A NER legszebb dalai (II. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A NER legszebb dalai című írásának második részét.

*

A NER legszebb dalai (II. rész)
(Daloskönyv 2.0)

A megbízólevelek átadása és a tegnapi miniszteri eskütételek után hivatalosan ma éjféltől van hivatalban Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson igen… Rendszernek rendszer volt a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. Sorozatunk előző részét ITT érhetik el olvasóink.

Gyűjteményünk persze csak ízelítő a számtalan dalból, érdekességéből, afféle ajánló egy képzeletbeli hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

6. Index: Boldog karácsonyt, magyar demokrácia!

A bűnös dal. Még 2011 decemberében, tehát a NER második karácsonyán történt, hogy a korabeli – tehát bőven Vaszily Miklós előtti – Index, amelyet akkor még nem vásároltak fel kormányközeli cégcsoportok, és nem játszottak át közvetett módon ugyan, de Mészáros Lőrinc kezére, készített egy afféle év végi vicceskedős, poénkodós zenés videót. Mivel a parlamenti tudósítók voltak a főszereplői ennek az alkalmi, jószerivel javarészt legfeljebb csak rögtönzött produkciónak, nem tekinthetjük különösebben meglepőnek azt sem, hogy az összes forgatási helyszínük az Országház épületén belül volt.

Vagyis: magyarán mondva végigtáncolták, végigénekelték, végigbohóckodták a parlament épületét.

És ez bizony jobban kiverte a biztosítékot Kövér László házelnöknél, mint a trágárkodás az Apa Zenél-féle számban a KDNP-nél. Így lett hát ebből bűnös dal… és ennek ürügyén korlátozta a lehető legminimálisabb szintre a következő tizenöt esztendőben a sajtó mozgását a parlamentben a felpukkadt házelnök. Az Országgyűlés Sajtóirodájának akkori közleménye szerint a portál újságírói „többszöri figyelmeztetés ellenére is megsértették a parlamenti sajtótájékoztatók és interjúhelyzetek rendjét”. Az meg mi? Nyilvánvalóan valamiféle, csakis és kizárólag Kövér László fejében létező tévképzet… Valójában persze csak annyi történt, hogy az Index munkatársai – ez egy másik videó – a parlament folyosóin szaloncukrot osztogattak a képviselőknek, miközben ironikus és humoros kérdésekkel „provokálták” őket a közelgő ünnepekkel és a politikai aktualitásokkal kapcsolatban. Szóval marhultak egy jót – ahogyan az év végén, az ünnepek előtt egyáltalán nem meglepő, sőt, épp ellenkezőleg, nagy általánosságban valamilyen módon még elvárás is egyben – és a honatyákat is igyekeztek bevonni ebbe a játékba. De hát, ha valaki annyira savanyú jellem, mint Kövér László, nehéz is lenne tőle értő viselkedésre, értő magatartásra számítani.

Olyan régen történt mindez, hogy mai szemmel visszatekintve már teljesen hihetetlennek és környezetidegennek tűnik, hogy volt még akkoriban helye a felszabadultságnak a magyar sajtóban. És az Országgyűlésben is. (Amíg Kövér ki nem gyomirtózta, ki nem lúgozta onnan a végérvényesség szándékával, bár ez utóbbit szerencsére sikertelenül…) Volt helye, szerepe és funkciója a szabad szárnyalásnak, az önfeledt bolondozásnak… Most persze az egy egészen másik kérdés, hogy mindennek – beleértve az indexesek rögtönzött dalát is – természetesen volt egy nem titkolt politikai felhangja is. Persze, hogy volt! De nehogy már emiatt pukkadjon fel óvodásgyerek módjára egy, a saját tiszteletreméltóságában, mindenhatóságában, mindentudásában és méltóságában oly mélyen hívő házelnök, mint Kövér elvtárs.

A dal és a videó szerzői: Tamás Bence Gáspár, Plankó Gergő és Bakró-Nagy Ferenc. Zene: Csodapalota zenekar. A képen látható feliratokat fordította: Hársfalvi Magda.

A dal szövege alapján pedig felleltározhatjuk az adott időszak legfontosabb politikai aktualitásait: az új Alaptörvény beterjesztését és elfogadását, a nyugdíjak államosítását, a köznevelési törtvényt by Hoffmann Rózsa, meg aztán csődbe megy az ország, elment az IMF, ilyeneket.

A dal talán legjobb, nálam díjnyertes sorai:

„Biszku bácsi, vétel!

Itt az igazságtétel.”

Zeneszámként persze ennek a felvételnek igencsak alacsony az élvezeti értéke, soha nem lett és vélhetően már nem is lesz a zenés műsorok listavezetője, szórakoztató erényei ugyanis elsősorban a humorából fakadnak, másfelől pedig kórtörténeti és kordokumentumi jelentőséget éppenséggel személyesen Kövér László adott neki. Hiszen, ha egy házelnök felpukkad, akkor bizony felpukkad, és punktum! Nincs kecmec! Nem lehet ám csak úgy szabadon cicózni vele! Kövér László és nyomában a parlamenti hivatal az indexesek magatartását méltatlannak ítélte az Országház méltóságához. Úgy döntöttek, hogy mindaddig felfüggesztik a portál összes munkatársának belépőjét, amíg a médium vezetése megfelelő garanciát nem vállal arra, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják az Országház rendjét.

7. Ugye Elios még?

A legsikerültebb NER-es gúnydalok egyike mindenképp az Ugye Elios még? című átdolgozás, amelyik a Karthágó zenekar legendás Requiemje alapján készült. Hát igen, voltak idők, amikor nem lehetett úgy felnőni sem Magyarországon, sem Vajdaságban, hogy ezt a számot ne ismerje meg az ember akkor is, ha egyébként soha életében nem hallgatott Karthágót. És ha soha életében nem volt egy megveszekedett Karthágó-lemeze sem. Persze, a Requiemnek is különleges története van, nagylemezen csak Ausztriában jelenhetett meg, Magyarországon pedig úgy adták ki kislemezen, mintha el akarták volna titkolni, üres fehér borítóval, de hamarosan az is aranylemez lett, és a koncertek elmaradhatatlan darabjává vált. Erdős Péter (1925–1990) – a Popcézár, ahogy a gúnyneve mondta –, a magyar könnyűzenei élet korabeli mindenható ura ugyanis a dal egyes sorait (mint például: „Ugye eljössz még, ha hallod majd az elefántdübörgést”, illetve „elindult a fiú a fények útján”-t…) kifogásolhatónak minősítette. Szerinte ezekben a versszakokban a kábítószereket és a kábítószerezést népszerűsítették… Mint mondta, ezek a könnyűdrogos, pszichedelikus élmények feldolgozásai. Bravó!

Az átirat talán még Erdős Péternek is megtetszett volna. :-)

Az Ugye Elios még? című dal, amelyik 2018 márciusában tűnt fel a YouTube-on, arra az úgynevezett Elios-ügyre reflektált, amelyik az előző évtized magyar politikai élet egyik legnagyobb korrupciógyanús botránya volt. Illetve nem kell finomkodnunk, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a NER és az Orbán-család legnagyobb – a nyilvánosság által eddig megismert – korrupciós ügye volt. A közvilágítási tendereket elnyerő Elios Innovatív Zrt. – amelynek tulajdonosa és vezetője Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje, Orbán Ráhel férje volt – harmincnál is több településen végezte el a munkálatokat, sok esetben vitatható minőségben 2009 és 2014 között. A magyar sajtó már 2013 óta írt a furcsa közbeszerzésekről, amelyeknek valami furcsa véletlenek nyomán mindig csakis és kizárólag az Elios Zrt. lehetett a nyertese, de a rendőrség csak 2015-ben kezdett nyomozni az ügyben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF vizsgálata szerint harmincöt magyarországi település közvilágítás-korszerűsítési projektjénél szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A pályázatokat szándékosan úgy írták ki – például eltúlzott referenciakövetelményekkel –, hogy azokat tulajdonképpen nem is nyerhette volna más, mint az Elios. A módszer viszonylag olajozottan működött: a projekteket előkészítő és az önkormányzatoknak tanácsot adó cég, a Sistrade Kft. tulajdonosa, Hamar Endre az Eliosban is érdekelt volt, így gyakorlatilag ugyanaz a kör írta ki a pályázatokat, mint amelyik később megnyerte és végrehajtotta azokat.

A LED-alapú lámpák felszerelése után azonban a lakosság több településen is arra panaszkodott, hogy az utcák megvilágítása sokkal rosszabb, sötétebb lett, mint a korszerűsítés előtt volt. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a tenderkiírás módszereivel és lebonyolításával, de a kivitelezésben technikai hiányosságokkal is dolgoztak.

Az OLAF-vizsgálatot 2017 végén zárták le, és ekkor küldték meg a szervezett csalás bizonyítékait tartalmazó jelentést a magyar hatóságoknak. A súlyos szabálytalanságok miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal javasolta a teljes uniós támogatás – több mint tizenhárommilliárd forint – visszavonását. Annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága ne indítson hivatalos eljárást, a magyar kormány lemondott az uniós támogatásról, és a teljes összeget a magyar adófizetők pénzéből kifizette az Elios helyett. Az após apró kis szívességet tett hát a veje felé, a magyar rendőrség pedig 2018 novemberében bűncselekmény hiányában szüntette meg a hazai nyomozást.

Vagyis Orbán Viktor kormánya az adófizetők pénzéből térítette meg azt a kárt, amit a veje okozott. A vő pedig euróban tette el ezt az összeget a családi kasszába.

El sem merem képzelni, mi lehetett volna még, ha nem a saját lábukon állnak… 

8. Széplábi Bori: Lexi visszalép

A 2024-es magyarországi önkormányzati választásokhoz kötődik Széplábi Bori átirata, amelyet az amerikai The Mamas & The Papas együttes közismert California Dreamin’ című dalára készített. Az előadót nehéz is lenne bemutatni, olyan sokrétű és széleskörű nemcsak a tevékenysége, de az érdeklődési köre is. A Népszava így írt róla, amikor 2022 szeptemberében megjelent portréjában: „Közgazdaságtant és marketinget tanít döntően külföldi diákoknak az egyik nemzetközi egyetemen, szabadúszóként piackutatásokhoz készít interjúkat-elemzéseket, és két gyermek édesanyjaként áll helyt a családban. Amikor ideje engedi, szarkasztikus csasztuskákat, csujogatásokat, sanzonokat, countrydalokat ír – ezeket stílusgyakorlatoknak nevezi –, szerephez öltözik, képet rögzít és vág alkalmasint hónapokig.”

Erre a dalra nem álltak Széplábi Bori rendelkezésére hónapok, bár azt elképzelhetőnek tartom, hogy előre készült egy ilyen alkalomra, hiszen akkor már hónapok óta rebesgették, hogy Szentkirályi Alexandra, aki a Fidesz jelöltje volt Budapest főpolgármesteri posztjára, előbb-utóbb visszalép. Illetve akkoriban még találgatások mentek, hogy ki fog visszalépni: Szentkirályi vagy Vitézy Dávid?

Ha Széplábi Bori előre készült, akkor akár rögzíthetett is előre részleteket a videóhoz és a dalhoz…

Viszont Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én, a 2024-es önkormányzati választás előtt pár nappal jelentette be a visszalépését a főpolgármester-jelöltségtől Vitézy Dávid javára. A Fidesz-KDNP jelöltje azzal indokolta döntését, hogy a Gyurcsány-Karácsony korszak véget érjen, és támogassa a változást hozó Vitézy Dávidot. Ezzel a lépéssel a Fidesz jelölt nélkül maradt a főpolgármesteri választáson, amely két nappal később Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között dőlt el az előbbi javára. Szentkirályi Alexandra – vagy a hétköznapokban elterjedt gúnynevén: Balexandra – a visszalépése után is a Fidesz listavezetője maradt a listás szavazáson, majd pedig a pártszövetség budapesti frakcióvezetője lett. A most áprilisi országgyűlési választások után bejelentette távozását a Fővárosi Közgyűlésből, és átül a parlamentbe. Miután hivatalosan is tagja lett a május 9-én megalakult új, átalakított parlamenti Fidesz-frakciónak, ő tölti be az új Országgyűlés Művelődési Bizottságának elnöki posztját.

A Fővárosi Közgyűlésben tehát megüresedett a helye.

De akárhogy is legyen, Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én jelentette be visszalépését a főpolgármesteri jelöltségtől, és még aznap, alig néhány órával később, délután fél hat után néhány perccel már meg is jelent az interneten Széplábi Bori paródiája, dalátirata, amelyet hallva nehéz türtőztetnünk a röhögőizmainkat. Ezért is mondom, hogy valószínűleg készülhetett erre az eseményre, talán előre fel is vett ezt-azt, de hogy hónapok ezúttal nem álltak a rendelkezésre, az egész biztos.

„Széplábi Bori »one woman show«-ban dolgozik, mindent maga csinál, de szerinte nem is működik jól csapatban. »Addig nagyon rugalmas vagyok, ameddig minden úgy történik, ahogy én akarom. Diplomácia volt a főszakom, de talán nem véletlenül nem lettem diplomata«” – írta 2022-ben a szerzőről a Népszava.

9. Bruti: Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe

Az akkumulátorgyárak az utóbbi néhány év intenzív kampányának témái voltak országszerte, pró és kontra egyaránt, Debrecentől Gödig, és még ki tudja meddig. Szijjártó Péter, volt külgazdasági és külügyminiszter egy időszakban szinte naponta jelentett be újabb és újabb akkumulátor-beruházásokat. Az általa megjelölt környéken élők pedig – látva a már működő üzemek körüli problémákat – rémülten tiltakoztak az ilyen beruházások ellen, amelyeknek környezeti, egészségügyi, gazdasági, meg úgy nagy általánosságban mindenféle hatásai vannak. Kezdve attól, hogy elértéktelenednek a közeli ingatlanok egészen addig, hogy tiltott, magzatkárosító vegyi anyagok kerülnek az ivó- és a talajvízbe. Volt mindenre épp elég félelmet adó, rettegést gerjesztő ok az utóbbi néhány évben.

A legismertebb talán Göd példája, ahol a Samsung gyár a fő szennyező, és a most véget ért választási kampányban is kiemelt témaként szerepelt. A Telex 2026. február 8-án írt az üzemben történt mérgezésekről, valamint arról, hogy a kormányzat hogyan igyekezett ezeket eltitkolni a lakosság és az érintettek elől. Weiler Vilmos terjedelmes tényfeltáró cikkének címe: „Szóltak, hogy a Viktor levette a védelmet a gyárról”. Ennek tanulságai szerint már 2023 tavaszán az Orbán-kormány elé került egy olyan titkosszolgálati jelentés – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ részéről –, amely rávilágított a gyáron belüli rendkívül súlyos mérgezésekre és a rákkeltő nehézfémpor magas koncentrációjára. A kormánytagok tehát már akkor tudtak a dolgozók egészségének veszélyeztetéséről, azonban a gyárat gazdasági érdekek miatt mégsem zárták be, a problémákat pedig a nyilvánosság elől elhallgatták. A vizsgálatból kiderült, hogy Rogán Antal köreihez köthető titkosszolgálati szálak is megjelentek az ügyben, valamint a Samsung vezetése kormányzati köröknél lobbizott a szennyezésekről beszámoló független sajtó, konkrétan az Átlátszó ellehetetlenítése érdekében.

Mivel az Orbán-kormány egyik önmaga elé állított, saját magának választott irányvonala volt, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá változtassa, már évek óta folyamatosan napirenden volt ez a téma a nagynyilvánosság előtt. Így tehát azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy Bruti, alias Tóth Imre, a közismert humorista is rárepült a „témára”. Az Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe című dala 2023. április 9-én került fel a YouTube-ra, ezzel az ajánló mondattal: „Bruti megirigyelte a Debrecenben épülő akkumulátorgyárat.” És szerette volna elkunyerálni magának…

Végül is, én is el tudnék képzelni egy ilyet a zentai házunk hátsó udvarában…

De aztán soha nem mutatnám meg senkinek!

Csakis az enyém lenne és senkinek sem adnám oda, még csak kölcsönbe sem!

Bruti a magyar stand-up comedy és a zenés humor egyik legkarakteresebb, legszókimondóbb debreceni alakja. Pályafutását zenészként kezdte, és ezt a vonalat a mai napig sikeresen ötvözi a humorral, hiszen a színpadon gyakran látható gitárral a kezében. Országos ismertségét az RTL Showder Klub és a Dumaszínház állandó fellépőjeként alapozta meg, ahol hamar a közönség kedvencévé vált. Humora jellegzetesen ironikus, karizmatikus és közvetlen stílusa pedig lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt megtalálja a közös hangot a hallgatósággal. Nem riad vissza a keményebb témáktól sem, így politikai és társadalmi szatírái miatt a legbátrabb hazai előadók között tartják számon. A klasszikus stand-up előadások mellett televíziós és online műsorokban is rendszeresen feltűnik műsorvezetőként vagy vendégként. Saját zenei formációival rendszeresen koncertezik, miközben kreativitását a kulisszák mögött, különböző produkciók háttérmunkáiban is kamatoztatja. Egyedi látásmódja miatt a legkeresettebb és legaktívabb humoristák egyike. Ez a sokoldalúság biztosítja számára, hogy estjei mindig frissek, aktuálisak és rendkívül szórakoztatóak maradjanak a közönség számára.

