Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből

Béres Máté összeállítást közöl a Magyar Narancs honlapján a helyi lapokról.

*

Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből

A pályázat útján kiosztott pénzt egyes szervezetek a kormánypárti képviselőket propagaló médiumok működtetésére használják. 

2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
Az első körben nyertesek között több olyan is volt, amelyek médiumok, sajtóorgánumok indítására kaptak támogatást. Elvileg a pályázatokban foglalt tevékenységet legkésőbb 2022. március 31-ig – még az áprilisi választást megelőzően – kell megvalósítani, ezért értelemszerűen mostanra már kellett, hogy legyen valamilyen nyoma ezeknek a sajtótermékeknek. Megnéztük, hogy mire mentek a nyilvánosságot befolyásolni akaró alapítványok a támogatásokból. 

Rétvári újabb portálja

A támogatott médiaprojektek közül a 0627.hu nevű portál tűnik a legimpozánsabbnak. A kiadásért felelős Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert Pest Megye Önkormányzatának pályázatán „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt.
A 0627.hu Facebook-oldalát több mint tízezren követik, és rendszeresen jelentkezik videóriportokkal. Arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, hogy milyen fideszes kötődése van az alapítványnak (a kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult az önkormányzati választáson a párt színeiben), de ha erről nem is lenne információnk, akkor is láthatnánk, hogy a kormányt és Rétvári Bence országgyűlési képviselőt propagálja az oldal. Itt van két beszámoló azok közül, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának helyi sajtótájékoztatójairól készültek: 

Rétvári Bence: Ma se döntsenek mások arról, hogy mi, magyarok hogyan éljünk!

Ezért lesz gyermekvédelmi népszavazás jövőre

A térségi fejlesztésekről történő tudósítások mellett jelent meg beharangozó egy Nagy Feróval és Bayer Zsolttal készülő őrbottyáni rendezvényről, valamint az Elk.rtuk című film nagymarosi vetítéséről. De tudósított a portál egy gyertyagyújtásról is, amit helyi zsidó szervezetek tartottak a „váci baloldali képviselők napvilágra került antiszemita és rasszista bejegyzései és a Váci Zsidó Hitközség elnökének megfenyegetése miatt”. A lap keresője szerint Inotay Gergely neve egyetlen cikkben szerepel, de abban sem úgy, mint az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje, hanem mint a város alpolgármestere. (Egyébként van már egy helyi Rétvári-párti portál, a VácOnline, ami a 0627.hu-nál lényegesen hangsúlyosabban támadja az ellenzéki váci városvezetést.)
Érdekesség, hogy a portál Facebook-oldala szerint a szobi és a váci járás híreivel foglalkozik. „Szeretnénk megmutatni minden olyan eseményt, megosztani minden olyan információt, amely az itt lakók számára fontos, amire büszkék és amiről eddig talán senki nem tudósított” – áll az oldalon. Ugyanakkor Fehér Zsolt jobbikos váci és Pest megyei képviselő felhívta rá figyelmet még december elején, hogy Pest Megye Önkormányzatának pályázati felhívása szerint kizárólag Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, valamint Veresegyház közigazgatási területén valósíthatók meg a támogatott tevékenységek.
Megkerestük ezzel kapcsolatban Pest Megye Önkormányzatát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a

„Dunakanyar Média Alapítvány pályázatát a bizottság elfogadta, nem tartotta kizáróoknak, hogy nemcsak a pályázatban megjelölt 12 település híreiről számol be”.

Tuzson Csömörön nyomul

A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány környékén jó pár fideszes megtalálható, amiről szintén korábbi cikkünkben számoltunk be. A szervezet majdnem 16 millió forintot kapott egy csömöri közéleti magazin kiadására. A támogatott pályázatokról szóló megyei előterjesztés szerint az újságban „bemutatják a különleges rendezvényeket, sportolási és szabadidős lehetőségeket és eseményeket; valamint a település programjairól és jövőbeni fejlődéséről, lehetőségeiről is tájékoztatnák a lakosságot. 3500 példányszámban készülne el havonta nyomtatott formában, 24 A4-es színes oldalon. A megvalósítás időszakában 8 lapszámot jelentetnének meg.”
A közelmúltig nem volt információnk arról, hogy megjelent-e már az újság, ezért megkerestük a település polgármesterét. Fábri István azt mondta, hogy készítettek vele egy interjút, amit elküldtek neki jóváhagyásra. Illetve beérkezett az önkormányzathoz egy névhasználati kérelem is. Röviddel azután, hogy beszéltünk Fábrival, már meg is jelent az Itt Lakunk – Csömör első száma.
Az egyik helyi forrásunk azt írta a 24 oldalas lapról, hogy szellős, sok képpel, az oldalszámhoz képest kevés tartalommal, köztük nem helyi vonatkozású témákkal van feltöltve. Készítettek csömöri ismert emberekkel interjúkat, példál Tóth Krisztián olimpiai bronzérmes cselgáncsozóval, valamint Tuzson Bence országgyűlési képviselővel is. „Ami feltűnő egy ilyen lapnál, hogy a helyiek számára ismeretlen nevű főszerkesztő bevezető-lapindító írását leszámítva egyetlen cikk sincs aláírva, az interjúkat készítő újságírók neve is hiányzik, a fotóknál ugyanez a helyzet. Mivel az impresszumban is csak a főszerkesztő neve van feltüntetve (a felelős kiadó mellett), ezért egyetlen személlyel azonosítható be az egész lap” – fogalmazott informátorunk, aki egyébként úgy véli, van jelentősége egy ilyen ingyenes újságnak a településen, amivel érdemben lehet befolyásolni a választások kimenetelét.
Egyik forrásunk képeket is küldött az Itt Lakunk – Csömörről.
Egy másik forrásunk is megemlítette, hogy van egy interjú a civil polgármesterrel, azonban hozzátette: a lap többi része „a helyi Fidesz kommunikációs készletéből van”. Az újságnak egyébként létezik egy friss Facebook-oldala, illetve weboldala is, ami jelenleg nem üzemel.  

Gödöt szapuló „térségi tények”

Nem megy olajozottan a hírszolgálat működtetése a Dunakeszi Kistérségért Egyesületnek, ami 7,6 millió forintot kapott arra, hogy elindítsa a „Kistérségi Hírmondó online újságot”. Ilyen névvel nem találtunk a szervezethez köthető médiumot, azonban az egyesület gondozza a Térségi tények oldalt. A portál Facebook-oldalát jelenleg pár tíz ember kedveli; saját híreken kívül országos és környékbeli oldalak tartalmai is meg vannak osztva rajta.
A Térségi tényekben ugyan megjelenik az ellenzék is – leginkább sajtótájékoztatókról, beszámolókról szóló tudósítás formájában –, ám ezzel feltehetően csak a kiegyensúlyozottság látszatát kívánják fenntartani az olyan cikkek mellett, mint a

Bangóné bukása magával ránthatja Dorosz Dávidot?

Békési László: Az ellenzéknek ideje megszabadulnia Márki-Zay Pétertől

Dorosz Dávid a nyílt utcán esett neki a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének

Méltatlan lehet egy gödi képviselő?

Ismét botrányos képviselő-testületi ülés Gödön

Hatrendbeli joggal való visszaélést követett el a Momentum polgármestere

Segít a Samsung!

Magánorvosi klinikát reklámoz Göd polgármestere?

Végrehajtással igazgatói székbe?

Az oldal tartalmát tekintve felmerül, hogy Pest Megye Önkormányzata látta-e már a nyertes egyesületek, alapítványok projektekről készült beszámolóit. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg még nem küldték el ezeket a cikkünkben feltüntetett szervezetek. „A kiírás szerint a projekt fizikai zárásának időpontja nem lehet későbbi, mint 2022. március 31” – válaszolta az önkormányzat. Azaz még van idejük a támogatásokkal elszámolniuk a nyertes pályázóknak. 

Tuzson mindenhol

Kakukktojás felsorolásunkban a „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület, aminek „családi és párkapcsolati csoportos mediátori nap szervezése, témához igazodó mesekönyv és ingyenesen elérhető e-könyv kiadása” címszó alatt ítéltek oda több mint 16 millió forintot. Balogh Csaba, Göd polgármestere még októberben azt írta a lapról egy blogbejegyzésben, hogy „felhatalmazás nélkül használja a város nevét, címerét”, továbbá hogy „főszerkesztője a Fidesz helyi szóvivője”.
„Nevével, szlogenjével, a város címerének használatával azt a látszatot kelti, mintha valamiféle városi kiadvány lenne, holott erről szó sincsen. (...) Már négy száma jelent meg úgy, hogy még egyszer sem keresett meg engem, és tudtommal a képviselőket sem. Pedig olyan cikkeket jelenít meg, amiben nem is objektíven kritizálja a munkámat, hanem csúsztatásokkal kelt bizalmatlanságot az olvasókban az Önkormányzattal szemben” – fejtette ki a véleményét Balogh Csaba. Az egyesület nem sajtóorgánumra kapott támogatást, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Samsung-pénzből működne a lap. Megnéztük a szóban forgó TüKörkép magazint, aminek a weboldala szerint eddig hét szám jelent meg, a legutolsó decemberben, és a Facebook-oldala sem frissült október óta.
Az online is elérhető lapszámokat lapozgatva akár egy olyan játékot is indíthatnánk, hogy „Ki találja meg az összes Tuzson Bencét?”, ugyanis az újságban eddig a képviselő felülreprezentáltan, legalább egytucatszor szerepelt. De feltűnik az oldalakon Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke, illetve olvashatunk arról is, hogy a Samsung SDI újjáépítette egy bölcsőde kerítését. De természetesen nem maradhatnak el a beszámolók a környékbeli településeket érintő fejlesztésekről sem.
A Magyar Narancs karácsonyi lapszámában részletesen foglalkozott azzal, hogy a Samsung SDI térhódítása milyen hatással van nem csak Gödre, hanem a környék több településére, így például Dunakeszire, Sződligetre és Vácra - magyarán Budapest északi agglomerációjára és a Dunakanyarra.

