Orbánék teljes fordulatát hozta a román választási kampány

Az Index.hu közli Iván András és Német Tamás közösen jegyzett terjedelmes elemzését az romániai választásokról.

*

Orbánék teljes fordulatát hozta a román választási kampány

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában, amin eldől, hogy a mostani szakértői kormányfő vezetheti tovább az országot egy jobboldali koalíció élén, vagy a biztosan a legnagyobb pártnak jósolt szociáldemokraták tudnak visszatérni. A kampánynak erőteljes magyar vonatkozása is volt, a Fidesz politikusai éles fordulattal először szálltak be teljes mellszélességgel a négy éve még támadott RMDSZ mellett, míg a korábban még Orbán Viktor nagy barátjának számító Traian Băsescu volt elnök Szijjártó Péternek szólt vissza keményen.

Négy év alatt teljesen feje tetejére állt a Fidesz és a legfontosabb romániai magyar párt viszonya: míg a legutóbbi parlamenti választásokon még nagy erőkkel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen kardoskodtak, ezúttal teljes mellszélességgel álltak ki mellettük, és Orbán Viktor is együtt kampányolt Kelemen Hunor pártelnökkel.

A romániai parlamenti választásokon a felmérések alapján nem sokon fog múlni, hogy a bal-, vagy a jobboldal alakíthat-e majd kormányt a végén, és a részvétel sokat számít majd a magyar idő szerint este nyolcig tartó szavazáson. Azonban a legnagyobb kérdés az, hogy a politikai háttéralkuk intézményének is részben véget vető, egyre alacsonyabb szinteken vizsgálódó korrupcióellenes ügyészség működése mellett milyen eszközök maradnak a hatékony magyar érdekérvényesítésre.

Próbáltak mindent, ez lett a vége

„A Fidesz fokozatosan jutott el odáig, hogy most már ott kampányolt Orbán Viktor is az RMDSZ mellett" – mondta Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A magyarországi baloldal hagyományosan támogatta az RMDSZ integrációját az elit román politikai életbe történő integrációját, még ha az az autonómiatörekvések háttérbe szorulásával, vagy jegelésével járt is. A Fidesz viszont hagyományosan ellenezte ezt a fajta kiegyezést és az autonomista irányba igyekezett tolni a romániai magyarokat. Ebben alapvetően két szakaszt különíthetünk el:

● Az 1998-2002 közötti első Fidesz-kormány alatt az RMDSZ-en belüli belső erőcsoportok közül próbáltak egyeseket helyzetbe hozni, egyértelműen Tőkés László és a reformtömörülés mellett álltak ki.

● 2010-től kezdve viszont az RMDSZ-en kívüli erők támogatásával próbálták a legnagyobb romániai magyar pártot is lépéskényszerbe hozni. Ez elsősorban a Tőkés által képviselt Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) jelentette, amit Németh Zsolt köre preferált. Viszont a Fideszen belüli érdekcsoportok töredezettségét jelezte, hogy Kövér László például a Magyar Polgári Párt (MPP) kitartó támogatójának számított.

Ez a vonal elég egyértelműen elbukott, de a Fidesz több közvetlen személyes bürokratikus kapcsolatot is kiépített közben Magyarország és a romániai magyarok között, elsősorban a kettős állampolgárság intézményén keresztül. Viszont politikai vonatkozásban eljutottak oda, hogy megnemtámadási szerződést kössenek a korábban támadott RMDSZ-szel. A mostani aktív kampány ezen a megnemtámadási szerződésen már túlment. Kiss szerint ugyan a Fidesz listáján induló Tőkés EP-képviselői kampányának intenzitását nem érték el, de a 2012-es parlamenti választásokkal összehasonlítva (amikor az EMNP mellett korteskedtek) a mostani kiállás egységesebb és erőteljesebb volt.

Kövér kikelt az RMDSZ ellen

Mindezt úgy, hogy Kövér László a 2012-es romániai választások kampányában még úgy fogalmazott, hogy éppen azok osztják meg az erdélyi magyarságot, akik nem engedik, hogy különböző értékrendek megnyilvánuljanak az egységes képviseletben, és kiszorítják a másként gondolkodókat.

„Az RMDSZ vezetése nagyon régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, amiben persze nincs semmi meglepő, hiszen mindkét párt ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik, az erkölcseik, mentalitásuk és érdekeik is közösek” – ezzel válaszolt azokra a kritikákra, hogy a magyar kormány aktívan részt vesz a romániai kampányban, és több fronton is szemben állt az RMDSZ-szel.

Kelemen Hunor és Kövér László Kolozsvárott 2016. novemberében (Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)

2012-ben háromszereplős lett a magyar képviselet. Németh Zsolt, akkori külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna, akkor nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, de még Kubatov Gábor is feltűnt a Tőkés-féle EMNP kampányában. Sőt, Füzes Oszkár akkori bukaresti magyar nagykövet is az EMNP jelöltjét támogatta hangosan Marosvásárhelyen. Kelemen Hunor az ennek ellenére a parlamentbe bekerülő, és még kormánytaggá is váló RMDSZ elnöke akkor úgy fogalmazott: „Ezzel egy dolgot lehet elérni, és ezt a Fidesz is tudja: hogy egy romániai magyar párt vagy szervezet se jusson be a parlamentbe.”

Tőkés egy vaskosat odamondott

Most az MPP szövetségben indul az RMDSZ-szel, míg az EMNP-nek jól érthetően a tudtára adták, hogy ne próbáljon meg külön utakon járni. Ez ellen egyedül Tőkés kelt ki a mérvadó romániai magyar politikusok közül hangosan, és egy vaskosat oda is mondott Kövérnek: „Olyan mintha én elmennék Magyarországra, és Simon Gáborral vagy Zuschlag Jánossal tartanék kampánygyűlést a Fidesszel szemben.”

Ezen kívül is bőven voltak súrlódások, Kövér egyik RMDSZ melletti gyűlése állítólag élénk ordítozásba fulladt. „Az Országgyűlés elnöke hétfő este a székelyudvarhelyi városháza dísztermében tartott fórumon biztatta az erdélyi »magyar összefogás« támogatására a hallgatóságot, kijelentései azonban élénk vitát váltottak ki. A fórum szinte valamennyi hozzászólója bizalmatlanságát, fenntartásait hangoztatta az RMDSZ-szel szemben. A városban júniusban az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt ellenzéki koalíciója nyerte meg az önkormányzati választásokat” – írja a Szekelyfold.ma. Azt írták, hogy szemtanúk elmondása szerint Kövér kabinetfőnöke az emberek méltatlankodása nyomán magából kikelve kiabált a több száz fős hallgatóság előtt, később Kövér pedig elnézést kért beosztottja viselkedéséért.

Az egyértelmű kiállás jegyében viszont csütörtökön Orbán Viktor is Kelemen Hunorral közösen tartott sajtótájékoztatót. Szatmárnémetiben azt mondta, minél több magyarnak kell elmennie szavazni, hogy „ne lehessen átnézni rajtuk”. Szerinte a román-magyar együttműködés minőségét jelentősen befolyásolja a romániai magyar közösség ereje. „Amikor a közös dolgainkról van szó, akkor összefogunk” – mondta. Szerinte ha Románia megfelelő politikai vezetést választ magának, és a magyar kormányban is meglesz a hajlam az együttműködésre, akkor annak a Romániában élő magyar közösség is előnyét fogja látni, hiszen Magyarország sikeres Romániában érdekelt. Aztán gratulált az RMDSZ elnökének a legszélesebb összefogás megteremtéséhez. Orbán a Máért ülésen pedig arról beszélt, hogy szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították.

Orbán Viktor és Tőkés László Tusnádfürdőn (Fotó: Szabó Péter/Index)

A mostani kampányban más vezető fideszes politikus is részt vett, például Kósa Lajos. „Meggyőződésem, hogy sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia, és sikeres Románia nélkül nincs sikeres RMDSZ” – mondta Nagyváradon.

De mi lesz a választás után?

Kiss szerint egy nagy kérdés, hogy mi következik majd a választás után. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy Kárpátaljához, a Délvidékhez hasonlóan a Fidesz az eddigiekhez képest nagyobb összegeket fog Erdély irányába fordítani, ami az RMDSZ-en belül is újra átírhatja akár az erőviszonyokat. Ennek azért is lehet nagy súlya, mert a Romániát átjáró korrupcióellenes hangulatban az RMDSZ-nek jóval kevesebb mozgástere van abban, hogy erőforrásokat oszthasson ki. Korábban egy sor egyházi épület visszaszolgáltatását, vagy a magyar területeket érintő fejlesztést a román politikai szereplőkkel folytatott háttéralkuk tettek lehetővé.

Mára ezek a típusú alkuk – amikben az RMDSZ elsődleges ereje rejlett – ellehetetlenedtek

– mondta Kiss.

Mindez ahhoz köthető, hogy a román közéletet évek óta a Korrupcióellenes Ügyészség dominálja. Az utóbbi évben Kiss szerint egyértelműen egy szinttel lejjebb került a korrupcióellenes hadjárat. Kórházakban, egyetemeken, vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatója ellen is vizsgálódni kezdtek. Kiss szerint többször elég átlátszó indokokkal indul korrupciós eljárás például székelyföldi önkormányzati vezetők, valamint Kolozsvár alpolgármestere ellen is. Ebben a közegben a korábban működőképes háttéralkuk és lobbizások lehetetlenné váltak.

„Ezek a vizsgálatok megbénítják az eddigi működést, amiben a politikai partikularizmus jelentős szerepet játszott. A politikai partikularizmus ugyanakkor nem egyenlő a korrupcióval” – mondta Kiss. Szerinte alapvetően kétértelmű a jogi keret, így a mostani számonkéréseket nagyon nagyfokú önkényesség jellemzi. „Miközben a Korrupcióellenes Ügyészség majdhogynem a rendszer egészének működését kriminalizálta, nem alakítottak ki egyértelmű törvényes kereteket” – mondta. Másrészt a szervezet gyakran egyértelműen a politikai fegyelmezés eszközének tűnik. A teljes folyamat elsődleges célja nyilván nem a magyar elit lehetetlen helyzetbe hozása, de kétségtelen, hogy (mintegy járulékosan) erre is felhasználják, mondta.

Az RMDSZ 5 százalék környékén

Az RMDSZ ebben a helyzetben a következő vonalon kampányolt:

● azt próbálta hangsúlyozni, hogy a közösségi jogok és intézmények kerültek veszélybe,

● megjátszotta az Erdély vs. Bukarest szembeállítást, illetve az úgynevezett transzilvanista kártyát. Erdélyt az itt élők az ország többi részénél fejlettebb régiónak tartják és elterjedt nézet, hogy Bukarest az erdélyiek adópénzeiből él.

Összesen 6,2-6,3 százaléknyi romániai magyar szavazó lehet, az RMDSZ pedig az 5 százalékos küszöb környékén billeg. A magyar részvétel most már több választás óta hagyományosan alacsonyabb, mint a román, és olyanok is vannak (igaz kevesebben), akik nem etnikai alapon szerveződő pártokat támogatnak. Viszont Kiss hozzátette, hogy ha az RMDSZ nem érné el az 5 százalékot, akkor is bekerülne az alternatív küszöb miatt. Ugyanis ebből profitálhat az a párt, ami négy megyében is legalább 20 százalékot elér, ez pedig a kis pártok közül lényegében csak az RMDSZ-re lehet igaz.

Kelemen Hunor Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatón 2015-ben (Fotó: Biró István/MTI)

Az RMDSZ-nek akkor van a legnagyobb esélye bekerülni a kormányba is, ha a szociáldemokraták nem szereznek többséget lehetséges szövetségesükkel, az ALDE-val együtt. A mostani kampányban egyébként pont a baloldal játszotta ki leginkább a nacionalista kártyát, de Kiss szerint, ha a szükség úgy hozza, akkor ők is változtathatnak a választási eredmény függvényében. A jobboldalon ellenben most nem volt hangsúlyos ez a nacionalista vonal. Azonban ha a mostani, több pártból álló jobboldali koalíció nyer, és az RMDSZ esetleg tagja lesz a kabinetnek, akkor is

kérdés, hogy milyen új lehetőségek lesznek a magyar érdekalkukra a Korrupcióellenes Ügynökség által dominált közegben.

Ha a korábbi (erőforrás-alkukra alapozott) rendszer már nem működőképes, egyáltalán milyen új integrációs forma tud kialakulni? Milyen stratégiát követhez az esetleg kormányra kerülő RMDSZ? Ez Kiss szerint egyébként annál is fontosabb, hogy kap-e bármilyen kormánypozíciót a párt.

A szociáldemokraták lesznek a legnagyobb párt

A közvélemény-kutatások alapján a Szociáldemokrata Párt (PSD) nagyjából 40 százalékon, sőt, az IRES utolsó pollja szerint 44 százalékon végezhet, de Kiss szerint korábban inkább 37-38 százalék bizonyult a plafonjuknak. Elsősorban az alacsony részvétel kedvezne nekik, mivel a bázisuk vidéken és a déli megyékben van, ezekben pedig hagyományosan többen mennek el szavazni. Itt annak ellenére is megmaradt a táboruk, hogy a plágiumbotránya miatt lemondott Victor Ponta volt miniszterelnök ügyei ráégtek a pártra, és sokan egyértelműen a korrupciós ügyekkel kapcsolják össze őket. Ponta után Liviu Dragnea lett az erős emberük, viszont apróbb szépséghiba, hogy

Klaus Johannis román elnök már jelezte, hogy nem nevezné ki miniszterelnöknek,

mivel felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2004-ben Băsescu leváltását célzó referendum miatt választási csalás, és nem legális mobilizálás vádjával. Az nem egyértelmű, hogy helyette ki vezetné a baloldalt.

Liviu Dragnea (Fotó: Daniel Mihailescu/AFP)

Bizonytalan azonban az is, hogy a liberálisok, a Călin Popescu-Tăriceanu vezette ALDE bekerül-e a törvényhozásba, mivel 6 százalékra mérték őket. Tăriceanu liberális miniszterelnök volt, és ő inkább a városi szavazókra próbált meg rámenni, de egyáltalán nem népszerű, ráadásul többször is kikelt a Korrupcióellenes Ügyészség fékevesztettnek nevezett hadjárata ellen, miközben a szervezet kifejezetten népszerű a városi fiatalok között. Ha bejutnak a parlamentbe, akkor sokkal nagyobb esélye lehet a szocdemek kormányra kerülésének.

Johannis a szakértői kormányfőre tesz

Ha magasabb lesz a 42-45 százalékosra tippelt részvétel, akkor az Kiss szerint a városi szavazók miatt lesz, ezért ez a jobboldalnak kedvezhet. A mostani szakértői kormányt Dacian Cioloș vezeti, a jobboldalon is ő volt az egyetlen szóba jöhető lehetőség, mert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) más vezetői közül is többen korrupciós ügyekben voltak érintettek. Johannis elnök már jelezte, hogy ő legszívesebben Cioloșnak adna újra kormányalakítási megbízást. Az elnök népszerűsége a megválasztásakor mért 70-80 százalékról mostanra 40 százalék környékére esett vissza, de a korrupcióellenes küzdelmet ő is próbálja erősíteni. A jobboldali tábor egyébként kifejezetten érzékeny a korrupciós ügyekre, miközben a választás eredménye hatással lehet a Korrupcióellenes Ügyészség sorsára.

A Korrupcióellenes Ügyészség korábban egyértelműen Traian Băsescu volt elnökhöz volt köthető, aki politikai fegyverként is felhasználta. Később kicsúszott az ellenőrzése alól és mintegy „elszabadult hajóágyúként” a teljes politikai osztályt megtizedelte. Ugyanakkor a mostani küzdelemben egyértelműen Cioloș és Johannis elnök felé húz. Az, hogy nincs fölötte politikai kontroll, Kiss szerint nem jelenti azt, hogy pártatlanul, vagy teljesen a jogállami keretek között működne. Épp ellenkezőleg, miközben az ígéri, hogy megtisztítja a sok román által a legnagyobb problémának tekintett korrupciótól a rendszert, Kiss szerint, valójában a recentralizáció eszköze, ami

előkészíti az utat egy közigazgatási újraszervezés felé is.

Ez évek óta napirenden van, és a mostani megyéknél nagyobb egységek létrehozása a politikai cél. Ehhez viszont a helyi érdekcsoportok szétverésére volt szükség, amit a Korrupcióellenes Ügyészség valósított meg. Ennek estek áldozatul a székelyföldi önkormányzati vezetők is.

Dacian Cioloș (Fotó: Inquam Photos/Reuters)

Ennek az átszervezésnek egyébként még a szocdemek győzelme esetén is lenne esélye, azonban sokkal inkább felgyorsulhat a folyamat, ha a jobboldali, többpárti koalíció marad hatalmon. Ennek viszont csak akkor van esélye a győzelemre, ha jól szerepel az idén alakult, korábban 10 százalék fölött is mért Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami az IRES utolsó polljában már csak 7 százalékon állt. 6 százalékon mérték Băsescu Népi Mozgalom Pártját (PMP), míg a Bogdan Diaconu-féle nacionalista Egységes Románia Szövetség (PRU) alulról súrolja a választási küszöböt 4 százalékkal.

Basescuval ment le a legnagyobb pengeváltás

Băsescu Kiss szerint a mostani kampányban egyértelműen radikális nacionalista irányba mozdult el. Ez korábban is benne volt, de ahogy a volt elnök fokozatosan a politikai élet margójára szorult, úgy erősödött a radikalizmusa. Két fontos kampánytémája volt: az egyesülés Moldovával, aminek nem sok esélye van, és a magyar vonatkozású pengeváltások. Ezek közé tartozott, amikor Szijjártó Péternek azt üzente, hogy Románia a Tiszáig tart, miután a külügyminiszter váratlanul megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyeket a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek december 1-jén. Ezt korábban a magyar diplomácia nem bojkottálta, a román külügy ezért értetlenségének adott hangot.

Băsescu erre a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolta a kampányban. Erre válaszul Németh Zsolt és Semjén Zsolt arról beszélt, hogy rosszak a magyar–román diplomáciai kapcsolatok, sőt 2012 óta egyre rosszabbá váltak, amiben szerintük a magyar oldalnak semmi felelőssége sincs.

Trump politikája is számíthat

A magyar-román viszony megromlása nem újkeletű, egy hosszabb folyamat része, és nagyjából 5 éve kezdődött. Akkoriban még nagy stratégiai szövetség volt a Tusványoson is rendszeresen együtt mosolygó Orbán és Băsescu között, míg Szlovákiával volt éppen fagyos a hangulat. Ahhoz képest most megfordultak a dolgok, Szlovákiával, és Ficóval jó Orbán viszonya, ellenben a románokkal megromlott.

Orbán Viktor és Traian Băsescu Bukarestben, 2012-ben. (Fotó: Baranyi Ildikó/MTI)

Ennek nemcsak magyar oldalról, hanem román oldalról is megvoltak a taktikai okai. A magyarok felé a keménykedésnek voltak már korábban is előzményei, kampánycélokra minden további nélkül felhasználták a kérdést. A románok többségét Kiss szerint irritálja például a hivatalos, vagy nyilvános magyar nyelvhasználat, miközben például a felmérések alapján a kettős állampolgárságot már kétharmaduk elfogadja.

A román baloldalon többen úgy vélték, hogy Orbánból fekete bárány lesz Európában, és erre próbálták rájátszani, míg Băsescu pusztán pragmatikus okokból is ehhez a fegyverhez nyúlt. Kiss szerint a viszony romlásának mélyebb szemléleti oka is van, mégpedig, hogy a két ország egészen ellentétes irányba mozdult el:

● Orbán egy emblematikus figurája lett a globalizációellenes, a brüsszeli EU-s döntésekkel szembeforduló vonalnak Európában.

● Románia viszont geopolitikai értelemben kritikátlan USA-barátságot, és oroszellenességet sugárzott Kelet-Európából. A román politikusok meg voltak győződve arról, hogy ez lesz a nyertes irányvonal.

Kiss szerint viszont most az is egy érdekes kérdés, hogy a leendő elnök Donald Trump győzelmével mennyire fordul a kampányígéreteit beváltva izolacionista irányba az Egyesült Államok. Ha lesz egy ilyen fordulat, az Kelet-Európa szempontjából is jelentheti azt, hogy Románia leértékelődik, és nehezebb helyzetbe kerül. Ebben viszont meglehetősen nagy bizonytalanságot jelent, hogy senki sem tudja, pontosan mit is várhat Trumptól.

(Index, 2016. december 11.)