Dupka György bejegyzést tesz közzé a Facebnook-oldalán.
*
A Rákóczi-szabadságharc eseményei mélyen beleivódtak az ugocsaiak emlékezetébe is. Tiszabökény–Tiszabecs–Tiszaújlak határában 1703. július 15-én zajlott le a szabadságharc első győztes csatája. Ezen a helyen a hálás utókor képviselői 1903. szeptember 20-án felavatták Rákóczi turulmadaras emlékművét. Aztán 1945-ben a tiszújlaki túlbuzgó kommunisták lerombolták. Majd 1989.július 16-án a legendás Bíró Andornak, a Péterfalvai Határőr Agrárcég elnökének köszönhetően a gazdaság által létesített új emlékművet 1989. július 16-án felavattuk (Alkotói: Keisz Gellért, Lézu Volodimir építész, Rusznák Tarasz szobrász.) Azóta a szabadságszerető kárpátaljai magyarság kiemelt zarándokhelye. Örök dicsőség a hősöknek!
Holnap, vasárnap délelőtt, a háború árnyékában is megtartják az emlékünnepséget, melyen a mérvadó magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői is a csöndes koszorúzáson jelen lesznek a délelőtti órákban.
A Tiszaháton számos olyan hely van, amelyhez a fejedelem életének, a szabadságharc egy-egy emlékezetes mozzanatát fűzi a népi emlékezet. Íme néhány általam gyűjtött kuruc monda és legenda (mek.oszk.hu/12900/12907/12907.pdf) Gyűjtésemből néhányat közreadok:
RÁKÓCZI TURULMADARA
Sokan úgy emlékeznek erre a történetre, mint egy mesére, de igaz volt. A bökényi határ és Tiszabecs alatt vívta Rákóczi egyik nagy csatáját Pálffyval. Véres csata lehetett, mert azon a napon sokan meghaltak.
Senkinek nem volt őrangyala, csak Rákóczi Ferencnek, akinek a feje fölött ott keringett őrködve a turulmadár.
Egyszer a labancok kiverték a kezéből a kardját. Nagyon veszélyes helyzetbe került. Ekkor az égből váratlanul lecsapott Rákóczi turulmadara. Karmaival kivájta az ellenfél szemét. A turulmadár szájában volt egy kard. Rákóczi kikapta a csőréből a kardot, és ezzel tudta csak visszaszorítani támadóit.
A turulmadárnak emléket is állítottak a Tisza jobb partján.
A pálfüzesi kurucles
Bökény határában van Pálfüzes. Nem messze van a Rajter gyümölcsösétől. Nevéhez érdekes történet fűződik.
A múlt századokban ez a környék egy hatalmas füzeserdőből állt. Javában tartott a kurucháború. Egyszer a Pálffy-huszárok itt telepedtek le éjjeli pihenőre. Ők voltak azok, akik átálltak a labancok oldalára.
Lesben álltak itt, és várták a kurucokat, kik még nem értesültek arról, hogy a Pálffy-huszárok árulókká lettek.
Ezt megtudta egy újhelyi halász, fellármázta a közeli falu embereit és éjfél után átúsztak a Tiszán és lemészárolták az alvó Pálffy-huszárokat.
Rákóczi kémje
Bökény határában van egy tag, amelyet a nép Malomkertnek is nevez, de úgy is hívják, hogy Sándorvég.
Azért nevezik a Tisza partjának eme területét Sándorvégnek, mert itt fogták el a labancok a Sándor kurucot, Rákóczi híres kémjét. A tiszabecsi határban állomásozó labanc seregben teljesített álszolgálatot.
Amikor a labancok támadásra készültek volna, elhatározta, hogy rögvest hírt visz a Tisza túlsó oldalán táborozó kurucoknak. Amikor át akarta volna úszni a Tiszát, a labancok elfogták.
Vallatták, de nem tudtak semmit kiszedni belőle. Hallgatott, mint a sír. A labancok nem kegyelmeztek meg neki, hanem a kurucok szeme láttára felakasztották a Malomkertben egy diófára, így azóta is Sándorvégnek nevezik a helyiek ezt a dűlőt.
Rákóczi bökényi fája
Az egész környék ismerte ezt a hatalmas fát. A közszájon úgy forog, hogy ez a hatalmas fa nem egyéb, mint Rákóczi fejedelem nyárfája.
Az úgy történt, hogy amikor Rákóczi Ferenc seregével megverte Tiszabecs alatt a labancokat, akkor este hatalmas lakomát csapott kuruclegényeivel. Azt mondják, hogy oda a bökényiek is hivatalosak voltak.
Rákóczi kurucai hatalmas bográcstüzet gerjesztettek, aztán körülülték és szalonnát sütöttek. A lakoma után Rákóczi szalonnasütő nyársát a tisztás közepébe szúrta, és aztán reggelig mulattak.
Teltek, múltak az évek, és Rákóczi egykori nyársából sudár nyárfa lett.
Az öreg fa nemrég elpusztult, de csemetéi tovább terebélyesednek.
(Facebook, 2023. július 15.)
A tiszabecsi harc, 1703.VII.14.
Veszprémi Endre rézmetszete. Bp., Képcsarnok Váll., 1976.- Térkép -, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Grafikai gyűjtemény. Jelzet: Metszet1976/383.
1903
1989
