A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szél_bernadett. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szél_bernadett. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 25., kedd

Miért nemzetbiztonsági kérdés egy radikális szakadár támogatása?

Az RTL Klub honlapja összeállítást közöl a boszniai szerbeknek nyújtott magyar támogatásról.

*

Miért nemzetbiztonsági kérdés egy radikális szakadár támogatása?

A boszniai szerbek 37 milliárd forintos támogatásáról kérdezte Szél Bernadett Szijjártó Pétert.

„Igaz a boszniai értesülés, Orbánék TÉNYLEG 100 millió eurót, azaz mintegy 37 milliárd forintnak megfelelő összeget adnak a boszniai szerbeknek »gazdaságfejlesztésre« – bármit is jelentsen ez" – írta Szél Bernadett legújabb Facebook-posztjában, kedden.
A független parlamenti képviselő beszámolt róla, hogy írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben azt kéri, a tárcavezető erősítse meg, valóban ígért-e 100 millió eurót Orbán Viktor miniszterelnök Milorad Dodiknak, a boszniai szerbek vezetőjének és ha igen, „mikor óhajtják erről tájékoztatni a választókat, akik a számlát fizetik, illetve konkrétan mire adnak ennyi pénzt”.
„A magyar kormány stratégiai és nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a nyugat-balkáni régió békéjét, stabilitását és biztonságát. Mindezek eléréséhez nagy mértékben járul hozzá a gazdasági fejlődés. Így egy boszniai-hercegovinai fókuszú gazdaságfejlesztési program a magyar nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését mozdítja elő” – válaszolta Szijjártó Szél Bernadett kérdésére.
A képviselő nehezményezi, hogy 

a miniszter már csak azt felejtette el hozzátenni a nyugat-balkáni békéért való nagy aggódásában, hogy pont olyan vezetőt támogatnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok építésén messze túlmutató összeggel, aki épp a régió békéjének felborításán dolgozik nagy erőkkel.

Szél Bernadett rámutat: Magyarország „konkrétan egy radikális szakadár vezetőt” támogat, miközben a kormányzat azt állítja, „magyar nemzetbiztonsági érdeket” érvényesít.
„Felmerül a kérdés: mégis, hogy segíti Milorad Dodik a nyugat-balkáni régió békéjét? És vajon miféle »magyar nemzetbiztonsági érdek« az ő elszakadási törekvéseinek támogatása? Magyar érdek lenne a nagyszerb állam a boszniai szerbek Szerbiához való csatlakozásával? Ráadásul a békéért aggódó Orbánnak nemrég sikerült egy verbális atombombát is ledobnia azzal, hogy biztonsági kockázatnak és »kihívásnak« nevezte a bosnyákokat” – írta Szél Bernadett, aki szerint a magyar kormány nem a nyugat-balkáni békét félti, nem a magyar érdeket képviseli és nem játszik tiszta lapokkal, 

Dodik személyében pedig egy olyan embert támogat, aki tagadja a szerbek által elkövetett háborús népirtásokat és a srebrenicai mészárlást „kitalált mítosznak” tartja.

Orbán ismét egy olyan szélsőséges nacionalista vezető mellé áll, amilyen ő maga: nem békét és nyugalmat hoz az országára, hanem háborút és békétlenséget – emelte ki posztja végén Szél Bernadett.
Orbán Viktor kormányfő december végi nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, „a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében”. A támogatásra a tervek szerint a boszniai szerb entitásban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak gazdaságfejlesztési támogatásként.

(rtl.hu, 2022. január 25.)

Milorad Dodik és Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. június 18-án (Koszticsák Szilárd felvétele)

2017. március 3., péntek

Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attila tudósítását az előző napi Kormányinfóról.

*

Hetven százalék körüli azok számaránya, akik szerint Magyarországnak az unióban a helye
Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

BUDAPEST Szeptember 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntést azzal indokolta, hogy „továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot”. Ezért két fontos lépést is tesznek az illegális bevándorlás feltartóztatására: az első a határkerítés megerősítése, a második pedig az idegenrendészeti őrizet visszaállítása.
TORLÓDÁS A megszokottnál jóval nagyobb várakozási időre kell felkészülniük azoknak, akik a jövőben Szerbia vagy Horvátország felé utaznak, ugyanis az Európai Bizottság február 16-án elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében az unió határain mindenkit ellenőrizni kell. A változások alkalmazására húsz nap áll rendelkezésre. Az elképzelés szerint ki kell szűrni mindenkit, aki potenciális veszélyt jelenthet, és ez torlódásokkal járhat. „Szeretnénk elkerülni, hogy nyolc-tíz órás várakozás alakuljon ki” – mondta Lázár.
VÍZUMMENTESSÉG Március 9-éig véglegesíthetik azt a megállapodást, amelynek értelmében vízummentesen léphetnek majd az unió területére azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeznek biometrikus dokumentumokkal. Erről február 22-én állapodtak meg Brüsszelben. Magyarországnak ez a kárpátaljai magyarság megsegítése miatt is nagyon fontos kérdés – utalt rá a miniszter.
REFERENDUM Az LMP ötpontos népszavazási kezdeményezését az igazságügyi miniszter értékelte – mondta el Lázár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha megépül az új paksi blokk, akkor a növekvő hazai áramszükséglet ötven százalékát tudja majd biztosítani. A miniszter ezzel reagált arra, hogy az ellenzéki párt a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának, s Szél Bernadett társelnök még az alaptörvény módosítását is javasolta, ha netán az alkotmány az akadálya annak, hogy a referendumot kiírják. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az új létesítmény károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla lesz.
UNIÓS JÖVŐKÉP Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a felmérések szerint hazánkban ma hetven százalék körül van azoknak a számaránya, akik szerint Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. A miniszter ezzel reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a többsebességes európai unióról szóló tervezetét, amely a Brexit utáni uniós integráció lehetséges fejlődési irányait elemezte. Mint ahogy Lázár János kifejtette, az igazán nagy gondok nem Közép-Európában vannak, hiszen például Olaszországban mindössze 38 százaléknyian támogatják a bennmaradást.

(2017. március 3.)

Lázár János