A Magyar Távirati Iroda összeállítást közöl a Saul fia című magyar film Oscar-díja alkalamából.
Kultúra-Oscar-díj-háttér
Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR
Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar és magyar születésű Oscar-díjasokról:
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:
Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.
Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.
George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.
Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
dpz \ dvt \ kpt \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 6:52
*
Kultúra-Oscar-díj-háttér
Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR
Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar és magyar születésű Oscar-díjasokról:
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:
Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.
Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.
George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.
Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
dpz \ dvt \ kpt \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 6:52
(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése