A következő címkéjű bejegyzések mutatása: euronews. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: euronews. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. május 25., szerda

Megrázó riport a Kijev környéki öldöklésekről és erőszakos cselekményekről

A Euronews közzéteszi Valérie Gauriat riportját.

*

Megrázó riport a Kijev környéki öldöklésekről és erőszakos cselekményekről 

Miután riporterünk, Valérie Gauriat szemtanúja volt az ukrajnai háború első két hetének, néhány héttel később visszatért Kijev térségébe. Az ukrán fővárosban lassan újraindult az élet, mindössze két héttel az orosz csapatok visszavonulása után. Újságírónk tudta, hogy az utcán sétáló emberek látványa és a Majdan téren kivirágzott tulipánágyak szépsége éles ellentétben állnak azzal, ami Kijev külvárosában vár rá.

Visszatért, hogy dokumentálja az állítólagos háborús bűnöket a környéken az orosz megszállás után. A korábban csendes külvárosok és falvak Kijev külvárosában romhalmazokká változtak. Az ott élők hetekig tartó borzalmat éltek át.
Sasha végigvezette Valérie Gauriat-t azon a rémálmon, amelyet Irpiny szomszédságában, Kyvi kapujánál élt át. Elmondta neki, hogyan végeztek ki embereket, megmutatta azt a helyet, ahol látta, ahogy barátját, Sanját lelövik, akinek aznap lett volna a születésnapja.
A beszámolók csak még baljósabbá váltak, ahogy riporterünk folytatta útját. Borogyankán szemtanúja volt annak, ahogyan exhumálják a megszállás alatt ideiglenesen udvarokban és kertekben eltemetett civilek holttesteit.
„Nézd, milyen jóképű volt!” – mondta Nadiya, és megmutatta 34 éves fia, Konsztantyin képét, akinek a teste felismerhetetlenül hevert valahol.
Az utak mentén felhalmozott, leégett járművek romjai között megálltak Andriivka faluban, amely egy hónapon át megszállás alatt volt. A főutcán az orosz fegyverek maradványai, törmelékbombák szögei, lövedékek hevertek. Ott beszélt Mikolával, egy halk szavú gazdával, aki gyászolta a fiát, akit lelőttek az utcán. „Azt mondták, a telefonján keresztül továbbított információkat az orosz harckocsioszlop helyzetéről” – sóhajtott. „Ezek vadállatok! Ez nem hadsereg! Egy hadsereg nem támad gyerekeket és nagymamákat, de ők igen!” – folytatta, majd dühösen hozzátette: „Gyerekek voltak, 18 évesek. Néhányan sírtak, mondván, hogy nem akarnak ide jönni, kényszerítették őket, és azt mondták, hogy csak 2 nap, gyakorlatozni fognak!”
Makarivban újabb exhumálásra hívták stábunkat: egy család maradványait ásták ki, akik akkor égtek halálra autójukban, amikor egy zöld folyosón próbáltak kijutni a városból. A jelenetet figyelve egy férfi félrevonta riporterünket. Azt akarta, hogy találkozzon egy közelben élő nővel, akit egy orosz katona erőszakolt meg. Munkahelyén találtak rá végül, a helyi kórházban. Fojtott hangon mesélte el történetét, ahogy leírta a jelenetet, könnyezett, ahogy eszébe jutott férje gyötrelme, akit lelőttek, amikor segíteni próbált neki. A ház mellett haladó orosz hírszerző erők szabadították meg. „A kiszabadulásom után megtudtam, hogy akik ezt tették velem, elkaptak egy másik nőt is; megerőszakolták, és elvágták a torkát. Ha nem lennének az orosz hírszerzők, nem élnék” – fejezte be suttogva.
Ritka tanúságtétel. A trauma és a félelem olyan mértékű, hogy kevés nemi erőszak áldozata hajlandó tanúskodni – mondta el újságírónknak Larissza, egy ügyvéd, aki az orosz katonák által elkövetett nemi erőszak áldozatainak segít. Ügyfelei közül egy anyát és lányát több napon át erőszakolt több katona egymás szeme láttára. Agresszoraik eltörték kezeiket, így lehetetlenné tették a védekezést vagy a menekülést számukra. Egy eset a sok közül, amely bizonyíték arra, hogy a nemi erőszak szisztematikus volt, és háborús fegyverként használják – mondja az ügyvéd.
Egy háború, amely örökké kísérteni fogja Olgát. Most egyedül él bánatával Bucsában, ahol a kijevi régió leghírhedtebb atrocitásait követték el. Elmagyarázta, hogyan találták meg férjét, akit utoljára akkor láttak, amikor a megszállás idején egy élelmiszer-elosztó központból jött ki. 10 nappal később egy hullaházban találták meg. „Eltörték a koponyáját, eltörték a csontjait. Gyilkoltak, kínoztak, olyan szörnyű dolgokat műveltek!” – kiáltott fel Olga, arcát a kezébe rejtve. „Azt mondták, hogy megszabadítanak minket, de kitől és mitől? Megszabadítottak minket magától az élettől. Minden nap várom, hogy a férjem hazajöjjön a munkából. De soha nem fog visszajönni.”
A 20 éves Tatjána szemtanúja volt annak, ahogyan egy orosz mesterlövész lelőtte az édesanyját. Elvitte stábunkat a tragédia helyszínére. Elmondta, hogyan lőtték le anyját, hogyan bukott alá, az aszfaltra áramló vért. „Nem tudok csendben maradni” – mondja. „Azt akarom, hogy a világ tudja, mi történt. Talán egy nap megtudjuk, ki tette. És így lesz igazság.”
Az ukrán főügyészség eddig több mint 11 ezer olyan esetet regisztrált, amikor orosz katonák állítólagos háborús bűnt követtek el ukrán civilek ellen. Több büntetőeljárás is indult orosz katonák ellen.

Nóra Shenouda – Valérie Gauriat
(Euronews, 2022. május 27.)



Nadiya 34 éves fiát gyászolja (Euronews)

Életeket szakított szét a háború (Euronews)

Tatjána édesanyja képét mutatja (Euronews)

2022. március 27., vasárnap

Cipők gyűlnek a pesti Duna-parton az ukrán elnök üzenete után

A Euronews összefoglalót közöl egy budapesti tüntetéstől.

*

Cipők gyűlnek a pesti Duna-parton az ukrán elnök üzenete után 

Gyűlnek a cipők a pesti rakparton azok után, hogy Volodimir Zelenszkij azt üzente Orbán Viktornak, hogy ha nincs tisztában azzal, hogy mi zajlik Ukrajnában, akkor sétáljon el a Duna-partján lévő budapesti holokauszt-emlékműhöz.
Vasárnap elkezdtek gyűlni a cipők, amiket az Ukrajnában történő borzalmakra utalva visznek folyamatosan az orosz háború ellen tiltakozók. Az akciót a "Jednyst" (Egység) Ukrán Egyesület szervezte azoknak az áldozatoknak az emlékére, akik az orosz erők ostromolta Mariupolban vesztették életüket.
Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész alkotása az a hatásos emlékmű a Lánchíd és a Parlament közötti pesti rakparton, ami a nyilasok egyik rémtettére emlékezteti az utókort: 1945. január 8-án 154 zsidót tereltek a nyilasok a folyópartra a svéd követség Üllői úti épületéből. Arccal a víz felé állították a kettesével összekötözött embereket, hogy a Dunába lőjék őket, amikor egy svéd követségi alkalmazott vezetésével, az utolsó pillanatban megérkezett a fegyveres rendőri segítség, és kiszabadították az üldözötteket.
Volodimir Zelenszkij erre utalt Orbán Viktornak, érzékeltetve az orosz megszálló erőkkel harcoló ukránok helyzetét, amikor a nyugati országokhoz hasonlóan Magyarországtól is erősebb kiállást és segítséget követelt:
„Magyarország. Itt meg kell állnom egy pillanatra, és őszintének kell lennem. Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, kivel vagytok. Független ország vagytok. Voltam már Budapesten, imádom a várost. Többször jártam már ott, nagyon szerettem, vendégszerető, ahogy az emberek is. Tragikus dolgokat éltetek át. Elmentem a rakpartra, ahol láttam az emlékműveteket” – mondta az ukrán elnök, és így folytatta:

„Láttam a cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Figyelj, Viktor, tudod mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban. És ez az, amit Oroszország művel. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, és ugyanilyen emberek.”

Volodimir Zelenszkij 

Vasárnap tüntetés is zajlott a Cipők a Duna-parton elnevezésű emlékhelyen. Többen ukrán zászlóba burkolóztak, Putyin- és Oroszország-ellenes táblákat emeltek a magasba.

A közösségi oldalakra többen videót is posztoltak:

Az ukrán elnök nem csak a világ országainak vezetőitől kér segítséget, a civileket is arra buzdítja, hogy minden lehetséges formában és platformon álljanak ki Ukrajna integritása mellett, ugyanis az ukrán katonák és önkéntesek nem csak Ukrajna szabadságát védik, hanem Európáét, illetve áttételesen az egész világét.
A magyar kormány többször kijelentette, hogy kiáll Ukrajna mellett, nem akadályozza az egységes EU-s szankciókat Oroszország ellen, de a fegyverszállítást, katonák küldését és az energiahordozók importtilalmát a magyarok biztonsága és a magyar gazdaság érdekében nem tartja lehetségesnek.
Vlagyimir Putyin elnök nemzetközi izolációjára utal az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülése. A Hetek csoportjának brüsszeli nyilatkozatához hasonlóan az ENSZ közgyűlése is elítélte Oroszországot az ukrajnai invázió miatt, és követelte az orosz erők kivonását. 140 tagállam szavazta meg az állásfoglalást, 38 tartózkodott (köztük Irán, Kína és India), 5 szavazott ellene: Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea voksolt nemmel.

(Euronews, 2022. március 27.)


Az ukrajnai orosz háború áldozataira utaló cipők Pauer Gyula alkotása mellett a Dunánál

2022. január 14., péntek

A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást

Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a szerbiai árbefagyasztásokról.

*

A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást

Hat alapvető élelmiszeripari termékre árstopot vezet be a kormány februártól – jelentette be Orbán Viktor szerdán. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, a miniszterelnök pedig a pénteki rádióinterjújában is arról beszélt: a kabinet a szerbiai mintát követi az árak befagyasztásában. Megnéztük, hogyan kezelték ezt a kérdést Szerbiában.

A szerb kormány november utolsó napján jelentette be, hogy az infláció megfékezése érdekében 60 napra korlátozza a kristálycukor, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej, a napraforgóolaj, a T-400-as típusú liszt, valamint a sertéscomb árát. A kormánydöntés értelmében ezeknek az élelmiszereknek az ára nem haladhatja meg a november 15-i szintet. A szerb kormányrendelet azt is meghatározta, hogy az üzletekbe kerülő termékek mennyisége nem lehet kisebb, mint az előző évben leszállított áru átlaga, elkerülendő, hogy a vonatkozó élelmiszerekből hiány alakuljon ki.
Azok számára, akik esetleg megszegnék a szabályokat, drákói pénzbüntetést (százezertől kétmillió dinár, vagyis mintegy háromszázezertől hatmillió forint), illetve 6-12 hónapig tartó tevékenységtől való eltiltást helyeztek kilátásba a hatóságok. (A szerb mintát követő magyar döntésről itt, annak várható hatásairól pedig itt olvashat).
Noha Szerbiában ezt az intézkedést úgy emlegetik, hogy a kormány hatósági árat vezetett be néhány termékre, ez a gyakorlatban nem igaz, ugyanis a kormányrendelet értelmében minden kereskedő a „saját” november 15-én érvényes árazását kellett hogy érvényesítse december első napjától. Tehát nincs érvényben egységes ár az öt alapvető élelmiszerre, mi több, nem szabtak meg maximális árat sem ezen termékekre, így jórészt az adott áruházlánctól, forgalmazótól függ, hogy éppen mennyibe kerül az étolaj vagy a cukor. Éppen emiatt a fogyasztók gyakorlatilag észre sem vették az árbefagyasztást, hiszen minden láncnál más-más árakkal találkoznak azóta is. Lényegi különbséget csak azok tapasztaltak, akik sok boltot bejárnak, és mindegyik lánc áraival tisztában vannak.
A szerbiai Gazdasági Kamara Kereskedelmi Egyesülete üdvözölte az árbefagyasztásra vonatkozó döntést, különösképpen azt a kitételt, hogy mindez csak 60 napig érvényes, a szervezet szerint ugyanis a piaci viszonyokba való beavatkozások esetében fontos, hogy azok időben korlátozottak és rövidek legyenek, mert így elkerülhető, hogy a korlátozó intézkedéseknek negatív hatása legyen.
A gazdasági szereplők zöme egyetért abban, hogy a Szerbiában tapasztalt áremelkedések nem az országos, hanem a világpiaci trendek (elsősorban az üzemanyag- és energiahordozók drágulása) következménye, amelyek kihatással vannak a helyi viszonyokra is.

Több közgazdász viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők kompenzálni fogják, úgy, hogy azokat a termékeket drágítják, amelyek kívül esnek a szabályozáson. Ha nem emelhetik például a 2,8 százalékos UHT-tej árát, megemelik a sajtokét, a tejfölét vagy a többi tejféléét.

Az eredeti kormányhatározat nem maradt sokáig érvényben. A kabinet már néhány nappal később, előbb december 2-án, majd december 9-én is módosította saját rendeletét, így az árbefagyasztás már a T500-as lisztre is vonatkozott, s bővült az egyes termékek mennyiségi kiszerelésére vonatkozó szabályozás is.
Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.

Az intézkedésnek van rövid távú hatása, de ha huzamosabb ideig hatályban marad, áruhiányhoz, a feketepiac megjelenéséhez vezethet, ahogyan az történt a múlt század kilencvenes éveiben

– nyilatkozta az Euronewsnak a Metropolitan University – FEFA igazgatója, Goran Radosavljević, aki arra is figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztás a legutolsó az intézkedések sorában, amelyeket egy kormány bevethet, amikor emelkednek az árak, és talán célszerűbb lett volna előbb az árutartalékokhoz nyúlni.
A szakember szerint esélyes, hogy a kormányintézkedés érvényességét meghosszabbítják, sőt más ármérséklő eszközöket is bevetnek majd. Ezt tűnik alátámasztani a tény, hogy a szerb kormány nem csak befagyasztott egyes árakat: december közepén lehetővé tette, hogy a pékségek és malomipari vállalatok a köztársasági árutartalékokból vásároljanak kedvezményes áron lisztet (30 dinárért, azaz kb. 90 forintért kilónként) és az ebből sütött, legegyszerűbb, 500 grammos fehér kenyeret szabott áron, legfeljebb 46 dinárért (138 forint) forgalmazzák. Ez az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg a liszt világpiaci ára nem normalizálódik. A pékek az intézkedést betartják, országszerte kapható ez a fajta kenyér, és az ára sem emelkedik.

A Gazdasági Kamara szerint „félidőben” korai még értékelni az árbefagyasztás hatásait, de a testület arra figyelmeztet, hogy ezzel az intézkedéssel nem fékezhető meg az infláció, hiszen kisszámú termékre vonatkozik, így nincs hatással a gazdaságra.

Ahogyan Magyarországon, úgy Szerbiában is parlamenti választások lesznek áprilisban, és nagy a valószínűsége, hogy a kormány meghosszabbítja az árbefagyasztást, hiszen esze ágában sincs saját népszerűségét csökkenteni a szavazást megelőzően. Aleksandar Vučić államfő pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt láthatóan semmit sem kockáztat – annak ellenére sem, hogy intézkedései a ténylegesen nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak édeskeveset jelentenek.

Elszabadult árak

A szerb kormányt döntése meghozatalában valószínűleg az vezérelte, hogy a novemberi infláció az országban 7,5 százalékos volt, azonban az élelmiszerárak egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedtek. Egy augusztusi áremelést követően novemberben ismét jelentősen drágult a hús, így ez az élelmiszer 20-50 százalékkal többe került a fogyasztóknak, mint egy évvel korábban. De az étolaj 33, a sajtok átlagosan 34 százalékkal kerültek többe tavaly novemberben, mint egy évvel korábban.

A novemberi árak a következőképpen alakultak: a sertéscomb ára 560-673 dinár (1700-2000 forint) volt, a marhacomb 870-960 (2600-2900 forint) dinár között, a filézett csirkemell ára pedig 600-750 (1800-2260 forint) dinár között mozgott. Az étolaj átlagára 2020 őszén 139,50 dinár (420 forint) volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg novemberre ez az ár 193,79 dinárra (585 forint) kúszott fel. A 2020-as adatokhoz viszonyítva egy év alatt a legnagyobb mértékben a zöldségfélék drágultak, mintegy 29 százalékkal.

Az „árbefagyasztás” első napján a sertéscomb ára egyes helyeken meghaladta a 600 dinárt (1800 forintot), a cukor ára 79-94 dinár (238-283 forint) között alakult, a T-400-as liszt kilója 64-93 dinár között (193-280 forint) mozgott, míg a tej 85-120 (256-362 forint), az olaj átlagosan 180-200 dinár (543-603 forint) között. A nagy áruházláncok mindegyike emellett akciósan is kínált ezekből a termékekből, a „befagyasztott” szintnél alacsonyabb áron is, ahogyan azt egyébként is tették volna az ünnepeket megelőző időszakban.

(RTL Klub, 2022. január 14.)


Ujvári Sándor felvétele