Kisvárosi karcolatok

A Magyar Mozgalom honlapján megjelenik Kókai Péter írása Kisvárosi karcolatok címmel.

*

Kisvárosi karcolatok

MERÉNYLET A ZENTAI VÁROSHÁZÁN!

AZ ÁLDOZATOT A ZENTAI KÖZKÓRHÁZ SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYÁN ÁPOLJÁK

Súlyos merénylet történt a 2016-os év utolsó napjaiban a zentai városháza épületében. Az áldozat életveszélyes sérüléseket szenvedett el, lapzártakor a helyszínelés még tartott.

Az ügy előzménye, hogy december 29-én a reggeli órákban a városháza nagytermében összegyűltek a községi képviselők, hogy megtartsák a képviselő-testület idei utolsó ülését. Ekkor még nem lehetett sejteni, hogy egy nagyobb létszámú összeesküvő csoport mire készül, az ülés azonban hamarosan eljutott a harmadik napirendi pontig. Ennek elnevezése már adott okot némi gyanúra: „Rendelet a kultúrában a programok és projektumok kiválasztásának módjáról, ismérveiről és mércéiről, amelyeket Zenta község költségvetéséből finanszírozunk, illetve társfinanszírozunk”. A valódi merénylet azonban a szóban forgó rendelet 3. szakaszában volt ravasz módon elrejtve, amely szó szerint így hangzott: „A jelen rendeletben minden fogalom a grammatika hímnemében van használatban, beleértve a férfi és női természetes nemet is”. (sic!)

Mielőtt még kibontakozhatott volna a termékeny vita a hímnemű grammatika nemi életéről (a nőnemű grammatika nem jelent meg az ülésen), a természetes nemű férfi és női képviselők (a többiek nem) kézhez kapták a Községi Tanács erre vonatkozó módosító javaslatát is. Kiderült, a Tanács egy nappal korábban alaposan megvizsgálta a fenti mondatot, és úgy találta, azzal minden rendben van, semmilyen javításra nem szorul, viszont önmagában nem áll meg, ezért egy magyarázó mondatot még hozzá kell fűzni. A következőt: „A jelen szakasz 1. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a jelen rendelet magyar fordítására, mert a magyar nyelvben nincsenek nemek”. A módosító javaslat indoklásában Ceglédi Rudolf polgármester kifejtette, „a Községi Tanács úgy véli, hogy a módosító javaslatok a rendeletjavaslat szövegének jobbá tételét szolgálják, így meghozták azok elfogadásáról a végzést”.

Ismétlés a tudás anyja, mondják, érdemes tehát együtt és integrálisan is megszemlélni az előterjesztett javaslat vonatkozó részét:

„A jelen rendeletben minden fogalom a grammatika hímnemében van használatban, beleértve a férfi és női természetes nemet is. A jelen szakasz 1. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a jelen rendelet magyar fordítására, mert a magyar nyelvben nincsenek nemek.”

Súlyosbító körülménynek számít, hogy még a rendeletjavaslat elfogadása előtt az egyik kotnyeleskedő ellenzéki képviselő felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a fenti szövegrészt ebben a formájában semmiképpen sem szabad elfogadni, mert az súlyosan károsít minden olyan emberi szervet, amelyik kapcsolatba kerül vele (fül, szem, agy, vegetatív idegrendszer), ezenkívül minden bizonnyal kimeríti az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény fogalmát is. Figyelmeztetése és javaslata, mely szerint ezt így mindenestől törölni kell azonban hiábavalónak bizonyult, a VMSZ-es és haladópárti képviselők széttárták kezeiket (ez van, mit lehet itt tenni?), így december 29-én a délelőtti órákban a zentai városházán megtörtént a merénylet: a hatalmi többség megszavazta a rendeletjavaslatot, benne a már többször idézett mondatokkal!

A bűnüldöző szervek a magyar nyelv ellen elkövetett csoportos nemi erőszak megalapozott gyanújával indítottak eljárást, a magyar nyelvet a zentai közkórház sürgősségi osztályán ápolják. A nyomozás folyamatban van.

A gyengébb idegrendszerűek ekkor abban reménykedtek, hogy az ülés további része már izgalom- és stresszmentesen fog elmúlni, de tévedtek. További jelentős újítások bevezetéséről döntött évzáró ülésén a testület. Ezek egyike például a Roma Kávé.

A Roma Kávé tulajdonképpen nem egy új intézmény. Több évszázados múltra tekint vissza ez a gyakorlat, csak épp a Zenta község területén élő romák oktatási helyzetének előmozdítására irányuló, 4 éves időszakra vonatkozó akciótervén (ezen a napirendi ponton belül került megvitatásra ugyanis ez a tétel) kívüli világban ennek a gyakorlatnak más a neve. Szülői értekezletnek, vagy szülői fogadóórának szokás nevezni, és általában nincs költségvonzata. Az Akcióterven belüli világban azonban ugyanennek az aktusnak Roma Kávé a neve, és az a lényege, hogy az önkormányzat évente 10 ezer dinárt költ arra, hogy (az elnevezésből adódóan: minden bizonnyal kávéval) vendégelje meg a szülői értekezletre, vagy fogadóórára ellátogató roma szülőket.

Az egyik legjelentősebb újítást azonban a költségvetés elfogadása kapcsán vezetik be az idei évtől kezdve a zentai önkormányzatban. A büdzsé elfogadását ugyanis a jövőben összekapcsolják a hálaadás ünnepével. A hálaadás alapvetően amerikai hagyomány, de mint annyi minden más, úgy ez a tengerentúli szokás is begyűrűzött már Európába, és eljutott egész a zentai önkormányzatig, olyannyira, hogy a jövőben rendszeresítik azt. A hagyományteremtés útján az első lépést a Szerb Haladó Párt kevi képviselője tette meg, aki a 2017. évi költségvetés elfogadásával kapcsolatos napirendi pont alatti felszólalásában szükségét érezte annak, hogy nyilvánosan fejezze ki háláját és köszönetet mondjon a Szerb Haladó Pártnak, valamint név szerint Báló Tatjana kkt-elnökasszonynak, és Győri István alpolgármesternek, amiért elkészült a költségvetés, és annak egy jelentős tétele a kevi bekötőút felújításának költségeit fedi. Eme szép hagyomány megteremtéséhez azonnal csatlakozott az ellenzék is, egyik képviselőjük felszólalásában szintén nyilvánosan köszönetet mondott a költségvetés előkészítőjének, amiért előkészítette a költségvetést, a közigazgatási hivatal vezetőjének, amiért koordinálta a munkát, az önkormányzat valamennyi alkalmazottjának, amiért dolgozott, valamint a bejárati portásnak, amiért csak azt engedte be a városháza épületébe, akinek ott dolga volt, és így lehetővé tette a benti zavartalan munkát. A hálaadás gyakorlatát a jövőben minden bizonnyal szabványosítják a zentai önkormányzatban, a képviselők egy előre leadott formanyomtatványon sorolhatják majd fel mindazoknak a neveit, akiknek elrebeghetik hálaadó imájukat, amiért elkészült a költségvetés.

És az újítások bőséges tárháza ezzel még mindig nem merült ki. A 2017-es évtől kezdve a zentaiaknak ugyanis alaposan meg kell majd gondolniuk, hol, Zenta melyik részén akarnak gyülekezni. Életbe lép ugyanis a „rendelet Zenta község területén a terület meghatározásáról, amelyen tilos a nyilvános gyülekezés” (innen kívánunk jobbulást szegény magyar nyelvnek). Szóval, lesznek helyek, ahol nem lehet csak úgy gyülekezni. Hol vannak ezek a helyek? Nos, a rendelet szerint tilos a gyülekezés az egészségügyi intézmények (kórház, egészségház, mentőszolgálat, gyógyszertár), az általános és középiskolák, az iskoláskor előtti intézmények, és a Szerb Köztársaság létesítményei előtt, amelyek védelmi és biztonsági szempontból stratégiai és különleges jelentőségűek. Továbbá, tilos a gyülekezés azokon a helyeken is, „amelyeken a gyülekezéssel megszegik az emberi és kisebbségi és más jogokat és szabadságot, veszélyeztetik az erkölcsöt, vagy a helyeken, amelyek zártak a nyilvánosság számára”. A kedves olvasó ezen a ponton talán felteszi magában azt a bugyuta és teljesen felesleges kérdést, hogy: na jó, de Zentán hol vannak azok a helyek, ahol a gyülekezés megszegi az emberi és kisebbségi jogokat és szabadságot, és veszélyezteti az erkölcsöt? De ez már nem tartozik a kedves olvasóra. Semmi köze hozzá. Nem tartozik az ellenzéki képviselőkre sem. Nekik sincs közük hozzá. Sőt, még a hatalmi képviselőknek sincs közük hozzá, mert még azokból a padsorokból is feltették ugyanezt a kérdést, de hiába, az megválaszolatlanul maradt. Általánosságban tehát senkinek semmi köze hozzá, mint ahogy ahhoz sem, egyáltalán ki az, aki eldönti ezeket a helyeket. Juhász Attila szerint azonban ezeket a kérdéseket nem is kell pontosan megválaszolni, a lényeg az, hogy a rendeletet el kell fogadni. Ezért aztán el is fogadták.

Szóval: BÚÉK – de csak óvatosan azzal a gyülekezéssel!

(Magyar Mozgalom, 2016. december 30.)