Szankciókat követel az EP négy legnagyobb frakciója a boszniai szerbek vezetője ellen

Az RTL Klub honlapja Milorad Dodikról, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagjáról ír.

*

Szankciókat követel az EP négy legnagyobb frakciója a boszniai szerbek vezetője ellen

A boszniai szerbek vezetőjét a függetlenségpárti politikája miatt büntetnék. Magyarország korábban már jelezte: minden szankciót meg fog vétózni.

Az Európai Parlament (EP) négy legnagyobb frakciója felszólította az Európai Uniót, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját és vezessen be szankciókat Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetőjével szemben, amennyiben nem változtat szeparatista politikai irányvonalán.
A Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, valamint a Zöldek közös közleményben ítélték el Dodik „megosztó aktivitását”, hangsúlyozva, hogy a szerb politikus „szándékosan igyekszik aláásni Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását”, államformáját, illetve a boszniai békét megalapozó daytoni egyezmény más rendelkezéseit – közölte a Beta hírügynökség jelentése alapján az N1. A boszniai helyzetről és a szerbek szeparatista törekvéseiről itt írtunk bővebben.
A négy EP-frakció azt szeretné, hogy az Európai Unió vizsgálja felül és azonnali hatállyal függessze fel azokat a támogatásokat, amelyeket az EU nyújt a Boszniai Szerb Köztársaságnak.

Az ilyen politika jutalmazása rombolóan rossz jelzést ad a boszniai politikusoknak, az ott élő polgároknak és a régió egészének

– írták a frakciók a közös közleményben, amely egyúttal felszólítja az EU-t: biztosítsa, hogy októberben Bosznia-Hercegovinában szabad és tisztességes választásokat lehessen tartani.
A négy EP-frakció egyúttal támogatásáról biztosította az ENSZ boszniai főképviselőjét, hangsúlyozva, hogy meg kell védeni őt „az autoritása elleni támadásoktól”, amelyek Milorad Dodik, Szerbia, Oroszország és mások részéről érik.

Itt az ideje, hogy keményebb, egyértelműbb, hitelesebb hozzáállást mutassunk, amely a demokrácián, a jogállamiságon és azon a 14 prioritáson alapul, amelyeket Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell, hogy megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat

– mutatott rá a négy frakció közleménye.
A boszniai szerbek helyzete már az európai uniós külügyminiszterek tavaly év végi tanácskozásán is szóba került. A megbeszélés részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a közösségi oldalán. 

Csak hogy világos legyen, érdemes leszögeznünk: Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni

– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország ennél is jóval tovább ment: a kormány 100 millió eurót (azaz mintegy 37 milliárd forintot) ad a boszniai Szerb Köztársaságnak, a boszniai szerb entitásban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások gazdaságfejlesztési támogatására.

(rtl.hu, 2022. január 25.)

Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án (Koszticsák Szilárd felvétele)

Megüzente a németországi lövöldöző, hogy mire készül

Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a németországi lövöldözésről.

*

Megüzente a németországi lövöldöző, hogy mire készül

A heidelbergi támadó a népszerű WhatsApp nevű alkalmazáson keresztül jelezte szándékait. 

Előre szólt a terveiről az az ámokfutó, aki egy embert megölt, hármat pedig megsebesített hétfőn Németországban, a heidelbergi egyetemen – írta meg az rnd, német hírportál.
A férfi egy puskával kezdett lövöldözni az orvostudományi kar egyik előadóteremében, majd végzett magával. A támadás előtt azonban a WhatsApp nevű üzenetküldő platformon jelezte, hogy mire készül – tudatta a rendőrség.

Közvetlenül a lövöldözés előtt a 18 éves tettes megüzente: most meg kell büntetni bizonyos embereket

– közölte Siegfried Kollmar, a heidelbergi rendőrségtől, hozzátéve: az elkövető ugyanabban a posztban azt is elmondta, szeretné, ha a tenger mellett temetnék el.
A rendőrség kizárta, hogy a tettest politikai vagy vallási indítékok vezérelték, a hatóságok abból indulnak ki, hogy mentális zavarról vagy szerelmi tragédiáról van szó.
Az ámokfutóról kiderült, hogy a közeli Mannheimben lakik, maga is az orvosi karon tanult, és büntetlen előéletű. A rendőrség feltételezése szerint egy konkrét ember lehetett a támadás valódi célpontja, hiszen a tettesnek bőven volt még lőszere, amikor abbahagyta a lövöldözést.

(rtl.hu, 2022. január 25.)

Rendőrök helyszínelnek a heidelbergi egyetemen elkövetett lövöldözést követően 2022. január 24-én

Miért nemzetbiztonsági kérdés egy radikális szakadár támogatása?

Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a boszniai szerbeknek nyújtott magyar támogatásról.

*

Miért nemzetbiztonsági kérdés egy radikális szakadár támogatása?

A boszniai szerbek 37 milliárd forintos támogatásáról kérdezte Szél Bernadett Szijjártó Pétert.

„Igaz a boszniai értesülés, Orbánék TÉNYLEG 100 millió eurót, azaz mintegy 37 milliárd forintnak megfelelő összeget adnak a boszniai szerbeknek »gazdaságfejlesztésre« – bármit is jelentsen ez" – írta Szél Bernadett legújabb Facebook-posztjában, kedden.
A független parlamenti képviselő beszámolt róla, hogy írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben azt kéri, a tárcavezető erősítse meg, valóban ígért-e 100 millió eurót Orbán Viktor miniszterelnök Milorad Dodiknak, a boszniai szerbek vezetőjének és ha igen, „mikor óhajtják erről tájékoztatni a választókat, akik a számlát fizetik, illetve konkrétan mire adnak ennyi pénzt”.
„A magyar kormány stratégiai és nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a nyugat-balkáni régió békéjét, stabilitását és biztonságát. Mindezek eléréséhez nagy mértékben járul hozzá a gazdasági fejlődés. Így egy boszniai-hercegovinai fókuszú gazdaságfejlesztési program a magyar nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését mozdítja elő” – válaszolta Szijjártó Szél Bernadett kérdésére.
A képviselő nehezményezi, hogy 

a miniszter már csak azt felejtette el hozzátenni a nyugat-balkáni békéért való nagy aggódásában, hogy pont olyan vezetőt támogatnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok építésén messze túlmutató összeggel, aki épp a régió békéjének felborításán dolgozik nagy erőkkel.

Szél Bernadett rámutat: Magyarország „konkrétan egy radikális szakadár vezetőt” támogat, miközben a kormányzat azt állítja, „magyar nemzetbiztonsági érdeket” érvényesít.
„Felmerül a kérdés: mégis, hogy segíti Milorad Dodik a nyugat-balkáni régió békéjét? És vajon miféle »magyar nemzetbiztonsági érdek« az ő elszakadási törekvéseinek támogatása? Magyar érdek lenne a nagyszerb állam a boszniai szerbek Szerbiához való csatlakozásával? Ráadásul a békéért aggódó Orbánnak nemrég sikerült egy verbális atombombát is ledobnia azzal, hogy biztonsági kockázatnak és »kihívásnak« nevezte a bosnyákokat” – írta Szél Bernadett, aki szerint a magyar kormány nem a nyugat-balkáni békét félti, nem a magyar érdeket képviseli és nem játszik tiszta lapokkal, 

Dodik személyében pedig egy olyan embert támogat, aki tagadja a szerbek által elkövetett háborús népirtásokat és a srebrenicai mészárlást „kitalált mítosznak” tartja.

Orbán ismét egy olyan szélsőséges nacionalista vezető mellé áll, amilyen ő maga: nem békét és nyugalmat hoz az országára, hanem háborút és békétlenséget – emelte ki posztja végén Szél Bernadett.
Orbán Viktor kormányfő december végi nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, „a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében”. A támogatásra a tervek szerint a boszniai szerb entitásban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak gazdaságfejlesztési támogatásként.

(rtl.hu, 2022. január 25.)

Milorad Dodik és Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. június 18-án (Koszticsák Szilárd felvétele)

A szerb Blikktől a HVG címlapjáig: így terjedt az RTL álnéven jegyzett kritikája

Hegedűs Anna a Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján folytatja hadjáratát az RTL Klub ellen.

*

A szerb Blikktől a HVG címlapjáig: így terjedt az RTL álnéven jegyzett kritikája

A szerb libertariánus közgazdász véleményéből pár nap alatt tényállítás lett, ráadásul amíg a tévés nyilatkozat a HVG címlapjára ért, többször módosult is. Ebben a folyamatban az RTL Klub frissen indult híroldalának oroszlánrésze volt, ők voltak ugyanis azok, akik álnéven jegyzett cikkben hivatkozták Mihailo Gajić, szerb közgazdászt. A szakember megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy nem keresték meg a magyar sajtó képviselői a véleményével kapcsolatban. Kampány vagy véletlen egybeesések? Nem tudjuk. Egy biztos: álhír.
A tegnapi nap folyamán írtunk arról, hogy az RTL hírportálja álnéven írt kormánykritikus cikket tett közzé az árstoppal kapcsolatban. A Kocsányos Pálma néven író újságíró arról értekezett, hogy nem működik a Szerbiában bevezetett árplafon, amelyhez hasonló intézkedést vezetett be a magyar kormány is. Azzal önmagában nem is volna probléma, hogy egy újságíró utánanéz, hogy egy adott kormányzati döntéshez hasonló döntésnek milyen hatása volt külföldön, 

A PROBLÉMA OTT VAN, HOGY A KIVÁLASZTOTT ÉS HIVATKOZOTT SZAKÉRTŐT TELJESEN FÉLREÉRTELMEZI. KÉSŐBB PEDIG NEM A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY, HANEM A FÉLREÉRTELMEZÉS TERJED TOVÁBB.

Egy olvasónk figyelemfelhívása után számunkra akkor lett gyanús a történet, amikor azt láttuk, hogy Kocsányos Pálma néven publikált cikket az RTL. Megkerestük a portált, akik megerősítették, Kocsányos Pálma valóban álnév,  ilyen nevű újságíró tehát nem létezik.
Az álnevet használó szerző cikkében „több közgazdászra” hivatkozik, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők más termékek árának megnövelésével kompenzálhatják. A több közgazdász az valójában egy közgazdász: Mihailo Gajić. A szerző az espresso cikkére hivatkozik, amely sajtótermék körülbelül olyan, mint itthon a Blikk. Egy gazdasági témában való hivatkozást már önmagában ez a tény is gyengíti, azonban Mihailo eleve nem is az espressonak adott interjút, a portál csupán szemlézte egy tv-interjúját, amit a TV Prvanak adott.
Mihailo ebben az interjúban kifejti, hogy az élelmiszerár növekedés egy globális folyamat, hiszen a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok több helyen sérülnek, amely mind az import, mint pedig az exportra hatással van. A szakember megjegyzi, hogy az üzemanyagár növekedésének hatása, a termelési ráfordítások növekedése, valamint a növekvő bérek hatása mind beépülne azokba az árakba, amelyek befagyasztásra kerültek. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy emiatt a kereskedők más termékek árába kalkulálhatják bele az árnövekedést, illetve kilátásba helyezi, hogy esetlegesen hiány is felléphet a piacon.
Megkerestük személyesen Mihailo Gajićot, aki megerősítette véleményét és meglepődéssel fogadta, hogy a magyar sajtóban megjelent a neve, ugyanis

A MAGYAR SAJTÓ RÉSZÉRŐL SENKI NEM KERESTE MEG SEM A NYILATKOZATÁVAL, SEM PEDIG A SZERBIAI HELYZETTEL KAPCSOLATBAN.

A közgazdász véleményét, amellyel nem szeretnénk vitázni, tényként írja le Kocsányos Pálma az RTL hírfelületén megjelent cikkében. Már a címadásban tényként kezeli a véleményt: A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást.
Ezt követően pedig elismeri, hogy gyakorlatilag nem lehet megállapítani a szerb kormányzati döntésnek a hatását:
Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.
A szerb elemző félelmei nem sokkal később a HVG címlapjáig értek. Ahol egy fokkal elegánsabb módon nem kitalált néven jegyzik a cikket, hanem egyszerűen a szerző helyett annyi szerepel, hogy hvg.hu. A Szerbiában is árstop van, csak a vevők nem veszik észre című cikk kritika nélkül hivatkozza az RTL cikkét olyan címadással élve, amely egyértelműen tényként (össznépi tapasztalatként) állítja azt, amely egyéni szakmai véleményként indult el.

Hegedűs Anna

(Transzparens Újságírásért Alapítvány, 2022. január 18.)

Álnéven jegyzett cikkel kritizálja a kormányt az RTL

A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján Hegedűs Anna rátámad az RTL Klub megújult honlapjára.

*

Álnéven jegyzett cikkel kritizálja a kormányt az RTL

Ellenzéket támogató marketing kampány után álnéven jegyzett kormánykritikus cikkeknek is teret ad az RTL új híroldala.

Terjedelmes cikkben hasonlítja össze az RTL újonnan indult hírportáljának külsős szerzője a szerbiai és a magyar árstoppal kapcsolatos rendeleteket. A Transzparens megkeresésére az RTL elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik. A nevét titokban tartó szerző szerint a kormány csupán másolja a szerb rendelkezéseket, amelyek amúgy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hatása érzékelhetetlen.
Alapítványunk megpróbált utána járni a Szabad Magyar Szó hírportálon, a vajdasági médiatér legolvasottabb online médiumán is publikáló Kocsányos Pálma személyének. Első körben az rtl.hu -t kerestük meg az alábbi kérdéseinkkel:

1. Kocsányos Pálma létező személy?

2. Amennyiben létező személy, miért nincs feltüntetve az impresszumban?

3. Amennyiben létező személy, esetleg tudnak elérhetőséget adni hozzá?

Megkeresésünkre a szerkesztőség rövidesen reagált is:

„Tisztelt olvasónk,

köszönjük a levelet! A cikket létező személy írta, aki álnevet használ, az impresszumban azért nem szerepel, mert külsős szerzőnk. Továbbítottuk neki az ön levelét.”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az RTL-nél nem ez az első alkalom, hogy közvetetten szólaltat meg kormánykritikus hangokat. A hírportál január eleji reklámkampánya olyan aktuálpolitikai kérdésekre utalva hívta fel a figyelmet a tények körüli szubjektív narratívák lehetőségére, amelyek a kormánynak kellemetlenek.

Hegedűs Anna

(Transzparens Újságírásért Alapítvány, 2022. január 17.)

„Számunkra Bosznia csak a bajt jelenti” – az EU szankciókat akar a boszniai szerb vezető ellen, Magyarország kiáll mellette

Az RTL Klub honlapja elemzést közöl a boszniai helyzetről és Milorad Dodik politikai szerepéről.

*

„Számunkra Bosznia csak a bajt jelenti” – az EU szankciókat akar a boszniai szerb vezető ellen, Magyarország kiáll mellette

A boszniai Szerb Köztársaság „államiságának” megünneplését etnikai incidensek kísérték, ezek azonban nem aggasztják a függetlenedési törekvéseiben Milorad Dodikot. Az Európai Unió aggódik, és szankciókat akar, Magyarország viszont korábban közölte, minden ilyet megvétóz.

„A gyújtó hangú, megosztó retorika, amellyel a bosznia-hercegovinai tisztségviselők, köztük a boszniai Szerb Köztársaság vezetői élnek, hozzájárul az etnikai feszültségek és incidensek kialakulásához” – írta múlt szerdai közleményében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai missziója. Hozzátették, hogy véget kell vetni minden olyan tevékenységnek, ami konfliktusok kirobbanásához és a béke veszélyeztetéséhez vezet.
Bár a közlemény meglehetősen visszafogott hangnemet ütött meg, nagyon is valós aggodalmat takart. Az utóbbi időben szinte naponta történik valamilyen etnikai villongás a balkáni országban, elsősorban a Boszniai Szerb Köztársaság területén, ami megrémítette az ott élő bosnyák kisebbséget.

Bosznia-Hercegovina: három nép, két entitás

Az országban voltak a kilencvenes években dúló délszláv háború legvéresebb incidensei, mindenek előtt a srebrenicai népirtás, amikor 1995-ben a Szerb Köztársasági Hadsereg mintegy 9 ezer bosnyákot végzett ki. A konfliktust még ugyanebben az évben a daytoni békemegállapodás zárta le, azóta az ország egy ENSZ-főképviselő révén, nemzetközi ellenőrzés alatt áll. Az ország elnöksége háromtagú, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek elnökei vesznek részt a testület munkájában. A döntésekhez az ő egyetértésükre van szükség.

Az országot két fő entitás alkotja: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-Hercegovinai Föderációból, amely a bosnyák és horvát többségű kantonokat fedi le, illetve az állam 49 százalékát kitevő, többségében szerbek lakta Szerb Köztársaságból áll.

Egy önálló boszniai szerb állam a célja

Január első heteiben legalább öt városban történtek etnikai incidensek, mindenütt a helyben többségi néphez tartozó szerbek riogatták a boszniai Szerb Köztársaságban kisebbségnek számító, muszlim vallású bosnyákokat. Ez történt Janja, Bijeljina, Gacko, Foča és Prijedor városban, de a közigazgatásilag különálló Brčko körzetében is. A történések többnyire azonos képet festettek: a helyi dzsámi (a péntek déli ima helyszínéül szolgáló nagymecset) környékén vagy a bosnyákok által lakott térségekben 

szerb nacionalista dalokat énekeltek, háborús bűnösöket éltettek, és a népirtás áldozatainak emlékművét rongálták meg. 

Mindez pedig érthető nyugtalanságot váltott ki a bosnyákok körében.
A szerb akciók nem véletlenszerűek: január 9-én ünnepelte a boszniai Szerb Köztársaság államiságának napját. Tette ezt annak ellenére, hogy ez az „ünnepnap” alkotmányellenes, amit a boszniai alkotmánybíróság eddig két ízben állapított meg. 1992. január 9-én hirdette ki a boszniai szerbek közgyűlése azt a határozatot, amely kikiáltja a „Boszniai Szerb Nemzet Köztársaságát”, amely független egységet képez Bosznia-Hercegovina területén, s amelynek célja csatlakozni az akkor éppen szétesőfélben lévő Jugoszláviához.

Ennek az önjelölt államnak az élén csupa olyan politikus állt, akiket később a háborús bűncselekményekkel foglalkozó Hágai Nemzetközi Törvényszék elítélt.

Ott volt Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik is. A határozathozatalban az ország bosnyák és horvát lakosságának képviselői nem vettek részt, mi több, e két nemzet január 9-ét máig a boszniai háború, az etnikai tisztogatások, a háborús bűntettek és a népirtás kezdetének tekinti.
Az „államiság” központi ünneplésének helyszíne Banja Luka volt, a boszniai szerbek „fővárosa”, ahol egy parádé keretében felvonultak az Éjszakai Farkasok nevű orosz motorosklub tagjai is. Ők egyébként Vlagyimir Putyin kedvenc motorosai, akikkel maga is tesz néha egy-egy kört.
A központi ünnepségen részt vett a szerbiai kormány több minisztere, a szerb katonaság képviselői, Marine Le Pen pártjának két képviselője és az Orosz Föderáció boszniai nagykövete is. Milorad Dodik, a háromtagú bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja az egybegyűlteknek arról beszélt, hogy a

Szerb Köztársaság a térségben élő szerbek álmának megvalósulása.

Kijelentette, hogy céljuk a béke, a szabadság megőrzése, őt pedig „nem azért választották meg, hogy azt tegye, amit Amerika akar”.
Másnap, január 10-én a különleges jogállású Brčkói Körzetben ünnepelték a szerb államiság e vitatott napját, s itt Dodik már kevésbé volt visszafogott, arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina létének eszméje „értelmetlen”. 

Számunkra, a szerbek számára Bosznia csak a bajt jelenti

– mondta Dodik, majd hozzátette, nem látják az országban a fejlődést.

Nem hiszek Bosznia-Hercegovina jövőjében, a boszniai Szerb Köztársaság jövőjében hiszek

– mondta ugyanebben a beszédében Dodik, akit egyre gyakrabban ér az a vád külföldről, hogy az egységes állam szétverésén dolgozik.
Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője az EU nevében határozottan elítélte a boszniai Szerb Köztársaság vezetői által alkalmazott „negatív, megosztó és lázító retorikát”. Hasonlóan negatív kritikával illeték Dodiknak az „államiság” napja alkalmából tett kijelentéseit, mondván az ilyen megnyilvánulások tovább szítják az etnikai feszültségeket Boszniában, veszélyeztetik a stabilitást az országban, és ellentétesek Bosznia-Hercegovina európai perspektívájával, amely csak az egységes és szuverén államon alapulhat. A közlemény szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének inkább a gyűlölet és az intolerancia aggasztó növekedését kellene megfékeznie, és 

véget kellene vetnie a háborús bűnösök méltatásának, valamint a háborús bűnök tagadásának. 

A közlemény egyúttal azt is kifejti: az EU sajnálatát fejezi ki, amiért „más partnerek” támogatásukat adták az olyan megmozdulásokhoz, amelyek veszélyeztetik a régió stabilitását és a jószomszédi kapcsolatokat. Egyúttal a külügyi szolgálat azt is belengette, hogy amennyiben a helyzet tovább romlik, „az EU széleskörű eszközrendszerrel rendelkezik, beleértve az uniós szankciók meglévő kereteit, illetve az uniós támogatások felülvizsgálatát”.

Dodikot nem érdeklik a szankciók, saját hadsereget akar

Mindez azonban Dodikot nem igazán aggasztja, szerdán például már azt közölte, a boszniai Szerb Köztársaság önálló hadsereget hoz létre. Ő a boszniai békét megalapozó daytoni szerződést úgy értelmezi, hogy a katonaság és a védelmi politika kérdése az entitások hatáskörébe tartozik, és az, hogy ezt a hatáskört korábban Banja Luka átadta a központi államnak, semmi jelentőséggel nem bír, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság képviselőháza már visszavonta az erről szóló jóváhagyását.
Dodik egyébként a bosnyák lakossággal szembeni provokációkat annyival intézte el, hogy az ilyen magatartást ugyan nem támogatja, de nem is vette észre, hogy ilyesmi történt, s ha mégis, az egyének akciója volt.
Dodikra az Egyesült Államok az év elején szankciókat vetett ki, minden amerikai tulajdonát és érdekeltségét zárolták. Ez azonban a boszniai szerb vezetőt állítása szerint egyáltalán nem érdekli. Szerinte „az amerikaiak készek elmenni a végsőkig” azért, hogy változtasson retorikáján, és hagyjon fel a szeparatista törekvésekkel. Ennek ellenére úgy látja, hogy „köztársasága” öt éven belül függetlenedik. 

Magyarország kiáll Dodik mellett

Mindeközben, ahogyan arről az rtl.hu is beszámolt, harminc európai parlamenti képviselő levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez mondván, a magyar kormány aktívan támogatja Dodik kampányát, Várhelyi Olivér uniós bővítésért felelő magyar biztos pedig nyíltan tárgyal vele Bosznia-Hercegovina feloszlatásáról.
A fellépést Cseh Katalin momentumos EP-képviselő kezdeményezte, aki vizsgálatot sürgetett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknél, mert úgy látja, elfogadhatatlan, hogy egy uniós biztos az EU érdekeivel és hivatalos politikájával szöges ellentétben azon dolgozik, hogy aláássa a törékeny békét.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Magyar Nemzet által idézett írásában úgy reagált, hogy a

Cseh Katalin által hangoztatott állítások nyilvánvalóan hamisak, amelyeket mind az Európai Unió bosznia-hercegovinai delegációja, mind maga az érintett, Várhelyi Olivér biztos több sajtónyilatkozatban a leghatározottabban cáfolt.

Molirad Dodik egyébként tavaly szeptemberben Magyarországon járt, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott a Karmelita kolostorban. Két hónappal később a magyar kormányfő is meglátogatta a boszniai szerbek vezetőjét Banja Lukában.
Az európai uniós külügyminiszterek tavaly év végi tanácskozásán a szervezet bővítése kapcsán a boszniai események is szóba kerültek. A megbeszélés részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a közösségi oldalán. Egyebek közt azt írta, hogy az Európai Unió „kezd visszacsúszni oda, hogy a brüsszeli Nyugat-Balkán-politika kioktatásból, leckéztetésből és szankciókból áll”. Hozzátette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter korábban például Milorad Dodikot fenyegette szankciókkal. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy aggodalommal töltik el az ilyen nyilatkozatok, mivel „Bosznia és Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk”.

Csak hogy világos legyen, érdemes leszögeznünk: Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni

– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

(rtl.hu, 2022. január 17.)

Milorad Dodik integet az embereknek a Boszniai Szerb Köztársaság megalakulását ünneplő parádén Banja Lukában 2022. január 9-én (Fotó: Antonio Bronic / Reuters)

Orbán Viktor és Milorad Dodik megbeszélése a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 23-án (Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)

A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást

Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a szerbiai árbefagyasztásokról.

*

A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást

Hat alapvető élelmiszeripari termékre árstopot vezet be a kormány februártól – jelentette be Orbán Viktor szerdán. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, a miniszterelnök pedig a pénteki rádióinterjújában is arról beszélt: a kabinet a szerbiai mintát követi az árak befagyasztásában. Megnéztük, hogyan kezelték ezt a kérdést Szerbiában.

A szerb kormány november utolsó napján jelentette be, hogy az infláció megfékezése érdekében 60 napra korlátozza a kristálycukor, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej, a napraforgóolaj, a T-400-as típusú liszt, valamint a sertéscomb árát. A kormánydöntés értelmében ezeknek az élelmiszereknek az ára nem haladhatja meg a november 15-i szintet. A szerb kormányrendelet azt is meghatározta, hogy az üzletekbe kerülő termékek mennyisége nem lehet kisebb, mint az előző évben leszállított áru átlaga, elkerülendő, hogy a vonatkozó élelmiszerekből hiány alakuljon ki.
Azok számára, akik esetleg megszegnék a szabályokat, drákói pénzbüntetést (százezertől kétmillió dinár, vagyis mintegy háromszázezertől hatmillió forint), illetve 6-12 hónapig tartó tevékenységtől való eltiltást helyeztek kilátásba a hatóságok. (A szerb mintát követő magyar döntésről itt, annak várható hatásairól pedig itt olvashat).
Noha Szerbiában ezt az intézkedést úgy emlegetik, hogy a kormány hatósági árat vezetett be néhány termékre, ez a gyakorlatban nem igaz, ugyanis a kormányrendelet értelmében minden kereskedő a „saját” november 15-én érvényes árazását kellett hogy érvényesítse december első napjától. Tehát nincs érvényben egységes ár az öt alapvető élelmiszerre, mi több, nem szabtak meg maximális árat sem ezen termékekre, így jórészt az adott áruházlánctól, forgalmazótól függ, hogy éppen mennyibe kerül az étolaj vagy a cukor. Éppen emiatt a fogyasztók gyakorlatilag észre sem vették az árbefagyasztást, hiszen minden láncnál más-más árakkal találkoznak azóta is. Lényegi különbséget csak azok tapasztaltak, akik sok boltot bejárnak, és mindegyik lánc áraival tisztában vannak.
A szerbiai Gazdasági Kamara Kereskedelmi Egyesülete üdvözölte az árbefagyasztásra vonatkozó döntést, különösképpen azt a kitételt, hogy mindez csak 60 napig érvényes, a szervezet szerint ugyanis a piaci viszonyokba való beavatkozások esetében fontos, hogy azok időben korlátozottak és rövidek legyenek, mert így elkerülhető, hogy a korlátozó intézkedéseknek negatív hatása legyen.
A gazdasági szereplők zöme egyetért abban, hogy a Szerbiában tapasztalt áremelkedések nem az országos, hanem a világpiaci trendek (elsősorban az üzemanyag- és energiahordozók drágulása) következménye, amelyek kihatással vannak a helyi viszonyokra is.

Több közgazdász viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők kompenzálni fogják, úgy, hogy azokat a termékeket drágítják, amelyek kívül esnek a szabályozáson. Ha nem emelhetik például a 2,8 százalékos UHT-tej árát, megemelik a sajtokét, a tejfölét vagy a többi tejféléét.

Az eredeti kormányhatározat nem maradt sokáig érvényben. A kabinet már néhány nappal később, előbb december 2-án, majd december 9-én is módosította saját rendeletét, így az árbefagyasztás már a T500-as lisztre is vonatkozott, s bővült az egyes termékek mennyiségi kiszerelésére vonatkozó szabályozás is.
Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.

Az intézkedésnek van rövid távú hatása, de ha huzamosabb ideig hatályban marad, áruhiányhoz, a feketepiac megjelenéséhez vezethet, ahogyan az történt a múlt század kilencvenes éveiben

– nyilatkozta az Euronewsnak a Metropolitan University – FEFA igazgatója, Goran Radosavljević, aki arra is figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztás a legutolsó az intézkedések sorában, amelyeket egy kormány bevethet, amikor emelkednek az árak, és talán célszerűbb lett volna előbb az árutartalékokhoz nyúlni.
A szakember szerint esélyes, hogy a kormányintézkedés érvényességét meghosszabbítják, sőt más ármérséklő eszközöket is bevetnek majd. Ezt tűnik alátámasztani a tény, hogy a szerb kormány nem csak befagyasztott egyes árakat: december közepén lehetővé tette, hogy a pékségek és malomipari vállalatok a köztársasági árutartalékokból vásároljanak kedvezményes áron lisztet (30 dinárért, azaz kb. 90 forintért kilónként) és az ebből sütött, legegyszerűbb, 500 grammos fehér kenyeret szabott áron, legfeljebb 46 dinárért (138 forint) forgalmazzák. Ez az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg a liszt világpiaci ára nem normalizálódik. A pékek az intézkedést betartják, országszerte kapható ez a fajta kenyér, és az ára sem emelkedik.

A Gazdasági Kamara szerint „félidőben” korai még értékelni az árbefagyasztás hatásait, de a testület arra figyelmeztet, hogy ezzel az intézkedéssel nem fékezhető meg az infláció, hiszen kisszámú termékre vonatkozik, így nincs hatással a gazdaságra.

Ahogyan Magyarországon, úgy Szerbiában is parlamenti választások lesznek áprilisban, és nagy a valószínűsége, hogy a kormány meghosszabbítja az árbefagyasztást, hiszen esze ágában sincs saját népszerűségét csökkenteni a szavazást megelőzően. Aleksandar Vučić államfő pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt láthatóan semmit sem kockáztat – annak ellenére sem, hogy intézkedései a ténylegesen nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak édeskeveset jelentenek.

Elszabadult árak

A szerb kormányt döntése meghozatalában valószínűleg az vezérelte, hogy a novemberi infláció az országban 7,5 százalékos volt, azonban az élelmiszerárak egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedtek. Egy augusztusi áremelést követően novemberben ismét jelentősen drágult a hús, így ez az élelmiszer 20-50 százalékkal többe került a fogyasztóknak, mint egy évvel korábban. De az étolaj 33, a sajtok átlagosan 34 százalékkal kerültek többe tavaly novemberben, mint egy évvel korábban.

A novemberi árak a következőképpen alakultak: a sertéscomb ára 560-673 dinár (1700-2000 forint) volt, a marhacomb 870-960 (2600-2900 forint) dinár között, a filézett csirkemell ára pedig 600-750 (1800-2260 forint) dinár között mozgott. Az étolaj átlagára 2020 őszén 139,50 dinár (420 forint) volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg novemberre ez az ár 193,79 dinárra (585 forint) kúszott fel. A 2020-as adatokhoz viszonyítva egy év alatt a legnagyobb mértékben a zöldségfélék drágultak, mintegy 29 százalékkal.

Az „árbefagyasztás” első napján a sertéscomb ára egyes helyeken meghaladta a 600 dinárt (1800 forintot), a cukor ára 79-94 dinár (238-283 forint) között alakult, a T-400-as liszt kilója 64-93 dinár között (193-280 forint) mozgott, míg a tej 85-120 (256-362 forint), az olaj átlagosan 180-200 dinár (543-603 forint) között. A nagy áruházláncok mindegyike emellett akciósan is kínált ezekből a termékekből, a „befagyasztott” szintnél alacsonyabb áron is, ahogyan azt egyébként is tették volna az ünnepeket megelőző időszakban.

(RTL Klub, 2022. január 14.)

Ujvári Sándor felvétele

Az RTL Klub honlapja tudósítást közöl egy furcsa pulai bűncselekményről.

*

Rejtélyes birkabelező rém garázdálkodik Isztrián

Egy Pula melletti falu lakói hónapok óta találnak megcsonkított birkatetemeket, és a nyomok emberi elkövetőre utalnak. Az eseteket a rendőrség és az állat-egészségügyi hatóság is vizsgálja.

A horvátországi Pula melletti Sikici (Šikići) falucska lakóinak idegeit egészen furcsa és visszataszító esetek borzolják: birkák kibelezett, megcsonkított tetemeit hagyja valaki a település környékén már hónapok óta.

Az első tetemet a helyiek tavaly nyáron találták meg: az állat lábát összekötözte valaki, és bedobta a cserjésbe, a belső szerveit pedig egy műanyag zsákban a holttest fölé akasztotta. A helyiek állatorvoshoz fordultak, hogy eltávolítsa a maradványokat, azonban az eset nem maradt egyszeri, októberben, decemberben és január első napjaiban is megcsonkított juhtetemekbe botlottak.

Egy helyi polgár, Dragica Žufić beszélt először a Glas Istre című lapnak az esetről, elmondva, hogy a település lakói számára komoly problémává vált a dolog. A hölgy utóbb a horvát RTL-nek nyilatkozva is megerősítette: komolyan aggasztják őket a tetemek és a fákra lógatott belsőségek.

Az ő férje még tavaly augusztusban talált rá az első felakasztott „csomagra”, majd néhány nappal később egy tetemre, illetve a föléje függesztett birkagyomorra. Akkor döntött úgy, hogy fotókat készít a helyszínen. Dragicát elsősorban az aggasztja, hogy a tetemekre olyan helyeken bukkannak, ahol gyermekek is járnak, illetve hogy a kutyák is bele-belemarnak a maradványokba, és akár fertőzéseket is terjeszthetnek.

Szándékos félelemkeltés?

Az esetet a rendőrség és az állatorvosi felügyelőség is vizsgálja, de magyarázattal senki sem tud szolgálni. A helyi vadászokat is értesítették, ők azonban határozottan állítják, hogy az ilyesminek a vadászathoz semmi köze nincs, csak „beteg ember követhet el ilyesmit”. Egy pszichiáter szerint mindaddig nem lehet minősíteni a tettet, illetve megfejteni, hogy mi motiválta a tettest, amíg nem derül ki, hogy ki az elkövető, azt azonban leszögezte: így csak akkor üzenhet bárki, ha az üzenő célja az undor- és félelemkeltés.

A helyiek szerint elképzelhető, hogy valaki a megcsonkított tetemekkel „üzen” egy helyi állattartónak, akit talán így próbál meg a tettes elüldözni a környékről. Mások azt feltételezik, hogy a tettes a szomszédságot akarja költözésre bírni, hiszen vonzó építési területről van szó, alig tíz percnyire a turisták körében igencsak népszerű Pula belvárosától.

De olyanok is akadnak, akik szerint egyszerűen egy beteg ember abnormális tettével szembesülnek a helyiek.

(RTL Klub, 2022. január 12.)

14 ezer fős szerbiai kisváros harmadosztályú csapata kap 3 milliárd forintot a magyar államtól

A 444.hu bűnügyi rovatában közli Horváth Bence tudósítását a topolyai fociakadémia magyar kormányzati támogatásáról.

*

14 ezer fős szerbiai kisváros harmadosztályú csapata kap 3 milliárd forintot a magyar államtól

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány a költségvetésből támogatja „Mészáros Lőrinc” eszéki fociklubját, illetve hogy jutott hárommilliárd forint a Délvidék Sport Akadémiának is. Sokáig azonban nem lehetett tudni, pontosan kinek is megy ez a pénz.

A vajdasági Szabad Magyar Szó két cikkére hivatkozva az RTL Klub híradója hétfőn este arról számolt be, hogy a pénz Topolyának megy majd, arra, hogy létrejöhessen ott egy akadémia. A város csapata a harmadosztályban játszik, most a projekt keretében négy focipályát alakítanak ki, illetve a hosszú távú terveik között szerepel egy stadion felhúzása is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az RTL kérdésére elárulta, hogy a kormány nemzetpolitikai célja a határontúli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének növelése,

ezért a sport nemzeti ügy.

Az évvégi nagy sportügyi pénzszórásról részletesen is írtunk, érdemes az egész cikket újraolvasni:

444 RÉNYI PÁL DÁNIEL

Milliárdokkal támogatja az állam Mészáros Lőrinc és a kormány kedvenc határon túli fociakadémiáit– 444

Amikor múlt héten alkalmunk nyílt beszélgetni Mészáros Lőrinccel, a program kötetlen részében a felcsúti polgármester többek között arra panaszkodott, hogy a magyar focisták nemzetközi megbecsültsége alacsony, piaci értékük meg sem közelíti a horvátok vagy a szerbek szintjét. Magyarul, mondjuk, egy horvát ifit jobb pénzért el lehet adni, mint egy magyart.

Elolvasom a cikket itt: 444.hu >

(444.hu, 2017. január 16.)

Milliárdokkal támogatja az állam Mészáros Lőrinc és a kormány kedvenc határon túli fociakadémiáit - 444

Amikor múlt héten alkalmunk nyílt beszélgetni Mészáros Lőrinccel, a program kötetlen részében a felcsúti polgármester többek között arra panaszkodott, hogy a magyar focisták nemzetközi megbecsültsége alacsony, piaci értékük meg se közelíti a horvátok vagy a szerbek szintjét. Magyarul, mondjuk egy horvát ifit jobb pénzért el lehet adni, mint egy magyart.

A reklámadó hatása a hírműsorokra (4. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Orsolya dolgozatának harmadik részét.

*

A reklámadó hatása a hírműsorokra (4. rész)
Következtetések és összegzés

Sorozatunk előző része ITT olvasható!

3.1 Következtetések
A dolgozat elején bemutatott három hipotézis közöl az első kettőt, úgy hiszem, a kutatás eredményei igazolják, a harmadik azonban bővebb kifejtésre szorul.
Közkedvelt megközelítés az RTL Klub „koncepcióváltásának” vizsgálatakor az, amely szerint a reklámadó hatására egyfajta minőségbeli változás ment végbe a Híradóban. A továbbiakban ennek cáfolatára teszek kísérletet.
Mindenek előtt – ahogy arról feljebb is esett szó – fontos leszögezni, hogy a kereskedelmi médiumok hírműsorai alapvetően nem akarnak közszolgálatiak lenni. Ez a koncepcióbeli különbség az, ami gyakran csapódik le a két híradótípus közti minőségbeli különbségként.
Bajomi-Lázár Péter – a kereskedelmi médiumok bulvárhíradóinak az érdemi tájékoztatás hiányát kifogásoló álláspontokra reagálva – arra hívja fel a figyelmet, hogy a két híradótípusnak nem csak felépítése, struktúrája, de a funkciója is eltérő, más-más szempontok miatt fontosak a társadalom számára. A kereskedelmi híradózás elsődleges funkciója ugyanis nem szorítkozik csupán a tájékoztatásra. Kiterjed arra is, hogy értelmezési keretet nyújtson a mindennapokhoz, illetve hogy megerősítse konszenzusos normákat a normasértések, „devianciák” (az „erkölcsi rendet” fenyegető botrányos ügyek) bemutatása által.[1]
Ezen túlmenően azonban, egy másik fontos, ámde gyakran elfelejtett szempont: a vizsgált hírműsor – szigorúan a maga nemében, de – a paradigmaváltást megelőző időszakban is minőséginek tekinthető. Ha ugyanis a saját kategóriájában – a kereskedelmi hírműsorokkal szembeni – szakmai elvárásoknak megfelelően vizsgáljuk az RTL Klub Híradóját, azt kell mondanunk, hogy alapvetően megfelel azoknak.
Ennek bizonyítására néhány kiragadott példával élnék az RTL Klub hírműsorainak szakmai, etikai és jogi kódexéből[2] – a hitelesség szempontjából megelőlegezve, hogy ezen kiemelt szempontok az általam vizsgált időszakok Híradóiban folyamatosan teljesültek.
Ilyen szempont például a „sokoldalúság” követelményének teljesülése, amely szerint „Egy-egy téma feldolgozásakor pedig arra kell törekednünk, hogy az ügyben érintett összes szereplő álláspontját bemutassuk, körüljárjuk, és megismerjük a téma összes fontos vetületét.” Ez a követelmény gyakran még a kifejezetten politikai-közéleti témákra szakosodott, tematikus csatornákhoz viszonyítva is magas színvonalon teljesült, noha a teljesség kedvéért fontos megjegyezni, hogy a csatorna témaválasztási szokásaiból adódóan ezt jóval könnyebb megvalósítania, hiszen kevesebb belpolitikai hírrel dolgozik, mint az említett tematikus adók, a sokoldalúság érvényesítése pedig kevesebb akadályba ütközik a bulvárhírek feldolgozásakor. A kódex kimondja továbbá, hogy demokratikus választások útján megválasztott, parlamenti pártra csak olyan jelző használható, amelyet az adott politikai erő önmagára is használ, hogy mindent el kell követni, hogy egy megtámadott személy reagálni tudjon az őt ért vádakra, hogy a „nem nyilatkozom!” kijelentés rögzítése és felhasználása ugyanúgy beleegyezéshez kötött, mint minden egyéb nyilatkozat esetében, illetve hogy nem szabad érzékeltetni az attitűdöt, ahogyan a riportalany visszautasította a válaszadást – hogy csak néhány példát említsünk olyan szakmai elvárások teljesülésére, amelyek akár egy közszolgálati híradótól is elvárhatóak lennének.
Láthatjuk tehát, hogy a vizsgált (kereskedelmi) híradó „minőségileg” kizárólag a témaválasztások terén kifogásolható – ennek koncepcionális okairól pedig már esett szó. Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy ha ez a szakmaiság nem érvényesült volna már jóval a paradigmaváltás előtt is az RTL Klub hírműsoraiban, sokkal nehezebb lett volna az „átállás” megvalósítása, hiszen gyakorlatilag csak a feldolgozott témák változtak meg, a feldolgozás szemléletmódja viszont alapvetően változatlan maradt.

3.2 Összegzés
Végezetül kijelenthetjük, hogy bár Magyarország történeti hagyományaitól nem idegen egyes médiumok finanszírozási eszközökkel történő befolyásolása, ellehetetlenítése vagy meggyengítése, a reklámadóban testet öltő médiapolitikai szándék ezúttal nem érte el a célját, hiszen egy olyan – tartósnak tekinthető – változást eredményezett, amely nem csak a jogszabály megalkotóinak hazai népszerűségvesztését erősítette, de a nemzetközi politikai színtéren is nemtetszést váltott ki, elsősorban a szabad sajtónak a demokrácia működésével kapcsolatos, fentebb tárgyalt szerepének vonatkozásában. Összességében tehát a média ilyen jellegű szabályozására tett kísérlet kontraproduktívnak tekinthető – a jogalkotók számára –, míg a társadalom számára egy új, a médiapiacon eddig viszonylag szokatlan jelenség, a közszolgálati és a kereskedelmi híradók jellegzetességeit egyensúlyban tartani igyekvő hírműsor megjelenését eredményezte.

Készült évfolyamdolgozatként a Szegedi Jogtudományi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2015-ben.

IRODALOM
Bajomi-Lázár Péter: A média gyarmatosítása. In. Politikatudományi Szemle, XXIV. évfolyam, 2015/1
Bajomi-Lázár Péter: Média és politika. Antenna-könyvek sorozat, PrintXBudavár Zrt. 2010.
Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
Gálik Mihály – Urbán Ágnes: Médiagazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005.
Kolosi Péter: A kereskedelmi televíziózás Magyarországon. Corvina Kiadó, 2006.
Kotroczó Róbert – Sinka Zoltán: Az RTL Klub televízió hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe. Klub Publishing Kft. 2008.
Paál Vince (szerk.): A magyarországi médiaháború története; Média és politika 1989-2010. CompLex Kiadó, Budapest, 2013.
Polyák Gábor: Versenyjogi és médiajogi eszközök a médiakoncentráció korlátozásában. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, 2008.
Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása, A piacra lépés és hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008.

INTERNETES FORRÁSOK
http://net.jogtar.hu/
http://nava.hu/id/
http://www.mkab.hu/
http://www.parlament.hu/
http://www.origo.hu/gazdasag/20130510-kibontja-az-elso-vargacsomagot-varga-mihaly-nemzetgazdasagi-miniszter.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://www.origo.hu/gazdasag/20140610-bedobtak-a-lex-tv2-ot.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://mno.hu/eu/vizsgalatot-inditott-az-europai-bizottsag-a-reklamado-miatt-1276895 (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 14.)

______________
[1]Bajomi-Lázár Péter: Média és politika. Antenna-könyvek sorozat, PrintXBudavár Zrt. 2010, 160-180.
[2]Kotroczó Róbert – Sinka Zoltán: Az RTL Klub televízió hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe. Klub Publishing Kft. 2008.

A reklámadó hatása a hírműsorokra (3. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Orsolya dolgozatának harmadik részét.

*

A reklámadó hatása a hírműsorokra (3. rész)
A kutatás: módszer és eredmények

Sorozatunk előző része ITT olvasható!

2.1 A kutatás: módszer és eredmények
Hipotézisem szerint ezen tendencia, amely a közszolgálatiasodás irányába mutat a reklámadó-téma „feldobásának” következménye, hatása azonban a téma „lecsengése” után is érezhető, nem következett be visszarendeződés a Híradó műsorstruktúrájában.
Ennek megfelelően kutatásomban három különböző időszakban vizsgáltam az RTL Klub Híradójában elhangzó hírek típusainak mennyiségi eloszlását. Ezen időszakok a következők:
21. hete (május 20-26.), amelyet aszerint választottam ki, hogy a vizsgált hét első fele így a reklámadó tervezetének első említése előtti, míg a második fele az utáni időszakra esik.
23. hete (június 2-8.), amely a reklámadóról szóló törvénytervezet benyújtásának hete.
46. hete (november 10-16.), amely már az az időszak, amikor a kereskedelmi szempontból releváns 18-59-es korcsoportban az RTL Klub Híradójának nézettsége meghaladta a TV2-ét.[1]
A vizsgált időszakok híreit hét kategóriába soroltam be. Mivel a hírek, a területek közti átfedések miatt, általában nem csak szigorúan egy kategóriába sorolhatók be, a kategóriák bemutatásakor mellékelek néhány példát is, az átláthatóság kedvéért.

A kategóriák a következőek:
1. Belpolitika: minden olyan hír ide sorolandó, amelynek van tényleges belpolitikai relevanciája. (Ide, és nem a kultúra kategóriába tartoznak például a Kerényi Imrével kapcsolatos hírek, amelyekben miniszterelnöki megbízottként, nem pedig színházi munkásságával kapcsolatban jelenik meg.[2])
2. Külföld: olyan külpolitikai események tartoznak ide, amelyeknek nincs közvetlen belpolitikai relevanciájuk (pl.: „Lemondott János Károly spanyol király[3]), a különböző terrorcselekmények, háborús tudósítások, illetve a politikával szoros kapcsolatban nem álló, de a külföldhöz köthető események (pl.: „Európa nagyvárosaiban tüntetnek a taxisok az Uber személyszállítási szolgáltatás ellen”[4]).
3. Gazdaság: ide tartozik minden olyan, gazdasággal kapcsolatos hír, amelynek nincs belpolitikai relevanciája (nem sorolandók ide tehát a gazdaság rossz teljesítményével kapcsolatban a kormányzati felelősséget is taglaló, vagy új adónemekről szóló hírek, de ide tartoznak például az adóbevallások leadási határidejére vagy a tudatos vízgazdálkodás előnyeire figyelmeztető hírek, riportok[5]).
4. Kultúra: programajánlók, illetve kulturális rendezvényekről, ünnepségekről készült beszámolók, riportok. (Nem tartozik ide például a kormány által szervezett, állami társkereső program kudarcáról szóló tudósítás[6], de ide tartoznak, és megkülönböztetendők a sztárhírektől a hírességek szereplésével lezajló, kulturális események[7].)
5. Rendőrségi hírek: természeti katasztrófákkal, bűncselekményekkel, balesetekkel, bírósági tárgyalásokkal kapcsolatos hírek alkotják ezt a kategóriát. (Ide sorolandók a külföldi, de ilyen témájú hírek is, például a külföldi természeti katasztrófák.[8])
6. Bulvár: „színes” állatkerti tudósítások, a „celeb-világgal” kapcsolatos (döntően magánéleti témájú) hírek, valamint a megbotránkoztató, sokkoló, segélykérő riportok (például súlyosan beteg gyermekekről[9]) tartoznak ebbe a kategóriába, szintén tekintet nélkül arra, hogy magyarországi vagy külföldi vonatkozású-e az adott hír.
7. Egyéb: sporthírek, időjárással kapcsolatos hírek (amelyek nem az Időjárásjelentésben hangoznak el, pl.: „Megdőlt a melegrekord Budapesten”[10]), a tudomány világával kapcsolatos hírek, illetve receptek, amelyekből a vizsgált időszakokban olyan kevés hangzott el, hogy felesleges lett volna emiatt külön kategóriákat felállítani a tanulmányozásukra.
Az így kapott adatok összesítéséből világosan látszik, hogy a rendőrségi hírek száma viszonylag nagy mértékben csökkent az első két vizsgált időszak között (37,59 százalékról 21,24 százalékra), miközben a belpolitikai, gazdasági és külföldi témájú hírek aránya jelentősen megnőtt.

Ezen változásnak – az egyébként sem csekély mértéke – még szembetűnőbbé válik, ha összevontan vizsgáljuk rendőrségi- és a bulvárhíreket, illetve a belpolitikai, külföldi, és gazdasági vonatkozású híreket.
A kapott eredmények annyiban megfelelnek a várakozásoknak, hogy a reklámadóról szóló konkrét törvényjavaslat parlamentnek való benyújtásának hatására a korábbi, a kereskedelmi televíziók hírműsor-struktúrájának teljesen megfelelő Híradó felépítését tekintve közszolgálatibbá vált. A fenti diagramokból viszont az is kiderül, hogy magának a reklámadó ötletének a híre még „nem ütötte meg annyira az ingerküszöböt” az RTL Klubnál, hogy az strukturális szinten is megmutatkozzon. Ebből arra következtethetünk, hogy nem magának a reklámadónak a bevezetése, hanem a konkrét tervezetben megállapított – s kifejezetten az RTL Klubra vonatkozó – mértéke volt az, ami a csatornát a paradigmaváltásra késztette.
A hírek típusainak ilyen módon történő összevetésekor immár nyilvánvalóvá válik a közéleti témák térnyerése (amely a konkrétan politikai hírek vonatkozásában közel sem volt ennyire egyértelmű).
A második és a harmadik vizsgált időszak összevetésekor ezek a különbségek már mérséklődni látszanak, de a műsorstruktúra ezzel együtt sem közelíti meg az eredeti állapotokat.
Bár a 2014. novemberi mintha esetében külföldi és a tisztán gazdasági hírek aránya még a 2013-as adatokhoz képest is elmaradt, a belpolitikai hírek aránya nem csökkent, sőt közel 5 százalékkal növekedett a 2014. júniusi, és 10 százalékkal az „eredeti”, 2013-as mintához képest.
Külön figyelemre méltó jelenség továbbá az egyéb kategória – s azon belül is elsősorban annak tudományos – híreinek viszonylag nagy arányú növekedése, hiszen amíg az első két mintha esetében a kategória belső aránya egyszer sem haladta meg az 5 százalékot, az utolsó vizsgált időszakban minimálisan ugyan, de a 10 százalékot is meghaladta.
Mindezen változások azt jelzik, hogy kialakult egyfajta törékeny egyensúly a közéleti és a szórakoztató témák aránya között, s bár a csatorna közéleti témák iránti érdeklődése tagadhatatlanul megnőtt a reklámadó hatására, az RTL Klub továbbra is próbálkozik a kereskedelmi televíziókra jellemző érdekes, szórakoztató hírműsorok készítésével. Figyelemre méltó azonban, hogy a rendőrségi hírek „visszaugrása” (21,24-ről 31,01 százalékra) mellett immáron a tudomány is megjelenik, mint eszköz a szórakoztatásra vágyó nézők figyelmének megragadására és fenntartására, valamint az, hogy bár a rendőrségi hírek száma ismét növekedni kezdett, még mindig jelentősen elmarad az „eredeti”, 2013-as arányához képest.

A két „hírcsalád” közti minimális különbségnek több oka is lehet. Fontos tényező ennek vizsgálatakor, hogy az RTL Klub Híradójának nézettsége jelentősen megnőtt a kritikusabb hangvételű, közéleti témákkal is foglalkozó „bosszúhíradó” óta[11], nem volna tehát kifizetődő a korábbi struktúrához való visszatérés – már csak azért sem, mert jelentős presztízsveszteséggel is járna a csatornára nézve, hiszen a közönség nagy valószínűséggel a magyar kormánnyal való kiegyezésként értékelné a kritikus hangnem „lecsavarását”.
Azt, hogy a csatorna igyekszik fenntartani a közszolgálati és a kereskedelmi szerepe közti egyensúlyt, mi sem példázza jobban, mint hogy ha a fentiekhez hasonlóan összevonjuk a hasonló típusú híreket tartalmazó kategóriákat.

2.2 A kutatás hiányosságai
Némileg torzító hatású lehet, hogy a vizsgálat tárgyát csupán a különböző hírtípusok száma, arányának a különböző időszakokban történt változása képezte, míg az egyes hírekre szánt műsoridő arányát, illetve az egyes hírek feldolgozásának mértékét e kutatás nem veszi figyelembe. Érdekes megvilágítást adhatott volna továbbá a belpolitikai hírek kategóriájának altípusokra való bontása, és tovább elemzése, illetve a pártosság vizsgálata ezek feldolgozásakor. Erre azonban, sajnos, a dolgozat keretei között nem volt mód, a kutatás viszont ilyen formában is alkalmas lehet a feltett kérdések megválaszolására.

(Folytatjuk)

Készült évfolyamdolgozatként a Szegedi Jogtudományi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2015-ben.
______________
[1]http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[2]RTL Klub Híradó: 2014. június 11.; http://nava.hu/id/1894428/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[3]RTL Klub Híradó:2014. Június 3.; http://nava.hu/id/1890472/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[4]RTL Klub Híradó: 2014. június 12. http://nava.hu/id/1897004/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[5]RTL Klub Híradó: 2013. május 21. http://nava.hu/id/1566924/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[6]RTL Klub Híradó: 2013. május 24. http://nava.hu/id/1568990/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[7]RTL Klub Híradó: 2014. június 9. – „Hugh Jachman vezette a 68. Tony-gálát New Yorkban” http://nava.hu/id/1893866/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[8]RTL Klub Híradó: 2013. május 23. – „Tornádó által Oklahoma City elővárosában okozott viharkár” http://nava.hu/id/1568256/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[9]RTL Klub Híradó: 2014. november 10. – „Segítségre szorul a rákos kisfiú családja” http://nava.hu/id/2009370/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[10]RTL Klub Híradó: 2014. június 11. http://nava.hu/id/1894428/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)
[11]http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 13.)

A reklámadó hatása a hírműsorokra (1. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Orsolya dolgozatának első részét.

*

A reklámadó hatása a hírműsorokra (1. rész)

„A reklám maga is a véleményszabadság körébe tartozó közlés, és egyúttal a sajtószabadság megvalósulásának fontos – finanszírozási – eszköze”[1] azáltal, hogy lehetővé teszi a piaci alapon működő, független médiumok működéséhez szükséges anyagi háttér létrejöttét. Emögött az a megfontolás áll, hogy sokoldalú, tárgyilagos tájékoztatás hiányában nem jöhet létre az a társadalmi diskurzus, amely többek között a demokratikus közvélemény kialakulását és a tájékozott állampolgárok megfontolt politikai döntéseinek meghozatalát eredményezi.
Ezt mi sem példázza jobban, mint hogy az Alkotmánybíróság már a sajtószabadságot értelmező első határozatában felhívja a figyelmet arra, hogy a sajtó nem csak a véleménynyilvánítás és a véleményformálás eszköze, hanem az önálló vélemény kialakításához elengedhetetlen információátadás fóruma is.[2] Ezért lehet a szabad sajtó a plurális demokráciák működésének egyszerre következménye, alapvető feltétele és fokmérője is.
A szóban forgó tárgyilagos tájékoztatásnak azonban – a döntően reklámbevételekből származó – anyagi függetlenség az egyik legfontosabb záloga. Ennek következményei viszont ellentmondásosak: amíg a döntően állami kézben lévő, közszolgálati médiumok nehezen, és csak ritka esetekben tudnak szabadulni az állami befolyástól, addig a magántulajdonban lévő, és általában jelentősen több bevétellel rendelkező kereskedelmi médiumoknak nem alapvető célja a közszolgálatiság. (E jelenség taglalására a későbbiekben részletesen is kitérek.)
Ezen összefüggések tükrében kijelenthetjük, hogy a reklámok – különösen a bevételekre vonatkozó – szabályozása szoros összefüggésben áll a politikai rendszer demokratikus működésével. Ebből kiindulva kísérletet teszek a magyarországi közéletben csupán „RTL-ügy”-ként emlegetett jelenség értelmezésére – különös tekintettel az RTL Klub Híradójának vizsgálatára, strukturális felépítésének változásaira –, valamint ezen változások okainak és következményeinek feltárására, illetve elhelyezésére a magyar politikai folyamatok rendszerében.
Kutatásom ennek megfelelően három feltevést kíván igazolni:
1. Az úgynevezett reklámadó bevezetésének híre, majd azt követő tényleges bevezetése hatással volt az RTL Klub – korábban a kereskedelmi televíziók hírműsorainak jellegzetességeit mutató – Híradójának közszolgálatibbá válására.
2. A fenti változások tartós tendenciaként, nem egyszeri „fellángolásként” értelmezhetőek.
3. A „régebbi” és az „újfajta” Híradó közti gyors és zökkenőmentes váltás nem minőségbeli, hanem koncepcionális kérdés.

1.1 Értelmezési keret és jogi háttér
A dolgozatban a médiapolitika, a médiaszabályozás és a médiajog fogalmainak használatakor a Gálik Mihály és Polyák Gábor által alkalmazott megközelítés adja az értelmezési keretet.[3]
Eszerint a médiapolitika, mint a közérdek szolgálatában álló, államilag irányított makrofolyamat a kormányzat médiával kapcsolatos közpolitikai, költségvetési, tulajdonosi és szabályozói szerepvállalásában nyilvánul meg. Ezek közül közpolitikai szerepvállalásnak tekinthető például egyes információs technológiák terjedésének elősegítése, költségvetésinek az állami támogatások rendszere, tulajdonosinak a közszolgálati média működtetése, míg szabályozóinak például új piaci szereplők belépésének szabályozása, hogy csak egy-egy példát említsünk ezen normatív meghatározások konkrét megjelenési formái közül.[4]
A médiaszabályozás ezzel szemben összetett folyamat, amelynek egyaránt részese az állam (mint a médiára vonatkozó szabályok megalkotója, a jogalkalmazás megfelelő intézményeinek felállítója és működtetője), illetve maguk a médiaágazat szereplői, azáltal, hogy normatív követelményeket, elvárásokat fogalmaznak meg a médiaintézmények működésével szemben. A médiaszabályozás – bár annak döntő tényezője a jog – nem szűkül le a jogszabályi háttér megalkotására; számos más tényező (például a gazdaság törvényszerűségei, vagy a kultúra sajátosságai) olykor még a jognál is erősebb befolyással bírhat a médiaágazatra. A kereskedelmi műsorszolgáltatás szabályozásának oka többek között a szolgáltatók nyereségorientált megközelítésének összhangba hozása olyan közérdekű célokkal, amelyeket a piac magától nem képes megvalósítani – ilyen például a kötelező hírműsor-sugárzás.[5]
Médiajog alatt értünk minden olyan jogi rendelkezést, amely a média működése szempontjából releváns: a jogszabályoknak tehát egy saját szempont szerinti csoportosításáról beszélhetünk, nem hagyományos értelemben vett jogágról. A médiajogra, mint a médiapolitika céljait megvalósító eszközre tekintő felfogás szerint az egyes jogi rendelkezések akkor részei az említett joganyagnak, ha megalkotásuk mögött médiapolitikai megfontolások állnak.
Elsődleges jogforrásnak ilyenformán az Alaptörvényt tekintjük, amelynek IX. cikke[6] foglalkozik médiát érintő kérdésekkel, amikor kimondja, hogy „(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
A Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályok közül a média működése szempontjából releváns, vagyis a médiajog részének tekintendő fontosabb jogi rendelkezések továbbá:
1. A évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (eht.)[7], amely elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felépítésével, feladatkörével és eljárásával, valamint az elektronikus hírközlés általános szabályozásával foglalkozik.
2. A évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól[8], amely a Digitális Átállás Stratégia végrehajtásának céljairól és módjáról rendelkezik.
3. A sok vitát kiváltó évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (smtv.)[9] és
4. a évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (mttv.)[10], közkedvelt nevén a médiatörvény, amelyek egyes rendelkezéseikkel az Alkotmánybíróság elé kerültek, s amely vizsgálat során a testület (saját korábbi állásfoglalásaira hivatkozva) több lényeges megállapítást is tett a sajtó- és véleményszabadság kérdésében.[11]
Ezen jogszabályok sorába állt (volna) be az Országgyűlés által 2014. június 11-én elfogadott reklámadóról szóló törvény[12], amely szerint az adó alapját az adóköteles tevékenységből – azaz a fizetett hirdetésekből – származó adóévi nettó bevétel képezte (volna), az adófizetési kötelezettséget pedig hét sávban határozta (volna) meg a médiatartalom-szolgáltatók számára.[13] A feltételes mód használata azért indokolt, mert – amint arról a Népszabadság 2014. október 16. számában beszámolt[14] – az RTL-csoport hivatalos panasszal élt az Európai Bizottságnál a reklámadó miatt, amelynek következtében a Bizottság vizsgálatot indított elsősorban a törvény diszkriminatív és a piaci versenyt korlátozó jellegére hivatkozva.
Ennek alapja egyrészt, hogy miközben az RTL Klub részesedése a magyar hirdetési piacon 13,5 százalék, addig a cég befizetéseiből származott volna a reklámadóból befolyó összeg több, mint fele, nagyjából 4.5 milliárd forint[15]. Másrészt a legfelső (40 százalékos) adósávba egyedül az RTL Klub esett volna, miután az Országgyűlés az utolsó pillanatban (2014. június 10-én, a törvény elfogadását megelőző napon) elfogadott egy módosító indítványt, amely az adott adóév adóalapját a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százalékával mérsékelte volna, és amelyet a köznyelv csak „lex TV2”-ként[16] szokott emlegetni, utalva arra, hogy a korábbi években veszteségesen működő csatorna ezen törvény értelmében „enyhítést kapott”.[17]
A vizsgálat megindításával egyidejűleg a Bizottság úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában megtiltotta az adókulcsok alkalmazását, a reklámadóról szóló törvény tehát csak a vizsgálat lezárultával léphet újra hatályba.[18] Ennek megfelelően jelen vizsgálódás lefolytatásakor nem tekinthetjük a médiajog részének, az általa leginkább érintett csatornának, az RTL Klub Híradójának műsorstruktúrájára gyakorolt hatásai viszont vizsgálhatóak.

(Folytatjuk)

Készült évfolyamdolgozatként a Szegedi Jogtudományi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2015-ben

_________
[1]Polyák Gábor: Reklámszabályozás. In. Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 345. o.
[2]„A sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban.” In. 37/1992. (VI. 10.) AB határozat.
[3]Gálik Mihály: A médiaszabályozás tartalma és társadalmi közege. In. Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 17-45. o.
[4]Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása, A piacra lépés és hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008.
[5]Polyák Gábor: Versenyjogi és médiajogi eszközök a médiakoncentráció korlátozásában. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, 2008.
[6]Magyarország Alaptörvénye; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV&celpara=#xcelparam (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[7]http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300100.TV&celpara=#xcelparam (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[8]http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700074.TV&celpara=#xcelparam (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[9]http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000104.TV&celpara=#xcelparam (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[10]http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV&celpara=#xcelparam (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[11]„A kifejtettek értelmében a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében az emberi méltóságra [Smtv. 14. § (1) bekezdés], a nyilatkozatot adó személy jogaira (Smtv. 15. §), az emberi jogokra (Smtv. 16. § második fordulata), valamint a magánélet védelmére (Smtv. 18. §) alapított hatósági fellépés a sajtószabadság szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását valósítja meg. A szabályozás a médiatartalom-szolgáltatók kötelezettségeit együttesen rendezi. Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy határozatának jogkövetkezményei ne érintsék közvetlenül az audiovizuális (és rádiós) médiára vonatkozó szabályozást és az 1996 óta folyó hatósági gyakorlatot.” In. 1746/B/2010. AB határozat.
[12]http://www.parlament.hu/irom40/00154/00154.pdf (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[13]Egy esetleges reklámadó bevezetéséről 2013. májusában esett szó, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – akkor még háromlépcsősre tervezett – egyenlegjavító csomagjának keretében, amelyben a zárolás és a presztízsberuházások leállítása mellett szerepelt, mint utolsó lépés. A Varga-csomag legfőbb célkitűzése az volt, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzott-deficit eljárása alól, vagyis, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa. Ebben a tervezetben még a legmagasabb adókulcs is 20 százalékos volt.
http://www.origo.hu/gazdasag/20130510-kibontja-az-elso-vargacsomagot-varga-mihaly-nemzetgazdasagi-miniszter.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[14]Bednárik Imre–Pócs Balázs: Brüsszelbe ért a kormány RTL elleni támadása; http://nol.hu/kulfold/brusszel-is-nezi-az-rtl-t-1492729 (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[15]Ld. Uo.
[16]A szocialista parlamenti képviselő, Tóth Bertalan után
[17]http://www.origo.hu/gazdasag/20140610-bedobtak-a-lex-tv2-ot.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
[18]http://mno.hu/eu/vizsgalatot-inditott-az-europai-bizottsag-a-reklamado-miatt-1276895 (letöltés ideje: 2015.05.03.)

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 11.)