Rácz Szabó László egy fényképet tesz közzé a Facebookon.
*
Bocsássatok meg neki, nem tudja mit tesz.
(Facebook, 2023. május 26.)
Április 3-án védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát! szabdzsikttel a Kormányzati Tájékoztatási Központ egy, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által aláírt tájékoztató e-mailben keresi fel mindazokat, akik korábban regisztráltak a koronavírus elleni védőoltásra.
*
Tisztelt Honfitársam!
A szomszédunkban háború dúl. Márki-Zay Péter, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal miniszterelnök-jelöltje és több baloldali politikus is azt javasolja, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnába.
A mi álláspontunk ezzel ellentétben az, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia! Akármilyen nyomás nehezedik ránk kívülről vagy belülről, a magyar baloldal vagy bármilyen külföldi szereplő részéről, akkor is ki fogunk tartani ezen döntésünk mellett a jövőben is.
Meg kell védenünk Magyarország békéjét és biztonságát! A közelgő országgyűlési választáson erről is döntünk.
Április 3-án legyünk ott mindannyian és szavazzunk a Fidesz-KDNP jelöltjére és listájára!
A Térségi Tények című honlap Dorosz Dávid és támogatóinak politikai magatartásáról értekezik.
*
Dorosz Dávid gödi támogatói nyomtak csak igent a zöldterületek csökkentésére és Szijjártó Péter jó ismerősének terveire
Vajon miért támogatták a magukat ellenzékinek tartó képviselők egy nyíltan jó kormányzati és fideszes kapcsolattal rendelkező gazdasági társaság gödi térnyerését? Egyeztettek erről Dorosz Dáviddal és pártjaikkal?
A mai képviselő-testületi ülésen tárgyalta az önkormányzat Fülöp Zoltán alpolgármester úr előterjesztését, amelyben a volt Pólus Hotel területének további beépítését kezdeményezte.
Lőrincz László a körzet képviselője felvetette, hogy egy ilyen mértékű beépítés engedélyezése előtt kérdezzék meg a lakosságot, mivel a 15,5 méter magas épületek, jelentős mértékben csökkenő zöldterületek és jelentős mértékben megnövekvő beépítési arányok hosszútávon érintik a lakosságot.
Lőrincz utalt a Dunakeszin pár éve végbement vélemény nyilvánító népszavazásra, ahol Dunakeszi-alsó lakosai elutasították egy sportcsarnok építését a településrész szomszédságában.
A képviselők közül a zöld párti Dorosz Dávid támogatói támogatták a beépítést és a terület átminősítését. Név szerint: Balogh Csaba, Vajda Viktória, Hlavács Judit, Andrejka Zombor, Fülöp Zoltán és Szilágyi László. A képviselők többsége nem támogatta az előterjesztést, így az nem került elfogadásra.
Ez az a beruházás, amit a Cordys Palace kíván Gödön végrehajtani, ez az, amit tavaly nyáron már Balogh Csaba is megpróbált áterőszakolni a testületen, akkor szó szerint a beruházó által írottakat nyújtotta be a testületen, neki sem sikerült, ahogy most Fülöp Zoltánnak sem.
Egy, a golfpályával foglalkozó blog összeszedte a tudnivalókat az ügyről.
Még 2019-ben, de már Balogh Csaba polgármestersége idején megvásárolta a volt Pólus Hotelt a Cordys Palace Kft., Miskolcról.
A Kft. egyik tulajdonosa az a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft., amelynek tulajdonosa és ügyvezetője a kormányzati körökben igen jól mozgó Plachy László, aki egyben a Cordys Palace ügyvezetője is.
A Plachy érdekeltségébe tartozó cégek eddig közel 4,5 milliárd forint állami támogatást kaptak az elmúlt években.
Dorosz Dávid hű támogatója, Hlavács Judit blogjában írt a Cordys ügyéről:
Az állítja Hlavács Judit, hogy „A tanulmányterv már 2020 szeptemberében beérkezett az önkormányzathoz, azonban a veszélyhelyzetben a képviselő-testületi online tanácskozások alkalmával nem alakult ki olyan kompromisszumos álláspont, amely alapján Balogh Csaba polgármester saját hatáskörben döntést hozott volna.”
Ezzel szemben az igazság az, hogy 2020 szeptemberében nem volt veszélyhelyzet. Az igazság az, hogy 2020 őszén számtalan testületi ülés volt, amin egyszer sem merült fel a Cordys által benyújtott rendezési terv módosítás.
