[Az efféle, államilag támogatott agitprop nyomulástól szabadultunk meg, többek közt...]

Bárdos Deák Ágnes bejegyzést tesz közzé a saját Facebook-oldalán.

*

Az efféle, államilag támogatott agitprop nyomulástól szabadultunk meg, többek közt. Az újgenerációs propagandisták mentora, Stefka István  a propagandát illető know how-t még a Kádár-rezsimből mentette át, ahol ugyanúgy kivette a részét a jóból mint a bukott Orbán-rezsim idején. Utóbbiban a forradalminak csúfolt r56 (r = revolution) kocsmával is díjazták lojalitását, ahol a sör mellé a hazugsággyár ideológiai termékeit fogyaszthatták az agymosásra nyitott odalátogatók.

(Facebook, 2026. június 17.)

[Nem, a hős pesti srácok nevét bitorló propagandaterméket egyáltalán nem sajnálom...]

Stumpf András bejegyzést tesz közzé a saját Facebook-oldalán.

*

Nem, a hős pesti srácok nevét bitorló propagandaterméket egyáltalán nem sajnálom. Az utóbbi években semmilyen fontos infót onnan nem tudhattunk meg (nem volt ez mindig így, kezdeti éveikben újságírás is volt arrafelé, de az már régen volt nagyon).
A Huth nevű, közpénzekből eddig oly' jóllakott, óvodásfejű médiaterrorista pedig lehetőleg ne nyígjon és ne vágja magát áldozati pózba! Ne röfögjön arról, hogy baloldaliak szolidaritását várja.
Két dolog miatt se tegye.
Egyrészt ahhoz, hogy a szennylapjának jó eséllyel vége, semmi köze nincs semmilyen baloldalnak, de még csak politikai oldalnak sem. Az ő szennylapját a saját gazdái zárják be. A Pesti Srácokra Orbán Viktor strómanjai tesznek lakatot, nem Magyar Péteréi.
Szóval ha hüppögni van kedve a jóllakottnak, házon belül hüppögjön. Orbán Viktorra haragudjon, ne keverjen ebbe bele senki mást.
Ami viszont fontosabb, amiért e pribék irányába nincs helye semmilyen szolidaritásnak, morzsányinak sem: Huth volt az 8 évvel ezelőtt, aki vidékre utazott egy konferenciára csak azért, hogy ott rárúgja az ajtót egykori magyar nemzetes kollégáira, akik éppen akkor vesztették el az állásukat. Huth benzint, időt, pénzt nem kímélve kamerákkal, stábbal ment Egerbe, váratlanul rájuk tört és jól lekommunistázta, megalázta őket. Vidult azon, hogy emberek elvesztették a megélhetésüket.
Ott, abban a pillanatban vált egyértelművé, hogy ebben a figurában annyi emberség van éppen, mint a tálib harcosban, aki lefejezi áldozatát, aztán gyorsan videóra is veszi, ahogy a friss tetemet röhögve még le is hugyozza.
Persze ezt a figurát még a tálibhasonlattal is felemeljük. A tálib ugyanis, ha épp bukó van, legalább (mindenféle szüzekre és örök életre gondolva) meghal.
És nem rinyál hozzá.

(Facebook, 2026. június 17.)

El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig címmel.

*

El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig

Annyiféle himnuszt játszanak el az április 12-én megválasztott magyar parlament szombati alakuló ülésén, hogy az szinte már önmagában is felér egy kisebb koncerttel, hangversennyel az Országház padsorai között. A magyar nemzeti himnusz mellett felhangzik majd a székely, a cigány és az európai himnusz is, mindenkinek jut tehát ízlése szerint megfelelő zenei tartalom.
Hadd kezdjem azzal, hogy én Stumpf Andrással, a Válasz Online munkatársával értek egyet, aki a napokban azt írta az egyik publicisztikájában: „Aki a székely zászlóért hörög, aszerint a piros-fehér-zöld kevés. Nem elég. Az ilyen akkor mondja ki szépen, hogy szerinte a nemzeti trikolórban nincsenek benne a székelyek! Mondja ki, hogy ők nem a nemzet részei! Szerintünk bizony részei a nemzetnek ők is. Ha viszont őket állandóan lobogó külön zászlóval kell megjeleníteni, az azt jelenti, hogy nem. Az EU-zászló visszahelyezése a Parlament épületére jó lépés, de nem kellene félmunkát végezni.” Valamint: „A törvényhozás épületében, hivatalos eseményen jó lenne ragaszkodni Kölcsey szövegéhez, Erkel dallamához. És csak ahhoz. Bármi, amit mellette még pluszban elénekelnek, elvesz az egészből, nem pedig hozzárak.”
Sokatmondó már írásának címe is: Szakítsunk Kövér László örökségével és helyezzük vissza a székelyeket oda, ahova valók – a magyar nemzetbe!
A székely himnusz – no és persze a székely zászló – használatát a lejárt kurzus forszírozta minden szinten (zászló a parlament épületén, székely himnusz minden adandó alkalommal…), Kövér László házelnök tűzette ki az uniós zászló helyett az Országház épületére a székely lobogót, és a Fidesz-KDNP vezetése alatt vált a hivatalos események gyakorlatilag kötelező elemévé a székely himnusz. Maga a gesztus, amellyel favorizálják ezeket a jelképeket, tulajdonképpen hozzájárul ezek „elhasználódásához”, elértéktelenedéséhez, ezért is tűnik fel immár tizenhat esztendő távlatából eléggé kopottasnak a Mi Hazánk képviselőcsoportjának javaslata is, hogy a magyar nemzeti himnusz mellett a székely himnuszt is énekeljék el az alakuló ülésen. A Tisza párt és Magyar Péter pedig első körben el is fogadta ezt. Később bővítették ki a repertoárt további énekekkel is.
Abból, hogy a parlament alakuló ülésén elhangzik a székely himnusz, sajnos, a Fidesz-KDNP 2010 óta már hagyományt csinált. Akkor emiatt Gyurcsány Ferenc és kísérete még felháborodottan kivonult az ülésteremből, amiért természetesen hamarosan megkapták Bayer Zsolt üdvözlő sorait is egy vezércikknek hazudott, indulatos förmedvényben.
Az április 12-i választási vereség ellenére a Fidesz is és a KDNP is jelen van a most szombaton megalakuló parlamentben – ha szokatlanul kis létszámú frakcióval is –, ezt a feladatot mégis a lassan, de gondosan kinevelgetett szatellitpárjuknak, a Mi Hazánknak szervezték ki, tehát nem ők maguk javasolták a székely himnusz elhangzását. Annak ellenére sem, hogy a korábbi másfél évtizedben ők szerettek volna ebből mindenféle, az élet minden területére kiterjedő látványos hagyományokat teremteni. A hagyományteremtő vállalkozást azonban a legjobb esetben is csak afféle fusimunka szintjén sikerült elvégezni, ennek köszönhető pedig az is, hogy ez a tevékenység a valódi, mély megalapozottság helyett igazából csak a nemzeti giccs megerősítésében merült ki. Ennek példázataként gondoljunk csak arra, milyen operettprogram keretezte Orbán Viktor két évvel ezelőtti március 15-i beszédét a múzeumkertben. Az április 12-én lejárt kurzus ugyanis a nemzeti giccs szintjére züllesztette le azokat a jelképeket, amelyekbe – mint fuldokló a szalmaszálba – görcsösen belekapaszkodott és semmi áron sem volt hajlandó elengedni. Ártott, igen, nagyon sokat ártott is ezzel azoknak a jelképeknek, amelyeket igyekezett kisajátítani.
Nem szeretnék most moralizálni sem a nemzeti lobogó, sem a himnuszok témájára, maradjunk egyelőre annyiban, hogy Stupmf Andrással egyetértve szerintem sincs semmi keresnivalója a székely zászlónak a parlament épületén, és semmi keresnivalója a székely himnusznak a hivatalos magyar állami rendezvények, események programjában. Sőt, Kövér Lászlónak sem az Országház épületében, hiszen olyan környezetidegen módon kunkorodott már eddig is a házelnöki tisztség a bajsza végén, mint tehénen a gatya.
Ezért is volt nagyon kellemes és felemelő látvány végignézni az elmúlt két évben, hogyan vette vissza az ország, „a nép, az istenadta nép” az addig egy bizonyos meghatározott kör és politikai erőcsoport(ok) által kisajátítva, és esetenként kizárólagosan használt magyar jelképeket. Az olyan magyar jelképeket, amelyek soha nem voltak és nem is lehetnek csak egyikünké vagy másikunké, hanem akkor is közösek, ha mi egymás között éles ellentétben állunk egymással, s ha ellenfelek vagy vetélytársak vagyunk is különböző kérdésekben.
Egyébként felettébb elképesztő, hogy ezt a 21. században még magyarázni kell… Magyar Péter és a Tisza párt rendezvényein ugyanis olyan piros-fehér-zöld zászlóerdőket láthattunk, amelyek egyértelműen jelezték: ezek a jelképek mást is jelenthetnek, mint amit az elmúlt tizenhat évben hanyag kezek rájuk férceltek.
Nos, jómagam ezt szeretném belelátni abba is, hogy szombaton, a parlament alakuló ülésén elhangzik majd a székely himnusz is, még ha semmi keresnivalója sincs a programban. Visszaveszi egy nép, egy ország, egy nemzet a saját jelképeit attól az önuralmát, önkontrollját vesztett bukott kurzustól, amelyik szemérmetlenül rátenyerelt. Visszaveszi jelképeket, amelyekkel azonosulni tud, és nem hajlandó megengedni, hogy kizárják azok köréből, akiknek az azonosulásnak ez a joga megadatott.
A székely himnusz tehát nem Bayer Zsolté és még véletlenül sem Kövér Lászlóé. És főleg nem a bukott kurzus sajátja. Nem is a miénk, vajdaságiaké, de kedveljük a székelyeket, hát megtisztelhetjük őket azzal, hogy velük énekeljük, vagy ha nem is, legalább a megfelelő tiszteletadással végighallgatjuk. A protokollból pedig idővel, szépen, lassan, fokozatosan ki kell majd vezetni ezt a műsorszámot…
A jelképek visszavétele azonban nem csak afféle egyszerű gesztus. Ahhoz, hogy ezek valóban mást jelentsenek, mint a bukott kurzus kezében és értelmezésében, értékrendjében, ahhoz a hozzájuk csatlakozó tartalmakat is újra kell értelmeznünk, újradefiniálnunk. Mert: ugyanazt jelenti-e egy kokárda a Fidesz-KDNP március 15-i ünnepségén, mint a Tiszáén vagy bárki másén? Mert addig nyilvánvaló, hogy ugyanazt jelképezi, de kevéssé hinném, hogy két-két résztvevő számára ugyanazt is jelentené. A bukott kurzus rendszerében ez például a kirekesztés eszköze is volt, amellyel kiközösítette és a nemzeten kívülinek, a nemzeten kívül állónak bélyegezte a politikailag másként gondolkodókat, más véleményen lévőket, a kormányzati propagandától eltérő értékrendet képviselőket. Egy átlagos Digitális Polgári Kör-tagnak vagy Békemenet-résztvevőnek tehát eddig egy szűk kör önképét jelentette. Magyar Péter és a Tisza párt március 15-i rendezvényén, a Nemzeti Meneten azonban – az ott felvonultatott magyar zászlóerdővel együtt – ugyanez a kokárda már a felszabadultságot jelentette; a dacnak azt a felszabadult örömét, amelyben egyszerre kiáltásként és vallomásként is hatott az, hogy valaki kitűzte mellkasára a kokárdát és a magasba emelte a nemzeti lobogót.
Külön jelentősége van annak, hogy a Mi Hazánk szűk látókörű javaslatát végül azzal fogadták el, hogy jelentősen ki is szélesítették azt. Tekintve a magyarországi cigányság lélekszámát, mindenképp helye van az ünnepi eseményen a cigány zászlónak és a cigányság himnuszának tekintett Gelem, Gelem (Zöld az erdő) című/kezdetű dalnak, amelyet a sükösdi Sugó Tamburazenekar gyermektagozata ad majd elő szombaton Nébl Zsolt vezetésével, Magyar Péter miniszterelnöki eskütétele után. Azt persze hadd ne én ítéljem meg, hogy egy átlagos magyarországi cigány ember mennyire érzi a magáénak a piros-fehér-zöld színkombinációt, illetve Kölcsey sorait Erkel dallamával, mégis, ez a minimum, amit a legnagyobb lélekszámú anyaországi kisebbségi közösséget megilleti, hiszen abban az Országházban azok a képviselők az ő sorsukat és mindennapi életüket meghatározó kérdésekről is döntenek.
A legfontosabb döntés azonban – ami egy valódi örömódát is megérdemel a szememben – az uniós himnusz visszatérése. Az elmúlt másfél évtized unióellenes magyar állami politikája – a mérhető anyagi hátrányokon túlmenően – mérhetetlen károkat okozott nemcsak az országnak, de a nemzetnek is; s azon belül székelynek, cigánynak egyaránt. Az az aljasság, amivel az uniós jelképeket ebben az időszakban háttérbe szorították az állami intézményekben, átmenetileg felülírta a józanész keretrendszerét, s bizony ezt is helyre kell állítani.
Tudatosítani kell a kifordított értékrend által szándékosan megtévesztett lakosságban, hogy nem szolgalelkűség (hanem érdek!) betartani a játékszabályokat, és nem meghunyászkodás (hanem érdek!) elfogadni a kompromisszumokat. Nem leszünk egy fikarcnyival sem kevesebbek, ha nem mindig a mi akaratunk érvényesül. Viszont emberi mivoltunkban és becsületünkben fogunk eltörpülni, ha mi leszünk a bot a küllők között, illetve, ha folyamatosan nyakaskodva, ellenkezve, bomlasztva mindig akadékoskodunk, és ügyeletes kerékkötőkként az egyetlen politikánkká silányul a vétójoggal való fenyegetőzés, és amit egyik héten elfogadtunk és megígértünk, a következő héten már felülbírálhatónak tartjuk.
Nemcsak az uniós himnusznak kell elhangzania tehát a szombati ceremónián, hanem az uniós zászlónak is vissza kell kerülnie a parlament épületére. Bízom benne, hogy a 21. században ez már nem szorul különösebb magyarázatra.

Szabó Palócz Attila

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 7.)

A lemezlovasból lett kecskepásztor

 A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását A lemezlovasból lett kecskepásztor címmel.

*

A lemezlovasból lett kecskepásztor

„Szeretném visszakapni a magyar nyelvet. A felelősségre vonás nem megtorlás. Az elszámoltatás nem bosszú. A propagandista nem újságíró. A tény nem vélemény. A tudás nem hit. A háború nem béke. A szabadság nem szolgaság. A tudatlanság nem erő” – fogalmazott a minap Unger Anna politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója a Partizán műsorában, az Elemzőben, George Orwell örök érvényű klasszikusát, az 1984-et megidéző mondatában.

Itt ül ugyanis a nyakunkon még mindig ez a NER-ből visszamaradt újbeszél, ami megmásítja a fogalmakat, átalakítja a viszonyrendszereket, finomít dolgokat, elhallgat tényeket, és lényegében a mellébeszélés táptalaja.

Ha külön-külön próbáljuk meg elemezni az egyes fogalmakat, akkor el kell mondanom, hogy jómagam sem szeretem a „propagandista” kifejezést. Nem szeretem, mert a „propaganda” és az abból képzett „propagandista” alapjáraton, eredeti jelentésében akár még pozitív és hasznos is lehet. Márpedig, aki manapság a propagandista kifejezést használja, annak semmi jó érzés sincs az érzelemvilágában azokkal szemben, akikre ezt mondja.
Gondoljunk csak a tévéreklámok régi szerb megnevezésére: ekonomsko propagandni program. Tehát a reklámtevékenységet nevezték egykor még propagandának, gazdasági propagandának, ami a maga módján helytálló is. Másfelől azonban a magyar nyelvben a reklámtevékenység megnevezésére – afféle gyűjtőfogalomként – az elmúlt húsz-harminc évben meghonosodott a „kreatív” meghatározás. Vagyis a reklámszakemberek lettek a „kreatívok”. Ennek sem örültem, mert a kreativitás fogalma sokkal szélesebb, mint egy átlagos tévéreklám, de akárhogy zúgolódjak is, nem én leszek a meghatározója vagy a megmondhatója annak, hogy egy-egy szakma hogyan nevezi, definiálja önmagát. Abban, hogy ez a megnevezés ragadt rájuk, én a leginkább valamiféle tanácstalanságot látok, mintha nem tudták volna eldönteni, hogyan nevezzék magukat, s végül kényszermegoldásként ez maradt. A lényeg, hogy ez a terminológia a rendszerváltoztatás utáni piacnyitással és a nagy nemzetközi reklámügynökségek (mint a Young & Rubicam, a Saatchi & Saatchi, vagy éppenséggel a McCann Erickson) magyarországi megjelenésével párhuzamosan honosodott meg.
De az eddig elmondottakból is szépen látszik, hogy a propaganda nem feltétlenül alantas és gyűlöletes dolog, mondhatni, nem ördögtől való, hiszen egyik-másik kedves, aranyos reklámfilm is a propaganda része, elmosolyodunk rajta, némelyek talán meg is könnyezik, vagy egyszerűen csak jókedvünk lesz tőle.
Sőt, az egészségügyi ismeretterjesztés is propaganda. Ha pedig egy szakszerűen, ügyesen elkészített, az iskolákban levetített propagandafilm megtanítja a nebulókat a szívmasszás és az újraélesztés apró fogásaira, akkor különösen hasznos. Hívjuk ezek még oktatófilmeknek is. Ugyanakkor pedig egy történelmi oktatóanyag vagy irodalomtörténeti tévéműsor is propaganda. És lehet azt szépen, okosan, szakszerűen, megbecsülésre méltóan is csinálni.
A propagandát nem ezért nézik le.

Amit lenéznek és megvetnek manapság az emberek, az a pártpolitikai propaganda, magyarán az uszítás, hazudozás, lejáratás, karaktergyilkosság, dezinformáció.

Ebben pedig az idei magyarországi választási kampányban semmiféle kreativitást nem láthattunk. Nagyon messze esett hát mindez a kreatívok szakterületétől.
A friss hírekben olvashatjuk, hogy a Fidesz választási vereségével kapcsolatban a jobboldali publicista, Jeszenszky Zsolt egy egészen más megközelítést alkalmazott. Azt mondta, a bukás egyik oka az volt, hogy

„Orbán Viktor, amikor Indiában járt, áldozati ajándékot vitt egy hindu templomba, akkor ő ott egyfajta bálványimádást követett el akaratán kívül, és kaput nyitott a szellemvilág felé, a gonosz szellemek felé, ezáltal beengedte őket az életébe, és hiába volt ő Isten kiválasztottja Magyarország irányítására, és kapott egy óriási lehetőséget, és Isten tényleg a tenyerén hordozta…”

Hát igen, mindebből láthatjuk, hogy Jeszenszky Zsolt – Jeszenszky Géza, az első rendszerváltoztatás magyar külügyminiszterének a fia – távolról sem jobboldali publicista, hanem csak egy gyakorló elmebeteg. Ezt ki kell mondani, mielőtt komolyan vennénk szavait és megnyilvánulásait.
Én nagyon sajnálom, hogy Jeszenszky Zsoltnak nem jött össze az olyannyira áhított lemezlovas karrierje, hiszen DJ Jeszyként még csak megmosolyogtató volt, de amit azóta művel, hogy újságírónak képzeli magát, az eleve minősíthetetlen. A szélsőségesen gusztustalan pártpolitikai propaganda legmélyebb bugyrának tekinthető, szerencsére már megszűnt Pesti TV-n tűnt fel a Politikai hobbista című műsora, ami valami furcsa módon olyan nézettséget ért el, hogy Huth Gergely, a csatornát korábban működtető Pesti Srácok főszerkesztője sem győzött dicsekedni vele. Persze, attól, hogy sokan megnézték, vagy sok megtekintést generáltak neki az algoritmusok a statisztikában, szakmai szempontból a nulla alsó hajlatát sem sikerült tisztára súrolnia. Értékelhetetlen és minősíthetetlen adások voltak ezek, amelyeket jó ízlésű ember akkor is letagadná, hogy látott, ha csak véletlenül kapcsolt oda.
A Politikai hobbista 2020-as decemberi adásában például azt tárgyalták ki vendégeivel, hogy egy polgármesterasszony (akit szándékosan nem nevezünk meg itt és most), „se nem okos, se nem túl szép”, ezért „inkább egy kecskét dugnának meg, mert azt utána meg lehet enni”.

Lehet ilyen mélyre süllyedni?

Sajnos, videodokumentáció van róla, hogy megtörtént, tehát lehetséges. Emberi lényében, nőiségében így sértegetni bárkit a televízió nyilvánossága előtt, az magát a sértegetőt minősíti. S bár a legdurvább mondatok a kérdéses adásban nem Jeszenszky szájából hangzottak el, hanem állandó vendége, Ambrózy Áron fogalmazta meg azokat, a műsorvezető később hozzátette: „nem tudnék vitába szállni vele”. Ezzel pedig lényegében magára vette, felvállalta Ambrózy mondatait, kijelentve, hogy messzemenően egyért és azonosulni tud azokkal. De nem is ez az érdekes, nem szeretnék elveszni a részletekben.
Hanem az, hogy amikor 2022 novemberében DJ Jeszy kvázi bocsánatot kért az érintett polgármestertől, akkor kijelentette, hogy ő is elvárja a bocsánatkérést a politikustól, a Pesti Srácok több munkatársa nevében, mert a polgármester propagandistáknak nevezte őket, ami legalább ugyanolyan sértő, mint amit ők elkövettek. Jeszenszky szerint egyébként a Politikai hobbista egy „szókimondó, szatirikus politikai talk show”. Hát nem!
A Politikai hobbista – ami a Pesti TV bezárása után platformot váltott és 2022 nyara óta a HírTV-n folytatódik – közelről sem, távolról sem talk show. Ez leginkább egy dilettáns valóságshow, amelynek párbeszédei és politikai véleményei nagyjából azon a szinten mozognak, mintha a hetvenes években a falusi diszkó málló vakolatú férfi vizeldéjében szereltek volna fel kamerákat, és élő egyenesben közvetítenék, hogy mi hangzik el két csuklás és három böfögés között a vályú mellett, amikor az ittas fiatalok felsorakoznak. Szakmailag ez akkora nulla, hogy még a Holdról is látszik.

A magyar televíziózás mélypontja és örök érvényű szégyene. Se méltóság, se minőség. S a profizmust már felesleges is volna számon kérni rajta.

Azzal én sem értek egyet, hogy Jeszenszky Zsolt, Ambrózy Áron, Szalai Szilárd propagandista volna: ők legfeljebb a falusi diszkó málló vakolatú férfi vizeldéjének törzsgárdájában számíthatnak bármiféle elismerésre két csuklás és három böfögés közepette. Nekik még egy valódi, igazi propagandistához is fel kellene nőniük.
És akkor hol vagyunk még attól, hogy a propagandista nem újságíró…
Tegyük hozzá: DJ-ből nem lesz szalonna! Jeszenszky Zsolt nem propagandista, nem újságíró, nem publicista, csak egy dilettáns akarnok, önjelölt, amit az angol wannabe vagy wannabee kifejezés jelöl a legjobban. Egy tőről metszett trashceleb, egy tősgyökeres lúzer, akit egy valódi, igazán szakmai szempontok alapján működő sajtóterméknél – legyen bár nyomtatott vagy elektronikus – még slapajnak sem vennék fel a teljesítménye alapján.
Nem tudom, ki tisztelte meg őt a valódi újságírók közül a publicista jelzővel, amikor a Fidesz választási vereségéről a Mandiner YouTube-csatornáján futó Frizbi című műsornak adott nyilatkozatát ismertette az ATV híradójában, de nem kellene ilyen túlzásokba esni. Tartsuk inkább szem előtt, hogy a tény nem vélemény, a tudás nem hit, a háború nem béke, a szabadság nem szolgaság, a tudatlanság pedig nem erő, és legfőképp nem nyerő.
Ennek fényében használjuk magyar szavainkat a megfelelő értelmükben.

Szabó Palócz Attila

(Szabad Magyar Szó, 2026. április 26.)

Opozicioni satiričar je predsednik Orbanove opštine

A Vreme című belgrádi hetilap rövid cikket közöl Kovács Gergely polgármesterről.

*

Opozicioni satiričar je predsednik Orbanove opštine

Kandidat satirične Mađarske stranke Gergeli Kovač dvorepog psa je pobedio na opštinskim izborima u Budimpešti
Opozicioni političar iz redova mađarske stranke dvorepog psa ulazi skupštinu opštine u kojoj živi mađarski premijer Viktopr Orban.
„Planiramo da povećamo porez na ovakva i veća zemljišta kako bismo dobili makar nešto natrag od premijera”, kaže Kovač.
On se kao predstavnik opozicje i kao gradski odbornik aktivno borio protiv korupcije.
Stranka dvorepog psa nije samo pobedila na izborima za predsednika opštine već ima i većinu u opštinskom odboru. 

Izvor: DW

S.Z.

(Vreme, 2024. november 10.)

Foto: Screenshot/DWPredstavnik stranke dvorepog psa: Gergeli Kovač

[Nincs lelkierőm megcsinálni a heti videót...]

Pottyondi Edina bejegyzést tesz közzé a Facebook-oldalán.

*

Nincs lelkierőm megcsinálni a heti videót. 

Egyrészt megrémít az az elfogult őrület, ahogy Magyar Péterhez viszonyul az ellenzéki világ egy része. Nem látok különbséget az Orbán-és Gyurcsány-fanatikusok vérszomja és a Magyar-hívők kritikátlan komment-talibánsága között. Tényleg az lenne a vágyott szép új világ, hogy ha egy riporter nem a közmédiás alákérdezést tolja a két hónapja még a NER-ből bőséggel eléldegélő, hirtelen ellenzéki szerepben közhatalomra ácsingózó, gyakran önellentmondásba keveredő politikus-aspiránssal, azt az új Messiás hívei válogatott gyalázkodásokkal szénné alázzák? 

Nincs tisztítótűz, csak pokol és mennyország. Ez Magyarország.

Másrészt a végtelenségig elkeserít, hogy Tarr Zoltánt, háromgyerekes édesapát, református lelkészt, a szombati tüntetés legjobb felszólalóját kirúgták a munkahelyéről a következő munkanapon. Ez Oroszország.

Nem tudom, hogy hol van most a helyem. Videós vagyok, humorista, aki szórakoztatással és a véleményével tartozik. 

De ebben a világban az őrület és a gátlástalan gonoszság ül tort, és most nincs erőm viccelődni. Talán nem is helyes.

(Facebook, 2024. április 9.)

Írtam a Dead Kennedys énekesének, kikéri magának a magyar kormány lopását

Seres László Az individualista című blogjában teszi közzé írását.

*

Írtam a Dead Kennedys énekesének, kikéri magának a magyar kormány lopását

Írtam a DK-nak. Mármint a Dead Kennedysnek, ezen belül is az énekesüknek. Van ugyanis ez az ügy, hogy a nyugdíjpénztárak, az EU-s támogatások és a fél ország mellett kedvenc anarchista punkzenekarom egyik ikonikus fotóját is egyszerűen lenyúlták, és az eredeti ötletet felhasználva vezető ellenzéki politikusokkal plakátozták tele azt, ami azelőtt a hazánk volt.
Hát, az lehet, hogy őket „megvették kilóra” – de hogy ti egy kurva dollárt nem fizettetek ezért a képért, az biztos, gondoltam.
Azt mondjuk én is csak Bede Márton cikkéből tudtam meg, hogy a DK 1980-ban, a San Francisco-i Bay Area Music Awards díjátadón mutatta be ezt a vicces (bár antikapitalista, mindegy) viseletet, amihez S betűt fújtak az ingükre, hogy az a nyakkendővel együtt dollárjelet mutasson.
Mivel utálok mindenfajta lopást, pláne, ha kormányzati, a tulajdont pedig szentnek tartom, gondoltam, ráírok Jello Biafrára, a Dead Kennedys énekesére, adtak-e engedélyt a kormánynak erre az abúzusra. Facebookon és mailen is elküldtem neki a kormányzati plakátot, és két dolgot kérdeztem tőle: 1) kért-e a magyar kormány engedélyt az eredeti kép felhasználására? 2) megsértették-e a zenekar jogait a fotó használatával?
Az ismert zenész egy napra rá mailben válaszolt:
„Hello Laszlo,
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre! NEM, egyáltalán nem adtunk engedélyt arra, hogy ez a kísérteties wannabe diktátor Orbán vagy a pártja ezt felhasználja!!! Mi a fenéért támogatná bármelyikünk is az ő fotelfasiszta (az eredetiben: armchair fascist. – SL) rezsimjét bármilyen módon?
Igen, egész biztosan megsértették mind a DK, mind a neves újhullámos/korai punk fotós, FStop Fitzgerald szerzői jogait.
Azt hiszem, a Bammie Awards tényleges megtréfálása elég jól dokumentált.
Kapd el őket!
Biafra”
F Stop (máshol: f-stop) Fitzgerald valóban neves fotóművész és könyvkiadó, együtt dolgozott Stephen Kinggel, Ken Follettel, alkotásai eddig 12 kötetben jelentek meg. Elmondhatjuk tehát, hogy a kormány olyat lépett, mintha egy újságíró egyszerűen ellopná a Reuters vagy az AP egyik fotóját, kicsit megváltoztatná, plusz még kitalálna egy teljes fake newst hozzá.
Azt viszont nem tudom, milyen jogi lépést tehetnék én, aki nem vagyok sem kárvallott, sem jogász. Valakinek bármi ötlete? Biafra rám bízta.
Punks not dead!

Seres László

(Az individualista blog, 2024. március 27.)

“I fought the law and I won”

Gyors és hatékony igazságszolgáltatás

Tuzson Bence államtitkár nyilatkozik a Dunakanyar Régió című lapnak.

*

Gyors és hatékony igazságszolgáltatás

Tuzson Bence: A körzetünkben zajló fejlesztések valós igényeket elégítenek ki

Az összes megkezdett fejlesztésünk zavartalanul folytatódik tovább körzetünk minden településén – fogalmazott a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője, aki augusztus elsejétől a magyar kormány igazságügyi minisztereként folytatja munkáját. Mint mondta, új megbízatásában is érvényesíteni kívánja, hogy az Európai Unióban megmaradjanak a nemzeti hatáskörbe tartozó területek, és ne egy kontinentális birodalomban gondolkozzunk, hanem továbbra is azonos jogokkal rendelkező nemzetállamok egységes szövetségéről beszéljünk. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Dunakeszi Diáknegyed építése nemcsak helyben, a dunakeszieknek fontos, ugyanis tulajdonképpen az egész körzetünk ennek az intézménynek a vonzáskörébe tartozik majd, tehát ugyanúgy járhatnak ide Csomádról, Csömörről, Erdőkertesről, Fótról, Gödről és Veresegyházról is tanulók.

Természetesen minden megkezdett fejlesztésünk tovább folytatódik a körzetünk összes településén – fogalmazott a kérdésünkre adott válaszában Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője, aki augusztustól a magyar kormány igazságügyi minisztereként folytatja munkáját. Mint mondta, hatalmas megtiszteltetésként élte meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérte erre a feladatra, és minden erejével azon lesz, hogy a magyar emberek biztonságát, mindennapi életét szolgálja. A képviselő beszélt arról is, hogy a vezetése alatt a minisztérium fókuszába Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, mert úgy látja, hogy az utóbbi időszakban épp a szuverenitásunk állt többször is támadás alatt. Különösen fontos, hogy az Európai Unión belül a nemzeti hatáskörbe tartozó területek megmaradjanak, és ne egy európai birodalomban gondolkozzunk, hanem továbbra is azonos jogokkal rendelkező nemzetállamok egységes szövetségéről beszéljünk – tette hozzá.

Az Igazságügyi Minisztérium élén a másik fontos feladatának az ítélkezési gyakorlat áttekintését tartja, ugyanis szerinte a jogszolgáltatásnak mindig az emberek szempontjait kell a legfontosabbnak tartania. „Fontos, hogy a bíróságok függetlenségének megőrzése mellett tovább fejlődjön a gyors és hatékony igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki. Miniszterként egyeztetést kezdeményezek erről a bírósági rendszer képviselőivel, és ennek megfelelően, hogyha szükséges, akkor lehetséges jogalkotási eszközökkel is beavatkozni” – mondta lapunknak Tuzson Bence.

Amikor a térségünkben zajló fejlesztésekről kérdeztük, a képviselő kiemelte, hogy nálunk zajlik az ország jelenlegi legnagyobb oktatási beruházása, a Dunakeszi Diáknegyed építése, s mint mondta, rendszeresen kijár a helyszínre, folyamatában követi a munkálatokat. „Nemcsak Dunakeszin, de meggyőződésem, hogy térségünk egészében – Csomádon, Csömörön, Erdőkertesen, Fóton, Gödön és Veresegyházon is – alig akad olyan család, amelyet valamilyen szinten ne érintene ez a beruházás, nemcsak gyermekei, de unokái, rokonai, szűkebb vagy tágabb családja, közelebbi vagy távolabbi hozzátartozói révén. S hiszem azt is, hogy bárkit lendülettel és energiával tölthet fel, amikor azt látja, hogy milyen tempóban halad az építkezés, milyen modern környezetben tanulhatnak majd az ide járó diákok” – fogalmazott Tuzson Bence. Ugyanilyen lendületet látok Gödön is, ahol májusban egyértelműen a változásra, a közös gondolkodásra, a közösségre, a jövő építésre voksoltak a helyiek – folytatta a képviselő –, a megválasztott polgármesterrel, Kammerer Zoltánnal pedig új távlatok nyílnak meg a város előtt, hiszen ő egy kitartó ember, aki tudja, hogy mit jelent a komoly munka, és erre fényesebb bizonyítékot, mint az olimpiai érmei, felesleges is volna keresnünk. Kammerer hatalmas lendülettel vetette bele magát a feladatokba, és már most, alig néhány hónap alatt is olyan sikereket, eredményeket ért el, amelyekre korábban nem volt példa a városban – tette hozzá Tuzson Bence.

Kérdésünkre válaszolva a képviselő beszélt arról is, hogy fontos fejlesztések zajlanak a közeli Erdőkertesen, ahol nemrég írták ki a közbeszerzési eljárást a bölcsődefejlesztési programra, amivel egy valós lakossági igényt elégítenek ki. Mint mondta, a bölcsőde kiviteli terve elkészült, sőt, már az építési engedélyt is megkapta. „Az erdőkertesi Fő út 187-es számú ingatlanon felépülő intézményben jövőre már ötvenkét kisgyermeknek juthat férőhely. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a település több pontján is építkezések kezdődtek: több helyen is gyalogátkelőhelyek kialakításával teszik biztonságosabbá a közlekedést, több száz méteren járdák épülnek, illetve bicikliutakat hoznak létre, többek között, nagyon sokak igényét kielégítve egészen a vasútállomásig is” – tette hozzá a képviselő.

Nagy-nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy egy ennyire dinamikusan fejlődő régiónak lehetek az országgyűlési képviselője – összegezte a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence.

(Dunakanyar Régió, 2023. július 14.)

     

     

     

Miniszteri kinevezések

Novák Katalin köztársassági elnök bejegyzést tesz közzé a Facebook-oldalán.

*

Miniszteri kinevezések

Miniszterelnök úr javaslatára Dr. Bóka Jánost európai uniós ügyekért felelős miniszterré, Dr. Tuzson Bencét pedig igazságügyi miniszterré neveztem ki. 

Miniszter Uraknak jó munkát kívánok az augusztus 1-jével kezdődő új feladataikhoz!

___

Appointments of ministers

On a proposal by the Prime Minister, I appointed Dr. János Bóka Minister for European Affairs and Dr. Bence Tuzson Minister of Justice.

I wish the Ministers every success in their new duties starting on 1 August.

(Facebook, 2023. július 4.)

Köszönöm a megtisztelő feladatot! 🇭🇺

Miniszteri megbízatásának átvétele  alkalmából  Tuzson Bence eddigi államtitkár miniszteri egy fényképsorozatot oszt meg a saját Facebook-oldalán.

*

Köszönöm a megtisztelő feladatot!

A magyar emberek szolgálatában. 🇭🇺

Tuzson Bence eddigi államtitkár miniszteri eskütétele alkalmából egy fényképsorozatot oszt meg a saját Facebook-oldalán.

*

A magyar emberek szolgálatában.

„Csomádon mindig békesség és közvetlenség fogad”

A Csomádi Hírharang című önkormányzati lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

„Csomádon mindig békesség és közvetlenség fogad”

Tuzson Bence: Öröm számomra, hogy részt vehetek egy olyan rendezvényen, ami összeköti a helyi közösséget

Augusztus elsejétől igazságügyi miniszterként folytatja munkáját Tuzson Bence, városunk és térségünk országgyűlési képviselője, akit Orbán Viktor miniszterelnök kért fel ennek a feladatnak az ellátására. Mint a lapunknak adott interjúban elmondta, ebben az új megbízatásában az egyik kiemelt jelentőségű feladatának tartja az ítélkezési gyakorlat áttekintését, mert szerinte a jogszolgáltatásnak mindig az emberek szempontjait kell elsődlegesen figyelembe vennie. Lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte Csomád egyedülálló település térségünkben, mert itt mindig békesség és közvetlenség fogadja, s ezt tapasztalta az idei, sorrendben tizenötödik falunapon is. Hozzátette: a Babaváró hitel összege tíz, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény – vagyis a falusi csok – pedig ötven százalékkal emelkedik. Mint mondta, a magyar kormány már tizenhárom éve építi a családtámogatási rendszerét, amelynek elemei közé tartoznak az adókedvezmények, az otthonteremtési és Babaváró támogatások, valamint az idősek felkarolása is.

– Néhány napja tette le miniszteri esküjét, amihez ezúton is gratulálok! Milyen változásokat jelent a munkájában az igazságügyi tárcavezetői kinevezése?

– Elsősorban is hatalmas megtiszteltetés ért! Azt a rendkívül megtisztelő feladatot kaptam Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy augusztus elsejétől igazságügyi miniszterként támogassam a magyar kormány munkáját. Minden erőmmel azon leszek, hogy új megbízatásomban a kormány tagjaként a magyar emberek biztonságát, mindennapi életét szolgáljam. Orbán Viktor miniszterelnököt arra kértem, hogy egy tiszta, hagyományos Igazságügyi Minisztérium jöjjön létre a vezetésemmel, és az európai uniós ügyek a kormányzati struktúrán belül máshova kerüljenek. Ő pedig elfogadta ezt a javaslatomat. A minisztérium fókuszába egyrészt Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, mert úgy látom, hogy az utóbbi időszakban szuverenitásunk többször is támadás alatt állt. Különösen fontos, hogy az Európai Unión belül a nemzeti hatáskörbe tartozó területek megmaradjanak, és ne egy európai birodalomban gondolkozzunk, hanem továbbra is azonos jogokkal rendelkező nemzetállamok egységes szövetségéről beszéljünk. Az Igazságügyi Minisztérium élén a másik fontos feladatomnak tekintem az ítélkezési gyakorlat áttekintését, mert a jogszolgáltatásnak mindig az emberek szempontjait kell a legfontosabbnak tartania. Fontos, hogy a bíróságok függetlenségének megőrzése mellett tovább fejlődjön a gyors és hatékony igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki. Miniszterként egyeztetést kezdeményezek erről a bírósági rendszer képviselőivel, és ennek megfelelően, hogyha szükséges, akkor lehetséges jogalkotási eszközökkel is beavatkozni.

– Sokan kérdezik, hogy miniszterként jut-e majd annyi ideje, hogy ugyanolyan aktívan foglalkozzon a választókerületével, mint eddig. Folytatódnak térségünkben a fejlesztések?

– Természetesen minden fejlesztés folytatódik tovább, töretlenül és zavartalanul. Ahogyan eddig is, úgy a jövőben is mindent megteszek azért, hogy a körzetünkben élők mindennapi életét szebbé és jobbá tegyem. Nem véletlenül sikerült ugyanis már az elmúlt időszakban kiharcolnunk azt a megtisztelő és különös jelentőségű pozíciót, miszerint térségünk az ország legdinamikusabban fejlődő régiója. Ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is mindent megteszek azért, hogy ezt a helyünket megőrizhessük hazánk élvonalában. Hogy csak egy példát említsek, nálunk zajlik az ország jelenlegi legnagyobb oktatási beruházása, a Dunakeszi Diáknegyed építése, rendszeresen kijárok a helyszínre, tehát folyamatában követem az eseményeket, a munka előrehaladását. Nemcsak Dunakeszin, de meggyőződésem, hogy térségünk egészében, így Csomádon is alig akad olyan család, amelyet valamilyen szinten ne érintene ez a beruházás, nemcsak gyermekei, de unokái, rokonai, szűkebb vagy tágabb családja, közelebbi vagy távolabbi hozzátartozói révén. S hiszem azt is, hogy bárkit lendülettel és energiával tölthet fel, amikor azt látja, hogy milyen tempóban halad az építkezés, milyen modern környezetben tanulhatnak majd az ide járó diákok. Olyan lendülettel és energiával, amilyet a tizenötödik Csomádi Falunapon is tapasztalhattam a helyszínen járva. Azt hiszem ugyanis, hogy ez egy egyedülálló település a térségben, ahol mindig békesség és közvetlenség fogad. Öröm számomra, hogy részt vehetek egy olyan rendezvényen, amelynek hagyománya van és összeköti a helyi közösséget.

– Az országos intézkedések mennyiben járulnak hozzá térségünk fejlődéséhez?

– Az országos intézkedéseknek kiemelt szerepük van abban, hogy vezető helyzetünk tartósan megtartható legyen. Ezért is fontos, hogy a Babaváró hitel összege tíz, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény – vagyis a rövidítésben használt közismert nevén: a csok – pedig ötven százalékkal emelkedik. Térségünkben is nagyon sokan látták már a hasznát annak az elmúlt időszakban, hogy a magyar kormány immár tizenhárom éve építi a szerteágazó családtámogatási rendszerét, amelynek elemei közé tartoznak az adókedvezmények, az otthonteremtési és Babaváró támogatások, valamint az idősek felkarolása is.

(Csomádi Hírharang, 2023. július)