Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attila tudósítását az előző napi Kormányinfóról.

*

Hetven százalék körüli azok számaránya, akik szerint Magyarországnak az unióban a helye
Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

BUDAPEST Szeptember 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntést azzal indokolta, hogy „továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot”. Ezért két fontos lépést is tesznek az illegális bevándorlás feltartóztatására: az első a határkerítés megerősítése, a második pedig az idegenrendészeti őrizet visszaállítása.
TORLÓDÁS A megszokottnál jóval nagyobb várakozási időre kell felkészülniük azoknak, akik a jövőben Szerbia vagy Horvátország felé utaznak, ugyanis az Európai Bizottság február 16-án elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében az unió határain mindenkit ellenőrizni kell. A változások alkalmazására húsz nap áll rendelkezésre. Az elképzelés szerint ki kell szűrni mindenkit, aki potenciális veszélyt jelenthet, és ez torlódásokkal járhat. „Szeretnénk elkerülni, hogy nyolc-tíz órás várakozás alakuljon ki” – mondta Lázár.
VÍZUMMENTESSÉG Március 9-éig véglegesíthetik azt a megállapodást, amelynek értelmében vízummentesen léphetnek majd az unió területére azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeznek biometrikus dokumentumokkal. Erről február 22-én állapodtak meg Brüsszelben. Magyarországnak ez a kárpátaljai magyarság megsegítése miatt is nagyon fontos kérdés – utalt rá a miniszter.
REFERENDUM Az LMP ötpontos népszavazási kezdeményezését az igazságügyi miniszter értékelte – mondta el Lázár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha megépül az új paksi blokk, akkor a növekvő hazai áramszükséglet ötven százalékát tudja majd biztosítani. A miniszter ezzel reagált arra, hogy az ellenzéki párt a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának, s Szél Bernadett társelnök még az alaptörvény módosítását is javasolta, ha netán az alkotmány az akadálya annak, hogy a referendumot kiírják. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az új létesítmény károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla lesz.
UNIÓS JÖVŐKÉP Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a felmérések szerint hazánkban ma hetven százalék körül van azoknak a számaránya, akik szerint Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. A miniszter ezzel reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a többsebességes európai unióról szóló tervezetét, amely a Brexit utáni uniós integráció lehetséges fejlődési irányait elemezte. Mint ahogy Lázár János kifejtette, az igazán nagy gondok nem Közép-Európában vannak, hiszen például Olaszországban mindössze 38 százaléknyian támogatják a bennmaradást.

(2017. március 3.)

Lázár János

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid tudósítást közöl a kormány madárinfuenza-járvány utáni kárenyhítési hajlandóságáról.

*

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni
BUDAPEST A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepen fertőzött, 3,2 millió baromfit kellett leölni – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos tegnap. A járvány eddig hétmilliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, és a kormány eddig több mint hárommilliárd forint kárenyhítést fizetett ki. Zsigó Róbert államtitkár közölte: a baromfitartóknak a kormányzat megadja a szükséges támogatásokat az ágazat mielőbbi talpra állításához.

(2017. március 2.)

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid híradást közöl a román és magyar külügyminiszter találkozójáról.

*

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

BUDAPEST Jó kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután román kollégájával, Teodor Melescanuval találkozott tegnap. „Párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Azt ugyanis senki nem vitatja, vannak érzékeny kérdések, amelyek a kisebbségekhez kapcsolódnak” – utalt rá Szijjártó. Szerinte a legjobb, ha „az egyszerűséget választva a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz. „Ha jó a kapcsolat a két kormány között, az jó minden románnak és magyarnak” – mondta. Melescanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.

(2017. február 28.)

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attilának a Vízkelety Mariann államtitkárral készült anyagát.

*

Ötszázmillió forint a jogászképzés minőségének javítására

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

Ötszázmillió forintot biztosít az igazságügyi tárca a jogi karok támogatására, s ebből 225 millió jut arra, hogy egy ösztöndíjprogrammal felkeltsék a fiatalok érdeklődését a vidéki egyetemeken folyó jogászképzés iránt. A felvételi jelentkezési időszak február közepén jár le.

Magyarország Fontos kormányzati célkitűzés, hogy megerősítsék a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. „Nem az a cél, hogy a tehetséges vidéki középiskolások a fővárosba jöjjenek, hanem az, hogy helyben is találjanak olyan egyetemet, ahol a tanulmányaikat megfelelő színvonalon tudják folytatni. A vidék megtartó erejének biztosítása az egyik kiemelt kormányzati cél” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A tárcánál ötszázmillió forint áll rendelkezésre forrásként az egyetemek jogi karán a jogászképzés minőségének javítására. „Trócsányi László tárcavezető úgy döntött, hogy ennek egy jelentős részét vidéki egyetemi tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetőleg oktatásfejlesztési programok támogatására fordítja” – tájékoztatott az államtitkár.

A most felvételiző diákoknak február közepéig kell eldönteniük, hogy melyik egyetemekre adják be jelentkezésüket. „Hasznos lehet, ha tudják, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttük. Az igazságügyi miniszter két típusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. Az öt vidéki jogi kar tanulói pályázhatnak nemzeti kiválósági jogászösztöndíjra, és havi ötvenezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, megfelelő felvételi, tanulmányi és egyéb eredményeik alapján. Jó, ha a most felvételizők is tudják, hogy ezt azok is megkaphatják, akik még csak most jelentkeznek” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

A diákok és szüleik az egyetemek honlapján tájékozódhatnak a részletekről. Mivel a most felvételiző diákok esetében még nem beszélhetünk egyetemi tanulmányi eredményekről, így az ő esetükben a felvételi eljárásban szerzett pontjaikat veszik alapul az ösztöndíjra való jelentkezéskor.

Az Igazságügyi Minisztérium és az öt jogi kar vezetése ezért közösen kidolgozott egy szempontrendszert, egy módszertant, aminek alapján a pályázatokat elbírálják.

Mint mondta, fontosnak tekintik azt is, hogy a jogászképzés színvonalának emelése ne csupán az ösztöndíjak segítségével történjen, hanem kutatási és oktatásfejlesztési projektek támogatásával is: „Ezt a programot most másodízben hirdetjük meg, körülbelül 220 millió forintos kerettel. Ebben azonban már nemcsak a vidéki, hanem a budapesti egyetemek is részesülhetnek.” A kezdeményezés célja pedig az, hogy amennyiben a tárca egy-egy témát kormányzati és igazságügy-politikai szempontból is fontosnak tart, akkor támogatni tudja.

Kérdésünkre, hogy melyek lehetnek ezek a területek, az államtitkár elmondta, hogy a múlt héten tartottak találkozót, amelyen Trócsányi László és a nyolc jogi kar vezetői megvitatták az igényeket. „Arra törekedtünk, hogy olyan témaköröket jelöljünk meg, amelyek az egyetemek profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási célokkal is összeegyeztethetők. Ilyen lehet az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban, vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, vagy éppenséggel az interneten megvalósuló jogszabálysértések” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

(2017. január 28.)

Terelőpályára kerülhetnek

Az Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap című napilap összeállítást közöl a magyarországi közmunkaprogramban dolgozók fizetésének és minimálbér emelésének összefüggéseiről.

*

Terelőpályára kerülhetnek
Az idén a közmunkások a minimálbér 63 százalékát kapják

Minden eddiginél nagyobbra nő a közmunkában foglalkoztatottak bérének lemaradása a minimálbérhez képest. Kiderült, a kormány alig valamivel a várható infláció felett, vagyis mindöszsze három és öt százalékkal emeli a közmunkások és a szakképzett közmunkások bérét. Az idén olyan ösztönző szabály léphet életbe, hogy – ha van képzettségük – inkább megérje dolgozniuk a versenyszférában.

BUDAPEST Az utóbbi öt év legnagyobb vesztesei a bérek területén egyértelműen a közmunkások. 2011 szeptemberében például 47 025 forint volt egy közmunkás nettó bére, ami fél évtized alatt nem egészen ötezer forinttal lett magasabb. Utoljára 2015 januárjában emelték a fizetésüket, akkor csaknem 1200 forinttal adtak többet a 2014-es összeghez képest. Egyébként tavaly januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a keresetük, február végére azonban kiderült, hogy nem fog.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.
Mivel a közmunkások bére az idén a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a két fizetés között. A közmunkások nettó bére már eddig is jelentősen elmaradt a 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint volt. Mivel azonban a minimálbér az idén 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, a különbség már 32 ezer forint körül lesz. Az olló 2018-tól tovább nyílhat, hiszen az országos bérmegállapodás akkor újabb nyolc százalékos minimálbér-növekedést rögzít.
Nyilván vannak olyan közmunkások, akikben nincs meg a szándék arra, hogy állást keressenek, de nagy többségük elsősorban azért dolgozik ebben a helyzetben, mert elmaradott térségekben vagy kistelepüléseken él, ahol egyszerűen nincs más munkalehetőség.
A tavalyi első negyedévben 37 500 embernek sikerült elhelyezkednie, elsősorban a versenyszférában, azok közül, akik korábban csak a közmunkaprogramban találtak maguknak állást – derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amelyeket a Magyar Idők kérdéseire válaszolva hoztak nyilvánosságra. Ezeknek a dolgozóknak az elhelyezkedése tartósnak bizonyult, hiszen a munkába állásuk utáni száznyolcvan napban nem kerültek vissza egyik közmunkaprogramba sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2015-ös azonos időszakhoz viszonyítva tavaly emelkedett a közfoglalkoztatást elhagyók száma, arányuk tizenkét százalékról 14,5-re nőtt.
A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a tavalyi első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami azt jelenti, hogy az idén több százezren kevesebb fizetést visznek haza, mint 2016-ban.

(Új Néplap, 2017. január 2.)

Egy teljes munkaidőben dolgozó közmunkás bére az idén 81 530 forint lesz, a középfokú végzettséget igénylő munkaköröknél 106 555 forint lehet a kereset

Több helyen is később kézbesítik a napilapokat

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap című napilap egy kishírben számol be a postai újságkézbesítések rendjének változásáról.

*

Több helyen is később kézbesítik a napilapokat

MAGYARORSZÁG A Magyar Posta januártól 19 településre nem reggel, hanem napközben szállítja ki a napilapokat. Erről már elkezdték kiértesíteni az ügyfeleket – írta a hvg.hu. Az indoklás szerint a napilappiac folyamatos változása, a kézbesített kiadványok csökkenése tette szükségessé a kézbesítési határidők újragondolását. Az érintett települések között van Ajka, Balassagyarmat, Balatonfüred, Budakeszi, Érd, Esztergom, Mezőkövesd és Tapolca is.

(Új Néplap, 2016. december 29.)