 Béres Máté

(Magyar Narancs, 2022. február 5.)

Rétvári a 0627.hu címlapján 2022. február 1-jén

Tuzson Bence a Itt Lakunk – Csömör c. újságban

A Térségi tények január 21-i állapota

Tuzson Bence a TüKörkép c. magazin augusztusi számában

Laudáció Márti néni tiszteletére

A Második Nyilvánosság közli Stephen Bozhen, vagyis Bózsó István írását Varjú Márta újbóli megválasztása alkalmából a Magyar Szó élére.

*

Laudáció Márti néni tiszteletére

Vajdaság nem az a hely, ahol meglepetésszerű, pozitív változások borzolnák a hétköznapi apátiába süllyedt, békés polgárok idegeit. Itt ami szar, az még jó sokáig szar is marad, esetleg csak még szarabb lesz idővel.

E “szabály” alól természetesen a közpénzből fenntartott pártszennylapunk… oppardon, “közszolgálati, független” napilapunk, a Magyar Szó sem képez kivételt, amelynek szerkesztősége élén immár kilenc éve regnál az őt etető kézbe soha bele nem harapó, megbízhatóan akaratgyenge és szervilis Varjú Márta (azaz Márti néni; egyszer egy magánbeszélgetésben Mártaként hivatkoztam rá, mire a beszélgetőpartnerem rámszólt, hogy anyám lehetne, úgyhogy mutassak tiszteletet, nekem ő nem Márta, hanem Márti néni – azóta is ehhez tartom magam), aki a napilap Pressburger Csaba neve által fémjelzett, nyúlfarknyi, ám annál markánsabban polgári, kritikus és mérlegelő hangvételű korszakát (már amennyire ez kibontakozhatott a rövidre szabott idő alatt, és a nagyszámú, kommunizmusból megörökölt, ún. “nélkülözhetetlen”, azaz tehetségtelen, semmirekellő, ámde munkajogilag bebetonozott kolléga “segítségével”, akik azóta is boldogan muzsikálnak – azaz teszik a semmit – a VMSZ szolgálatában) volt hivatott a vajdasági magyar kollektív tudatból nyom nélkül kitörölni – a szavazóbázis töretlen elhivatottságát (és elöregedését, wahaha!) látva nyugodtan kimondhatjuk: teljes sikerrel.

Lehetne most itt retorikai tűzijátékok durrogtatásával dehumanizálni szegény Márti nénit, meg azon poénkodni, hogy a VMSZ a járt szamarat a járatlan lóért el nem hagyja, de egyrészt nem kívánok bayeri mélységekbe (vagy hogy közelebbi szarember példájával éljek: a jereváni rádió véresszájú törpepincsijeként Orbánnak csaholó, pósai mélységekbe süllyedni), másrészt teljesen szem elől tévesztenénk a jelenség lényegét, ha Márti néni személyére fókuszálnánk, nem pedig (kamu)tevékenysége kontextusára.

Márti néni összes nyilvános megszólalása a magyar “ékesszólás” ünnepe: az összefüggéstelen, minden józan logikát és való világgal való kapcsolatot nélkülöző mondatai nem pusztán önmagáról állítanak ki bizonyítványt, hanem az őt újra és újra megválasztó testületről is. Elég nyilvánvaló mindenki számára, aki a világ dolgait képes a sorosozás, a migránsozás és a brüsszelezés kereteinél kissé tágabb összefüggéseiben vizsgálni (egyébként ez meglepően kevés embert jelent valójában), hogy a Magyar Szót kilenc éve nem Márti néni főszerkeszti. Ehhez ő csupán a nevét adja, de valódi beleszólása, döntési joga abszolúte nincs. A báb reászabott szerepében jól is érzi magát, sőt, ő tényleg azt hiszi, hogy főszerkeszt (csak épp sosincs mit csinálnia – talán még azt is elhiszi, hogy ezen a poszton az embernek csupán ennyi, azaz semennyi a dolga), de valószínűleg azzal sincs tisztában, hogy az intellektuális képességei a cipőfűző bekötéséig terjednek, és egy normális világban, ahol a hatalmi politikumot nem a legromlottabb, legbetegebb aljanép alkotja (és ahol a szavazó többség nem annyira rövidlátó, hogy egy ilyen söpredéket folyamatosan hatalmon tartson), ő még a felmosóvödör fölötti rendelkezés jogát sem kapná meg a Magyar Szó székházában, nem hogy rovatvezetőnek és szerkesztőbizottsági tagnak nevezgessen ki egy olyan, többszörösen durva plagizáláson kapott (persze nem a maszós kollégák által lebuktatott), teológiai tanulmányaiba már jóval korábban belebukott (a “ne lopj!” parancsolatot nem vette be a gyomra) “újságírót”, aki az ilyen gerinctelen kamumunkahelyek létezése nélkül simán éhen halna.

Mint ilyen (mai kifejezéssel élve) “chiptuning-mentes” személy a lehető legautentikusabb programot vetette papírra a pályázatában: továbbra sem fog csinálni semmit, illetve továbbra sem fog semmit másként csinálni, mint ahogy eddig nem csinálta (shorturl.at/wyQVW). Lássuk be: ez a program annyira ütős, hogy akkor is nyert volna, ha rajta kívül lett volna más jelentkező is erre a posztra. De nem volt. Mondjuk nem is volt a pályázattal telekürtölve a sajtó, az igaz.

Így állunk tehát 2020-ban Vajdaságban, ahol nem mellesleg az a Kabók Erika kapott Pro Urbe-díjat Szabadkán a sorozatos, migránsozós uszításért, akit pont emiatt vágták ki a Vajdasági Újságírók Független Egyesületéből (lévén, hogy az újságírói kódexet keresztben-hosszában hágta át), de úgy, hogy a lába nem érte a földet. 

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, a másik meg újságírónak.

Hölgyeim, mindkettejüknek szívből gratulálok, a megtartott poszthoz és a díjhoz egyaránt! Önök pontosan azok, akiket a földbedugott fejű, vajdasági magyarság jelenleg érdemel. Teljes az egyensúly az univerzumban.

(Második Nyilvánosság, 2020. szeptember 12.)

Munkaügyi felügyelők jártak Széles Gábor médiacégénél

A 24.hu közli Szalay Dániel összeállítását a Magyar Hírlap helyzetéről.

*

Munkaügyi felügyelők jártak Széles Gábor médiacégénél

A munkaügyi hatóság váratlan látogatására még tavaly került sor a szerkesztőségben, ahonnan egyébként nagyon sok ember a rossz munkakörülmények miatt távozott, jellemzően egyébként a kormánypárti Magyar Időkhöz. Beszéltünk Bedő Istvánnal, a Magyar Hírlap Kiadó ügyvezetőjével is, aki fejlesztéseket ígért, és azt mondta, hogy a távozó munkatársak helyére új embereket keresnek.

Már megközelíti a harmincat a Széles Gábor nevével fémjelzett, néhány nappal ezelőttig Bayer Zsolt publicistának (a Fidesz alapításában is fontos szerepet betöltő, meglehetősen vitatott megítélésű újságírónak), valamint néhány napig még Pindroch Tamásnak is munkahelyet biztosító Magyar Hírlaptól az elmúlt másfél-két évben távozók száma, értesültünk szerkesztőségközeli forrásoktól.
Azt is elmondták, véleményük szerint úgy általában véve a

nagy számú távozásokhoz nagymértékben járult hozzá, hogy a 2015-ben veszteségesen működő lapnál meglehetősen mostoha körülmények között zajlott a munkavégzés, és ez nem csak nagyon alacsony béreket jelentett.

Még a székekkel is gondok voltak
A körülményekre utalva azt mondták forrásaink, a szerkesztőségben volt, akinek letört könyöklőjű, lyukas ülőrésszel, kiálló szöggel, hiányzó kerekekkel, koszos, foltos székekben kellett dolgoznia, ezért volt, aki saját pénzén vett magának ülőalkalmatosságot.

Évek óta veszteséggel jelenik meg a lap 

A Széles Gábor vállalkozó tulajdonában lévő Magyar Hírlap 416-ról 619 millió forintra növelte árbevételét 2015-ben, ennek ellenére 2014-ben 233, 2015-ben pedig 10 millió forintos veszteség keletkezett – derül ki a társaság legutóbb leadott pénzügyi beszámolójából. A 2016-os adatokra még várni kell május végéig, hiszen a pénzügyi év zárása még folyamatban.

Elavult számítógépeken állítják elő a lapot
Emellett 15 éves, kis képernyőjű, magas kisugárzású monitorokon és gyakran lefagyó számítógépeken folyt a munka, napi akár 9-10 órában. Ehhez pedig a cég állítólag védőszemüveget sem biztosított, ha pedig valaki mégis csináltatott magának ilyet, akkor annak árát nem fizették ki. A szerkesztőségben emellett egészségtelen a neonvilágítás, az épület fűtése és hűtése pedig kritikán aluli, így télen gyakorta fáznak az újságírók, nyáron pedig akár 40 fok közelébe is emelkedik a hőmérséklet, ráadásul hétvégente a fűtés még a hétköznapinál is rosszabb volt.
Azt is mondták, hogy a klímarendszer fertőtlenítése tudomásuk szerint éveken át nem történt meg az épületben, így a levegő szerintük áporodott volt, ami feltételezésük szerint hozzájárulhatott a többeknél felmerült egészségügyi problémákhoz is.
Forrásunk azt is mondta, hogy a szerkesztőségben olyan jelenléti íveket kellett aláírni, mely szerint a kollégák hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig végeznek ott munkát, a valóságban viszont hétvégén, illetve más időpontokban is folyt a print és az online lap készítése. Azt is elmondták, hogy kilenc éven át tavaly év végéig béremelés a cégnél nem történt, illetve aki kapott is valamiféle pluszpénzt, annak mértéke legfeljebb bruttó 8 és 60 ezer forint közötti volt, amiért cserébe egy új, versenytilalmi korlátozást is tartalmazó szerződést kellett vállalni, amivel meg tudták volna nehezíteni a felmondani szándékozók dolgát, hiszen ilyen esetben vissza kellett volna fizetni a versenytilalmi korlátozás kompenzációjaként adott összeget, ha egy másik szerkesztőséghez igazolnak át.

Aki elment, mind azért tette, mert ezeket a körülményeket már nem bírta tovább, s az ottaninál csak jobb ajánlatot tudott adni bármely más média

– mondta forrásunk, akitől megtudtuk, hogy tavaly munkaügyi ellenőrök is jártak a Magyar Hírlapnál, bár arról neki nem volt biztos információja, hogy az ellenőrzésre bejelentésre került-e sor vagy az éves szokásos ellenőrzések keretében.

Kormányhivatal: megalapozatlannak bizonyult az állampolgári bejelentés
Megkérdeztük az ellenőrzésekről az illetékes kormányhivatalt is. Pászti András, Budapest Főváros Kormányhivatalának Kormánymegbízotti Kabinetjének sajtó- és kommunikációs munkatársa megerősítette szerkesztőségünknek szerdán, hogy 2016-ban munkaügyi ellenőrzést hajtottak végre a Magyar Hírlap szerkesztőségénél. Elmondta, hogy erre állampolgári bejelentés alapján került sor. Hozzátette: a bejelentésben foglaltak az ellenőrzés során megalapozatlannak minősültek, így az ellenőrzés intézkedés meghozatala nélkül zárult le.

A Magyar Hírlap szerkesztőségének ellenőrzése során a hatóság semmilyen munkaügyi szabálytalanságot nem tárt fel.

Pásztit megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran szoktak a hatóság emberei szerkesztőségeket ellenőrizni. Pászti erre úgy felelt, hogy a fővárosban évente körülbelül 3 ezer munkáltató ellenőrzését végzi el a munkaügyi hatóság. Hangsúlyozta, hogy munkaügyi ellenőrzéseket Budapest Főváros Kormányhivatala munkaügyi hatósága munkáltatókkal szemben folytat le, a helyszínek típusait a hatóság nem tartja nyilván, ezért azt nem tudják megmondani, hogy hány más szerkesztőségben volt még ellenőrzés.

Széles Gábor lapkiadójának ügyvezetője fejlesztéseket ígér
Szerdán utolértük Bedő Istvánt, a Magyar Hírlap Kiadói Kft. ügyvezetőjét is. Azzal kezdte, nem igaz, hogy már harminc közelében lenne a tőlük az elmúlt másfél-két évben távozók száma. Ő úgy emlékezett, hogy az elmúlt 12 hónapban 14 kolléga távozott, „kettőt mi küldtünk, a többiek maguk kezdeményezték” a váltást. A távozások oka általában véve az volt, hogy a Magyar Időkhöz mentek át, miután ott magasabb fizetést ígértek nekik – derült ki az ügyvezető igazgató szavaiból, aki sajnálkozását fejezte ki, amiért a sokszor általuk kinevelt kollégák sem tudtak ellenállni a Magyar Idők által felkínált csábításnak:

A Magyar Idők példányszámát messze megelőzzük, de fizetésben, körülményekben nem tudunk velük versenyezni

– mondta. (A példányszámmal kapcsolatban konkrétumot Bedő István nem említett, és sajnos lehetetlen azt ellenőrizni, mivel nem auditáltatják a lapokat.)
Bedő ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy voltak olyan kollégák is, akiket ugyan „megkörnyékeztek” a Magyar Időktől, de a megkeresés ellenére inkább maradtak.

Széles Gábor pluszpénzt csoportosít fejlesztésekre
Az ügyvezető hozzátette, a fentiek miatt is pozitív fejlemény, hogy a tulajdonosuk (Széles Gábor vállalkozó) a múlt héten úgy döntött, hogy néhány kulcsember jövedelmét megnövelhetik, annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtópiacon a körülmények számukra sem ideálisak, hiszen sem az olvasóktól (előfizetőktől, árushelyi vásárlóktól), sem pedig a hirdetésekből nincs akkora bevétel, ami teljesen fedezné a költségeket. Hozzátette, hogy az elhatározott bérfejlesztés ellenére végtelen béralkuba nem tudnak belemenni, akkor sem, ha amúgy szeretnének minden tehetséges újságírót megtartani. A piaci helyzet miatt azonban nem korlátlanok a lehetőségek.
Bedő azt is mondta, hogy a cégtől kilépő munkatársak helyére most új kollégákat keresnek. Többnyire fiatalokat, mivel nekik nem filozófiájuk, hogy más szerkesztőségektől csábítsanak el embereket, inkább kinevelnek maguknak. Problémát okoz viszont az új kollégák megtalálásakor, hogy a fiatal újságírók többnyire inkább csak az online területtel szeretnének foglalkozni, a print médiát kevésbé találják vonzónak. Ezt úgy oldják meg, hogy a print és az online munkákat vegyítik, így mindkét területen kipróbálhatják magukat.

