Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attila tudósítását az előző napi Kormányinfóról.

*

Hetven százalék körüli azok számaránya, akik szerint Magyarországnak az unióban a helye
Őszig meghosszabbították a válsághelyzetet

BUDAPEST Szeptember 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntést azzal indokolta, hogy „továbbra is potenciális veszély fenyegeti Magyarországot”. Ezért két fontos lépést is tesznek az illegális bevándorlás feltartóztatására: az első a határkerítés megerősítése, a második pedig az idegenrendészeti őrizet visszaállítása.
TORLÓDÁS A megszokottnál jóval nagyobb várakozási időre kell felkészülniük azoknak, akik a jövőben Szerbia vagy Horvátország felé utaznak, ugyanis az Európai Bizottság február 16-án elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében az unió határain mindenkit ellenőrizni kell. A változások alkalmazására húsz nap áll rendelkezésre. Az elképzelés szerint ki kell szűrni mindenkit, aki potenciális veszélyt jelenthet, és ez torlódásokkal járhat. „Szeretnénk elkerülni, hogy nyolc-tíz órás várakozás alakuljon ki” – mondta Lázár.
VÍZUMMENTESSÉG Március 9-éig véglegesíthetik azt a megállapodást, amelynek értelmében vízummentesen léphetnek majd az unió területére azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeznek biometrikus dokumentumokkal. Erről február 22-én állapodtak meg Brüsszelben. Magyarországnak ez a kárpátaljai magyarság megsegítése miatt is nagyon fontos kérdés – utalt rá a miniszter.
REFERENDUM Az LMP ötpontos népszavazási kezdeményezését az igazságügyi miniszter értékelte – mondta el Lázár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha megépül az új paksi blokk, akkor a növekvő hazai áramszükséglet ötven százalékát tudja majd biztosítani. A miniszter ezzel reagált arra, hogy az ellenzéki párt a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának, s Szél Bernadett társelnök még az alaptörvény módosítását is javasolta, ha netán az alkotmány az akadálya annak, hogy a referendumot kiírják. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az új létesítmény károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla lesz.
UNIÓS JÖVŐKÉP Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a felmérések szerint hazánkban ma hetven százalék körül van azoknak a számaránya, akik szerint Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. A miniszter ezzel reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a többsebességes európai unióról szóló tervezetét, amely a Brexit utáni uniós integráció lehetséges fejlődési irányait elemezte. Mint ahogy Lázár János kifejtette, az igazán nagy gondok nem Közép-Európában vannak, hiszen például Olaszországban mindössze 38 százaléknyian támogatják a bennmaradást.

(2017. március 3.)

Lázár János

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid tudósítást közöl a kormány madárinfuenza-járvány utáni kárenyhítési hajlandóságáról.

*

Több mint hárommillió szárnyast kellett leölni
BUDAPEST A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepen fertőzött, 3,2 millió baromfit kellett leölni – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos tegnap. A járvány eddig hétmilliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, és a kormány eddig több mint hárommilliárd forint kárenyhítést fizetett ki. Zsigó Róbert államtitkár közölte: a baromfitartóknak a kormányzat megadja a szükséges támogatásokat az ágazat mielőbbi talpra állításához.

(2017. március 2.)

Ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga diákoknak

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl az egyetemi felvétel elnyeréséhez szükséges nyelvvizsga bevezetése körüli bonyodalmakról.

