A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rófusz_ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rófusz_ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 25., péntek

Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást tesz közzé az Oscar-díj történetéről.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér
Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

Budapest, 2022. március 25., péntek (MTI) – Vasárnap este – közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban – 94. alkalommal adják át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kitüntetéseit, közismert nevükön az Oscar-díjakat. Az eseménynek 2018 óta először lesz házigazdája Regina Hall, Amy Schumer és Wanda Sykes személyében, a díjátadó helyszíne a hagyományokhoz híven a hollywoodi Dolby Színház lesz. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása:

A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították. Az első díjakat (hivatalos nevükön Academy Award of Merit) 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt Szálloda zártkörű bankettjén 12 kategóriában adták át, Charlie Chaplin életműdíjat kapott. A mintegy 270 vendég 36 asztalnál foglalt helyet, a ceremónia alig negyedórát vett igénybe.
A díjjal járó szobrocskára 1931-ben ragadt rá az 1939-től hivatalosan használt Oscar elnevezés, mert az Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát – állítólag – Oscar nevű nagybátyjára emlékeztette. A 33,2 cm magas, 3,8 kilós trófea egy filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovagot ábrázol, a talapzat tekercsének öt küllője az Akadémia öt ágát – színészek, rendezők, forgatókönyvírók, producerek és technikusok – jelképezi.
A díjazottak nevét – a korai lapzárta miatt – sokáig előre megkapták az újságok, ám amikor 1940-ben a bankettre érkező vendégek az egyik lapban már olvashatták is az eredményt, áttértek a lepecsételt és a helyszínen felnyitott borítékokra. Az 1932-es gálát közvetítette először a rádió, az 1953-ast a televízió. Az esemény ma már több mint 200 országban és az interneten is nézhető.
Az idén 23 kategóriában osztanak Oscar-díjat, s egy új kategória is bemutatkozik: a rajongók a Twitteren szavazhatnak kedvenc 2021-es filmjükre. A legjobb idegen nyelvű – 2020-tól legjobb nemzetközi – film díját először 1956-ban a Federico Fellini rendezte Országúton nyerte el. A díjat magyar alkotások közül 1982-ben Szabó István Mephisto, 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta meg. Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben, a rövidfilm kategóriában 2017-ben Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.
A humanitárius tevékenységet az 1956-ban alapított Jean Hersholt Humanitárius Díjjal, a kiemelkedő filmes alkotók pályafutását Oscar-életműdíjjal ismerik el. A legkiválóbb producereket elismerő, 1937-ben alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat nem minden évben ítélik oda.
Első színes bőrűként Hattie McDaniel nyert mellékszereplőként (1939), a legjobb férfi főszereplő kategóriában 1963-ban győzött először fekete színész, Sidney Poitier, 2001-ben lett először Denzel Washington és Halle Berry révén a legjobb férfi és női színész is afroamerikai. A legjobb film kategóriában 2014-ben diadalmaskodott először fekete rendező, a brit Steve McQueen (12 év rabszolgaság). Ugyanekkor lett először latin-amerikai a legjobb rendező, a mexikói Alfonso Cuarón (Gravitáció). Cuarón három éve a Romáért a rendezői, operatőri és a legjobb idegen nyelvű filmért járó szobrot is átvehette. A japán születésű Miyoshi Imeki első ázsiai születésű színésznőként nyert 1957-ben (Sayonara). Az első fogyatékossággal élő, siketnéma Oscar-díjas Marlee Matlin volt (1986), hozzá csatlakozhat az idén a CODA című filmben a mellékszereplők közt jelölést kapott Troy Kotsur, akivel a filmben egy siket házaspárt alakítanak.
Női rendezőt kétszer díjaztak, Kathryn Bigelow (A bombák földjén, 2009) és tavaly A nomádok földjét jegyző Chloé Zhao személyében. A kínai származású Zhao egyben az első nem fehér nő, aki a kategóriában jelölést kapott, s filmjével producerként Bigelowhoz hasonlóan a legjobb film kategóriában is nyert.
A rendezők közül két egymást követő évben John Ford (1940 – Érik a gyümölcs, 1941 – Hová lettél, drága völgyünk?), Joseph L. Mankiewicz (1949 – Egy levél három asszonynak, 1950 – Mindent Éváról) és a mexikói Alejandro G. Inárritu (2015 – Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje), 2016 – A visszatérő) nyert. Mankiewiczet máig egyetlenként rendezőként és forgatókönyvíróként is két egymást követő évben díjazták.
A legjobb film kategóriába 2009 óta tíz alkotás is jelölhető, a legtöbb, 12 jelöléssel Jane Campion A kutya karmai közt című westernje várja a díjkiosztót a tíz nominált alkotás közt. Az új-zélandi filmes 1993-ban az általa rendezett Zongoralecke forgatókönyvéért Oscart nyert, s a nők közt ő az első, akit rendezőként másodszor is aranyszobrocskára jelöltek.
A díj története során a legtöbb, 14 jelölést a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997) és a Kaliforniai álom (2016) kapta. Eddig három film – Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) – győzött mind az öt fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgatókönyv).
A leghosszabb Oscar-díjas film Ezra Edelman csaknem nyolcórás O. J.: Egy amerikai hős című dokumentumfilmje, amely 2016-ban nyert.
Az élő filmesek között a legtöbb Oscar-jelöléssel John Williams zeneszerző büszkélkedhet, aki két éve 52. nominálását kapta (Star Wars: Skywalker kora), s ő az egyetlen a díj történetében, akit – 1967 óta – hét évtizeden át jelöltek az aranyszobrocskára.
Idén a televíziós élő közvetítés kezdete előtt adnak át nyolc díjat: a vágás, a látványtervezés, a hang, a smink és haj, az eredeti filmzene, a rövid dokumentumfilm, a kisjátékfilm és a rövid animációsfilm kategóriában, hogy lerövidítsék a ceremóniát. A döntés egy esélyes magyar jelöltet is érint – a legjobb látványtervezés jelöltjei között szerepel Sipos Zsuzsanna, Denis Villeneuve Magyarországon is forgatott, Dűne című sci-fije berendezőjeként.

dpz \ dvt \ pmg
MTI 2022. március 25., péntek 13:37

(Magyar Távirati Iroda, 2022. március 25.)

2016. március 1., kedd

Filmhét – Ma kezdődik a 2. Magyar Filmhét – ELŐZETES

A Magyar Távirati Iroda előzetest tesz közzé a ma kezdődő Magyar Filmhétről.

*

Kultúra-film
Filmhét – Ma kezdődik a 2. Magyar Filmhét – ELŐZETES

Budapest, 2016. március 1., kedd (MTI) - Ma kezdődik a 2. Magyar Filmhét, amelynek keretében hat kategóriában 270 film versenyez a Magyar Filmdíjért keddtől vasárnapig a Cinema City MOM Parkban.
A versenyfilmek mellett Rófusz Ferenc Hoppimesék című animációs filmjét, Topolánszky Tamás Yvan Levél istenhez című kisjátékfilmjét, Novák Tamás a Rajk-perről és a hozzá kapcsolódó perekről szóló Cinema Inferno című dokumentumfilmjét vetítik, de Mosonyi Szabolcs Vad Kunság, a puszta rejtett élete című ismeretterjesztő munkáját és Fonyó Gergely két idősíkon futó, A Kőmajmok háza című tévéjátékfilmjét is láthatja majd a közönség.
A nemzetközi fesztiválsikerek között újra nagy vásznon lehet megnézni az Oscar-díjas Saul fiát, a Fehér Istent, A nagy füzetet, a Liza, a rókatündért vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant a Megdönteni Hajnal Tímeát, az Argo 2 és a Coming Out című vígjáték mellett. Az elsőfilmesek közül Zomborácz Virág Utóélet című alkotása és Horváth Lili Szerdai gyerek című alkotása is látható majd.
A versenyprogramot plakátkiállítás, fiatal filmeseket bemutató szekció, szakmai és családi nap kíséri, a januárban elhunyt Zsigmond Vilmos világhírű operatőrre pedig Magyarországon eddig nem látott, forgatási teszt-polaroid képeiből szervezett kiállítással és a Fekete Dália című film vetítésével emlékeznek.

psc \ pmg
MTI 2016. március 1., kedd 6:00

(Magyar Távirati Iroda, 2106. március 1.)

2016. február 29., hétfő

Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást közöl a Saul fia című magyar film Oscar-díja alkalamából.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér 
Oscar-díj – Oscar-díjas magyarok – HÁTTÉR

Budapest, 2016. február 29., hétfő (MTI) – Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar és magyar születésű Oscar-díjasokról:

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:
Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.
Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.
George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.
Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

dpz \ dvt \ kpt \ ppd
MTI 2016. február 29., hétfő 6:52

(Magyar Távirati Iroda, 2016. február 29.)