Kötél és humánum

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila írását Kötél és humánum címmel.

*

Kötél és humánum

Donald J. Trump és Rex W. Tillerson pragmatikus politikus, ami jó alapot jelenthet az együttműködéshez – így értékelte tegnap Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter, akinek szavait a szerb lapok idézték belgrádi látogatása alkalmából.

Az orosz diplomácia vezetője azonban nem volt minden tekintetben ennyire elégedett és derülátó, sőt! Igen éles szavakkal bírálta nemcsak az Európai Uniót (amin, mondjuk, tőle igazán nem lepődnénk meg...), de Montenegrót is (ami viszont már szokatlan). Az ex-jugoszláv térségben működő Al Jazeera Balkans arról tudósított, hogy Lavrov igen erélyesen kikelt magából, hazugnak és szószegőnek, s egyenesen árulónak nevezte Milo Đukanović korábbi Crna Gora-i kormányfőt. Mint kiderült, az orosz politikus arra reflektált erélyes mondataival, hogy az Európai Unió elvárja Szerbiától, hogy viszonyuljon Oroszországhoz ugyanúgy, ahogy Montenegró... Utóbbi ugyanis az utóbbi időben mintha egy kicsit eltávolodott volna a nagy szláv testvértől – pánszlavizmus, hej! –, és inkább az integráció útját keresi/járja a NATO és az unió felé. S mint közismert, Szerbia az ukrajnai válság kezdete óta nem tartotta tiszteletben az Oroszország elleni szankciókat, nem alkalmazta a büntetőintézkedéseket, mondván, hogy az ország legnagyobb külföldi kereskedelmi partnere Moszkva, ezért Belgrádnak csak kára származna abból, ha csatlakozna a brüsszeli megszorításokhoz. „Ezt nem várhatják el tőlünk, hiszen ezzel magunkat büntetnénk meg, nem Oroszországot” – mondta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök még a kezdet kezdetén. Az unió pedig elnézőnek mutatkozott...

Most azonban megüzenték Brüsszelből, hogy csak akkor érdemes Belgrádnak bármiféle integrációban, közeledésben reménykednie, ha példát vesz déli szomszédjáról, a jó diák Podgoricáról. Lavrovnál pedig az verte ki a biztosítékot, hogy bezáratnák többek között a Nišben működő Orosz-szerb humanitárius központot is, amelyről Brüsszelben úgy tartják, hogy az oroszok balkáni kémközpontja. Lavrov felháborodása tehát ilyen szempontból akár jogosnak is tűnhet. Kérdem azonban, hogy ha nagy lenne Brüsszelben a tévedés ezzel kapcsolatban, akkor vajon az orosz diplomácia vezetője beleártaná egyáltalán magát egy „mezei” humanitárius központ körüli kötélhúzásba?

(Magyar Hírlap, 2016. december 14.)