Nem jelenhet meg a BALK egyik szerzőjének a könyve a Vajdaságban, mások is tiltólistán

A Balk Magazin összefoglalót tesz közzé a Magyra Narancs korábbi írása alapján.

*

Nem jelenhet meg a BALK egyik szerzőjének a könyve a Vajdaságban, mások is tiltólistán

A Magyar Narancs május 25-én közölt egy hosszabb cikket arról, hogy megjelenés előtt álló könyveket tiltottak le a Vajdaságban. A vajdasági „kézi vezérelt magyar kultúráról” szóló cikkében Krusovszky Dénes megállapította, hogy a vajdasági magyar szellemi élet radikálisan leszűkült, amit csak tetézett, hogy öt szerzőt indexre tettek, köztük a BALK állandó munkatársát, Balázs Attilát (B.A. Balkanac) is. A „nem kívánatos” szerzők közé tartozik továbbá Bozsik Péter, Terék Anna, Ladányi István és Darida Veronika. Az utóbbi nem Vajdaságból származik, de monográfiájának témája a fiatalon elhunyt zentai festő, Bíró Miklós művészete mégis kötődik a régióhoz.

A bújtatott alany

A cikk megjelenését követően felvettük a kapcsolatot a Magyar Naranccsal, és a térséggel foglalkozó portálként – valamint az érintettség miatt – kértük a Családi ügyek című cikk átvételét, amihez azonban nem kaptunk hozzájárulást. Viszont megígérték, hogy a Magyar Narancs kiveszi a fizetőfal mögül az említett cikket, vagyis ingyenesen hozzáférhetővé teszi minden olvasó számára, ami azóta meg is történt, így a cikk – új címmel ugyan – de teljes terjedelmében elérhetővé vált, és itt olvasható: Megjelenés előtt letiltott könyvek: így működik a kultúra támogatása ma a Vajdaságban.
A cikket ezt követően sem vehettük át, viszont a Magyar Narancs főszerkesztője arról tájékoztatott bennünket, hogy örülnek minden linknek, rezümének, bő ismertetőnek, hogy valóban minél több helyben érintett érdeklődőhöz jusson el az írás! Ennek szellemében közlünk néhány gondolatot Krusovszky Dénes helyzetelemzéséből, még egyszer megjegyezvén, hogy a teljes cikk a Magyar Narancs internetes felületén olvasható.
Krusovszky a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak az egyik zavaros fejtegetésével nyitja a cikkét azokról a meg nem nevezett személyekről (bújtatott alany), akik mások innen, vagyis a Vajdaságból való eltelepítéséből csináltak üzletet, és jól kerestek ezen, továbbá azokról, akik máshol élnek, de itt (megint a Vajdaságban) adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal „befolyásolják az embereket”.
Az előbbiek kilétére nem derült fény, így nem tudjuk meg, hogy az elvándorlásból ki csinált üzletet, az viszont a kijelentést követően mára már kiderült, hogy kik is akarják befolyásolni a vajdasági magyarságot, 2023 elején ugyanis aggasztó hírek érkeztek a magyar kisebbség legjelentősebb (és majdhogynem egyetlen) könyvkiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet háza tájáról.

Hatalmi erővel átírt kiadói program

Ezek a hírek hatalmi erővel átírt kiadói programról, letiltott könyvekről és a régióból elszármazottakat diszkrimináló új irányvonalról szólnak.
A cikk ugyanakkor méltatja Virág Gábornak, a Fórum vezérigazgatójának tevékenységét, aki bevezette a kettős (mindig egy anyaországi kiadóval közös) kiadásokat, és ez által ki tudta mozdítani a periferikus állapotból a vajdasági kiadványokat, miután Budapesten, illetve Magyarországon is hozzáférhetővé tette azokat.
Így a Vajdaságban most nem kívánatossá váló szerzők könyvei is a kettős kiadás rendszerében kerültek volna az olvasók elé, viszont most úgy néz ki, hogy ezzel párhuzamosan a magyar támogatások is akadoznak, így a szóban forgó kötetek egyelőre biztosan nem jelenhetnek meg Budapesten sem.
A könyvek és szerzőik letiltása mögött a Magyar Narancs legtöbb forrása arra utalt, hogy a vajdasági kulturális élet régóta meghatározó szereplője Lovas Ildikó, aki különböző funkcióin keresztül, illetve magánéleti pozíciójából kifolyólag egyedülálló befolyással bír a magyar kisebbség kulturális viszonyaira.
A cikk szerint már az is jellemző, hogy ha az ő szerepe szóba kerül (mindig szóba kerül), a legtöbb megszólaló nem meri névvel vállalni a véleményét, alátámasztani az értesüléseit, mondván, nem csupán magukat, de családtagjaikat, munkatársaikat hoznák nehéz helyzetbe.
A könyveit korábban éppen a Kalligramnál (jelenleg a Forumnál) megjelentető írónő minden adatközlő szerint élet és halál ura a vajdasági kultúrában, de ennek kevés formális nyoma látszik, ezért inkább nem hivatalos, szürke eminenciás jellegű működése sokkal meghatározóbb.
Az egyik „letiltott szerző”, Bozsik Péter keserűen jegyzi meg, hogy ez afféle hagyomány a Vajdaságban, a „nagyasszony”, ahogy Lovast nevezi, csak visszatért a jól bevált recepthez, és – mint hajdan Major Nándor, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának egykori végrehajtó titkára, aki íróként, kritikusként és esszéistaként is fungált, és akinek a nevéhez az Új Symposion betiltása fűződik – inkább személyesen odaszól, ha akar valamit.
Bozsik szerint annál is nyomasztóbb az egész, mert valaha kifejezetten baráti viszonyban volt Lovassal, a NATO bombázások idején például egy ideig a saját lakásában ő adott szállást neki.

Máskülönben jól ír

Miután a cikket teljes terjedelmében nem vehetjük át, a folytatást – mint már említettük – a Magyar Narancsban olvashatják.
A magunk részéről csak annyit jegyzünk meg, hogy a hét elején az egyik szabadkai antikváriumban érdeklődtünk Lovas Ildikó könyvei iránt, és az ott dolgozó hölgy arról tájékoztatott bennünket, hogy sokan keresik és szívesen olvasnák az írónő könyveit – ha nem lennének tisztában politikai szerepével – merthogy jól ír, csak kár, hogy másmilyen babérokra (is) tör.

(Balk Magazin, 2023. július 10.)

Virággal kedveskednek Lovas Ildikónak, akit a Vajdaságban csak „nagyasszonynak” neveznek magánéleti és politikai kapcsolatai miatt (Forrás: Magyar Narancs, Fórum Kiadó Facebook-oldala)

Megjelenés előtt letiltott könyvek: így működik a kultúra támogatása ma a Vajdaságban

A vajdasági magyar könyvkiadás helyzetéről közöl elemzést a Magyar Narancs.

*

Megjelenés előtt letiltott könyvek: így működik a kultúra támogatása ma a Vajdaságban

A helyi magyar egypárt szerint már tavaly kiderült, hogy a Magyarországra áttelepült pesszimista írók tehetők felelőssé az óvodások alacsony száma miatt (is) a Vajdaságban. Az idén a hatalmi retorikát tettek követték: sorra tiltották le a megjelenés előtt álló könyveket. Vajon kinek lehet ez jó?

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. május 25-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.

Visszavárjuk!

A szerk.

„A mostani elsősök 2015-ben születtek, és ne felejtsük el, ez volt az az év, amikor a Vajdaságban az a közhangulat uralkodott, amelyik arra hegyezett ki minden mondatot és minden közszereplésbeli megnyilvánulást, hogy ez a föld nem élhető és innen el kell menni, és hogy aki valamire való, az nem itt fogja megalapozni a saját és a gyerekei jövőjét. Mondták ezt azok, akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen, valamint azok, akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embe­reket.” Egy szerbiai magyar falu, Szaján tavaly szeptemberi óvodai ünnepségén mondta ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a tartományi parlament elnöke.
Aztán 2023 elején tett lett a gondolatból, s aggasztó hírek érkeztek a magyar kisebbség leg­jelentősebb (és majdhogynem egyetlen) könyvkiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet háza tájáról. Hatalmi erővel átírt kiadói programról, letiltott könyvekről, a régióból elszármazottakat diszkrimináló új irányvonalról szólt a fáma. A keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámban az a legszomorúbb, hogy a többségi szerb társadalomnak ehhez semmi köze. Magyar belügy ez.

Kontrollmánia

Az elmúlt évek politikai és kulturális értelemben is a pluralitás teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének harminc­öt tagjából harmincöten a VMSZ soraiból kerültek ki, a korábban a pártból kiváló elégedetlenek által létrehozott ellenzéki erő, a Magyar Mozgalom pedig egyszerűen felfüggesztette működését. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt jóváhagyásával képes csupán működni. A párt pedig nem meglepő módon budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbb időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jeleznek egyértelműen. A Vajdaság orbanizálódásáról korábban részletesen beszámoltunk (lásd: Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek, Magyar Narancs, 2020. május 6.), az akkor már javában dübörgő VMSZ-buldózer mára mindent letarolt.
A vajdasági magyar szellemi élet tere a közelmúlt számos megrázkódtatása miatt, illetve az általában is alacsony életszínvonal és magas kilátástalanság okán radikálisan leszűkült. A népességfogyással együtt a kulturális értékek fogyasztóinak jelentős része is eltűnt a térképről. A Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk előtt még több mint 400 ezres magyarság száma az egészen friss adatok szerint kevesebb, mint a felére esett vissza, egyes becslések pedig a valós számot még a nyilvánosságra hozott (184 442 fő) adathoz képest is alacsonyabbra, 130–150 ezerre teszik. Ez gyakorlatilag egy közepes város népessége.
A Forum Könyvkiadó Intézet társalapítója az MNT, a kiadó öttagú igazgatóbizottságába az elnökön túl (aki jelenleg Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, természetesen VMSZ-tag, a pártlaposított Magyar Szó egykori jogásza, jelenleg megbízott igazgatója) két tagot az MNT delegál, ami, mint hogy csupán VMSZ-es tagjai vannak, azt jelenti, hogy a Vajdaság meghatározó irodalmi kiadójának az igazgatóbizottsága fölött is közvetlen a pártkontroll. Persze működhetnének, mint ahogy működtek is a Forumtól független kiadók is a városnyi kulturális térben, a többi közt a Zentán alapított zEtna sokáig be is töltött egy efféle szerepet, ám az utóbbi években azt láttuk, hogy az ugyancsak az MNT-ből kontrollált kulturális támogatási pályázatokon – hogy, hogy nem – rendre nulla dinárt ítélt meg nekik az adott zsűri.
A Forum működését úgy kell elképzelni, hogy a kiadó igazgatója (jelenleg az immár harmadik négyéves ciklusában járó Virág Gábor) beadja az éves kiadói tervet az igazgatóbizottságnak, ők jóváhagyják (mármint elvileg), és továbbítják az MNT kulturális bizottságához véleményezésre; aztán az MNT végrehajtó bizottsága dönt a program tulajdonképpeni finanszírozásáról. Forrásaink szerint sokáig formális volt az igazgatóbizottság befolyása, tehát szabad mozgástere volt a Forum igazgatójának. Virág Gábor pedig élt is a lehetőséggel, s nem csupán új életet lehelt (egyebek mellett a fiatal generáció kiemelkedő szerzőinek kiadásán keresztül) az újvidéki intézménybe, de az ő ötletére bevezetett kettős (mindig egy anyaországi kiadóval közös) kiadásokon keresztül ki is tudta mozdítani a periferikus állapotból a kiadványokat azzal, hogy Budapesten is hozzáférhetővé tette azokat. Virág Gábor teljesítményét, szakértelmét vagy jó szándékát egyetlen forrásunk sem kérdőjelezte meg, ugyanakkor szinte egyhangúan nyomatékosították, hogy a kiadóvezetői mozgástér gyakorlatilag azonnal felszámolható. Az év elején ez meg is történt.

Nemkívánatos elemek

A 2023-as kiadói tervből az igazgatóbizottság tudomásunk szerint öt címet egyszerűen töröltetett az igazgatóval: Bozsik Péter és Terék Anna verseskötetét, Balázs Attila prózai munkáját, Ladányi István irodalomtörténeti tanulmányát és Darida Veronika művészettörténeti monográfiáját kihúzták a támogatandó címek listájáról. A döntés előjelek nélkül érkezett,

Ladányi és Terék könyve már betördelve, nyomdakész állapotban volt, mire kiderült, hogy nem jelenhetnek meg.

Az általunk megkeresett szerzők egyike sem kapott hivatalos indoklást, így csupán másodlagos értesülésekből következtethettek az okokra. Ladányi István, a Veszprémi Egyetem oktatója, akinek Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai c. munkáját tiltották le, értetlenül áll a döntés előtt, mint mondja, a Gondolat Kiadóval közösen előkészített könyv megjelenése azért is lett volna célszerű a Forummal együtt, mert a téma a vajdasági kultúra részét képezi. Azzal, hogy csupán Budapesten jelenik meg, gyakorlatilag garantált, hogy beszerezhetetlen lesz a Vajdaságban. A két ország között ugyanis nem megoldott a könyvek gördülékeny forgalmazása, a magas vámok, és ezzel együtt a szűk olvasótábor miatti csekély bevétel kettőse gyakorlatilag ellehetetleníti az ilyen kiadványok eljutását a határ egyik oldaláról a másikra. Részben emiatt találta ki Virág Gábor a kettős kiadás rendszerét, vagyis azt, hogy az adott mű egy időben jelenjen meg Szerbiában és Magyarországon is. Szerettük volna megszólaltatni a Forum igazgatóját, de nem kívánt nyilatkozni – ahogy egy forrásunk megjegyezte, alighanem azért, mert meg van tiltva neki.
A másik négy szóban forgó könyv ugyancsak kettős kiadású lett volna, Bozsik Péter, Terék Anna és Balázs Attila munkái a Kalligrammal együttműködve készültek. A két kiadó, az újvidéki Forum és az egykor pozsonyi, ma már budapesti Kalligram jó ideje sikeresen kooperál. Amikor megkérdeztük Mészáros Sándort a letiltásról, ő is értetlenségének adott hangot, valamint hozzátette, hogy mivel ezzel párhuzamosan a magyar támogatások is akadoznak, a szóban forgó kötetek egyelőre biztosan nem jelenhetnek meg Budapesten sem.
A letiltott szerzők közül Terék, Bozsik, Ladányi és Balázs Attila is a Vajdaságból származik, erős kapcsolatokat ápolnak szülőföldjükkel, ez irodalmi műveiknek is az egyik legfontosabb vonulata – ám mind Magyarországon élnek. (Darida Veronika ugyan nem vajdasági, de monográfiájának témája, a fiatalon elhunyt zentai festő, Bíró Miklós művészete mégis kötődik a régióhoz.) Alighanem ez lehetett a baj – az egyik baj –, mint ahogy korábban már Orcsik Roland esetében is, akinek szintén a Forum–Kalligram együttműködésben jelent meg számos kötete, de most előre jelezték neki, hogy felesleges is beadnia leg­újabb regényét, biztosan nem fogja támogatni a bizottság. Orcsik azután vált persona non gratává szülőföldjén, hogy tavaly lapunknak nyilatkozva kritizálta a helyben kialakult kulturális viszonyok feudalizmusát (lásd: „Ha nem is boldogan”, Magyar Narancs, 2022. február 2.). Pásztor István tehát nem blöffölt hírhedt óvodai beszédében, bár afelől maradtak kétségeink, hogy az említett könyvek ellehetetlenítése rögtön meg fogja-e emelni a vajdasági óvodások számát.

Tudjukki, a nagyasszony, szürke eminenciás

A könyvek és szerzőik letiltása mögött legtöbb forrásunk egyéb okokat is sejt (lásd Az írószövetségi affér című keretes írásunkat). A vajdasági kulturális élet régóta meghatározó szereplője Lovas Ildikó, aki különböző funkcióin keresztül, illetve magánéleti pozíciójából kifolyólag egyedülálló befolyással bír a magyar kisebbség kulturális viszonyaira. Már az is jellemző, hogy ha az ő szerepe szóba kerül (mindig szóba kerül), a legtöbb megszólaló nem meri névvel vállalni a véleményét, alátámasztani az értesüléseit, mondván, nem csupán magukat, de családtagjaikat, munkatársaikat hoznák véleményükkel nehéz helyzetbe. A könyveit korábban éppen a Kalligramnál (jelenleg a Forumnál) megjelentető írónő minden adatközlőnk szerint élet és halál ura a vajdasági kultúrában, de ennek kevés formális nyoma látszik. Korábban ugyan valóban betöltött olyan pozíciót (az MNT művelődési tanácsosa volt 2010 és 2015 között), ahonnan közvetlenül megkísérelte az alá tartozó terület irányítását, de ennek kínos bukás lett a vége (lásd Népszínmű című keretes írásunkat). Azóta körültekintőbben jár el, bár számos pozíciót betölt hivatalosan is (az MNT kulturális bizottságának elnöke, a VMSZ elnökségének tagja, a VM4K nevű szabadkai kulturális intézet koordinátora), nem hivatalos, szürke eminenciás jellegű működése sokkal meghatározóbb. Többen is arról számoltak be, hogy

Lovas telefonon intézi az igazán kényes ügyeket, úgy jóval nehezebb a beavatkozásait tetten érni.

Bozsik Péter keserűen jegyzi meg, hogy ez afféle hagyomány a Vajdaságban, a „nagyasszony”, ahogy Lovast nevezi, csak visszatért a jól bevált recepthez, és – mint hajdan Major Nándor, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egykori titkára, akinek a nevéhez az Új Symposion betiltása fűződik – inkább személyesen odaszól, ha akar valamit. Bozsik szerint annál is nyomasztóbb ez az egész, mert valaha kifejezetten baráti viszonyban voltak, a NATO-bombázások idején például egy ideig a saját lakásában ő adott szállást Lovasnak.
Az év elején több nyílt levelet is közzétevő Losoncz Márk filozófus egyik nagy feltűnést keltő írásában „Tudjukki”-ként aposztrofálta Lovast. A belgrádi egyetem oktatója ebben az írásában így fogalmazott: „A Tudjukki dühös a cikkeim miatt. (…) a Tudjukki behozatali terméke a »demeterszilárdos« Előretolt Helyőrség. Még a Tanyaszínházba is sikerült belerúgni! Sajnos az van, hogy bármire telepedik rá a VMSZ vezetősége a Tudjukki vezérletével, mint például a Kanizsai Írótábor vagy az észak-bácskai borbálozás, semmi kreativitást nem tud mutatni, legfeljebb élősködik a már meglévőn, vagy igyekszik elszipkázni az embereket – vagy még inkább: lezülleszti, ami létezik.” Egy ugyancsak az Autonomija.info-n megjelent másik nyílt levelében pedig ezt írja Losoncz: „A vajdasági magyar közösség sorsa egy kicsiny, de túlontúl nagy hatalommal bíró család belterjes beszélgetései során dől el, ahelyett, hogy a közviták, a transzparens, érvelő és dialogikus beszélgetések lennének mérvadóak. Ez toxikus hatással van a közösségi létünkre, és gyógyírt kellene találni rá.” A Vajdaságban egyeduralkodó VMSZ elnöke Pásztor István, az alelnöke a fia, Pásztor Bálint, Lovas Ildikó pedig Pásztor István élettársa.
A Forum januári 26-i igazgatóbizottsági ülésének jegyzőkönyve az egyetlen bizonyítékértékű dokumentum, amelyben szó esik a kiadói listáról levett kötetekről. A jegyzőkönyvben az olvasható: „Sági Varga Kinga megkérdezte, hogy mi a helyzet Ladányi István kéziratának kiadásával? Tudta szerint a kézirat korrektúra előtt áll, viszont nem szerepel a kiadásra javasolt címszavak között. Virág Gábor elmondta, hogy a szóban forgó kézirat nem nyerte meg az alapítók támogatását, így nem kerül kiadásra.” Sági Varga Kinga maga is tagja az igazgatóbizottságnak, márpedig, ha Ladányi könyvének kihúzása e testület döntése lett volna, nyilván nem kérdezett volna rá. Az igazgató válasza, mely szerint „nem nyerte meg az alapítók támogatását”, nem vonatkozhat másra, mint az MNT-re, hiszen az a Forum társalapítója, az MNT kulturális bizottságának elnöke pedig Lovas Ildikó.
Hogy a jegyzőkönyv szerint is korrektúra előtt álló kézirat kiadása letiltható volt úgy, hogy erről az igazgatóbizottság tagjai sem tudtak (a jegyzőkönyv szerint még Lovas végrehajtó emberének tartott Erdődi Edvina bizottsági elnök sem szólt közbe), megint csak a telefonos megoldást valószínűsíti. Hasonlóképp ahhoz az értesülésünkhöz, hogy a kihúzott kötetek helyére úgy próbáltak új címeket beszerezni, hogy a Lovas szerkesztette vajdasági Előretolt Helyőrség – helyi irodalmár forrásaink szerint erősen harmadvonalbeli – szerzőit hívogatták végig, hogy akinek van kész kézirata, adja be.
Az üggyel kapcsolatban feltettük kérdéseinket Lovas Ildikónak is, bár e-mailen és telefonon is többször beszéltünk, érdemi választ nem kaptunk. Állítása szerint nem tudott a címek kihúzásáról, és a kiadó igazgatójához, illetve az MNT végrehajtó bizottságához akart továbbirányítani. Érdeklődésünkre, hogy miként lehetséges az, hogy az MNT kulturális bizottságának elnökeként nem látta az alá tartozó kiadó (szerzőként a saját kiadója) éves tervét, s hogy ez mennyire valószerűtlen, annyit válaszolt, megérti, hogy valószerűtlennek tartjuk, ám „ez a téma komolyabb annál, semmint hogy feltételezések alapján vonjunk le következtetéseket”. Kérésünkre, hogy kommentálja a VMSZ-elnök írókat illető vádját, nem reagált, mint ahogy arra sem, hogy szerzőként mondja el, mit gondol arról, hogy közeli pályatársai kötetei váltak elérhetetlenné a Vajdaságban. Arra a felvetésünkre, hogy a radikális népességfogyás árnyékában nem tűnik-e kifejezetten öngyilkos taktikának az elvándorolt (a háború idején elmenekült), de a régióért felelősséget érző értelmiségi-művész réteg kirekesztése, a következő választ kaptuk: „Mindenkit, aki a határon túli, kisebbségben létező magyar irodalommal, kultúrával foglalkozik, érdekli, izgatja az a kérdés, hogy mennyiben kell és lehet párbeszédben, együttműködésben élni a többségi kultúrával, hogy ne asszimilálódjunk, ugyanakkor ne is történjen meg olyan bezárkózás, ami akaratlanul is provincializálódáshoz vezet. De ugyanez vonatkozik a magyarországi kulturális szereplőkkel való együttműködésre is, azzal, hogy magyar–magyar vonatkozásban nem az asszimilálódás veszélye fenyeget, hanem az, hogy elveszhet a belső kezdeményezőkészség, szimplán fogyasztókká válunk.”
Ezek szerint „a belső kezdeményezőkészség” fokozásának a legjobb módja a nyomdakész könyvek félredobása, hozzáférhetetlenné tétele.

Az írószövetségi affér
Vajdasági forrásaink a könyvletiltások mögött egy különös közjátékot is rendre felemlegettek. Az történt ugyanis, hogy a Magyar Írószövetség 2022. október 7-i választmányi ülésén, ahol a megjelent tagok az új jelentkezők felvételi kérelmeiről szavaztak, a József Attila-díjas (és egyébként a Szépírók Társaságában még kultúrpolitikusi fordulata előttről tagságot szerzett) Lovas Ildikót nem választották be a szervezetbe. Írószövetségi forrásaink kétféle magyarázatot említettek, eszerint Lovas pályázata túl későn érkezett be, és a jelenlévők közül többen jelezték, így nem hajlandók támogatni a felvételét, másfelől elhangzottak bizonyos erkölcsi aggályok is – az ülés jegyzőkönyvét sem hozták nyilvánosságra egyelőre. Több forrásunk is ehhez a kudarchoz köti a fordulatot, amely után az anyaországba áttelepült vajdasági szerzők egymás után kerültek le a Forum Kiadó támogatási listájáról – akár tagjai az Írószövetségnek, akár nem.

Népszínmű
Az íróból kultúrpolitikussá avanzsáló Lovas Ildikó alighanem legtanulságosabb bukása a Szabadkai Népszínház esete volt. Az akkor az MNT művelődési tanácsosaként a kulturális területet közvetlenül irányító Lovas a szakmai (és alighanem a párton belüli) ellenkezések dacára is kinevezte a műkedvelő Andrási Attilát a társulat élére. (Andrásiról külön is értekeztünk, lásd: A közbátor, Magyar Narancs, 2018. szeptember 13.) A direktor hatalmas buktája azután Lovast is magával rántotta: egy kiabálós-könnyes ülés végén, 2015 tavaszán minden pozíciójáról kénytelen volt lemondani – élettársa és pártelnöke, Pásztor István felszólítására. A VMSZ szakadását ez sem tudta megállítani, igaz ugyan, hogy az idő végül is a Pásztor-klikket igazolta. 2015 egyébként mozgalmas éve volt Lovasnak, ősszel az egyik könyvéről szóló ledorongoló kritika megjelenése miatt kirúgatta az akkor már tizenkét éve a Magyar Szó Kilátó rovatát vezető Kontra Ferencet. A Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerző megkeresésünkre azt válaszolta: „Lovas Ildikót nem tartom arra érdemesnek, hogy foglalkozzam vele”, kultúrpolitikai ténykedéséről megjegyezte: „Aki teheti, tartsa távol magát ettől a népszínműtől.” Kontra ugyanakkor beszámolt róla, hogy konfliktusuk óta feketelistára került: „A Vajdaságban nekem már nem lehet egy könyvbemutatóm, nem írják le a nevem, nem hívnak a tévébe.”
De nem ez volt az utolsó meghökkentő eset Lovas működésében: 2017-ben egy publicisztikában a kumoroveci pártiskolával mosta össze a CEU-t, hozzátéve, „tudjuk jól”, hogy az intézménynek „nem lesz semmi baja” (de lett). Később azzal haragította magára a vajdasági írókat, hogy a saját lapjuk, a Híd kiemelt támogatása helyett importálta és unokahúgával együtt szerkeszteni kezdte a Demeter Szilárd-féle Előretolt Helyőrséget. Állítólag komoly szerepe volt a Tanyaszínház turnéjának nagy port kavaró betiltásában is 2021-ben, míg ugyanabban az évben azzal keltett feltűnést, hogy a kicsivel korábban váratlanul menesztett Híd-díj bizottság (tagjai közt volt a most letiltott Ladányi István is) helyére összehívott új grémiumtól rögtön ő maga kapta meg elsőre az az évi elismerést. A közelmúltból említhető még, hogy a Kanizsai Írótábor előkészítő bizottságában megpróbálta megakadályozni, hogy megemlékezést tartsanak a fiatalon elhunyt tehetséges íróról, Patócs Lászlóról, mondván, a szerző „nem méltó az Írótábor szellemiségéhez”.

Krusovszky Dénes

(Magyar Narancs, 2023. június 20.) 

Lovas, csokor, Virág
Fotó: Forum Kiadó Facebook-oldala

Egy kis történelem

Ferbert-Vadász Ágnes hozzászólt tesz közzé a Csömör, én így szeretlek! nevű Facebook-csoportban a Magyar Narancs korábbi cékkére reflektálva.

*

Egy kis történelem

A 2014-es országgyűlési választások előtt a választókerületek határainak átszabása révén Csömör a Pest megyei 6. számú választókerületből átkerült az 5. számú választókerülethez, Dunakeszi körzettel, ahol Dr. Tuzson Bence szerzett parlamenti mandátumot. Korábban a csömöri Fidesz igen szoros kapcsolatot ápolt Vécsey László szadai polgármesterrel és egyben a 6. sz. választókerület országgyűlési képviselőjével: Mavrák Krisztina volt Vécsey titkárnője és kampányfőnöke, Baczkó Norbi feladata pedig saját bevallása szerint (erről a Facebookon írt) az volt, hogy a választókerület képviselője (vagyis Vécsey László) és a választópolgárok között közvetítsen.
2014-ben a Helyi Választási Bizottság nyilvános ülésén tűnt fel az az érdekesség, hogy mind a Szeretlek Csömör által a bizottságba delegált tagnak, Mavrák Hedvignek (a már említett Mavrák Krisztina leányának), mind Baczkó Norbert képviselő-jelöltnek ugyanaz a szadai állandó lakcíme van. Némi kutakodás után kiderült, hogy az állandó lakcímként feltüntetett Szada, Vasút köz 1. egy bizonyos SUBA-FA Kft. székhelye volt. Ennek a Kft-nek az egyik tulajdonosa pedig nem más volt, mint Petneházy Balázs, szadai fideszes polgármesterjelölt (Vécsey László akkor már összeférhetetlenség miatt nem lehet egyszerre országgyűlési képviselő és polgármester is egyszerre).

(Csömör, én így szeretlek!, 2022. szeptember 17.)

Egyszer volt Budán szavazatvásár

Székely Tibor egy mémnek szánt képet tesz közzé a Csömör, én így szeretlek! nevű Facebook-csoportban a Magyar Narancs aznap megjelent cikkére reflektálva.

*

Egyszer volt Budán szavazatvásár

Korábban volt már egy „furcsa” lakcíme a budavári időközire átjelentkezett Fidelitas-alelnöknek

A Magyar Naranvcs online kiadása közli Béres Máté cikkét.

*

Korábban volt már egy „furcsa” lakcíme a budavári időközire átjelentkezett Fidelitas-alelnöknek

Baczkó Norbert 2014-ben indult az önkormányzati választáson Csömörön, az indulók közül egyedüliként egy szadai lakcímre volt bejelentve. Kérdés, azért váltott-e lakcímet, hogy az az évi országgyűlési választáson másik választókerületben voksolhasson-e. 

Pénteken írta meg a 24.hu, hogy az I. kerületi időközi választást megelőző napokban gyanúsan sokan jelentkeztek be egy Ostrom utcai magánklinika címére lakóként. Az időközit a Fidesz jelöltje, Fazekas Csilla nyerte meg 60 szavazattal, viszont a Momentum (a párt jelöltje lett a második) a helyi választási bizottsághoz fordult, mert szerintük jogsértés történt.

A portál ugyanis részben az ellenzéki párt információi alapján azonosította Baczkó Norbert Fidelitas-alelnököt és ismerőseit, akik egyaránt a választást megelőző hetekben „költöztek be” az egészségközpont ingatlanjaiba, és így akár szavazhattak is. A Fidesz ifjúsági szervezetének alelnöke például hat nappal a választás előtt létesített budavári lakcímet, miközben előtte több mint tíz éven át Csömörön politizált.

A hír kapcsán a Narancs.hu úgy értesült, nem ez az első furcsa lakcíme Baczkónak. Ahogyan azt a 24.hu is megjegyzi, 2010-ben a Fidesz-KDNP, 2014-ben pedig a Szeretlek Csömör (Demokrata Kör Egyesület Csömörért) nevű fideszes álcivil szervezet színeiben próbált meg bekerülni a helyi képviselő-testületbe, és évekig a helyi Fidesz elnöke volt.

Ugyanakkor a 2014-es önkormányzati választáson egyedüli jelöltként nem csömöri, hanem szadai lakcímre volt bejelentve, amit értesüléseink szerint sokan furcsáltak.

Az akkori jelöltek és bejelentett címeik listája itt olvasható, de ezt a helyi választási bizottság jelöltként való nyilvántartásba vételi határozata is bizonyítja. 

Baczkó Norbert korábbi szadai lakcíme

Fotó: Csömör Nagyközség Helyi Választási Bizottság

Megnéztük az említett ingatlan (kivett udvar, lakóház) tulajdoni lapját. E szerint 1985 óta két magánszemély a tulajdonosa, Baczkó neve viszont nem olvasható a dokumentumon.

A bejelentett lakcím azért is érdekes, mert miután a 2014-es parlamenti választásra átrajzolták a választókerületek határait, Csömör a gödöllői körzetből átkerült a Dunakeszi központúba, Szada viszont a gödöllőiben van. Magyarán nem abban a választókerületben volt Baczkó bejelentett lakcíme, mint ahol indult önkormányzati képviselő-jelöltként, és nem is szavazhatott Csömörön, csak Szadán.

E logika mentén viszont felmerül, azért jelentkezhetett be a szadai lakcímre, hogy ne a Pest megye 5-ös (Dunakeszi), hanem a 6-os számú választókerületében (Gödöllő) adja le a voksát az őszi önkormányzati választást megelőző 2014-es tavaszi országgyűlési választáson. Ugyanis 2007 óta a Fidesz gödöllői választókerületének elnöke a körzet országgyűlési képviselője, Vécsey László, ezért 2014-ig bezárólag Baczkóval együtt dolgoztak a választókerületi pártszervezetben, a 2010-es csömöri indulása is függhetett tőle. Vécsey 1998 és 2014 között Szada polgármestere volt, 2010 óta pedig országgyűlési képviselő.

Próbáltuk telefonon elérni Baczkó Norbertet, de sms-ben annyit írt, szabadságon van. Megkérdeztük tőle, hogy egy rövid telefonbeszélgetés erejéig feltarthatnánk-e, amire azt írta: a szabadsága után.

(Magyar Narancs, 2022. szeptember 16.)

Címlapképünkön: G. Fodor Gábor politológus (b) és Baczkó Norbert (j). Forrás: Fidelitas Facebook

A Gödtől elvett iparűzési adóból járatják csúcsra Rétvári Bence és Tuzson Bence kampányát

A Telex.hu közli Weiler Vilmos írását.

*

A Gödtől elvett iparűzési adóból járatják csúcsra Rétvári Bence és Tuzson Bence kampányát

A gödi Samsung-gyár várostól elvett iparűzési adójából és az Emmitől is kapnak állami támogatást azok az alapítványok, amelyek közvetve vagy közvetlen olyan online újságokat üzemeltetnek és finanszíroznak, amik Rétvári Bence és Tuzson Bence választókerületében ezerrel nyomják az államtitkárok kampányát.

19 millió forintot kapott a gödi Samsung einstandolt iparűzési adójából tavaly a frissen alapított Dunakanyar Média Alapítvány, ami a Dunakanyar híreiről beszámolni hivatott 0627.hu-t üzemelteti. Az alapítvány célja hivatalosan „a Dunakanyarban élők támogatása, közösségeik megerősítése, ismeretterjesztés és hiteles tájékoztatás”. A valóságban azonban elég hosszú ideje kizárólag a kormánypártok narratíváját terjeszti a portál a Vác és Szob környékét lefedő térségben.

„Sajtó” az Samsung adójából

A több mint tízezer Facebook-követővel és két helyi aloldallal is futó 0627 az idei választási kampányban kapcsolt magasabb sebességre. Politikai híreik sarazzák az ellenzék helyi jelöltjét, Inotay Gergelyt, és dicsérik ugyanilyen lendülettel a térség kormánypárti parlamenti képviselőjét, Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, aki a térség országgyűlési képviselője is. A lap munkásságát olyan címek jellemzik, mint hogy „Inotay veszélyes: kevesebb munkahelyet hozna létre helyben.”
Ahogy arról már tavaly a Magyar Narancs nyomán a Telex is beszámolt, a Dunakanyar Média Alapítványt 2021-ben alapították, időben közel egy olyan pályázat kiírásához, aminek részeként Göd környéki településeken lehetett közpénzt nyerni civil és egyházi szervezeteknek. Az akkor a Samsung-gyár iparűzési adójából kiosztott 419 millió forintból kapott első körben 19 millió forintot a Dunakanyar Média Alapítvány, amiből egy néhány fős szerkesztőség könnyen megélhet.

2020-ban az ellenzéki vezetésű Göd iparterületét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány, amivel a helyi Samsung gyár iparűzési adója már nem a településnek, hanem a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzatnak jár. A megye vezetése akkor arról döntött, hogy az adónak csak egy részét fogja Gödre fordítani, másik részét a környező településekre költi. Ebből az adóból osztottak aztán ki 419 millió forintot civil és egyházi szervezeteknek, amelyek egy részét épp akkor hozták létre, és közülük több is a Fideszhez köthető.

A 0627.hu esetében tehát a módszer világos. A kormány elvonta a Samsung által fizetett iparűzési adót az ellenzéki vezetésű Gödtől, a pénzt aztán a megye osztotta vissza civil szervezeteknek. A pályázat kiírásakor több civil szervezet is létrejött, amelyek úgy nyertek milliókat, hogy semmilyen korábbi civil tevékenységük nem volt.
A szálak pedig itt elvezetnek egy másik hasonló szervezethez. A Dunakanyar Média Alapítvány kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, a Fidesz egy korábbi önkormányzati képviselőjelöltje. Szilágyi nagymarosi lakcímére pedig van jegyezve egy olyan cég is, ami szintén egy kormánypárti online újságot működtet Vácon, egy olyan propagandalapot, amely most nyíltan be is szállt Rétvári választási kampányába.

Magyarország legnyereségesebb lapkiadója

A valaha szebb napokat látott vaconline.hu-t 2019 végén szerezte meg a HelloDunakanyar Kft., és nem kellett sok, hogy az a frissen megválasztott ellenzéki városvezetés legfőbb helyi kritikusává váljon. A portál tevékenységét ma már főleg az teszi ki, hogy egy Rétvári Bence arcával reklámozott „kultúrpikniket” promotál, illetve hogy néha napi több cikkben is beszámol Inotay Gergely jelenlegi alpolgármester, illetve ellenzéki parlamenti képviselőjelölt alkalmatlanságáról, illetve a „váci és országos nácikkal” való kapcsolatairól.
De ha az online kampány nem lenne elég, a Vác Online a választások előtt a Fidesz és a kormány üzeneteit visszhangzó szórólapokat is terjeszteni kezdett felelős kiadóként a választókerületben. A Márki-Zay mellé HÁBORÚ, Orbán Viktor mellé pedig BÉKE feliratot szerkesztő szórólapban leginkább éppen az az érdekes, hogy a Vác Online-t egy elvileg nyereségre törekvő magáncég, a HelloDunakanyar Kft. adja ki.
A Hellodunakanyar Kft.-t 2019 augusztusában alapították 3 millió forint jegyzett tőkével. A cég azt az évet 13,7 millió adózás előtti eredménnyel zárta, 2020-ban 10 millió forintos adózás előtti eredményt értek el, így

2019-ben 65 százalékos, 2020-ban pedig csaknem 54 százalékos bruttó nyereséget könyvelhetett el a vállalkozás.

A cég tulajdonosa Zámbó Emese Adrienn volt sződligeti Fidesz-elnök. Ő egy 2018-as hírben a Rétvári-féle Emmihez tartozó Emberi Erőforrások Támogatáskezelő kommunikációs vezetőjeként szerepel, és volt a Fidesz képviselőjelöltje is. Zámbó egyébként még 2011-ben kezdett el parlamenti titkárként dolgozni az akkori fideszes parlamenti képviselő oldalán, később Harrach Péter idején is aktív volt a választókerületben, majd 2018 után kezdett el a választókerületet „megöröklő” Rétvári Bencével együtt dolgozni.
2019-ben alapította a már említett, Szilágyi Erzsébet nagymarosi lakcímére bejegyzett HelloDunakanyar Kft.-t, ami kiadja a vaconline.hu-t. Bár a portál impresszumából nem derül ki, hogy hány munkatárssal dolgoznak, az írások alatt több név is szerepel, és cikkek számából is feltételezhető, hogy egy szerkesztő mellett több újságíró is a csapat tagja. Felmerül tehát a kérdés, hogy az évente néhány millió forintos fenntartási költséggel mindenképpen működő, reklámokat nem igen megjelentető portál fenntartása miért éri meg az elvileg profitorientált magáncégként működő HelloDunakanyar Kft.-nek.
Itt jön a képbe a cég másik tevékenysége, a rendezvényszervezés. Magáncégként ugyanis a HelloDunakanyar ugyan nem köteles beszámolni, honnan vannak a bevételei, de a Telex.hu egyik olvasója közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy számos rendezvényt szervezek a szintén Rétvári Bencéhez köthető Dunakanyari Védegylet Alapítványnak.
Így például megalakulása után két hónappal 2019 októberében a HelloDunakanyar Kft.-t bízta meg az alapítvány a Rétvári Bence állandó szereplésével zajló, úgynevezett Váci Polgári Est szervezésével, amit a nyarat leszámítva azóta minden hónapban megrendeztek. A cég 2019 decemberében aztán 5 millió forintért vállalta el az alapítvány évzáró estjének megszervezését is, azóta pedig szintén rendszeresen. többmilliós tételben kap megrendeléseket, mindig ugyanattól a szervezettől.
A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben jegyeztették be, egy évre rá pedig már 8 millió forint állami támogatást kapott attól az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ahol a térség országgyűlési képviselője, és az alapítvány rendezvényeinek állandó vendége, Rétvári Bence államtitkárként dolgozik. 2019-ben ezt újabb 5 millió forint követte az Emmitől, megfejelve további 15 millió forinttal a Bethlen Gábor Alapból, több más állami forrás mellett.
2020-ban aztán az alapítvány támogatói közé már a Miniszterelnökség is felsorakozott 15 millió forinttal, hivatalosan az Ipoly Feszt elnevezésű rendezvényt finanszírozva. Na, és ki volt az Ipoly Feszt fesztiváligazgatója? Zámbó Emese, a HelloDunakanyar Kft. tulajdonosa, aki 2018 óta Rétvári számos rendezvényének szervezőként jelent meg. Korábban Rétvári Facebook-oldalán számos, Zámbó Emesével közös kép szerepelt, azóta ezeket eltávolították.
Az állami támogatásokból működő Dunakanyari Védegylet Alapítvány tehát a választókerületekben rendezvényeket szervez, amelyek mindegyikén Rétvári Bence a házigazda vagy a fővédnök, egyes eseményeknek pedig még a reklámplakátjain is ő szerepel. A rendezvények lebonyolításával aztán a HelloDunakanyar Kft.-t bízzák meg, amely 50-60 százalékos bruttó nyereséget termel. A cég pedig aztán ebből a pénzből egyrészt üzemelteti a klasszikus propagandaoldalként működő vaconline.hu-t, másrészt a választások előtt a Fidesz üzeneteire hajazó szórólapokat terjeszt a választókerületben.

Két szervezeten keresztül tehát a pénz szórólapok formájában eljut Rétvári közpénzből működő, sőt, államigazgatási szintű munkahelyéről, az Emmiből, egészen Rétvári választókerületébe, a postaládákba, a Fidesz-KDNP helyi kampányát segítve.

Minderről, illetve a módszer esetleges törvényi, illetve erkölcsi akadályairól, továbbá az összeférhetetlenségről igyekeztünk megkérdezni az érintett feleket is, ám cikkünk megjelenéséig sem Rétvári Bence, sem pedig az érintett lapok – és tulajdonosuk – nem adott választ.

Máshol is működik a módszer

Nem Vác ugyanakkor az egyetlen, ahol a gödi Samsung-gyár elvont iparűzési adójából működik az ellenzéki városvezetést, vagy éppen a helyi ellenzéki jelöltet gyalázó portál. A Gödtől elvont pénzekből ugyanis a pályázat kiírásához időben szintén közel megalakult Dunakeszi Kistérségért Egyesület is kapott legalább 14 millió forintot, amiből egyebek mellett működtethetik a Dunakeszi környékének szánt tersegitenyek.hu-t. A Térségi Tények stílusa nagyon hasonlít a fentebb említett két újságéra, a lap fókuszában azonban ebben az esetben a gödi polgármester, Balogh Csaba áll.
Megkérdeztük Baloghot, mit gondol arról, hogy éppen a várostól elvett iparűzési adóból működtetnek az egyebek mellett őt lejáratni próbáló portált. A momentumos polgármester bővebben nem kívánta kommentálni a lap tartalmát, arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a különleges gazdasági övezetből elvett adók miatt a város a 2003 óta működő önkormányzati újságot, a Gödi Körképet sem tudja már kiadni. Emellett beruházni sem tudnak, így a város rossz állapotú önkormányzati lakásait sem tudják felújítani és szolgálati lakásként kiadni, ahogy azt pedig korábban tervezték.
De még csak nem is ezek a kivételes példák, amelyek alapján a Gödtől elvett Samsung-adóból segítik a kormánypárti egyéni választókerületi jelöltek kampányát. A Magyar Narancs információi szerint ugyanis a dunakeszi székhelyű Közép-magyarországi Régióért Alapítvány is kapott 16 millió forintot ugyanabból a forrásból. Az alapítvány pedig Csömörön ad ki, állításuk szerint 3500 példányban egy olyan „közéleti magazint”, aminek online felületén egymást érik a szintén Fidesz-KDNP-s színekben induló Tuzson Bencét dicsérő cikkek.
Maga Tuzson sem rest olyan rendezvényeken megjelenni, ahol a választókerületében állami forrásokból szórakoztatják a lakókat. A Magyar Narancs szerint a Természetesen Dunakesziért Egyesület például 13,9 millió forintot kapott Pest Megye Önkormányzatának a gödi iparűzési adóbevételekből jótékonykodó osztása során, így olyan rendezvények szervezésére jutottak közpénz-forráshoz, amelyeknek rendszeres vendége szintén Tuzson. De a Dunakeszi-Alsó Fejlődéséért Kulturális Egyesület közpénzből megtartott ALsCÓ Fesztiválján is a fideszes képviselőjelölt volt a lecsózsűri elnöke.
A Samsung-gyárral, az alapítványokkal és a választási kampányba aktívan beszálló újságokkal kapcsolatban megkerestük Tuzson Bencét is, de kérdéseinkre egyik államtitkártól, így a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetorda kormányzati vezetőjétől sem kaptunk választ.

Weiler Vilmos

(Telex.hu, 2022. március 30.)

Rétvári Bence a Fidesz váci választási nagygyűlésén március 23-án – Fotó: Rétvári Bence / Facebook

A Vác Online ingyenesen terjesztett szórólapja, kísértetiesen a Fidesz-kampányhoz hasonló tartalommal – Fotó: Telex.hu

Rétvári Bence kampányából nem hiányzott a kormányzati támogatás – Fotó: Gulyás Gergely / Facebook

Dunakeszin Tuzson Bence Orbán Viktor jelöltje – Fotó: Tuzson Bence / Facebook

Rajta vannak a hatóságok a csömöri fideszesek zűrös dolgain

A Magyar Narancs közli Béres Máté újabb írását.

*

Rajta vannak a hatóságok a csömöri fideszesek zűrös dolgain

Bánhidi Balázs korábbi csömöri Fidesz-elnököt költségvetési csalás miatt elsőfokon elítélték, egy másik, garázdaság vétségének gyanúja miatt indított, a rendőrség által egyszer már lezárt ügyét az ügyészség újranyitotta. Takó Csaba korábbi önkormányzatiképviselő-jelölt ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt hamarosan vádat emelhetnek.

A Narancs.hu februárban számolt be róla, hogy a Csömöri Fidesz Facebook-oldalának tanúsága szerint már nem Bánhidi Balázs a párt helyi szervezetének elnöke, hanem Majoros Tímea. Korábban több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a Göd városától eltérített Samsung-adóbevételekből finanszírozott, Pest Megye Önkormányzata által kiírt több mint 400 millió forintos pályázaton milyen alapítványok, egyesületek nyertek, és ők hogyan használták fel a támogatásokat. Így találtunk rá a Bánhidi által vezetett Cs. Torna Egyletre, ami 13 millió forintot kapott kisbusz beszerzésére.
Csakhogy Bánhidi Balázs ellen költségvetési csalás gyanúja miatt folyik eljárás. A bíróság elsőfokon két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 20 millió forint pénzünbetésre ítélte. E mellett öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától. A fejleményről a Narancs.hu számolt be elsőként, illetve arról is, hogy az ügyészség súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztést kért rá és vádlott társaira. Cikkünk megjelenése után lett Majoros feltüntetve a helyi pártszervezet Facebook-oldalán elnöknek. 

Egy másik ügyét újranyitották

Bánhidi 2019-ben a Fidesz színeiben indult az önkormányzati választáson, ám vele együtt a párt súlyos kudarcot vallott Csömörön. A polgármester a szavazatok közel 70 százalékának megszerzésével a Csömöri Civil Egyesület jelöltje, Fábri István lett, ráadásul a képviselő-testületbe is csak az egyesület tagjai kerültek be. Bánhidi költségvetési csalásos ügye a választást megelőző hetekben derült ki, ami vélhetően szerepet játszott rossz szereplésében.
Ettől függetlenül Bánhidi nem távolodott el a politikától. Később a Fidesz helyi szervezetének elnöke lett, és egészen a közelmúltig betöltötte ezt a tisztséget. Viszont volt egy másik súlyos ügye is.
Egy birtokunkba jutott, idén januári keltezésű ügyészségi határozat szerint 2020 novemberében egy csömöri bevásárlóközpont parkolójában szóváltás alakult ki közte és egy bizonyos Sz. T. között.

Bánhidi egy korábbi Facebook-bejegyzést kért számon rajta, majd a nála lévő üres bevásárlókocsit nekilökte, majd szájba vágta. Később három-négy ütést mért rá és távozott.

A Gödöllői Rendőrkapitányság egyszer már megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése. Azonban az ügyészség felülvizsgálta a nyomozati iratokat. A vádhatóság álláspontja szerint „az eljárás megszüntetésére anélkül került sor, hogy a nyomozó hatóság foganatosította volna az ügy megítéléséhez szükséges valamennyi nyomozati cselekményt”. Az ügyészség úgy döntött, hogy mivel a tényállás tisztázásához további nyomozásra van szükség, ezért a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi, és elrendeli az eljárás folytatását.
Megkerestük a Pest Megyei Főügyészséget, hogy tájékoztatást kérjünk, de nem osztottak meg részleteket az üggyel kapcsolatban. „Jelenleg is folyamatban van az eljárás” – közölték. Több forrással is beszéltünk, hogy kiderítsük, vajon miért nyitották újra a nyomozást; informátoraink is úgy vélik, a költségvetési csalásos ügyben való elmarasztaló elsőfokú ítéletnek és az ügyészség határozott fellépésének lehet köze hozzá, hogy az ügyet újranyitották. Szintén többen úgy látják, hogy Bánhidit a Fidesz „levette a sakktábláról”, a kampány során például Tuzson Bence jelenlegi körzeti országgyűlési képviselő és jelölt sem pózol már vele. Megkerestük az eset sértettjét is, aki szerint innentől kezdve már „fifty-fifty”, hogy az utóbbi ügyben elmarasztalják-e Bánhidi Balázst.
Kerestük Bánhidit, hogy mi az álláspontja az üggyel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Egy másik fideszes ellen vádat emelhetnek

Nem Bánhidi az egyetlen csömöri fideszes, aki körül fogy a levegő. Még 2019-ben Válé Flórián, a Csömöri Sport- és Szabadidő-szervező Nonprofit Kft. (aminek égisze alatt fut a helyi labdarúgó egyesület, a Csömör KSK) ügyvezetője külföldi tartózkodása során szerzett tudomást a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) arról, hogy a társaság az ő aláírásával ellátott olyan szerződést küldött be a szövetséghez, melyen a helyi Rubeola FC-vel kötött utánpótlás átigazolásokkal kapcsolatos pénzügyi megállapodások szerepeltek – olvasható a Csömöri Hírek akkori cikkében.
A lap cikke szerint a szerződések – melyeken Takó Csaba, a Rubeola FC volt elnöke és a Csömöri Sport Kft. korábbi főállású alkalmazottja aláírása is látható – akkori keltezésűek, amikor az ügyvezető külföldön volt. Magyarán Válé Flórián nem írhatta alá a dokumentumokat, de megállapodás sem született a felek között. Válé álláspontja szerint az aláírását meghamisították, és a kft. bélyegzője is jogtalanul szerepel a dokumentumon. Ezenkívül több mint harminc utánpótlás korú játékosnak a Csömör KSK-ból a Rubeolába való átigazolásáról szóló papírja is hamis. Azokat ugyanis Válé nem írhatta alá és bélyegezhette le.
Válé Flórián hivatalból ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Megkeresésünkre az mondta, az egészet olyan sportszakemberek vitték végre, akik arra esküdtek fel, hogy a sportszerűséget, korrektséget szem előtt tartva nevelik a következő generációkat, miközben a gyerekeket és a szülőket is belekeverték az ügybe. Az átigazolt sportolók nagy része végül a Rubeola FC-nél folytatta a pályafutását, ami miatt a Csömör KSK „szinte lehetetlen helyzetbe került”: nem tudták, hogyan másznak ki ebből. Ugyanis a felnőtt csapat nevezése során vállalni kell, hogy bizonyos számú, különböző korosztályokban induló utánpótlás csapatot is indít az egyesület.

„Egyes korosztályaink szinte lenullázódtak”

– mondta a Narancs.hu-nak Válé. Komoly energiát kellett abba belefektetniük, hogy olyan edzőket hozzanak az egyesületbe, akik megfelelő színvonalú munkát tudnak biztosítani, és három-öt csapatot toborzással kellett felépíteniük a bajnoki rajtra.
Takó Csaba 2019-ben szintén indult az önkormányzati választáson, bár hivatalosan függetlenként, de mégis a Fidesz színeiben. Szintén a Csömöri Hírek számolt be arról a választás évében, hogy a Rubeola FC tulajdonrészt vásárolt egy bizonyos RFUTSAL Sportszervező Kft.-ben, amelynek akkori egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője Bánhidi Balázs volt.
Az V. Kerületi Rendőrkapitányság a napokban egy birtokunkba is eljutott tájékoztatást küldött az érintett feleknek, miszerint a hamis magánokirat felhasználás vétség megalapozott gyanúja miatt Takó ellen indult nyomozást a hatóság befejezte, és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal a Budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségnek elküldte. Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy tájékoztatást kérjünk a nyomozás részleteiről, de a rendőrség ezt elutasította. „A kérdezett bűnügyi ügyszámú ügyben tájékoztatom, hogy az érdemi ügyészségi döntés meghozatala folyamatban van” – írta megkeresésünkre Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a nyomozó hatóságok rajta vannak a csömöri fideszesek ügyein. Bánhidi Balázst az egyik ügyében elsőfokon elmarasztalták és súlyosítást kértek rá, a másik ügyét pedig újranyitották. Takó Csaba ellen pedig a jelek szerint hamarosan vádat emelhet az ügyészség. Felhívtuk Takót, aki azt mondta, nem szeretne nyilatkozni.

Béres Máté

(Magyar Narancs, 2022. március 12.)

Bánhidi Balázs és Takó Csaba (jobbról a második) a 2019-es választási plakáton  (Forrás: Csömöri Fidesz)

Nem volt jó csömöri fideszesnek lenni a héten

A Csömöri Hírek nevű oldal egy hírnek álcázott kampányanyagot tesz közzé.

*

Nem volt jó csömöri fideszesnek lenni a héten

Új vezetője lett a helyi FIDESZ szervezetnek, miután elnöküket elítélték költségvetési csalásért, majd egy garázdasággal kapcsolatos botrányát is újra elővette az ügyészség. Sőt, kiderült: a kormánypárti képviselőjelölt csapat egy másik tagja ellen, egy teljesen más ügyben, szintén vádat emeltek…

Február 13-án vasárnap jelent meg a Magyar Narancs internetes oldalán vezető hírként, hogy a már 2017-ben indított nyomozás utáni bírósági tárgyalást 2021. októberében lezárták, és társai mellett Bánhidi Balázst a bíróság bűnszervezetben elkövetett, többrendbeli költségvetési csalás miatt két év felfüggesztett börtönre ítélte, továbbá 20 millió Ft-os bírságot szabott ki rá és öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Úgy tudjuk, a védelem fellebbezett, ám emellett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 2022 januárjában kezdeményezte, hogy a börtönbüntetést le kelljen töltenie Bánhidinak és hat másik társának is, továbbá szabjanak ki rájuk közügyektől való eltiltást is öt évre (vagyis, ha ezt az utóbbit a bíróság helyben hagyná, nem csak a 2024-es önkormányzati, hanem a 2026-os országgyűlési választásokon sem indulhatna…). A cégvezetéstől való eltiltás biztos jót tenne a magyar gazdaságnak, mert 2019-ben egyik cégét a NAV a kiemelt hazai adótartozók között tartotta nyilván…

A hír megjelenése utáni napon aztán, láss csodát, a csömöri FIDESZ Facebook-oldalán lecserélték az elnök nevét: immár dr. Majoros Tímeának hívják a 2010 óta minden helyi önkormányzati választást totális bukásokkal abszolváló, így ezzel az unikum produkcióval az országos médianyilvánosságot is rendszeresen elérő csömöri kormánypárti alapszervezet vezetőjét. Még mielőtt azonban a minimálisan elvárható politikai önkontroll megnyilvánulását vélné valaki felfedezni a 10-15 fős hivatalos párttagságot számláló csapatban, felhívnánk a figyelmet egy apróságra: a vezetőváltásra nem a 2021 októberében született elsőfokú, felfüggesztett börtönbüntetést kiszabó bírósági ítélet után, és még csak nem is a közügyektől való eltiltást indítványozó 2022 januári ügyészségi indítványt követően, hanem csak mindezek 2022. február 13-i nyilvánosságra kerülésére való reakcióként került sor. Na de hát miért is várhatnánk el ilyen fokú morális tisztulási késztetést egy kis helyi pártszervezettől, ha már jóval a 2018-as vádemelés után Novák Katalin akkori államtitkár, jelenlegi köztársasági elnök-jelölt is lelkesen népszerűsítette a nem sokkal a helyhatósági választás előtt Csömörre települt bűnözőt?! (Lásd címképünket!) Azt a személyt, akinek a csömöri pártelnöki pozíciót mosolygós Facebook poszt kíséretében adta át múlt év ősszel Baczkó Norbert, CSTE-alelnök. Utóbbi „politikus” egy évtizedig magabiztosan tartotta szervezetét az „ország legeredménytelenebb FIDESZ alapszervezetinek klubjában”, és aki egyúttal már jó ideje a Fidelitas nevű országos ifjúsági kádertemető szövetség kommunikációért felelős alelnöke.

Nem tudjuk, az elnökasszony értesült-e arról, hogy a Gödöllői Járási Ügyészség újranyitotta az elődje elleni garázdaság miatt megnyitott aktát. Szerkesztőségünk egyelőre több részletet nem tudott meg az ügyről, de annyi biztos – és erről a korábbi, minden helyi háztartásba eljutó Civil Szó is beszámolt –, hogy a nyomozati iratok szerint 2020 novemberében Bánhidi, miután nekiment, többször megütötte a Príma parkolóban SZ.T. csömöri lakost egy közösségi médiában tett megjegyzése miatt. Az ezzel kapcsolatban született feljelentés után kétszer is megpróbálta következmények nélkül lezárni az ügyet a csömöri lakosok nyugalma fölött is őrködő Gödöllői Rendőrkapitányság, amely szerint nincs azzal semmi gond, ha egy polgármesterjelölt, egyúttal helyi pártvezető fényes nappal, nyilvános parkolóban – térfigyelő kamerák által rögzítve – ütlegel a véleménye miatt egy csömöri lakost, mindezt a sértett családja előtt. A járási ügyészég azonban úgy tűnik, más véleményen van, és miután több tekintetben is hiányosságokat vélt felfedezni a nyomozási eljárás során, elrendelte a széles közfelháborodást kiváltó eset újbóli kivizsgálását.

Elmondhatjuk tehát, hogy nem dr. Ákoshegyiné Krizsán Anna, korábbi civil egyesületi elnökségi tag és jelenlegi leglelkesebb fiatal demokrata aktivista, de nem is Vaffler Dániel, a sok lemondás után a német nemzetiségi önkormányzati munkát nem vállaló képviselőjelölt, korábbi helyi sportújságíró, és még csak nem is a rövid időre helyi aktivistáit meglátogató Tuzson Bence, Pest megye 5. számú választókörzetének kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje volt az egy hete induló választási kampány FIDESZ-es aláíró standjainak helyi sztárja, hanem az egymást váltó elnökök: Bánhidi Balázs Béla és dr. Majoros Tímea.

A megújult helyi pártvezetőség tevékenységének első napjaira, mint megtudtuk, jutott egy újabb kellemetlen fejlemény: a legutóbbi önkormányzati képviselő-jelölt csapatuk egy másik tagja ellen, egészen más ügyben, szintén vádemeléssel élt az egyik fővárosi rendőrkapitányság, így jelenleg az ő ügye is egy kerületi ügyészségnél van már. Ennek részleteiről várhatóan egy későbbi írásban számolunk be…

(Csömöri Hírek, 2022. február 20.)

Az ügyészség börtönbe küldené a bukott csömöri fideszes polgármester-jelöltet, mégis milliókat kapott a Samsung-pénzekből

A Magyar Narancsban Béres Máté folytatja a korábban megkezdett kampányát.

*

Az ügyészség börtönbe küldené a bukott csömöri fideszes polgármester-jelöltet, mégis milliókat kapott a Samsung-pénzekből

Felfüggesztett szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte Bánhidi Balázst a bíróság költségvetési csalás bűntette miatt elsőfokon. Gazdálkodó szervezet vezetésétől is eltiltották 5 évre. Az ügyészség súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztést kért rá és vádlott társaira. Mindennek ellenére az általa vezetett egylet 13 millió forintot kapott a gödiektől eltérített Samsung-adóbevételekből Pest Megye Önkormányzatától.

A Fővárosi Törvényszék 2021 októberében elsőfokon költségvetési csalás bűntette miatt két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fidesz egykori csömöri polgármester-jelöltjét, Bánhidi Balázst. E mellett öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától. Pont azokban a hetekben Pest Megye Önkormányzata a Bánhidi vezette Cs. Torna Egyletnek több mint 13 millió forintot ítélt oda a gödi Samsung adóbevételeiből működő pályázata során – értesült a Narancs.hu.
Pest Megye Önkormányzata még tavaly októberben osztott szét 400 millió forintot különböző, köztük fideszes kötődésű szervezeteknek a Samsung SDI Göd városától eltérített adóbevételeiből működő pályázatán keresztül. Hamarosan egy újabb körben 300 millió forint sorsáról döntenek. A Narancs.hu több cikkben tárta fel, hogy a már kiosztott források miképpen hasznosulnak.
Legutóbb azt néztük meg, mit kezdtek a támogatással azok az alapítványok, egyesületek, amelyek különböző médiumok indítására kaptak támogatást. Röviden: helyi fideszes propagandalapokat csináltak.
Az egyik ilyen lap – az Itt lakunk – Csömör – kapcsán több helyi forrásunkkal is beszéltünk. A település önmagában is érdekes a támogatások vonatkozásában, ugyanis a Gödtől mintegy 25 kilométerre található nagyközségen bejegyzett szervezetek indulhattak Pest Megye Önkormányzatának pályázatán, miközben például a váciak nem. Pedig az (ellenzéki vezetésű) város csak hozzávetőlegesen 10 kilométerre van a gyártól, és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft. 32 milliárdból Vácra fogja a vállalat üzemének viziközmű-hálózatát kiépíteni.
Az Itt lakunk – Csömör című ingyenes lapot egy Dunakeszin bejegyzett szervezet, a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány adja ki, aminek fideszes kötődéséről már többször írtunk. Forrásaink arról számoltak be, hogy egy ilyen lappal érdemben lehet a választások kimenetelét befolyásolni. Csömörön nincsen fideszes médium – így viszont értelmet nyer, hogy miért kerülhettek fel a támogatható szervezetek listájára a csömörön bejegyzettek. 

Elsőfokon elítélve

Háttérbeszélgetéseink során többször is felmerült egy másik, szintén fideszes kötődésű csömöri szervezet, a Cs. Torna Egylet, ami 13 millió forintot kapott kisbusz vásárlására. A szervezet elnöke Bánhidi Balázs, aki 2019-ben a Fidesz polgármester-jelöltjeként indult az önkormányzati választáson.
Bánhidi és a helyi Fidesz csúnyán leszerepelt; a polgármester a szavazatok közel 70 százalékának megszerzésével a Csömöri Civil Egyesület jelöltje, Fábri István lett, ráadásul a képviselő-tesületbe is csak az egyesület tagjai kerültek be. Ennek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy az Index a választás előtt megírta, Bánhidi az 5. rendű vádlottja annak a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügynek, amely bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult. A cikk szerint a vádlottak közreműködtek abban, hogy egyes cégek a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által folyósított mezőgazdasági támogatásokat valótlan tartalmú számlákkal és valótlan tartalmú együttműködési szándéknyilatkozatokkal vegyék igénybe, és ezzel a költségvetésnek 216-tól 421 millió forintig terjedő vagyoni hátrányt okoztak.
Lapunk megkereste az eljáró hatóságokat, szerveket az ügyben. A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék 2021. október 11-én hozott elsőfokú ítéletet, mellyel valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki. „A megkeresésben kiemelt B. B. V. rendű vádlottat a törvényszék halmazati büntetésül 2 évi – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre és 5 évre gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától eltiltásra ítélte” – tájékoztatott az ítélőtábla.
A Fővárosi Fellebviteli Főügyészség tájékoztatása szerint januárban a vádhatóság másodfokú indítványával kezdeményezte az ítélőtáblánál, hogy

az I-VII. rendű, valamint IX-XIII. rendű vádlottakkal – tehát köztük Bánhidivel szemben is – súlyosításul szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést,

valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetést is. Az elsőfokú ítélet ellen valamennyi vádlott és védő is élt fellebbezési jogával, javarészt felmentésért, illetve enyhítés céljából.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, hogy tisztában voltak-e az elsőfokú ítélettel, és annak tudatában döntött-e a Cs. Torna Egylet támogatása mellett. „Pest Megye Önkormányzatának nem volt tudomása arról, hogy az egyesület elnöke ellen büntetőeljárás folyik. A pályázatokról a döntések 2021. szeptember végén születtek meg” – tájékoztatott az Önkormányzat. (A büntetőeljárás ténye először 2019-ben látott napvilágot, a már említett Index-cikk miatt, a képviselő-testület pedig októberben szavazott arról, hogy mely szervezetek kaphatnak támogatást.)
A Cs. Torna Egyleten keresztül kerestük Bánhidit, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz. Egyébként a szervezet Csömöri Torna Egylet (CSTE) néven üzemeltet Facebook-oldalt és weboldalt, de úgy értesültünk, hogy nem kaptak névhasználati engedélyt az önkormányzattól.

Zűrös ügyek

Bánhidinek nem a költségvetési csalással kapcsolatba hozható eljárás az egyetlen zűrös ügye. 2020 végén garázdaság vádjával indított nyomozást a Gödöllői Rendőrkapitányság, ugyanis egy áruház parkolójában nekilökte a bevásárlókocsiját egy csömöri lakosnak, majd több alkalommal megütötte az illetőt.
A hvg.hu még 2019-ben írt róla, hogy az önkormányzati választásokat megelőzően az iskolások testnevelés óráit egy Bánhidi érdekeltségébe tartozó helyi csarnokban tartották meg. A szülők egy része tiltakozott az ellen, hogy itt tornázzanak a gyerekek. Fábri István polgármester akkor azt nyilatkozta, jelezték a tankerületnek, hogy építési területről van szó, sportlétesítmény nem is működhetne a területen.
A csarnokot még 2018-ban adták át. Az eseményen a Hír TV tudósítása szerint Bánhidi és Tuzson Bence országgyűlési képviselő mellett jelen volt Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, valamint Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. Ez már csak azért is érdekes, mert mint értesültünk, nem sokkal Bánhidi választási veresége után a csarnok már nem sportfunkciót töltött be, hanem a polgármester-jelölt cégének telephelyeként szolgál. (Megkerestük Simicskót és Tóthot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre).
2019-ben a Népszava írt arról, hogy Bánhidi több cége felszámolás alá került, végrehajtást kezdeményeztek ellenük, vagy kényszertörölték őket. A nem túl impozáns eredmények ellenére Bánhidi még működő cége, az acélszerkezet-gyártásban és építőanyag nagykereskedelemben érdekelt Hunsteel Zrt. 2019-ben még csak 36 millió forint nettó árbevételt termelt, de 2020-ban már elérte 213 millió forintot. Feltehetőleg a 2021-es év sem zárult rosszul a társaságnak, ugyanis az Instagram-oldala szerint bedolgoztak a Nyugati pályaudvar felújításában, valamint az augusztus 20-i tűzijáték lebonyolításából is kivették a részüket.
A Hunsteel Zrt.-nek is írtunk kérdéseket, de szintén nem kaptunk választ. 

Béres Máté

(Magyar Narancs, 2022. február 13.)

Cselgáncstermet adtak át Csömörön – Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a KDNP országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Sportszövetség (HS) elnöke (j), Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, a térség fideszes parlamenti képviselője (j2), Bánhidi Balázs, a Csömöri Torna Egylet (CSTE) alapító elnöke (j3) és Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Csömöri Torna Egylet (CSTE) cselgáncstermének átadóünnepségén a Pest megyei településen 2018. augusztus 29-én. A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) támogatásával a diákok és az egyesület jövőbeni tagjai a térség legnagyobb, 300 négyzetméteres tatamiján sportolhatnak (Fotó: Máthé Zoltán / MTI Fotó)

Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből

Béres Máté összeállítást közöl a Magyar Narancs honlapján a helyi lapokról.

*

Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből

A pályázat útján kiosztott pénzt egyes szervezetek a kormánypárti képviselőket propagaló médiumok működtetésére használják. 

2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
Az első körben nyertesek között több olyan is volt, amelyek médiumok, sajtóorgánumok indítására kaptak támogatást. Elvileg a pályázatokban foglalt tevékenységet legkésőbb 2022. március 31-ig – még az áprilisi választást megelőzően – kell megvalósítani, ezért értelemszerűen mostanra már kellett, hogy legyen valamilyen nyoma ezeknek a sajtótermékeknek. Megnéztük, hogy mire mentek a nyilvánosságot befolyásolni akaró alapítványok a támogatásokból. 

Rétvári újabb portálja

A támogatott médiaprojektek közül a 0627.hu nevű portál tűnik a legimpozánsabbnak. A kiadásért felelős Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert Pest Megye Önkormányzatának pályázatán „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt.
A 0627.hu Facebook-oldalát több mint tízezren követik, és rendszeresen jelentkezik videóriportokkal. Arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, hogy milyen fideszes kötődése van az alapítványnak (a kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult az önkormányzati választáson a párt színeiben), de ha erről nem is lenne információnk, akkor is láthatnánk, hogy a kormányt és Rétvári Bence országgyűlési képviselőt propagálja az oldal. Itt van két beszámoló azok közül, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának helyi sajtótájékoztatójairól készültek: 

Rétvári Bence: Ma se döntsenek mások arról, hogy mi, magyarok hogyan éljünk!

Ezért lesz gyermekvédelmi népszavazás jövőre

A térségi fejlesztésekről történő tudósítások mellett jelent meg beharangozó egy Nagy Feróval és Bayer Zsolttal készülő őrbottyáni rendezvényről, valamint az Elk.rtuk című film nagymarosi vetítéséről. De tudósított a portál egy gyertyagyújtásról is, amit helyi zsidó szervezetek tartottak a „váci baloldali képviselők napvilágra került antiszemita és rasszista bejegyzései és a Váci Zsidó Hitközség elnökének megfenyegetése miatt”. A lap keresője szerint Inotay Gergely neve egyetlen cikkben szerepel, de abban sem úgy, mint az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje, hanem mint a város alpolgármestere. (Egyébként van már egy helyi Rétvári-párti portál, a VácOnline, ami a 0627.hu-nál lényegesen hangsúlyosabban támadja az ellenzéki váci városvezetést.)
Érdekesség, hogy a portál Facebook-oldala szerint a szobi és a váci járás híreivel foglalkozik. „Szeretnénk megmutatni minden olyan eseményt, megosztani minden olyan információt, amely az itt lakók számára fontos, amire büszkék és amiről eddig talán senki nem tudósított” – áll az oldalon. Ugyanakkor Fehér Zsolt jobbikos váci és Pest megyei képviselő felhívta rá figyelmet még december elején, hogy Pest Megye Önkormányzatának pályázati felhívása szerint kizárólag Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, valamint Veresegyház közigazgatási területén valósíthatók meg a támogatott tevékenységek.
Megkerestük ezzel kapcsolatban Pest Megye Önkormányzatát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a

„Dunakanyar Média Alapítvány pályázatát a bizottság elfogadta, nem tartotta kizáróoknak, hogy nemcsak a pályázatban megjelölt 12 település híreiről számol be”.

Tuzson Csömörön nyomul

A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány környékén jó pár fideszes megtalálható, amiről szintén korábbi cikkünkben számoltunk be. A szervezet majdnem 16 millió forintot kapott egy csömöri közéleti magazin kiadására. A támogatott pályázatokról szóló megyei előterjesztés szerint az újságban „bemutatják a különleges rendezvényeket, sportolási és szabadidős lehetőségeket és eseményeket; valamint a település programjairól és jövőbeni fejlődéséről, lehetőségeiről is tájékoztatnák a lakosságot. 3500 példányszámban készülne el havonta nyomtatott formában, 24 A4-es színes oldalon. A megvalósítás időszakában 8 lapszámot jelentetnének meg.”
A közelmúltig nem volt információnk arról, hogy megjelent-e már az újság, ezért megkerestük a település polgármesterét. Fábri István azt mondta, hogy készítettek vele egy interjút, amit elküldtek neki jóváhagyásra. Illetve beérkezett az önkormányzathoz egy névhasználati kérelem is. Röviddel azután, hogy beszéltünk Fábrival, már meg is jelent az Itt Lakunk – Csömör első száma.
Az egyik helyi forrásunk azt írta a 24 oldalas lapról, hogy szellős, sok képpel, az oldalszámhoz képest kevés tartalommal, köztük nem helyi vonatkozású témákkal van feltöltve. Készítettek csömöri ismert emberekkel interjúkat, példál Tóth Krisztián olimpiai bronzérmes cselgáncsozóval, valamint Tuzson Bence országgyűlési képviselővel is. „Ami feltűnő egy ilyen lapnál, hogy a helyiek számára ismeretlen nevű főszerkesztő bevezető-lapindító írását leszámítva egyetlen cikk sincs aláírva, az interjúkat készítő újságírók neve is hiányzik, a fotóknál ugyanez a helyzet. Mivel az impresszumban is csak a főszerkesztő neve van feltüntetve (a felelős kiadó mellett), ezért egyetlen személlyel azonosítható be az egész lap” – fogalmazott informátorunk, aki egyébként úgy véli, van jelentősége egy ilyen ingyenes újságnak a településen, amivel érdemben lehet befolyásolni a választások kimenetelét.
Egyik forrásunk képeket is küldött az Itt Lakunk – Csömörről.
Egy másik forrásunk is megemlítette, hogy van egy interjú a civil polgármesterrel, azonban hozzátette: a lap többi része „a helyi Fidesz kommunikációs készletéből van”. Az újságnak egyébként létezik egy friss Facebook-oldala, illetve weboldala is, ami jelenleg nem üzemel.  

Gödöt szapuló „térségi tények”

Nem megy olajozottan a hírszolgálat működtetése a Dunakeszi Kistérségért Egyesületnek, ami 7,6 millió forintot kapott arra, hogy elindítsa a „Kistérségi Hírmondó online újságot”. Ilyen névvel nem találtunk a szervezethez köthető médiumot, azonban az egyesület gondozza a Térségi tények oldalt. A portál Facebook-oldalát jelenleg pár tíz ember kedveli; saját híreken kívül országos és környékbeli oldalak tartalmai is meg vannak osztva rajta.
A Térségi tényekben ugyan megjelenik az ellenzék is – leginkább sajtótájékoztatókról, beszámolókról szóló tudósítás formájában –, ám ezzel feltehetően csak a kiegyensúlyozottság látszatát kívánják fenntartani az olyan cikkek mellett, mint a

Bangóné bukása magával ránthatja Dorosz Dávidot?

Békési László: Az ellenzéknek ideje megszabadulnia Márki-Zay Pétertől

Dorosz Dávid a nyílt utcán esett neki a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének

Méltatlan lehet egy gödi képviselő?

Ismét botrányos képviselő-testületi ülés Gödön

Hatrendbeli joggal való visszaélést követett el a Momentum polgármestere

Segít a Samsung!

Magánorvosi klinikát reklámoz Göd polgármestere?

Végrehajtással igazgatói székbe?

Az oldal tartalmát tekintve felmerül, hogy Pest Megye Önkormányzata látta-e már a nyertes egyesületek, alapítványok projektekről készült beszámolóit. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg még nem küldték el ezeket a cikkünkben feltüntetett szervezetek. „A kiírás szerint a projekt fizikai zárásának időpontja nem lehet későbbi, mint 2022. március 31” – válaszolta az önkormányzat. Azaz még van idejük a támogatásokkal elszámolniuk a nyertes pályázóknak. 

Tuzson mindenhol

Kakukktojás felsorolásunkban a „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület, aminek „családi és párkapcsolati csoportos mediátori nap szervezése, témához igazodó mesekönyv és ingyenesen elérhető e-könyv kiadása” címszó alatt ítéltek oda több mint 16 millió forintot. Balogh Csaba, Göd polgármestere még októberben azt írta a lapról egy blogbejegyzésben, hogy „felhatalmazás nélkül használja a város nevét, címerét”, továbbá hogy „főszerkesztője a Fidesz helyi szóvivője”.
„Nevével, szlogenjével, a város címerének használatával azt a látszatot kelti, mintha valamiféle városi kiadvány lenne, holott erről szó sincsen. (...) Már négy száma jelent meg úgy, hogy még egyszer sem keresett meg engem, és tudtommal a képviselőket sem. Pedig olyan cikkeket jelenít meg, amiben nem is objektíven kritizálja a munkámat, hanem csúsztatásokkal kelt bizalmatlanságot az olvasókban az Önkormányzattal szemben” – fejtette ki a véleményét Balogh Csaba. Az egyesület nem sajtóorgánumra kapott támogatást, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Samsung-pénzből működne a lap. Megnéztük a szóban forgó TüKörkép magazint, aminek a weboldala szerint eddig hét szám jelent meg, a legutolsó decemberben, és a Facebook-oldala sem frissült október óta.
Az online is elérhető lapszámokat lapozgatva akár egy olyan játékot is indíthatnánk, hogy „Ki találja meg az összes Tuzson Bencét?”, ugyanis az újságban eddig a képviselő felülreprezentáltan, legalább egytucatszor szerepelt. De feltűnik az oldalakon Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke, illetve olvashatunk arról is, hogy a Samsung SDI újjáépítette egy bölcsőde kerítését. De természetesen nem maradhatnak el a beszámolók a környékbeli településeket érintő fejlesztésekről sem.
A Magyar Narancs karácsonyi lapszámában részletesen foglalkozott azzal, hogy a Samsung SDI térhódítása milyen hatással van nem csak Gödre, hanem a környék több településére, így például Dunakeszire, Sződligetre és Vácra - magyarán Budapest északi agglomerációjára és a Dunakanyarra.

 Béres Máté

(Magyar Narancs, 2022. február 5.)

Rétvári a 0627.hu címlapján 2022. február 1-jén

Tuzson Bence a Itt Lakunk – Csömör c. újságban

A Térségi tények január 21-i állapota

Tuzson Bence a TüKörkép c. magazin augusztusi számában

Itt lakunk, Etyek…

 A Csömöri Hírek nevű Facebook-oldal egy gúnyolódó jegyzetet tesz közzé a településen indult új kiadványról.

*

Itt lakunk, Etyek…
illetve bocsánat, Dunakeszi, avagy Göd, esetleg Csömör?

A napokban furcsa újságot terjesztettek a településen. A postaládákba ingyen dobálták be az „Itt lakunk Csömör” című újság első számát. Miért is furcsa ez a 24 oldalas, színes, ofszett papírra nyomott, a helyi háztartásokba ingyen eljuttatott, nagyrészt Csömörről szóló kiadvány?
Miért Dunakeszi? A lapot a Közép-Magyarországért Régióért Alapítvány (2120 Dunakeszi, Károlyi utca. 1.) adja ki. Múlt év október végén írtunk róla, hogy 16 millió Ft-ot nyert a településünkhöz semmilyen szállal nem kötődő alapítvány egy Csömörön megjelenő havilapra. Na, hát akkor ez az, ők azok.
Miért Göd? A magát „kulturális és közéleti lap”-nak feltüntető újság stílusa, jellege, tartalma feltűnő hasonlóságot mutat a Csömörhöz hasonlóan szintén Pest megye 5. számú országgyűlési választókerületéhez tartozó Göd városában kiadott Tükörkép című havilappal.
Azt a lapot a FIDESZ egyik körzeti prominens alakja, Csabai Márk szerkeszti. Az óriási botrányt kavart Samsung gyár, a FIDESZ-es vezetésű Pest Megyei Önkormányzat „civilnek” mondott támogatásaival és a körzet településein újonnan megjelenő, kormánypárti propagandát folytató médiumokkal kapcsolatos összefüggéseket a Magyar Narancs múlt év őszi írása tárta fel.
Miért Etyek? A „csömöri” lapban egy teljes oldal jutott a budai oldali Etyek borturtizmusának népszerűsítésére. Jó pár oldal ezenkívül is általános tartalmakat (asztrológia, receptek, keresztrejtvény) jelenít meg, de hiába sok a helyi vonatkozású írás, az egész újságot olvasva süt belőle, hogy akik szerkesztik, írják, azok bizony nem csömöriek.. Igaz, egyetlen cikknek sincs szerzője, mindössze a nyitó írást írta alá a főszerkesztő: Pitrolffy-Jamli Tamara. Ő az a személy, aki a nevét adta ehhez az egész újsághoz. Nyilván neki sincs semmi köze Csömörhöz, amiről azt írja, hogy „itt élünk”. Ha a Google keresőbe beírjuk a nevét, egy erdőkertesi iskola szülői munkaközösségének vezetőjére és egy fóti iskola gazdasági munkatársára bukkanunk.
Miért Csömör? Ha az újság szerkesztőinek, íróinak nincs is közük a településhez, több, a lapnak interjút adó személynek viszont már van, hiszen ezzel sikerül egyedül a kiadvány helyi jellegét biztosítani: vagyis az egymás után sorakozó csömöri vonatkozású interjúkkal. Megszólaltatják a helyben lakó judos olimpikont, a polgármestert, a fideszes állatorvosnőt, az országgyűlési képviselőt, a csömöri táncos lányt, egy tanárt, egy koràbbi nemzetiségi képviselőt. Tuzson Bence FIDESZ-es országgyűlési képviselő és egyben tavaszi képviselőjelölt egyébként a gödi társlapnak, a Tükörképnek is állandó sztárvendége, és van egy olyan sejtésünk, hogy ennek a lapnak is állandó szereplője lesz, legalább a tavaszi választásokig.
A lap indulása abban is emlékezetesre sikeredett, hogy rögtön a címlapra becsúszott egy óriási baki: Tóth Krisztiánt hatalmas betűkkel olimpiai bajnoknak nevezi az újság. Mi, csömöriek, akik ismerjük és nagyon büszkék vagyunk rá, tudjuk, hogy mekkora siker is volt Tokióban Krisztián olimpiai bronzérme….
A lap stílusa egyébként visszafogott, sőt! Nem követték el még azt az ízléstelenséget sem, hogy akár egyetlen egy sort, mondatot is áldoztak volna bármely olyan, Csömörért évtizedek óta önzetlenül dolgozó civil közösségre – mint pl. a helyi tűzoltók, polgárőrök, állatvédők, iskolai és zeniskolai alapítvány, hagyományőrző tánccsoportok – akik elől valójában lenyúlták a 16 millió forintos megyei pályázati pénzforrást, egy olyan nagyságú összeget, amilyet valódi csömöri civil közösség megközelítőleg sem kapott még soha…

(Csömöri Hírek, 2022. február 4.)

Megjelenik a Magyar Narancs huszonkilencedik évfolyamának ötödik száma

A lapszám közli Basity Gréta írását a topolyai fociakadémiáról.