Két-három héten belül indulnak a fejlesztések
Rákérdeztünk arra is, mi igaz azokból a napokban megjelent információkból, hogy a Magyar Hírlapot esetleg kiürítik.

A tulajdonosunk, Széles Gábor szándéka egyértelműen a folytatás, ezért a megjelent információkat a leghatározottabban cáfolom.

Bedő azt is mondta, hogy a fejlesztések 2-3 héten belül elkezdődnek a cégnél. Ez többek között a számítógépes szoftverek és a 10 évnél valóban idősebb Apple Macintosh hardverek cseréjét is magával hozza majd, amire Széles Gábor biztosítja a szükséges forrást. Azt, hogy a cserére eddig nem került sor, Bedő azzal magyarázta, hogy a szerkesztőségi szoftvert és a gépeket csak egyszerre lehet cserélni, az eddigi szerkesztőségi szoftver pedig nem volt kompatibilis a manapság divatos számítógépekkel.
Bedő a védőszemüvegről azt mondta, ha valaki megkereste őt, akkor soha nem kapott elutasítást ezzel kapcsolatban, vagyis biztosították a szükséges szemüvegeket. Azt is mondta, hogy évente sor került üzemorvosi vizsgálatra.

Vannak új székek a raktáron
Ami a székeket illeti, azt mondta, hogy ugyan nem ül bele minden székbe minden egyes nap, ezért nem tudja kizárni, hogy van hibás darab valakinél, de az illetőnek azt tanácsolja, hogy keresse meg őt, mert most is van 5 darab teljesen új, még össze sem szerelt szék a raktárban. Hozzáfűzte, ő nem tud arról, hogy bárki saját pénzéből vett volna magának ülőalkalmatosságot. Kéri, jelentkezzen az illető.

Csak technikai hiba miatt volt gond a fűtéssel
Bedő megerősítette, hogy valóban neon van a szerkesztőségben, de ők csak bérlői az ingatlannak, szóval ez egy olyan adottság, amin emiatt nem tudtak változtatni. Egyébként ha valaki szeretne helyi világítást, akkor tudnak adni íróasztali lámpát. Ami a klímát és a fűtést illeti, Bedő azt mondta, hogy a bérleményben az állításokkal ellentétben folyamatosan van évszaktól függően hűtés, illetve fűtés, kivéve az ünnepnapokat. A fűtés-hűtés hétvégente is megoldott. Az viszont igaz, hogy előfordult, hogy nem működött a fűtés rendesen, de ez egyrészt csak alkalmi probléma volt, nem általános, más cégeknél is előfordul ilyesmi. A hibát pedig igyekeztek azonnal megjavítani az épület üzemeltetői.
Hozzátette, hogy az épület ugyan nem a legmodernebb, és igaz, hogy sok az ablak is, ami nem segít nyáron a kánikulában, de az ablakok árnyékolókkal vannak ellátva, és a klíma is üzemel az épületben. Nem igaz egyébként az sem, hogy a klímát ne fertőtlenítenék, mivel arra évente kétszer is sor kerül, és erről jegyzőkönyvek is vannak, amit az épület üzemeltetője be tud mutatni.
Ami a jelenléti ívvel kapcsolatos állítást illeti, az szerinte már csak azért sem lehet igaz, mert a cégnél mindenki kötetlen munkaidőben dolgozik. A szerkesztőség tagjainak időbeosztását a főszerkesztő és a rovatok munkatársai maguk között rendezik – húzta alá Bedő, aki a versenytilalmi klauzula létével kapcsolatban pedig azt mondta: „nekem a vesszőparipám, hogy ha valakinek plusz juttatást adunk, akkor kérjünk is ezért valamit”. Az opcionális versenytilalmi klauzula azt tartalmazza, hogy a kiadó köteles a munkavállalónak kifizetni 6 havi bérét, ha arra igényt tart, és cserébe ebben az esetben 6 hónapig nem lehet a konkurenciához szegődni. Sok más cégnél is létezik ilyen.
Bedő hangsúlyozta: még egyetlen esetben sem kérték vissza a versenytilalmi klauzula szerinti összeget a munkavállalóktól, akkor sem, ha a konkurenciához, mondjuk a Magyar Időkhöz ment át az illető. Így a valóságban a versenytilalmi klauzula nem jelent tényleges korlátozást a munkavállalókkal szemben, akik ezért plusz juttatást kapnak.
Mivel forrásunk azt is mondta, hogy a cégnél nem fizetnek rendesen benzinpénzt, illetve a céges telefonoknál is alig pár ezer forintban határozták meg a telefonálásra szabható keretet, afölött pedig a munkájukat végző újságíróknak kell fizetniük a számlájukat, Bedő István elmondta, hogy néhány pozícióban lévő munkatársuk menetlevelet vezetve kaphat térítést a cég ügyében felmerülő autóhasználat esetén.
Ezenkívül szerkesztőségi kulcsos autó van, amit vezetői engedéllyel rendelkezők elvihetnek, és van egy megállapodásuk taxis céggel is, amire összesen 100 ezer forint körüli összeg áll rendelkezésre. A taxikat azok használhatják, akiknek nincs jogosítványuk, vagy nincs kedvük autót vezetni. Ami pedig a cégtelefont illeti, valóban van egy keretösszeg, melynek mértékét a lapnál betöltött beosztás határozza meg. „De olyan konstrukcióban vagyunk a szolgáltatóval, hogy a megállapított keretek bőségesen elegendők a belföldi hívások fedezetére.”

Egy volt munkavállaló bosszúja?
Az ügyvezető azt mondta, meglepte őket a tavalyi munkaügyi ellenőrzés. Feltételezte, hogy valamelyik korábbi munkavállalójuk kezdeményezhette azt. Az ellenőrzés néhány álmatlan napot ugyan okozott, de szerencsésen túl vannak rajta. Úgy emlékezett, hogy a hatóság emberei tettek bizonyos megállapításokat, például hogy a székekre figyeljenek oda jobban, vagy jobban dokumentálják az orvosi vizsgálatokat, de az ügy ezzel lezárult, bírság kiszabására nem került sor.
Azzal kapcsolatban, hogy az ellenőrzés idejére a számlás kollégákat igyekeztek volna távol tartani  az épülettől, azt mondta, ez nem felel meg a valóságnak, ő senkit nem küldött sehová.

(24.hu, 2017. január 18.)

Budapest, 2013. október 23. – A Békemenet résztvevői a Margit hídhoz érkeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján 2013. október 23-án. Középen Széles Gábor vállalkozó, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tiszteletbeli elnöke (k). (MTI Fotó: Kallos Bea)

Budapest, 2015. november 20. – Orbán Viktor miniszterelnök (b), mielőtt interjút ad a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rádió stúdiójában 2015. november 20-án. Jobbra Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Budapest, 2014. május 30. – Széles Gábor Neumann János-díjas okleveles villamosmérnök, miután átvette a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Aranyérme elismerést Fekete Györgytől, az MMA elnöktől a szervezet közgyűlésén, a Vigadóban 2014. május 30-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

„Ő már csak tudja, hiszen pék a sógora...”

A Magyar Hírlap olvasói rovatában szemelvényeket közöl a lap online kiadásához érkezett internetes hozzászólásokból.

*

KOMMENTVILÁGHÁLÓ
„Ő már csak tudja, hiszen pék a sógora...”

Válogatás a Bayer Zsolt az Álhír mint hadviselés című cikkéhez a Magyar Hírlap Online-on érkezett hozzászólásokból.

MINIPUSZ KÁROLY: Igaz, hogy a CIA-t is az oroszok fogják irányítani, ha Trump lesz az elnök?

SÍMASZKOS SIHEDER: Nekem erről egy manus jut eszembe, aki annak idején mindent mindenkinél jobban tudott. Aztán kérdeztük, hogy honnan veszi ezeket a „jó értesüléseit”? Mindig azt válaszolta, hogy a sógora mondta, tehát az mindent tud. Mi mosolyogtunk a hülyesegén, amíg valaki egyszer megkérdezte tőle, hogy „mégis, mi a te sógorod?” „Hát pék...” Ezután volt az a szójárás, hogy „ő már csak tudja, hiszen pék a sógora...” Na, ez a CIA sztori is valami hasonló színvonalú. Túl sok a „tudós pék” Amerikában.

JÖRGEN JONSSON: Trumpot elegendően utálják, és elegendően szeretik, holott eddig még semmit sem CSELEKEDETT... (Megéli a januárt?)

EÖLYŰS BARNA: A parazita még reménykedik, hogy majd a Clinton...

HUNYADI PÉTER: A téma abban a változatban, ahogyan az elnökválasztással összehozzák, valóban így van. De valós problémáról ír Bayer. Ezt igazolja minden egyes retekklubos „híradó” és a balfék média, ahol periférikus hírek fedik el a valóságot, ahol koncepciós pert folytatnak a nemzeti kormány ellen. Ezt igazolja az a rengeteg álhírportál (Mindenegyben blog és egyebek...), ahol ugyanez megy ezerszámra. A Facebook különböző, erre szakosodott csoportjairól indul rengeteg dezinformáció, demagóg uszítás, ami mind erre a vezérfonalra fűzhető fel.

HAJDU LÁSZLÓ: Pontosan így van. És rossz látni, hogy Lengyelországban is narancsos forradalmat akarnak kirobbantani. Erősebben kellene visszacsapni a trógermédiának és az álcivileknek.

MIHÁLYKÓ SÁNDOR: Nem féltem a lengyeleket! Ne feledjük, hogy legutóbb a parlamentbe sem jutottak be a balliberáltjaik!

KELE LÓRÁNT: Kedves Sándor ! Én nem vagyok olyan biztos benne. Majd amikor buszok százai viszik a csürhét egész Európából, és megjelenik az a szenny McCain és osztja a napi ötven dollárt a tüntetésen részvételi díjként...

(Magyar Hírlap, 2016. december 20.)

Egy izgalmas olvasói levél

A képeslap nyomatott oldalán Herczeg István felvétele látható.

 

Purger Tibor felmondja az együttműködést a Magyar Szóval

Purger Tibor e-mailben tájékoztatja Varjú Mártát, a Magyar Szó főszerkesztőjét arról, hogy megszünteti az együttműködést a lappal.

*

Kedves Márta!

Tájékoztatlak, hogy felfüggesztem az együttműködést a Magyar Szóval: huszonöt év után elmaradnak a külpolitikai jegyzetek és tudósítások, valamint visszavonom az internetes címtartományaim ingyenes használatát.

A hosszas fontolgatás után és fájó szívvel meghozott elhatározásra a következő tucatnyi ok vezetett:

1. Elődöd alaptalan leváltása nyomán óva intettelek attól, hogy Fekete Elvira nyomdokaiba lépj. Egyetlen napilapunk azóta a hatalom kiszolgálójává süllyedt – olyan mértékben, ahogyan azt egyetlenegy korábbi főszerkesztő sem engedte meg magának. Még Erdélyi Károlyt is partnerként kezelték, nem cselédként.

2. A lap tekintélyét féltve az idén januárban meg februárban rámutattam két plágiumra. Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes nem engedte közzétenni a bizonyítékokat.

3. Az áprilisi választások kampánycsendje előtti utolsó nap a kívülálló Pósa Károly tollából soha nem látott módon, egész oldalas becsmérlő véleménycikket közöltetek a vajdasági magyar közélet jeles szereplőiről. Ebben engem is kiemelten rágalmazott a szerző, ám válaszomat nem voltatok hajlandók publikálni.

4. A főszerkesztő-helyettes egy trollportálon többször is megrágalmazott az Új Symposion „eltemettetésével”, sőt nyerészkedéssel.

5. A Magyar Szó – a szakmai méltóságról lemondva – partnerként szerepel a Jó Reggelt Vajdaságon, amely többnyire kilétüket sem vállaló szerzőkből áll, és Bayer Zsolt dicstelen hagyományait ültette át a korábban legalább mocskolódásmentes vajdasági magyar médiába.

6. Júniusban megpróbáltam előmozdítani a párbeszédet és az összefogást a szabadkai főszerkesztői kerekasztallal. Nem jöttél el a személyes meghívás és telefonbeszélgetésünk ellenére sem, sőt nem is tudósítottatok a háromórás rendezvényről, amelyen négy volt főszerkesztő és félszáz ember higgadtan, értelmesen beszélgetett a lapról a leglátogatottabb szabadkai értelmiségi találkozóhelyen.

7. Júliusi nyílt levelemben még egy kísérletet tettem arra, hogy kritikusan ugyan, de összefogásra bíztató, vajdasági magyar közösségünket féltő szóval forduljak hozzád, Hajnal Jenőhöz, valamint Pásztor Istvánhoz. Válaszra sem méltattál.

8. Pósa becsmérlő írásával kb. egy időben leálltatok vasárnapi jegyzeteim internetes publikálásával, anélkül, hogy szóltatok volna. (Díjmentesen írva elvártam, hogy legalább olvasható legyek a honlapon is.) Én hajlandó voltam elvégezni más munkáját az online posztolással, miközben vigyáztam arra, hogy ne zavarjam a szerkesztői elképzeléseket. Több mint öt hónappal később letiltattad az online szerkesztői hozzáférésemet, amiről egy rendszergazda – háromhetes késéssel, és csak ismételt rákérdezésre – tájékoztatott. Tetted ezt annak ellenére, hogy önkéntesen dolgoztam számos éjjelen át, hogy a Magyar Szó a világ összes napilapját lekörözze fontos események első magyar nyelvű online publikálásával.

9. Főszerkesztőként egyetlenegyszer sem kérdezted meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen lehetővé tenni a tulajdonomban lévő internetes címtartományok használatát.

10. Főszerkesztőként egyetlenegyszer sem kérdezted meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen írni hétről hétre, éveken át.

11. Pressburger Csaba botrányos leváltása után az idén még egy volt főszerkesztőt eltávolítottatok, pedig Kókai Péter az elmúlt negyed évszázad egyik legfontosabb lapvezetője volt. Közéleti szereplése miatti kirúgása vállalhatatlanná teszi az együttműködést.

12. Végül túlcsordult a pohár, amikor az idén augusztusban a legkiválóbb munkatársak egész sorát hoztátok lehetetlen helyzetbe. Ilyen csoportos kirúgásra még az egykori párt sem ragadtatta el magát.

Ismétlem: fájó szívvel szántam rá magam a fenti elhatározásra. A nyilvánosságot tájékoztatni fogom, az Olvasót továbbra is elkötelezetten szolgálom. A lapnak, mint a vajdasági magyarság egykori legfontosabb közintézményének, nem kívánok kárt okozni, és a felmerülő nehézségek megoldásában szívesen segítek.

Üdvözlettel,

Purger Tibor

Ki a faszagyerek? – Bayer Zsolt

A 888.hu egy, Bayer Zsolttal készült videointerjút tesz közzé.

*

Ki a faszagyerek? – Bayer Zsolt

Hogy szólít a feleséged? Mi a „bayerség” titka? Vannak-e „kis-bayerek”?

(888.hu, 2015. október 9.)