*

Középszintű nyelvtudás a belépő az egyetemre 2020-tól – ebből nem akarnak engedni
Ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga diákoknak

MAGYARORSZÁG A kormány tervei alapján már 2018-tól ingyenes lesz a nyelvvizsga a diákoknak, és további segítség lehet, hogy térítésmentesen mehetnek majd a KRESZ-vizsgára.
A kabinet az új ifjúsági stratégiában arra tesz javaslatot, hogy az állam magára vállalja az első középfokú nyelvvizsga költségét – jelentette be Balog Zoltán, az Emmi minisztere arra hivatkozva, hogy bár az idegen nyelvet beszélők számaránya jelentősen emelkedett 2012 óta, de a nyelvvizsgával rendelkezők száma nem nőtt. A Magyar Idők úgy értesült, az intézkedés már a következő évtől hatályos lesz.
A kormányzati kezdeményezés összefügg azzal is, hogy egy 2014-es rendelet értelmében 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, akinek legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája van. Bár Székely László ombudsman szerint ezt a követelményt nem alapozta meg kellő előkészítés, a kabinet mégsem kívánja elhalasztani az intézkedést. Ezt azzal indokolták, hogy a hatéves felkészülési idő elegendő kell, hogy legyen, és a kritérium egy fontos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonala javulásának. Jelenleg egyébként van lehetőség ingyenes középfokú nyelvvizsgára, ha a vizsgázó az emelt szintű nyelvi érettségin 60 százalékot elér az írásbeli és szóbeli vizsgán. Sajnos, az így megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.
Az oktatási szakemberek véleménye megoszlik arról, alkalmas-e arra a jelenlegi oktatási rendszer, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre.
„Ha arról beszélünk, jó-e a kormányzat elképzelése, akkor egyértelműen igennel kell válaszolnom, ez ma már egy teljesen reális elvárás” – nyilatkozta korábban lapunknak Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki szerint a felsőoktatás „nem terepe az alapfokú nyelvtanulásnak, a középfokú nyelvvizsga megszerzésének”. Szavait alátámasztja az Eurostat felmérése is. Eszerint Magyarországon a 11–14 éves középiskolások 90,2 százaléka tanul egy idegen nyelvet. Az uniós statisztika azt is rögzítette, hogy a magyar diákok leginkább az angolt vagy a németet választják.
Szintén a Magyar Idők írta meg, hogy a KRESZ-vizsgát is ingyenessé teszi a kormány a diákoknak. A díja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint miniszteri rendeletben szabályozott; a számítógépes elméleti vizsgáért az elmúlt öt évben változatlanul 4600 forintot kellett fizetni.

(2017. február 28.)

Rá kell hajtani, mert nem állunk valami jól nyelvtudásban

Újabb kerítés épül

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság összeállítást közöl a menekültkrízis politikai fejleményeiről.

*

80 ezer migráns mozgásban a balkáni útvonalon
Újabb kerítés épül

Nyolcvanezer migráns tart az Európai Unió felé: a jó idő beköszöntével egyre többen érkeznek a magyar–szerb határhoz, Szabadkára, miközben az utánpótlás is folyamatos. A magyar kormány szeretne két hónapon belül elkészülni a határon épülő második kerítéssel is.

BUDAPEST/BELGRÁD A Belgrádban várakozó migránsok egyre feszültebbek és fogy a türelmük, nem akarnak sokáig Szerbiában rostokolni, mielőbb szeretnének eljutni Nyugat-Európába – emelik ki a helyszíni tudósítások. A menekültek a belgrádi buszállomás mögött, egy üresen álló raktárépületben húzták meg magukat. A pályaudvar és környéke ezért egyre jobban hasonlít egy befogadóközpontra. Belgrádban már napok óta azon dolgoznak a külföldi önkéntesek, hogy javítsanak az illegális bevándorlók életkörülményein. Annak ellenére is folytatják ezt a munkát, hogy a szerb kormány arra kérte őket, csak a táborokban tartózkodó bevándorlókon segítsenek. A kabinet szerint ugyanis a táborokban mindenkinek jutna hely, a bevándorlók azonban nem akarnak bemenni.
A legutóbbi kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját, és abból kiderült, egyelőre bizonytalan, hogy 2017-ben milyen migrációs nyomás nehezedik a határainkra. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a balkáni útvonalon jelenleg mintegy nyolcvanezer ember van úton, több államban. Az idén is arra kell készülni, hogy elhúzódó és tartós ostrom alatt lesz a déli határ. Ott ezért már elkezdték a második kerítés építését, két hónapon belül be is fejezik. „A bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nemegyszer erőszakos, s óriási az utánpótlási bázisa Ázsiában és Afrikában” – mondta Bakondi, aki arra is utalt: a migránsok többsége áldozat.
A távirati iroda jelentése szerint több száz migráns várakozik Szabadka külterületén is, a vasútvonal közelében, hogy a zöldhatáron próbáljon átjutni Magyarországra. A magukat sátrakban, fóliával fedett kalyibákban, illetve a bontás alatt lévő egykori téglagyár melléképületeiben meghúzó migránsok közül többen már megpróbáltak átjutni a szerb–magyar határon, de a rendőrök és katonák feltartóztatták és visszafordították őket.
A menekültválság megfékezésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az afrikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Berliner Morgenpost német lapnak. Meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, tehát foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodás következményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben is – érvelt. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” – hívta fel a figyelmet az olasz konzervatív politikus.
Afrika stabilizálása szerinte valamennyi európai ország feladata, nem csak Olaszországé vagy Németországé, a migráció tekintetében különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő országoké. Közben több mint harminc spanyol nagyvárosban ezrek vonultak utcára vasárnap, hogy a háborúk elől Európába menekülők támogatására hívják fel a figyelmet, és követeljék az emberélet védelmét elsődlegesnek tekintő migrációs politika alkalmazását.
Törökország elkészült a Szíriával közös 911 kilométer hosszú határán épülő betonfal újabb, 290 kilométeres szakaszával. Az építményt három méter magas, két méter széles, egyenként hét tonna tömegű, mozgatható tömbökből állítják fel, amelyek tetején pengés drót húzódik.

Magyar kamiont is megtámadtak
Migránsok rohamozták meg az egyik Veszprém megyei magyar fuvarozó cég kamionját a francia autópálya pihenőjében, Calais közelében – írta tegnap a Blikk. A magyar sofőr még időben be tudott zárkózni a fülkébe, nem sérült meg, de halálra rémült. A kamionos ezután a gázra lépett, a visszapillantó tükörben még látta, ahogy egy nagyobb csoport menekült fut utána. Angliában nyitotta ki a csomagteret, és ott a brit hatóságok több menekültet is találtak, őket őrizetbe vették. Egyúttal a sofőr ellen is eljárás indult csempészet miatt. A sofőr interjút ígért az Omegahírek című internetes portálnak, de ettől vasárnap visszalépett.

(2017. február 28.)

Szabadkán a vasútállomás közelében is sok bevándorló tanyázik. A zöldhatáron akarnak átjönni Magyarországra

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság rövid híradást közöl a román és magyar külügyminiszter találkozójáról.

*

Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával

BUDAPEST Jó kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután román kollégájával, Teodor Melescanuval találkozott tegnap. „Párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Azt ugyanis senki nem vitatja, vannak érzékeny kérdések, amelyek a kisebbségekhez kapcsolódnak” – utalt rá Szijjártó. Szerinte a legjobb, ha „az egyszerűséget választva a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz. „Ha jó a kapcsolat a két kormány között, az jó minden románnak és magyarnak” – mondta. Melescanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.

(2017. február 28.)

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

A Mediaworks-csoporthoz tartozó nyolc megyei napilap, a 24 óra, a Petőfi Népe, az Új Dunántúli Napló, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság közli Szabó Palócz Attilának a Vízkelety Mariann államtitkárral készült anyagát.

*

Ötszázmillió forint a jogászképzés minőségének javítására

Ösztöndíjprogram vidéki fiataloknak

Ötszázmillió forintot biztosít az igazságügyi tárca a jogi karok támogatására, s ebből 225 millió jut arra, hogy egy ösztöndíjprogrammal felkeltsék a fiatalok érdeklődését a vidéki egyetemeken folyó jogászképzés iránt. A felvételi jelentkezési időszak február közepén jár le.

Magyarország Fontos kormányzati célkitűzés, hogy megerősítsék a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. „Nem az a cél, hogy a tehetséges vidéki középiskolások a fővárosba jöjjenek, hanem az, hogy helyben is találjanak olyan egyetemet, ahol a tanulmányaikat megfelelő színvonalon tudják folytatni. A vidék megtartó erejének biztosítása az egyik kiemelt kormányzati cél” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A tárcánál ötszázmillió forint áll rendelkezésre forrásként az egyetemek jogi karán a jogászképzés minőségének javítására. „Trócsányi László tárcavezető úgy döntött, hogy ennek egy jelentős részét vidéki egyetemi tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetőleg oktatásfejlesztési programok támogatására fordítja” – tájékoztatott az államtitkár.

A most felvételiző diákoknak február közepéig kell eldönteniük, hogy melyik egyetemekre adják be jelentkezésüket. „Hasznos lehet, ha tudják, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttük. Az igazságügyi miniszter két típusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. Az öt vidéki jogi kar tanulói pályázhatnak nemzeti kiválósági jogászösztöndíjra, és havi ötvenezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, megfelelő felvételi, tanulmányi és egyéb eredményeik alapján. Jó, ha a most felvételizők is tudják, hogy ezt azok is megkaphatják, akik még csak most jelentkeznek” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

A diákok és szüleik az egyetemek honlapján tájékozódhatnak a részletekről. Mivel a most felvételiző diákok esetében még nem beszélhetünk egyetemi tanulmányi eredményekről, így az ő esetükben a felvételi eljárásban szerzett pontjaikat veszik alapul az ösztöndíjra való jelentkezéskor.

Az Igazságügyi Minisztérium és az öt jogi kar vezetése ezért közösen kidolgozott egy szempontrendszert, egy módszertant, aminek alapján a pályázatokat elbírálják.

Mint mondta, fontosnak tekintik azt is, hogy a jogászképzés színvonalának emelése ne csupán az ösztöndíjak segítségével történjen, hanem kutatási és oktatásfejlesztési projektek támogatásával is: „Ezt a programot most másodízben hirdetjük meg, körülbelül 220 millió forintos kerettel. Ebben azonban már nemcsak a vidéki, hanem a budapesti egyetemek is részesülhetnek.” A kezdeményezés célja pedig az, hogy amennyiben a tárca egy-egy témát kormányzati és igazságügy-politikai szempontból is fontosnak tart, akkor támogatni tudja.

Kérdésünkre, hogy melyek lehetnek ezek a területek, az államtitkár elmondta, hogy a múlt héten tartottak találkozót, amelyen Trócsányi László és a nyolc jogi kar vezetői megvitatták az igényeket. „Arra törekedtünk, hogy olyan témaköröket jelöljünk meg, amelyek az egyetemek profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási célokkal is összeegyeztethetők. Ilyen lehet az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban, vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, vagy éppenséggel az interneten megvalósuló jogszabálysértések” – mondta lapunknak Vízkelety Mariann.

(2017. január 28.)

Megjelenik a Békés Megyei Hírlap hetvenkettedik évfolyamának tizenkilencedik száma

A lapszám címlapján foglalkozik az olaszországi busztragédiával és az emiatt meghirdetett gyásznappal.

 

 

 

Győztessé tesszük az országot

Összesen nyolc megyei napilap közli Szakács Árpádnak az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel készült interjúját.

*

Győztessé tesszük az országot

Orbán Viktor miniszterelnök szerint hazánk számára a töretlen fejlődés éve következik

Budapest A világban jelentős változásokat hoz a 2017-es esztendő, hazánk számára a töretlen fejlődés éve következik – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: jövőre jelentősen nőnek a nyugdíjak és a fizetések, csökkennek az adóterhek, 2017 legfontosabb célkitűzése, hogy mindenkinek megérje dolgozni Magyarországon.

● Az idei karácsony már biztosan más lesz, mint az eddigiek. A berlini merényletet nyilván nem véletlenül időzítették az ünnep kezdetére. A részvétnyilvánításon túl mit lehet még egy ilyen tragédia után mondani?

– Valóban más, mert arra még nem volt példa, hogy Európa szívében keresztényeket gyilkoljanak karácsonykor. Minden részvétünk és együttérzésünk a németeké. Jól látható, hogy semmi sem maradhat úgy migránsügyben, ahogy eddig volt. Brüsszelnek változtatnia kell. Azokat, akik illegálisan jöttek be Európába, vissza kell szállítani, a határokat meg kell védeni, a beáramlást meg kell szüntetni.

● Tavaly decemberben ön volt Európában a legtöbbet támadott politikusok egyike, amiért migránsügyben azt mondta, minden erővel meg kell akadályozni a bevándorlók beözönlését. Egy éve úgy fogalmazott: „Meg fogjuk kapni a tiszteletet és az elismerést, el fogják fogadni az álláspontunkat, csak kellően szívósnak és kitartónak kell lennünk.” Ez mára lényegében megtörtént. Milyen 2017-es esztendőnek néz elébe Európa?

– A nép 2016-ban egyre hangosabban szembefordult azzal a kormánnyal és politikai vezetéssel, amely nem volt hajlandó meghallani az emberek hangját. Egy évvel ezelőtt senki nem hitte volna, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, és Amerikában a Clinton-klán, a hagyományos amerikai baloldali értelmiség pártja kiesik a hatalomból. A világ két mintademokráciájában valójában lázadás megy végbe. Ez folytatódni fog, 2017 sok európai demokráciában a lázadás éve lesz. Magyarország azért stabil sziget a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét, és az illegális bevándorlással szemben 2015-ben és 2016-ban is megvédtük az országot.

● A lázadások egyik oka az, hogy lassan vége lesz az amerikai álom alapgondolatának, hogy mindenki a saját erejéből, kemény munkával képes a saját életét jobbá tenni?

– Pontosan, de vége az európai álomnak is. Nyugat-Európában a fiataloknak eddig azt mondták, ha úgy csinálod, mint a szüleid, szorgalmas vagy, szakmát tanulsz, betartod a törvényt és dolgozol, biztosan előrébb jutsz és többet érsz el. Ma alig van ország, ahol ezt a komolytalanság kockázata nélkül el lehetne mondani. Nyugat-Európában korábban arról kellett dönteni, hogy a többletpénzeket hogyan osszák szét különböző jóléti intézkedésekre, ma már a megszorítás, a spórolás életérzése a természetes állapot. A gazdasági nehézségek mellett súlyos kérdéssé vált a bevándorlás. Nyugat-Európa évtizedek óta fogad bevándorlókat, akiknek a beilleszkedése mindenki számára nyilvánvalóan kudarc. Számos nyugat-európai városban az embereknek ma már nincs biztonságérzetük, elszaporodtak a bűncselekmények és fokozottan nő a terrorveszély. Ez megrázza a nyugati világ önbizalmát és önbecsülését. A gazdasági lassulás, a bűnözés, a terror, a migráció, a döntésképtelenség és az őszintétlen beszéd összeadódik a nyugati világban, s erre eddig nem találták meg a választ a vezetők. Ennek komoly következményei lesznek.

● Magyarország része az Európai Uniónak. Valamilyen mértékben mégis védekeznünk kell ellene?

– Keleti származású nép vagyunk, de a nyugati világhoz tartozunk. Ezért érdekeltek vagyunk a Nyugat sikerében, egy olyan Európa sikerében, amely nem akar minket átalakítani, tudomásul veszi, sőt, tiszteli, hogy magyarok vagyunk és azok is maradunk. Nekünk, magyaroknak és a közép-európai országoknak megadatott a lehetőség, hogy tanuljunk Nyugat-Európa hibáiból. Nem kell mindent átvenni, sőt, határozottan nemet kell mondani mindarra, ami rossz. Nemet kell mondani a tömeges bevándorlásra, nemet kell mondani a kultúránkat és a mindennapjainkat veszélyeztető, felelőtlen brüsszeli törekvésekre. Nemet fogunk mondani akkor is, amikor Brüsszel a közös energiapolitika mögé bújva vissza akarja vonatni a magyar rezsicsökkentést. Az országot és elért eredményeinket mindenkivel, Brüsszellel szemben is meg fogjuk védeni.

● Magyarország történetében is nagyon mozgalmas volt a 2016-os év. Elkészítette már az idei számvetést?

– Hat éve, 2010-ben olyan célokat tűzött ki az ország maga elé, amelyekről a liberális közgazdászok folyamatosan bizonygatták, hogy lehetetlen. Ezek a közgazdászok szinte vallásosan hittek abban, hogy nem lehet egyszerre adósságot csökkenteni és versenyképességet javítani. Nem lehet egy időben mérsékelni az adókat, új munkahelyeket teremteni, és eközben megőrizni a pénz értékét. Csakhogy 2016-ra sok mindent elértünk. Magyarországon ma 680 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ezzel a munkanélküliség öt százalék alá süllyedt, 26 éve nem volt erre példa Magyarországon. Az államadósság csökkent, három éve folyamatosan nő a gazdaság teljesítménye. Újra nő a családi adókedvezmény. Elkezdtek növekedni a bérek. A rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig növelni is tudtuk a nyugdíjak értékét.

● Mit várhatunk a következő esztendőtől?

– A 2017-es év legfontosabb célkitűzése, hogy mindenkinek megérje dolgozni Magyarországon. Amíg az ember csak azért küzd, hogy legyen munkája és el tudja tartani a családját, nem érezheti magát győztesnek. Amikor elkezd jobban keresni, és azt látja, hogy megéri csinálni azt, amin dolgozik, akkor ráébred, hogy ő valójában egy győztes ország polgára. A kormány azért csökkenti a munkáltatókat terhelő adókat, hogy emelkedni tudjanak a bérek. Jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér pedig 25 százalékkal növekszik. A béremelések 2018-ban is folytatódnak. A nyugdíjakat a tervezettnél nagyobb mértékben emeljük, és jelentősen csökkentjük az idősek számára legfontosabb alapvető élelmiszerek áfakulcsát is: 27-ről öt százalékra.

● Meglesz az ezekhez szükséges gazdasági teljesítmény?

– Óvatos duhaj vagyok, konzervatív módon tervezek, mert ez pénzügyi és gazdasági biztonságot jelent az országnak. Ezért most csak annyit ígérhetek biztosan, hogy az ország 2017-ben töretlenül fejlődni fog. A dolgok azonban könnyen alakulhatnak úgy, hogy az ország jobban teljesít majd a vártnál, jelentősebben emelkednek a bérek, gyorsabban nő az életszínvonal, nagyobbat lépünk előre 2017-ben, mint ahogy az a mostani mértéktartó becslésekből következik.

● Ezek szerint 2017-re a munka nehezét letudják?

– Egyáltalán nem. A legnehezebb feladat ráébreszteni az embereket arra, hogy büszkék lehetnek magukra, mert ezeket a sikereket ők maguk érték el. Hosszú évtizedekig arra neveltek bennünket, hogy a magyarok vereségre ítélt nép. Ennek mély gyökerei vannak: elvették tőlünk területeink és népességünk jelentős részét, vesztettünk háborúkat, deportáltak, kitelepítettek és száműztek népcsoportokat; nem csoda, ha sokan azt gondolják, hogy vesztesek vagyunk. Sokan vélik azt ma is, hogy ha valami történik a világban, az nekünk biztosan rossz lesz, és ha valami jó történik velünk, akkor azt kevésbé saját magunknak, inkább a szerencsének köszönhetjük. Ennek az ösztönnek és gondolati pályának a megváltoztatása, átállítása a legnagyobb feladatunk. Mi nem akarunk vesztes országban és vesztes nép fiaiként élni. Az a célunk, hogy győztes országgá tegyük Magyarországot.

● Az egészségügy és az oktatás helyzete nem tűnik sikerágazatnak. Elakadtak a reformok?

– Éppen ellenkezőleg. Magyarországon 71 kórházat felújítottunk, fejlesztettünk, 23 új rendelőintézet épült, 54-et felújítottunk. Huszonhét új mentőállomás épült meg, 85-öt felújítottunk. Az orvosok és az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. Ami pedig az oktatást illeti: 50 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, nem bezárunk iskolákat, hanem újakat nyitunk. Ma több mint 700 ezer gyermek kap ingyenesen tankönyvet, és több mint 300 ezer gyerek jut napi többszöri ingyenes étkezéshez. Ezeket az eredményeket lehet ugyan kevesellni, de egy dolog biztos: ez jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy 2006 és 2009 között iskolákat és kórházakat zártak be, és az utolsó szocialista kormány búcsúzóul egyhavi bért vett el a pedagógusoktól és az egészségügyben dolgozóktól is.

● Az ellenfelei folyamatosan korrupcióval vádolják. Hatékonynak tartja ezeket a támadásokat?

– A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. Ezt a csatát okosan kell vívni. Ha az ember azt bizonygatja, hogy nem korrupt, akkor már önmagában ettől hihetőbbnek tűnik, hogy mégis az. A mentegetőzés éppen ellenkező hatást vált ki. Határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem tűrjük a visszaéléseket. Én mindenkinek azt tanácsolom, kormánypártiaknak és ellenzékieknek is, hogy tartsák be a törvényeket, és akkor nem lesz baj. Az igazság az, hogy amikor fejlődik az ország, akkor a korrupció visszaszorul. Azért is jut pénz nyugdíjemelésre, családtámogatásra, gyerekek ingyenes tankönyvére, mert nem tűröm, hogy ellopják a pénzt. Ezekre korábban is lett volna lehetőség, csak a kormányrúdnál ülő elődeinknél kézen-közön eltűnt a pénz.

● Jövőre köztársasági elnököt választ az országgyűlés. Pártelnökként ön tehet javaslatot a Fidesz államfőjelöltjére. A sajtóhírek szerint ön már döntött Áder János mellett.

– Áder Jánost nagy tisztelet övezi a Fideszben, ha vállalja, őt fogjuk jelölni. A magyar és a nemzetközi politikában is szükség van arra a higgadtságra, nyugodt és kiegyensúlyozott magatartásra, amit ő képvisel.

● Lesz változás 2017-ben a kormányban?

– A mostani miniszterekkel szeretném kitölteni ezt a kormányzati ciklust.

● Mit üzen a magyaroknak 2016 karácsonyára?

– A kereszténység erejét mutatja, hogy a karácsony a szeretet ünnepévé vált, és a vallási gyökerektől elszakadt embereket is meg tudja érinteni. Azt kívánom, hogy minél többen találjanak vissza a karácsony eredeti értelméhez, hiszen mégiscsak a Megváltó születését várjuk. A magyar ember számára a karácsony, a szeretet, a család együttléte valahogy összekötődik. Azt kívánom mindenkinek, hogy olyan szeretetteljes körben tölthesse az ünnepet, mint ahogy én teszem azt minden évben a saját családommal.

(Fejér Megyei Hírlap, 24 óra, Petőfi Népe, Új Dunántúli Napló, Békés Megyei Hírlap, Tolnai Népújság, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap, 2016. december 23.)