HELYREIGAZITÁS KÖZÜGYBEN

Siflis Zoltán bejegyzsét tesz közzé a Facebookon.

*

HELYREIGAZITÁS KÖZÜGYBEN 

Miután ma 2026. február 2. -án a Magyar Királyság képekben elnevezésű internetes csoport oldalán elolvastam A máig elhallgatott délvidéki magyar tragédia ( 1944 – 1945 ) cikket, összefoglalót, egészen pontosan a feltárás úttörői fejezetet, valamint 2025. 10. 20 -án a Magyar Szóban a Tömegsirok és lágerek Délvidéken 1944 – 48 tudományos konferenciáról megjelent beszámolót, cikket( A megtorlásokról a legújabb kutatások tükrében), abban is az alábbi kijelentést, hogy a konferenciát Matuska Márton emlékének szentelték, aki elsőként kezdte feltárni az 1944 - es délvidéki megtorlások történetét, késztetett, hogy megírjam és köztudatosítsam azokat a valós tényeket amelyek személyemhez, öt évtizedes filmes és több mint három évtizedes magyar kisebbségi közéleti - politikai munkásságomhoz tartoznak, arra vonatkoznak. Helyreigazitásomat kizárólag kisebbségi, honunkban, Délvidéken a történelmi emlékezetünkben elterjedt, téves és felületes, szelektív emlékezet esetére, pontatlanságára kényszerülök felhívni a figyelmet és váltotta ki bennem a reagálást arra, hogy Matuska Mártont tekintik, volt az, aki elsőként kezdett foglalkozni a délvidéki megtorlásokkal. Ennek a téves és igazságtalan, egy személyre vonatkozó, kultuszteremtést tartom etikátlannak, igazságtalannak. Igy indult a 1944 – es partizán megtorlások története. Bevezetéskén és a történet megértése érdekében meg kell említenem az alábbiakat. 1985 -ben, többed magammal, megállapítottam az első délvidéki magyar filmszociográfiai műhelyt a Topolyai Film – és Videó Alkotótábort ( 1985 – 1990 ). Elhatároztam, elhatároztuk Dudás Károllyal, Csorba Bélával, Hoffmann Artúrral, Póth Imrével, Kasziba Istvánnal, Kiss Gáborral, Szemerédi Magdával, Egri Józseffel és másokkal, hogy a magunk szerény anyagi és amatőr filmtechnikai lehetőségeivel hozzájárulunk a délvidéki magyarság traumatikus történeteinek filmes, dokumentumfilmes feltárásához, filmes -videós technikával történő feldolgozásához. Ez egy független filmes vállalkozás volt, védelmet, anyagi és politikai támogatást, védelmet jelentő intézmény nélkül. A rendelkezésre álló felszerelést a topolyai és a szabadkai Népi Technika Oktatási Egyesület, valamint Hoffman Artúr és jómagam videó felszerelése képezte. Visszatérve az 1944 – es megtorlások történetéhez, azaz az anyaországban és itt Délvidéken, a titói Jugoszláviában ki foglalkozott elsőként a témával. Az anyaországban a kádári korszakban 1987 ben Sára Sándor Sir az út előttem című dokumentumfilm sorozatában szól a bácskai 44 – es magyarellenes partizán vérengzésről. A filmsorozatnak ezt a részletét be is mutatták az, vagy a rákövetkező Magyar Filmszemlén. Ezen a bemutatón filmesként, nézőként magam is jelen voltam. Nagy hatással volt rám Sára Sándor filmje (Kossuth díjas, Balázs Béla díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett rendező -operatőr) eldöntöttem, hogy ezt a korszakot, témát, a délvidéki áldozatok történetét, részleteinek filmes feltárásába belekezdek. Titokban, nem nyilvánosságra hozva a kutatás, filmes rögzítésének szándékát, tényét, nekikezdtem az előkészületeknek. Ekkor fordultam dr. Székely András Bertalanhoz, művelődésszociológushoz e témában, hogy a nemzeti történelmi levéltárban talál e, van e felhasználható forrásanyag. Azért hozzá, mert, emlékezetem szerint, akkor székely András Bertalan volt a népjóléti tárcánál a határon túli magyarok felelős vezetője. 1988 -ban kaptam is tőle levéltári forrásanyagot, amelyet, már nem emlékszem kinek a közreműködésével, nem nekem Szabadkára, hanem Újvidékre a Magyar Szó szerkesztőségbe küldte el.
Azzal a kéréssel, hogy juttassák el hozzám. De mivel a küldemény eljuttatása több napot vett igénybe, az anyag többek között Matuska Márton kezébe került, aki megragadta a lehetőséget, addig személyesen nem is ismertük egymást, de ennek kapcsán találkoztunk Újvidéken. Én elmondtam a témával kapcsolatos filmes tervemet, azt, hogy egy tényfeltáró dokumentumfilm forgatása, ideális körülmények között is hónapokig, ennek a témának forgatása, majd megszerkesztése, kedvező körülmények között is legalább egy évet igényel. Matuska érvelve, hivatkozva a téma jelentőségére stb. azt mondta, hogy heteken belül elkezdi a feltárt alanyokkal készült riportok közlését a Magyar Szóban. Kértem, hogy e fontos, elhallgatott, felnemtárt témának elsőkénti szerzőségére adjon esélyegyenlőséget nekem, filmemnek is, a folytatásos interjúk közlésével várjon néhány hónapot, hogy legalább egy időben kerüljön nyilvánosságra a film és a tárcasorozat.
Nem igy történt. Személyes elvárásomtól, egyéni érdekemtől fontosabb volt számomra, hogy kisebbségi és többségi közösségünket az 1944 – es tragédiánkról a lehető legtöbbet feltárjunk, beszéljünk. Gátolni, hangosan szóvá tenni, hátráltatni, megnehezíteni Matuska döntését nem akartam. Emlékezetem szerint Matuska, 1990 őszétől 1991. februárjáig, 130 részben közölte a magyarellenes atrocitások alanyaival készített történeteket. Én, a Temetetlen hallottjaink című filmemet 1989 től 1990 ig forgattam, vágtam, 1991 ben volt a film vándorvetítéses bemutatója. Délvidék szerte művelődési házakban, könyvtárakban, nem mozis, vászonra történő vetítéssel, hanem házi televíziós képernyőn lejátszva. A filmben szereplő, valló riportalanyok interjú késztők csapatába bevontam, megkértem Matuska Mártont is. ( A Temetetlen hallottjaink 74 perces film linkje, itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=2fbaorqFn0k; kapcsolódó cikk: https://www.vajma.info/.../Egy-megkesett-de-orvendetes... )
Munkatársaim voltak: operatőrök Póth Imre, Eralauer Csaba, Kiss Aurél, riporterek Blaskó Márta, Csorba Béla, Matuska Márton és jómagam, narrátor Kovács Frigyes. Televíziós bemutatásra pl. az Újvidéki Televízióban számitásba sem jöhetett, akkor és mindmáig sem. Szerbiában, a vajdasági televíziós ősbemutatására 2021. novemberében került sor a Pannon Televízióban. Hallgatólagosan mindmáig belenyugodtam, hogy Matuska arassa le az elsőkéntiség babérjait, számítva, hogy majd e témában, filmes szerepem is idővel, emlékezetkultúránkban kiegyenlítődik Matuskáéval. Mindmáig az 1944 -es délvidéki megtorlások történetével foglakozó írásos tanulmányokban és konferenciákon nevem és filmem említése kimarat, kimarad. Dióhéjban igy fest a helyzet. Sajnálom, hogy magamnak kellett felhívni ezekre a tényekre tágabb és szűkebb közösségünk e témában illetékesek figyelmét. A tények és a saját filmes munkásságom iránti igazság és hitelesség érdekében teszem.

Szabadka, 2026. 02. 02.
Siflis Zoltán, Balázs Béla díjjal és a Magyar Filmakadémia Arany Érdemrenddel elismert filmrendező

(Facebook, 2026. február 2.)

Szabó Palócz Attila képregényfordítása

A Vajdasági Rádió és Televízió kettes csatornája riportot közöl Slavko Matković képregényének magyar kiadásáról.

*

Szabó Palócz Attila képregényfordítása

ZENTA - A vajdasági avantgárd művészet egyik különleges alakja volt Slavko Matković, szabadkai költő, képzőművész és performer. Az ő egyik korai képregénye most először olvasható magyarul Szabó Palóc Attila fordításában, a NyugatPlusz folyóiratban.

A zentai Művelődési Házban találkoztunk Szabó Palócz Attilával, aki nemrég lefordította a szabadkai Slavko Matković 1981-ben készült képregényét. A mű a NyugatPlusz című folyóiratban jelent meg, most először magyar nyelven.

Szabó Palócz Attila, író, költő:

- Én nagyon régóta ismerem ezt a képregényt, megvolt otthon elmentve számítógépen. Nagyon régóta ismerem és nagyon szeretem. A NyugatPlusz című folyóirattal együttműködésben láttam lehetőséget arra, hogy ezt most közreadjuk, ebből most készüljön egy fordítás. Megmutattam a lap szerkesztőinek, akik örömmel fogadták és nekik is nagyon tetszett.

A képregény eredetileg a Fiatal Jugoszláv Képzőművészek rijekai Találkozójára készült, és az akkori neoavantgárd művészeti irányzat egyik különleges, kiemelkedő alkotása. Slavko Matković a Bosch+Bosch csoport tagjaként a hetvenes–nyolcvanas években formabontó, kísérletező munkáival hívta fel magára a figyelmet.

Szabó Palócz Attila, író, költő:

- Ezen a találkozón Matkovićnak volt egy önálló kiállítása is, és a kiállításmegnyitóra készített akkor Matković egy tizenhárom oldalas művészképregényt. Ő ebben a képregényben összefoglalta a saját művészi törekvéseiket, a saját meglátásaikat és azt, hogy tulajdonképpen merre haladnak, mit szeretnének elérni, mi az, ami mozgatja őket ebben a művészvilágban.

Matković a hagyományos képregény nyelvét bontotta meg: szöveget, jeleket és vizuális ritmust vegyített, amivel a mindennapi kultúrát és az egyéni szabadság kérdését is új megvilágításba helyezte. A mostani magyar kiadás nemcsak tisztelgés a művész előtt, hanem híd is a múlt és a jelen művészeti törekvései között.

(Vajdasági Rádió és Televízió, 2025. november 12.)

[A vajdasági Zentán kiadott Családi Kör c. folyóirat 2025 októberi számában...]

 Dupka György bejegyzést tesz közzé a Facebook-oldalán.

*

A vajdasági Zentán kiadott Családi Kör c. folyóirat 2025 októberi számában Szabó Pálócz Attila A vasfüggöny visszaköszön címmel jelent meg Dupka György íróval, történésszel, az Együtt c. irodalmi folyóirat lapigazgatójával készített interjúja, aki a vajdasági olvasóknak az elhúzódó háború árnyékában  is "takarék lángon lobogó" irodalmi, kulturális életről, az egyre fogyatkozó helyi magyarság túlélési akaraterejéről, a békevárásról osztotta meg gondolatait. Köszönjük a lehetőséget.

 

„Софийските метафори“ гостуваха на Българския културен институт в Будапеща

A BTA, vagyis a bolgár nemzeti hírügynökség jelentést tesz közzé az előző esti budapesti programról.

*

„Софийските метафори“ гостуваха на Българския културен институт в Будапеща

Поетите и музиканти Петър Чухов и Иван Христов от екипа на Международния поетичен фестивал „Софийските метафори“ в продължение на няколко дни бяха в унгарската столица, за да участват в поетичен пленер, който завърши с поетично четене на 20 февруари. Това съобщи за рубриката „БГ Свят“ на БТА Светла Кьосева - главен редактор на двуезичното списание за култура и обществен живот „Хемус“.
По модела на уъркшоп „Софийските метафори“ двамата български поети, заедно с унгарските си колеги Дьорд Сонди - поет, преводач, издател и българист, Атила Сабо Палоц и Ксения Торнаи проведоха поетически пленер, по време на който написаха и преведоха стихотворения за емблематични за унгарската столица места – зала „Надор“ в Института на слепите в Будапеща и крепостта Вайдахуняд в градския парк.
Кулминация на събитието се състоя в Българския културен институт в Будапеща. На срещата с широката общественост „Стихове и етнокомпозиции с Петър Чухов и Иван Христов“ те свириха и представиха стиховете, написани по време на поетическия пленер из унгарската столица, отбеляза Кьосева.
„Целта на това гостуване е да насърчи връзките и взаимоотношенията между българските и унгарски творци“ – каза Теодора Станкова – директор на Международен поетичен фестивал „Софийските метафори“.
„И ако сме успели да заинтригуваме някои нови почитатели на „Софийските метафори“, които да станат участници в бъдещо издание на фестивала или наш верен приятел, то, мисията ни е повече от успешна“, добави тя. 

ЙОАНА КРЪСТЕВА

(БТА, 21. 02. 2025)

(BTA, 2025. február 21.)

Снимка: Светла Кьосева, сп. „Хемус“

[Az Állati rekordok 2 matricagyűjtő albumban megtalálod Garfield legújabb kalandjait...]

 A Spar üzletlánc bejegyzést tesz közzé a hivatalos Facebook-oldalán.

*

Az Állati rekordok 2 matricagyűjtő albumban megtalálod Garfield legújabb kalandjait, ahol együtt ismerhetitek meg a természet különleges rekordjait. Tudtad, hogy vannak állatok, akik rendkívüli hűséggel kötődnek társaikhoz, míg mások hihetetlen hosszú életet élnek? ❤️
Ne maradj le a matricaőrületről!
Minden 5.000 Ft vásárlás után egy ajándék zöld matricacsomagot kaphatsz, ha gyorsabban szeretnél haladni, 149 Ft-ért kék matricacsomagot is beszerezhetsz.
A Garfield matricagyűjtő albumot pedig MySPAR kuponnal 899 Ft-ért vásárolhatod meg!

Indulj el Garfielddal egy állati rekordvadászatra – és töltsd meg az albumod különleges matricákkal!

További részletek: www.spar.hu/garfield

[Situacija u Novom Sadu u 19,10 h… Ispred nastavničke kule u kampusu Novosadskog Univerziteta je (p)ostavljeno 20-30 džakova sa šutom, letvama i sličnim “materijalom”...]

Bojan Pajtić bejegyzést tesz közzé a saját Facebook-oldalán.

*

Situacija u Novom Sadu u 19,10 h… Ispred nastavničke kule u kampusu Novosadskog Univerziteta je (p)ostavljeno 20-30 džakova sa šutom, letvama i sličnim “materijalom”. Navodno zbog nekog renoviranja. Ispred je parkiran kombi neke privatne firme za bezbednost. Na trgu 5-6 momaka sa kapuljačama. Parking iza zgrade ftn-a prepun automobila.Ukoliko se do ujutru taj šut pod hitno ne skloni zbog opšte bezbednosti, osnovano sumnjam da se radi o scenografiji za igrokaz protiv studenata. Na 50 metara od tog “materijala” su PMF, Filozofski, Pravni i FTN. Upozoravam predstavnike režima da će, ukoliko jedan jedini kamen ili letva budu upotrebljeni protiv studenata posledice biti nesagledive. Sklanjajte to ODMAH. I šut i kapuljače.

Bojan Pajtić

(Facebook. 2024. december 8.)