Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attila tudósítását az előző napi Kormányinfóról.

*

Hetven százalék körüli azok számaránya, akik szerint Magyarországnak az unióban a helye
Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

BUDAPEST Szeptember 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntést azzal indokolta, hogy „továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot”. Ezért két fontos lépést is tesznek az illegális bevándorlás feltartóztatására: az első a határkerítés megerősítése, a második pedig az idegenrendészeti őrizet visszaállítása.
TORLÓDÁS A megszokottnál jóval nagyobb várakozási időre kell felkészülniük azoknak, akik a jövőben Szerbia vagy Horvátország felé utaznak, ugyanis az Európai Bizottság február 16-án elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében az unió határain mindenkit ellenőrizni kell. A változások alkalmazására húsz nap áll rendelkezésre. Az elképzelés szerint ki kell szűrni mindenkit, aki potenciális veszélyt jelenthet, és ez torlódásokkal járhat. „Szeretnénk elkerülni, hogy nyolc-tíz órás várakozás alakuljon ki” – mondta Lázár.
VÍZUMMENTESSÉG Március 9-éig véglegesíthetik azt a megállapodást, amelynek értelmében vízummentesen léphetnek majd az unió területére azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeznek biometrikus dokumentumokkal. Erről február 22-én állapodtak meg Brüsszelben. Magyarországnak ez a kárpátaljai magyarság megsegítése miatt is nagyon fontos kérdés – utalt rá a miniszter.
REFERENDUM Az LMP ötpontos népszavazási kezdeményezését az igazságügyi miniszter értékelte – mondta el Lázár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha megépül az új paksi blokk, akkor a növekvő hazai áramszükséglet ötven százalékát tudja majd biztosítani. A miniszter ezzel reagált arra, hogy az ellenzéki párt a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának, s Szél Bernadett társelnök még az alaptörvény módosítását is javasolta, ha netán az alkotmány az akadálya annak, hogy a referendumot kiírják. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az új létesítmény károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla lesz.
UNIÓS JÖVŐKÉP Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a felmérések szerint hazánkban ma hetven százalék körül van azoknak a számaránya, akik szerint Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. A miniszter ezzel reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a többsebességes európai unióról szóló tervezetét, amely a Brexit utáni uniós integráció lehetséges fejlődési irányait elemezte. Mint ahogy Lázár János kifejtette, az igazán nagy gondok nem Közép-Európában vannak, hiszen például Olaszországban mindössze 38 százaléknyian támogatják a bennmaradást.

(2017. március 3.)

Lázár János

Erősítés a déli határon

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

Migráció: golyóálló mellényben a svéd mentők – Bécs is szigorít
Erősítés a déli határon

EURÓPAI UNIÓ A svéd rohammentők kérvényezték, engedélyezzék számukra katonai felszerelés használatát olyan esetekben, amikor a migránsok által lakott no-go zónákba kell menniük (olyan területek, ahová az őslakosok már nem is mernek bemenni). Gordon Grattidge szakszervezeti vezető egy interjúban beszélt arról, hogy kollégái rendszerint visszavonulásra kényszerülnek ezekből a városrészekből az ott tapasztalható erőszakosság, bűnözés miatt. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy csak rendőri segítséggel tudnak kimenni egy-egy helyszínre, de még így is sokszor kényszerülnek arra, hogy golyóálló mellényt és sisakot viseljenek.
A Svédország déli részén fekvő Örebróban szolgáló Peter Springare rendőr a Facebookon azt írta, mostanában csak olyan bűncselekményekkel volt dolga, amelyeket közel-keleti vagy afrikai országokban született, de már Svédországban élő emberek követtek el. „Tudom, hogy ez nem korrekt politikailag, de leszarom” – tette hozzá. Írására pár nap alatt 43 ezren reagáltak. A rendőrség is gyorsan lépett, és rasszista felbujtás miatt belső vizsgálatot indított ellene.

Bármikor megindulhat a roham a szerb határnál
Időközben itthon újra megdőlt az idei rekord: kedden 244-en próbáltak meg illegálisan bejutni Magyarországra. A menekültek még azelőtt át akarnak jutni a határon, hogy megépülne a második védvonal a déli határnál. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makón arról beszélt, a tavasz és a nyár hozhat meglepetéseket, ezért folytatódik a rendvédelem megerősítése. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó pedig azt mondta: ha elkészül az új kerítés, lehetetlen lesz átszökni a szerb–magyar határon. Az idegenrendészeti törvény szigorításával pedig kivédhető lesz az is, hogy sokan megszökjenek a menekülttáborból ügyük elbírálása ideje alatt.

Ausztria sem tűri tovább a hazudós bevándorlókat
Az osztrák kormány is gyorsítaná az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását. Erről kötöttek megállapodást a koalíciós pártok. Wolfgang Sobotka belügyminiszter közölte, a kedden elfogadott tervezetről még a nyár előtt dönthet a törvényhozás. A törvény azokra is lesújt, akik a menekültügyi eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. Gyorsítanák a kitoloncolást, és több ezer euróra büntetnék azokat az illegális migránsokat, akik nem hajlandók távozni. Kiesnek a szociális ellátásból és el is zárhatják őket.

Soros játszóterévé alakult az EP-bizottság
Lapunkban is közöltük: az Európai Parlament bizottságában bírálták a magyar bevándorláspolitikát. Az ülést a szocialisták kezdeményezték és több civil szervezet is meghívást kapott. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ők is a magyar ellenzéket képviselték, de Magyarország ezután is „mindent megtesz azért, hogy ne lehessen illegálisan belépni Európába”. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a legfőbb kérdés az, hogy az érintett, külföldről finanszírozott kritizáló civil szervezetek miért vettek részt az ülésen, és milyen alapon képviselték ott azt a 80 ezer hazai szervezetet, amelybe a civil mozgalmak is beletartoznak. „Itt súlyos legitimációs probléma van” – jelentette ki. Hozzátette: „A Soros-féle civil szervezetek megint beletenyereltek az emberi jogokba, és a bizottság is Soros György játszótere lett.”

(2017. március 2.)

Kettős védelem: az újabb kerítést is elítéltek közreműködésével építik a déli határon

Újabb kerítés épül

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

80 ezer migráns mozgásban a balkáni útvonalon
Újabb kerítés épül

Nyolcvanezer migráns tart az Európai Unió felé: a jó idő beköszöntével egyre többen érkeznek a magyar–szerb határhoz, Szabadkára, miközben az utánpótlás is folyamatos. A magyar kormány szeretne két hónapon belül elkészülni a határon épülő második kerítéssel is.

BUDAPEST/BELGRÁD A Belgrádban várakozó migránsok egyre feszültebbek és fogy a türelmük, nem akarnak sokáig Szerbiában rostokolni, mielőbb szeretnének eljutni Nyugat-Európába – emelik ki a helyszíni tudósítások. A menekültek a belgrádi buszállomás mögött, egy üresen álló raktárépületben húzták meg magukat. A pályaudvar és környéke ezért egyre jobban hasonlít egy befogadóközpontra. Belgrádban már napok óta azon dolgoznak a külföldi önkéntesek, hogy javítsanak az illegális bevándorlók életkörülményein. Annak ellenére is folytatják ezt a munkát, hogy a szerb kormány arra kérte őket, csak a táborokban tartózkodó bevándorlókon segítsenek. A kabinet szerint ugyanis a táborokban mindenkinek jutna hely, a bevándorlók azonban nem akarnak bemenni.
A legutóbbi kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját, és abból kiderült, egyelőre bizonytalan, hogy 2017-ben milyen migrációs nyomás nehezedik a határainkra. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a balkáni útvonalon jelenleg mintegy nyolcvanezer ember van úton, több államban. Az idén is arra kell készülni, hogy elhúzódó és tartós ostrom alatt lesz a déli határ. Ott ezért már elkezdték a második kerítés építését, két hónapon belül be is fejezik. „A bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nemegyszer erőszakos, s óriási az utánpótlási bázisa Ázsiában és Afrikában” – mondta Bakondi, aki arra is utalt: a migránsok többsége áldozat.
A távirati iroda jelentése szerint több száz migráns várakozik Szabadka külterületén is, a vasútvonal közelében, hogy a zöldhatáron próbáljon átjutni Magyarországra. A magukat sátrakban, fóliával fedett kalyibákban, illetve a bontás alatt lévő egykori téglagyár melléképületeiben meghúzó migránsok közül többen már megpróbáltak átjutni a szerb–magyar határon, de a rendőrök és katonák feltartóztatták és visszafordították őket.
A menekültválság megfékezésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az afrikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Berliner Morgenpost német lapnak. Meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, tehát foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodás következményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben is – érvelt. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” – hívta fel a figyelmet az olasz konzervatív politikus.
Afrika stabilizálása szerinte valamennyi európai ország feladata, nem csak Olaszországé vagy Németországé, a migráció tekintetében különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő országoké. Közben több mint harminc spanyol nagyvárosban ezrek vonultak utcára vasárnap, hogy a háborúk elől Európába menekülők támogatására hívják fel a figyelmet, és követeljék az emberélet védelmét elsődlegesnek tekintő migrációs politika alkalmazását.
Törökország elkészült a Szíriával közös 911 kilométer hosszú határán épülő betonfal újabb, 290 kilométeres szakaszával. Az építményt három méter magas, két méter széles, egyenként hét tonna tömegű, mozgatható tömbökből állítják fel, amelyek tetején pengés drót húzódik.

Magyar kamiont is megtámadtak
Migránsok rohamozták meg az egyik Veszprém megyei magyar fuvarozó cég kamionját a francia autópálya pihenőjében, Calais közelében – írta tegnap a Blikk. A magyar sofőr még időben be tudott zárkózni a fülkébe, nem sérült meg, de halálra rémült. A kamionos ezután a gázra lépett, a visszapillantó tükörben még látta, ahogy egy nagyobb csoport menekült fut utána. Angliában nyitotta ki a csomagteret, és ott a brit hatóságok több menekültet is találtak, őket őrizetbe vették. Egyúttal a sofőr ellen is eljárás indult csempészet miatt. A sofőr interjút ígért az Omegahírek című internetes portálnak, de ettől vasárnap visszalépett.

(2017. február 28.)

Szabadkán a vasútállomás közelében is sok bevándorló tanyázik. A zöldhatáron akarnak átjönni Magyarországra

Kormányinfó 77 – A 4-es metró az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügye

Lázár János és Kovács Zoltán megtartja a sorrendben hetvenhetedik Kormányinfót, vagyis a kormány sajtótájékoztatóját.

*

Kormányinfó 77 – A 4-es metró az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügye

Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint 400 milliárd forintnyi szerződésből 272 milliárd értékűvel volt probléma – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 77. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

(Kormány.hu, 2017. február 9.)

Kormányinfó 76 – Lázár János feljelentést tesz a 4-es metró ügyében

Lázár János és Kovács Zoltán megtartja a sorrendben hetvenhatodik Kormányinfót, vagyis a kormány sajtótájékoztatóját.

*

Kormányinfó 76 – Lázár János feljelentést tesz a 4-es metró ügyében

A kormány döntése alapján csütörtök délután büntetőfeljelentést tesz Lázár János a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 76. Kormányinfón jelentette be, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

(Kormány.hu, 2017. január 19.)

Nem mindenhol működik az átirányítás

A Heves Megyei Hírlap című napilap ismerteti Lázár János nyilatkozatát a közfoglalkoztatásról.

*

Nem mindenhol működik az átirányítás

A közfoglalkoztatás nem lehet végső megoldás a munkanélküliségre. A magasabb bérek ösztönzik az embereket, hogy továbbképzést vállaljanak, és átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra – fejtette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány véleménye szerint ugyanis a közmunkások negyedét át lehetne terelni a versenyszférába. A Policy Agenda kutatóintézet elemzése viszont mást mutat: azoknak a közmunkásoknak, akiknek külön képzési programot is indítottak, mintegy 10–15 százalékát tudták átirányítani a versenyszférába. Csakhogy az átirányítás eddig kizárólag a nyugati országrészekben működött, ahol minimális a közmunkások aránya. Ugyanez viszont nem várható el a keleti területeken, ahol jelenleg 9–17 százalék között mozog a közmunkások aránya.

(Heves Megyei Hírlap, 2017. január 2.)

Kádár, a gyilkos

A Magyar Hírlap közli Szajlai Csaba főmunkatárs írását Kádár, a gyilkos címmel, amelyben Lázár János ünnepi beszédére reflektál.

*

Kádár, a gyilkos

Sajnos, sokakban még mindig csontig hatolt a fájdalom, amikor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hét végén ünnepi beszédében Kádár Jánost gyilkosnak, kollaboránsnak és hazaárulónak titulálta.