És akkor tegyük még hozzá: Bruti az elmúlt időszakban a magyar közmédiából – ahol pedig korábban még működött is – ki volt tiltva, s csak leshetjük, hogy most, az április 12-i rendszerváltás után mikor térhet majd vissza oda.

Politikai szerepvállalását tekintve korábban még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistájaként láthattuk, az idei választások kampánya előtt néhány hónappal azonban átigazolt a Tisza Párthoz.

Akkumulátoros dala olyan jól sikerült, hogy szerintem önállóan is megállja a helyét, azoktól a politikai tartalmaitól függetlenül is, amelyek miatt ez a felvétel az akkumulátorgyár-ellenes tüntetések és demonstrációk népszerű darabjává vált. Mint nálunk egykor a Spasi Srbiju i ubij se, Slobodane, Slobodaneeeee…

A hozzá készült videó pedig olyan frappánsra kerekedett, hogy nemcsak kiegészíti vagy illusztrálja a dalt, de valódi értéket képvisel.

10. Megafrontin: Kérdezz, zaklass, izzassz!

Soha nem hallgattam úgynevezett K-popot és igazából azt sem nagyon tudom, hogy mi az, legfeljebb csak az alapokat sejthetem. Úgy homályosan… Ez tulajdonképpen a dél-koreai popzene angol nyelvű rövidítése (Korean pop), s bár a megnevezésében a pop szó szerepel, a stílus valójában mégsem az… vagy nem tisztán az. Ez igazából egy rendkívül eklektikus zenei egyveleg, amely hiphop, R&B, rock, és még sok más zenei elemeket ötvöz – amennyiben hihetünk az internetes kutakodásaim eredményeinek.

A Megafrontin csapatának, annak közvetítésével pedig Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszternek – a Kormányinfók hősének :-) –, az új, megváltozott leosztásban pedig a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjének köszönhetem, hogy végül mégis összefutottam ezzel a távol-keleti eredetű műfajjal.

Nem ismertem korábban a WayV nevű előadó dalát sem, amelynek címe Love Talk, a beavatásom tehát ilyen tekintetben is a Megafrontinnek köszönhetem. A Kérdezz, zaklass, izzassz! ugyanis egy, mesterséges intelligencia felhasználásával készült remek átirat, amelynek ugyancsak AI-vel generált videójában Gulyás Gergelyen kívül más ismert személyiségek is feltűnnek: elsősorban Jelinek Anna és Herczeg Márk, a  444.hu két munkatársa, továbbá Szájer József, Tuzson Bence, Bóka János és Kocsis Máté.

Jelinek Anna és Herczeg Márk tudósítóként rendszeresen megjelent a Kormányinfókon, hogy kérdésekkel provokálja Gulyás Gergelyt, és hát bizony nem ritkán izzasztották meg a számára kellemetlen témákkal. Így például épp Herczeg Márk volt az, aki beleugrasztotta – mint vadkant a bokorból – az akkori minisztert abba a kijelentésébe is, hogy amennyiben azt Donald Trump amerikai elnök kérné, akkor Magyarország küldene katonákat a Hormuzi-szoros felszabadítására…

A Megafrontin egy YouTube-csatorna, amelynek leírásában, önmeghatározásában mindössze ennyit olvashatunk: „Mesterséges intelligencia segítségével létrehozott, saját dalszövegű zenei paródiák, ill. egyéb közéleti őrületek! :)” A csatorna nevének értelmezéséhez pedig érdemes tudnunk azt is, hogy a Frontin egy, Magyarországon gyakran alkalmazott szorongásoldó és nyugtató gyógyszer, amelyet elsősorban szorongásos állapotok, feszültség, depresszióval társult szorongás és pánikbetegségek kezelésére használnak.

Ha tehát ezt mega adagban kapjuk, annak mindenképp túladagolást kell jelentenie. Overdose!

A Kérdezz, zaklass, izzassz! ilyen tekintetben mindenképp megfelel ennek az öndefiníciónak: valódi őrület, amely garantálja a hahotázást! Mellesleg olyan szépen és átélhetően visszaadja a Kormányinfók hangulatát, mintha a szerzők valamelyike valóban bennfentes lenne. Nagy tapasztalattal rendelkező bölcs szemtanú… A dalszöveg az elmúlt időszak összes kiüresített szlogenjét, paneljét, szóvirágát, kormányzati hazugságát és torzítását szinte naprakészen visszahozza/visszaadja Sorostól Brüsszelen át egészen az úgynevezett „angolnázásig”, mert hát Gulyás Gergely leginkább kitérni, kicsusszanni szeretett a számára kellemetlen kérdések elől, semmint, hogy megpróbáljon érdemi választ adni bármelyikre is.

Vagyis:

„Az egészről nem hallottam

Tudod, én ott sem voltam” :-) 

 FONTOS FIGYELMEZTETÉS: A dal újrajátszását, akármilyen jó is legyen, akármennyire tetsszen is, érdemes leállítani, mielőtt még túladagolást kapnánk tőle!

S akkor legyen végre tánc Jelinek Annával és Herczeg Márkkal! Hajrá, csak hajrá!

 (Folytatjuk)

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 13.)

Magyar Péter: Egy világ tanulta meg kimondani, hogy „árad a Tisza” + VIDEÓ

 A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila tudósítását a budapesti rendezvényekről.

*

Magyar Péter: Egy világ tanulta meg kimondani, hogy „árad a Tisza” + VIDEÓ
Tömegek vettek részt Budapesten, a Kossuth téren megszervezett Rendszerváltó népünnepélyen – „Ma minden szabadságszerető ember a világon szeretne egy kicsit magyar lenni”

Megbecsülni is nehéz lenne, hányan gyűltek össze szombaton Budapesten, a Kossuth téren Magyar Péter hívására, a Rendszerváltó népünnepélyre: a helyszínen és a környező utcákban megmozdulni sem lehetett, órákig tartott eljutni egyik pontból a viszonylag közeli másikig, ami rendes körülmények között nem volna több két és fél, három perces laza sétánál. Annyian voltak, hogy a mobilhálózatok egyszerűen nem bírták a terhelést, nem volt térerő, a telefonok nem működtek. Az emberek kivetítőkön követték a parlamentben zajló eseményeket, a szavazásokat, a miniszterelnöki eskütételt, és hangos véleménynyilvánítással reagáltak arra is, amikor Sulyok Tamás államfőt mutatták a kamerák. Ilyenkor rendszeresen felhangzott a „Mondjon le! Mondjon le!” skandálás.

Az érdeklődők már délelőtt gyülekezni kezdtek, s bár már akkor is sokan voltak, de a tér még átjárható – és átlátható – volt, a zöldfelületeknek köszönhetően inkább hasonlított a környezet kellemes családi piknikezésre a napsütéses tavaszi időben, mint politikai nagygyűlésre. Valamikor az ebéd utáni időben, délután kettő körül telt be teljesen a Kossuth tér, hogy szinte még lépni sem lehetett. A tömeg a kivetítőkön követte, hogy mi zajlik odabent, a Steindl Imre által tervezett Országházban, amit Magyarország új miniszterelnöke az elmúlt napokban előszeretettel nevezett a világ legszebb épületének. S valóban, a változások első szele már a reggeli órákban megérinthette az oda belépőket: a tévéstábok, riporterek, újságírók láthatóan élő egyenesben döbbentek meg azon, hogy Kövér László, a korábbi fideszes házelnök önkényes és öncélú szigorgyakorlásának ciklusai után végre ismét szabadon lehetett mozogni az épületben, meg lehetett szólítani politikusokat, képviselőket, sőt, még (leendő) minisztereket is a folyosón, ők pedig nem menekültek a kérdések elől, nem „angolnáztak” el sietve, hanem megálltak, és készségesen válaszoltak. Úgy tűnt, mintha az újságírók annyira elszoktak volna ettől, hogy idegenül érezték magukat a normális körülmények között.
Hatalmas kivetítőket nemcsak a Kossuth téren, hanem a környező, a forgalom elől erre az alkalomra lezárt utcákban is felállítottak. Az összegyűltek pedig, akik ezeken követték a bent zajló eseményeket, valósággal együtt éltek a történésekkel: tapsoltak vagy éppenséggel ovációval fogadták, ha valami kedvükre való hangzott el, illetve fújoltak, skandálni kezdtek, amikor a kamerák például Sulyok Tamás köztársasági elnököt mutatták. „Mondjon le! Mondjon le! Mondjon le!” – hangzott fel ilyenkor a skandálás. Az államfő ugyanis távolról sem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé, sőt, épp ellenkezőleg, vélhetően a legelutasítottabb magyar közéleti szereplők egyike a Kossuth téren összegyűlt tömeg szemében. Hatalmas üdvrivalgás fogadta például, amikor az immár beiktatott Magyar Péter miniszterelnökként elmondott első beszédében felszólította azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, „akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából”. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő – fogalmazott, miközben a megnevezett ott ült a díszpáhpolyban. Az a Sulyok Tamás, akit „ma itt hallhattunk” a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, két év után először a jogállamért aggódni. Ironikus, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült – jegyezte meg Magyar Péter.
A parlament alakuló ülésének egyik vendége volt Német László bíboros, a Belgrádi Főegyházmegye érseke is, aki erről a Facebookon tett közzé egy bejegyzést. „Megtisztelő, hogy ma itt lehetek. Isten áldja az új Országgyűlést és Magyarország új kormányát, Isten áldja Magyarországot” – írta.

