A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar_távirati_iroda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar_távirati_iroda. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 22., szerda

A dezinformációs ügynökség vége

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását A dezinformációs ügynökség vége címmel.

* 

A dezinformációs ügynökség vége

Ha létezett valaha is értelmetlen és szükségtelen, felesleges szervezet Magyarországon, hát az a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyik két évvel ezelőtt, 2024. február 1-én kezdte meg működését. A működés megkezdése persze a levitézlés megkezdésével is egybeesett. Kétségtelenül ugyanarra az időpontra datálható. Már csak azért is, mert azon kívül, hogy elvesztett néhány pert, semmiféle érdemi munkát – vagy annak eredményét – nem tudott letenni az asztalra. Tegyük hozzá: a hivatal létrehozásának nem is ez volt a célja. Ez csak a magyarázat volt, afféle igazolás, hogy miért ölnek ebbe az intézménybe közpénz-milliárdokat.
S bár hivatalosan „a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés érdekében” jött létre (ugye, milyen nemesen hangzik?…), a hivatal tevékenységi köre tulajdonképpen mindössze arra terjedt ki, hogy afféle „jelentésekben” tegye közzé, hogy mindenki Magyarország vesztére tör, aki mást merészel gondolni, mint a kormány. Különösen akkor, ha nyilvánosan ki is mondja, ne adj’ Isten, publikálja is ezt a véleményét. Ez így elég egyszerű, hiszen csak annyit kellett tenni, hogy a kormányzati propaganda épp aktuális paneljei közé behelyettesítsék az épp aktuális ellenségek, ellenfelek, megbélyegezni kívánt személyek nevét. És már készen is volt a „jelentés”. Ami ugyan nem jelentett az égvilágon semmit, viszont sok pénzt hozott a folyószámlára, hiszen – amennyiben hihetünk a kiszivárgott sajtóinformációknak – havi kétmillió forint felett kerestek a munkatársak, akik összelapátolták azt a néhány fércművet, förmedvényt, amit „jelentésként” közreadtak.
Az Átlátszó.hu volt az első, amelyik beperelte a hivatalt, még annak indulása évében, 2024 novemberében, mert – természetesen: valótlanul – az egyik ilyen „jelentésben” azt állították, hogy külföldi finanszírozásból befolyásolja a választásokat. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a hivatal megsértette az oknyomozó portál jó hírnevét, és eltiltotta a hivatalt a további jogsértéstől, helyreigazításra és bocsánatkérésre kötelezte, valamint több milliós sérelemdíj megfizetésére ítélte. Az indoklás szerint a Lánczi Tamás vezette intézmény nem bizonyította az állításait, és a hivatalnak nincs véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amivel a jogsértő állításokat igazolhatta volna. De igazából nem is ez az érdekes, nem szeretnék most elveszni ezekben a részletekben… Fogalmazzunk inkább úgy, hogy Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke egy tipikus gyáva szájhős, aki addig hőzöng részegen a kocsmában, amíg nem sikerül egy nagyobba, erősebbe belekötnie, akkor viszont gyorsan elszalad. Ha még futó lenne… Akkor legalább beszélhetnénk sportteljesítményről. De nem! Lánczinál és a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál ugyanis az volt a gyakorlat, hogy közzétették a fent említett „jelentéseiket”, amelyek hemzsegtek a szemenszedett hazugságoktól és az értelmetlen politikai lózungoktól, torzításoktól, csúsztatásoktól, úgy terjesztettek dezinformációs megbélyegzéseket és gyalázkodásokat, ahogy más a forró levest fújja. Aztán pedig, amikor valamelyik érintett – mondjuk ki nyugodtan: sértett – beperelte őket ezért, akkor a bíróságon azzal védekeztek, hogy azok a „jelentések” véleménycikkek voltak. Érveik, bizonyítékaik nem voltak semmire, csak véleményük mindenről, de az messzire elért.
Komolytalan volt az egész, egy sorukat sem lehetett komolyan venni, mégis viselték ezt a felettébb otromba nevet, amelyik egy fikarcnyival sem hangzik jobban, mint a csúf emlékű Államvédelmi Hatóság.
S akkor még tegyük hozzá, hogy állami hivatalok nem működnek azért, hogy véleménycikkeket tegyenek közzé a honlapjukon, sőt, azért sem, hogy podcastokat készítsenek, merthogy Lánczi Tamás ebben a műfajban is kipróbálta magát. Állami hivatalokat azért tartanak fenn, hogy felügyeljenek egy-egy adott szakterületet, különböző témákban alapos vizsgálatokat folytassanak, elemzéseket készítsenek és szükség esetén a hatáskörüknek megfelelően intézkedjenek. Ha pedig egy állami hivatal kiad egy megalapozott jelentést, akkor amögött tények, bizonyítékok, táblázatok, pontos és hetvenháromezerszer ellenőrzött számadatok állnak. Ellenőrizhetően és áttekinthetően. Egy állami hivatal csak úgy tehet közzé bármiféle jelentést, hogy azért az első betűtől az utolsóig nemcsak morális vagy erkölcsi, de büntetőjogi felelősséget is vállal. S persze, egy állami hivatal is tévedhet, hibázhat, de éppen ezért nemcsak holmi jelentésekkel, de az egy-két fokkal komolyabb érvényű végzésekkel és határozatokkal szemben is létezik jogorvoslat. Bíróságon, sőt azon kívül is, sokszor akár már az állami hivatal ügyrendjén belül is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban nem volt semmi más, mint egy dezinformációs ügynökség, álhírterjesztő sóhivatal, trollfarm, a nagyipari hazugsággyár egyik – állandóan csikorgó – fogaskereke. Nem is bizonyítja ezt semmi jobban, mint Lánczi Tamásnak a bíróság előtti védekezése, amelyben azt állította, hogy az általa vezetett hivatal által közzétett „jelentés” csak egy véleménycikk volt.
S akkor itt most hadd pontosítsak: én folyamatosan múlt időben beszélek a Szuverenitásvédelmi Hivatalról, annak ellenére is, hogy ez még nagyon is létezik, és még nagyon is nyeli – vagy talán épp most tünteti el – a közpénzt, s munkaidőben darálja le a terhelő dokumentumokat. Azért beszélek róla máris múlt időben, mert Magyar Péter megválasztott magyar miniszterelnök választási ígéretei közé tartozott, hogy a Tisza-kormány megalakulása után az első intézkedéseik közé tartozik majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, felszámolása. Beszántása. De persze nemcsak beszántani kell majd mihamarabb ezt a trollfarmot, hanem a helyét sóval behinteni, sőt, még az emlékét is töröltetni.
A legnagyobb szégyen – vagyis hát azok egyike – az elmúlt rendszerben az volt, hogy ez a hivatal, ez a dezinformációs ügynökség egyáltalán létrejöhetett, Lánczi Tamás pedig éveken át közpénzből hazudhatott. Márpedig a rendszer úgy működött, hogy amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal közzétette újabb förmedvényét, akkor azt a Magyar Távirati Iroda kritika nélkül ismertette (jó kifogás volt erre, hogy egy állami hivatal jelentéséről volt szó…), a kormányzati sajtó pedig immár MTI-hírként hivatkozva vette át és terjesztette ezeket az irdatlan baromságokat, hazugságokat, gyalázkodásokat, szándékos torzításokat.
S bár még működik, április 12. óta nagyon hallgatag ez a hivatal. A korábban hetente jelentkező SzuverenitásFigyelő című hírlevelük sem jelent meg a választások óta. Legutóbbi száma április 10-én került a potenciális olvasók elé, vagyis két nappal a választások előtt. Akkor például arról írtak: „Külföldi hátterű csoportok és nyomásgyakorló szervezetek próbálják megrendíteni a magyar társadalom választásba vetett bizalmát. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által azonosított dezinformációs kampány legaktívabb szereplője a frissen alapított De! Akcióközösség Egyesület. A szervezet – amelynek vezetői egyértelműen a Tisza Párthoz kapcsolódnak – influenszerekkel és tartalomgyártókkal együttműködve terjeszt egy filmet, amely azt a látszatot kelti, hogy a kormánypártok választási csalást készülnek elkövetni.” Itt A szavazat ára című filmről van szó, amelynek március 26. óta 2,3 millió megtekintése gyűlt össze a YouTube-on, és olyan pletykák, szóbeszédek, hallomások mögé sorakoztatott fel bizonyítékokat, személyes vallomásokat, hiteles történeteket, dokumentumokat – ahogyan egy állami hivatalnak kellene eljárnia –, amelyekről már évek óta beszélt mindenki Magyarországon, de ilyen alapossággal még soha senki nem járt utána. Valódi tényfeltáró munkát végeztek a dokumentumfilm alkotói, amiért minden elismerés megilleti őket. Néhány részletet ismerhettünk már korábban is, de ennyire teljes képet még soha nem kaptunk mindezekről a nyomásgyakorlási és szavazatvásárlási, szavazatkikényszerítési módszerekről, amelyek az aljasság legmélyebb fokáig jutnak el céltudatosságukban. „Annyira vagy gazdája a szavazatodnak, mint amennyire ura vagy az életednek” – hangzik el a film legelején, s ezt talán összefüggésbe is hozhatnának itt, Vajdaságban akár a Prosperitati Alapítvánnyal, akár a Szekeres László Alapítvány működésével, akár a már megszűnt VM4K-val, vagy a Magyar Nemzeti Tanáccsal, illetve a Vajdasági Magyar Szövetséggel. Sőt, talán majd még meg is tesszük…
Visszakanyarodva azonban a SzuverenitásFigyelő című hírlevél április 10-i kiadásához, itt jelent meg egy anyag Rengeteg szál vezet Ukrajnából Magyar Péterékhez címmel: „Aki a Tisza Pártra akar szavazni, az lehetséges, hogy egy ukrán fedett műveletre szavaz – fogalmazott Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Mandiner Reakció című podcastjében.” Hát, izé… Ha egy állami hivatal vezetője csak erre a következtetésre tudott jutni egy alapos vizsgálat nyomán, akkor valóban jobban teszi, ha visszamegy a 2C-be, mert ott is felkészültebb nebulók tanulnak.
Azt hiszem, ez az ótvar, beteges, öncélú ukránozás volt a Fidesz 2026-os kampányának egyik legelhibázottabb pontja, az ezzel járó háborús fenyegetettségérzés-keltéssel és a rettegtetéssel együtt. S ez igazolja azt is, hogy valóban egyáltalán nincs szükség sem a SzuverenitásFigyelő hírlevél újabb kiadására, sem a Szuverenitásvédelmi Hivatalra. A történelem süllyesztője egy elég mély kút ahhoz, hogy mindkettőt végérvényesen elnyelje…

