Felavatták a magyar gyökerű hollywoodiak falát Budapesten

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl a magyar gyökerű hollywoodiak budapesti falának felavatásáról.

*

Kultúra-film-ünnepség

Felavatták a magyar gyökerű hollywoodiak falát Budapesten

Budapest, 2024. március 21., csütörtök (MTI) - Csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható azon a falon, amelyet csütörtökön avattak fel Budapesten, a XV. kerületi Origo Filmstúdióban.

„Az utóbbi tíz évben a magyar filmipar bevételei a tízszeresére nőttek, 2022-ben már 200 milliárd forint felett jártak. Közép-Európa új filmfővárosa Budapest, itt adják az egyik legmagasabb adókedvezményt filmgyártásra a világon, jó az infrastruktúra, kiválóan képzett a szakembergárda, 2019 óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése” – mondta az eseményen Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára.

Mint fogalmazott, a közelmúltban tartott 96. Oscar-gálán is fantasztikus magyar sikerek születtek: az Origo Filmstúdióban zajlott a négy szobrocskával elismert Szegény pára című film forgatásának egy része. Hozzátette: örömre ad okot, hogy Koltai Lajos Semmelweis című filmjére a novemberi bemutató óta már több mint 300 ezer jegyet adtak el, a múlt héten bemutatott Most vagy soha! pedig már a premierhétvégéjén 75 ezer néző látta.

„Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar filmipar nagyszerű korszakát éli. A Saul fia sikere óta felkerültünk arra a tizenöt országból álló dicsőséglistára, amelynek tagjai már kétszer is megnyerték a legjobb külföldi filmért járó Oscart” – szögezte le a helyettes államtitkár.

Szólt arról, hogy Magyarország kapcsolata Hollywooddal a kezdetekhez nyúlik vissza, hiszen az öt legnagyobb hollywoodi filmstúdió közül kettőt magyar alapított.

Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kiemelte: mintegy ötven olyan település van Magyarországon és a határon túli magyarlakta részeken, ahol hollywoodi magyar filmes született, vagy ahonnan felmenői származnak.

Kitért arra, hogy Ricsén született Adolph Zukor Oscar-díjas producer, Tolcsva szülötte William Fox, a Fox Film Corporation alapítója, Monoké Al Lichtman, a Universal kiemelkedő személyisége, és Mátészalkáról indultak Amerikába Tony Curtis felmenői, akinek a tiszteletére idén filmfesztivált fognak tartani.

„Immár 61-re nőtt a magyar Oscar-díjak száma” – hangsúlyozta Bokor Balázs, utalva arra, hogy a Szegény párák díszletberendezőjeként elismert Mihalek Zsuzsa mellett az Oppenheimerben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját Robert Downey Jr., akinek felmenői a tatai zsidó temetőben nyugszanak.

Horváthné Fekszi Márta, az Origo Filmstúdió vezetője ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy Mihalek Zsuzsa is csillagot fog kapni az Origóban.

Az eseményen – amelyen jelen volt két magyar Oscar-díjas rendező, Szabó István és Rofusz Ferenc, valamint több parlamenti képviselő is – a „hollywoodi érintettségű” mintegy 50 település közül 25 képviselője védjegydokumentumot vett át, ezentúl a „Hollywood magyar gyökerei település” címet viselhetik.

(FOTÓ)

bgu \ bsa \ kvs

MTI 2024. március 21., csütörtök 18:59

Budapest, 2024. március 21. A magyar gyökerű hollywoodiak fala a XV. kerületi Origo Filmstúdióban az átadás napján, 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

Budapest, 2024. március 21. Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke és Horváthné Fekszi Márta, az Origo Filmstúdió vezetője (b-j) a magyar gyökerű hollywoodiak falának átadásán a XV. kerületi Origo Filmstúdióban 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

Budapest, 2024. március 21. Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára beszédet mond a magyar gyökerű hollywoodiak falának átadásán a XV. kerületi Origo Filmstúdióban 2024. március 21-én. A falon csaknem ötszáz, magyar gyökerű hollywoodi filmes neve olvasható. MTI/Lakatos Péter

Egyik beruházásból következik a másik

A Csomádi Hírharang című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Egyik beruházásból következik a másik

Tuzson Bence: A kistelepüléseknek is be kell kapcsolódniuk a régió egyre pezsgőbb, friss, és egyre aktívabb vérkeringésébe, aminek köszönhetően helyben is érezhetővé válnak az elért eredményeink

Csomád is a nyertese lehet azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek, amelyekről nemrég folytattam alapos egyeztetést Pántya Józseffel, az útépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkárral – mondta el a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, településünk és térségünk országgyűlési képviselője, aki felidézte azt is, hogy a magyar kormány továbbra is azért dolgozik, hogy hazánk megerősödve kerüljön ki a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetből. Mi azt szeretnénk, hogy béke legyen, most az a legfontosabb, hogy a szomszédságunkban háborúban álló felek minél előbb tárgyalóasztalhoz üljenek – tette hozzá. Tuzson Bence beszélt arról is, hogy számunkra, agglomerációs régióként különös jelentőségük van az útépítéseknek, az infrastrukturális fejlesztéseknek, mert nagyon sokan élnek Csomádon is olyanok, akik naponta ingáznak be a fővárosi munkahelyükre, majd pedig onnan haza, és fontos, hogy ők mindennap biztonságban tehessék meg ezt az oda-vissza utat. A képviselő szerint az összefogás erejében rejlik a lehetőségünk arra, hogy a fejlesztések révén együtt tegyük még jobbá régiónkat.

– A nemzetközi helyzet nem kedvező. Ön hogyan látja régiónk lehetőségeit, távlatait?

– Térségünk ereje az összefogásban rejlik, a régió országgyűlési képviselőjeként pedig nagyon örülök mindazoknak a terveknek, ötleteknek, amelyekről folyamatos egyeztetés zajlik a településvezetőkkel, így tehát köztük Klement Jánossal, Csomád polgármesterével is. A kreatív kezdeményezések egytől egyig mind azt jelzik számomra, hogy térségünk tele van tenni akarással, ötletekkel és kreativitással. Szépen szimbolizálja ezt itt, a közvetlen közelünkben épülő Dunakeszi Diáknegyed példája is, ahol jól haladnak a munkálatok, s ahol már a távhővezeték kiépítése van folyamatban. A területen belül a csatlakozási pont és a hőközpontok is kiépültek már. Minden ilyen fejlesztés újabb távlatokat nyit meg térségünk előtt, hiszen egyik beruházásból következik a másik, olyan lehetőségeket teremtve így, amelyek a teljes régió fejlődéséhez hozzájárulnak. A Dunakeszi Diáknegyed is egy olyan beruházás, amelyik térségünk egészének szempontjából fontos, hiszen gyermekeink jövőjét alapozza meg. Továbbra is az a meggyőződésem, hogy a jövőt építi, aki iskolákat épít, mi pedig az elért eredményeink között nagyon sok bölcsődei, óvodai és iskolai fejlesztést tudunk felmutatni. Az összefogás ereje teremt nekünk lehetőségeket arra, hogy a fejlesztések révén együtt tegyük még jobbá térségünket, és ily módon megőrizzük körzetünk országosan is kiemelt helyét, s továbbra is elmondhassuk magunkról, a miénk hazánk legdinamikusabb fejlődő régiója.

– Miért kaptak térségünkben kiemelt jelentőséget az elmúlt időszakban az oktatási-nevelési fejlesztések? 

– Valóban, nagyon sok energiát és munkát fektettünk térségünkben már az elmúlt években is az oktatási intézményeink fejlesztésére, bölcsődék, óvodák és iskolák felújítására, illetve újak építésére. Nem véletlenül alakult ez így, hiszen a miénk hazánk egyik legfiatalabb átlagéletkorú régiója, és a miénk az ország legnagyobb tankerülete, a legtöbb gyermekkel, ezért külön felelősség terhel bennünket, hogy biztosítsuk a felnövekvő nemzedékek számára a lehető legjobb oktatási-nevelési körülményeket. Higgye el nekem, ötgyermekes édesapaként mélységesen átérzem ennek jelentőségét. Nemrég egyeztettem Szabó Istvánnal, Pest Vármegye Közgyűlésének elnökével a régiónk településeit érintő aktuális ügyekről és az előttünk álló tervekről, hogy dinamikusan fejlődhessen továbbra is a körzetünk.

–  Ha jól veszem ki a szavaiból, akkor a feszült nemzetközi helyzet ellenére is jól haladnak a térségünkben folyamatban lévő fejlesztések?

– Nemcsak a folyamatban lévő beruházások haladnak jól a térségünkben, hanem az újabbak tervezése is. Több fejlesztésünk van folyamatban jelenleg is, és gyakorlatilag a választókerület összes településén most is dolgoznak a kivitelezők, a munka egy pillanatra sem állhat meg, és ezt a célt szolgálják a Pántya Józseffel, az útépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkárral folytatott megbeszéléseink is, amelynek központi témáját képezték a térségünket érintő infrastrukturális fejlesztések. Agglomerációs régióként nálunk különös jelentőségük van az útépítéseknek, az infrastrukturális fejlesztéseknek, hiszen nagyon sokan élnek Fóton is olyanok, akik naponta ingáznak be a fővárosi munkahelyükre, majd pedig a munkaidő leteltével onnan haza. Fontos, hogy ők mindennap biztonságban tehessék meg ezt az oda-vissza utat. A régiót érintő fejlesztések mind kiemelten pozitív hatással vannak az olyan kisebb települések életére is, mint Csomád, és különösen érezhetőek ezek hasznos hozadékai egy olyan agglomerációs közegben, mint a miénk, akár egészségügyről vagy oktatásról, esetleg a közlekedésről beszélünk. Mert mindezek révén kapcsolódhatnak be a kistelepülések a régió egyre pezsgőbb, friss, aktív vérkeringésébe, aminek köszönhetően helyben is érezhetővé válnak az elért eredmények.

(Csomádi Hírharang, 2023. május-június)

Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást tesz közzé az Oscar-díj történetéről.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér
Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

Budapest, 2022. március 25., péntek (MTI) – Vasárnap este – közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban – 94. alkalommal adják át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kitüntetéseit, közismert nevükön az Oscar-díjakat. Az eseménynek 2018 óta először lesz házigazdája Regina Hall, Amy Schumer és Wanda Sykes személyében, a díjátadó helyszíne a hagyományokhoz híven a hollywoodi Dolby Színház lesz. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása:

A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították. Az első díjakat (hivatalos nevükön Academy Award of Merit) 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt Szálloda zártkörű bankettjén 12 kategóriában adták át, Charlie Chaplin életműdíjat kapott. A mintegy 270 vendég 36 asztalnál foglalt helyet, a ceremónia alig negyedórát vett igénybe.
A díjjal járó szobrocskára 1931-ben ragadt rá az 1939-től hivatalosan használt Oscar elnevezés, mert az Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát – állítólag – Oscar nevű nagybátyjára emlékeztette. A 33,2 cm magas, 3,8 kilós trófea egy filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovagot ábrázol, a talapzat tekercsének öt küllője az Akadémia öt ágát – színészek, rendezők, forgatókönyvírók, producerek és technikusok – jelképezi.
A díjazottak nevét – a korai lapzárta miatt – sokáig előre megkapták az újságok, ám amikor 1940-ben a bankettre érkező vendégek az egyik lapban már olvashatták is az eredményt, áttértek a lepecsételt és a helyszínen felnyitott borítékokra. Az 1932-es gálát közvetítette először a rádió, az 1953-ast a televízió. Az esemény ma már több mint 200 országban és az interneten is nézhető.
Az idén 23 kategóriában osztanak Oscar-díjat, s egy új kategória is bemutatkozik: a rajongók a Twitteren szavazhatnak kedvenc 2021-es filmjükre. A legjobb idegen nyelvű – 2020-tól legjobb nemzetközi – film díját először 1956-ban a Federico Fellini rendezte Országúton nyerte el. A díjat magyar alkotások közül 1982-ben Szabó István Mephisto, 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta meg. Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben, a rövidfilm kategóriában 2017-ben Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.
A humanitárius tevékenységet az 1956-ban alapított Jean Hersholt Humanitárius Díjjal, a kiemelkedő filmes alkotók pályafutását Oscar-életműdíjjal ismerik el. A legkiválóbb producereket elismerő, 1937-ben alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat nem minden évben ítélik oda.
Első színes bőrűként Hattie McDaniel nyert mellékszereplőként (1939), a legjobb férfi főszereplő kategóriában 1963-ban győzött először fekete színész, Sidney Poitier, 2001-ben lett először Denzel Washington és Halle Berry révén a legjobb férfi és női színész is afroamerikai. A legjobb film kategóriában 2014-ben diadalmaskodott először fekete rendező, a brit Steve McQueen (12 év rabszolgaság). Ugyanekkor lett először latin-amerikai a legjobb rendező, a mexikói Alfonso Cuarón (Gravitáció). Cuarón három éve a Romáért a rendezői, operatőri és a legjobb idegen nyelvű filmért járó szobrot is átvehette. A japán születésű Miyoshi Imeki első ázsiai születésű színésznőként nyert 1957-ben (Sayonara). Az első fogyatékossággal élő, siketnéma Oscar-díjas Marlee Matlin volt (1986), hozzá csatlakozhat az idén a CODA című filmben a mellékszereplők közt jelölést kapott Troy Kotsur, akivel a filmben egy siket házaspárt alakítanak.
Női rendezőt kétszer díjaztak, Kathryn Bigelow (A bombák földjén, 2009) és tavaly A nomádok földjét jegyző Chloé Zhao személyében. A kínai származású Zhao egyben az első nem fehér nő, aki a kategóriában jelölést kapott, s filmjével producerként Bigelowhoz hasonlóan a legjobb film kategóriában is nyert.
A rendezők közül két egymást követő évben John Ford (1940 – Érik a gyümölcs, 1941 – Hová lettél, drága völgyünk?), Joseph L. Mankiewicz (1949 – Egy levél három asszonynak, 1950 – Mindent Éváról) és a mexikói Alejandro G. Inárritu (2015 – Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje), 2016 – A visszatérő) nyert. Mankiewiczet máig egyetlenként rendezőként és forgatókönyvíróként is két egymást követő évben díjazták.
A legjobb film kategóriába 2009 óta tíz alkotás is jelölhető, a legtöbb, 12 jelöléssel Jane Campion A kutya karmai közt című westernje várja a díjkiosztót a tíz nominált alkotás közt. Az új-zélandi filmes 1993-ban az általa rendezett Zongoralecke forgatókönyvéért Oscart nyert, s a nők közt ő az első, akit rendezőként másodszor is aranyszobrocskára jelöltek.
A díj története során a legtöbb, 14 jelölést a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997) és a Kaliforniai álom (2016) kapta. Eddig három film – Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) – győzött mind az öt fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgatókönyv).
A leghosszabb Oscar-díjas film Ezra Edelman csaknem nyolcórás O. J.: Egy amerikai hős című dokumentumfilmje, amely 2016-ban nyert.
Az élő filmesek között a legtöbb Oscar-jelöléssel John Williams zeneszerző büszkélkedhet, aki két éve 52. nominálását kapta (Star Wars: Skywalker kora), s ő az egyetlen a díj történetében, akit – 1967 óta – hét évtizeden át jelöltek az aranyszobrocskára.
Idén a televíziós élő közvetítés kezdete előtt adnak át nyolc díjat: a vágás, a látványtervezés, a hang, a smink és haj, az eredeti filmzene, a rövid dokumentumfilm, a kisjátékfilm és a rövid animációsfilm kategóriában, hogy lerövidítsék a ceremóniát. A döntés egy esélyes magyar jelöltet is érint – a legjobb látványtervezés jelöltjei között szerepel Sipos Zsuzsanna, Denis Villeneuve Magyarországon is forgatott, Dűne című sci-fije berendezőjeként.

dpz \ dvt \ pmg
MTI 2022. március 25., péntek 13:37

(Magyar Távirati Iroda, 2022. március 25.)

Megjelenik a gödi TüKörkép című helyi lap első évfolyamának második száma

Megjelenik a gödi TüKörkép című helyi lap első évfolyamának második száma.

*

Büszkék vagyunk Szalai Attilára, aki komoly szerepet kapott a magyar labdarúgó válogatottban

A gödi focista a Forbes magazin listáján ma már Magyarország ötödik legértékesebb sportolója (12-13. oldal)

FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

A dunavirágzás a gödi partszakasz egyik csodálatos jelensége

Novemberig még a gödi Potyó Imre viseli Az év természetfotósa címet, amit tavaly immár másodszor nyert el a természetfotós, aki lapunknak mesélt arról is, hogyan fedezte fel városunk csodálatos természeti környezetét (4-5. oldal)

Nyári látogatás a Neveleki Szomszédoknál

A városrész lakóinak egyesületében már nagyon várják a csatornázást és az utak kiépítését, közben pedig saját erőből rendezik környezetüket: létrehozták a Kapcsolat-parkot és gondozzák leendő közösségi házuk udvarát is, ahol rendszeresen programokat szerveznek (16-17. oldal)

Értékteremtő beruházások a közösség szolgálatában

Hamarosan kiépül a közvilágítás a Nemeskéri-Kiss Miklós útnak a temető és a körforgalom közötti szakaszán, de megkezdődik a véderdő telepítése is – mondta el a lapunknak adott interjúban Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke (6-7. oldal)

Az igazságügyi miniszter gödi látogatásán

Európai polgárként az uniós ügyek rólunk is szólnak, hiszen minket is érintenek – így összegezhetjük Varga Judit július elején megtartott gödi fórumának tapasztalatit. A minisztert Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője látta vendégül (10-11. oldal)

Elizabet gyógyulására gyűjtöttek adományokat az idei gödi falunapon

Csaknem ötszáznyolcvanezer forinttal segítették ki a beteg kislány családját – a gyermek fejlesztő foglalkozásainak támogatására – az idei falunapon összegyűlt adományok (8-9. oldal)

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

Oscar-díj – Andy Vajna: Óriási siker a Saul fia győzelme

A Magyar Távirati Iroda ismerteti Andy Vajna közleményét a Saul fia című film sikere alkalmából.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország 
Oscar-díj – Andy Vajna: Óriási siker a Saul fia győzelme

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Óriási sikernek nevezte Andy Vajna, hogy magyar alkotás, a Saul fia című holokausztdráma kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat hely idő szerint vasárnap este Los Angelesben.
Nemes Jeles László rendezése „a bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert” – fogalmazott a filmügyi kormánybiztos az MTI-hez eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy az Oscar-díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, hanem az egész ország büszke lehet.
„Örülök, hogy ennek a sikernek mi is részesei lehetünk. Nemes Jeles László története arról szól, hogy ha van egy jó ötleted és hajlandó vagy érte keményen dolgozni, akkor neked is sikerülhet” – írta.
A Saul fia 34 év után az első magyar játékfilm, amely Oscar-díjat nyert. 1982-ben Szabó István Mephisto című drámája diadalmaskodott.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 7:01

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – Sipos Gábor producer: Mindent jelent ez a díj

A Magyar Távirati Iroda megszólaltatja a Saul fia című film producerét.

*

Kultúra-film-Oscar-díj-Magyarország-USA
Oscar-díj – Sipos Gábor producer: Mindent jelent ez a díj

Budapest/Los Angeles, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Hatalmas örömmel fogadták a Saul fia alkotói a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját. Ezt Sipos Gábor, a film egyik producere mondta a magyar idő szerint hétfőn hajnalban véget ért Los Angeles-i díjátadó gálát követően az MTI-nek.
„Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték” – idézte fel a producer.
Az Oscar-szobrot a holokausztdráma rendezője, Nemes Jeles László vette át a hollywoodi Dolby Színház színpadán. A rendező a több mint háromezer fős közönség előtt köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – hangsúlyozta.
A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban. Sipos Gábor a rendező köszönőbeszédéről szólva elmondta, hogy Nemes Jeles László röviddel a díjátadók előtt szokta végiggondolni, hogy mit fog mondani.
„Ebben a pillanatban mindent jelent ez a díj, a mai nap az ünneplésé” – fűzte hozzá a producer.
Az idei Oscar-gála egyúttal magyar filmtörténeti eseménnyé vált: Szabó István Mephisto című alkotásának 1982-es győzelme óta először nyerte el az Oscar-díjat magyar játékfilm. A Laokoon Filmgroup gyártásában készült film vezető producere Sipos Gábor mellett Rajna Gábor volt.

pag \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 6:59

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást közöl a Saul fia című magyar film Oscar-díja alkalamából.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér 
Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar és magyar születésű Oscar-díjasokról:

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:
Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.
Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.
George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.
Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

dpz \ dvt \ kpt \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 6:52

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)

RÖVIDHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

Megjelenik a Magyar Távirati Iroda kibővített jelentése is a Saul fia című film sikeréről, de még mindig csak rövidhír formájában.

*

Kultúra-film-díjak-USA-Magyarország 
RÖVIDHÍR – Oscar-díj – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat

Los Angeles/Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott.
A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – fogalmazott.
A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.

kpt \ bsa
MTI 2016. február 29., hétfő 5:20

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)