Megjelenik a Magyar Narancs huszonkilencedik évfolyamának ötödik száma

A lapszám közli Basity Gréta írását a topolyai fociakadémiáról.

 

Topolya focimilliárdjai – Akadémiagyártás Szerbiában

A 168 óra című hetilap közli Buják Attila vajdasági riportját a topolyai fociakadémiáról.

*

Topolya focimilliárdjai – Akadémiagyártás Szerbiában

A modern magyar „futballimperializmus” jegyében újabb bázissal bővül a határon túli akadémiák sora. A Csíkszereda–Munkács–Dunaszerdahely–Eszék-gyűrűből az egykori „hongyarapított” területek közül egyedül Délvidék hiányzott. De a kör decemberben bezárult: a kormány úgy döntött, az észak-bácskai Topolya csapatára alapozva jön létre a Délvidéki Futball Akadémia, hárommilliárd forintos hazai adományból. A tizennégyezres vajdasági város a szerb harmadik ligában morzsolja a hanyatló kelet-európai futball keserű kenyerét. A nézőszám száz-kétszáz főre rúghat. Miért Topolya vitte el a pálmát (és a pénzt)?

A Tisza felől jeges szél fúj, ahogy Zentáról közelítjük meg Topolyát. A jégtáblák a múltat is idézik, mert – bár az utca fagyos és kihalt – valaha forgalmi dugó is volt itt. Például 1697-ben, amikor Prinz Eugen (Savoyai Jenő herceg) birodalmi hadai átkelés közben lepték meg a törököt, s a Tisza vizében két óra harc után harmincezer holttest úszott Titel felé. Az akció (Magyarország visszafoglalása) a korszak legmenőbb uniós projektje volt. Most nincs szó visszafoglalásról, csak foglalásról. Fociról, földről, politikáról.
Topolya centrális erőtere a központi szemafor. Innen vezet az elágazás szabályos derékszögben kelet–nyugat, észak–dél irányban. Topolya telepített város, látszik, hogy Mária Terézia mérnökei terveztették, világos településszerkezet, egyenes utak.
A Gurmanhoz címzett étterem, talponálló a kulturális élet centruma. A félhomályban csöndes zsongás. Itt gyakori a magyar szó, bár az etnikai arányok lassanként fellazultak. Topolya csak a hozzácsapott kis falvak lakosságát beszámítva adja ki a magyar kétharmadot. Ám a helyi futballcsapatot, a TSC-t már szerbek dominálják. Boros Csongor magyar, de a másik ász, Szilágyi inkább már Silađi, a sportrovatokban pedig Vladimir. Aztán sorjáznak a Bogdanovićok, Lazićok. A vajdasági magyar futball ilyen. A csapatban szerbek fociznak, a lelátón magyar „ultrák” csápolnak. A tíz évvel korábbi magyarverő hangulat nagyjából már a múlté. A kilencvenes éveket, a szerb társadalom sokkos állapotát tükrözte. Gyűlöletpótléknak pedig ott vannak a horvátok, az albánok, a bosnyákok.
Az ivó hangulata határozottan sörtestvéries. A politika sem osztja meg a közönséget. Annál inkább a helyi sajtót. A nagy hagyományokra visszatekintő, a Kádár–Tito-korban pozitív szerepet játszó Magyar Szó a közelmúltban meghasadt. A „helyi Fidesznek” (mellettük kampányolt a magyar miniszterelnök) nevezett Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újabb diadala után itt is elkezdődtek a leszámolások. „Nova szisztematizácija” (új munkahelyi besorolás) fedőnéven hat-nyolc jó tollú kollégától azonnal megszabadultak. A kirúgottak az alternatívának tartott Magyar Mozgalom alapítói voltak. Ők indítottak Szabad Magyar Szó néven ellenportált. A VMSZ politikusa, Pásztor Bálint képviselő (Pásztor István elnök fia) mondja:
– Miféle Szabad Magyar Szó? Nincs ilyen. Anyagi forrásai is kétesek. Ez olyan, mintha önöknél megjelenne az online Szabad 168 Óra.
Mégis a Szabad Magyar volt az első, amely a topolyai sportakadémia hárommilliárdját megkapirgálta. A leghitelesebb forrás, a klub szponzora, Zsemberi János itteni vállalkozó, a helyi tévébiznisz atyja hallgatásba burkolózik. Zsemberi arra vár, hogy aláírják a szerződést is. Annyit azért elmondhatunk, hogy Zsemberi a VMSZ külső támogatója, a topolyai önkormányzat gazdasági tanácsosa, hónapok óta készen állt a pénzbefogadásra. Az akadémia helyének szánt telket (négy pálya, egy épület, egy stadion létesülhet) sejtésektől vezetve már rég megvette.
A történet furcsasága, hogy míg a többi határon túli futballakadémia (a dunaszerdahelyi DAC, a Csíkszereda, a Munkács vagy az Eszék) egy-egy milliárdot kapott, a harmadosztályú Topolya esetében erős kezdésnek tűnik a hárommilliárd. Pláne, ha számításba vesszük, hogy Topolya nem él-hal a fociért. A Gurman közönsége a hírt közönyös hümmögéssel fogadja.
Hogy miért ernyedt Topolya? A válaszhoz járatosnak kell lenni a szerb futball rejtelmeiben.
A szerb foci elképesztő mélységekbe zuhant. Míg a rivális horvátok jelen vannak majd minden világversenyen, az új évezred elején még szerb sztárok kaptak helyet a Manchester Unitedban, a Realban, a mai csillag, Dušan Tadić jó, ha a Premier Ligá-s Southamptonig viheti. Csapataik a nemzetközi kupákból a magyaroknál is gyorsabban kizuhannak, ami mégiscsak teljesítmény. A nézőszám ehhez mérhető. A Zvezda és a Partizán ultrái aluljárókban mérkőznek, maga a játék egyre élvezhetetlenebb. Szakértők szerint a nagy hármas után (Zvezda, Partizán, Vojvodina) a harmadik ligáig gyakorlatilag bárki bármikor az első osztályba juthat, akinek némi kis pénze van. És mindig akad félbolond, aki a túléléshez dinárt ad. Az ötödik ligás magyar csapatot, a Zentát a helyi CBA pártfogolja. A harmadik liga (öt régió van – Vajdaság, Belgrád, Dél-, Kelet- és Nyugat-Szerbia) állítólag a „profizmus” előszobája. Itt már vannak szerződések, igazolási pénzek, munkaidő-kedvezmények. Komoly gázsira azért ne gondoljunk. Ha a hazai NB I-ben kétszázötvenet-háromszázat kaszál egy vidéki csapat játékosa, az a szerb Szuperligában mondjuk százezer. A részvétel nem emészt fel sok pénzt, az utaztatás a Vajdaságon belül nem költség. Légióst meg nem igazolnak. Zsemberi úr, a szponzor állítja: ők mindig gyerekekben, utánpótlás-nevelésben utaztak. Tehát inkább eladtak.
A Gurmanban szakértőink az ötödik körnél tartanak, körtepálinkával megbolondítva. Száll a bagófüst, mi maradunk a kávénál, amely itt, Szabadkától délre, törökös, tele jóslásra alkalmas, finom rajzolatú zaccal.
A Vajdaságra most olyan idők járnak, amikor a foci sem esik jól. Ahogy mondják, a „reális munkanélküliség” huszonöt százalék, a hivatalos („nem reális”) tizenhat. Sokat segít a szerb statisztikán az orbáni kettős állampolgárság és az unió. Aki „átmegy magyarba”, s onnan dobbant az unióba, nem a szerb statisztikát rontja tovább. Nem véletlen, hogy „magyar papírra” a szerbek is ácsingóznak. Érdekesen integrálódik a Vajdaság szociális rendszerébe a politika. Valaki meséli: környékén egy iskolában meghalt a takarítónő. Pályáztatunk, mondták a helyiek.
– Hova gondolsz? – riadozott a direktor. – Az a VMSZ lefoglalt helye.
Orbánék figyelmét a város sportélete keltette fel. Talán azért, mert a Vajdaságban három nagyobb magyar önkormányzat létezik, ahol magyar polgármestert adnak: Topolya, Zenta, Magyarkanizsa. Az Aranysárkány városa, Szabadka már elveszett. (Sokak szerint elkótyavetyélte a hosszú kormányzásba lassan belekorrumpálódó VMSZ.)
A Szabad Magyar Szó idézte fel minap, hogy Árok Ferenc volt ausztrál szövetségi kapitány, a jugoszláv labdarúgás nesztora, a Vojvodina játékosa 2014-ben Szöllősi Györgynél vendégeskedett Felcsúton. Ekkor futottak össze Orbán Viktorral. A miniszterelnök, aki futballban tiszteli a kort, az ősz mestert szakmai beszélgetésre invitálta. Árok, lévén szókimondó ember, nem rejtette véka alá a véleményét. Őrültség horvát edzőt tartani, előbb-utóbb ki fognak esni. Árok vesszőparipája az utánpótlás-nevelés, ami a volt Jugoszláviában, ahol életforma és iparág a légiósfuttatás, nem csoda. Mikor Orbán ősszel megfordult Nišben, a szerb–magyar kormányülésen, Feri bácsit meglátogatta Újvidéken. Közben Árok sem tétlenkedett. A Magyar Szóban rendszeresített rovatában buzgón dicsérte a fiatalok nevelésében példaadó topolyai klubot. Ez hozta össze Zsemberi Jánossal, a TSC szponzorával. Zsemberi a pénzügyi pokol mélyéről hozta vissza Topolyát.
Zsemberi akkor már a labdarúgásban is nagy ember volt. A Partizan elnökségi tagja Feri bácsit a nagy meccsekre Belgrádba is fuvarozta. A viszonzás sem késett. Árok hozta össze Orbánnal. Az üzletember megvásárolta a telket, ahol akadémiája működhet, várva a nagy pillanatot, mikor a pénztárgép megcsörren.
A topolyiak mosolyognak, amikor a magyar hírcsatornák Bajsa község fiát, a futball mániákusát „helyi oligarchának” nevezik. Zsemberi nem Abramovics.
– Az egy egészen más liga – mosolyog erre Pásztor Bálint, a VMSZ politikusa.
Tény, hogy Zsemberinek, Abramovicshoz hasonlóan, van legalább két csapata. Az ötödosztályú Bajsa (ez Topolya előfaluja) és a Topolya. A Bajsa a TSC fiókcsapata. Aki a harmadosztályba nem elég jó, fejlődhet Bajsán.
Maga Zsemberi kakukktojásnak számít a vállalkozói világban, ahol nem tolonganak a magyarok. A „nemzeti burzsoáziát” gyámolító Milošević-rendszer a privatizációt elég szűkkeblűen bonyolította le, a vajdasági magyarságot, amiből lehetett, kiforgatta, magyar vállalkozó nem boldogulhatott.
Zsemberi a mezőgazdaságból érkezett. A Tito-korszak fiaként, Magyarországon tanuló egyetemistaként az agrárium mellett a kereskedés sem volt idegen tőle. A Gorenje-korszak elmúlt, a CD-, videokorszak is kifújt. Sokan akkor fedezték fel a tányérantenna- és kábeltévéüzletet. Találékony emberként Zsemberi rájött, behozhat antennákat szabályosan is. Kütyüit rendszerré is szervezheti. Előbb Topolyát hálózta be, majd a környéket, aztán Belgrád körül is engedélyhez jutott. Ma már Boszniáig, Montenegróig nyúlnak Zsemberi hadállásai.
A topalyaiak kedvelik, mert mint mondják, méltó, ám nem hivalkodó luxusban él. Audival jár, de ha beül a városban egy sörre, szívesen veszik. Ma is Bajsán él, saját erőből sokat tesz a faluért. Nem csak futballra költi a pénzt, alkalmilag az asztaliteniszezőket, erőemelőket is támogatja.
– Tudjuk, a stadionügyek Magyarországon politikai hullámokat vetnek. Mi ezzel nem foglalkozunk – jelenti ki Pásztor úr. – Pláne most, amikor a Vajdaság ötvenmilliárdos gazdasági támogatáshoz jutott. De ne higgye, hogy az alapítvány ügyét Topolyán botránynak tekintik.
Városi legendák mégis fel-felcsapnak. Zsíros bácskai földekről szólnak, s megszerzésükben – Mészáros Lőrinc példája nyomán – a sportbarátság szervező erő lehet. Titokzatos délvidéki strómanokról regélnek, akik a kincset érő földeket elővásárolják anyaországi politikusoknak. Szerbia hamarosan feloldja a külföldieket sújtó földvásárlási tilalmat. És akkor hajrá, Topolya! Sietni kell, mert a háttérben, a közel-keleti nyitás jegyében megjelentek „Pharaon fiai”, Arábia újgazdagjai. A zobnaticai ménesbirtok már arab kézre jutott.
A régi stadion körül járunk, a Krivaja folyócska partján. A vízben fagyos olajfoltok, a pályát patinás mészkőfal övezi. A csapat még az alapozásnál tart. Bekopogunk. Palágyi Szabolcs sportigazgató nyit ajtót, egykori moravicai labdarúgó, Zsemberi úr helyi rezidense. Jó, hogy jövünk, mert Zsemberi úr ajándékot szánt nekünk. Reprezentatív albumot nyom a kezünkbe a topolyai labdarúgás százéves történetéről. A főbűnös Beer Károly úr volt, aki 1913-ban Pestről bőr futball-labdát hozatott. Az emberek meg rugdosni kezdték.
– Épül majd stadion is? – kérdezzük.
– Lehet, nem tudom – mondja a szakember titokzatosan.
– Mi a cél? A Szuperliga?
– Nem tudom.
Itt tartunk. De Magyarországról a pénz úton van.

Tóthfalunak nem jutott
A Vajdaságban Tóthfalun működik a Nyers Istvánról elnevezett futballakadémia. Nyers délvidéki származású játékos volt. 1946-ban emigrált, Puskásékkal egy ideig még együtt játszott. Szabadkán hunyt el 2005-ben.
A tóthfalui akadémia, alig harminc kilométerre Topolyától, öt éve létezik, négy korosztályban hatvan gyerekkel foglalkoznak. Támogatás nekik mégsem jutott. A Szabad Magyar Szó szerint részben azért nem, mert már komoly kapcsolatuk van a Ferencvárossal. Az akadémia koordinátora Bontovics István, aki a magyarkanizsai önkormányzatban a hatalmon levő VMSZ-szel szembenálló UKROK – Községi Összefogás képviselőcsoport tagja. Vagyis nem ápol olyan baráti kapcsolatot a Fidesz-vezetéssel, mint a topolyai Zsemberi János.

Nem a ló, hanem a föld
Topolyán meglepetést keltett, amikor kiderült, hogy a környék nevezetességét, a ménesbirtokot arab (emirátusi) tulajdonos, a Yugo Elite Agro vásárolta meg. A cég ügyvezető igazgatója, Suvaidi Al Saed megígérte, hogy a lovak számára megőrzi a ménesbirtok-hagyományt. Az első bácskai ménest még a 18. század közepén alapították Zobnatica-pusztán, a pezsgős Törley családnak is volt erre birtoka, kastélya és lova.
Maga a birtok minden korszakában luxushelynek számított, a luxust kedvelő Tito marsall is szilveszterezett itt. A ligetben némaság fogad, felbukkan egy-egy üdülőkastély. A hólepte szobor Casanováé, a híres mén 33 versenyt nyert zsinórban. A karámok között fedett melegítőpálya, 1500 méteres versenypálya, büfé, lelátó, vezénylőtorony. Pár éve Zobnaticán rendezik a Lázár Vilmos-féle Magyar vágta regionális futamát.
A legnagyobb megrökönyödést az a hír keltette, hogy az emirátus emberei felszámolták a tizenegyezer hízósertést nevelő telepet, helyén majd áfonyát termelnek – pedig a föld az áfonyának nem kedvez. Rekultivációs eljárással kívánják hát a kiváló bácskai földet kicserélni. A helyiek arra következtetnek, hogy Saed megbízóinak nem a ló, hanem a föld kellett.

(168 Óra, 2017. január 26.)

Topolyai fociakadémia – Hogy lesz ebből nemzeti ügy?

A Szabad Magyar Szó nagyobb terjedelmű cikkben dolgozza fel a topolyai fociakadémia több milliárd forintos anyaországi támogatásának témáját.

*

Topolyai fociakadémia – Hogy lesz ebből nemzeti ügy?

Vajdaságot is elérte az immár határtalannak nevezhető orbáni fociláz: Dunaszerdahely, Eszék, Munkács és Csíkszereda után egy vajdasági település is (több) milliárd forintos támogatásban részesül. Habár Tóthfaluban már működik egy fociakadémia, nem azt fejlesztik, bővítik, hanem egy újat építenek Topolyán, ahol a felnőtt csapatban mindössze egy magyar anyanyelvű játékos szerepel.

Ilyenkor persze jó néhány kérdés felvetődik: elsősorban kinek köszönhető, hogy Topolyán a magyar adófizetők 10 millió eurójából fociakadémia épül? Mi fog történni a tóthfalusi Nyers István Akadémiával? Mennyi pénzre lesz szüksége a topolyai TSC Labdarúgóklubnak és a fiókklubjának, a Bajsának, ha úgy sikerül a tavaszi idény, ahogyan eltervezték?

Amikor december végén közzétették azt a magyar kormányhatározatot, amelyből kiderült, hogy a Délvidék Sport Akadémia 3 milliárd forint (10 millió euró) támogatást kap Magyarországtól fociakadémia felépítésére, elkezdődtek a találgatások, hogy vajon melyik vajdasági település labdarúgóklubja ütötte meg a főnyereményt, s biztosította be a következő pár évben a gondtalan életet. A válaszra nem kellett sokat várni, ahogy azt megírtuk, Zsemberi János, a topolyai városi tanács gazdasági ügyekkel megbízott VMSZ-es képviselője, egyben a helyi TSC Labdarúgóklub elnöke a képviselő testület ülésén bejelentette: a magyar állam 2-3 millió euróval támogatja egy topolyai fociakadémia megépítését.

A tóthfalusi akadémiát a Fradi tarthatja életben
Sokan már korábban is a TSC-re gyanakodtak, s ezt a klubot tartották biztos befutónak, függetlenül attól, hogy Vajdaságban már működik egy fociakadémia. Tóthfaluban öt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Nyers István Akadémia, amelyet úgy néz ki, hogy a jövőben csak a második helyen jegyeznek majd. A magyar kormány azzal, hogy Vajdaságban csak a topolyai akadémia megvalósulását támogatja, igen nehéz helyzetbe hozta a tóthfalusi akadémiát. Nagy kérdés, hogy mi lesz a nemrég fennállásának ötödik évét megünneplő, Nyers István nevét viselő akadémiával, amely a legjelentősebb magyar klubbal, a Ferencvárossal és a Coerver® Coaching Srbija céggel kötött együttműködési szerződést. A tóthfalusi akadémia mozgatórugója Volford Tibor edző, valamint Bontovics István koordinátor, aki a magyarkanizsai önkormányzatban a hatalmon levő VMSZ-szel szembehelyezkedő UKROK – Községi Összefogás képviselőcsoport tagja. Az intézmény mintegy hatvan gyerekkel foglalkozik négy korosztályban (U13, U15, U17, U19). Azt, hogy a magyar kormány egyelőre nem mondott le teljesen a tóthfalusi akadémiáról, az is jelzi, hogy az októberi ünnepségen jelen volt Schmitt Pálné Makray Katalin, olimpiai ezüstérmes tornász és Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is. A Fradi-vonal elég erősnek ígérkezik, hogy ne kezdjük el temetni a tóthfalusi akadémiát, annál is inkább, mert az utóbbi időben igen komoly újításokat vezettek be a játékosokkal kapcsolatban, s ha a Ferencváros besegít, akkor – amíg a topolyai el nem készül – ez az akadémia továbbra is működőképes lesz.

Miért éppen Topolya?
Mi azonban kanyarodjunk vissza a 14 ezer embert számláló Topolyához és a III. ligás TSC-hez, hogy kiderüljön, elsősorban kinek köszönhető az, hogy ők kapták meg a 10 millió eurót.
A legtöbb érdeme ebben Árok Ferencnek van, aki pár évvel ezelőtt megismerkedett Orbán Viktorral, s nyugodtan mondhatjuk, a magyar miniszterelnöknek szimpatikus lett a korábban ausztrál szövetségi kapitányként dolgozó, jelenleg Újvidéken élő Árok. Az 1932-ben született edző szókimondása és egyéni stílusa bejött Orbánnál, olyannyira, hogy amikor Szerbiában járt, még a lakására is ellátogatott. Néhány Orbán–Árok találkozó után az utóbbi Zsemberi János üzletembert, aki korábban a belgrádi Partizan Labdarúgóklub elnökségében is helyet kapott, is magával vitte Pestre. Ennek az lett az eredménye, hogy 2015 novembere óta a TSC szerződött partnere a felcsúti labdarúgó-akadémiának. Innen aztán egyenes út vezetett a 10 millió eurós támogatásig, mivel más labdarúgóklub nem rúghatott labdába. Hogy miért nem, arra is pofon egyszerű a válasz: Vajdaságban Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán van magyar polgármester, vagyis elmondható, hogy ezek a magyar önkormányzatok. A Zenta csapata éveken át a III. ligában szerepelt, azonban a 2016/2017-es idényt – a főszponzor támogatásának csökkenése miatt – a Szabadkai Ligában kezdte meg, ami az ötödik osztálynak felel meg. Egy osztállyal feljebb, a Vajdasági Ligában szerepel a magyarkanizsai Potisje és az adorjáni Tisza is, de az már végképp kínos lett volna, ha a magyar kormány az adófizetők pénzét egy negyedik vagy egy ötödik ligás fociklubba fekteti (a harmadik ligás is ciki, de ha nincs ló, jó a szamár is). Az észak-bácskai klubok közül a szabadkai Spartacus Ždrepčeva krv jöhetett volna talán még szóba, de ott magyar szót csak azért hallani elvétve, mert a csapatnak a tagja a felsőhegyi Farkas Dániel, aki az egyetlen magyar anyanyelvű játékos a szerbiai Szuperligában.

Árok mellett természetesen nagy szerepe volt Zsemberi Jánosnak is, aki jókor volt jó helyen, megérezte a lehetőséget és élt is vele. Nem szabad elfelejteni, hogy Zsemberit a topolyai sportélet mecénásaként emlegetik a városban, hiszen a topolyai és a bajsai labdarúgás mellett egyéb sportrendezvényeket és sportklubokat is támogatott, a Sat-Trakt nevű cége a fővédnöke a minden évben megrendezésre kerülő rangos utánpótlástornának, amelyen a szerbiai és a magyarországi élvonalhoz tartozó klubok korosztályos csapatai is pályára lépnek.

Értesüléseink szerint, a magyarországi támogatás jóváhagyása után Topolyán megnőtt az étvágy. A TSC bajnok szeretne lenni a III. ligában, s a következő idénytől már egy osztállyal feljebb szeretne versenyezni, a Bajsa együttese a Szabadkai Ligában végezne az első helyen és, ha ez sikerülne, ősztől a III. Ligában szerepelne. Az első lépések már meg is történtek, mivel edzőnek szerződtették Branislav Bulatovićot, aki korábban a Zentával és az adorjáni Tiszával is szép sikereket ért el. Szintén bajnoki címről álmodik a topolyai utánpótlás, s az ő esetükben ez nagyon könnyen valósággá is válhat, hiszen a kadétok megnyerték a Bácskai Liga őszi idényét, s nyolcpontos előnyük van a szabadkai Spartacusszal szemben. Ha ezt megőrzik a tavaszi részben is, akkor ősztől már az ország legjobb kadét csapataival szerepelhetnek egy ligában. Gyors fejszámolást követően a II. liga havonta 10 ezer euróba kerül, a III. liga egy hónap alatt mintegy ötezret emészt fel, a kadétok legfelső osztályban való szerepeltetése pedig mintegy 2500 euróba kerülne. Ez egy hónapban 17500, egy évben 210 ezer euró, de, ha belegondolunk, ez még mindig csak töredéke a 10 millió eurós támogatásnak, úgyhogy egyáltalán nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv.

Új stadion is szerepel a tervek között
Ami a támogatást illeti, Zsemberi 2-3 millió eurós támogatásról beszélt, miközben a kormányhatározatban tízmillió eurónak megfelelő, hárommilliárd forint szerepel. A Szabad Magyar Szó értesülései szerint négy pálya épül majd Topolyán, de ezen kívül egy új stadion felépítése is a tervek között szerepel. Ezt az információt erősítette meg az is, hogy nemrég Zsemberi János és Palágyi Szabolcs, a TSC sportigazgatója meglátogatták a dunaszerdahelyi DAC stadion tervezőjét. Ami az akadémiát illeti, nem valószínű, hogy az intézmény csak a magyar anyanyelvűeket fogadja majd, ugyanis Vajdaságban folyamatosan csökken a magyarok (idősek és fiatalok) száma, s ezt bizonyítja az is, hogy a TSC-ben két magyar vezetéknevű játékos szerepel, közülük azonban csak Boros Csongor beszéli a magyar nyelvet, az újvidéki Szilágyi Vladimir (de inkább Vladimir Silađi) már a szerb nyelvet tekinti anyanyelvének. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az RTL Klub kérdésére elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikai célja a határontúli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének növelése, ezért a sport nemzeti ügy, ezen a ponton felmerülhet az a kérdés, hogy lesz ebből nemzeti ügy, ha a felnőtt csapatban mindössze egy magyarul beszélő játékos kap helyet…
A topolyai akadémia a Mezőgazdasági Iskola utáni területen épül majd meg, a Krivaja folyó mentén, de a fiatal játékosoknak nem kell aggódniuk az elviselhetetlen bűz miatt, mivel azon a részen a folyó még olyan, mint a pénz: nincs szaga.

Megoldották sportstratégia nélkül
Nem fér hozzá kétség, a topolyai akadémia megépülése lendületet adhat a helyi és a környékbeli labdarúgásnak, de a foglalkoztatásnak is, mivel ahhoz, hogy egy akadémia működjön, labdarúgópályák, edzőterem, kollégium, étterem és egyéb helyiségek is kellenek, s ezek esetében ember kell a fenn- és karbantartásra. Ami miatt viszont keserű szájízzel tekinthet az ember erre az elképzelésre, az pedig nem más, mint az, hogy – habár Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy interjúban beharangozta – nem készült el a vajdasági magyar sportstratégia, nem készült el semmiféle elaborátum, hogy mely sportágakat kellene kiemelni, hol van lehetőség több magyar gyereket bevonni a birkózásba, a kajak-kenuba, a vízilabdába…
Ehelyett a Délvidéki Sport Akadémia kap 10 millió eurót, hogy fociakadémiát építsen és lehetőség szerint jusson feljebb egy vagy két osztállyal. Persze lehet azt mondani, hogy így több esélye lesz egy vajdasági magyar gyereknek megmutatnia és bizonyítania a tehetségét, de senki ne kergessen hiú ábrándokat: amint feltűnik egy jó képességű fiatal, a topolyai akadémia partnere, a felcsúti azonnal le fog rá csapni. És ha így nézzük, akkor a fociakadémia kérdése már nemzeti üggyé is vált. Arról viszont, hogy ez még jobban meggyorsítja a vajdasági magyarok távozását az országból, ugyanúgy nem kívánatos szólni, mint ahogyan azt is el kellett hallgatniuk a vajdasági magyar tájékoztatási eszközöknek, hogy nagyon sokan a magyar állampolgárságnak köszönhetően hagyták el Szerbiát.

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 18.)

Tóthfaluban öt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Nyers István Akadémia

Az 1932-ben született edző szókimondása és egyéni stílusa bejött Orbánnál

A 10 millió eurós kérdés: Hol épül Vajdaságban fociakadémia a magyar állam pénzéből?

A Szabad Magyar Szó a vajdasági fociakadémia létrehozása körüli kétes helyzetet elemzi cikkében.

*

A 10 millió eurós kérdés: Hol épül Vajdaságban fociakadémia a magyar állam pénzéből?

Amikor december 20-án az 1801/2016-os magyar kormányhatározatból kiderült, hogy az Orbán-kormány 3 milliárd forinttal (10 millió euró) támogatja a Délvidéki Sport Akadémiát, több magyarországi újság is szerette volna megtudni, pontosan melyik klub kapja ezt a pénzt. Próbálkozásaik sikertelenül jártak, ugyanis az interneten egy árva szót sem találni a Délvidéki Sport Akadémiáról. Ezen azonban nem kell csodálkozni, mivel ilyen nevű akadémia még nincs Vajdaságban. De mindenki nyugodjon meg, mert: lesz! A 3 milliárd forintot a III. ligában szereplő topolyai TSC kapja, amelynek az elnöke Zsemberi János, a helyi Sat-trakt vállalat igazgatója, nem mellékesen a topolyai városi tanács tagja is. Nem kell 130-as IQ hozzá, hogy valaki kitalálja: Zsemberi természetesen a Vajdasági Magyar Szövetség tagja. A magyarországi beruházásról Zsemberi János a topolyai képviselő testület idei utolsó ülésén beszélt, ahol többek között elmondta, hogy:
A magyar kormány sportfejlesztési stratégiájával összhangban, valamint a topolyai TSC labdarúgóinak kiemelkedő teljesítményét figyelembe véve Magyarország 2 és 3 millió euró közötti értékben támogatja egy labdarúgó-akadémia létrehozását Topolyán. A projekt keretében megvásárolnának egy több hektáros községi tulajdonban lévő telket, ahol négy labdarúgópályát alakítanának ki, s egy stadion kiépítése a távlati tervek között szerepel.
Zsemberi szerint a tény, hogy a magyarországi döntéshozók éppen Topolya mellett döntöttek, elsősorban az egyesületben folyó magas színvonalú munkának és az ott tapasztalható professzionális hozzáállásnak köszönhető. Meglátása szerint Topolya ezzel egy regionális jelleggel bíró sportközponttá válik majd. Mindez egyben a két ország, Szerbia és Magyarország labdarúgó-szövetségei kiváló együttműködésének is köszönhető.
Kérdés van? Kettő lenne: hogy lesz a 10 millió eurós támogatásból 2-3 millió? Mi történik a pénzzel útközben? Kíváncsian várjuk a következő napok történéseit, bejelentéseit, amikor bizonyára a magyarországi politikusok és a VMSZ képviselői is elkezdik magyarázni, nekik milyen információik vannak a 7-8 millió euró eltűnésével kapcsolatban…

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 4.)

Labdarúgó-akadémia magyarországi támogatásból

A Magyar Szó közli Tóth Péter tudósítását a topolyai községi képviselő-testület évzáró üléséről.

*

Labdarúgó-akadémia magyarországi támogatásból
Elfogadták Topolya 2017-es költségvetésének tervezetét

Hosszas, de építő jellegű és kulturált hangnemben zajló vitákkal tarkítva zajlott a topolyai községi képviselő-testület idei utolsó ülése. Szavazattöbbséggel elfogadták a 2017. évi községi költségvetés keretének bruttó 1,3 milliárdos tervezetét. Jóváhagytak egy, a község tulajdonában lévő közterület eladására vonatkozó határozati javaslatot is. Ezen a helyen sportpályákat létesítenének, a városban ugyanis magyarországi támogatásból labdarúgó-akadémiát terveznek létrehozni.

Megtartotta utolsó ez évi ülését a topolyai községi képviselő-testület. Több mint 40 napirendi pontot irányoztak elő erre az alkalomra. Az ülés ennek megfelelően több órán át tartott, nemcsak a beterjesztett viszonylag számos határozati javaslat miatt, hanem mert bizonyos napirendi pontokhoz többen is hozzászóltak. A 2017. évi költségvetés tervezetét végül szavazattöbbséggel fogadták el, az ellenzéki képviselők közül is többen elismerően nyilatkoztak róla, illetve úgy vélekedtek, hogy az ideihez képest sikerült jobb javaslatot kidolgozni. Fekete Ildikó, a közigazgatás pénzügyi osztályvezetője ismertette a büdzsé kidolgozásával és a benne szereplő tételekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat. A költségvetés bruttó kerete meghaladja az 1 milliárd 300 millió dinárt.
A Komgrad közvállalat 2017-es évi ügyviteli programja is napirenden szerepelt. Emellett a község által alapított intézmények igazgató- és felügyelő bizottságaiba történő felmentések és kinevezések is határozati javaslatok formájában lettek előterjesztve, melyeket több-kevesebb vitát követően rendre el is fogadtak.
Zsemberi János, a községi tanács tagja ezen az összejövetelen jelentette be, hogy a magyar kormány sportfejlesztési stratégiájával összhangban, valamint a topolyai TSC labdarúgóinak kiemelkedő teljesítményét figyelembe véve Magyarország 2 és 3 millió euró közötti értékben támogatja egy labdarúgó-akadémia létrehozását Topolyán. A projekt keretében megvásárolnának egy több hektáros községi tulajdonban lévő telket, ahol négy labdarúgópályát alakítanának ki, s egy stadion kiépítése a távlati tervek között szerepel. Zsemberi szerint a tény, hogy a magyarországi döntéshozók éppen Topolya mellett döntöttek, elsősorban az egyesületben folyó magas színvonalú munkának és az ott tapasztalható professzionális hozzáállásnak köszönhető. Meglátása szerint városunk ezzel egy regionális jelleggel bíró sportközponttá válik majd. Mindez egyben a két ország, Szerbia és Magyarország labdarúgó-szövetségei kiváló együttműködésének is köszönhető.
A testületi ülés napirendjén szerepelt egy határozati javaslat a közégi közigazgatási hivatalról is. Szedlár Péter, a közigazgatás főosztályvezetője elmondta, jelenleg mindössze 58 dolgozója van a hivatalnak, ami a munkafeladatokhoz képest, de más hasonló jellemzőkkel bíró községekkel összehasonlítva is drasztikusan kevés. A topolyai önkormányzatban évek óta tiszteletben tartják a még 2017-re is meghosszabbított létszámstopot, annak ellenére, hogy ez már esetenként meghaladja a dolgozók teljesítőképességének a határát is. Egyben azonban a foglalkoztatottak számának a tervezése törvényes kötelezettség, így prezentálta azt a tervet, melynek alapján a közigazgatásban dolgozók száma 99 lenne. Egyben azt is elmondta, hogy a létszámstop miatt irreális egyelőre ilyen méretű létszámnövelésben gondolkodni, de abban azért bízik, hogy az illetékes minisztérium 3-4 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember alkalmazását belátható időn belül mégis jóváhagyja majd. Szedlár azt is elmondta, hogy a közeljövőben várhatóan új törvényes előírásokkal szabályozzák majd ezt a területet is, ami újabb változásokat eredményezhet a közigazgatásban foglalkoztatottak számának tekintetében. Az ülésen elfogadták a Piac Közvállalat és a Telekrendezési Közvállalat 2017. évre vonatkozó ügyviteli tervét is.

(Magyar Szó, 2016. december 30.)

Zsemberi János a testület ülésén bejelentette a labdarúgó- akadémia létrehozásának tervét (Tóth Péter felvétele)