Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

A Magyar Távirati Iroda összeállítást tesz közzé az Oscar-díj történetéről.

*

Kultúra-Oscar-díj-háttér
Oscar-díj – Az Oscar-díj története – HÁTTÉR

Budapest, 2022. március 25., péntek (MTI) – Vasárnap este – közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban – 94. alkalommal adják át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kitüntetéseit, közismert nevükön az Oscar-díjakat. Az eseménynek 2018 óta először lesz házigazdája Regina Hall, Amy Schumer és Wanda Sykes személyében, a díjátadó helyszíne a hagyományokhoz híven a hollywoodi Dolby Színház lesz. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása:

A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították. Az első díjakat (hivatalos nevükön Academy Award of Merit) 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt Szálloda zártkörű bankettjén 12 kategóriában adták át, Charlie Chaplin életműdíjat kapott. A mintegy 270 vendég 36 asztalnál foglalt helyet, a ceremónia alig negyedórát vett igénybe.
A díjjal járó szobrocskára 1931-ben ragadt rá az 1939-től hivatalosan használt Oscar elnevezés, mert az Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát – állítólag – Oscar nevű nagybátyjára emlékeztette. A 33,2 cm magas, 3,8 kilós trófea egy filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovagot ábrázol, a talapzat tekercsének öt küllője az Akadémia öt ágát – színészek, rendezők, forgatókönyvírók, producerek és technikusok – jelképezi.
A díjazottak nevét – a korai lapzárta miatt – sokáig előre megkapták az újságok, ám amikor 1940-ben a bankettre érkező vendégek az egyik lapban már olvashatták is az eredményt, áttértek a lepecsételt és a helyszínen felnyitott borítékokra. Az 1932-es gálát közvetítette először a rádió, az 1953-ast a televízió. Az esemény ma már több mint 200 országban és az interneten is nézhető.
Az idén 23 kategóriában osztanak Oscar-díjat, s egy új kategória is bemutatkozik: a rajongók a Twitteren szavazhatnak kedvenc 2021-es filmjükre. A legjobb idegen nyelvű – 2020-tól legjobb nemzetközi – film díját először 1956-ban a Federico Fellini rendezte Országúton nyerte el. A díjat magyar alkotások közül 1982-ben Szabó István Mephisto, 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta meg. Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben, a rövidfilm kategóriában 2017-ben Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.
A humanitárius tevékenységet az 1956-ban alapított Jean Hersholt Humanitárius Díjjal, a kiemelkedő filmes alkotók pályafutását Oscar-életműdíjjal ismerik el. A legkiválóbb producereket elismerő, 1937-ben alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat nem minden évben ítélik oda.
Első színes bőrűként Hattie McDaniel nyert mellékszereplőként (1939), a legjobb férfi főszereplő kategóriában 1963-ban győzött először fekete színész, Sidney Poitier, 2001-ben lett először Denzel Washington és Halle Berry révén a legjobb férfi és női színész is afroamerikai. A legjobb film kategóriában 2014-ben diadalmaskodott először fekete rendező, a brit Steve McQueen (12 év rabszolgaság). Ugyanekkor lett először latin-amerikai a legjobb rendező, a mexikói Alfonso Cuarón (Gravitáció). Cuarón három éve a Romáért a rendezői, operatőri és a legjobb idegen nyelvű filmért járó szobrot is átvehette. A japán születésű Miyoshi Imeki első ázsiai születésű színésznőként nyert 1957-ben (Sayonara). Az első fogyatékossággal élő, siketnéma Oscar-díjas Marlee Matlin volt (1986), hozzá csatlakozhat az idén a CODA című filmben a mellékszereplők közt jelölést kapott Troy Kotsur, akivel a filmben egy siket házaspárt alakítanak.
Női rendezőt kétszer díjaztak, Kathryn Bigelow (A bombák földjén, 2009) és tavaly A nomádok földjét jegyző Chloé Zhao személyében. A kínai származású Zhao egyben az első nem fehér nő, aki a kategóriában jelölést kapott, s filmjével producerként Bigelowhoz hasonlóan a legjobb film kategóriában is nyert.
A rendezők közül két egymást követő évben John Ford (1940 – Érik a gyümölcs, 1941 – Hová lettél, drága völgyünk?), Joseph L. Mankiewicz (1949 – Egy levél három asszonynak, 1950 – Mindent Éváról) és a mexikói Alejandro G. Inárritu (2015 – Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje), 2016 – A visszatérő) nyert. Mankiewiczet máig egyetlenként rendezőként és forgatókönyvíróként is két egymást követő évben díjazták.
A legjobb film kategóriába 2009 óta tíz alkotás is jelölhető, a legtöbb, 12 jelöléssel Jane Campion A kutya karmai közt című westernje várja a díjkiosztót a tíz nominált alkotás közt. Az új-zélandi filmes 1993-ban az általa rendezett Zongoralecke forgatókönyvéért Oscart nyert, s a nők közt ő az első, akit rendezőként másodszor is aranyszobrocskára jelöltek.
A díj története során a legtöbb, 14 jelölést a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997) és a Kaliforniai álom (2016) kapta. Eddig három film – Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) – győzött mind az öt fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgatókönyv).
A leghosszabb Oscar-díjas film Ezra Edelman csaknem nyolcórás O. J.: Egy amerikai hős című dokumentumfilmje, amely 2016-ban nyert.
Az élő filmesek között a legtöbb Oscar-jelöléssel John Williams zeneszerző büszkélkedhet, aki két éve 52. nominálását kapta (Star Wars: Skywalker kora), s ő az egyetlen a díj történetében, akit – 1967 óta – hét évtizeden át jelöltek az aranyszobrocskára.
Idén a televíziós élő közvetítés kezdete előtt adnak át nyolc díjat: a vágás, a látványtervezés, a hang, a smink és haj, az eredeti filmzene, a rövid dokumentumfilm, a kisjátékfilm és a rövid animációsfilm kategóriában, hogy lerövidítsék a ceremóniát. A döntés egy esélyes magyar jelöltet is érint – a legjobb látványtervezés jelöltjei között szerepel Sipos Zsuzsanna, Denis Villeneuve Magyarországon is forgatott, Dűne című sci-fije berendezőjeként.

dpz \ dvt \ pmg
MTI 2022. március 25., péntek 13:37

(Magyar Távirati Iroda, 2022. március 25.)