A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kovács_zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kovács_zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 2., csütörtök

Erősítés a déli határon

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

Migráció: golyóálló mellényben a svéd mentők – Bécs is szigorít
Erősítés a déli határon

EURÓPAI UNIÓ A svéd rohammentők kérvényezték, engedélyezzék számukra katonai felszerelés használatát olyan esetekben, amikor a migránsok által lakott no-go zónákba kell menniük (olyan területek, ahová az őslakosok már nem is mernek bemenni). Gordon Grattidge szakszervezeti vezető egy interjúban beszélt arról, hogy kollégái rendszerint visszavonulásra kényszerülnek ezekből a városrészekből az ott tapasztalható erőszakosság, bűnözés miatt. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy csak rendőri segítséggel tudnak kimenni egy-egy helyszínre, de még így is sokszor kényszerülnek arra, hogy golyóálló mellényt és sisakot viseljenek.
A Svédország déli részén fekvő Örebróban szolgáló Peter Springare rendőr a Facebookon azt írta, mostanában csak olyan bűncselekményekkel volt dolga, amelyeket közel-keleti vagy afrikai országokban született, de már Svédországban élő emberek követtek el. „Tudom, hogy ez nem korrekt politikailag, de leszarom” – tette hozzá. Írására pár nap alatt 43 ezren reagáltak. A rendőrség is gyorsan lépett, és rasszista felbujtás miatt belső vizsgálatot indított ellene.

Bármikor megindulhat a roham a szerb határnál
Időközben itthon újra megdőlt az idei rekord: kedden 244-en próbáltak meg illegálisan bejutni Magyarországra. A menekültek még azelőtt át akarnak jutni a határon, hogy megépülne a második védvonal a déli határnál. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makón arról beszélt, a tavasz és a nyár hozhat meglepetéseket, ezért folytatódik a rendvédelem megerősítése. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó pedig azt mondta: ha elkészül az új kerítés, lehetetlen lesz átszökni a szerb–magyar határon. Az idegenrendészeti törvény szigorításával pedig kivédhető lesz az is, hogy sokan megszökjenek a menekülttáborból ügyük elbírálása ideje alatt.

Ausztria sem tűri tovább a hazudós bevándorlókat
Az osztrák kormány is gyorsítaná az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását. Erről kötöttek megállapodást a koalíciós pártok. Wolfgang Sobotka belügyminiszter közölte, a kedden elfogadott tervezetről még a nyár előtt dönthet a törvényhozás. A törvény azokra is lesújt, akik a menekültügyi eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. Gyorsítanák a kitoloncolást, és több ezer euróra büntetnék azokat az illegális migránsokat, akik nem hajlandók távozni. Kiesnek a szociális ellátásból és el is zárhatják őket.

Soros játszóterévé alakult az EP-bizottság
Lapunkban is közöltük: az Európai Parlament bizottságában bírálták a magyar bevándorláspolitikát. Az ülést a szocialisták kezdeményezték és több civil szervezet is meghívást kapott. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ők is a magyar ellenzéket képviselték, de Magyarország ezután is „mindent megtesz azért, hogy ne lehessen illegálisan belépni Európába”. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a legfőbb kérdés az, hogy az érintett, külföldről finanszírozott kritizáló civil szervezetek miért vettek részt az ülésen, és milyen alapon képviselték ott azt a 80 ezer hazai szervezetet, amelybe a civil mozgalmak is beletartoznak. „Itt súlyos legitimációs probléma van” – jelentette ki. Hozzátette: „A Soros-féle civil szervezetek megint beletenyereltek az emberi jogokba, és a bizottság is Soros György játszótere lett.”

(2017. március 2.)

Kettős védelem: az újabb kerítést is elítéltek közreműködésével építik a déli határon

2017. február 9., csütörtök

Kormányinfó 77 – A 4-es metró az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügye

Lázár János és Kovács Zoltán megtartja a sorrendben hetvenhetedik Kormányinfót, vagyis a kormány sajtótájékoztatóját.

*

Kormányinfó 77 – A 4-es metró az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügye

Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint 400 milliárd forintnyi szerződésből 272 milliárd értékűvel volt probléma – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 77. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

(Kormány.hu, 2017. február 9.)

2017. január 19., csütörtök

Kormányinfó 76 – Lázár János feljelentést tesz a 4-es metró ügyében

Lázár János és Kovács Zoltán megtartja a sorrendben hetvenhatodik Kormányinfót, vagyis a kormány sajtótájékoztatóját.

*

Kormányinfó 76 – Lázár János feljelentést tesz a 4-es metró ügyében

A kormány döntése alapján csütörtök délután büntetőfeljelentést tesz Lázár János a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 76. Kormányinfón jelentette be, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

(Kormány.hu, 2017. január 19.)

2016. február 25., csütörtök

Magyarország a világsajtóban (konferencia)

A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el Magyarország előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését. A február 25-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.
A Nézőpont Intézet 2015-ben tizennégy ország kilencvenkilenc nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos médiamegjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében tizenkétezerötszázhárom megjelenést közöltek Magyarországról, ami átlagosan havi ezernegyvenegy cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (háromezerhatszázötvenkettő). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (ezerötvenhat) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások nyolc százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a száznyolcvanhat írás közül százhatvan rendelkezett negatív polaritással.
Tavaly a legnagyobb megjelenésszámot a német (kétezerkétszázötvenöt darab), az osztrák (ezernégyszáztizenegy darab) és a brit (ezernégyszáztíz darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek negyvenkilenc százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt kétezerkétszázötvenöt cikk közül ezerháromszázhuszonkilenc kapcsolódott a migránskérdéshez, s ezek negyvenhárom százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a tizennégy elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, huszonhat százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent ezernyolcszáznyolcvanhét negatív polaritású cikk az összes megjelenés tizenöt százalékát tette ki.
A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb tizenhat százalékkal (nyolcvanegy megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (nyolc százalék).
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, amelyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen hazai és nemzetközi szakértők mellett többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.
Az elemzés és a módszertan letölthető a Nézőpont Intézet honlapjáról: www.nezopontintezet.hu.