2022. január 18., kedd

A szerb Blikktől a HVG címlapjáig: így terjedt az RTL álnéven jegyzett kritikája

Hegedűs Anna a Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján folytatja hadjáratát az RTL Klub ellen.

*

A szerb Blikktől a HVG címlapjáig: így terjedt az RTL álnéven jegyzett kritikája

A szerb libertariánus közgazdász véleményéből pár nap alatt tényállítás lett, ráadásul amíg a tévés nyilatkozat a HVG címlapjára ért, többször módosult is. Ebben a folyamatban az RTL Klub frissen indult híroldalának oroszlánrésze volt, ők voltak ugyanis azok, akik álnéven jegyzett cikkben hivatkozták Mihailo Gajić, szerb közgazdászt. A szakember megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy nem keresték meg a magyar sajtó képviselői a véleményével kapcsolatban. Kampány vagy véletlen egybeesések? Nem tudjuk. Egy biztos: álhír.
A tegnapi nap folyamán írtunk arról, hogy az RTL hírportálja álnéven írt kormánykritikus cikket tett közzé az árstoppal kapcsolatban. A Kocsányos Pálma néven író újságíró arról értekezett, hogy nem működik a Szerbiában bevezetett árplafon, amelyhez hasonló intézkedést vezetett be a magyar kormány is. Azzal önmagában nem is volna probléma, hogy egy újságíró utánanéz, hogy egy adott kormányzati döntéshez hasonló döntésnek milyen hatása volt külföldön, 

A PROBLÉMA OTT VAN, HOGY A KIVÁLASZTOTT ÉS HIVATKOZOTT SZAKÉRTŐT TELJESEN FÉLREÉRTELMEZI. KÉSŐBB PEDIG NEM A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY, HANEM A FÉLREÉRTELMEZÉS TERJED TOVÁBB.

Egy olvasónk figyelemfelhívása után számunkra akkor lett gyanús a történet, amikor azt láttuk, hogy Kocsányos Pálma néven publikált cikket az RTL. Megkerestük a portált, akik megerősítették, Kocsányos Pálma valóban álnév,  ilyen nevű újságíró tehát nem létezik.
Az álnevet használó szerző cikkében „több közgazdászra” hivatkozik, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők más termékek árának megnövelésével kompenzálhatják. A több közgazdász az valójában egy közgazdász: Mihailo Gajić. A szerző az espresso cikkére hivatkozik, amely sajtótermék körülbelül olyan, mint itthon a Blikk. Egy gazdasági témában való hivatkozást már önmagában ez a tény is gyengíti, azonban Mihailo eleve nem is az espressonak adott interjút, a portál csupán szemlézte egy tv-interjúját, amit a TV Prvanak adott.
Mihailo ebben az interjúban kifejti, hogy az élelmiszerár növekedés egy globális folyamat, hiszen a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok több helyen sérülnek, amely mind az import, mint pedig az exportra hatással van. A szakember megjegyzi, hogy az üzemanyagár növekedésének hatása, a termelési ráfordítások növekedése, valamint a növekvő bérek hatása mind beépülne azokba az árakba, amelyek befagyasztásra kerültek. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy emiatt a kereskedők más termékek árába kalkulálhatják bele az árnövekedést, illetve kilátásba helyezi, hogy esetlegesen hiány is felléphet a piacon.
Megkerestük személyesen Mihailo Gajićot, aki megerősítette véleményét és meglepődéssel fogadta, hogy a magyar sajtóban megjelent a neve, ugyanis

A MAGYAR SAJTÓ RÉSZÉRŐL SENKI NEM KERESTE MEG SEM A NYILATKOZATÁVAL, SEM PEDIG A SZERBIAI HELYZETTEL KAPCSOLATBAN.

A közgazdász véleményét, amellyel nem szeretnénk vitázni, tényként írja le Kocsányos Pálma az RTL hírfelületén megjelent cikkében. Már a címadásban tényként kezeli a véleményt: A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást.
Ezt követően pedig elismeri, hogy gyakorlatilag nem lehet megállapítani a szerb kormányzati döntésnek a hatását:
Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.
A szerb elemző félelmei nem sokkal később a HVG címlapjáig értek. Ahol egy fokkal elegánsabb módon nem kitalált néven jegyzik a cikket, hanem egyszerűen a szerző helyett annyi szerepel, hogy hvg.hu. A Szerbiában is árstop van, csak a vevők nem veszik észre című cikk kritika nélkül hivatkozza az RTL cikkét olyan címadással élve, amely egyértelműen tényként (össznépi tapasztalatként) állítja azt, amely egyéni szakmai véleményként indult el.

Hegedűs Anna
(Transzparens Újságírásért Alapítvány, 2022. január 18.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése