgyűlési képviselője. Mint mondta, térségünknek is előnye származik a világbajnokságból, ugyanis a most kialakított vagy felújított kikötők egy része a versenyek után a Dunakanyar régióját szolgálja majd.

Még soha nem állt rendelkezésre ilyen rövid felkészülési idő egy FINA-világbajnokság megszervezésére – mondta lapunknak Tuzson Bence, a Pest megyei 5. számú választókerület országgyűlési képviselője, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Magyarország ugyanis eredetileg a 2021-es világbajnokság rendezési jogát nyerte el, majd Mexikó visszalépése miatt vállalta, hogy megszervezi az ideit. Így ez a sportesemény több szempontból is egyedülálló lesz.

Akár az eredményeink nagyszerű elismerésének is tekinthetjük, hogy Cornel Mărculescu, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) ügyvezető igazgatója a hazánkban tett látogatása után nemrég azt mondta: a vizes világbajnokságok eddigi legjobbjának ígérkezik a budapesti verseny. Ennek előzménye, hogy mérnökök, építőmunkások, sport- és médiaszakemberek ezrei dolgoztak, és dolgoznak még mindig azon, hogy mindenkit elkápráztassunk – fogalmazott az államtitkár, aki szerint „a vizes világbajnokság az összefogásról, a magyarok tehetségéről és a betartott ígéretről szól”.

Izgalmas újításnak ígérkezik, hogy a vizes világbajnokságok történetében most először fordul elő, hogy két helyszín ad otthont a versenyeknek, Budapest és Balatonfüred. A résztvevő országok számában pedig minden jel szerint egy rekordot is felállíthatunk: az előző, kazanyi világbajnokságon minden korábbi rekordot meghaladva 190 ország vett részt, az idei világversenyen pedig számításaink szerint a FINA 208 tagországa közül több mint 200 képviselteti majd magát.

A helyzetünk azért is merőben újszerű, és semmiféle korábbi tapasztalthoz sem mérhető, mert soha nem fordult még elő a vizes világbajnokságok történetében, hogy egy visszalépés miatt egy másik ország „beugrott” volna szervezőként, így hazánk már az előkészületek gyors lebonyolításával és szakszerű kezelésével, a szárazföldön is rekordot döntött – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, amikor ezt értékeljük, akkor figyelembe kell venni azt is, hogy a vb-hez kapcsolódnak az augusztusban kezdődő Masters-versenyek is, amelyekre már több mint két hónappal a kezdés előtt meghaladta a tízezret a nevezett sportolók száma. Tuzson Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy érdeklődés miatt a Masters-világbajnokság ingyenesen látogatható úszó és vízilabda-eseményeire előzetesen regisztrálniuk kell a szurkolóknak. Az érdeklődők a vb hivatalos honlapján augusztus 1-től igényelhetik a nullaforintos belépőket.

Minden határidőt tartani tudunk – mondta Tuzson Bence az előkészületekről. Sportolóink öt helyszínen mérhetik össze erejüket. A vb központjának számító Duna Arénában az úszóké és a műugróké lesz a főszerep. A világbajnokság ideje alatt itt 12.300 szurkolónak biztosítunk helyet, az esemény után pedig, a Masters-vb lebonyolítását követően az ideiglenes lelátókat elbontjuk, a végleges épületben így 6000 nézőnek lesz majd hely.

Kérdésünkre, hogy mekkora felbolydulást okoz majd a főváros életében a világesemény, s hogyan tudják majd megszervezni a hazánkba érkező több tízezernyi külföldi versenyző és szurkoló zavartalan közlekedését, az államtitkár úgy válaszolt, hogy gyorsjáratú hajók, húszpercenként közlekedő körjáratok, valamint 12 kikötő segíti majd a közlekedést a világbajnokság ideje alatt. Erről nemrég írt alá együttműködési megállapodást a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nkft. és a MAHART PassNave Személyhajózási Kft.

A két szervezet elsődleges és alapvető célja természetesen az, hogy a világeseményen minden hajós logisztikai igényt maximálisan ki tudjanak szolgálni, hosszútávon azonban, a versenyek lebonyolítása után ezek a beruházások a fővárost szolgálják majd: a kompkikötőket Budapest turizmusának szolgálatába állítják, illeszkedve az elfogadott városképbe. A MAHART feladata, hogy a világbajnokság alatt a vendégek, a turisták és a sportolók minden hajós szolgáltatással maximálisan elégedettek legyenek, de kiemelt figyelmet kap a menetrend szerinti hajózás is. A cég hajói készen állnak, teljes technikai és utaskényelmi felújításukkal is végeztek.

Térségünk országgyűlési képviselője külön felhívta a figyelmet arra, hogy a régió szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a kikötőket a világverseny után továbbra is hasznosítják majd: ezek egy része a Dunakanyar menetrend szerinti járatainak kiszolgálásában vesz majd részt, a másik részéből pedig egy tematikus történelmi hajóbemutatót alakítanak ki. Így térségünk a vizes világbajnokságra elkészülő beruházások közvetlen haszonélvezőjévé válik – foglalta össze a várható eredményeket Tuzson Bence

(Dunakanyar Régió, 2017. július 6.)

Az újonnan épült Duna Aréna: az úszó- és vízilabda világbajnokság budapesti helyszíne 

Simon Tamás, a Magyar Műugró Szövetség főtitkára és Tuzson Bence államtitkár, a Magyar Műugró Szövetség elnöke