A 24.hu közli Szalay Dániel összeállítását a Magyar Hírlap helyzetéről.
Munkaügyi felügyelők jártak Széles Gábor médiacégénél
Már megközelíti a harmincat a Széles Gábor nevével fémjelzett, néhány nappal ezelőttig Bayer Zsolt publicistának (a Fidesz alapításában is fontos szerepet betöltő, meglehetősen vitatott megítélésű újságírónak), valamint néhány napig még Pindroch Tamásnak is munkahelyet biztosító Magyar Hírlaptól az elmúlt másfél-két évben távozók száma, értesültünk szerkesztőségközeli forrásoktól.
Azt is elmondták, véleményük szerint úgy általában véve a
nagy számú távozásokhoz nagymértékben járult hozzá, hogy a 2015-ben veszteségesen működő lapnál meglehetősen mostoha körülmények között zajlott a munkavégzés, és ez nem csak nagyon alacsony béreket jelentett.
Még a székekkel is gondok voltak
A körülményekre utalva azt mondták forrásaink, a szerkesztőségben volt, akinek letört könyöklőjű, lyukas ülőrésszel, kiálló szöggel, hiányzó kerekekkel, koszos, foltos székekben kellett dolgoznia, ezért volt, aki saját pénzén vett magának ülőalkalmatosságot.
Elavult számítógépeken állítják elő a lapot
Emellett 15 éves, kis képernyőjű, magas kisugárzású monitorokon és gyakran lefagyó számítógépeken folyt a munka, napi akár 9-10 órában. Ehhez pedig a cég állítólag védőszemüveget sem biztosított, ha pedig valaki mégis csináltatott magának ilyet, akkor annak árát nem fizették ki. A szerkesztőségben emellett egészségtelen a neonvilágítás, az épület fűtése és hűtése pedig kritikán aluli, így télen gyakorta fáznak az újságírók, nyáron pedig akár 40 fok közelébe is emelkedik a hőmérséklet, ráadásul hétvégente a fűtés még a hétköznapinál is rosszabb volt.
Azt is mondták, hogy a klímarendszer fertőtlenítése tudomásuk szerint éveken át nem történt meg az épületben, így a levegő szerintük áporodott volt, ami feltételezésük szerint hozzájárulhatott a többeknél felmerült egészségügyi problémákhoz is.
Forrásunk azt is mondta, hogy a szerkesztőségben olyan jelenléti íveket kellett aláírni, mely szerint a kollégák hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig végeznek ott munkát, a valóságban viszont hétvégén, illetve más időpontokban is folyt a print és az online lap készítése. Azt is elmondták, hogy kilenc éven át tavaly év végéig béremelés a cégnél nem történt, illetve aki kapott is valamiféle pluszpénzt, annak mértéke legfeljebb bruttó 8 és 60 ezer forint közötti volt, amiért cserébe egy új, versenytilalmi korlátozást is tartalmazó szerződést kellett vállalni, amivel meg tudták volna nehezíteni a felmondani szándékozók dolgát, hiszen ilyen esetben vissza kellett volna fizetni a versenytilalmi korlátozás kompenzációjaként adott összeget, ha egy másik szerkesztőséghez igazolnak át.
Aki elment, mind azért tette, mert ezeket a körülményeket már nem bírta tovább, s az ottaninál csak jobb ajánlatot tudott adni bármely más média
– mondta forrásunk, akitől megtudtuk, hogy tavaly munkaügyi ellenőrök is jártak a Magyar Hírlapnál, bár arról neki nem volt biztos információja, hogy az ellenőrzésre bejelentésre került-e sor vagy az éves szokásos ellenőrzések keretében.
Kormányhivatal: megalapozatlannak bizonyult az állampolgári bejelentés
Megkérdeztük az ellenőrzésekről az illetékes kormányhivatalt is. Pászti András, Budapest Főváros Kormányhivatalának Kormánymegbízotti Kabinetjének sajtó- és kommunikációs munkatársa megerősítette szerkesztőségünknek szerdán, hogy 2016-ban munkaügyi ellenőrzést hajtottak végre a Magyar Hírlap szerkesztőségénél. Elmondta, hogy erre állampolgári bejelentés alapján került sor. Hozzátette: a bejelentésben foglaltak az ellenőrzés során megalapozatlannak minősültek, így az ellenőrzés intézkedés meghozatala nélkül zárult le.
A Magyar Hírlap szerkesztőségének ellenőrzése során a hatóság semmilyen munkaügyi szabálytalanságot nem tárt fel.
Pásztit megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran szoktak a hatóság emberei szerkesztőségeket ellenőrizni. Pászti erre úgy felelt, hogy a fővárosban évente körülbelül 3 ezer munkáltató ellenőrzését végzi el a munkaügyi hatóság. Hangsúlyozta, hogy munkaügyi ellenőrzéseket Budapest Főváros Kormányhivatala munkaügyi hatósága munkáltatókkal szemben folytat le, a helyszínek típusait a hatóság nem tartja nyilván, ezért azt nem tudják megmondani, hogy hány más szerkesztőségben volt még ellenőrzés.
Széles Gábor lapkiadójának ügyvezetője fejlesztéseket ígér
Szerdán utolértük Bedő Istvánt, a Magyar Hírlap Kiadói Kft. ügyvezetőjét is. Azzal kezdte, nem igaz, hogy már harminc közelében lenne a tőlük az elmúlt másfél-két évben távozók száma. Ő úgy emlékezett, hogy az elmúlt 12 hónapban 14 kolléga távozott, „kettőt mi küldtünk, a többiek maguk kezdeményezték” a váltást. A távozások oka általában véve az volt, hogy a Magyar Időkhöz mentek át, miután ott magasabb fizetést ígértek nekik – derült ki az ügyvezető igazgató szavaiból, aki sajnálkozását fejezte ki, amiért a sokszor általuk kinevelt kollégák sem tudtak ellenállni a Magyar Idők által felkínált csábításnak:
A Magyar Idők példányszámát messze megelőzzük, de fizetésben, körülményekben nem tudunk velük versenyezni
– mondta. (A példányszámmal kapcsolatban konkrétumot Bedő István nem említett, és sajnos lehetetlen azt ellenőrizni, mivel nem auditáltatják a lapokat.)
Bedő ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy voltak olyan kollégák is, akiket ugyan „megkörnyékeztek” a Magyar Időktől, de a megkeresés ellenére inkább maradtak.
Széles Gábor pluszpénzt csoportosít fejlesztésekre
Az ügyvezető hozzátette, a fentiek miatt is pozitív fejlemény, hogy a tulajdonosuk (Széles Gábor vállalkozó) a múlt héten úgy döntött, hogy néhány kulcsember jövedelmét megnövelhetik, annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtópiacon a körülmények számukra sem ideálisak, hiszen sem az olvasóktól (előfizetőktől, árushelyi vásárlóktól), sem pedig a hirdetésekből nincs akkora bevétel, ami teljesen fedezné a költségeket. Hozzátette, hogy az elhatározott bérfejlesztés ellenére végtelen béralkuba nem tudnak belemenni, akkor sem, ha amúgy szeretnének minden tehetséges újságírót megtartani. A piaci helyzet miatt azonban nem korlátlanok a lehetőségek.
Bedő azt is mondta, hogy a cégtől kilépő munkatársak helyére most új kollégákat keresnek. Többnyire fiatalokat, mivel nekik nem filozófiájuk, hogy más szerkesztőségektől csábítsanak el embereket, inkább kinevelnek maguknak. Problémát okoz viszont az új kollégák megtalálásakor, hogy a fiatal újságírók többnyire inkább csak az online területtel szeretnének foglalkozni, a print médiát kevésbé találják vonzónak. Ezt úgy oldják meg, hogy a print és az online munkákat vegyítik, így mindkét területen kipróbálhatják magukat.
Két-három héten belül indulnak a fejlesztések
Rákérdeztünk arra is, mi igaz azokból a napokban megjelent információkból, hogy a Magyar Hírlapot esetleg kiürítik.
A tulajdonosunk, Széles Gábor szándéka egyértelműen a folytatás, ezért a megjelent információkat a leghatározottabban cáfolom.
Bedő azt is mondta, hogy a fejlesztések 2-3 héten belül elkezdődnek a cégnél. Ez többek között a számítógépes szoftverek és a 10 évnél valóban idősebb Apple Macintosh hardverek cseréjét is magával hozza majd, amire Széles Gábor biztosítja a szükséges forrást. Azt, hogy a cserére eddig nem került sor, Bedő azzal magyarázta, hogy a szerkesztőségi szoftvert és a gépeket csak egyszerre lehet cserélni, az eddigi szerkesztőségi szoftver pedig nem volt kompatibilis a manapság divatos számítógépekkel.
Bedő a védőszemüvegről azt mondta, ha valaki megkereste őt, akkor soha nem kapott elutasítást ezzel kapcsolatban, vagyis biztosították a szükséges szemüvegeket. Azt is mondta, hogy évente sor került üzemorvosi vizsgálatra.
Vannak új székek a raktáron
Ami a székeket illeti, azt mondta, hogy ugyan nem ül bele minden székbe minden egyes nap, ezért nem tudja kizárni, hogy van hibás darab valakinél, de az illetőnek azt tanácsolja, hogy keresse meg őt, mert most is van 5 darab teljesen új, még össze sem szerelt szék a raktárban. Hozzáfűzte, ő nem tud arról, hogy bárki saját pénzéből vett volna magának ülőalkalmatosságot. Kéri, jelentkezzen az illető.
Csak technikai hiba miatt volt gond a fűtéssel
Bedő megerősítette, hogy valóban neon van a szerkesztőségben, de ők csak bérlői az ingatlannak, szóval ez egy olyan adottság, amin emiatt nem tudtak változtatni. Egyébként ha valaki szeretne helyi világítást, akkor tudnak adni íróasztali lámpát. Ami a klímát és a fűtést illeti, Bedő azt mondta, hogy a bérleményben az állításokkal ellentétben folyamatosan van évszaktól függően hűtés, illetve fűtés, kivéve az ünnepnapokat. A fűtés-hűtés hétvégente is megoldott. Az viszont igaz, hogy előfordult, hogy nem működött a fűtés rendesen, de ez egyrészt csak alkalmi probléma volt, nem általános, más cégeknél is előfordul ilyesmi. A hibát pedig igyekeztek azonnal megjavítani az épület üzemeltetői.
Hozzátette, hogy az épület ugyan nem a legmodernebb, és igaz, hogy sok az ablak is, ami nem segít nyáron a kánikulában, de az ablakok árnyékolókkal vannak ellátva, és a klíma is üzemel az épületben. Nem igaz egyébként az sem, hogy a klímát ne fertőtlenítenék, mivel arra évente kétszer is sor kerül, és erről jegyzőkönyvek is vannak, amit az épület üzemeltetője be tud mutatni.
Ami a jelenléti ívvel kapcsolatos állítást illeti, az szerinte már csak azért sem lehet igaz, mert a cégnél mindenki kötetlen munkaidőben dolgozik. A szerkesztőség tagjainak időbeosztását a főszerkesztő és a rovatok munkatársai maguk között rendezik – húzta alá Bedő, aki a versenytilalmi klauzula létével kapcsolatban pedig azt mondta: „nekem a vesszőparipám, hogy ha valakinek plusz juttatást adunk, akkor kérjünk is ezért valamit”. Az opcionális versenytilalmi klauzula azt tartalmazza, hogy a kiadó köteles a munkavállalónak kifizetni 6 havi bérét, ha arra igényt tart, és cserébe ebben az esetben 6 hónapig nem lehet a konkurenciához szegődni. Sok más cégnél is létezik ilyen.
Bedő hangsúlyozta: még egyetlen esetben sem kérték vissza a versenytilalmi klauzula szerinti összeget a munkavállalóktól, akkor sem, ha a konkurenciához, mondjuk a Magyar Időkhöz ment át az illető. Így a valóságban a versenytilalmi klauzula nem jelent tényleges korlátozást a munkavállalókkal szemben, akik ezért plusz juttatást kapnak.
Mivel forrásunk azt is mondta, hogy a cégnél nem fizetnek rendesen benzinpénzt, illetve a céges telefonoknál is alig pár ezer forintban határozták meg a telefonálásra szabható keretet, afölött pedig a munkájukat végző újságíróknak kell fizetniük a számlájukat, Bedő István elmondta, hogy néhány pozícióban lévő munkatársuk menetlevelet vezetve kaphat térítést a cég ügyében felmerülő autóhasználat esetén.
Ezenkívül szerkesztőségi kulcsos autó van, amit vezetői engedéllyel rendelkezők elvihetnek, és van egy megállapodásuk taxis céggel is, amire összesen 100 ezer forint körüli összeg áll rendelkezésre. A taxikat azok használhatják, akiknek nincs jogosítványuk, vagy nincs kedvük autót vezetni. Ami pedig a cégtelefont illeti, valóban van egy keretösszeg, melynek mértékét a lapnál betöltött beosztás határozza meg. „De olyan konstrukcióban vagyunk a szolgáltatóval, hogy a megállapított keretek bőségesen elegendők a belföldi hívások fedezetére.”
Egy volt munkavállaló bosszúja?
Az ügyvezető azt mondta, meglepte őket a tavalyi munkaügyi ellenőrzés. Feltételezte, hogy valamelyik korábbi munkavállalójuk kezdeményezhette azt. Az ellenőrzés néhány álmatlan napot ugyan okozott, de szerencsésen túl vannak rajta. Úgy emlékezett, hogy a hatóság emberei tettek bizonyos megállapításokat, például hogy a székekre figyeljenek oda jobban, vagy jobban dokumentálják az orvosi vizsgálatokat, de az ügy ezzel lezárult, bírság kiszabására nem került sor.
Azzal kapcsolatban, hogy az ellenőrzés idejére a számlás kollégákat igyekeztek volna távol tartani az épülettől, azt mondta, ez nem felel meg a valóságnak, ő senkit nem küldött sehová.
*
Munkaügyi felügyelők jártak Széles Gábor médiacégénél
A munkaügyi hatóság váratlan látogatására még tavaly került sor a szerkesztőségben, ahonnan egyébként nagyon sok ember a rossz munkakörülmények miatt távozott, jellemzően egyébként a kormánypárti Magyar Időkhöz. Beszéltünk Bedő Istvánnal, a Magyar Hírlap Kiadó ügyvezetőjével is, aki fejlesztéseket ígért, és azt mondta, hogy a távozó munkatársak helyére új embereket keresnek.
Már megközelíti a harmincat a Széles Gábor nevével fémjelzett, néhány nappal ezelőttig Bayer Zsolt publicistának (a Fidesz alapításában is fontos szerepet betöltő, meglehetősen vitatott megítélésű újságírónak), valamint néhány napig még Pindroch Tamásnak is munkahelyet biztosító Magyar Hírlaptól az elmúlt másfél-két évben távozók száma, értesültünk szerkesztőségközeli forrásoktól.
Azt is elmondták, véleményük szerint úgy általában véve a
nagy számú távozásokhoz nagymértékben járult hozzá, hogy a 2015-ben veszteségesen működő lapnál meglehetősen mostoha körülmények között zajlott a munkavégzés, és ez nem csak nagyon alacsony béreket jelentett.
Még a székekkel is gondok voltak
A körülményekre utalva azt mondták forrásaink, a szerkesztőségben volt, akinek letört könyöklőjű, lyukas ülőrésszel, kiálló szöggel, hiányzó kerekekkel, koszos, foltos székekben kellett dolgoznia, ezért volt, aki saját pénzén vett magának ülőalkalmatosságot.
Évek óta veszteséggel jelenik meg a lap
A Széles Gábor vállalkozó tulajdonában lévő Magyar Hírlap 416-ról 619 millió forintra növelte árbevételét 2015-ben, ennek ellenére 2014-ben 233, 2015-ben pedig 10 millió forintos veszteség keletkezett – derül ki a társaság legutóbb leadott pénzügyi beszámolójából. A 2016-os adatokra még várni kell május végéig, hiszen a pénzügyi év zárása még folyamatban.
Elavult számítógépeken állítják elő a lapot
Emellett 15 éves, kis képernyőjű, magas kisugárzású monitorokon és gyakran lefagyó számítógépeken folyt a munka, napi akár 9-10 órában. Ehhez pedig a cég állítólag védőszemüveget sem biztosított, ha pedig valaki mégis csináltatott magának ilyet, akkor annak árát nem fizették ki. A szerkesztőségben emellett egészségtelen a neonvilágítás, az épület fűtése és hűtése pedig kritikán aluli, így télen gyakorta fáznak az újságírók, nyáron pedig akár 40 fok közelébe is emelkedik a hőmérséklet, ráadásul hétvégente a fűtés még a hétköznapinál is rosszabb volt.
