Megjelenik a Vakvezető Kutyák Hírlapjának november-decemberi kettősszáma

Megjelenik a Vakvezető Kutyák Hírlapjának november-decemberi kettősszáma, amelyik mellékletként tartalmazza a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapírvány 2022-es falinaptárát is.

     

A toronyirányítás jövője – avagy a mirTWR-ről közérthetőbben

A HungaroControl honlapján beszámol az új fejlesztésről.

*

A toronyirányítás jövője – avagy a mirTWR-ről közérthetőbben

A magyar légiforgalmi szolgálat négy évvel ezelőtt, 2017. november 14-én helyezte üzembe az úgynevezett Remote Towert, amely helyszíntől független repülőtéri irányítást tesz lehetővé. Ezzel pedig a hasonló méretű légikikötők közül a budapesti a világelső, ahol ezt az innovatív megoldást alkalmazzák. Az előremutató technológiát a HungaroControl egy újabb projekt keretében korszerűsíti, létrehozva ezáltal egy integráltabb rendszert, amely még hatékonyabban szolgálja majd ki a fővárosi nemzetközi repülőtér forgalmát. A részletekről Zsóka Viktorral, a társaság repülőtéri rendszerfejlesztéssel megbízott csapatának vezetőjével beszélgettünk.

A Remote Tower működési engedélyét 2017-ben, a hatósági hitelesítési folyamat lezárása után szerezte meg a HungaroControl. A társaság azóta éles irányításra is alkalmas vészhelyzeti (contingency) központként üzemelteti az Igló utcai székházában létesített távoli toronyirányítási munkatermet. Ugyanakkor már az üzembe helyezést követően világossá vált a szakemberek számára, hogy a repülőtéri forgalom kezelését segítő rendszerek nagyon széttagoltak, ami nehezíti a tornyos irányítók munkáját, mert óriási információmennyiséget kell feldolgozniuk egyszerre. Jelenleg az irányítótoronyban szolgálatot teljesítő kollégák több mint tíz különböző képernyőt figyelnek egyidejűleg, amelyek egy-egy különálló támogatórendszer által közvetített információkat jelenítenek meg. Ráadásul ezek egy része már elavult – hiszen némelyiküket már évtizedek óta használják –, úgynevezett „hagyatékrendszernek” minősülnek, noha időközben átestek kisebb-nagyobb ráncfelvarráson.
A jelenlegi technológiai fejlettségi szint miatt kevésbé indokolt a mostani széttagolt rendszer fenntartása, mivel az adatátviteli sebesség megnövekedése, illetve a számítógépek teljesítményének jelentős javulása lehetővé teszi sokkal integráltabb rendszerek telepítését. A HungaroControl 2017-ben sikeresen pályázott uniós forrásokra a Remote Tower technológiát továbbgondoló mirTWR programmal, aminek köszönhetően megújul a teljes toronyirányítási rendszer. A programot a vállalat több, egymásra épülő projektben valósítja meg.
Az első fejlesztés már realizálódott: kicserélték a földi mozgásellenőrző és -irányító rendszer (A-SMGCS) hardvereit. A második lépcsőben a repülőtér területén mozgó járművek azonosítását és pozíciójuk pontos meghatározását végző rendszert (MLAT) korszerűsítik. Erre azért van szükség, mert a budapesti légikikötő terepviszonyai időközben megváltoztak (új létesítmények épültek), így a felderítő rendszert a módosult környezethez kell igazítani.  Ezzel párhuzamosan hat új kameraoszlopot telepítenek a repülőtér területén, ami a Remote Tower videórendszerének megújítását teszi lehetővé. A HungaroControl egy új toronyirányító szimulátort is beszerez, ezáltal a képzés és a készségfejlesztés hatékonysága is javul, mivel az új eszközzel leképezhető az éles környezet.
Az említett fejlesztések végeredménye az lesz, hogy a toronyirányítók egy letisztultabb kezelőfelületű, integráltabb rendszert használhatnak majd, amely átláthatóbban jeleníti meg a munkavégzéshez szükséges információkat. A földi mozgásellenőrző és irányító infrastruktúra korszerűsítésével kiiktatható több önálló rendszer (vagy azok dedikált kezelőfelülete), mint például a fénytechnikát vezérlő vagy a pályafoglaltságot és navigációs rendszerek állapotát jelző – runway status – panel, mert ezeket beolvasztják egy átfogóbb megoldásba. Ezzel a repülésbiztonság is nő, mivel az információk egy helyen tömörülnek, azokat egy rendszer kezeli, így új támogató és riasztási funkciók is bevezethetők. Ilyen a CMAC, ami azt vizsgálja, hogy a pilóta mennyire követi a toronyirányító utasításait. Ha a légi jármű megmozdul, például hátratoláskor, de korábban arra nem kapott engedélyt, akkor az új rendszer ezt jelezni fogja az irányítónak.
A következő fontos biztonsági elem egy támogató előrejelzési funkció lesz, amelynek a neve CATC. Ez a szakszemélyzet által kiadott utasítások miatt esetlegesen kialakuló konfliktusokra figyelmeztet. Ezzel kiküszöbölhető, hogy egyidőben ugyanarra a futópályára adjanak ki line-up és leszállási engedélyt, mert a riasztási rendszer tájékoztat a repülésbiztonsági esemény valószínűségéről. A légi forgalom folyamatos visszarendeződésével ez a funkció különösen hasznos lesz, mert a legforgalmasabb periódusokban a toronyirányítóknak nagy kihívás úgy ütemezni az érkező és induló járatokat, hogy a futópályák kihasználtsága optimális legyen, ugyanakkor a biztonságot is maximálisan szavatolják. Nem utolsó sorban a repülőgépek földi mozgásának megfelelő tervezésével csökken a károsanyagkibocsátás is, mert a hajtóművek kevesebb ideig járnak a földön.
A videórendszer, az integrált A-SMGCS és a szimulátor beszerzésére és telepítésére 2020 októberében írt ki közbeszerzési pályázatot a HungaroControl. A szerződést idén októberben írták alá az együttműködő partnerekkel. A megvalósítási ütemterv szerint 2022 februárjáig a gyártókkal való egyeztetés zajlik, majd tavaszra elkezdődik a különböző rendszerek telepítése és tesztelése, valamint a szimulátor üzembe helyezése. A cél az, hogy 2023 végétől, de legkésőbb 2024 elejétől az irányítók már a székházban kialakított Remote Towerből kezeljék a budapesti nemzetközi légikikötő forgalmát, míg a mostani kényszerhelyzeti központban a toronyszolgálat számára is kialakítsák a vészhelyzeti és oktatóközpontot.

(HungaroControl, 2021. november 10.)

Új kameraoszlop a budapesti nemzetközi repülőtéren

Látványterv a kényszerhelyzeti központban létesítendő toronyszimulátor irányítópultjairól

Újabb nyolcmillió forintos támogatás Csomádnak

A Csomádi Hírharang című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Újabb nyolcmillió forintos támogatás Csomádnak
Térségünkben minden család megerősödve és biztonságban tervezheti jövőjét – nyilatkozta lapunknak Tuzson Bence

Újabb nyolcmillió forintos támogatást kapott Csomád játszótér-fejlesztésre és a temető, valamint közvetlen környezetének megújítására kormányzati forrásokból, a Magyar Falu Program keretéből – jelentette be a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője, aki beszélt arról is, hogy a jövő év elején a gyermeket nevelő családokban mindkét szülő az átlagjövedelem szintjéig visszakapja az idén befizetett személyi jövedelemadóját. A képviselő hangsúlyozta, hogy az országos kormányzati intézkedések csak akkor hozhatnak valós, kézzelfogható eredményt, ha itt helyben, a mi térségünkben is találkoznak a lakosság igényeivel.

– A Magyar Falu Program keretéből érkezik újabb nyolcmillió forintos támogatás Csomádra. Mit fed ez a döntés?
– A lakossági igények felmérése után született meg a pozitív elbírálás, és ennek a döntésnek köszönhetően két, játszóteret érintő komplex fejlesztést valósítunk meg Csomádon kormányzati támogatással, a Magyar falu Program keretéből. Emellett felújítjuk a temetőt és közvetlen környezetét, bővítjük a szolgáltatásokat. Mindezt a most elnyert nyolcmillió forintból. Számunkra fontosak a lakossági igények, hiszen az országos kormányzati intézkedések is csak akkor hozhatnak valós, kézzelfogható eredményt, ha itt helyben is találkoznak a lakosság szükségleteivel. Ezért is szeretném felhívni a figyelmet a februárban esedékes szja-visszatérítésre: a koronavírus-járvány okozta válság után Európában az elsők közözött indítottuk be a gazdaságunkat, és ennek köszönhető az is, hogy a magyar adóvisszatérítés az Európai Unióban a legszélesebb körű, a családoknak járó adóügyi intézkedés. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövő év elején a gyermeket nevelő családokban mindkét szülő az átlagjövedelem szintjéig visszakapja az idén befizetett személyi jövedelemadóját.

– Itt helyben is érzik majd ennek hatását az emberek?
– Természetesen, ugyanis minden érintett helyi családnak jelentős megerősítést jelent majd az szja-visszatérítés, mert akár az egymillió forint közelében is járhat az összeg, amit az állam visszajuttat a családi kasszába. Ugyanakkor kétszázezer forintra emeljük a minimálbért, amivel párhuzamosan a kismamák jövedelme is nőni fog, ugyanis automatikusan emelkedik a gyermekgondozási díj, a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja, vagyis a gyod összege is. És hogy még egy példát említsek: januártól a huszonöt évnél fiatalabb pályakezdőknek nem kell majd jövedelemadót fizetniük. Döntéseink nyomán a gazdaság újraindításának kimagaslóan pozitív eredményeit minden magyar ember érezni fogja. Mindezek az intézkedések pedig hozzájárulnak majd ahhoz, hogy térségünkben minden család megerősödve és biztonságban tervezhesse jövőjét.

– Ugyanez érvényes az idősebb nemzedékekre is?
– Számunkra mindig is fontos volt a nagyszülők nemzedékének a felkarolása és támogatása, a nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára. Éppen ezért egységesen nyolcvanezer forint lesz az idén a nyugdíjprémium, amit már novemberben mindenkinek kifizetünk. Azt hiszem, ez egy olyan jó hír, amit minden jogosult örömmel fogad. Sokan lesznek majd olyanok is, akik ezen felül az inflációs korrekcióval együtt akár százezer forintnyi kiegészítést is kaphatnak. A jövő év elején pedig folytatódik a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése, ami szintén azt mutatja, hogy számunkra kiemelten fontos a családok támogatása.

– Csomádról és a környékből nagyon sokan ingáznak Budapestre, a munkahelyükre. Ők mennyiben számíthatnak körülményeik további javítására a közeljövőben?
– Azon dolgozom, hogy a közlekedés fejlesztése tovább folytatódjon, tehát őszintén kimondhatom, hogy számíthatnak rám a körzetben élő autósok. Az M2-t az M3-al összekötő út a veresegyházi, csomádi, erdőkertesi és fóti lakosoknak lesz különösen fontos.

(Csomádi Hírharang, 2021. november)