2017. február 28., kedd

Ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga diákoknak

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl az egyetemi felvétel elnyeréséhez szükséges nyelvvizsga bevezetése körüli bonyodalmakról.

*

Középszintű nyelvtudás a belépő az egyetemre 2020-tól – ebből nem akarnak engedni
Ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga diákoknak

MAGYARORSZÁG A kormány tervei alapján már 2018-tól ingyenes lesz a nyelvvizsga a diákoknak, és további segítség lehet, hogy térítésmentesen mehetnek majd a KRESZ-vizsgára.
A kabinet az új ifjúsági stratégiában arra tesz javaslatot, hogy az állam magára vállalja az első középfokú nyelvvizsga költségét – jelentette be Balog Zoltán, az Emmi minisztere arra hivatkozva, hogy bár az idegen nyelvet beszélők számaránya jelentősen emelkedett 2012 óta, de a nyelvvizsgával rendelkezők száma nem nőtt. A Magyar Idők úgy értesült, az intézkedés már a következő évtől hatályos lesz.
A kormányzati kezdeményezés összefügg azzal is, hogy egy 2014-es rendelet értelmében 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, akinek legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája van. Bár Székely László ombudsman szerint ezt a követelményt nem alapozta meg kellő előkészítés, a kabinet mégsem kívánja elhalasztani az intézkedést. Ezt azzal indokolták, hogy a hatéves felkészülési idő elegendő kell, hogy legyen, és a kritérium egy fontos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonala javulásának. Jelenleg egyébként van lehetőség ingyenes középfokú nyelvvizsgára, ha a vizsgázó az emelt szintű nyelvi érettségin 60 százalékot elér az írásbeli és szóbeli vizsgán. Sajnos, az így megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.
Az oktatási szakemberek véleménye megoszlik arról, alkalmas-e arra a jelenlegi oktatási rendszer, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre.
„Ha arról beszélünk, jó-e a kormányzat elképzelése, akkor egyértelműen igennel kell válaszolnom, ez ma már egy teljesen reális elvárás” – nyilatkozta korábban lapunknak Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki szerint a felsőoktatás „nem terepe az alapfokú nyelvtanulásnak, a középfokú nyelvvizsga megszerzésének”. Szavait alátámasztja az Eurostat felmérése is. Eszerint Magyarországon a 11–14 éves középiskolások 90,2 százaléka tanul egy idegen nyelvet. Az uniós statisztika azt is rögzítette, hogy a magyar diákok leginkább az angolt vagy a németet választják.
Szintén a Magyar Idők írta meg, hogy a KRESZ-vizsgát is ingyenessé teszi a kormány a diákoknak. A díja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint miniszteri rendeletben szabályozott; a számítógépes elméleti vizsgáért az elmúlt öt évben változatlanul 4600 forintot kellett fizetni.

(2017. február 28.)

Rá kell hajtani, mert nem állunk valami jól nyelvtudásban

Újabb kerítés épül

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

80 ezer migráns mozgásban a balkáni útvonalon
Újabb kerítés épül

Nyolcvanezer migráns tart az Európai Unió felé: a jó idő beköszöntével egyre többen érkeznek a magyar–szerb határhoz, Szabadkára, miközben az utánpótlás is folyamatos. A magyar kormány szeretne két hónapon belül elkészülni a határon épülő második kerítéssel is.

BUDAPEST/BELGRÁD A Belgrádban várakozó migránsok egyre feszültebbek és fogy a türelmük, nem akarnak sokáig Szerbiában rostokolni, mielőbb szeretnének eljutni Nyugat-Európába – emelik ki a helyszíni tudósítások. A menekültek a belgrádi buszállomás mögött, egy üresen álló raktárépületben húzták meg magukat. A pályaudvar és környéke ezért egyre jobban hasonlít egy befogadóközpontra. Belgrádban már napok óta azon dolgoznak a külföldi önkéntesek, hogy javítsanak az illegális bevándorlók életkörülményein. Annak ellenére is folytatják ezt a munkát, hogy a szerb kormány arra kérte őket, csak a táborokban tartózkodó bevándorlókon segítsenek. A kabinet szerint ugyanis a táborokban mindenkinek jutna hely, a bevándorlók azonban nem akarnak bemenni.
A legutóbbi kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját, és abból kiderült, egyelőre bizonytalan, hogy 2017-ben milyen migrációs nyomás nehezedik a határainkra. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a balkáni útvonalon jelenleg mintegy nyolcvanezer ember van úton, több államban. Az idén is arra kell készülni, hogy elhúzódó és tartós ostrom alatt lesz a déli határ. Ott ezért már elkezdték a második kerítés építését, két hónapon belül be is fejezik. „A bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nemegyszer erőszakos, s óriási az utánpótlási bázisa Ázsiában és Afrikában” – mondta Bakondi, aki arra is utalt: a migránsok többsége áldozat.
A távirati iroda jelentése szerint több száz migráns várakozik Szabadka külterületén is, a vasútvonal közelében, hogy a zöldhatáron próbáljon átjutni Magyarországra. A magukat sátrakban, fóliával fedett kalyibákban, illetve a bontás alatt lévő egykori téglagyár melléképületeiben meghúzó migránsok közül többen már megpróbáltak átjutni a szerb–magyar határon, de a rendőrök és katonák feltartóztatták és visszafordították őket.
A menekültválság megfékezésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az afrikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Berliner Morgenpost német lapnak. Meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, tehát foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodás következményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben is – érvelt. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” – hívta fel a figyelmet az olasz konzervatív politikus.
Afrika stabilizálása szerinte valamennyi európai ország feladata, nem csak Olaszországé vagy Németországé, a migráció tekintetében különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő országoké. Közben több mint harminc spanyol nagyvárosban ezrek vonultak utcára vasárnap, hogy a háborúk elől Európába menekülők támogatására hívják fel a figyelmet, és követeljék az emberélet védelmét elsődlegesnek tekintő migrációs politika alkalmazását.
Törökország elkészült a Szíriával közös 911 kilométer hosszú határán épülő betonfal újabb, 290 kilométeres szakaszával. Az építményt három méter magas, két méter széles, egyenként hét tonna tömegű, mozgatható tömbökből állítják fel, amelyek tetején pengés drót húzódik.

Magyar kamiont is megtámadtak
Migránsok rohamozták meg az egyik Veszprém megyei magyar fuvarozó cég kamionját a francia autópálya pihenőjében, Calais közelében – írta tegnap a Blikk. A magyar sofőr még időben be tudott zárkózni a fülkébe, nem sérült meg, de halálra rémült. A kamionos ezután a gázra lépett, a visszapillantó tükörben még látta, ahogy egy nagyobb csoport menekült fut utána. Angliában nyitotta ki a csomagteret, és ott a brit hatóságok több menekültet is találtak, őket őrizetbe vették. Egyúttal a sofőr ellen is eljárás indult csempészet miatt. A sofőr interjút ígért az Omegahírek című internetes portálnak, de ettől vasárnap visszalépett.

(2017. február 28.)

Szabadkán a vasútállomás közelében is sok bevándorló tanyázik. A zöldhatáron akarnak átjönni Magyarországra

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid híradást közöl a román és magyar külügyminiszter találkozójáról.

*

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

BUDAPEST Jó kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután román kollégájával, Teodor Melescanuval találkozott tegnap. „Párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Azt ugyanis senki nem vitatja, vannak érzékeny kérdések, amelyek a kisebbségekhez kapcsolódnak” – utalt rá Szijjártó. Szerinte a legjobb, ha „az egyszerűséget választva a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz. „Ha jó a kapcsolat a két kormány között, az jó minden románnak és magyarnak” – mondta. Melescanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.

(2017. február 28.)

A magunk szerelme

A Szabad Magyar Szó versrovatában közli Ady Endre versét.

*

A magunk szerelme
Ady Endre verse

Ereklyékért kutatgatok,
Boldog Isten, boldog Isten,
Ha volna még.
S megcsókolok egy arcképet,
Régi képet,
Gyötört szinü, bánatosat,
A magamét.

Minden, minden hogy elmarad
S hogy elhagyunk mindent, mindent
Előbb-utóbb.
Hogy kinálnók az ajkunkat,
Jó ajkunkat
S mást, mint magunk, nem érdemel
A búcsu-csók.

Óh ezerszer is csókolom
Az egyetlent, az egyetlent,
Ki megmaradt,
Aki jó volt minden helyett,
Mások helyett,
A derekat roncsokban is,
Hű magamat.

Áldott világ a zátonyon,
Boldog Isten, boldog Isten,
Ki engeded,
Hogy süttessük rá magunkra,
Vén magunkra
Ifjító és istenítő
Szerelmedet.

(Szabad Magyar Szó, 2017. február 28.)

Szabó Palócz Attila elektrografikája

2017. február 27., hétfő

#mediawörkszös

Szabó Palócz Attila két fotót oszt meg a Facebookon és a Twitteren.


A Ferment of Change

Szabó Palócz Attila a TVN.hu rendszeréhez tartozó Xfree.hu-s galériájába tölti fel Jean Monnet írásának beszkennelt változatát Ferment of change címmel.

 

 

 

 

Oscar-díj – Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte a rövidfilmes díjat

A Magyar Tátvirati Iroda tudósítást tesz közzé a Mindenki című film sikeréről.

*

Kultúra-Oscar-díj-híresség-USA-Magyarország
Oscar-díj – Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte a rövidfilmes díjat

Los Angeles, 2017. február 27., hétfő (MTI) – Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer kapta a Mindenki című alkotásért a legjobb rövidfilmnek járó díjat a 89. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.

A Mindenki az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. A hollywoodi gálán résztvevő alkotói csapatnak a filmben nagy szerepet játszó Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusa is szurkolt Budapesten. A gyerekek és a tanárok az iskola épületében kísérték figyelemmel az Oscar-díjátadót és ünnepelték a győzelmet.
Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak. „Ajánlom ezt a díjat mindazoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyerekeknek. Próbáljuk őket jól felnevelni, hogy büszkék lehessünk rájuk” – fogalmazott.
A Mindenki (angol címén Sing) a kilencvenes évek elején, iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai modell, egy gátlástalan tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ.
Az összefogás erejéről szóló 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia, továbbá a rendező mellett Udvardy Anna producer és Csillag Mano vágó is részt vett a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett Oscar-díjátadón.
„Egy emberként ugrottunk fel, iszonyatosan örülünk a díjnak, nagyon büszkék vagyunk rá” – mondta Csillag Mano vágó a Duna televízió élő közvetítésében. Elmesélte, hogy a tervek szerint a stáb együtt ünnepel a gála után, részt vesznek a kormányzói bálon, és meghívást kaptak az egyik legfontosabb afterpartira, Elton John ünnepségére, amelyet a sztár az Oscar-nyertesek számára rendez minden évben. „Egy napunk marad, hogy feldolgozzuk az örömöt, és utazunk vissza Magyarországra” – fűzte hozzá.
„Mélyebb történetről van szó, minthogy gyerekfilmnek tekintsük. Már a jelöléssel elindult az érdeklődés a nagy stúdióktól is” – mondta.
Az NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki univerzális témát tárgyal, a nemzetközi filmfesztiválok közönsége is közel érezte magához a történetet. „Viszonylag szívhez szóló, befogadható téma, de közben azért vannak olyan rétegei, amiken el is lehet gondolkodni” – mondta korábban az MTI-nek a rendező.

pag \ pbe \ gry
MTI 2017. február 27., hétfő 8:12

(Magyar Távirati Iroda, 2017. február 27.)

Titkos nyelvünk

A Szabad Magyar Szó versrovatában közli Ratko Petrović versét.

*

Titkos nyelvünk
Ratko Petrović verse

Ha már nem leszünk eme ég alatt
eltünnek jeleink, titkos kódjaink…
szerelmünk titkos nyelve.

Pedig milyen folyékonyan beszéltük…
Te meg én.

Elfelejtődik minden közös pillanatunk,
mert a szerelem nem kő,
nem hagy nyomot.

Másvalaki fogja,
valahol Asunsioban,
Rómában, Oszlóban, az északi sarkon…
Esetleg éppen itt, az utcánkban, beszélni ugyanazt a nyelvet,
a miénkhez hasonlót.

Ugyanilyen pillekönnyedén
ugyanilyen édes-gügyén.

Olvass ajkamról ajkaddal
Így nem lesz elhibázott szó
megértjük egymást.

Nem kívánkozom el, így a vége felé,
amikor már csak néhány lépésem maradt.

Bartha György fordítása
(Szabad Magyar Szó, 2017. február 27.)

2017. február 26., vasárnap

Kínpad

A Szabad Magyar Szó versrovatában közli Gulisio Tímea versét.

*

Kínpad
Gulisio Tímea verse

Mellékszereplő vagyok.
Nem várok senkitől jóindulatot.
A cselekmény két szálon,
A vetkőztetőnő a dívány alá fut.
Mocskos szavakat súgok
A Júliák fülébe.
Messziről nézem, hogy halnak meg
Másért a Rómeók.
A zenekari árok csattogó ördögkatlan,
Némák maradnak a cinkosok.
Ha már hagytam magam belevinni,
Legalább élvezném a táncot.
De legyek hálás,
Hogy megrendezett életemben
statisztálhatok.

(Szabad Magyar Szó, 2017. február 26.)

Szabó Palócz Attila elektrografikája

2017. február 25., szombat

Pásztor arra kéri a magyarokat, hogy szavazzanak Vučićra

A Szabad Magyar Szó kivonatosan ismerteti az interjút, amit a Magyar Szó készített Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével.

*

Pásztor arra kéri a magyarokat, hogy szavazzanak Vučićra
A VMSZ elnökét nem érdekli, hogy az államfőjelölt mit követett el a délszláv polgárháborúk idején

A VMSZ jelenlegi politikai viszonyrendszerében az általa lehetségesnek látott egyedüli racionális döntést választotta a párt vezetése, vagyis azt, hogy a hatalmi koalíció elnökjelöltjét támogatja a még ki sem írt, de már bejelentett, küszöbön álló szerbiai elnökválasztáson – mondta el a Magyar Szó hétvégi számában megjelent interjúban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Értelmes döntésnek tartom ezt, mert az ország, a magyar közösség prioritásai szempontjának megfelel – és ez támasztja alá a pártpolitikai szempontot. Egy ilyen változó, zavaros világban, amilyenben élünk, azt hiszem, az elsődleges érdekünk éppen a politikai stabilitás megőrzése és a döntéshozó képesség fenntartása, és ez az elhatározás, amire jutottunk, ezt teszi lehetővé. Határozott és hatékony döntéseket kell tudnia az államnak hozni, ez a vajdasági magyar embernek is érdeke. A biztonság pedig mindenek felett álló szempont” – tette hozzá a pártelnök.
Mint mondta, fontos szempontja volt a döntés meghozatalának az is, hogy az elmúlt években a Szerb Haladó Párttal a VMSZ kialakított egy együttműködést, amelyet minden fontos pillanatban újabb koalíciós megállapodással erősítenek meg. A pártelnök úgy látja, hogy a most is aktuális koalíciós megállapodás tartalmaz minden, közösségi szempontból fontos prioritást. Pásztor István elemi érdeknek tekinti ennek az egyezségnek a fenntartását, „a közös célok megvalósítását”, amelyek közül az interjúban az uniós közeledést, valamint a térség- és gazdaságfejlesztési programot említette ki.
A VMSZ vezetője azzal érvelt Aleksandar Vučić támogatása mellett, hogy szerinte a magyar embereknek is érdekük, hogy olyasvalakit támogassanak, „akit már láttunk akcióban, aki a magyar közösség irányába konkrét lépéseket tett, s ez Vučićról mindenképp elmondható”. A jelenlegi szerb kormányfő erényeit sorolva Pásztor felidézte, hogy ő volt az, akinek a hivatali idejében kormányrendelet törölte el a kollektív bűnösséget, ő ment el a Vergődő madárhoz leróni a kegyeletét, s ebben az időszakban fogadták el a kisebbségi akciótervet is. Továbbá úgy értékelte, hogy Vučić vezetése mellett jelentős mértékben javultak a szerb–magyar kapcsolatok.
„Olyan teljesítmény ez, aminek alapján én most, feltételezem, joggal kérem a vajdasági magyar embereket, hogy menjenek el szavazni, és rá szavazzanak. Nem akarok belebonyolódni abba, hogy két vagy három évtizeddel ezelőtt ki mit mondott” – fogalmazott a ma megjelent interjúban Pásztor István.
Mint mondta, fontos kérdés volt pártja számára, hogy állítson-e saját jelöltet, vagy kiálljon Aleksandar Vučić mellett. „Az nem merült fel, hogy valamelyik másik elnökjelöltet támogassuk” – tette nyilvánvalóvá a pártelnök, aki kitért arra is, hogy az Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott minapi egyeztetésén egyetértettek abban, hogy nemzetpolitikai szempontból fontos, hogy a kiélezett helyzetekben olyan döntések szülessenek, amelyek a vajdasági magyar közösség és az egész nemzet érdekeit szolgálják. „Ez egy ilyen döntés” – mondta Pásztor István.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a VMSZ felkészült-e az esetleges újabb parlamenti választásokra, a pártelnök úgy fogalmazott, hogy jelenleg „nincs politikai észszerűsége annak, hogy újra előrehozott választások legyenek. Ha mégis ilyen döntés születik, mi is részt veszünk a csatában. A Vajdasági Magyar Szövetség a parlamenti és önkormányzati választásokon mindig egyedül indul. Most is így lesz, még akkor is, ha a haladókkal koalícióban fellépve esetleg sokkal több mandátumot tudnánk megállapodás alapján kapni, mint amennyit választások útján tudunk szerezni. Az a meggyőződésünk, hogy az önállóan megszerzett mandátumok fajsúlya nagyobb. Önálló programunk, listánk és kampányunk lesz. Mindeközben tisztában vagyok azzal, hogy nem egyszerű a helyzet: elképzelhető, hogy ugyanazon a napon kétfajta üzenetnek kell eljutnia a választópolgárhoz, megindokolva, hogy miért kell az egyik szavazólapon az egyik, a másikon a másik párt vagy párt jelöltje előtti számot bekarikázni” – mondta a Magyar Szó mai számában megjelent interjúban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

(Szabad Magyar Szó, 2017. február 25.)

Megjelenik a Magyar Szó hetvennegyedik évfolyamának negyvenötödik száma (csak három oldal a lapból)

Az újság interjút közöl Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, publicisztikai oldalán pedig az olimpiai pályázat visszavonásával foglalkozik.


 

Régi filmtekercsek digitalizálása (00008811)

Szabó Palócz Attila régi filmtekercseket digitalizáltat az archívumából