Azt is mondták, hogy a klímarendszer fertőtlenítése tudomásuk szerint éveken át nem történt meg az épületben, így a levegő szerintük áporodott volt, ami feltételezésük szerint hozzájárulhatott a többeknél felmerült egészségügyi problémákhoz is.
Forrásunk azt is mondta, hogy a szerkesztőségben olyan jelenléti íveket kellett aláírni, mely szerint a kollégák hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig végeznek ott munkát, a valóságban viszont hétvégén, illetve más időpontokban is folyt a print és az online lap készítése. Azt is elmondták, hogy kilenc éven át tavaly év végéig béremelés a cégnél nem történt, illetve aki kapott is valamiféle pluszpénzt, annak mértéke legfeljebb bruttó 8 és 60 ezer forint közötti volt, amiért cserébe egy új, versenytilalmi korlátozást is tartalmazó szerződést kellett vállalni, amivel meg tudták volna nehezíteni a felmondani szándékozók dolgát, hiszen ilyen esetben vissza kellett volna fizetni a versenytilalmi korlátozás kompenzációjaként adott összeget, ha egy másik szerkesztőséghez igazolnak át.
Aki elment, mind azért tette, mert ezeket a körülményeket már nem bírta tovább, s az ottaninál csak jobb ajánlatot tudott adni bármely más média
– mondta forrásunk, akitől megtudtuk, hogy tavaly munkaügyi ellenőrök is jártak a Magyar Hírlapnál, bár arról neki nem volt biztos információja, hogy az ellenőrzésre bejelentésre került-e sor vagy az éves szokásos ellenőrzések keretében.
Kormányhivatal: megalapozatlannak bizonyult az állampolgári bejelentés
Megkérdeztük az ellenőrzésekről az illetékes kormányhivatalt is. Pászti András, Budapest Főváros Kormányhivatalának Kormánymegbízotti Kabinetjének sajtó- és kommunikációs munkatársa megerősítette szerkesztőségünknek szerdán, hogy 2016-ban munkaügyi ellenőrzést hajtottak végre a Magyar Hírlap szerkesztőségénél. Elmondta, hogy erre állampolgári bejelentés alapján került sor. Hozzátette: a bejelentésben foglaltak az ellenőrzés során megalapozatlannak minősültek, így az ellenőrzés intézkedés meghozatala nélkül zárult le.
A Magyar Hírlap szerkesztőségének ellenőrzése során a hatóság semmilyen munkaügyi szabálytalanságot nem tárt fel.
Pásztit megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran szoktak a hatóság emberei szerkesztőségeket ellenőrizni. Pászti erre úgy felelt, hogy a fővárosban évente körülbelül 3 ezer munkáltató ellenőrzését végzi el a munkaügyi hatóság. Hangsúlyozta, hogy munkaügyi ellenőrzéseket Budapest Főváros Kormányhivatala munkaügyi hatósága munkáltatókkal szemben folytat le, a helyszínek típusait a hatóság nem tartja nyilván, ezért azt nem tudják megmondani, hogy hány más szerkesztőségben volt még ellenőrzés.
Széles Gábor lapkiadójának ügyvezetője fejlesztéseket ígér
Szerdán utolértük Bedő Istvánt, a Magyar Hírlap Kiadói Kft. ügyvezetőjét is. Azzal kezdte, nem igaz, hogy már harminc közelében lenne a tőlük az elmúlt másfél-két évben távozók száma. Ő úgy emlékezett, hogy az elmúlt 12 hónapban 14 kolléga távozott, „kettőt mi küldtünk, a többiek maguk kezdeményezték” a váltást. A távozások oka általában véve az volt, hogy a Magyar Időkhöz mentek át, miután ott magasabb fizetést ígértek nekik – derült ki az ügyvezető igazgató szavaiból, aki sajnálkozását fejezte ki, amiért a sokszor általuk kinevelt kollégák sem tudtak ellenállni a Magyar Idők által felkínált csábításnak:
A Magyar Idők példányszámát messze megelőzzük, de fizetésben, körülményekben nem tudunk velük versenyezni
– mondta. (A példányszámmal kapcsolatban konkrétumot Bedő István nem említett, és sajnos lehetetlen azt ellenőrizni, mivel nem auditáltatják a lapokat.)
Bedő ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy voltak olyan kollégák is, akiket ugyan „megkörnyékeztek” a Magyar Időktől, de a megkeresés ellenére inkább maradtak.
Széles Gábor pluszpénzt csoportosít fejlesztésekre
Az ügyvezető hozzátette, a fentiek miatt is pozitív fejlemény, hogy a tulajdonosuk (Széles Gábor vállalkozó) a múlt héten úgy döntött, hogy néhány kulcsember jövedelmét megnövelhetik, annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtópiacon a körülmények számukra sem ideálisak, hiszen sem az olvasóktól (előfizetőktől, árushelyi vásárlóktól), sem pedig a hirdetésekből nincs akkora bevétel, ami teljesen fedezné a költségeket. Hozzátette, hogy az elhatározott bérfejlesztés ellenére végtelen béralkuba nem tudnak belemenni, akkor sem, ha amúgy szeretnének minden tehetséges újságírót megtartani. A piaci helyzet miatt azonban nem korlátlanok a lehetőségek.
Bedő azt is mondta, hogy a cégtől kilépő munkatársak helyére most új kollégákat keresnek. Többnyire fiatalokat, mivel nekik nem filozófiájuk, hogy más szerkesztőségektől csábítsanak el embereket, inkább kinevelnek maguknak. Problémát okoz viszont az új kollégák megtalálásakor, hogy a fiatal újságírók többnyire inkább csak az online területtel szeretnének foglalkozni, a print médiát kevésbé találják vonzónak. Ezt úgy oldják meg, hogy a print és az online munkákat vegyítik, így mindkét területen kipróbálhatják magukat.
Két-három héten belül indulnak a fejlesztések
Rákérdeztünk arra is, mi igaz azokból a napokban megjelent információkból, hogy a Magyar Hírlapot esetleg kiürítik.
A tulajdonosunk, Széles Gábor szándéka egyértelműen a folytatás, ezért a megjelent információkat a leghatározottabban cáfolom.
Bedő azt is mondta, hogy a fejlesztések 2-3 héten belül elkezdődnek a cégnél. Ez többek között a számítógépes szoftverek és a 10 évnél valóban idősebb Apple Macintosh hardverek cseréjét is magával hozza majd, amire Széles Gábor biztosítja a szükséges forrást. Azt, hogy a cserére eddig nem került sor, Bedő azzal magyarázta, hogy a szerkesztőségi szoftvert és a gépeket csak egyszerre lehet cserélni, az eddigi szerkesztőségi szoftver pedig nem volt kompatibilis a manapság divatos számítógépekkel.
Bedő a védőszemüvegről azt mondta, ha valaki megkereste őt, akkor soha nem kapott elutasítást ezzel kapcsolatban, vagyis biztosították a szükséges szemüvegeket. Azt is mondta, hogy évente sor került üzemorvosi vizsgálatra.
Vannak új székek a raktáron
Ami a székeket illeti, azt mondta, hogy ugyan nem ül bele minden székbe minden egyes nap, ezért nem tudja kizárni, hogy van hibás darab valakinél, de az illetőnek azt tanácsolja, hogy keresse meg őt, mert most is van 5 darab teljesen új, még össze sem szerelt szék a raktárban. Hozzáfűzte, ő nem tud arról, hogy bárki saját pénzéből vett volna magának ülőalkalmatosságot. Kéri, jelentkezzen az illető.
Csak technikai hiba miatt volt gond a fűtéssel
Bedő megerősítette, hogy valóban neon van a szerkesztőségben, de ők csak bérlői az ingatlannak, szóval ez egy olyan adottság, amin emiatt nem tudtak változtatni. Egyébként ha valaki szeretne helyi világítást, akkor tudnak adni íróasztali lámpát. Ami a klímát és a fűtést illeti, Bedő azt mondta, hogy a bérleményben az állításokkal ellentétben folyamatosan van évszaktól függően hűtés, illetve fűtés, kivéve az ünnepnapokat. A fűtés-hűtés hétvégente is megoldott. Az viszont igaz, hogy előfordult, hogy nem működött a fűtés rendesen, de ez egyrészt csak alkalmi probléma volt, nem általános, más cégeknél is előfordul ilyesmi. A hibát pedig igyekeztek azonnal megjavítani az épület üzemeltetői.
Hozzátette, hogy az épület ugyan nem a legmodernebb, és igaz, hogy sok az ablak is, ami nem segít nyáron a kánikulában, de az ablakok árnyékolókkal vannak ellátva, és a klíma is üzemel az épületben. Nem igaz egyébként az sem, hogy a klímát ne fertőtlenítenék, mivel arra évente kétszer is sor kerül, és erről jegyzőkönyvek is vannak, amit az épület üzemeltetője be tud mutatni.
Ami a jelenléti ívvel kapcsolatos állítást illeti, az szerinte már csak azért sem lehet igaz, mert a cégnél mindenki kötetlen munkaidőben dolgozik. A szerkesztőség tagjainak időbeosztását a főszerkesztő és a rovatok munkatársai maguk között rendezik – húzta alá Bedő, aki a versenytilalmi klauzula létével kapcsolatban pedig azt mondta: „nekem a vesszőparipám, hogy ha valakinek plusz juttatást adunk, akkor kérjünk is ezért valamit”. Az opcionális versenytilalmi klauzula azt tartalmazza, hogy a kiadó köteles a munkavállalónak kifizetni 6 havi bérét, ha arra igényt tart, és cserébe ebben az esetben 6 hónapig nem lehet a konkurenciához szegődni. Sok más cégnél is létezik ilyen.
Bedő hangsúlyozta: még egyetlen esetben sem kérték vissza a versenytilalmi klauzula szerinti összeget a munkavállalóktól, akkor sem, ha a konkurenciához, mondjuk a Magyar Időkhöz ment át az illető. Így a valóságban a versenytilalmi klauzula nem jelent tényleges korlátozást a munkavállalókkal szemben, akik ezért plusz juttatást kapnak.
Mivel forrásunk azt is mondta, hogy a cégnél nem fizetnek rendesen benzinpénzt, illetve a céges telefonoknál is alig pár ezer forintban határozták meg a telefonálásra szabható keretet, afölött pedig a munkájukat végző újságíróknak kell fizetniük a számlájukat, Bedő István elmondta, hogy néhány pozícióban lévő munkatársuk menetlevelet vezetve kaphat térítést a cég ügyében felmerülő autóhasználat esetén.
Ezenkívül szerkesztőségi kulcsos autó van, amit vezetői engedéllyel rendelkezők elvihetnek, és van egy megállapodásuk taxis céggel is, amire összesen 100 ezer forint körüli összeg áll rendelkezésre. A taxikat azok használhatják, akiknek nincs jogosítványuk, vagy nincs kedvük autót vezetni. Ami pedig a cégtelefont illeti, valóban van egy keretösszeg, melynek mértékét a lapnál betöltött beosztás határozza meg. „De olyan konstrukcióban vagyunk a szolgáltatóval, hogy a megállapított keretek bőségesen elegendők a belföldi hívások fedezetére.”
Egy volt munkavállaló bosszúja?
Az ügyvezető azt mondta, meglepte őket a tavalyi munkaügyi ellenőrzés. Feltételezte, hogy valamelyik korábbi munkavállalójuk kezdeményezhette azt. Az ellenőrzés néhány álmatlan napot ugyan okozott, de szerencsésen túl vannak rajta. Úgy emlékezett, hogy a hatóság emberei tettek bizonyos megállapításokat, például hogy a székekre figyeljenek oda jobban, vagy jobban dokumentálják az orvosi vizsgálatokat, de az ügy ezzel lezárult, bírság kiszabására nem került sor.
Azzal kapcsolatban, hogy az ellenőrzés idejére a számlás kollégákat igyekeztek volna távol tartani az épülettől, azt mondta, ez nem felel meg a valóságnak, ő senkit nem küldött sehová.
(24.hu, 2017. január 18.)
Budapest, 2013. október 23. – A Békemenet résztvevői a Margit hídhoz érkeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján 2013. október 23-án. Középen Széles Gábor vállalkozó, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tiszteletbeli elnöke (k). (MTI Fotó: Kallos Bea)
Budapest, 2015. november 20. – Orbán Viktor miniszterelnök (b), mielőtt interjút ad a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rádió stúdiójában 2015. november 20-án. Jobbra Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Budapest, 2014. május 30. – Széles Gábor Neumann János-díjas okleveles villamosmérnök, miután átvette a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Aranyérme elismerést Fekete Györgytől, az MMA elnöktől a szervezet közgyűlésén, a Vigadóban 2014. május 30-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése