„Számunkra Bosznia csak a bajt jelenti” – az EU szankciókat akar a boszniai szerb vezető ellen, Magyarország kiáll mellette

Az RTL Klub honlapja elemzést közöl a boszniai helyzetről és Milorad Dodik politikai szerepéről.

*

„Számunkra Bosznia csak a bajt jelenti” – az EU szankciókat akar a boszniai szerb vezető ellen, Magyarország kiáll mellette

A boszniai Szerb Köztársaság „államiságának” megünneplését etnikai incidensek kísérték, ezek azonban nem aggasztják a függetlenedési törekvéseiben Milorad Dodikot. Az Európai Unió aggódik, és szankciókat akar, Magyarország viszont korábban közölte, minden ilyet megvétóz.

„A gyújtó hangú, megosztó retorika, amellyel a bosznia-hercegovinai tisztségviselők, köztük a boszniai Szerb Köztársaság vezetői élnek, hozzájárul az etnikai feszültségek és incidensek kialakulásához” – írta múlt szerdai közleményében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai missziója. Hozzátették, hogy véget kell vetni minden olyan tevékenységnek, ami konfliktusok kirobbanásához és a béke veszélyeztetéséhez vezet.
Bár a közlemény meglehetősen visszafogott hangnemet ütött meg, nagyon is valós aggodalmat takart. Az utóbbi időben szinte naponta történik valamilyen etnikai villongás a balkáni országban, elsősorban a Boszniai Szerb Köztársaság területén, ami megrémítette az ott élő bosnyák kisebbséget.

Bosznia-Hercegovina: három nép, két entitás

Az országban voltak a kilencvenes években dúló délszláv háború legvéresebb incidensei, mindenek előtt a srebrenicai népirtás, amikor 1995-ben a Szerb Köztársasági Hadsereg mintegy 9 ezer bosnyákot végzett ki. A konfliktust még ugyanebben az évben a daytoni békemegállapodás zárta le, azóta az ország egy ENSZ-főképviselő révén, nemzetközi ellenőrzés alatt áll. Az ország elnöksége háromtagú, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek elnökei vesznek részt a testület munkájában. A döntésekhez az ő egyetértésükre van szükség.

Az országot két fő entitás alkotja: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-Hercegovinai Föderációból, amely a bosnyák és horvát többségű kantonokat fedi le, illetve az állam 49 százalékát kitevő, többségében szerbek lakta Szerb Köztársaságból áll.

Egy önálló boszniai szerb állam a célja

Január első heteiben legalább öt városban történtek etnikai incidensek, mindenütt a helyben többségi néphez tartozó szerbek riogatták a boszniai Szerb Köztársaságban kisebbségnek számító, muszlim vallású bosnyákokat. Ez történt Janja, Bijeljina, Gacko, Foča és Prijedor városban, de a közigazgatásilag különálló Brčko körzetében is. A történések többnyire azonos képet festettek: a helyi dzsámi (a péntek déli ima helyszínéül szolgáló nagymecset) környékén vagy a bosnyákok által lakott térségekben 

szerb nacionalista dalokat énekeltek, háborús bűnösöket éltettek, és a népirtás áldozatainak emlékművét rongálták meg. 

Mindez pedig érthető nyugtalanságot váltott ki a bosnyákok körében.
A szerb akciók nem véletlenszerűek: január 9-én ünnepelte a boszniai Szerb Köztársaság államiságának napját. Tette ezt annak ellenére, hogy ez az „ünnepnap” alkotmányellenes, amit a boszniai alkotmánybíróság eddig két ízben állapított meg. 1992. január 9-én hirdette ki a boszniai szerbek közgyűlése azt a határozatot, amely kikiáltja a „Boszniai Szerb Nemzet Köztársaságát”, amely független egységet képez Bosznia-Hercegovina területén, s amelynek célja csatlakozni az akkor éppen szétesőfélben lévő Jugoszláviához.

Ennek az önjelölt államnak az élén csupa olyan politikus állt, akiket később a háborús bűncselekményekkel foglalkozó Hágai Nemzetközi Törvényszék elítélt.

Ott volt Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik is. A határozathozatalban az ország bosnyák és horvát lakosságának képviselői nem vettek részt, mi több, e két nemzet január 9-ét máig a boszniai háború, az etnikai tisztogatások, a háborús bűntettek és a népirtás kezdetének tekinti.
Az „államiság” központi ünneplésének helyszíne Banja Luka volt, a boszniai szerbek „fővárosa”, ahol egy parádé keretében felvonultak az Éjszakai Farkasok nevű orosz motorosklub tagjai is. Ők egyébként Vlagyimir Putyin kedvenc motorosai, akikkel maga is tesz néha egy-egy kört.
A központi ünnepségen részt vett a szerbiai kormány több minisztere, a szerb katonaság képviselői, Marine Le Pen pártjának két képviselője és az Orosz Föderáció boszniai nagykövete is. Milorad Dodik, a háromtagú bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja az egybegyűlteknek arról beszélt, hogy a

Szerb Köztársaság a térségben élő szerbek álmának megvalósulása.

Kijelentette, hogy céljuk a béke, a szabadság megőrzése, őt pedig „nem azért választották meg, hogy azt tegye, amit Amerika akar”.
Másnap, január 10-én a különleges jogállású Brčkói Körzetben ünnepelték a szerb államiság e vitatott napját, s itt Dodik már kevésbé volt visszafogott, arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina létének eszméje „értelmetlen”. 

Számunkra, a szerbek számára Bosznia csak a bajt jelenti

– mondta Dodik, majd hozzátette, nem látják az országban a fejlődést.

Nem hiszek Bosznia-Hercegovina jövőjében, a boszniai Szerb Köztársaság jövőjében hiszek

– mondta ugyanebben a beszédében Dodik, akit egyre gyakrabban ér az a vád külföldről, hogy az egységes állam szétverésén dolgozik.
Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője az EU nevében határozottan elítélte a boszniai Szerb Köztársaság vezetői által alkalmazott „negatív, megosztó és lázító retorikát”. Hasonlóan negatív kritikával illeték Dodiknak az „államiság” napja alkalmából tett kijelentéseit, mondván az ilyen megnyilvánulások tovább szítják az etnikai feszültségeket Boszniában, veszélyeztetik a stabilitást az országban, és ellentétesek Bosznia-Hercegovina európai perspektívájával, amely csak az egységes és szuverén államon alapulhat. A közlemény szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének inkább a gyűlölet és az intolerancia aggasztó növekedését kellene megfékeznie, és 

véget kellene vetnie a háborús bűnösök méltatásának, valamint a háborús bűnök tagadásának. 

A közlemény egyúttal azt is kifejti: az EU sajnálatát fejezi ki, amiért „más partnerek” támogatásukat adták az olyan megmozdulásokhoz, amelyek veszélyeztetik a régió stabilitását és a jószomszédi kapcsolatokat. Egyúttal a külügyi szolgálat azt is belengette, hogy amennyiben a helyzet tovább romlik, „az EU széleskörű eszközrendszerrel rendelkezik, beleértve az uniós szankciók meglévő kereteit, illetve az uniós támogatások felülvizsgálatát”.

Dodikot nem érdeklik a szankciók, saját hadsereget akar

Mindez azonban Dodikot nem igazán aggasztja, szerdán például már azt közölte, a boszniai Szerb Köztársaság önálló hadsereget hoz létre. Ő a boszniai békét megalapozó daytoni szerződést úgy értelmezi, hogy a katonaság és a védelmi politika kérdése az entitások hatáskörébe tartozik, és az, hogy ezt a hatáskört korábban Banja Luka átadta a központi államnak, semmi jelentőséggel nem bír, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság képviselőháza már visszavonta az erről szóló jóváhagyását.
Dodik egyébként a bosnyák lakossággal szembeni provokációkat annyival intézte el, hogy az ilyen magatartást ugyan nem támogatja, de nem is vette észre, hogy ilyesmi történt, s ha mégis, az egyének akciója volt.
Dodikra az Egyesült Államok az év elején szankciókat vetett ki, minden amerikai tulajdonát és érdekeltségét zárolták. Ez azonban a boszniai szerb vezetőt állítása szerint egyáltalán nem érdekli. Szerinte „az amerikaiak készek elmenni a végsőkig” azért, hogy változtasson retorikáján, és hagyjon fel a szeparatista törekvésekkel. Ennek ellenére úgy látja, hogy „köztársasága” öt éven belül függetlenedik. 

Magyarország kiáll Dodik mellett

Mindeközben, ahogyan arről az rtl.hu is beszámolt, harminc európai parlamenti képviselő levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez mondván, a magyar kormány aktívan támogatja Dodik kampányát, Várhelyi Olivér uniós bővítésért felelő magyar biztos pedig nyíltan tárgyal vele Bosznia-Hercegovina feloszlatásáról.
A fellépést Cseh Katalin momentumos EP-képviselő kezdeményezte, aki vizsgálatot sürgetett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknél, mert úgy látja, elfogadhatatlan, hogy egy uniós biztos az EU érdekeivel és hivatalos politikájával szöges ellentétben azon dolgozik, hogy aláássa a törékeny békét.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Magyar Nemzet által idézett írásában úgy reagált, hogy a

Cseh Katalin által hangoztatott állítások nyilvánvalóan hamisak, amelyeket mind az Európai Unió bosznia-hercegovinai delegációja, mind maga az érintett, Várhelyi Olivér biztos több sajtónyilatkozatban a leghatározottabban cáfolt.

Molirad Dodik egyébként tavaly szeptemberben Magyarországon járt, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott a Karmelita kolostorban. Két hónappal később a magyar kormányfő is meglátogatta a boszniai szerbek vezetőjét Banja Lukában.
Az európai uniós külügyminiszterek tavaly év végi tanácskozásán a szervezet bővítése kapcsán a boszniai események is szóba kerültek. A megbeszélés részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a közösségi oldalán. Egyebek közt azt írta, hogy az Európai Unió „kezd visszacsúszni oda, hogy a brüsszeli Nyugat-Balkán-politika kioktatásból, leckéztetésből és szankciókból áll”. Hozzátette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter korábban például Milorad Dodikot fenyegette szankciókkal. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy aggodalommal töltik el az ilyen nyilatkozatok, mivel „Bosznia és Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk”.

Csak hogy világos legyen, érdemes leszögeznünk: Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni

– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

(rtl.hu, 2022. január 17.)

Milorad Dodik integet az embereknek a Boszniai Szerb Köztársaság megalakulását ünneplő parádén Banja Lukában 2022. január 9-én (Fotó: Antonio Bronic / Reuters)

Orbán Viktor és Milorad Dodik megbeszélése a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 23-án (Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Megvilágosodás

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila írását Megvilágosodás címmel. 

*

Megvilágosodás

És lőn világosság Radovan Karadžić elméjében: a boszniai szerbek háborús vezetője a rá kiszabott negyven esztendei börtönbüntetés kihirdetése óta most először nyilatkozott a szerb sajtónak – korábban csak egy német lapnak adott interjút –, és úgy fogalmazott, hogy „a srebrenicai mészárlást a szerb nép árulója hajtotta végre”.
Nagy szenzációként tálalták a hírügynökségek Karadžić nyilatkozatát, kiemelve belőle elsősorban azt, hogy ma már ő is úgy látja, csak beteg elme követhet el olyan szörnyűségeket, amelyek a boszniai szerbek keze által Srebrenicában megestek. A boszniai Szerb Köztársaság első elnöke kifejezte sajnálkozását az egykori Jugoszlávia szétesése miatt, s ha már ennek meg kellett történnie, akkor nagyon bánja azt is, hogy úgy esett meg, ahogyan megesett. Ahogyan az ellene (és a társai ellen...) készült vádirat is rögzítette – teszem hozzá én. „Nekem tetszett Horvátország, iskoláim nagy részét is ott végeztem, és személyesen soha semmiféle bajom nem volt, azonban felülkerekedtek az ő érzelmeik Jugoszlávia és a szerbek ellenében, amelyek végül egy újabb vérontást eredményeztek” – mondja most Radovan Karadžić. Annyira tehát mégsem világosodott meg az elméje, hogy a vádaskodásoktól, a felelősség hárításától képes lenne elszakadni, elvonatkoztatni, elrugaszkodni.
S nagyjából az interjú megjelenésével egy időben kiderült az is, hogy a háborús emlékeknek, a háborús cselekmények talán sohasem, de egyelőre még egészen biztosan nem érhetünk a végére – nincs itt még semmi sem végérvényesen lezárva, kérem: nyolc boszniai szerb férfit fogtak el kedden az északnyugat-boszniai Prijedorban és környékén, akiket az 1992 és 1995 közötti boszniai polgárháború idején elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítanak.
Egy bosnyák lap írt arról, hogy a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség az elfogott férfiakat emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja azért, mert százhúsz bosnyák és horvát férfit és fiút fogtak el, kínoztak és gyilkoltak meg 1992 nyarán az ország észak-nyugati részén. Az áldozatok közül néhányan – lőtt sebeik ellenére is – túlélték a kegyetlenkedést, és vallomásuk kulcsfontosságú volt a bűncselekmények felgöngyölítésében.
A boszniai háborúnak csaknem százezer áldozata volt, és több mint egymillió ember vált földönfutóvá, a boszniai szerbek „etnikailag tiszta” államot akartak létrehozni, ezért elüldözték a helyi katolikus horvát és muzulmán vallású bosnyák lakosságot. S közben olyan dolgok történtek, amelyekre csak a beteg elme képes...
Mit lehet minderre mondani?
Igen, Karadžić úr, ez egy olyan kérdés, amelyben kivételesen egyetértünk. Csak hát ennek a beteg elmének, amelyről az interjúban beszélt, épp ön volt a vezetője és a legfőbb – mondjuk úgy: polgári – irányítója. Nem gondolja, hogy kicsit talán megkésett ez a megvilágosodás?

(Magyar Hírlap, 2016. december 9.)