Veszélyhelyzet 2020. novemberétől volt.
Az állítja Hlavács Judit, hogy „Ugyanakkor az elfogadhatatlan (és ebben, azt hiszem, a testület mind a 12 tagja egyetért), hogy a változtatást nem csak a szálló telkére kérik, hanem a vételi joggal érintett 6324/1-re is. – vagyis az iparvágányon túli, védett területen is 25%-os beépíthetőséget képzelnek el, 15,5 m építménymagasságú épülettel.”
Már hogy a viharba érthet egyet mind a 12 tag, kedves Judit? 12-ből legalább egy a láp beépítését szeretné, hiszen indítványozta annak átminősítését (Balogh Csaba polgármester).
(Térségi Tények, 2022. március 3.)
Az RTL Klub honlapja Milorad Dodikról, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagjáról ír.
*
Szankciókat követel az EP négy legnagyobb frakciója a boszniai szerbek vezetője ellen
A boszniai szerbek vezetőjét a függetlenségpárti politikája miatt büntetnék. Magyarország korábban már jelezte: minden szankciót meg fog vétózni.
Az Európai Parlament (EP) négy legnagyobb frakciója felszólította az Európai Uniót, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját és vezessen be szankciókat Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetőjével szemben, amennyiben nem változtat szeparatista politikai irányvonalán.
A Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, valamint a Zöldek közös közleményben ítélték el Dodik „megosztó aktivitását”, hangsúlyozva, hogy a szerb politikus „szándékosan igyekszik aláásni Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását”, államformáját, illetve a boszniai békét megalapozó daytoni egyezmény más rendelkezéseit – közölte a Beta hírügynökség jelentése alapján az N1. A boszniai helyzetről és a szerbek szeparatista törekvéseiről itt írtunk bővebben.
A négy EP-frakció azt szeretné, hogy az Európai Unió vizsgálja felül és azonnali hatállyal függessze fel azokat a támogatásokat, amelyeket az EU nyújt a Boszniai Szerb Köztársaságnak.
Az ilyen politika jutalmazása rombolóan rossz jelzést ad a boszniai politikusoknak, az ott élő polgároknak és a régió egészének
– írták a frakciók a közös közleményben, amely egyúttal felszólítja az EU-t: biztosítsa, hogy októberben Bosznia-Hercegovinában szabad és tisztességes választásokat lehessen tartani.
A négy EP-frakció egyúttal támogatásáról biztosította az ENSZ boszniai főképviselőjét, hangsúlyozva, hogy meg kell védeni őt „az autoritása elleni támadásoktól”, amelyek Milorad Dodik, Szerbia, Oroszország és mások részéről érik.
Itt az ideje, hogy keményebb, egyértelműbb, hitelesebb hozzáállást mutassunk, amely a demokrácián, a jogállamiságon és azon a 14 prioritáson alapul, amelyeket Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell, hogy megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat
– mutatott rá a négy frakció közleménye.
A boszniai szerbek helyzete már az európai uniós külügyminiszterek tavaly év végi tanácskozásán is szóba került. A megbeszélés részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a közösségi oldalán.
Csak hogy világos legyen, érdemes leszögeznünk: Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni
– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország ennél is jóval tovább ment: a kormány 100 millió eurót (azaz mintegy 37 milliárd forintot) ad a boszniai Szerb Köztársaságnak, a boszniai szerb entitásban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások gazdaságfejlesztési támogatására.
(rtl.hu, 2022. január 25.)
Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a boszniai szerbeknek nyújtott magyar támogatásról.
*
Miért nemzetbiztonsági kérdés egy radikális szakadár támogatása?
A boszniai szerbek 37 milliárd forintos támogatásáról kérdezte Szél Bernadett Szijjártó Pétert.
„Igaz a boszniai értesülés, Orbánék TÉNYLEG 100 millió eurót, azaz mintegy 37 milliárd forintnak megfelelő összeget adnak a boszniai szerbeknek »gazdaságfejlesztésre« – bármit is jelentsen ez" – írta Szél Bernadett legújabb Facebook-posztjában, kedden.
A független parlamenti képviselő beszámolt róla, hogy írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben azt kéri, a tárcavezető erősítse meg, valóban ígért-e 100 millió eurót Orbán Viktor miniszterelnök Milorad Dodiknak, a boszniai szerbek vezetőjének és ha igen, „mikor óhajtják erről tájékoztatni a választókat, akik a számlát fizetik, illetve konkrétan mire adnak ennyi pénzt”.
„A magyar kormány stratégiai és nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a nyugat-balkáni régió békéjét, stabilitását és biztonságát. Mindezek eléréséhez nagy mértékben járul hozzá a gazdasági fejlődés. Így egy boszniai-hercegovinai fókuszú gazdaságfejlesztési program a magyar nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését mozdítja elő” – válaszolta Szijjártó Szél Bernadett kérdésére.
A képviselő nehezményezi, hogy
a miniszter már csak azt felejtette el hozzátenni a nyugat-balkáni békéért való nagy aggódásában, hogy pont olyan vezetőt támogatnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok építésén messze túlmutató összeggel, aki épp a régió békéjének felborításán dolgozik nagy erőkkel.
Szél Bernadett rámutat: Magyarország „konkrétan egy radikális szakadár vezetőt” támogat, miközben a kormányzat azt állítja, „magyar nemzetbiztonsági érdeket” érvényesít.
„Felmerül a kérdés: mégis, hogy segíti Milorad Dodik a nyugat-balkáni régió békéjét? És vajon miféle »magyar nemzetbiztonsági érdek« az ő elszakadási törekvéseinek támogatása? Magyar érdek lenne a nagyszerb állam a boszniai szerbek Szerbiához való csatlakozásával? Ráadásul a békéért aggódó Orbánnak nemrég sikerült egy verbális atombombát is ledobnia azzal, hogy biztonsági kockázatnak és »kihívásnak« nevezte a bosnyákokat” – írta Szél Bernadett, aki szerint a magyar kormány nem a nyugat-balkáni békét félti, nem a magyar érdeket képviseli és nem játszik tiszta lapokkal,
Dodik személyében pedig egy olyan embert támogat, aki tagadja a szerbek által elkövetett háborús népirtásokat és a srebrenicai mészárlást „kitalált mítosznak” tartja.
Orbán ismét egy olyan szélsőséges nacionalista vezető mellé áll, amilyen ő maga: nem békét és nyugalmat hoz az országára, hanem háborút és békétlenséget – emelte ki posztja végén Szél Bernadett.
Orbán Viktor kormányfő december végi nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, „a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében”. A támogatásra a tervek szerint a boszniai szerb entitásban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak gazdaságfejlesztési támogatásként.
(rtl.hu, 2022. január 25.)
A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila publicisztikáját.
*
A halállistán túl
Egy újabb névvel – és ebben az esetben fontos hangsúlyoznunk: magyar névvel – bővült a szélsőséges, nacionalista ukrán Mirotvorec szervezet úgynevezett halállistája: felvételt nyert a megbélyegzettek panteonjába Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosunk. Viccesen, s lényegében a szélsőségesek képébe nevetve – mert hiszen mindig az fáj nekik a legjobban, ha nem veszik őket komolyan – akár még gratulálhatnánk is neki, itt azonban sokkal komolyabb esettel állunk szemben. Egy olyannal, amellyel kapcsolatban már messze túl kell lépnünk az irónián. Nem nevethetünk hát a képükbe, sőt, egyáltalán nem nevetünk. Viszont határozott és látványos lépéseket követelünk az ukrán államtól: fogja vissza, amilyen gyorsan csak tudja, a megvadult, vérszomjas, fenyegetőző nacionalistáit.
Uniós biztosunk „nyíltan beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és támogatja Kárpátalján a szeparatizmust” – írták a döntés komolyan ugyancsak nem vehető indoklásában. Várhelyi Olivér ellen ugyanis azért indult most ez az uszító kampány, azért bélyegezték őt Ukrajna ellenségének, mert a múlt héten az Európai Unió-Ukrajna Társulási Tanács ülése után megtartott sajtótájékoztatóján egyebek mellett arról is beszélt, hogy a közösség elvárja, hogy a jelenleg épp kidolgozás alatt álló, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény megfelelően szabályozza majd a nyelvhasználatra és az oktatásra vonatkozó jogokat. A szomszédságpolitikai és bővítési biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőit ért fenyegetésekkel kapcsolatban az unió számít arra, hogy a hatóságok kellőképpen kivizsgálják ezeket az eseteket. Nos, ha van egy kis szerencsénk, ez utóbbi megjegyzés fájhatott igazán a Mirotvorecnek, ez a követelés ugyanis már éppen ennek a szélsőséges szervezetnek a bőrére megy. S ha tényleg emiatt fordultak most Várhelyi ellen, akkor legalább magukra ismertek!
Az unió ugyanis elvárja Ukrajnától, hogy tartsa nagyon rövid pórázon az ilyen nacionalista szervezeteket, amelyek például halállistákat állítanak össze, és életveszélyesen fenyegetnek meg politikusokat, közéleti szereplőket, művészeket.
A kisebbségi kérdés Ukrajnában nem magyarkérdés – sok évvel ezelőtt mondta ezt kárpátaljai magyar ismerősöm, talán két évtizede is lesz már annak, amikor arról beszélt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítésével és korlátozásával az ukránok az országban élő oroszokat akarják visszaszorítani, korlátozni. A sok évvel ezelőtt elhangzott szavak legnagyobb tragédiája azonban éppen az, hogy nem fog rajtuk az idő, ma is ugyanolyan aktuálisak, mint kimondásuk pillanatában voltak. Vagy talán még aktuálisabbak is, hiszen ha a kisebbségek jogait két, vagy még annál is több évtizeden keresztül folyamatosan szűkítgetik, nyesegetik, az már alaposan elvégzett kertészmunkának, (vissza)metszésnek minősül. Meg aztán egy beregszászi, ungvári, gáti, makkosjánosi vagy éppenséggel nagyszőlősi magyar embernek lényegében teljesen mindegy, hogy miért csorbulnak a jogai, ha egyszer valóban és tagadhatatlanul és leplezetlenül csorbulnak. A téma azért került elő most ismét, mert az Európai Parlament plenáris ülésén Ukrajna társulási megállapodásának végrehajtásáról vitáztak a képviselők. S mint elhangzott, az ország még mindig megfeledkezik az európai értékekről és a demokratikus elvekről. A folyamatos kisebbségi jogszűkítések mellett nyílt politikai nyomásgyakorlást alkalmaz, továbbá visszaél a szabadkereskedelmi egyezményben rejlő lehetőségekkel és az Európai Unió jóhiszeműségével is. Kiemelten fontos ezért, hogy az unió végre határozott jelzéseket küldjön Ukrajnának.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki, mint közismert, Kárpátaljáról származik, tehát a saját bőrén is tapasztalhatja a jogsértéseket, felszólalásában így fogalmazott: „Ukrajna fontos geostratégiai és politikai partnere az uniónak… Az elmúlt év fejleményei azonban azt mutatják, hogy a koronavírus-járványon, valamint az igen rossz állapotban lévő gazdaságon túl komoly problémák vannak az országban, amelyekre az Európai Uniónak reagálnia kell. Ilyen például a szélsőséges nézetek és módszerek terjedésére, a média- és véleményszabadság korlátozása, a kárpátaljai magyar közösséget ért példanélküli politikai nyomásgyakorlás és megfélemlítések, az Ukrán Biztonsági Szolgálat túlkapásai a magyar szervezetekkel és vezetőikkel szemben, vagy a szélsőséges Mirotvorec weboldal halállistája” – mondta a magyar képviselő, aki emlékezetes módon maga is bekerült az itt említett névsorba.
A magát béketeremtőnek nevező szervezet tehát halállal fenyegeti azokat a magyar politikusokat, és más közéleti személyiségeket, akik aktív szerepet vállalnak a kárpátaljai magyar közösség érdekeinek, jogainak védelmében és képviseletében. S juthat eszünkbe erről, hogy hány meg hány bomlott elméjű tömeggyilkos képzelte már a világtörténelemben, hogy békét teremthet azáltal, ha kiirt mindenkit, aki bármilyen oknál fogva nem tetszik neki.
A sírkertek békéje…
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alig néhány hete, január végén beszélt arról, hogy szeretné megállítani az elmúlt időszakban lejtőre került ukrán-magyar kapcsolatrendszer további romlását. Úgy tűnik azonban, hogy ebben sem a Mirotvorec, sem az ukrán állam egyelőre nem partner. „Nem normális az az állapot, hogy egy kárpátaljai magyar európai parlamenti képviselő nem mer hazamenni karácsonyozni, mert felkerült a Mirotvorec ukrán nacionalista szervezet listájára” – fogalmazott a külügyminiszter.
A halállista azóta már tovább bővült. Így valóban nehéz békülni vagy békességet teremteni. A fenyegetések valóságra váltását azonban nem szeretnénk látni.
(Magyar Hírlap, 2021. február 24.)
