Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attila tudósítását az előző napi Kormányinfóról.

*

Hetven százalék körüli azok számaránya, akik szerint Magyarországnak az unióban a helye
Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

BUDAPEST Szeptember 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntést azzal indokolta, hogy „továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot”. Ezért két fontos lépést is tesznek az illegális bevándorlás feltartóztatására: az első a határkerítés megerősítése, a második pedig az idegenrendészeti őrizet visszaállítása.
TORLÓDÁS A megszokottnál jóval nagyobb várakozási időre kell felkészülniük azoknak, akik a jövőben Szerbia vagy Horvátország felé utaznak, ugyanis az Európai Bizottság február 16-án elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében az unió határain mindenkit ellenőrizni kell. A változások alkalmazására húsz nap áll rendelkezésre. Az elképzelés szerint ki kell szűrni mindenkit, aki potenciális veszélyt jelenthet, és ez torlódásokkal járhat. „Szeretnénk elkerülni, hogy nyolc-tíz órás várakozás alakuljon ki” – mondta Lázár.
VÍZUMMENTESSÉG Március 9-éig véglegesíthetik azt a megállapodást, amelynek értelmében vízummentesen léphetnek majd az unió területére azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeznek biometrikus dokumentumokkal. Erről február 22-én állapodtak meg Brüsszelben. Magyarországnak ez a kárpátaljai magyarság megsegítése miatt is nagyon fontos kérdés – utalt rá a miniszter.
REFERENDUM Az LMP ötpontos népszavazási kezdeményezését az igazságügyi miniszter értékelte – mondta el Lázár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha megépül az új paksi blokk, akkor a növekvő hazai áramszükséglet ötven százalékát tudja majd biztosítani. A miniszter ezzel reagált arra, hogy az ellenzéki párt a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának, s Szél Bernadett társelnök még az alaptörvény módosítását is javasolta, ha netán az alkotmány az akadálya annak, hogy a referendumot kiírják. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az új létesítmény károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla lesz.
UNIÓS JÖVŐKÉP Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a felmérések szerint hazánkban ma hetven százalék körül van azoknak a számaránya, akik szerint Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. A miniszter ezzel reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a többsebességes európai unióról szóló tervezetét, amely a Brexit utáni uniós integráció lehetséges fejlődési irányait elemezte. Mint ahogy Lázár János kifejtette, az igazán nagy gondok nem Közép-Európában vannak, hiszen például Olaszországban mindössze 38 százaléknyian támogatják a bennmaradást.

(2017. március 3.)

Lázár János

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid tudósítást közöl a kormány madárinfuenza-járvány utáni kárenyhítési hajlandóságáról.

*

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni
BUDAPEST A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepen fertőzött, 3,2 millió baromfit kellett leölni – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos tegnap. A járvány eddig hétmilliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, és a kormány eddig több mint hárommilliárd forint kárenyhítést fizetett ki. Zsigó Róbert államtitkár közölte: a baromfitartóknak a kormányzat megadja a szükséges támogatásokat az ágazat mielőbbi talpra állításához.

(2017. március 2.)

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid híradást közöl a román és magyar külügyminiszter találkozójáról.

*

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

BUDAPEST Jó kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután román kollégájával, Teodor Melescanuval találkozott tegnap. „Párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Azt ugyanis senki nem vitatja, vannak érzékeny kérdések, amelyek a kisebbségekhez kapcsolódnak” – utalt rá Szijjártó. Szerinte a legjobb, ha „az egyszerűséget választva a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz. „Ha jó a kapcsolat a két kormány között, az jó minden románnak és magyarnak” – mondta. Melescanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.

(2017. február 28.)

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attilának a Vízkelety Mariann államtitkárral készült anyagát.

*

Ötszázmillió forint a jogászképzés minőségének javítására

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

Ötszázmillió forintot biztosít az igazságügyi tárca a jogi karok támogatására, s ebből 225 millió jut arra, hogy egy ösztöndíjprogrammal felkeltsék a fiatalok érdeklődését a vidéki egyetemeken folyó jogászképzés iránt. A felvételi jelentkezési időszak február közepén jár le.

Magyarország Fontos kormányzati célkitűzés, hogy megerősítsék a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. „Nem az a cél, hogy a tehetséges vidéki középiskolások a fővárosba jöjjenek, hanem az, hogy helyben is találjanak olyan egyetemet, ahol a tanulmányaikat megfelelő színvonalon tudják folytatni. A vidék megtartó erejének biztosítása az egyik kiemelt kormányzati cél” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A tárcánál ötszázmillió forint áll rendelkezésre forrásként az egyetemek jogi karán a jogászképzés minőségének javítására. „Trócsányi László tárcavezető úgy döntött, hogy ennek egy jelentős részét vidéki egyetemi tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetőleg oktatásfejlesztési programok támogatására fordítja” – tájékoztatott az államtitkár.

A most felvételiző diákoknak február közepéig kell eldönteniük, hogy melyik egyetemekre adják be jelentkezésüket. „Hasznos lehet, ha tudják, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttük. Az igazságügyi miniszter két típusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. Az öt vidéki jogi kar tanulói pályázhatnak nemzeti kiválósági jogászösztöndíjra, és havi ötvenezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, megfelelő felvételi, tanulmányi és egyéb eredményeik alapján. Jó, ha a most felvételizők is tudják, hogy ezt azok is megkaphatják, akik még csak most jelentkeznek” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

A diákok és szüleik az egyetemek honlapján tájékozódhatnak a részletekről. Mivel a most felvételiző diákok esetében még nem beszélhetünk egyetemi tanulmányi eredményekről, így az ő esetükben a felvételi eljárásban szerzett pontjaikat veszik alapul az ösztöndíjra való jelentkezéskor.

Az Igazságügyi Minisztérium és az öt jogi kar vezetése ezért közösen kidolgozott egy szempontrendszert, egy módszertant, aminek alapján a pályázatokat elbírálják.

Mint mondta, fontosnak tekintik azt is, hogy a jogászképzés színvonalának emelése ne csupán az ösztöndíjak segítségével történjen, hanem kutatási és oktatásfejlesztési projektek támogatásával is: „Ezt a programot most másodízben hirdetjük meg, körülbelül 220 millió forintos kerettel. Ebben azonban már nemcsak a vidéki, hanem a budapesti egyetemek is részesülhetnek.” A kezdeményezés célja pedig az, hogy amennyiben a tárca egy-egy témát kormányzati és igazságügy-politikai szempontból is fontosnak tart, akkor támogatni tudja.

Kérdésünkre, hogy melyek lehetnek ezek a területek, az államtitkár elmondta, hogy a múlt héten tartottak találkozót, amelyen Trócsányi László és a nyolc jogi kar vezetői megvitatták az igényeket. „Arra törekedtünk, hogy olyan témaköröket jelöljünk meg, amelyek az egyetemek profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási célokkal is összeegyeztethetők. Ilyen lehet az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban, vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, vagy éppenséggel az interneten megvalósuló jogszabálysértések” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

(2017. január 28.)

Nyolc taxit váltott az isztambuli merénylő

A Somogyi Hírlap internetes kiadása, a Sonline.hu tudósítást közöl a törökországi szilveszteri merénylet ügyének fejleményeiről.

*

Nyolc taxit váltott az isztambuli merénylő

„Ki akartak bennünket zökkenteni az egyensúlyunkból, egymás ellen akartak fordítani” – mondta Recep Tayyip Erdoğan török államfő tegnapi beszédében, amelyet élőben közvetített a közszolgálati televízió. Ez volt az első megszólalása az újévi isztambuli terrortámadás óta.

Mint kiderült, a merénylő az Iszlám Állam terrorszervezetben a Horasani fedőnevet használja, és előre tudta, hogy a Reina klub előtt csak egy rendőr áll majd – az előírt négy helyett –, a szórakozóhely biztonsági őrei pedig fegyvertelenek lesznek. Tisztában volt azzal is, hogy a lövöldözés után a kijáratnál nem fog rendőrrel találkozni, pedig a legközelebbi rendőrőrs alig kétszáz méternyire van a támadás helyszínétől.

A merénylet éjszakáján összesen nyolc taxival utazott. Mobiltelefonját abban a kocsiban hagyta, amellyel a klubhoz érkezett. A készülék alapján azonosították őt, és erről került elő a videofelvétel is, amelyet önmagáról készített. A lövöldözés után magát sebesültnek tettetve menekült el.

A decemberi, 12 ember halálát okozó berlini terrortámadás elkövetőjénél, a Milánóban lelőtt Anis Amrinál talált fegyverrel ölték meg a lengyel kamionsofőrt – közölték tegnap olasz fegyverszakértők.

(Sonline, 2017. január 4.)

Meghekkelték Orbán Viktor karácsonyi interjúját

A 444.hu közli Tamás Bence Gáspár cikkét az Orbán-interjú meghekkeléséről.

*

Meghekkelték Orbán Viktor karácsonyi interjúját

Megjelenés előtt néhány, a miniszterelnök által nem kimondott mondattal dobta fel valaki Orbán Viktornak, a Fejér Megyei Hírlapnak adott karácsonyi interjúját.

A Fejér Megyei Hírlap december 24-ei számának 5. oldala (Klikkre nagyobb lesz!)

Szerkesztőségünkbe már tegnap eljutott a lap kinyomtatott számáról egy fotó, amelyen be voltak jelölve az ominózus mondatok, de egészen addig nem hittük el, amíg nem láttuk a lapot kiadó Pannon Lapok közleményét.

„A Fejér Megyei Hírlap mai számában megjelent, Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút ismeretlen tettesek meghamisították. Olyan mondatok kerültek a beszélgetés szövegébe, amelyeket a kormányfő nem mondott. A Pannon Lapok Társasága minden érintettől elnézést kér, és megteszi a szükséges jogi lépéseket. Az interjú eredeti és teljes formájában itt, a honlapunkon olvasható.”

Azt, hogy hogyan kerültek a ki nem mondott mondatok a kinyomtatott szövegbe, nem tudjuk. Valahol a megszerkesztett cikk tördelése és az utolsó kivonat elkészítése környékén avatkozhatott be a miniszterelnök titokzatos kritikusa a gépezet működésébe.

Mindenesetre nagyon ügyesen csinálta, mert csak apró, de jelentős változtatásokat eszközölt, mintha számított volna arra, hogy még valaki átfutja a szöveget.

A négy „javítás” között van egyértelmű politikai kekeckedés (emberek véleménye, korrupciós vádak), jóízű trollkodás (pogány ünnep), kemény trollokodás (kórházi hullák):

„... mi kikértük az emberek véleményét, BÁR NEM ÉRDEKELT MINKET”

Részlet a Fejér Megyei Hírlap 2016. december 24. számából (5. oldal)

... és az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. A KÓRHÁZI HULLÁK SZÁMA IS EMELKEDIK.”

Részlet a Fejér Megyei Hírlap 2016. december 24. számából (5. oldal)

„A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. MI IS HASZNÁLJUK.”

Részlet a Fejér Megyei Hírlap 2016. december 24. számából (5. oldal)

Azt kívánom, hogy MINÉL TÖBBEN TALÁLJANAK VISSZA A KARÁCSONY POGÁNY ÉRTELMEZÉSÉHEZ, hiszen mégiscsak a Megváltó születését várjuk.”

Részlet a Fejér Megyei Hírlap 2016. december 24. számából (5. oldal)

Az sem véletlen, hogy a Pannon Lapok lapcsoport egyik számában történik mindez, hiszen éppen idén kerültek a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc cégéhez a kiadó vidéki lapjai (Dunaújvárosi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas népe, Zalai Hírlap, Somogyi Hírlap).

A lapok vezetésének élén folyamatosak a személycserék, több újságírót elküldtek, az pedig máris érzékelhető, miért volt fontos Orbán Viktor számára, hogy a megyei lapok is baráti kezekbe kerüljenek.

Legutóbb így tálalt a lapcsalád online portfóliója egy, a miniszterelnökkel készült interjút:

A megyei kiadványok online címlapjai egy héttel ezelőtt, Orbán Viktor Világgazdaság-interjújának másnapján

(444.hu, 2016. december 25.)