 

A protokolláris események után Magyarország új miniszterelnöke a Kossuth téren is beszédet mondott. Itt arról beszélt, hogy „a mai nap egy közösen megtett hosszú útnak és annak a közös hitnek a beteljesedése, hogy Magyarország képes újra talpra állni, újra hinni önmagában, és újra közös hazája lenni minden magyar embernek”. Mint mondta, az Országház, amely évekig „az elnyomás, a hatalmi gőg, a kivagyiság szimbóluma” volt, most „a tiétek, visszavettétek”, a „ti képviselőitek ülnek ott újra, minden magyar ember képviselői”. Kitért arra is, hogy ezt a történetet nem pártközpontokban, nem propagandagépezetek írták: „Ti írtátok munkával, hazaszeretettel, reménységgel, aggodalommal, eltökéltséggel és derűvel. Ez itt most a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok, a ti Országgyűlésetek”. Magyar Péter köszönetet mondott ezért az embereknek, majd hozzátette még, hogy a földkerekség minden kontinense elámulva, irigységgel figyelte és figyeli a csodát, amit a magyar emberek véghez vittek és visznek, és egy világ tanulta meg kimondani, hogy „árad a Tisza”. Ma minden szabadságszerető ember a világon szeretne egy kicsit magyar lenni – jegyezte meg.

Fél hatkor kezdődött a Legyen tánc című zenés program. A vidám és ünneplő közönség előtt elsőként a Vígszínház fiatal művészei a Csíki kórus közreműködésével adták elő a Mi vagyunk a Grund című dalt A Pál utcai fiúk című musicalből. Őket Molnár Ferenc Caramel követte, aki legelső sikeres számát, a Szállok a dallal-t adta elő az Országház lépcsőjén. Presser Gábor ötvenegy évvel ezelőtt született szerzeményét, a Locomotiv GT által ismertté tett Neked írom a dalt adta elő. Hozzá és muzsikustársaihoz a dal közepén Wunderlich József színművész és Mehringer Marci csatlakozott, ezzel több generáció zenélt egyszerre a színpadon.

Ezután következett a meglepetésvendég, aki az Egyesült Királyságból érkezett. Jalja (Georgina Revell) 2020-as slágere, a Midnight korábban az április 12-i választás éjszakáján a Tisza Párt Batthyány téri eredményváróján is elhangzott, és Hegedűs Zsolt, a párt egészségpolitikusa fergeteges táncot járt rá. A Kossuth téren Jalja immár élőben adta elő a dalt, amelyre az azóta egészségügyi miniszterré jelölt Hegedűs Zsolt ismét táncra perdült – néhány jelenlévő képviselő- és kormánytársa is beszállt a buliba.

A Kossuth téri rendezvény hivatalos része ezzel véget ért, de kezdetét vette egy táncos afterbuli, amely a tervek szerint késő estig tart majd.

Szabó Palócz Attila

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 9.)

El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig címmel.

*

El kell jutnunk a nemzeti giccstől a jelképek megbecsüléséig

Annyiféle himnuszt játszanak el az április 12-én megválasztott magyar parlament szombati alakuló ülésén, hogy az szinte már önmagában is felér egy kisebb koncerttel, hangversennyel az Országház padsorai között. A magyar nemzeti himnusz mellett felhangzik majd a székely, a cigány és az európai himnusz is, mindenkinek jut tehát ízlése szerint megfelelő zenei tartalom.
Hadd kezdjem azzal, hogy én Stumpf Andrással, a Válasz Online munkatársával értek egyet, aki a napokban azt írta az egyik publicisztikájában: „Aki a székely zászlóért hörög, aszerint a piros-fehér-zöld kevés. Nem elég. Az ilyen akkor mondja ki szépen, hogy szerinte a nemzeti trikolórban nincsenek benne a székelyek! Mondja ki, hogy ők nem a nemzet részei! Szerintünk bizony részei a nemzetnek ők is. Ha viszont őket állandóan lobogó külön zászlóval kell megjeleníteni, az azt jelenti, hogy nem. Az EU-zászló visszahelyezése a Parlament épületére jó lépés, de nem kellene félmunkát végezni.” Valamint: „A törvényhozás épületében, hivatalos eseményen jó lenne ragaszkodni Kölcsey szövegéhez, Erkel dallamához. És csak ahhoz. Bármi, amit mellette még pluszban elénekelnek, elvesz az egészből, nem pedig hozzárak.”
Sokatmondó már írásának címe is: Szakítsunk Kövér László örökségével és helyezzük vissza a székelyeket oda, ahova valók – a magyar nemzetbe!
A székely himnusz – no és persze a székely zászló – használatát a lejárt kurzus forszírozta minden szinten (zászló a parlament épületén, székely himnusz minden adandó alkalommal…), Kövér László házelnök tűzette ki az uniós zászló helyett az Országház épületére a székely lobogót, és a Fidesz-KDNP vezetése alatt vált a hivatalos események gyakorlatilag kötelező elemévé a székely himnusz. Maga a gesztus, amellyel favorizálják ezeket a jelképeket, tulajdonképpen hozzájárul ezek „elhasználódásához”, elértéktelenedéséhez, ezért is tűnik fel immár tizenhat esztendő távlatából eléggé kopottasnak a Mi Hazánk képviselőcsoportjának javaslata is, hogy a magyar nemzeti himnusz mellett a székely himnuszt is énekeljék el az alakuló ülésen. A Tisza párt és Magyar Péter pedig első körben el is fogadta ezt. Később bővítették ki a repertoárt további énekekkel is.
Abból, hogy a parlament alakuló ülésén elhangzik a székely himnusz, sajnos, a Fidesz-KDNP 2010 óta már hagyományt csinált. Akkor emiatt Gyurcsány Ferenc és kísérete még felháborodottan kivonult az ülésteremből, amiért természetesen hamarosan megkapták Bayer Zsolt üdvözlő sorait is egy vezércikknek hazudott, indulatos förmedvényben.
Az április 12-i választási vereség ellenére a Fidesz is és a KDNP is jelen van a most szombaton megalakuló parlamentben – ha szokatlanul kis létszámú frakcióval is –, ezt a feladatot mégis a lassan, de gondosan kinevelgetett szatellitpárjuknak, a Mi Hazánknak szervezték ki, tehát nem ők maguk javasolták a székely himnusz elhangzását. Annak ellenére sem, hogy a korábbi másfél évtizedben ők szerettek volna ebből mindenféle, az élet minden területére kiterjedő látványos hagyományokat teremteni. A hagyományteremtő vállalkozást azonban a legjobb esetben is csak afféle fusimunka szintjén sikerült elvégezni, ennek köszönhető pedig az is, hogy ez a tevékenység a valódi, mély megalapozottság helyett igazából csak a nemzeti giccs megerősítésében merült ki. Ennek példázataként gondoljunk csak arra, milyen operettprogram keretezte Orbán Viktor két évvel ezelőtti március 15-i beszédét a múzeumkertben. Az április 12-én lejárt kurzus ugyanis a nemzeti giccs szintjére züllesztette le azokat a jelképeket, amelyekbe – mint fuldokló a szalmaszálba – görcsösen belekapaszkodott és semmi áron sem volt hajlandó elengedni. Ártott, igen, nagyon sokat ártott is ezzel azoknak a jelképeknek, amelyeket igyekezett kisajátítani.
Nem szeretnék most moralizálni sem a nemzeti lobogó, sem a himnuszok témájára, maradjunk egyelőre annyiban, hogy Stupmf Andrással egyetértve szerintem sincs semmi keresnivalója a székely zászlónak a parlament épületén, és semmi keresnivalója a székely himnusznak a hivatalos magyar állami rendezvények, események programjában. Sőt, Kövér Lászlónak sem az Országház épületében, hiszen olyan környezetidegen módon kunkorodott már eddig is a házelnöki tisztség a bajsza végén, mint tehénen a gatya.
Ezért is volt nagyon kellemes és felemelő látvány végignézni az elmúlt két évben, hogyan vette vissza az ország, „a nép, az istenadta nép” az addig egy bizonyos meghatározott kör és politikai erőcsoport(ok) által kisajátítva, és esetenként kizárólagosan használt magyar jelképeket. Az olyan magyar jelképeket, amelyek soha nem voltak és nem is lehetnek csak egyikünké vagy másikunké, hanem akkor is közösek, ha mi egymás között éles ellentétben állunk egymással, s ha ellenfelek vagy vetélytársak vagyunk is különböző kérdésekben.
Egyébként felettébb elképesztő, hogy ezt a 21. században még magyarázni kell… Magyar Péter és a Tisza párt rendezvényein ugyanis olyan piros-fehér-zöld zászlóerdőket láthattunk, amelyek egyértelműen jelezték: ezek a jelképek mást is jelenthetnek, mint amit az elmúlt tizenhat évben hanyag kezek rájuk férceltek.
Nos, jómagam ezt szeretném belelátni abba is, hogy szombaton, a parlament alakuló ülésén elhangzik majd a székely himnusz is, még ha semmi keresnivalója sincs a programban. Visszaveszi egy nép, egy ország, egy nemzet a saját jelképeit attól az önuralmát, önkontrollját vesztett bukott kurzustól, amelyik szemérmetlenül rátenyerelt. Visszaveszi jelképeket, amelyekkel azonosulni tud, és nem hajlandó megengedni, hogy kizárják azok köréből, akiknek az azonosulásnak ez a joga megadatott.
A székely himnusz tehát nem Bayer Zsolté és még véletlenül sem Kövér Lászlóé. És főleg nem a bukott kurzus sajátja. Nem is a miénk, vajdaságiaké, de kedveljük a székelyeket, hát megtisztelhetjük őket azzal, hogy velük énekeljük, vagy ha nem is, legalább a megfelelő tiszteletadással végighallgatjuk. A protokollból pedig idővel, szépen, lassan, fokozatosan ki kell majd vezetni ezt a műsorszámot…
A jelképek visszavétele azonban nem csak afféle egyszerű gesztus. Ahhoz, hogy ezek valóban mást jelentsenek, mint a bukott kurzus kezében és értelmezésében, értékrendjében, ahhoz a hozzájuk csatlakozó tartalmakat is újra kell értelmeznünk, újradefiniálnunk. Mert: ugyanazt jelenti-e egy kokárda a Fidesz-KDNP március 15-i ünnepségén, mint a Tiszáén vagy bárki másén? Mert addig nyilvánvaló, hogy ugyanazt jelképezi, de kevéssé hinném, hogy két-két résztvevő számára ugyanazt is jelentené. A bukott kurzus rendszerében ez például a kirekesztés eszköze is volt, amellyel kiközösítette és a nemzeten kívülinek, a nemzeten kívül állónak bélyegezte a politikailag másként gondolkodókat, más véleményen lévőket, a kormányzati propagandától eltérő értékrendet képviselőket. Egy átlagos Digitális Polgári Kör-tagnak vagy Békemenet-résztvevőnek tehát eddig egy szűk kör önképét jelentette. Magyar Péter és a Tisza párt március 15-i rendezvényén, a Nemzeti Meneten azonban – az ott felvonultatott magyar zászlóerdővel együtt – ugyanez a kokárda már a felszabadultságot jelentette; a dacnak azt a felszabadult örömét, amelyben egyszerre kiáltásként és vallomásként is hatott az, hogy valaki kitűzte mellkasára a kokárdát és a magasba emelte a nemzeti lobogót.
Külön jelentősége van annak, hogy a Mi Hazánk szűk látókörű javaslatát végül azzal fogadták el, hogy jelentősen ki is szélesítették azt. Tekintve a magyarországi cigányság lélekszámát, mindenképp helye van az ünnepi eseményen a cigány zászlónak és a cigányság himnuszának tekintett Gelem, Gelem (Zöld az erdő) című/kezdetű dalnak, amelyet a sükösdi Sugó Tamburazenekar gyermektagozata ad majd elő szombaton Nébl Zsolt vezetésével, Magyar Péter miniszterelnöki eskütétele után. Azt persze hadd ne én ítéljem meg, hogy egy átlagos magyarországi cigány ember mennyire érzi a magáénak a piros-fehér-zöld színkombinációt, illetve Kölcsey sorait Erkel dallamával, mégis, ez a minimum, amit a legnagyobb lélekszámú anyaországi kisebbségi közösséget megilleti, hiszen abban az Országházban azok a képviselők az ő sorsukat és mindennapi életüket meghatározó kérdésekről is döntenek.
A legfontosabb döntés azonban – ami egy valódi örömódát is megérdemel a szememben – az uniós himnusz visszatérése. Az elmúlt másfél évtized unióellenes magyar állami politikája – a mérhető anyagi hátrányokon túlmenően – mérhetetlen károkat okozott nemcsak az országnak, de a nemzetnek is; s azon belül székelynek, cigánynak egyaránt. Az az aljasság, amivel az uniós jelképeket ebben az időszakban háttérbe szorították az állami intézményekben, átmenetileg felülírta a józanész keretrendszerét, s bizony ezt is helyre kell állítani.
Tudatosítani kell a kifordított értékrend által szándékosan megtévesztett lakosságban, hogy nem szolgalelkűség (hanem érdek!) betartani a játékszabályokat, és nem meghunyászkodás (hanem érdek!) elfogadni a kompromisszumokat. Nem leszünk egy fikarcnyival sem kevesebbek, ha nem mindig a mi akaratunk érvényesül. Viszont emberi mivoltunkban és becsületünkben fogunk eltörpülni, ha mi leszünk a bot a küllők között, illetve, ha folyamatosan nyakaskodva, ellenkezve, bomlasztva mindig akadékoskodunk, és ügyeletes kerékkötőkként az egyetlen politikánkká silányul a vétójoggal való fenyegetőzés, és amit egyik héten elfogadtunk és megígértünk, a következő héten már felülbírálhatónak tartjuk.
Nemcsak az uniós himnusznak kell elhangzania tehát a szombati ceremónián, hanem az uniós zászlónak is vissza kell kerülnie a parlament épületére. Bízom benne, hogy a 21. században ez már nem szorul különösebb magyarázatra.

Szabó Palócz Attila

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 7.)

Köztársaságielnök-választás 2022 – képekben

Novák Katalin képes összeállítást tesz közzé Facebook-profilján.

*

Köztársaságielnök-választás 2022 – képekben
Presidential election 2022 in pictures

A korrektor jelszavával hamisíthatták meg az Orbán-interjút

Az Ind ex.hu közli Dezső András írását a meghamisított Orbán-interjú ügyének fejleményeiről.

*

A korrektor jelszavával hamisíthatták meg az Orbán-interjút

Lezárult a Fejér Megyei Hírlapban megjelent és meghamisított Orbán-interjú ügyében indított belső vizsgálat – ezt a kiadó, a Pannon Lapok Társasága (PLT) közölte szerdán. Orbán interjúja december 24-én jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban, de mint kiderült, valaki belenyúlt a szövegbe, és olyanokat adott a kormányfő szájába, amit ő nem is mondott.

A kiadó rögtön elnézést kért, majd belső vizsgálatot indított. Ennek a vége az lett, hogy embereket rúgtak ki a Fejér Megyei Laptól, valamint a veszprémi Naplótól, noha információnk szerint nem derült ki, hogy pontosan ki vagy kik követték el a hamisítást. Olyannyira nem, hogy a kiadó menedzsmentje „az ügy teljes kivizsgálása érdekében” ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.

Külső tartalom, teljes kontroll

Úgy tudjuk, hogy a PLT összesen öt embert rúgott ki. Felmondtak Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. Földesi Gábort, a veszprémi Napló digitális menedzserét is kirúgták. Az indoklás szerint a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük.

Bár a meghamisított interjú a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg, az valójában egy „külső tartalom” volt, ami Veszprémben készült. Bevett gyakorlat volt ugyanis a lapcsaládnál, hogy bizonyos tartalmak Veszprémben készülnek el, és onnan veszik át őket más megyei lapok. Ez korábban leginkább kereskedelmi jellegű tartalomra vonatkozott, ám miután a Fidesz-közeli Mediaworks megvetette a lábát, új direktíva lépett életbe: a médiaworksös tartalmakat teljes kontroll mellett Veszprémben készítették, a megyei lapok szerkesztői ebbe már bele sem nyúlhattak. Ez vonatkozott az Orbán-interjúra is, akárcsak egy korábban, Kövér Lászlóval készült nagyinterjúra. Az Orbán-interjút egy megbízható káder, Szakács Árpád készítette. Az interjút Veszprémben korrektúrázták, ott is tördelték.

Mindehhez tudni kell, hogy az online szerkesztőségi rendszerhez bárki, bárhol hozzáférhet, akinek ha jogosultsága van, függetlenül attól, hogy épp hol tartózkodik. Úgy tudjuk, az Orbán-interjú meghamisítója a veszprémi szerkesztőség számítógépét használta, bár azt nem tudni, hogy fizikailag ott ült-e, vagy sem. Az viszont biztos, hogy egy olyan munkatárs számítógépét használta, aki az adott időszakban ugyan nem volt szabadságon, de dolga volt a városban. Az ismeretlen vagy ismeretlenek erről a számítógépről, de az éppen szabadságon lévő korrektor jelszavát használva léptek be abba a szerkesztőségi rendszerbe, ahol hozzáfértek az interjúhoz, amely ekkor már kész állapotban volt, és a nyomdai levilágításra várt.

A hamisító nemcsak látta az interjút, hanem módosítani is tudott rajta, de ami ennél is lényegesebb:

nemcsak a tördeléshez, a rendszer kezeléséhez értett, hanem információi voltak arról is, hogy mikor milyen fázisban van az anyag, azaz mikor tud úgy hozzáférni, hogy utána más már nem látja.

Miután ugyanis belenyúlt a szövegbe és módosította azt, mások már nem nézték át az anyagot. A fehérváriak végképp nem, hiszen tízéves gyakorlat volt, hogy a veszprémi központtól kapott anyaghoz nem nyúlnak, ráadásul egy hónapja éppen egy ügyvezetői utasítás nyomatékosította, hogy a „mediaworksös anyagokkal” nincs és ne is legyen dolguk, az ellenőrzött központi tartalmakat (és ilyen volt az Orbán-interjú is) úgy vegyék át, ahogy kapják. Ennek azért van jelentősége, mert a Fejér Megyei Hírlaptól kirúgott munkatársak munkaügyi bírósághoz fognak fordulni, és erre az ügyvezetői utasításra fognak hivatkozni. Ők egyébként állítják: ártatlanok, semmi közük az egészhez.

A cég menedzsmentje kedden mindenesetre Veszprémbe hívta azt az öt munkatársat (köztük négyen a Fejér Megyei Hírlapnál dolgoztak), akiket később kirúgott. Délelőttől este tízig folytak a meghallgatások. A munkatársakat egy tízfős testület faggatta, voltak köztük ügyvédek, ügyvezetők, informatikai vezetők. Ki tehette ezt? Vállalják-e a hazugságvizsgálatot? – ilyen és ehhez hasonló kérdések is elhangzottak, legalábbis ezt állították lapunknak az érintettek. Végül megszületett a verdikt: minden meghallgatottat kirúgtak. A Fejér Megyei Hírlap munkatársai hiába érveltek azzal, hogy a Veszprémből kapott, „központilag ellenőrzött tartalomhoz“ munkáltatói utasítás alapján nem is nyúlhattak volna hozzá (azaz ellenőrizniük sem kellett azt), ez a cégvezetést nem hatotta meg.

A jó hírnév megsértése

És mivel nem lett meg az elkövető, maradt a gyanú. Abban az Indexnek név nélkül nyilatkozó kiadói dolgozók egyetértenek, hogy olyan valaki hamisíthatta meg az interjút, aki a szerkesztőségi rendszert alaposan ismerte. Ez viszont lehetett akár egy korábban kirúgott vezető is, a kiadótól ugyanis – mielőtt az a Mediaworkshöz került – rúgtak ki embereket. Köztük olyanokat, akik értettek a szerkesztőségi rendszerhez, és ismerték a folyamatokat. Az viszont borítékolható, hogy a most kirúgott dolgozók nem érik be munkaügyi perrel, hiszen ha a kiadó rájuk süti, hogy közvetlen vagy közvetett módon, de érintettek a hamisításban (márpedig a kirúgásukkal ezt kommunikálják a nyilvánosság felé), akkor valószínűleg jó hírnév megsértése miatt is beperlik egykori munkáltatójukat.

(Index.hu, 2016.december 28.)

Orbánék teljes fordulatát hozta a román választási kampány

Az Index.hu közli Iván András és Német Tamás közösen jegyzett terjedelmes elemzését az romániai választásokról.

*

Orbánék teljes fordulatát hozta a román választási kampány

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában, amin eldől, hogy a mostani szakértői kormányfő vezetheti tovább az országot egy jobboldali koalíció élén, vagy a biztosan a legnagyobb pártnak jósolt szociáldemokraták tudnak visszatérni. A kampánynak erőteljes magyar vonatkozása is volt, a Fidesz politikusai éles fordulattal először szálltak be teljes mellszélességgel a négy éve még támadott RMDSZ mellett, míg a korábban még Orbán Viktor nagy barátjának számító Traian Băsescu volt elnök Szijjártó Péternek szólt vissza keményen.

Négy év alatt teljesen feje tetejére állt a Fidesz és a legfontosabb romániai magyar párt viszonya: míg a legutóbbi parlamenti választásokon még nagy erőkkel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen kardoskodtak, ezúttal teljes mellszélességgel álltak ki mellettük, és Orbán Viktor is együtt kampányolt Kelemen Hunor pártelnökkel.

A romániai parlamenti választásokon a felmérések alapján nem sokon fog múlni, hogy a bal-, vagy a jobboldal alakíthat-e majd kormányt a végén, és a részvétel sokat számít majd a magyar idő szerint este nyolcig tartó szavazáson. Azonban a legnagyobb kérdés az, hogy a politikai háttéralkuk intézményének is részben véget vető, egyre alacsonyabb szinteken vizsgálódó korrupcióellenes ügyészség működése mellett milyen eszközök maradnak a hatékony magyar érdekérvényesítésre.

Próbáltak mindent, ez lett a vége

„A Fidesz fokozatosan jutott el odáig, hogy most már ott kampányolt Orbán Viktor is az RMDSZ mellett" – mondta Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A magyarországi baloldal hagyományosan támogatta az RMDSZ integrációját az elit román politikai életbe történő integrációját, még ha az az autonómiatörekvések háttérbe szorulásával, vagy jegelésével járt is. A Fidesz viszont hagyományosan ellenezte ezt a fajta kiegyezést és az autonomista irányba igyekezett tolni a romániai magyarokat. Ebben alapvetően két szakaszt különíthetünk el:

● Az 1998-2002 közötti első Fidesz-kormány alatt az RMDSZ-en belüli belső erőcsoportok közül próbáltak egyeseket helyzetbe hozni, egyértelműen Tőkés László és a reformtömörülés mellett álltak ki.

● 2010-től kezdve viszont az RMDSZ-en kívüli erők támogatásával próbálták a legnagyobb romániai magyar pártot is lépéskényszerbe hozni. Ez elsősorban a Tőkés által képviselt Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) jelentette, amit Németh Zsolt köre preferált. Viszont a Fideszen belüli érdekcsoportok töredezettségét jelezte, hogy Kövér László például a Magyar Polgári Párt (MPP) kitartó támogatójának számított.

Ez a vonal elég egyértelműen elbukott, de a Fidesz több közvetlen személyes bürokratikus kapcsolatot is kiépített közben Magyarország és a romániai magyarok között, elsősorban a kettős állampolgárság intézményén keresztül. Viszont politikai vonatkozásban eljutottak oda, hogy megnemtámadási szerződést kössenek a korábban támadott RMDSZ-szel. A mostani aktív kampány ezen a megnemtámadási szerződésen már túlment. Kiss szerint ugyan a Fidesz listáján induló Tőkés EP-képviselői kampányának intenzitását nem érték el, de a 2012-es parlamenti választásokkal összehasonlítva (amikor az EMNP mellett korteskedtek) a mostani kiállás egységesebb és erőteljesebb volt.

Kövér kikelt az RMDSZ ellen

Mindezt úgy, hogy Kövér László a 2012-es romániai választások kampányában még úgy fogalmazott, hogy éppen azok osztják meg az erdélyi magyarságot, akik nem engedik, hogy különböző értékrendek megnyilvánuljanak az egységes képviseletben, és kiszorítják a másként gondolkodókat.

„Az RMDSZ vezetése nagyon régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, amiben persze nincs semmi meglepő, hiszen mindkét párt ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik, az erkölcseik, mentalitásuk és érdekeik is közösek” – ezzel válaszolt azokra a kritikákra, hogy a magyar kormány aktívan részt vesz a romániai kampányban, és több fronton is szemben állt az RMDSZ-szel.

Kelemen Hunor és Kövér László Kolozsvárott 2016. novemberében (Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)

2012-ben háromszereplős lett a magyar képviselet. Németh Zsolt, akkori külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna, akkor nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, de még Kubatov Gábor is feltűnt a Tőkés-féle EMNP kampányában. Sőt, Füzes Oszkár akkori bukaresti magyar nagykövet is az EMNP jelöltjét támogatta hangosan Marosvásárhelyen. Kelemen Hunor az ennek ellenére a parlamentbe bekerülő, és még kormánytaggá is váló RMDSZ elnöke akkor úgy fogalmazott: „Ezzel egy dolgot lehet elérni, és ezt a Fidesz is tudja: hogy egy romániai magyar párt vagy szervezet se jusson be a parlamentbe.”

Tőkés egy vaskosat odamondott

Most az MPP szövetségben indul az RMDSZ-szel, míg az EMNP-nek jól érthetően a tudtára adták, hogy ne próbáljon meg külön utakon járni. Ez ellen egyedül Tőkés kelt ki a mérvadó romániai magyar politikusok közül hangosan, és egy vaskosat oda is mondott Kövérnek: „Olyan mintha én elmennék Magyarországra, és Simon Gáborral vagy Zuschlag Jánossal tartanék kampánygyűlést a Fidesszel szemben.”

Ezen kívül is bőven voltak súrlódások, Kövér egyik RMDSZ melletti gyűlése állítólag élénk ordítozásba fulladt. „Az Országgyűlés elnöke hétfő este a székelyudvarhelyi városháza dísztermében tartott fórumon biztatta az erdélyi »magyar összefogás« támogatására a hallgatóságot, kijelentései azonban élénk vitát váltottak ki. A fórum szinte valamennyi hozzászólója bizalmatlanságát, fenntartásait hangoztatta az RMDSZ-szel szemben. A városban júniusban az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt ellenzéki koalíciója nyerte meg az önkormányzati választásokat” – írja a Szekelyfold.ma. Azt írták, hogy szemtanúk elmondása szerint Kövér kabinetfőnöke az emberek méltatlankodása nyomán magából kikelve kiabált a több száz fős hallgatóság előtt, később Kövér pedig elnézést kért beosztottja viselkedéséért.

Az egyértelmű kiállás jegyében viszont csütörtökön Orbán Viktor is Kelemen Hunorral közösen tartott sajtótájékoztatót. Szatmárnémetiben azt mondta, minél több magyarnak kell elmennie szavazni, hogy „ne lehessen átnézni rajtuk”. Szerinte a román-magyar együttműködés minőségét jelentősen befolyásolja a romániai magyar közösség ereje. „Amikor a közös dolgainkról van szó, akkor összefogunk” – mondta. Szerinte ha Románia megfelelő politikai vezetést választ magának, és a magyar kormányban is meglesz a hajlam az együttműködésre, akkor annak a Romániában élő magyar közösség is előnyét fogja látni, hiszen Magyarország sikeres Romániában érdekelt. Aztán gratulált az RMDSZ elnökének a legszélesebb összefogás megteremtéséhez. Orbán a Máért ülésen pedig arról beszélt, hogy szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították.

Orbán Viktor és Tőkés László Tusnádfürdőn (Fotó: Szabó Péter/Index)

A mostani kampányban más vezető fideszes politikus is részt vett, például Kósa Lajos. „Meggyőződésem, hogy sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia, és sikeres Románia nélkül nincs sikeres RMDSZ” – mondta Nagyváradon.

De mi lesz a választás után?

Kiss szerint egy nagy kérdés, hogy mi következik majd a választás után. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy Kárpátaljához, a Délvidékhez hasonlóan a Fidesz az eddigiekhez képest nagyobb összegeket fog Erdély irányába fordítani, ami az RMDSZ-en belül is újra átírhatja akár az erőviszonyokat. Ennek azért is lehet nagy súlya, mert a Romániát átjáró korrupcióellenes hangulatban az RMDSZ-nek jóval kevesebb mozgástere van abban, hogy erőforrásokat oszthasson ki. Korábban egy sor egyházi épület visszaszolgáltatását, vagy a magyar területeket érintő fejlesztést a román politikai szereplőkkel folytatott háttéralkuk tettek lehetővé.

Mára ezek a típusú alkuk – amikben az RMDSZ elsődleges ereje rejlett – ellehetetlenedtek

– mondta Kiss.

Mindez ahhoz köthető, hogy a román közéletet évek óta a Korrupcióellenes Ügyészség dominálja. Az utóbbi évben Kiss szerint egyértelműen egy szinttel lejjebb került a korrupcióellenes hadjárat. Kórházakban, egyetemeken, vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatója ellen is vizsgálódni kezdtek. Kiss szerint többször elég átlátszó indokokkal indul korrupciós eljárás például székelyföldi önkormányzati vezetők, valamint Kolozsvár alpolgármestere ellen is. Ebben a közegben a korábban működőképes háttéralkuk és lobbizások lehetetlenné váltak.

„Ezek a vizsgálatok megbénítják az eddigi működést, amiben a politikai partikularizmus jelentős szerepet játszott. A politikai partikularizmus ugyanakkor nem egyenlő a korrupcióval” – mondta Kiss. Szerinte alapvetően kétértelmű a jogi keret, így a mostani számonkéréseket nagyon nagyfokú önkényesség jellemzi. „Miközben a Korrupcióellenes Ügyészség majdhogynem a rendszer egészének működését kriminalizálta, nem alakítottak ki egyértelmű törvényes kereteket” – mondta. Másrészt a szervezet gyakran egyértelműen a politikai fegyelmezés eszközének tűnik. A teljes folyamat elsődleges célja nyilván nem a magyar elit lehetetlen helyzetbe hozása, de kétségtelen, hogy (mintegy járulékosan) erre is felhasználják, mondta.

Az RMDSZ 5 százalék környékén

Az RMDSZ ebben a helyzetben a következő vonalon kampányolt:

● azt próbálta hangsúlyozni, hogy a közösségi jogok és intézmények kerültek veszélybe,

● megjátszotta az Erdély vs. Bukarest szembeállítást, illetve az úgynevezett transzilvanista kártyát. Erdélyt az itt élők az ország többi részénél fejlettebb régiónak tartják és elterjedt nézet, hogy Bukarest az erdélyiek adópénzeiből él.

Összesen 6,2-6,3 százaléknyi romániai magyar szavazó lehet, az RMDSZ pedig az 5 százalékos küszöb környékén billeg. A magyar részvétel most már több választás óta hagyományosan alacsonyabb, mint a román, és olyanok is vannak (igaz kevesebben), akik nem etnikai alapon szerveződő pártokat támogatnak. Viszont Kiss hozzátette, hogy ha az RMDSZ nem érné el az 5 százalékot, akkor is bekerülne az alternatív küszöb miatt. Ugyanis ebből profitálhat az a párt, ami négy megyében is legalább 20 százalékot elér, ez pedig a kis pártok közül lényegében csak az RMDSZ-re lehet igaz.

Kelemen Hunor Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatón 2015-ben (Fotó: Biró István/MTI)

Az RMDSZ-nek akkor van a legnagyobb esélye bekerülni a kormányba is, ha a szociáldemokraták nem szereznek többséget lehetséges szövetségesükkel, az ALDE-val együtt. A mostani kampányban egyébként pont a baloldal játszotta ki leginkább a nacionalista kártyát, de Kiss szerint, ha a szükség úgy hozza, akkor ők is változtathatnak a választási eredmény függvényében. A jobboldalon ellenben most nem volt hangsúlyos ez a nacionalista vonal. Azonban ha a mostani, több pártból álló jobboldali koalíció nyer, és az RMDSZ esetleg tagja lesz a kabinetnek, akkor is

kérdés, hogy milyen új lehetőségek lesznek a magyar érdekalkukra a Korrupcióellenes Ügynökség által dominált közegben.

Ha a korábbi (erőforrás-alkukra alapozott) rendszer már nem működőképes, egyáltalán milyen új integrációs forma tud kialakulni? Milyen stratégiát követhez az esetleg kormányra kerülő RMDSZ? Ez Kiss szerint egyébként annál is fontosabb, hogy kap-e bármilyen kormánypozíciót a párt.

A szociáldemokraták lesznek a legnagyobb párt

A közvélemény-kutatások alapján a Szociáldemokrata Párt (PSD) nagyjából 40 százalékon, sőt, az IRES utolsó pollja szerint 44 százalékon végezhet, de Kiss szerint korábban inkább 37-38 százalék bizonyult a plafonjuknak. Elsősorban az alacsony részvétel kedvezne nekik, mivel a bázisuk vidéken és a déli megyékben van, ezekben pedig hagyományosan többen mennek el szavazni. Itt annak ellenére is megmaradt a táboruk, hogy a plágiumbotránya miatt lemondott Victor Ponta volt miniszterelnök ügyei ráégtek a pártra, és sokan egyértelműen a korrupciós ügyekkel kapcsolják össze őket. Ponta után Liviu Dragnea lett az erős emberük, viszont apróbb szépséghiba, hogy

Klaus Johannis román elnök már jelezte, hogy nem nevezné ki miniszterelnöknek,

mivel felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2004-ben Băsescu leváltását célzó referendum miatt választási csalás, és nem legális mobilizálás vádjával. Az nem egyértelmű, hogy helyette ki vezetné a baloldalt.

Liviu Dragnea (Fotó: Daniel Mihailescu/AFP)

Bizonytalan azonban az is, hogy a liberálisok, a Călin Popescu-Tăriceanu vezette ALDE bekerül-e a törvényhozásba, mivel 6 százalékra mérték őket. Tăriceanu liberális miniszterelnök volt, és ő inkább a városi szavazókra próbált meg rámenni, de egyáltalán nem népszerű, ráadásul többször is kikelt a Korrupcióellenes Ügyészség fékevesztettnek nevezett hadjárata ellen, miközben a szervezet kifejezetten népszerű a városi fiatalok között. Ha bejutnak a parlamentbe, akkor sokkal nagyobb esélye lehet a szocdemek kormányra kerülésének.

Johannis a szakértői kormányfőre tesz

Ha magasabb lesz a 42-45 százalékosra tippelt részvétel, akkor az Kiss szerint a városi szavazók miatt lesz, ezért ez a jobboldalnak kedvezhet. A mostani szakértői kormányt Dacian Cioloș vezeti, a jobboldalon is ő volt az egyetlen szóba jöhető lehetőség, mert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) más vezetői közül is többen korrupciós ügyekben voltak érintettek. Johannis elnök már jelezte, hogy ő legszívesebben Cioloșnak adna újra kormányalakítási megbízást. Az elnök népszerűsége a megválasztásakor mért 70-80 százalékról mostanra 40 százalék környékére esett vissza, de a korrupcióellenes küzdelmet ő is próbálja erősíteni. A jobboldali tábor egyébként kifejezetten érzékeny a korrupciós ügyekre, miközben a választás eredménye hatással lehet a Korrupcióellenes Ügyészség sorsára.

A Korrupcióellenes Ügyészség korábban egyértelműen Traian Băsescu volt elnökhöz volt köthető, aki politikai fegyverként is felhasználta. Később kicsúszott az ellenőrzése alól és mintegy „elszabadult hajóágyúként” a teljes politikai osztályt megtizedelte. Ugyanakkor a mostani küzdelemben egyértelműen Cioloș és Johannis elnök felé húz. Az, hogy nincs fölötte politikai kontroll, Kiss szerint nem jelenti azt, hogy pártatlanul, vagy teljesen a jogállami keretek között működne. Épp ellenkezőleg, miközben az ígéri, hogy megtisztítja a sok román által a legnagyobb problémának tekintett korrupciótól a rendszert, Kiss szerint, valójában a recentralizáció eszköze, ami

előkészíti az utat egy közigazgatási újraszervezés felé is.

Ez évek óta napirenden van, és a mostani megyéknél nagyobb egységek létrehozása a politikai cél. Ehhez viszont a helyi érdekcsoportok szétverésére volt szükség, amit a Korrupcióellenes Ügyészség valósított meg. Ennek estek áldozatul a székelyföldi önkormányzati vezetők is.

Dacian Cioloș (Fotó: Inquam Photos/Reuters)

Ennek az átszervezésnek egyébként még a szocdemek győzelme esetén is lenne esélye, azonban sokkal inkább felgyorsulhat a folyamat, ha a jobboldali, többpárti koalíció marad hatalmon. Ennek viszont csak akkor van esélye a győzelemre, ha jól szerepel az idén alakult, korábban 10 százalék fölött is mért Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami az IRES utolsó polljában már csak 7 százalékon állt. 6 százalékon mérték Băsescu Népi Mozgalom Pártját (PMP), míg a Bogdan Diaconu-féle nacionalista Egységes Románia Szövetség (PRU) alulról súrolja a választási küszöböt 4 százalékkal.

Basescuval ment le a legnagyobb pengeváltás

Băsescu Kiss szerint a mostani kampányban egyértelműen radikális nacionalista irányba mozdult el. Ez korábban is benne volt, de ahogy a volt elnök fokozatosan a politikai élet margójára szorult, úgy erősödött a radikalizmusa. Két fontos kampánytémája volt: az egyesülés Moldovával, aminek nem sok esélye van, és a magyar vonatkozású pengeváltások. Ezek közé tartozott, amikor Szijjártó Péternek azt üzente, hogy Románia a Tiszáig tart, miután a külügyminiszter váratlanul megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyeket a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek december 1-jén. Ezt korábban a magyar diplomácia nem bojkottálta, a román külügy ezért értetlenségének adott hangot.

Băsescu erre a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolta a kampányban. Erre válaszul Németh Zsolt és Semjén Zsolt arról beszélt, hogy rosszak a magyar–román diplomáciai kapcsolatok, sőt 2012 óta egyre rosszabbá váltak, amiben szerintük a magyar oldalnak semmi felelőssége sincs.

Trump politikája is számíthat

A magyar-román viszony megromlása nem újkeletű, egy hosszabb folyamat része, és nagyjából 5 éve kezdődött. Akkoriban még nagy stratégiai szövetség volt a Tusványoson is rendszeresen együtt mosolygó Orbán és Băsescu között, míg Szlovákiával volt éppen fagyos a hangulat. Ahhoz képest most megfordultak a dolgok, Szlovákiával, és Ficóval jó Orbán viszonya, ellenben a románokkal megromlott.

Orbán Viktor és Traian Băsescu Bukarestben, 2012-ben. (Fotó: Baranyi Ildikó/MTI)

Ennek nemcsak magyar oldalról, hanem román oldalról is megvoltak a taktikai okai. A magyarok felé a keménykedésnek voltak már korábban is előzményei, kampánycélokra minden további nélkül felhasználták a kérdést. A románok többségét Kiss szerint irritálja például a hivatalos, vagy nyilvános magyar nyelvhasználat, miközben például a felmérések alapján a kettős állampolgárságot már kétharmaduk elfogadja.

A román baloldalon többen úgy vélték, hogy Orbánból fekete bárány lesz Európában, és erre próbálták rájátszani, míg Băsescu pusztán pragmatikus okokból is ehhez a fegyverhez nyúlt. Kiss szerint a viszony romlásának mélyebb szemléleti oka is van, mégpedig, hogy a két ország egészen ellentétes irányba mozdult el:

● Orbán egy emblematikus figurája lett a globalizációellenes, a brüsszeli EU-s döntésekkel szembeforduló vonalnak Európában.

● Románia viszont geopolitikai értelemben kritikátlan USA-barátságot, és oroszellenességet sugárzott Kelet-Európából. A román politikusok meg voltak győződve arról, hogy ez lesz a nyertes irányvonal.

Kiss szerint viszont most az is egy érdekes kérdés, hogy a leendő elnök Donald Trump győzelmével mennyire fordul a kampányígéreteit beváltva izolacionista irányba az Egyesült Államok. Ha lesz egy ilyen fordulat, az Kelet-Európa szempontjából is jelentheti azt, hogy Románia leértékelődik, és nehezebb helyzetbe kerül. Ebben viszont meglehetősen nagy bizonytalanságot jelent, hogy senki sem tudja, pontosan mit is várhat Trumptól.

(Index, 2016. december 11.)