Tény, hogy a Kádár-rendszer iránt máig tetten érhető a nosztalgia, ami annak tudható be, hogy a rezsim második korszakában tényleg megengedőbb lett a hatalom. Sok csodálója ma sem képes elfogadni, hogy szó sem volt itt „reformer, haladó” baloldalról, hatékony gazdasági és nagypolitikai döntésekről, sokkal inkább a hitelekből fenntartott fogyasztásra – háromhatvanas kenyér, hétvégi telek és Trabant – helyeződött a hangsúly. Ez a „fogyasztási kultúra” omlott össze a rendszerváltoztatás után.

Kádár és vele együtt a róla neveztetett rendszer sokak körében a rendszerváltoztatás nagy ívű álmainak szertefoszlása után lett ismét népszerű. Az MSZP 1994-ben nem a programja miatt alakíthatott kormányt, hanem azért, mert a korábbi rezsim képviselőit látták benne a választók.

Évtizedeken keresztül hallhattunk arról, hogy Kádár a legvidámabb barakkot hozta létre Kelet-Európában, és mi, magyarok egy kvázi, szocialista mintaországban élhettünk. „Mintaország” egyféleképpen voltunk: a társadalom túlnyomó része passzivitásba süllyedt, és pont az 1956-os események utáni megtorlások miatt is depolitizálttá vált. Erre épült a kádárizmust éltető és átható cinkosság, az egymásra kacsintgató magyar társadalom, és végső soron ekkor jött létre a következmények nélküli ország képe.

Addig jó, amíg Kádár él! – az idősebb generációk valószínűleg emlékeznek még erre a „szlogenre” is, miután „népi vezetőnket” még életében úgy definiálták, hogy reálpolitikus, aki a nép jólétét tartotta szem előtt. Holott alattomos, gyáva áruló, embereket megnyomorító tömeggyilkos volt.

Ha sokan még ma sem tudnak vele, a történelmi hagyatékával mit kezdeni, álljon itt egy kis történelmi, gazdasági, kulturális összegzés. Tény, hogy az ötvenhatos forradalom leverése után a szovjet pártvezetés nem ragaszkodott Nagy Imréék kivégzéséhez, Kádár volt az, aki ezt végig akarta vinni. A megtorlásokat, a leszámolásokat még visszataszítóbbá teszi, hogy 1956. október 30. és november 4. között a Nagy Imre-kormány államminisztere volt.

A Kádár-rendszer feltétlen éltetői még ma is gyakran hivatkoznak arra, hogy gazdaságilag és az életszínvonal szempontjából Magyarország volt a legjobb a kelet-európai fertályban. Ezzel szemben nemhogy használt volna az országnak, hanem fél évszázadra parkolópályára tett bennünket. Amire ma nosztalgiával tekintenek, az a teljesítmény nélküli, (nemzetközi) hitelből finanszírozott relatív jólét volt. Kádár alatt az államadósság a korábbi szint harmincötszörösére nőtt, agrár- és feldolgozóipari európai államból pedig a „vas és acél országa” lettünk. A magyar gazdaság „felnemzárkózásának” nem pusztán a versenyképtelen infrastruktúra az oka, hanem az is, hogy a generációk is versenyképtelenné váltak a szocializmusban. A tévhittel szemben, a Kádár-rendszer nem volt annyira hatékony még a szocialista országok között sem, mint amennyire hirdette magát, és a reformok sem hoztak jelentősen nagyobb növekedést. Ragozni sem kell a kultúra, a történelmi örökségünk teljes szétverését, a kereszténység és erkölcsi normáink visszaszorítását, az építészet, a zene az irodalom leépítését.

Kádár félt a múlttól, és félt a jövőtől, a gyávaság és a félelem mozgatta. Bizonyítani akarta hűségét Moszkvának, ezért öletett meg annyi embert 1957–58-ban. Éppen ezért könnyű megítélni Kádár János teljes politikai művét: gyilkos, kollaboráns és hazaáruló. Kétségtelen, hogy új „kiegyezést” teremtett Magyarországon 1956 után, méghozzá a kölcsönös félelemre alapozott kiegyezést. Miután bebiztosította a saját vezérségét, már csak arra kellett vigyáznia, hogy mindenki azt mondja csupán, amit lehet, s amit szabad.

Kádár János és vele együtt a Kádár-rendszer mutatta meg azt, hogy nekünk, magyaroknak, még a kommunistából is a legalja jutott.

(Magyar Hírlap, 2016. október 24.)

Egy izgalmas olvasói levél

Cluj-Napoca – olvasható a postai bélyegzőn, tehát Kolozsvárról érkezett ez az olvasói levél: