A Halló, TV évbúcsúztató adása

A műsor vendége a szabadkai SU együttes. A műsorvezető Buda Hajnalka.

Az Echo Tv Fonák című műsora

A Fonák című műsor vendége Erős Kinga és Szabó Palócz Attila.
Műsorvezető: Csontos János.

Ösztöndíjasait ünnepelte a Roma Oktatási Alap

„Fogd kézen a gyerekedet, az egyetemig kísérd el, legyőzhetetlenek leszünk a roma értelmiséggel” – ösztöndíjasait ünnepelte a Roma Oktatási Alap

A fenti idézettel Horváth Kristóf, művésznevén Színész Bob, országos slambajnok üzent a jelenlévő roma egyetemistáknak és főiskolásoknak a Roma Oktatási Alap (ROA) idei gáláján november 27-én.
A Roma Oktatási Alap éppen tíz éve támogatja ösztöndíjakkal a roma diákokat tizenhat országban, köztük Magyarországon, annak érdekében, hogy a roma fiatalok minél többen lehetőséget kapjanak a továbbtanulásra és segítséget ahhoz, hogy be is tudják fejezni az adott képzést. Többezer roma diák kapott már így segítséget a tanuláshoz, Magyarországon az idén száztizennégy roma fiatal részesül ösztöndíjban, csaknem hatvan százalékuk lány, több mint fele alapszakos hallgató és hét százalékuk doktori képzésben tanul – mondta el Dan Pavel Doghi, a ROA felsőoktatási ösztöndíj programjának vezetője.
Köztük van Nótár Ilona kulturális antropológus, aki a gálán a saját történetével motiválta a jelenlévő hallgatókat: „Annak, hogy értelmiségivé, diplomássá válsz, a többségi társadalomban érvényesülsz, nem kell azt jelentenie, hogy elveszted a cigány identitásodat. Ha ezt teszed, akkor gyökértelen leszel. Soha ne feledjétek el, hogy kik vagytok!”
Tordai Edina, aki jogi főreferens az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában és az ösztöndíjbíráló bizottság tagja, arról beszélt, hogy nem kéne kiemelt sikertörténetekként kezelni a felsőoktatásban tanuló roma fiatalokat. Hiszen természetesnek kellene lennie, hogy a motivált és jó képességű diákok elérik a céljaikat. Mégis, a roma diákok mindössze húsz-huszonnégy százaléka érettségizik le és csak két százalékuk szerez diplomát, ami nagyon alacsony arány. Ennek oka, hogy sokszor szegregált, rossz minőségi oktatást kapnak a roma gyerekek, hiányoznak a megfelelő társadalmi kapcsolataik, családi hátterük, diszkriminációt kell elszenvedniük. Ezeknek a hátrányoknak a leküzdéséhez nyújtanak hatalmas segítséget az ösztöndíj-programok, mint a Roma Oktatási Alap felsőoktatási ösztöndíja is.
Lakatos Richárdnak, a Roma News Youtube csatorna alapítójának is nagyon sokat segít az ösztöndíj a tanulásban évek óta: „Édesanyám is tovább szeretett volna tanulni tizennyolc évesen, de állapotos lett velem gimnáziumban és nem fejezte be az iskolát, ám később én »helyette«, ugyanabban a középiskolában leérettségiztem, majd továbbtanultam gazdaságinformatikusként.”
A helyszínt adó ERSTE Bank képviseletében Czafrangó János, a társadalmi vállalkozások fejlesztése program vezetője beszélt a tanulás öröméről és arról, hogy ő maga még most is hallgató. A beszédek után a jelenlévő ösztöndíjas diákok két workshopon vettek részt, a roma identitás kérdését és a média romaképét járták körül a foglalkozásokon.
A szereplők arra buzdították a diákokat, hogy menjenek vissza a közösségeikbe és mutassanak példát a fiatalabbaknak: mutassák meg, hogy érdemes tanulni és a tanuláson keresztül sikeressé válhatnak.
„Azért is dolgoztok, hogy amikor azt mondják, hogy olyan vagy mint egy cigány, akkor azt gondolják, hogy három diplomád van és négy nyelven beszélsz!” – fogalmazta meg Horváth Kristóf lazán a roma fiatal értelmiségiek felelősségének kérdését.

Norvégia – Magyarország 0-1

Magyarország az oslói pótselejtezőn vívta ki a 2016-os Európa-bajnokságon való részvétel jogát.
A mérkőzést az angol Mark Clattenburg vezette.

Zentaiak a Nemzeti Színházban

A Vajdasági Rádió és Televízió tudósítást tesz közzé a Zentai Kamaraszínház budapesti vendégszerepléséről. A társulat a Nemzeti Színházban lépett fel.

*

Zentaiak a Nemzeti Színházban

BUDAPEST – A budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepelt pénteken este a Zentai Magyar Kamaraszínház. A 178 éves intézményben a Kárókatonák még nem jöttek vissza című előadást tekinthették meg az érdeklődők.

(Vajdasági Rádió és Televízió, 2015. november 7.)

Riportermikrofon, a Szabadkai Rádió magazinműsora

A Szabadkai Rádió Riportermikrofon című magazinműsorának vendége Bajtai Kornél és Kókai Péter, a Magyar Szó két munkatársa.
A műsorvezető: Tóth Imre.

Légiforgalmi irányítóként dolgozni a csúcsok csúcsa

Az AIRportal.hu interjút közöl Bakos Józseffel, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetőjével.

*

Légiforgalmi irányítóként dolgozni a csúcsok csúcsa

Jelentkezőket toboroz a HungaroControl a 2016 szeptemberében induló légiforgalmi irányító tanfolyamon történő részvételre. A folyamatosan változó, megújuló légiforgalmi irányítói szakmáról, a hivatás szépségeiről, a fiatal irányító-generációk szerepéről és a jelentkezőkre váró kihívásokról Bakos Józseffel, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetőjével beszélgettünk.

– Mit jelent Önnek a HungaroControl-nál, légiforgalmi irányítóként dolgozni?
– A HungaroControlnál dolgozni önmagában megtiszteltetést jelent, hiszen ez a cég páratlan Magyarországon, egyedül mi foglalkozunk légi navigációs szolgáltatás nyújtásával.
Bármilyen munkakörben jó itt dolgozni, mert a cég megbecsüli a munkavállalóit és nagyon jó munkakörnyezet biztosít.
A légiforgalmi irányítói feladatkör pedig – véleményem szerint – a csúcsok csúcsa.
Azon túl, hogy egy rendkívül érdekes, megunhatatlan foglakozást választ magának az ember, ez egy életre szóló hivatás is egyben. Én közel negyven éve dolgozom légiforgalmi irányítóként és még mindig élvezem.

– Miért szükséges minden évben az újabb generációk, évfolyamok bevonása a légiforgalmi irányítás rendszerébe?
– Egyrészt a HungaroControlnál van egy irányítói létszámtervünk, így pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy melyik szakterületen mikor várható a kollégák nyugdíjba vonulása, másrészt az átrepülő és a repülőtéri forgalom növekedéséről is prognózisokkal rendelkezünk. Az új légiforgalmi irányítók felvételét és képzését ezeknek megfelelően tervezzük.
A folyamatosan változó környezet, a légi forgalom állandó növekedése és az új technológiák alkalmazása újabb és újabb kihívásokat állít elénk. A fiatal légiforgalmi irányítók alkalmazása és a rendszeres „vérfrissítés” ebből a szempontból is elengedhetetlen.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az 5-10-15 éve dolgozó légiforgalmi irányítók ne lennének képesek az újabb és újabb kihívásokat ugyanúgy kezelni, mint a fiatalok, azonban fontosnak tartjuk, hogy minden évben frissen képzett szakemberek csatlakozzanak a nagy tapasztalattal rendelkező kollégákhoz.

Bakos József

Munkakör: Légiforgalmi irányító – ACC, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetője

Szakszolgálati engedély megszerzésének éve: 1981

Hány éves korában szerzett szakszolgálati engedélyt: 24

Légiforgalmi irányítás mellett milyen feladatkör(öke)t lát el a HC-nál: volt oktató, ATM rendszerfejlesztő, központvezető és most a szakmai főosztályt vezeti.

Mit szeret legjobban az irányítói szakmában: természetesen a radar irányítói feladatokat.

Mi a legmegterhelőbb, vagy legnehezebben megszokható az irányítói munkában: az éjszakázás

Ha újra dönthetne, milyen szakmát választana: ismételten légiforgalmi irányítói pályát

Hobbi, kedvenc szabadidős tevékenység: utazás, sport, kertészkedés, filmek

– A munkaterembe frissen bekerülő, fiatal légiforgalmi irányítók milyen hozzáadott értéket tudnak nyújtani a légiforgalmi irányítás összetett rendszeréhez?
– A fiatalok mindig frissességet hoznak magukkal. Ők még az irányítói karrierjük elején járnak, kevesebb tapasztalattal rendelkeznek idősebb kollégáiknál, azonban a munkába állásukkor mindig az éppen aktuálisan működő környezetbe csöppennek bele, így számukra az adott időszakban használt rendszerek és eljárások a természetesek.
Példaként tudom említeni a Free Route rendszert, amit 2015. február 5-én vezettünk be. Azok a gyakornokok, akik most ősszel fognak szakszolgálati engedélyt szerezni, a munkahelyi gyakorlati képzésüket már a Free Route környezetben kezdték meg.
Számukra már csak történelem, hogy régen útvonalakon közlekedtek a repülőgépek, ezért könnyen alkalmazkodnak az új kihívásokhoz.
A fiatalok a folyamatosan és dinamikusan változó világban könnyen és gyorsan tudják adaptálni a legújabb változásokat, technológiai fejlesztéseket.
Szinte minden évben bevezetésre kerül valamilyen nagyobb újdonság, melyek napi munkába történő átvételében nagyon fontos szerepet szánunk a fiatal irányítóknak.

– A frissen szakszolgálati engedélyt szerző irányítókat hogyan integrálják a rendkívül intenzív munkaterhelés alatt, ebbe a hihetetlenül komplex rendszerbe és a légiforgalmi irányító csapatba?
– A két éves képzés önmagában az integrációs folyamat. Amellett, hogy a hallgatók a szakma szabályait, a szükséges ismereteket és gyakorlatot is megszerezzék, a két éves képzés arra is szolgál, hogy beilleszkedjenek, megismerjék a kollégáikat, akikkel együtt fognak dolgozni.
A képzés nem csak abból áll, hogy a hallgatók megtanulják a szabályokat, elsajátítják az eljárásokat, a fóniát, hanem abból is, hogy az emberi kapcsolatokban egy olyan szintre lépnek, hogy el tudják látni ezt az igen intenzív csapatmunkában végzett feladatkört.
A légiforgalmi irányítás egy csapatmunka, ami az együttműködésre épül az irányító kollégákkal, a szomszédos szektorokkal, a pilótákkal, a környező országok irányító szolgálataival, a honvédséggel és a supervisorral. Be kell tudni épülni ebbe a csapatba ahhoz, hogy valaki szakszolgálati engedélyt szerezzen, és jó irányítóvá váljon.
Ez nem egyszerű feladat, de a két éves képzés elegendő arra, hogy az éles munkakörnyezetben, kiélezett helyzetben is együtt tudjanak működni a frissen szakszolgálati engedélyt szerzett légiforgalmi irányítók az idősebb, tapasztaltabb kollégáikkal és a többi szereplővel.
Természetesen rendszeresen vannak szakmai továbbképzések és csapatépítő, csapatmunkát erősítő képzések is, ahol az irányítók az együttműködés elmélyítésén dolgoznak.

– Mikor mondható, hogy egy irányító érett szakaszba lép a szakmai pályafutása során?
– Ez olyan, mint az autóvezetés. Amikor valaki frissen jogosítványt szerez, elengedhető önállóan a forgalomba, de sok-sok levezetett kilométer kell ahhoz, hogy az illető tapasztalt vezetővé váljon.
Minden hallgató esetében a mentor és egy 4-5 fős oktatói csapat dönt arról, hogy mikor érett meg az önálló munkára és csak ekkor javasolják vizsgára a hatóság felé.
Sikeres vizsga esetén a hallgató megszerzi a szakszolgálati engedélyt, majd beosztásra kerül az önálló munkára, innentől kezdődik a tapasztalatszerzés.
Az éles forgalomban lehetnek olyan szituációk – például egy hajtóműleállás, egy pilótafülke szélvédő repedés – amellyel még a fiatal irányító nem találkozott. Ezeket a forgalmi helyzeteket is meg kell tudnia oldani önállóan a friss szakszolgálati engedéllyel rendelkező irányítónak – a képzés során erre is felkészítjük őket.
A szakszolgálati engedély megszerzését követő 5-6 év intenzív tapasztalatszerzéssel telik, ezt követően mondhatjuk úgy, hogy az irányító „felért a csúcsra”. Minél hamarabb tud valaki eljutni erre a szintre, annál hosszabb ideig – akár 20 évig is – a csúcson lehet.

– A légiforgalmi irányítók vezetőjeként Önnek mi az elvárása a képzésben részt vevő hallgatókkal és a frissen szakszolgálati engedélyt szerző fiatal irányítókkal szemben?
– A légiforgalmi irányító képzés során egy nagyon intenzív tanulási folyamaton és gyakorlati képzésen esnek át a hallgatók.
Mint vezető, azt várom el, hogy szakmailag mindenki a maximumot nyújtsa és önálló döntések meghozatalára képes légiforgalmi irányítóvá váljon.
Számunkra az a legfontosabb, hogy az utasok és a repülőgépek biztonságban közlekedjenek, ne okozzunk késéseket és a lehető leggazdaságosabban üzemeltessük a járatokat.
Azt várom el, hogy egy adott forgalmi szituációban a rendelkezésre álló sok jó döntésből, a legjobb döntést hozza meg az irányító a képzettségének és a saját egyéniségének megfelelően.

– A légiforgalmi irányító szakmát választók egyben egy életpályát is választanak. Mire számíthat a szakszolgálati engedélyt szerző fiatal, ha ezt a hivatást választja? Vannak fejlődési, továbblépési lehetőségek?
– Nagyon sok felvételi eljárásban vettem részt és a karrier lehetőségek kérdése mindig felmerül a jelentkezők részéről. A légiforgalmi irányítók az első 10-15 évben annyira élvezik az irányítást, hogy legtöbbjükben fel sem merül, hogy más típusú munkát végezzenek.
Akinek van indíttatása, bekapcsolódhat az újabb generációk oktatásába, de lehetőség van arra is, hogy a légiforgalmi irányítók a HungaroControl kutatási és fejlesztési projektjeiben is szakértőként dolgozzanak. Ismét megemlíthetem a Free Route bevezetését, ahol számos fiatal irányító kollégát is felkértünk szakértői feladatokra.
Supervisor-nak a szükséges tapasztalat megszerzését követően lehet jelentkezni, ami egy más típusú munkát és felelősséget jelent a munkateremben. Van egy módszertani területünk is, ahol a megfelelő tapasztalattal rendelkező kollégák a légiforgalmi irányítást segítő módszerek, eljárások fejlesztésén dolgozhatnak.
Lehet vezetői pozíciót is vállalni. Magam is és az osztályvezető, valamint részlegvezető kollégáim is légiforgalmi irányítók. Mindannyian őrizzük a szakszolgálati engedélyüket, pontosan azért, hogy teljesen képben legyünk azzal, hogy mi zajlik a munkateremben.
Aki a légiforgalmi irányítás mellett mással is szeretne foglalkozni, az a HungaroControl-nál jó néhány számára megfelelő lehetőséget találhat magának.

A HungaroControl-ról dióhéjban

A HungaroControl légi navigációs szolgáltatásokat nyújt Magyarország légterében, valamint biztosítja a légiforgalmi irányítók alap- és továbbképzését. Munkatársai évente több mint 600 ezer járatot irányítanak. A legforgalmasabb nap rekordját 2015. július 26. tartja, amikor egy nap alatt 3644 repülőgépet kezeltek az irányítók a magyar irányító központból. Emellett, Európában egyedülálló módon, a magyar irányítók nem csupán a hazai légtér irányításáért, hanem a Budapesttől mintegy 700 km-re található, Koszovó feletti magas légtér, az ún. KFOR szektor átrepülő forgalmáért is felelnek.

A magyar irányítók Európa piacvezető navigációs szoftveréből a HungaroControl által továbbfejlesztett, és mára a világ egyik legkorszerűbb irányító és tájékoztató rendszerévé vált MATIAS segítségével szervezik hazánk légi közlekedését.

A magyar légiforgalmi szolgálat számos nagy értékű beruházási programot indított, illetve indít, hogy innovatív megoldások alkalmazásával megőrizze technológiai előnyét, és folyamatosan emelje légi navigációs szolgáltatásainak színvonalát.

A cég jelentős oktatási, szimulációs és kutatás-fejlesztési hagyományokkal is rendelkezik, amelyre alapozva, szakmai partnereivel közösen, a közép-európai térség dinamikusan fejlődő légi navigációs tudásközpontját kívánja létrehozni Budapesten az elkövetkező években.

– Mik azok a szempontok, amik miatt jó szívvel ajánlaná a légiforgalmi irányítói hivatást az újonnan jelentkezőknek?
– Ez egy megunhatatlan szakma, soha nincs két ugyanolyan nap. A légi forgalmat irányítom nap, mint nap, de nincs két egyforma forgalmi szituáció.
A hívójelek sokszor visszacsengenek, sokat meg is jegyzünk, de az, hogy az adott napon egy repülőgép melyik másik repülőgéppel kerül konfliktusba és azt hogyan tudjuk megoldani, nem lehet ismételni. Nekünk ezeket a konfliktusokat kell megkeresni és megoldást találni rájuk.
A másik számomra nagyon pozitív dolog ebben a szakmában, hogy a légiforgalmi irányító szinte minden munkanap végén nagyon sok apró sikerélménnyel lesz gazdagabb.
Ha megoldunk egy bonyolult forgalmi helyzetet, halljuk a pilóta hangján, hogy hálás érte, megköszöni a munkánkat, ezek hatalmas pozitív töltetet tudnak adni egy nehéz napon is, ezért is gondolom, hogy számomra ez a szakma a csúcsok csúcsa.

– Adna néhány jó tanácsot légiforgalmi irányító képzésre jelentkezőknek, mi a siker titka, mi vár itt rájuk?
– Mi azokat a fiatalokat keressük, akik légiforgalmi irányítók akarnak lenni, ezért fontos, hogy akik jelentkeznek és bekerülnek a képzésbe, ne csak egy munkalehetőségként tekintsenek erre a hivatásra.
Nagyon fontos, hogy a légiforgalmi irányító megfelelő motiváltsággal rendelkezzen, és hogy szeresse, akarja is végezni ezt a munkát. Ha a motiváció megvan, és a jelentkező rendelkezik a szakmához szükséges kompetenciákkal – amelyeknek a meglétét a kiválasztás során ellenőrizzünk is – akkor könnyű dolga lesz irányítóként.
Végül, de nem utolsó sorban a jelentkező legyen felkészülve arra, hogy ez egy olyan szakma, ahol minden évben valami újat kell tanulni és arról számot is kell adnia. Aki légiforgalmi irányító lesz, annak képesnek kell lennie az egész életen át tartó tanulásra.

(AIRportal.hu, 2015.október 28.)

Bakos József, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetője. (Fotó: AIRportal.hu)

Bakos József, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetője. (Fotó: AIRportal.hu)

A Szabadkai Rádió ostroma

A megszűnés előtt álló Szabadkai Rádió ötvenhatos emlékműsora - napi vajdasági aktualitásokkal tarkítva.
Műsorvezető: Tóth Imre.
A műszaki munkatárs: Farkas Ervin.

Ki a faszagyerek? – Bayer Zsolt

A 888.hu egy, Bayer Zsolttal készült videointerjút tesz közzé.

*

Ki a faszagyerek? – Bayer Zsolt

Hogy szólít a feleséged? Mi a „bayerség” titka? Vannak-e „kis-bayerek”?

(888.hu, 2015. október 9.)

Megjelenik a 168 óra című közéleti hetilap huszonhetedik évfolyamának negyvenegyedik száma

A lapszám megemlékszik a nemrég elhunyt Göncz Árpádról.