Erősítés a déli határon

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

Migráció: golyóálló mellényben a svéd mentők – Bécs is szigorít
Erősítés a déli határon

EURÓPAI UNIÓ A svéd rohammentők kérvényezték, engedélyezzék számukra katonai felszerelés használatát olyan esetekben, amikor a migránsok által lakott no-go zónákba kell menniük (olyan területek, ahová az őslakosok már nem is mernek bemenni). Gordon Grattidge szakszervezeti vezető egy interjúban beszélt arról, hogy kollégái rendszerint visszavonulásra kényszerülnek ezekből a városrészekből az ott tapasztalható erőszakosság, bűnözés miatt. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy csak rendőri segítséggel tudnak kimenni egy-egy helyszínre, de még így is sokszor kényszerülnek arra, hogy golyóálló mellényt és sisakot viseljenek.
A Svédország déli részén fekvő Örebróban szolgáló Peter Springare rendőr a Facebookon azt írta, mostanában csak olyan bűncselekményekkel volt dolga, amelyeket közel-keleti vagy afrikai országokban született, de már Svédországban élő emberek követtek el. „Tudom, hogy ez nem korrekt politikailag, de leszarom” – tette hozzá. Írására pár nap alatt 43 ezren reagáltak. A rendőrség is gyorsan lépett, és rasszista felbujtás miatt belső vizsgálatot indított ellene.

Bármikor megindulhat a roham a szerb határnál
Időközben itthon újra megdőlt az idei rekord: kedden 244-en próbáltak meg illegálisan bejutni Magyarországra. A menekültek még azelőtt át akarnak jutni a határon, hogy megépülne a második védvonal a déli határnál. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makón arról beszélt, a tavasz és a nyár hozhat meglepetéseket, ezért folytatódik a rendvédelem megerősítése. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó pedig azt mondta: ha elkészül az új kerítés, lehetetlen lesz átszökni a szerb–magyar határon. Az idegenrendészeti törvény szigorításával pedig kivédhető lesz az is, hogy sokan megszökjenek a menekülttáborból ügyük elbírálása ideje alatt.

Ausztria sem tűri tovább a hazudós bevándorlókat
Az osztrák kormány is gyorsítaná az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását. Erről kötöttek megállapodást a koalíciós pártok. Wolfgang Sobotka belügyminiszter közölte, a kedden elfogadott tervezetről még a nyár előtt dönthet a törvényhozás. A törvény azokra is lesújt, akik a menekültügyi eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. Gyorsítanák a kitoloncolást, és több ezer euróra büntetnék azokat az illegális migránsokat, akik nem hajlandók távozni. Kiesnek a szociális ellátásból és el is zárhatják őket.

Soros játszóterévé alakult az EP-bizottság
Lapunkban is közöltük: az Európai Parlament bizottságában bírálták a magyar bevándorláspolitikát. Az ülést a szocialisták kezdeményezték és több civil szervezet is meghívást kapott. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ők is a magyar ellenzéket képviselték, de Magyarország ezután is „mindent megtesz azért, hogy ne lehessen illegálisan belépni Európába”. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a legfőbb kérdés az, hogy az érintett, külföldről finanszírozott kritizáló civil szervezetek miért vettek részt az ülésen, és milyen alapon képviselték ott azt a 80 ezer hazai szervezetet, amelybe a civil mozgalmak is beletartoznak. „Itt súlyos legitimációs probléma van” – jelentette ki. Hozzátette: „A Soros-féle civil szervezetek megint beletenyereltek az emberi jogokba, és a bizottság is Soros György játszótere lett.”

(2017. március 2.)

Kettős védelem: az újabb kerítést is elítéltek közreműködésével építik a déli határon

Újabb kerítés épül

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

80 ezer migráns mozgásban a balkáni útvonalon
Újabb kerítés épül

Nyolcvanezer migráns tart az Európai Unió felé: a jó idő beköszöntével egyre többen érkeznek a magyar–szerb határhoz, Szabadkára, miközben az utánpótlás is folyamatos. A magyar kormány szeretne két hónapon belül elkészülni a határon épülő második kerítéssel is.

BUDAPEST/BELGRÁD A Belgrádban várakozó migránsok egyre feszültebbek és fogy a türelmük, nem akarnak sokáig Szerbiában rostokolni, mielőbb szeretnének eljutni Nyugat-Európába – emelik ki a helyszíni tudósítások. A menekültek a belgrádi buszállomás mögött, egy üresen álló raktárépületben húzták meg magukat. A pályaudvar és környéke ezért egyre jobban hasonlít egy befogadóközpontra. Belgrádban már napok óta azon dolgoznak a külföldi önkéntesek, hogy javítsanak az illegális bevándorlók életkörülményein. Annak ellenére is folytatják ezt a munkát, hogy a szerb kormány arra kérte őket, csak a táborokban tartózkodó bevándorlókon segítsenek. A kabinet szerint ugyanis a táborokban mindenkinek jutna hely, a bevándorlók azonban nem akarnak bemenni.
A legutóbbi kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját, és abból kiderült, egyelőre bizonytalan, hogy 2017-ben milyen migrációs nyomás nehezedik a határainkra. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a balkáni útvonalon jelenleg mintegy nyolcvanezer ember van úton, több államban. Az idén is arra kell készülni, hogy elhúzódó és tartós ostrom alatt lesz a déli határ. Ott ezért már elkezdték a második kerítés építését, két hónapon belül be is fejezik. „A bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nemegyszer erőszakos, s óriási az utánpótlási bázisa Ázsiában és Afrikában” – mondta Bakondi, aki arra is utalt: a migránsok többsége áldozat.
A távirati iroda jelentése szerint több száz migráns várakozik Szabadka külterületén is, a vasútvonal közelében, hogy a zöldhatáron próbáljon átjutni Magyarországra. A magukat sátrakban, fóliával fedett kalyibákban, illetve a bontás alatt lévő egykori téglagyár melléképületeiben meghúzó migránsok közül többen már megpróbáltak átjutni a szerb–magyar határon, de a rendőrök és katonák feltartóztatták és visszafordították őket.
A menekültválság megfékezésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az afrikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Berliner Morgenpost német lapnak. Meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, tehát foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodás következményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben is – érvelt. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” – hívta fel a figyelmet az olasz konzervatív politikus.
Afrika stabilizálása szerinte valamennyi európai ország feladata, nem csak Olaszországé vagy Németországé, a migráció tekintetében különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő országoké. Közben több mint harminc spanyol nagyvárosban ezrek vonultak utcára vasárnap, hogy a háborúk elől Európába menekülők támogatására hívják fel a figyelmet, és követeljék az emberélet védelmét elsődlegesnek tekintő migrációs politika alkalmazását.
Törökország elkészült a Szíriával közös 911 kilométer hosszú határán épülő betonfal újabb, 290 kilométeres szakaszával. Az építményt három méter magas, két méter széles, egyenként hét tonna tömegű, mozgatható tömbökből állítják fel, amelyek tetején pengés drót húzódik.

Magyar kamiont is megtámadtak
Migránsok rohamozták meg az egyik Veszprém megyei magyar fuvarozó cég kamionját a francia autópálya pihenőjében, Calais közelében – írta tegnap a Blikk. A magyar sofőr még időben be tudott zárkózni a fülkébe, nem sérült meg, de halálra rémült. A kamionos ezután a gázra lépett, a visszapillantó tükörben még látta, ahogy egy nagyobb csoport menekült fut utána. Angliában nyitotta ki a csomagteret, és ott a brit hatóságok több menekültet is találtak, őket őrizetbe vették. Egyúttal a sofőr ellen is eljárás indult csempészet miatt. A sofőr interjút ígért az Omegahírek című internetes portálnak, de ettől vasárnap visszalépett.

(2017. február 28.)

Szabadkán a vasútállomás közelében is sok bevándorló tanyázik. A zöldhatáron akarnak átjönni Magyarországra

Trump élesen bírálta az európai politikusokat

A 24 Óra című Komárom-Esztergom megyei napilap összeállítást publikál a nemzetközi migránshelyzet akruális fejleményeiről.

*

Trump élesen bírálta az európai  politikusokat

Magyarország Az adatok azt mutatják, hogy 2015-höz képest kisebb, de tavaly is permanens nyomás alatt állt a magyar-szerb határszakasz – mondta tegnap Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Az idén eddig 1142 illegális határátlépést regisztráltak, ami a tavalyihoz hasonló adat, annak ellenére is, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult. Bakondi hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így nálunk a helyzet megfelelő.

Washington Európai politikusnak üzent Donald Trump a The Timesnak adott interjúban. A pénteken hivatalba lépő új amerikai elnök szerint „nagyon katasztrofális volt” Angela Merkel döntése a „bevándorlók korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is. A nyugati országoknak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépíteniük a menekülteknek, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk – mondta Trump, aki beszélt arról is, hogy a nukleáris fegyverek számát jelentősen csökkenteni kell.

Angela Merkel „érdeklődéssel olvasta az interjút”, amelyben Trump „nagyon határozottan fejtette ki nézeteit” – közölték Berlinben –, de a német kormány nem kommentálja ezeket a kijelentéseket, hanem megvárja, hogy beiktassák őt hivatalába. Steffen Seibert német kormányszóvivő elmondta: Németország az új washingtoni vezetőkkel is szorosan együttműködik majd.

Michael Brennan, a CIA igazgatója egy interjúban figyelmeztette Donald Trumpot, hogy óvatosan nyilatkozzon és ne mentse fel Oroszországot a közelmúltbeli cselekedeteiért. Mike Pence, megválasztott amerikai alelnök tévényilatkozatában határozottan cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lett volna Trump kampánycsapata és orosz tisztségviselők között.

(24 Óra, 2017. január 17.)

Divathóbort

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila jegyzetét Divathóbort címmel.

*

Divathóbort

Növekszik a valószínűsége annak, hogy felbontják az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodást – erről beszélt az M1 műsorán Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Mint mondta, bár a balkáni útvonalat lezárták, azon mégis jelentős aktivitás tapasztalható, így, ha az egyezség érvényét veszti, akkor az érintett országoknak újabb bevándorlási hullámot kell megállítaniuk. Olyan megoldást kell találni a migránsválságra, amely „a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja, de az európai egységes fellépés lehetőségét is nyitva tartja”. Ez így egyértelmű és korrekt álláspont. A kijelentés fontosságát igazolja, hogy egyre több jel utal arra, hogy az uniós-török megállapodás az utolsókat rúgja, vagyis, hogy a végóráit éli. Recep Tayyip Erdogan török elnök már többször is nyomatékosította, hogy elege van a várakoztatásból és a bizonytalanságból, ő – úgy tűnik – nemcsak otthon, a sikertelen puccs utáni leszámolásokban, de nemzetközi szinten is egyszer, s mindenkorra le akarja „rendezni végre közös dolgainkat”. „Az unió ötvenhárom éve előszobáztatja a törököket” – dühöngött nemrég, s egyértelműen megfenyegette a brüsszeli döntéshozókat, hogy ha néhány héten-hónapon belül nem adják meg a vízummentességet a török állampolgároknak, akkor a migrációs megoldást semmisnek tekinti. Vagyis: ismét rázúdítja a menekülteket Európára. Úgy érzi tehát, hogy van olyan zsarolási pozícióban, hogy indulatos retorikájával célt érjen.

Mintha róla vett volna példát, a kijevi parlament múlt szerdán határozatban szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy még az év végéig adják meg a vízummentes beutazás lehetőségét az ukrán állampolgároknak.

Mi van itt – kapkodja fejét az egyszerű halandó –, most már mindenki csak követelődzik meg zsarolásra vetemedik, ha az uniós kapcsolatokról van szó? Valóságos divathóbortot csinálnak már ebből… S habár mindkét ország helyzete zavaros, más és más okok miatt az, a kettő közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Így hát magyar szempontból a különbségek is egyértelműek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben beszélt arról, hogy „Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Unió még mindig nem adott vízummentességet az ukrán állampolgároknak”. Ugyanez azonban Törökországra nem érvényes. Talán éppen azért sem, mert fel kell készülnünk arra – ahogy Bakondi György is mondta a tévében –, hogy az uniós-török migrációs megállapodás pillanatokon belül semmivé foszlik. Azt szokták mondani, hogy a hála nem politikai kategória, no de a zsarolás sem az.

(Magyar Hírlap, 2016. november 21.)