A következő címkéjű bejegyzések mutatása: székely_andrás_bertalan. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: székely_andrás_bertalan. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. április 27., szerda

[A Magyar Írószövetség Könyvtárában a Muravidék Baráti Kör Egyesület...]

Dupka Gyrgy bejegyzést tesz közzé Facebook-profilján.

*

2022. 04. 27. A Magyar Írószövetség Könyvtárában a Muravidék Baráti Kör Egyesület (elnöke: Ruda Gábor) szervezésében sor került a Muravidék 33-34 – Trianon-szám és a Kárpátalja – oktatás, kultúra, hitélet és nyelvi folyamatok című kötet bemutatójára. Az első körben Győrffy Sándor főszerkesztő a megjelent szerzők (Végh Tamás, Dörömbözi János, B. Tóth Klára és mások) társaságában a kulturális folyóirat publikációit mutatta be, akik tanúbizonyságot tesznek a  megcsonkított haza iránti szeretetükről, ragaszkodásukról., amelyekben itt-ott a remény hangja is megszólal.
A rendezvény második részében a Kárpátaljával kapcsolatos gyűjteményről Székely András Bertalan szociológus, a kötet egyik szerkesztője a kárpátaljai magyarság sorskérdéseivel foglalkozó írásokra hívta fel a jelenlévők figyelmét. A gyűjtemény szerzői: Szabó Palócz Attila, Kovács András, Dupka György,  András Hanga,  Nick Ferenc, dr. Radvánszky Ferenc, Weinrauch Ferenc Márió OFM, Kissné dr. Kovács Adrienne, Veronika Irén, Vlajk Gabriella. Közülük a megjelent dr. Dupka György író, történész,  András Hanga magyarságkutató, Kissné dr. Kovács Adrienne néprajzkutató fejtette ki a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos gondolatait.
Közreműködött a beregszászi  Deák Alexandra színművésznövendék, aki többek között elszavalta Szabó Palócz Attila: Kárpátaljai capriccio című költeményét. A rendezvényt  megtisztelte mások mellett  a beregszászi Csornyij Dávid költő is.

Fotó-krónika: Fuchs Andrea.

(Facebook, 2022. április 27.)










2022. március 24., csütörtök

Kárpáton innen, tengeren túl

A Hét Nap tudósítást közöl egy szabadkai könyvbemutatóról.

*

Kárpáton innen, tengeren túl

Magyarország és a Kárpát-medence nemzetiségei, valamint az anyaország határain túl élő magyarok és más népek is foglalkoztatják Székely András Bertalant. Az örmény felmenőkkel is bíró szerző a főszerkesztője A magyarországi nemzetiségek néprajza című kiadványsorozatnak. Székely András Bertalan nemzetiségkutató a Kárpát-medence feldolgozása mellett a tengeren túlra is kitekintett a most megjelent könyvében, két írást ugyanis az amerikai nemzetiségeknek szentelt. A könyv az elmúlt négy évben született írásokat, esszéket tartalmazza. Legújabb munkáját, a Kárpáton innen, tengeren túl című könyvét Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központban ismerhette meg a közönség.

– A kisebbségi lét, a kisebbségi kultúra, önszerveződés, megmaradás is helyet kap a könyvben. Nagyrészt határon túli magyarok és magyarországi nemzetiségek teszik ki a kötet zömét. A ’80-as évek eleje óta folyamatosan foglalkozom a nemzetiségekkel nemzetiségkutatóként, művelődésszociológusként, és egy ideig a gyakorlatba is áttettem a tudományt, tehát 1989-től, a magyarországi rendszerváltozás évétől nemzetiségpolitikában kormánytisztviselő is voltam. A most megjelent könyv felépítése a népi kultúrával kezdődik, néprajzi típusú írásokkal indul, utána következik a Sorsközösség a Kárpát karjaiban – tehát ebben együtt vannak a határon túli és a nemzetiségi ügyek. Van benne kulturális fejezet, elsősorban művészet és irodalom, de ott is van kapcsolódás a nemzetiségi kérdéshez. Pest megyében lakom, Isaszeg városában, így a helytörténeti lokálpatrióta kiemelkedő jeles személyiségeknek a bemutatása is helyet kap a könyvben. A Személyes közügyeim című fejezetben családtörténeti ügyekkel foglalkozom. Ez a rész szintén nem mentes az egykori országhatáron belüli különböző tájakon élő elődeim sorsától. Vannak erdélyi örmény kötődéseim, nem vér szerinti, de egy olyan jeles századfordulós magyar nemzetpolitikusnak a családjából származom, Báró dr. Urmánczy Nándorról van szó, aki az I. világháború előtti magyar parlamentben parlamenti képviselő volt. Ő magyar örmény, tehát Gyergyószék, Maroshévíz szülötte, kiváló, felmutatható munkássága volt az I. világháború előtt és a két világháború között is. Én nagyon vállalom ezt az ágát is a családnak. Egyébként székelynek tartom magam.
A szerzővel Papp Árpád néprajzkutató beszélgetett a Népkör Magyar Művelődési Központban megtartott könyvbemutatón.
– Székely András Bertalannal régi motorosok vagyunk a szakmában. A könyvben vannak olyan fejezetek, amelyek mindenképp felkelthetik az érdeklődését azoknak, akiknek van szemük, fülük arra, hogy a pici érzékenységeket, nüanszokat megfogják, párhuzamokat vonjanak aközött, hogy mi van például Erdélyben, mi van az örmények között, mi van a történelmi Magyarországon, mi lehetett volna másutt, és miképp alakult a sorsunk nekünk is. Természetesen egy az egyben, explicit módon nem erről szól a könyv, de ennek ellenére gondolatébresztő – hallottuk Papp Árpádtól.

Szakáll Laura
(Hét Nap, 2022. március 24.)