Szabó Palócz Attila
(Szabad Magyar Szó, 2026. április 22.)

2024. március 21., csütörtök

Felavatták a magyar gyökerű hollywoodiak falát Budapesten

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl a magyar gyökerű hollywoodiak budapesti falának felavatásáról.

*

Kultúra-film-ünnepség
Felavatták a magyar gyökerű hollywoodiak falát Budapesten

Budapest, 2024. március 21., csütörtök (MTI) - Csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható azon a falon, amelyet csütörtökön avattak fel Budapesten, a XV. kerületi Origo Filmstúdióban.

„Az utóbbi tíz évben a magyar filmipar bevételei a tízszeresére nőttek, 2022-ben már 200 milliárd forint felett jártak. Közép-Európa új filmfővárosa Budapest, itt adják az egyik legmagasabb adókedvezményt filmgyártásra a világon, jó az infrastruktúra, kiválóan képzett a szakembergárda, 2019 óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése” – mondta az eseményen Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára.
Mint fogalmazott, a közelmúltban tartott 96. Oscar-gálán is fantasztikus magyar sikerek születtek: az Origo Filmstúdióban zajlott a négy szobrocskával elismert Szegény pára című film forgatásának egy része. Hozzátette: örömre ad okot, hogy Koltai Lajos Semmelweis című filmjére a novemberi bemutató óta már több mint 300 ezer jegyet adtak el, a múlt héten bemutatott Most vagy soha! pedig már a premierhétvégéjén 75 ezer néző látta.
„Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar filmipar nagyszerű korszakát éli. A Saul fia sikere óta felkerültünk arra a tizenöt országból álló dicsőséglistára, amelynek tagjai már kétszer is megnyerték a legjobb külföldi filmért járó Oscart” – szögezte le a helyettes államtitkár.
Szólt arról, hogy Magyarország kapcsolata Hollywooddal a kezdetekhez nyúlik vissza, hiszen az öt legnagyobb hollywoodi filmstúdió közül kettőt magyar alapított.
Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kiemelte: mintegy ötven olyan település van Magyarországon és a határon túli magyarlakta részeken, ahol hollywoodi magyar filmes született, vagy ahonnan felmenői származnak.
Kitért arra, hogy Ricsén született Adolph Zukor Oscar-díjas producer, Tolcsva szülötte William Fox, a Fox Film Corporation alapítója, Monoké Al Lichtman, a Universal kiemelkedő személyisége, és Mátészalkáról indultak Amerikába Tony Curtis felmenői, akinek a tiszteletére idén filmfesztivált fognak tartani.
„Immár 61-re nőtt a magyar Oscar-díjak száma” – hangsúlyozta Bokor Balázs, utalva arra, hogy a Szegény párák díszletberendezőjeként elismert Mihalek Zsuzsa mellett az Oppenheimerben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját Robert Downey Jr., akinek felmenői a tatai zsidó temetőben nyugszanak.
Horváthné Fekszi Márta, az Origo Filmstúdió vezetője ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy Mihalek Zsuzsa is csillagot fog kapni az Origóban.
Az eseményen – amelyen jelen volt két magyar Oscar-díjas rendező, Szabó István és Rofusz Ferenc, valamint több parlamenti képviselő is – a „hollywoodi érintettségű” mintegy 50 település közül 25 képviselője védjegydokumentumot vett át, ezentúl a „Hollywood magyar gyökerei település” címet viselhetik.
(FOTÓ)

bgu \ bsa \ kvs
MTI 2024. március 21., csütörtök 18:59

Budapest, 2024. március 21. A magyar gyökerű hollywoodiak fala a XV. kerületi Origo Filmstúdióban az átadás napján, 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

Budapest, 2024. március 21. Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke és Horváthné Fekszi Márta, az Origo Filmstúdió vezetője (b-j) a magyar gyökerű hollywoodiak falának átadásán a XV. kerületi Origo Filmstúdióban 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

Budapest, 2024. március 21. Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára beszédet mond a magyar gyökerű hollywoodiak falának átadásán a XV. kerületi Origo Filmstúdióban 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

2023. június 29., csütörtök

A Magyar Távirati Iroda tudósít Tuzson Bence eddigi államtitkár miniszteri kinevezéséről.

*

Kormány
Tuzson Bence tiszta, hagyományos igazságügyi minisztériumi struktúrát tervez

Budapest, 2023. június 29., csütörtök (MTI) - Tuzson Bence, az igazságügyi miniszteri poszt várományosa arra kérte a miniszterelnököt, hogy az európai uniós ügyek kerüljenek el a tárcától, amely tiszta, hagyományos igazságügyi minisztériumi struktúrában működne. A politikus az MTI-nek csütörtökön adott nyilatkozatában azt is elmondta: vezetése alatt a minisztérium fókuszába a jogi szuverenitás védelme és az ítélkezési gyakorlat áttekintése kerül majd.

Tuzson Bence – aki Varga Juditot váltja az igazságügyi tárca élén – hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnököt arra kérte, hogy „egy tiszta, hagyományos Igazságügyi Minisztérium” jöjjön létre, és az európai uniós ügyek a kormányzati struktúrán belül máshova kerüljenek.
A leendő tárcavezető kiemelte: a minisztérium fókuszába egyrészt Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, mert álláspontja szerint az utóbbi időszakban szuverenitásunk „támadás alatt állt”.
Különösen fontosnak nevezte, hogy az Európai Unión belül a nemzeti hatáskörbe tartozó területek megmaradjanak, és ne „egy európai birodalomban gondolkozzunk”, hanem továbbra is „azonos jogokkal rendelkező nemzetállamok egységes szövetségéről beszéljünk”.
Tuzson Bence a másik fontos témaként az ítélkezési gyakorlat áttekintését nevezte meg, hangsúlyozva, hogy jogszolgáltatásnak mindig az emberek a szempontjait kell a legfontosabbnak tartania. Fontos, hogy a bíróság függetlenségének megőrzése mellett tovább fejlődjön a gyors és hatékony igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki – mondta. Jelezte, hogy miniszterént szeretne majd erről a bírósági rendszer képviselőivel egyeztetést folytatni és ennek megfelelően, hogyha szükséges, akkor jogalkotási eszközökkel is beavatkozni.

bGD \ bhi \ gry
MTI 2023. június 29., csütörtök 12:17
(Magyar Távirati Iroda, 2023. június 29.)

2023. június 27., kedd

Elhunyt Várkonyi Balázs újságíró, szerkesztő

A Magyar Távirati Iroda tudósít Várkonyi Balázs újságíró haláláról.

*

Média-halálozás
Elhunyt Várkonyi Balázs újságíró, szerkesztő

Budapest, 2023. június 27., kedd (MTI) - Elhunyt Várkonyi Balázs újságíró, szerkesztő – tudatta a család kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Várkonyi Balázs 1949-ben született Vácott, szakmai pályafutását a Magyar Rádió pécsi szerkesztőségben kezdte. 1987-ben az ő vezetésével indult a Magyar Rádió Szegedi Körzeti stúdiója, később a Szabad Európa Rádió munkatársa lett.
A rendszerváltás után az MTV-be került, ahol előbb a Híradó szerkesztője volt, majd a Belpolitikai Szerkesztőség vezetője lett. Ő jegyezte a Feketén-fehéren című aktuálpolitikai műsort.
Az 1994-es választások után eltávolították állásából. Ezekben az években jegyezte a Szamizdat című magánkiadásban megjelenő politikai lapot. Később a Magyar Fórumnál, a Magyar Hírlapnál, majd vidéki szerkesztőségekben dolgozott. Legutóbb a Szeged Ma portál külsős munkatársaként jegyzett tárcákat, esszéket.
Munkáját többször ismerték el rádiós és televíziós díjjal.

bri \ bss \ kvs
MTI 2023. június 27., kedd 20:39

(Magyar Távirati Iroda, 2023. június 27.)

2023. március 17., péntek

A sünök védelmére szólít fel a tavaszi kerti munkák idején az MME

A sünök védelmére szólító közleményből készít összefoglalót a Magyar Távirati Iroda.

*

Színes-állatok
A sünök védelmére szólít fel a tavaszi kerti munkák idején az MME

Budapest, 2023. március 17., péntek (MTI) – A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.

Mint az MME pénteki közleményében olvasható, az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
A sünök védelme érdekében azt ajánlják, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün.
Mint írják, különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat.
A közlemény szerint amennyiben a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.
A természetvédők szerint a gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra. Ha nincs lehetőség a munkálatok halasztására, érdemes alternatív búvóhelyet kialakítani a közelben vagy mesterséges „süngarázst” beszerezni, amelybe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.
A sünök védelméről további információ olvasható a https://www.mme.hu/ovatosan-bolygassuk-rozserakasokat-vigyazzunk-sunokre-0 oldalon.

hga \ bsa
MTI 2023. március 17., péntek 10:36

(Magyar Távirati Iroda, 2023. március 17.)

Új orchideafajra bukkantak Japánban

A Magyar Távirati Iroda tudósít egy természettudományos felfedezésről.

*

Japán-botanika
Új orchideafajra bukkantak Japánban

Tokió, 2023. március 17., péntek (MTI/dpa) – Új orchideafajra bukkantak Japánban: a Spiranthes hachijoensisre a Kobei Egyetem munkatársa, Szuecugu Kendzsi és csapata talált rá Hacsidzso-dzsima szigetén.

Hacsidzso-dzsima egy szubtrópusi éghajlatú sziget a Csendes-óceánon, mintegy háromszáz kilométerre a japán fővárostól, Tokiótól.
A kutatókat meglepte, hogy az új faj mindenhol megtalálható, parkokban, sőt még erkélyeken is. A virág rózsaszín szirmaival művészi „üvegmunkára” emlékeztet – írták le a tudósok a Journal of Plant című folyóiratban felfedezésüket.
Az új faj a Spiranthes nemzetségbe tartozik, amelynek tagjai Japánban évszázadok óta ismertek és megbecsültek.
A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a Spiranthes nemzetségnek egyetlen faja él Honshu szigetén, a Spiranthes australis. A Japánban élő Spiranthes-példányok megismerését célzó, átfogó kutatások során azonban Szuecugu egy szőrtelen kocsánnyal rendelkező, ismeretlen fajra bukkant, amelynek tagjai gyakran nőnek a Spiranthes australis mellett, de körülbelül egy hónappal korábban hoznak virágot. Mivel a Spiranthes australisra a szőrös kocsány jellemző, a szőrtelen példányokat könnyen figyelmen kívül hagyhatták.
A kutatók szerint a felfedezés rámutatott, hogy nem kell feltétlenül trópusi esőerdőkbe utazni, hiszen az intenzíven kutatott japán növényvilágban is lehet még újdonságokra bukkanni, ráadásul teljesen hétköznapi helyszíneken.
A virágok királynőjének számító orchideának 25 ezer különböző ismert faja létezik világszerte.

knad \ ksb \ bsa
MTI 2023. március 17., péntek 10:42

(Magyar Távirati Iroda, 2023. március 17.)

2023. február 20., hétfő

BAFTA-díjak – Elvitte a fődíjakat a Nyugaton a helyzet változatlan

A Magyar Távirati Iroda tudósítást tesz közzé a Bafta-díjak átadásáról.

*

Nagy-Britannia-kultúra-film-díj
BAFTA-díjak – Elvitte a fődíjakat a Nyugaton a helyzet változatlan

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2023. február 20., hétfő (MTI) – Edward Berger Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján.

Az alkotás tizennégy díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen.
Erich Maria Remarque 1928-ban megjelent klasszikus regényének új filmadaptációja nyerte a legjobb film, a legjobb nem angol nyelvű film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyv-adaptáció, a legjobb eredeti filmzene, a legjobb hang és a legjobb fényképezés díját.
Az alkotás ezzel egyben rekordot is döntött, ugyanis a BAFTA-díjak eddigi történetében még soha nem kapott ennyi elismerést nem angol nyelven forgatott film.
Az idén összesen 45 filmet jelöltek BAFTA-díjakra, de több mint egy évtizede nem volt példa arra, hogy egyetlen filmet tizennégy díjra terjesszenek fel: legutóbb 2011-ben A király beszéde című film kapott ennyi BAFTA-jelölést.
Három éven belül másodszor kapta a legtöbb BAFTA-fődíjat olyan filmdráma, amelynek témája az első világháború: 2020-ban Sir Sam Mendes 1917 című alkotása vitte el a legnagyobb elismeréseket.
Az 1917-et kilenc díjra jelölték, és szintén hetet nyert meg: ennek a filmnek ítélték a legjobb film, a kiemelkedő brit film, a legjobb fényképezés, a legjobb produkciós tervezés, a legjobb hang és a legjobb különleges vizuális hatások díját, emellett Mendes vehette át a legjobb rendezőnek járó elismerést is.
A Royal Festival Hallban rendezett idei BAFTA-gálán a legendás néhai énekesről, Elvis Presley-ről szóló, Baz Luhrmann rendezte Elvis című életrajzi ihletésű alkotás kilenc jelölés közül a legjobb szereposztásért és a legjobb sminkért járó elismerést kapta, és a címszereplő Austin Butler vehette át a legjobb férfi főszereplőnek odaítélt díjat.
A legjobb női főszereplő Cate Blanchett lett a Tár című alkotásban nyújtott teljesítményéért.
A sziget szellemei című film is a nagy nyertesek közé került: tíz jelöléssel indult, és ezek közül megnyerte a kiemelkedő brit filmalkotásnak és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat, emellett a szereplők közül Barry Keoghan a legjobb férfi mellékszereplő, Kerry Condon a legjobb női mellékszereplő díját kapta.

gke \ geg
MTI 2023. február 20., hétfő 0:06

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 20.)

2023. február 10., péntek

A Demokratikus Koalíció közleménye

A Magyar Távirati Iroda közzéteszi az Országos Sajtószolgálat anyagát, amelyben a Demokratikus Koalíció reagál Balogh Csaba gödi polgármester lemondására.

*

OS
A Demokratikus Koalíció közleménye

Budapest, 2023. február 10., péntek (OS) - DK: Évek óta nincs DK-s képviselő a gödi képviselő-testületben

A sajtó egy részében a gödi polgármester lemondása kapcsán megjelent álhírekkel ellentétben évek óta nincs DK-s képviselő a gödi képviselő testületben.

DK Sajtóiroda
Kiadó: Demokratikus Koalíció

-------------------------------------------------------------------

Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

kf \ bri \ brr
MTI 2023. február 10., péntek 19:22

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 10.)

Lemondott a gödi polgármester

A Magyar Távirati Iroda tudósít Balogh Csaba gödi polgármester lemondásáról.

*

Önkormányzat-Fidesz-DK
Lemondott a gödi polgármester

Budapest, 2023. február 10., péntek (MTI) - Lemondott Göd polgármestere, Balogh Csaba (független) döntését Facebook-oldalán jelentette be pénteken.

Balogh Csaba többek között azzal indokolta a lépést, hogy nem tud küzdeni a „NER-nek a helyi és országos többsége ellen”, „a Fidesz és a velük kollaboráló helyiek teljesen kiüresítették” hatáskörét, a képviselő-testületet nem tudja feloszlatni, a kormányhivatal pedig ahelyett, hogy törvényességi felügyelet gyakorolna, „a kezük alá dolgozik”.
„Munkámra büszke vagyok, mert a körülmények ellenére minden tőlem telhetőt megtettem” – jegyezte meg a Pest vármegyei település polgármestere, aki tavaly májusban lépett ki a Momentumból.
Balogh Csaba szerint az egykori DK-s képviselők „bár országosan a legorbánellenesebbnek tartják magukat, valójában itt helyben bármilyen alkuba belementek a Fidesszel”. Ez is bizonyítja, hogy amíg ott vannak a rendszerben, addig az ellenzéknek esélye sincs rendszert váltani.
„A legnagyobb gondot frakciótársaink árulása jelentette” – hangsúlyozta a lemondott polgármester.
Balogh Csaba ugyanakkor beszélt arról is, hogy kollégáival több milliárd forint közpénz elpazarlását sikerült megakadályozniuk például útfelújításoknál.
Hozzátette: most mint politikus hátralép és civilként folytatja. Kimondhatja, hogy „Magyarországon és Gödön nem működik a demokrácia és az önkormányzatiság” – mondta egyebek mellett a lemondott gödi polgármester a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A DK MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a sajtó egy részében a gödi polgármester lemondása kapcsán megjelent „álhírekkel” ellentétben évek óta nincs DK-s képviselő a gödi képviselő-testületben.

bja \ brr
MTI 2023. február 10., péntek 20:36

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 10.)

2023. február 9., csütörtök

LMP: a kormány trükközik az akkumulátorgyárak helyszíneivel

A Magyar Távirati Iroda tudósítást tesz közzé az LMP sajtótájékoztatójáról.

*

Pártok-LMP
LMP: a kormány trükközik az akkumulátorgyárak helyszíneivel

Budapest, 2023. február 9., csütörtök (MTI) – Az LMP által kezdeményezett országos népszavazás célja, hogy a kormány ne trükközhessen az akkumulátorgyárak helyszíneivel, és csak a lakosság hozzájárulásával épülhessenek ilyen gyárak – hangzott el Tetlák Örs, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A budapesti, az LMP Facebook-oldalán is közvetített eseményen a politikus arról beszélt: hiába sikeres egy helyi népszavazás például Debrecenben, ha ugyanazt a beruházást néhány kilométerrel arrébb viszik, és egy másik település területén meg tudják valósítani.
Felidézte: 2018-ban az LMP aktivistái akadályozták meg az érdi közgyűlésen, hogy a Fidesz egy akkumulátorgyár építésével tönkretegye a város egyik büszkeségét, az Elvira Major európai jelentőségű gyümölcsnemesítő állomását és génbankját. Az aktivisták fellépésének köszönhetően a Fidesz meghátrált, a génbank pedig megmenekült a pusztítástól. De sajnos csak „félsikert értünk el”, mert ugyanaz a dél-koreai cég, aki Érden épített volna, Komáromban meg tudta valósítani a beruházást – mondta Tetlák Örs.
Hozzátette, az LMP azért kezdeményezte az országos népszavazást, hogy a „német autógyárakat és az ázsiai akkumulátorgyártókat készségesen kiszolgáló kormány többé ne trükközhessen az akkumulátorgyárak megvalósítási helyszínével, és a helyiek kifejezett hozzájárulása nélkül többé ne áldozhassa fel vízkincsünket, termőföldjeinket, gyermekeink jövőjét”.
Szerinte a Fidesz minden akkumulátoripari beruházás esetén teljesen ugyanazt a gyakorlatot követi: a települések lakóit elzárja az információktól, és nem kérdezi meg őket arról, hogy akarnak-e akkumulátorgyárat.
Hozzáette: ezekkel a beruházásokkal nagyon alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket hoznak létre, a munkahelyek jelentős részét vendégmunkásokkal töltik fel. A kormány jelentősen könnyített környezet-  és munkavédelmi előírásokkal kedvez ezeknek a beruházóknak, és az egyébként is elfogadhatatlanul alacsonyan tartott adóból további kedvezményeket és „szemérmetlenül magas” állami támogatásokat is kapnak ezek a multinacionális vállalatok – sorolta a politikus, hozzáfűzve: végül a kormány tétlenül szemléli, hogy most már nemcsak a német autógyárak, hanem ezek a jellemzően délkelet-ázsiai, távol-keleti multinacionális vállalatok is kiviszik a profitot Magyarországból.
Az LMP a kormánnyal szemben azt állítja, hogy a profit nem előzheti meg sem az embert, sem a természetet. A külföldi igényeket pedig a magyar vízkincs kárára kiszolgálni nagyjából ugyanannyira zöld, mint amennyire nemzeti: semennyire – összegzett Tetlák Örs.

bnid \ bhi \ gry
MTI 2023. február 9., csütörtök 10:32

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 9.)

2023. február 8., szerda

Rohamosan nő az elektromos járművek értékesítése Indiában

A Magyar Távirati Iroda ismerteti az indiai közlekedési és autópályaügyi minisztérium kimutatásait.

*

Járműipar-autópiac-elektromobilitás-India
Rohamosan nő az elektromos járművek értékesítése Indiában

Újdelhi/Budapest, 2023. február 8., szerda (MTI/Xinhua) – Indiában nagymértékben nőttek az elektromosautó-eladások az elmúlt pénzügyi évben a hivatalos statisztikák alapján.

A közlekedési és autópálya-minisztérium kedden publikált kimutatása szerint a 2022 márciusával zárult 2021/2022-es pénzügyi évben több mint megháromszorozódott az elektromos személygépkocsik – a SUV modelleket is beleértve – értékesítése Indiában az előző pénzügyi évhez képest. Az elektromos hajtású háromkerekű járművek értékesítése tizenegyszeresére, a kétkerekűeké kilencszeresére nőtt.
Az elmúlt pénzügyi évben 19 ezer elektromos személygépkocsit, 178 ezer háromkerekű és 231 ezer kétkerekű elektromos járművet adtak el Indiában.
Az indiai kormány számos intézkedést vezetett be az elmúlt években az elektromos járművek értékesítésének ösztönzésére. Létrehoztak például egy öt évre 100 milliárd rúpiás (1,2 milliárd dollár) alapot a vásárlások támogatására, akkumulátorgyártó beruházások támogatására pedig 181 milliárd rúpiát (2,18 milliárd dollár) különített el az indiai kormány.

edi \ egr \ gtr
MTI 2023. február 8., szerda 11:03

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 8.)

Az LMP elutasítja az autós közlekedés támogatását

A Magyar Távirati Iroda tudósít az LMP sajtótájékoztatójáról.

*

Pártok-LMP
Az LMP elutasítja az autós közlekedés támogatását

Budapest, 2023. február 8., szerda (MTI) – Az LMP elutasítja a kormány autós közlekedést támogató politikáját és azt, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalommá tegyék az országot.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: pártja szerint a légszennyezés, a klímarombolás és a városok túlhasználata ellen csak zöld módon lehet fellépni, ahhoz pedig a közösségi közlekedést kell támogatni.
Kijelentette: katasztrofális, hogy tavaly rekordot döntve, a megelőző évnél 23 százalékkal több üzemanyag fogyott az országban, az üzemanyaghasználat ugyanis jelentősen felelős a légszennyezésért és a klímaváltozásért. A magyarországi üvegházhatású gázok 23 százalékáért okolható, a közúti, autós közlekedés pedig az ágazat kibocsátásának 98 százalékáért ؘ– mondta.
A politikus leszögezte azt is, hogy az akkumulátoros autók is komoly környezeti ártalmakkal járnak, ráadásul a dugók, a városok autós túlhasználata nem szűnne meg akkor sem, ha az ország több mint négymillió autója mind elektromos lenne.
Kanász-Nagy Máté azt is sérelmezte, hogy nem kormányzati, hanem kínai forrásból tudható: a debreceni akkumulátorgyár 320 milliárd forintos állami támogatást kap. Megjegyezte: már a kínai állam is transzparensebben működik, ha az akkugyárak támogatásáról van szó, mint a magyar.

bet \ bzt \ gry
MTI 2023. február 8., szerda 12:06

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 8.)

Egyes nagy autógyárak hibrid autói jobban szennyezik a környezetet, mint azt tesztjei alapján állítják

A Magyar Távirati Iroda ismerteti a brit The Guardian cikkét.

*

Tudomány-környezetvédelem-közlekedés-Nagy-Britannia
Egyes nagy autógyárak hibrid autói jobban szennyezik a környezetet, mint azt tesztjei alapján állítják

Budapest/London, 2023. február 8., szerda (MTI) – Egyes nagy autógyárak népszerű plug-in hibrid (PHEV) autói a való életben jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által elvégzett tesztek alapján megadott adatok – írta a legújabb tanulmányokra hivatkozva a Guardian brit lap online kiadása szerdán.

A népszerű, külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók jóval több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit a gyártók hivatalos méréseikben állítanak, derült ki kutatók által a való életben elvégzett tesztek során.
A Grazi Műszaki Egyetem kutatói szerint a BMW, a Renault és a Peugeot plug-in hibrid autói sokkal jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által megadott értékek, különösen a BMW 3-as sorozata, amely több mint háromszor annyi káros anyagot bocsát ki, mint a hivatalos adat.
A külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók egy kisebb akkumulátort is használnak a hagyományos benzin- vagy dízelmotor mellett, és rövid távon tisztán elektromos módban is tudnak közlekedni, de alapvetően kombinálják a két meghajtási módot. Az autógyárak szerint ezek a járművek a két technológia legjobb tulajdonságait ötvözik, mivel lehetővé teszik, hogy zéró károsanyag kibocsátás mellett hosszabb utat tegyenek meg velük.
A technológia ellenzői szerint ezek a járművek a hivatalos értékeknél jóval nagyobb mennyiségben szennyezik a környezetet. A grazi kutatók mérései szerint a BMW 3-as sorozata kilométerenként 112 gramm szén-dioxidot bocsát ki, ami több mint háromszorosa a hivatalosan megadott 36 grammos értéknek. A tesztben vizsgált Peugeot 308-as modellje 20 százalékkal, míg a Renault Megane modellje 70 százalékkal haladta meg a gyártók által megadott értéket.
A Transport & Environment nemzetközi civil szervezet azután bízta meg a grazi egyetem kutatóit, hogy a 2020-ban mért eredmények jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást mutattak a hivatalos adatoknál, különösen akkor, ha az autó akkumulátorát nem töltötték fel. A legújabb mérések is arra utalnak, hogy egyes új plug-in hibrid modellek még mindig jóval nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint azt a hivatalos adatok állítják.
A T&E szerint a legújabb mérési eredmények miatt a kormányoknak a hibrid autók helyett inkább a teljesen elektromos járművek vásárlására kellene ösztönözni a lakosságot.
„A plug-in hibrid járműveket úgy kínálják, mint az akkumulátor és a benzin- vagy dízelmotor tökéletes kombinációját, mely szerint elektromosan a városi felhasználást segítik, a motorral pedig a hosszú távú közlekedést. A való életben elvégzett tesztek alapján ez egy mítosz. A jogalkotóknak a plug-in hibrid autókat a valós károsanyag-kibocsátásuk alapján kellene megítélniük” – mondta Anna Krajinska, a T&E kibocsátási szakértője.
Nagy-Britannia már bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2035-től csak elektromos, valamint egyes hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba az országban. A brit kormány az új kutatások hatására azt is fontolgatja, hogy 2035-től teljesen megtiltják az új hibrid járművek értékesítését.
A Wich? brit független fogyasztói érdekvédelmi csoport által elvégzett mérések megállapították, hogy a plug-in hibrid járművek több üzemanyagot égetnek el, mint ahogy azt a gyártók által megadott laboratóriumi adatok sugallják. A több üzemanyag elégetése növeli az üzemeltetési költségeket, és a szennyező szén dioxid-kibocsátást.
Az autóipar károsanyag-kibocsátásának csökkentését a globális felmelegedés lassításának létfontosságú részének tekintik. A szakértők egy része viszont úgy véli, hogy az autóipar még messze jár attól, hogy olyan kibocsátáscsökkentést érjen el, amely összeegyeztethető lenne a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti 1,5 Celsius-fokos korláttal.
A gépkocsik üzemanyag-kibocsátási tesztjeit egy szigorú emissziómérési eljárás (WLTP) szerint végzik, de a kutatók szerint ezek a mesterséges laboratóriumi körülmények nem mutatják meg a valós körülmények között történő vezetés hatásait. A grazi egyetem mérnökei a WLTP helyett egy hordozható tesztrendszert használtak, és az autókat a városban vezették.
Az autógyártók azzal érvelnek, hogy nincs más választásuk, mint a WLTP adatok feltüntetése a reklámokban.
A BMW autógyár szóvivője szerint a járművezetés végtelen számú lehetőséget kínál, ezért nem meglepő, hogy a WLTP-adatoktól némi eltérés mutatkozik. Szerinte a plug-in hibrid autók fontos szerepet játszanak a teljes elektromos hajtásra való átállásban, mivel a tulajdonosaik a jövőben nagyobb valószínűséggel térnek majd át a tisztán akkumulátoros járművekre.
A Kearney tanácsadó cég új elemzése szerint az autóipar 2035-re kifut a fennmaradó „szén-dioxid-keretéből”, 2050-re pedig akár 75 százalékkal is túllépi majd azt. A Polestar és a Rivian elektromos járműgyártók megbízásából készült elemzés szerint a globális autóparkot szén-dioxid kibocsátásmentes elektromos energiával kell majd működtetni ahhoz, hogy a párizsi klímacélokat elérjék, de ez azt is jelenti, hogy az autógyártóknak drasztikusan csökkenteniük kell ellátási láncuk szén-dioxid-kibocsátását.

kkg \ pbe
MTI 2023. február 8., szerda 13:49

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 8.)

2023. február 7., kedd

Párbeszéd: hol és hogyan dolgozzák fel majd az akkumulátorokat?

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl az LMP sajtótájékoztatójáról.

*

Pártok-Párbeszéd
Párbeszéd: hol és hogyan dolgozzák fel majd az akkumulátorokat?

Budapest, 2023. február 7., kedd (MTI) - A Párbeszéd adatigénylést nyújt be, hogy kiderüljön, hol és hogyan fogják majd feldolgozni és újrahasznosítani az akkumulátorokat – jelentette be egy keddi sajtótájékoztatón a párt társelnöke.

A Fejér vármegyei Iváncsán felvett, de online közvetített eseményen Szabó Rebeka úgy fogalmazott, hogy Iváncsa is egy olyan település, ami „kénytelen elszenvedni az Orbán-kormány teljesen őrült akkumulátorgyárépítési terveit”.
A képviselő arról beszélt, hogy Magyarország éves áramtermelésének jelentős részét ezek a gyárak fogják elhasználni, miközben az is kérdés, hogy mi lesz az ország vízkincsével? Emellett a helyieket érinti a durva zaj- és forgalomterhelés is – mutatott rá a politikus.
A sajtótájékoztatón Szabó Zsolt, a Párbeszéd önkormányzatokért felelős elnökségi tagja azt mondta, hogy a beruházás több önkormányzattal szemben is igazságtalan, mert az épülő gyár egy különleges gazdasági övezetben fekszik, ezért az utána befolyó adóbevételeket sem a települések szedik be. Magyarázatként kiemelte, hogy az ipari parkból származó adóbevételek fele Dunaújvárost illette volna.
A dunaújvárosi alpolgármester felhívta a figyelmet, hogy már több baleset is történt a beruházás területén. A Párbeszéd nagyon reméli, hogy ezek a balesetek meg fognak szűnni és minden magyar munkajogi törvényt be fognak tartani – tette hozzá.

bnd \ bdó \ gry
MTI 2023. február 7., kedd 13:04

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 7.)

2023. február 6., hétfő

Nagy-Britanniában 14,7 százalékkal nőtt az új autók eladása januárban

A Magyar Távirati Iroda ismerteti a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének frissen közzétett adatait.

*

Világgazdaság-Nagy-Britannia-autóipar
Nagy-Britanniában 14,7 százalékkal nőtt az új autók eladása januárban

Budapest, 2023. február 6., hétfő (MTI) – Nagy-Britanniában 14,7 százalékkal, 131 ezer 994 darabra nőtt az új autók eladása januárban az egy évvel korábbihoz képest, már a hatodik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést – derült ki a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján hétfőn közzétett adatokból.

Ez a legkedvezőbb januári adat 2020 első hónapja után, akkor 149 ezer 279 autót értékesítettek Nagy-Britanniában.
A dízelüzemű autók értékesítése éves összevetésben 12,1 százalékkal, 5280-ra csökkent, piaci részesedésük 4,0 százalékra zsugorodott a tavaly januári 5,2 százalékról.
Januárban 58 ezer 973 új benzinüzemű autót adtak el, ez 14,6 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest, a piaci részarányuk az egy évvel korábbival megegyező 44,7 százalék volt az év első hónapjában.
A múlt hónapban a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (battery electric vehicles, BEV) eladása éves összevetésben 19,8 százalékkal, 17 ezer 294-re emelkedett, a piaci részesedésük pedig 12,5 százalékról 13,1 százalékra nőtt.
A hibrid-elektromos (HEV) autókból 18 ezer 976 talált vevőre a múlt hónapban, 40,6 százalékkal több éves összevetésben, a piaci részesedésük pedig 11,7 százalékról 14,4 százalékra ugrott.
Nagy-Britanniában, Európa harmadik legnagyobb autópiacán januárban a legkeresettebb új autó az MG HS (3481 darab), a Volkswagen T-Roc (3256 darab) és a Nissan Qashqai (3121 darab) volt.
Nagy-Britaniában 2030-tól már nem lehet új dízeles és benzines autót eladni, egyes hibrid autók esetében ez a határidő 2035.

gbha \ egr \ gkv
MTI 2023. február 6., hétfő 12:36

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 6.)

Közérdekű adatigényléseket nyújt be a Párbeszéd a Samsung-gyár ügyében

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl a Párbeszéd sajtótájékoztatójáról.

*

Pártok-Párbeszéd
Közérdekű adatigényléseket nyújt be a Párbeszéd a Samsung-gyár ügyében

Budapest, 2023. február 6., hétfő (MTI) – A Párbeszéd közérdekű adatigényléseket nyújt be a gödi Samsung-gyár ügyében – jelentette be a párt frakcióvezetője.

Szabó Tímea hétfői, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a gyár bővítése kapcsán a múlt héten tartottak egy közmeghallgatást, de azon nem kaptak válaszokat a kérdéseikre.
A Párbeszéd ezért a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-hez fordul, hogy megtudja, milyen köbméterenkénti áron kapja a Samsung-gyár a vizet, valamint fizet-e vízkészletjárulékot és ha igen, akkor mennyit – közölte a képviselő.
A párt a magyar államtól, illetve a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól azt szeretné megtudni, hogy a vízügyi hatóság hányszor, hol és mikor mérte a gyár megnyitása óta a talajvízben az NMP nevű mérgező anyag jelenlétét – hangsúlyozta. Megjegyezte, arra is kíváncsiak, hogy milyen típusú monitoringkutak működnek Gödön és azok milyen mélyen vannak a talajban?
A Párbeszéd az államtól és az EON-tól azt kérdezi, hogy az üzem milyen áron kapja az áramot – jelentette be. Hozzátette, a kormánytól pedig azt akarják megtudni, hogy hol és milyen technológiával tervezik visszagyűjteni és feldolgozni a gödi gyárból származó, elhasznált akkumulátorokat? A Párbeszéd szintén a kormánytól kérdezi, hogy hány olyan balesetnek, tűzesetnek kell történnie, hogy „alsó hangon” legalább százmillió forintos büntetéseket kapjon a gyár, és hány tűzeset után kell bezárni az üzemet – fogalmazott Szabó Tímea.
A politikus azt is elmondta, hogy összegyűlt a Párbeszéd által kezdeményezett, az akkumulátorgyárak telepítéséről és a kormány akkumulátorgyártás-stratégiájáról szóló parlamenti vitanap összehívásához szükséges számú képviselői aláírás.

bnd \ bdó \ gry
MTI 2023. február 6., hétfő 12:53

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 6.)

LMP: a kormány külső érdekeket szolgál az akkugyárak segítésével

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl az LMP sajtótájékoztatójáról.

*

Pártok-LMP
LMP: a kormány külső érdekeket szolgál az akkugyárak segítésével

Budapest, 2023. február 6., hétfő (MTI) – Az LMP szerint külső érdekeket szolgál a kormány akkor, amikor az autó- és akkumulátorgyárak szempontjait képviseli az emberekével szemben.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: azok szolgálnak külső érdekeket, akik tönkreteszik a vízkészletet, a termőföldet, a környezetet a külföldi multik profitjáért, sőt még fizetnek és azoknak támogatásokkal, adókedvezményekkel.
A politikus ezzel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaira reagált, aki a Nippon Paper Industries mintegy 15 milliárd forintos beruházásának bejelentésén hétfőn azt mondta: más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek, ezen üzemekre ugyanis szükség van a munkahelyek megóvása és a környezetvédelmi célok teljesítése érdekében is.
Gál József azt javasolta Szijjártó Péternek, hogy a külföldi nagytőkés beruházást bejelentő sajtótájékoztatók helyett inkább egy debreceni, egy gödi, egy fóti vagy egy nyíregyházi lakossági fórumon vegyen részt ahol személyesen is megtapasztalhatja az emberek elégedetlenségét.
Kijelentette: az akkugyárakat azért telepítik Magyarországra, mert itt keveset kell fizetni a dolgozóknak és nem kell betartani a környezetvédelmi vagy a munkavállalói jogokat.
A gyárak elfoglalják a termőföldet, elhasználják a vízkincset, az energiát, majd a legyártott akkumulátort, de a profitot is kiviszik az országból, csak a szennyezést hagyják itt – tette hozzá.
Magyarország már most elegendő akkumulátorgyárral rendelkezik a saját ellátásához – hangsúlyozta Gál József és hozzátette: a külföldi igényeket pedig a magyar vízkincs kárára kiszolgálni se nem zöld, se nem nemzeti.

bet \ bzt \ brr
MTI 2023. február 6., hétfő 14:20

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 6.) 

Fidesz: a dollárbaloldal az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná

A Magyar Távirati Iroda ismerteti a Fidesz közleményét.

*

Pártok-Fidesz
Fidesz: a dollárbaloldal az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná

Budapest, 2023. február 6., hétfő (MTI) – A dollárbaloldal az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná – reagált a Fidesz hétfőn az LMP nyilatkozatára.

A nagyobbik kormánypárt MTI-hez eljuttatott közleményében közölték: elvárják, hogy az akkumulátorgyárak ugyanolyan szigorú szabályok mellett épüljenek fel, mint Németországban.
A dollárbaloldal azonban ezúttal is a külföldi érdekeket szolgálja és az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná – fogalmaztak.
Hangsúlyozták: Európa rövidesen elektromos autóra áll át, elektromos autó pedig nincs akkumulátor nélkül.
Ha nem lesznek Magyarországon akkumulátorgyárak, akkor az autóipar is bezár és 300 ezer munkahely szűnne meg – hívták fel a figyelmet.
A szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a nyugati országok is küzdenek az autóipari nagyberuházásokért, a dollárbaloldal pedig most sem a magyar érdekeket szolgálja, hanem az autógyári munkahelyeket is veszélyezteti – áll a közleményben.

bss \ bzt \ brr
MTI 2023. február 6., hétfő 17:03

(Magyar Távirati Iroda, 2023. február 6.) 

2023. január 23., hétfő

Szennyező gyárakkal a zöld jövőbe – a magyar akkumulátorbotrány és a klímaátmenet paradoxona

A Válasz Online közli Laky Zoltán elemző írását az akkumulátorgyárakról.

*

Szennyező gyárakkal a zöld jövőbe – a magyar akkumulátorbotrány és a klímaátmenet paradoxona

Lincshangulat alakult ki a Debrecenben tervezett gigászi kínai akkumulátorgyár januári közmeghallgatásain – de Győrben, Gödön és máshol is forrnak az indulatok. A tiltakozások mögött helyi civilek állnak, de a zöld ellenzéki pártok országos politikai vitát is indítottak a kormány tervéről, hogy akkumulátor-fellegvárrá fejlessze hazánkat. Csakhogy a kormány ambícióját a „Brüsszel” által az autóiparra erőszakolt villamosítási kényszer táplálja, ami a fősodratú zöldpolitika szerint a klímacélok elérésének kulcsa. Ha lehetséges is környezetbarát módon felpörgetni Európa akkumulátoriparát, hazánk természeti és politikai adottságai miatt erre aligha Magyarország szolgáltat mintát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a CATL vállalat és Debrecen város közötti megállapodás aláírási ceremóniáján a debreceni Kölcsey Központban 2022. szeptember 5-én (fotó: MTI/Vajda János)

„A komolyan vett környezetvédelem és a komolyan vett konzervativizmus ugyanoda mutat – ez pedig az otthon, az a hely, ahol vagyunk, és amely közös a számunkra, a hely, amely meghatároz bennünket, a hely, amely csak ideiglenesen van a gondjainkra bízva, és a hely, amelyet nem szeretnénk tönkretenni” – írtuk tavaly a kormány értelmiségi holdudvarában hivatkozási pontnak tekintett, három éve elhunyt Roger Scruton zöld filozófiájáról.
A brit gondolkodó szerint az ilyen, konzervatív környezetvédelem (oikophilia) letéteményesei azok a helyi, önszerveződő mozgalmak, amelyek küzdenek a természeti és épített környezetüket pusztító beruházások ellen. Az elmúlt években Tatától a Fertő-tóig is több példát láttunk rá, hogy helyi civil szerveződések eredményesen vették fel a harcot a kormánypárti politikusok által támogatott és/vagy a kormányközeli üzleti körökhöz kötődő beruházások ellen.
Helyi civil mozgalom a Szentiváni Öko Szeglet is. Az 1970-ben Győrhöz csatolt, családi házas Győrszentiván polgárai (van köztük jogász, könyvelő és pedagógus) 2019-ben önkéntes szemétszedő társulásként alapították, azóta pedig olyan „gyanús” tevékenységekkel foglalkoznak, mint köztéri virágágyások ültetése beporzó rovaroknak, óvodások környezeti nevelése, zöldséges mintakertek kialakítása és zsákok varrása a hulladékmentes vásárláshoz. Tavaly óta pedig ők a motorjai a városrész melletti ipari park tervezett bővítése elleni tiltakozásnak is. Megalapozott feltételezések szerint akkumulátorgyár lenne itt.

„Körbe vagyunk építve iparral, ezért alapvetően semmilyen gyárat nem akarunk itt, de akkumulátorgyárat meg végképp nem” – mondja a Válasz Online-nak Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet alapító-ügyvezetője, a tiltakozások egyik szervezője.


A tervre véletlenül bukkantak rá: egy tagjuk talált egy hirdetményt, amely szerint a Győri Ipar Park bővítése céljából „Gipz” („különlegesen zavaró hatású”) kategóriába sorolnák át a házaktól alig 900 méterre fekvő 350 hektáros szántóföldet. Korábban a megyei iparkamara elnöke egy a Volkswagen által a környékre tervezett akkumulátorgyárról beszélt egy interjúban (a városban egy Audi-gyárral van jelen a konszern), és a helyiek összeadták a kettőt meg a kettőt. Facebook-csoportjukat már háromezren követik (Szentiván lakosságának negyede), és bíznak benne, hogy sikerül megakadályozni az időben lefülelt beruházást.

Formálódó civil akkumulátorfront

Januárban Debrecenbe utaztak, hogy részt vegyenek még néhány másik, hasonszőrű civil mozgalom első egyeztetésén. Győrszentiván ugyanis nincs egyedül: számos településen küzdenek önszerveződő csoportok a már működő, épülő vagy tervezett akkumulátorgyárak ellen, ahol villanyautókba szánt lítium-ion-akkumulátorokat állítanak elő.
A legrégebbi szerveződés a Göd-ÉRT Egyesület. A városban már 2018 óta működik a Samsung üzeme, ami azóta Európa második legnagyobb akkumulátorgyárává bővült (a wrocławi LG mögött). Mivel az Egyesület elnöke, Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója is, nekik a legnagyobb a hangjuk. Veszélyes oldószer a helyi kutakban, titkosított hatósági jelentések, betemetett vízmonitoring kutak, mellényzsebből kifizetett bírságok, éjjeli zaj, buszok tucatjaival fuvarozott vendégmunkások – a gödiek kálváriája országszerte ismert. Ahogy az is, hogy a gyár iparűzési adóját a kormány elvette a 2019-ben ellenzéki vezetést választó várostól, és Pest megyének adta. Most pedig épp az borzolja a kedélyeket a városban, hogy a dél-koreai sajtó a gyár újabb bővítéséről cikkezett.

Orbán Viktor miniszterelnök és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (j) fát ültet a Samsung SDI gödi elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017. május 29-én (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Komárom Koppánymonostor nevű kertvárosában 2020 óta működik akkumulátorgyár (jelenleg a 4. legnagyobb Európában), itt az Élhetőbb Monostorért nevű szerveződés fogja össze a zajszennyezésre panaszkodó helyieket. Tatán nincs gyár, de a komáromi hatása itt is érezhető: a Miénk a Grund Városvédő Egyesület arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy egy új vízvezeték a tatai karsztvízkészletből kívánja fedezni a komáromi ipari park növekvő vízigényét. Ez a tatai források elapadásához, a helyi vizes élőhelyek pusztulásához vezethet az aktivisták szerint.
Tavaly augusztusban Debrecen lett az akkumulátorgyárak elleni mozgalom gyújtópontja. Itt építene az iparág első számú gigásza, a kínai CATL egy 100 gigawattóra kapacitású üzemet 3000 milliárd forintos beruházással. Hogy a nagyságrendeket érzékeltessük: a Samsung kapacitása Gödön mintegy 30-40, az SK Innovation két komáromi üzeméé pedig 17 GWh, de az utóbbi cég Iváncsán épülő gyáráé is csak 30 GWh lesz. A CATL debreceni gyára Európa legnagyobb, csak akkumulátort előállító gyára lenne, holtversenyben a Berlin melletti Tesla Gigafactoryval, jóllehet utóbbit idővel akár 200-250 GWh-ra is felpörgetné Elon Musk.
Debrecenben az ellenállás motorjai nemcsak a helyi civilek, hanem a politikai ellenzék is. Különösen aktív az akkumulátorügyet országosan is feljátszó LMP, de tiltakozik a kérdésben egyébként passzív DK helyi szervezete, sőt a Mi Hazánk is. A leghangosabb a helyi közgyűlés „örökös” civil tagja, a 2002 óta képviselő Gondola Zsolt Zoárd vezette Civil Fórum lokálpatrióta formáció. A beruházás ügyében tartott mindkét januári közmeghallgatáson lincshangulat alakult ki a városvezetés, a Hajdú-Bihar vármegyei főispán és a CATL képviselői ellen.

Erőltetett villamosítás

A magyar akkumulátorboom mögött két tényező áll: Magyarország az európai autóipar fontos helyszíne, az európai autóipar pedig az elektrifikáció útjára lépett. Nem önszántából: az EU-s klímapolitika a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal, majd a belső égésű motoros autók 2035-től érvényes tiltásával nem hagy más utat. Az elektromos autók értékesítése a világ két másik nagy autópiacán, Kínában és Amerikában is felpörgött, de ott a politika nem tereli erőszakosan ebbe az irányba a gyártókat, mint kontinensünkön, ahol a döntéshozók ezt tekintik az egyetlen üdvözítő útnak az autós közlekedésben (miközben lennének alternatívák).
A villanyautók teszik ki a lítium-ion akkumulátorok iránti új kereslet túlnyomó részét. A laptopok, telefonok és más elektronikai eszközök igénye stabil, de volumenét tekintve elenyésző. Az autóiparhoz képest kisebb, de már számottevő a kereslet a lakossági és hálózati energiatárolás iránt. Ez szintén az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat preferáló, uralkodó klímapolitika eredménye. Ahogy a szél és nap aránya egyre nő az áramtermelésben, a hálózat biztonságos és kiegyenlített működéséhez szükséges a csúcsidőszakokban megtermelt energia eltárolása.

A kereslet robbanásszerűen nő: 2021-es mintegy 476 gigawattórányi akkumulátort szállítottak le a gyártók, ami 73 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Az évtized végéig a McKinsey szerint (és ennél bátrabb becslések is vannak) évente átlagosan 32 százalékkal nő majd a kereslet, és 2030-ra megközelíti a 4500 GWh-t, ebből 4000 lesz az elektromos járművek igénye.


Az iparágban Ázsia dominál. Jelentős szereplő a japán Panasonic és három dél-koreai vállalat (LG, Samsung és SK Innovation), de az igazi nagyágyú Kína. A G7.hu összesítése szerint az egész értékláncot Kína uralja: itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának 60, a katódok és anódok termelésének 70, illetve 80, az akkumulátorcellák előállításának 75 százaléka. A lítiumbányászatban Ausztrália és Dél-Amerika, a nikkel kitermelésében Indonézia, a kobaltéban a Kongói Demokratikus Köztársaság a legnagyobb szereplő, de ezekben az országokban is sokszor kínai cégek végzik a kitermelést.
A kínai dominancia oka nemcsak az, hogy előrelátó módon invesztáltak a szektorba, hanem az is, hogy olcsó, de karbonintenzív szénenergiával és az európainál lazább környezetvédelmi szabályozással ágyaztak meg a fejlődésnek. Az európai autóipar villamosításának kritikusai nemcsak azt róják fel, hogy az akkumulátor-előállítás karbonlábnyomát nem veszi figyelembe az autógyáraknak előírt kvótákban (a villanyautó kibocsátását zérónak veszi), hanem azt is, hogy iparpolitikai öngólt lő: Kína malmára hajtja a vizet saját iparával szemben.

Gigagyárak Európában

Az utóbbi két-három évben Európa-szerte mintegy 50 gigagyár – legalább egy gigawattórás kapacitású akkumulátorgyár – építését jelentették be, hogy a kontinensnek legyen saját gyártókapacitása is. Ezeknek a beruházásoknak a döntő többsége is ázsiai hátterű, ami meg nem, az kevés kivételtől eltekintve finanszírozási nehézségekkel küzd, és késik. A kevés kivétel egyike a svédországi Northvolt, amely tavaly kezdte meg a termelést az ország északi részén, de például az Angliába tervezett Britishvolt épp januárban fuccsolt be végleg.
Az ázsiai gyáraknak megéri Európában beruházni, hiszen így logisztikailag közel lesznek ügyfeleikhez (például a BMW Debrecenben épülő villanyautó-gyárához) – a rossz nyelvek szerint persze azért is, mert a már Ázsiában is túl környezetszennyezőnek ítélt tevékenységeket érdemes kiszervezniük. Koreai cégek például többet termelnek már Magyarországon, mint odahaza. Maguk az autógyárak is aktivizálták magukat: a Daimler négy, a Volkswagen hat gigagyárat építene Európában (ezek egyike lehetne a győri).
A magyar kormány a tavalyi uniós döntés előtt bírálta a belső égésű motorok 2035-ös betiltását, közben azonban elhatározta, hogy akkumulátor-nagyhatalommá teszi Magyarországot. A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia szerint 2016 óta 1900 milliárd forint beruházás érkezett a területre, és 14 ezer munkahely jött létre. A gyártókapacitásban már a 3. helyen állunk a világban Kína és az USA mögött, de tucatnyi kisebb beszállító is érkezett, érkezik. Ezek a többnyire szintén ázsiai cégek elektrolitet, szeparátorfilmet, rézfóliát, tokozást és más összetevőket gyártanak (az egyik ilyen cég, a Debrecenben építkező Semcorp tulajdonosait vették házi őrizetbe a minap Kínában).

Az állam bőkezűen támogatja a folyamatot: a beruházásokra és a gyárak infrastruktúrájának kiépítésére csak a két nagy koreai gyár esetében 218 milliárd forintot fordított. A debreceni CATL állami támogatása pedig még nem ismert, de infrastruktúrafejlesztésre már elkülönítettek tavaly 87 milliárdot.


Első pillantásra előrelátónak tűnhet a kormány stratégiája, hogy jövőbiztossá teszi a magyar gazdaság húzóágazatát. A kritikusok azonban a terv több gyenge pontjára is rámutattak. Például arra, hogy az akkumulátor-értéklánc legkisebb hozzáadott értékű és legszennyezőbb része települ hozzánk, nem pedig mondjuk a kutatás-fejlesztés. Ráadásul az iparágban olyan nyomasztó az ázsiai tudásfölény, hogy magyar beszállítók kevésbé tudnak bekapcsolódni az értékláncba, mint a hagyományos járműiparban. Állásokat ugyan teremtenek a beruházások, csakhogy épp munkaerőhiánnyal küzdünk, a mai igényt is vendégmunkával fedezzük.

Dolgozók elektromos járművek akkumulátorházaihoz tartozó biztonsági záróegységeket készítenek a dél-koreai Shinheung Sec monori akkumulátor-alkatrész gyárában 2018. március 26-án (fotó: MTI/Mohai Balázs)


Nem minden zöld, ami fénylik

És ezek csak a gazdasági ellenérvek. Az akkumulátorgyártás energiaigényes folyamat, ezért ott lehet igazán zöld, ahol alacsony a villamosenergia-termelés karbonintenzitása. Például Svédországban, ahol szinte csak megújuló és nukleáris energiával állítanak elő áramot, olcsón – nem pedig ott, ahol nagyban függenek a drága orosz szénhidrogénektől. Az energia mellett rengeteg vízre is szükség van, és Debrecenben is ez a lakosság egyik legnagyobb félelme. A városnak nincs folyója, a környéket évek óta aszályok sújtják, és a civilek szerint a CATL gyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé.
Megkérdeztük erről Lukács Balázs biológust, az Ökológiai Kutatóközpont debreceni illetőségű főmunkatársát is, aki lapunkban is többször beszélt az Alföld sivatagosodásának veszélyeiről. A kutató elsősorban azt kifogásolja, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi lesz a gyár vízigénye: míg a biztonsági jelentés napi 15 ezer köbmétert említett, a beruházást teljes mellszélességgel támogató fideszes debreceni polgármester, Papp László utóbb „csak” 3400-6200 köbméterről beszélt. Lukács szerint a debreceni vízmű kapacitásába elvileg beleférne a gyár, de a biztos válaszhoz ismerni kellene a hatástanulmányokat, amik viszont nem érhetők el nyilvánosan.

„Az ember szeret belekényelmesedni régi információkba. Azt tanultuk, hogy Magyarország vízben gazdag ország. Ezzel szemben jelenleg több víz folyik ki tőlünk, mint be, ürítjük le a talajban tárolt vízkészletünket. Kimeríthetetlen erőforrásként kezeljük a vizeinket, ahogy az erdőket is, pedig nagyon nem azok” – válaszolja Lukács Balázs a kérdésre, hogy általában alkalmasnak tartja-e a Kárpát-medencét egy vízigényes iparág felfuttatására.


A szakember hozzátette: 2010 után az állam leépítette a világszínvonalú vízügyi és környezetvédelmi intézményrendszert, kiüresítette az engedélyeztetési és ellenőrzési eljárásokat, és nemhogy figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmet, hanem egyenesen ellenségnek tekinti. Ezért sem a szakembereknek, sem az állampogároknak nincs bizalma a hatóságok felé. Semmilyen beruházás iránt nincs bizalom, nemhogy olyan érzékeny esetekben, mint egy akkumulátorgyár.

Gyártsák, csak ne nálunk?

A környezeti aggályok fényében nem csoda, hogy a két, magát zöldként pozicionáló magyar ellenzéki párt, az LMP és a Párbeszéd is rárepült az akkumulátortémára. A helyzet tartogat ellentmondásokat, amire a kormányoldalon rá is mutatnak.

„Az itthoni zöldek totális ellentmondásban vannak, köztük és a realitások között éles szakadék húzódik: sürgetik, hogy térjünk át környezettudatosabb közlekedésre, de az akkumulátorgyártásból nem kérnek” – nyilatkozta a Mandinernek Papp László debreceni polgármester.


A paradoxonra a két pártnál is rákérdeztünk. A Párbeszédnél elmondták: az elektromos autózás is autózás, ezért kívánatos az alternatívák (közösségi közlekedés, mikromobilitás) fejlesztése, de nem gondolják, hogy egyáltalán nincs szükség akkumulátorgyártásra Európában. Azt viszont igen, hogy ott érdemes belekezdeni, ahol kedvezőek az adottságok, és biztosított a felelős hozzáállás. Például Skandináviában, ahol sem a víz, sem a zöldenergia nem jelent szűk keresztmetszetet. Magyarországon viszont azt jelent. Ám ha rendelkezésre is állna, aránytévesztés lenne, ha az európai gyártókapacitás harmada hazánkba tömörülne.
Az LMP radikálisabb: úgy látják, egész Európában kevesebb (!) akkumulátorgyárra van szükség, és semmiképp sem szabad többet építeni Magyarországon, mert az ország méretéhez képest már így is sok van, bőven kivesszük a részünket a gyártásból. A párt szerint nem megoldás, ha a világ összes autóját elektromosra cseréljük, az „autózás visszaszorítása” és a közösségi közlekedés erősítése jelenti a kiutat. Ennek ellenére fenntartják álláspontjukat, hogy 2030-tól csak villanyautókat lehessen értékesíteni Magyarországon.

„A nikkelbányászat hatásait jól ábrázolja a szibériai Norilszk esete, amely a világ egyik legszennyezettebb és legdepresszívebb városa” (fotó: AFP/Roger-Viollet/Jean-Paul Guilloteau)

Az, hogy az országok testvériesen osszák el az akkumulátorgyártással járható terheket, szép gondolat, de úgy tűnik, nemcsak a magyaroknak vannak, lesznek problémáik ezekkel a beruházásokkal. Noha a türingiai Arnstadtban szívesen fogadták a CATL (a debreceninél jóval kisebb, 14 GWh-s) gyárát, és a svédek sem tiltakoztak a Northvolt ellen, máshol azért vannak jelei, hogy senki sem akar a szomszédjában akkumulátorüzemet. A Tesla berlini gigagyárát civilek és zöldek is bírálták, nemcsak több száz hektár erdő kivágása, hanem vízigénye miatt is (a problémákról a hasonló hazai ügyekben szemérmes magyar közmédia tavaly nyáron korrekt cikket is közölt). De vannak tiltakozások Csehországban, Amerikában, sőt, Kínában is.
És akkor a bányászatról még nem beszéltünk: 2030-ig 15-ször annyi lítiumra lesz szükségünk, mint eddig, négyszer annyi kobaltra és grafitra, és háromszor annyi nikkelre. Egy tonna lítium kitermelése során 2,2 millió liter vizet használnak fel, jelentős talaj-, víz- és légszennyezéssel jár. A kobalt ára is nagy: tekintélyes részét a Kongói Demokratikus Köztársaságban kézzel bányásszák, sokszor gyerekek, védőfelszerelés nélkül. A nikkelbányászat hatásait jól ábrázolja a szibériai Norilszk esete, amely a világ egyik legszennyezettebb és legdepresszívebb városa.

A győrszentiváni civileket vezető Szabó Andrea szerint a tanulság, hogy Európa úgy tett fel mindent egy lapra, az elektromos autózásra, hogy nem gondolta át annak következményeit, de most, hogy kezdenek felszínre jönni a problémák, még korrigálhat.


Vannak is jelek rá, hogy az európai politika hajlandó újragondolni az elektromos autózást erőltető szabályozását – egy novemberi interjúban Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa is utalt erre. Az akkumulátorgyártás árnyoldalainak felszínre kerülése ennek katalizátora lehet. Könnyen lehet az is, hogy ennek a felismerésnek az első nagy csatatere éppen Magyarország lesz.

Laky Zoltán
(Válasz Online, 2023. január 23.)

2022. december 19., hétfő

Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat az Akadémián

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl a  Magyar Nyelvőr Díjak átadásáról.

*

Kultúra-nyelv-díjak
Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat az Akadémián

Budapest, 2022. december 19., hétfő (MTI) - Átadták a 2022-es Magyar Nyelvőr Díjakat a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) hétfőn, Budapesten.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány rangos elismerését az idén Beregszászi Anikó nyelvész, Juhász Judit szóvivő, rádiós szakember, nyelvművelő és Vinkó József műfordító, dramaturg, újságíró kapta.
Az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat és az elismeréssel járó pénzjutalmat minden évben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért Magyarországon és a határon túl – áll a Magyar Nyelvőr Alapítvány MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, a díjátadón Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára kiemelte: a Magyar Nyelvőr Díj egyik erénye az, hogy a határon túli szakmai munkát is díjazza, hiszen azoknak, akik az országhatáron túl ápolják, művelik nyelvünket kisebbségként nagyobb erőfeszítéseket kell ezért tenniük. Fontos, hogy kövessük, kik azok, akik tudományos szinten is művelik anyanyelvüket. Mindig kellenek zászlóvivők, akik fenntartják a magyar nyelvet, a közös kultúrkincsünket – mondta az államtitkár.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány továbbra is támogatja a magyar nyelv kutatását, megőrzését és oktatását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat és törekvéseket – közölte az ünnepségen Keszi István, az alapítvány alapítói képviselője.
Beregszászi Anikó elmondta: úgy érzi, a díj az egész kárpátaljai magyar közösségnek szól, leginkább annak a munkának, amit a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kollégáival végez.
Juhász Judit a díjátadón hangsúlyozta: öt évtizedes munkássága alatt mindig törekedett arra, hogy megfelelően használja, ápolja az anyanyelvét. Számára az egyik legnagyobb öröm a Kazinczy-verseny létjogosultsága, amely a mai napig – évtizedek óta – segíti a szép magyar beszéd ápolását az általános iskolákban és a középiskolákban.
Vinkó József kiemelte: nagyon büszke a szakmai díjra. „Meglepett, hogy észrevették, hogy szemiotikával, etimológiával, nyelvtörténettel foglalkozom” – mondta, hozzátéve: az emberek általában hálásak, amikor egy-egy ételnek elmagyarázza a történetét.
„Megbolondulok, amikor a Rákóczi-túróst a fejedelemhez kötik, hogy az Oroszkrém tortáról nem tudják, hogy Oroszi Sándor híres cukrász nevét viseli. Kevesen tudják ma már, hogy mit jelent a pálanyja, a katakönyöke, a kenyértörés” – sorolta.
Kiemelte: sok gasztronómia mondásunk kiveszőben van. „Szellem a fazékban című rádióműsorommal igyekszem megmutatni, és visszatenni a magyar nyelvbe ezeket a régi kifejezéseket azért, hogy színesítsék nyelvünket, és  ne vesszenek el” – mondta az újságíró, dramaturg, aki rádióműsorának 500. részét készítette el a napokban.

gpz \ bzt \ kvs
MTI 2022. december 19., hétfő 17:30

(Magyar Távirati Iroda, 2022. december 19.)