A NER legszebb dalai (III. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A NER legszebb dalai című sorozatának harmadik részét.

*

A NER legszebb dalai (III. rész)
(Daloskönyv 3.0)

A múlt héten megalakult Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson viszont igen… Rendszernek rendszer volt ez is a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, hogy mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. Sorozatunk előző részét ITT érhetik el olvasóink.

Tegyük hozzá talán még azt is, hogy négy év után megszűnt végre Magyarországon a háborús veszélyhelyzet, és ezzel a hat éve bevezetett rendeleti kormányzástól is búcsúzhattunk. Az állam és társadalom visszatér a normalitáshoz.

Az alábbi gyűjteményünk persze csak ízelítő abból a számtalan dalból, érdekességéből, amely az elmúlt időszakot egy egészen másik megvilágításban jellemezte, mint ahogyan azt a kormánypártok szerették volna. Mondjuk úgy: kritikusan. Kompilációnk tehát afféle ajánló is egyben egy képzeletbeli hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

11. HétköznaPI CSAlódások: Zászló, zászló, szív

A HétköznaPI CSAlódások zenekarnak Fidesz-kormánnyal szembeni ellenzékiségéről ma már talán senkinek sem kell különösebben magyarázni, hiszen több hasonló válogatást lehetne készíteni csak az ő dalaikból, amelyek között vannak jobbak és rosszabbak, sikerültebbek és gyengébbek, mindenféle, közös jellemzőjük azonban a punkos direkt szókimondás. Nem pazarolnak feleslegesen időt mindenféle költői képekre, lírai tónusokra, áthallásokra és eufemizmusokra, vagy holmi elvont okoskodásra. Nem, dalszövegeik csak mennek, illetve élesen törnek előre, iszonyatos erővel elhajított lándzsaként fúródva bele az épp megénekelt jelenségekbe.

Zászló, zászló, szív című daluk még viszonylag új, hiszen tavaly november 2-án került fel a YouTube-ra, tehát a most zárult választási kampány és a röviddel azt megelőző időszak legismertebb toposzai köszönnek vissza soraiból. A címbe is kiemelt alapja a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök létrehozása és működtetése volt, vagyis az egyik kiszivárgott, a tagoknak szánt belső üzenet, amelyben arra kaptak utasítást a beszervezett posztolók és kommentelők (digitális harcosok…), hogy internetes hozzászólásaikban milyen emodzsikat használjanak: zászló, zászló, szív. 

A zeneszám szövegét Megyeri Ferenc – a HétköznaPI CSAlódások énekese – írta, zenéjét Bársony Barnabás jegyzi. A stúdiómunkálatokat Bodó Rezső (Pokoltornádó) végezte. A klip szerzője Dózsa Viktor.

A mesterséges intelligencia felhasználásával készült videót egyébként külön is olvasóink figyelmébe ajánlom. S hát Szijjártó Pétert látni bőrszerkóban gitározni már önmagában is megér egy fagyit, ami remélhetőleg visszanyal. Az pedig, hogy mögötte a háttérben felvonul egy – minden bizonnyal orosz – tank is, szépen jellemzi az általa vezetett külpolitika legfőbb és a legelhibázottabb irányát. Egy-egy hasonló jelenetet kapott Semjén Zsolt és Deutsch Tamás is, bár ez utóbbinak – az őt körüllengő, távolról sem bíborszürke porfelhő miatt – nem igazán sikerült kiteljesednie a mesterséges intelligencia által generált zenészi, gitárosi, előadói mivoltában.

 

12. Bruti: A polgári kör közepén állok

Tóth Imre, alias Bruti, az ismert humorista – akinek az akkumulátorgyáras dala korábban már szerepelt az összeállításunkban – tulajdonképpen afféle reklámként, a hódmezővásárhelyi, tatabányai, szombathelyi és dunaújvárosi estjeinek előzeteséként készítette el az Edda művek A kör című dalának átiratát az idén januárban. A mesterséges intelligencia felhasználásával készült felvétel 19-én este fél nyolc előtt néhány perccel került fel a Facebookra.  Nos, hát ennek szövegében pedig szembe jön velünk szinte minden, amit Pataky Attiláról, az együttes énekeséről az elmúlt másfél-két évtizedből érdemes volt tudni. Kezdve attól, hogy rendszeresen elrabolják az UFO-k, azzal a céllal, hogy tanulmányozhassák, megfigyelhessék, mert ők sem értik, hogyan történhet meg egy emberrel ilyesmi… Ufólandben már több tanulmánykötet jelent meg a Pataky-jelenségről, sőt, külön, önálló tudományos diszciplínává is avatták, és a távoli bolygókon képzett patakylógusok rendszeres évi (vándor)konferenciákat is tartanak, ahol nemcsak szemléltetőeszközökön – fotó- és videodokumentáció, hanglemez, diagram, lego és Kinder-tojás figura –, hanem időnként testi valójában is bemutatják a jelenség névadóját. De, kérem szépen, nem kell ennyire tüsténkedni, nem kell mindig visszahozni, igazán megtarthatnák egyszer végre már maguknak, mi szívesen lemondunk róla, akár közjegyző előtt aláírt dokumentumokban is, mint Balásy Gyula a cégeiről az állam javára.

Történt pedig, hogy Pataky Attila, az Edda énekese és frontembere, akinek az utóbbi évtizedekben felmutatott valós teljesítmény nélkül is kiválóan kamatozott a nyilvános politikai szerepvállalás, cégén, a P. Management Kft.-n keresztül rendszeresen kapott nagyobb összegű, összességében több százmillió forint értékű szponzorációs és adományozási támogatásokat a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Az anyavállalat 2015 januárjától ebbe a cégbe szervezte ki a beérkező támogatási kérelmek elbírálását. A Patakynak kifizetett támogatások listája nem teljes, hiszen csak azt ismerhetjük, ami a nyilvános adatokból – szabad forrásokból – kiderült. De ennek alapján 2021-ben nyolcvanmillió, 2022-ben száznegyvenegymillió, 2023-ban nyolcvanmillió forintot juttattak az énekesnek, 2024-ből nincs adat, tavaly pedig egy öt szerződésből álló csomagban háromszázhetvennyolcmillió forint jutott a cégének, amivel bekerült a tíz legnagyobb támogatott közé. Ugyancsak tavaly – egy októberben meghozott döntéssel – hetvenötmillió forintos szponzorációt ítéltek meg neki. Hát bizony, szépen kijön ebből a negyedmilliárd, amiről Bruti dalában hallhatunk.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a videó felső részében az olvasható, hogy készült a Szerencsejáték Zrt. támogatásával, ez ugyanis csak a vicc helye, Bruti tevékenységét ugyanis egyáltalán nem támogatták, sőt, a közmédiában tiltólistán is volt. Az M1-en is csak az európai parlamenti választások kampányában kerülhetett képernyőre, a listavezetők vitájában, amelyben a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot képviselte.

13. Mi vagyunk a NER

No, ebben a dalban aztán van minden. Vagy: minden IS! Illetve, ahogyan a szerző írta a YouTube-on:

„A paródia az alábbi művek stílusát és/vagy elemeit idézi:

Michael Jackson, Lionel Richie – We Are the World

Demjén Ferenc – Jelszó: Love

Edda Művek – Fohász

Voga-Turnovszky – Stars on 33

Hofi Géza – Piál a Föld

Roxette – Listen to your heart

Ismerős Arcok – Nélküled

Tóta W. Árpád – Szatyorfing

Bruti – Ájtatos Kató dala

A videó paródia, amely humoros és transzformatív módon használ fel kulturális utalásokat a fenti művekből.”

Jó, oké, persze… Meg rendben van az is, hogy az alkotó köszönetet mond Demjén Ferencnek:

„Szeretném megköszönni Demjén Ferencnek és menedzsmentjének a rugalmas hozzáállást.

Örülök, hogy sikerült megegyezni egy ilyen legendás dalszerzővel.

Sok sikert és jó egészséget kívánok neki a »Demjén 80« jubileumi évhez.”

Tegyük hozzá azonban, hogy az április 12-i választások előtt még üldözték ezt a dalt, szerzői jogi okokra hivatkozva tiltatták le a YouTube-on Demjén vezénylete alatt. Voltak napok, amikor direkt vadászni kellett a videót, hogy meg lehessen hallgatni, vagy le lehessen tölteni. Ha fel is került a YouTube-ra, néhány órán belül eltüntették; amikor valaki feltöltötte máshová, közkézen körbefutott a link, de mire a késve reagálók rákattintottak volna, addigra már leszedték onnan is. És ezt így folyamatosan, körkörösen… Vadászgattuk hát a videót, amíg végül sikerült elcsípni vándorlásainak valamely pontján, vándorlásainak valamely linkjén, s akkor letöltöttük gyorsan, hogy végül aztán nem nyílt kommunikációs lehetőségekbe csatornázzuk be. Rejtegetni kellett az algoritmusok ádáz üldöztetése elől!

Szóval én is örülök, hogy az eredeti szerzők egyikével végül is sikerült megegyeznie az alkotónak, de bevallom, az általa felsoroltak közül nekem csak alig néhány ihletadót sikerült felismernem a mesterséges intelligencia felhasználásával készült dalát hallgatva. Mert a Jelszó: Love persze egyértelmű, akárcsak a We Are The World, ami a feltöltő listájában Piál a Földként szerepel, és Hofi Géza számaként van aposztrofálva. Ennek a dalnak a legeslegeredetibb előadója azonban nem a magyar humorista és színművész volt, hanem a USA for Africa néven jegyzett all stars formáció, olyan neves zenészekkel, mint Lionel Richie, Stevie Wonder, Paul Simon, Kenny Rogers, James Ingram, Tina Turner, Billy Joel, Michael Jackson, Diana Ross, Dionne Warwick, Willie Nelson, Al Jarreau, Bruce Springsteen, Kenny Loggins, Steve Perry, Daryl Hall, Huey Lewis, Cyndi Lauper, Kim Carnes, Bob Dylan, Ray Charles és még sokan mások.

A mesterséges intelligenciával létrehozott videó pedig önmagában is egy precízen frappáns remeklés. S ahogyan a választások óta eltelt rövid időszak már a gyakorlatban is megmutatta, nagyon is beigazolódott a dalban Szentkirályi Alexandra szájába adott szövegrészlet, miszerint: „Mi ellenzékben is genyók leszünk!”

Pedig még alig telt egy hónap… 

14. Bálint Natália: Gajdics Ottó tangója (Óriási kognitív disszonancia + Belőlem hülyét csináltak az interneten)

Gajdics Ottó már önmagában is egy jelenség, márpedig ő az elmúlt évek egyik vezető, kiemelkedő kormánypárti tévés arca volt. A kiabálásba fulladó televíziós, gyakorlatilag nézhetetlen esti vitaműsorok egyik rendszeresen visszatérő szereplője, aki – valós érvek híján – általában hangerővel nyomatékosította véleményét. És a véleménye pedig – hogy, s hogy nem, elvtársak?! – valahogy mindig egybeesett a kormányzati propaganda épp aktuális irányvonalával. Nyilvánvalóvá téve azt is, hogy mindenki szánalmas hülye, aki mást merészel gondolni, nemzetáruló vagy külföldi zsoldban álló kém, de mindenképp a lehető legrosszabb, bármiről legyen is szó… Gajdics Ottó pedig szépen bizonyította személyes jelenségértékét az április 12-i választások estéjén/éjszakáján is a Hír Tv eredményváró műsorában.

Néhány akkor elhangzott mondatából vágta össze mesterséges intelligencia felhasználásával a Mronk álnéven ismertté vált Magyar Máté internetes vállalkozó, applikáció- és videójáték-fejlesztő az első Gajdics-tangót Óriási kognitív disszonancia lehet címmel. A Hír Tv első felindulásában még letiltatta a videót a YouTube-ról – szerzői jogokra hivatkozva –, de vírusként való eszement gyors elterjedésének már képtelenség is lett volna gátat szabni. Harmadnapra már fél Magyarország azt énekelte, hogy „kiződítették” a térképet. A dal keletkezéstörténetét így írta le a szerző a YouTube-videóhoz írt rövid jegyzetében: „MIT LÁTUNK: A fideszes Gajdics Ottó megmondóember a HírTV Patrióta műsor élő adásában kommentálta végig a választást. Eleinte lenézően gúnyolja Magyar Péter valóságérzetét, majd az érkező eredmények után láthatjuk, amit lecsap a valóság, hogy ki volt téveszmében. Ez lett megzenésítve AI-val. Képileg a táncos részen kívül minden eredeti felvétel.

A VIDEÓ TÖRTÉNETE: 4 nappal a választás után a konyhában állva jött az ötlet, hogy ezt hogyhogy nem dolgozta még föl senki ilyen formában. Szóltam a családnak, hogy bocsi, majd fejjel előre eltűntem a gépben. Nagyjából összeraktam (kb 70.-re adta ki ezt a zenét a suno, illetve addigra alakult ki a megfelelő prompt). Másnap még a képet raktam alá és igazítottam. Nem volt rá túl sok időm (még egy 4 óra finomhangolást szerettem volna a szájmozgások és a refrén vágóképeinek javítására), így fájva publikáltam, de már az utcán vártak rám – én meg nem akartam későbbre tolni.”

Gajdics Ottó néhány nappal később arról beszélt a Gulyáságyú Médiának, hogy „belőlem hülyét csináltak az interneten”. Hát bizony azt! Valóban. Bár, valljuk be, olyan jó volt az alany, hogy túl nagy igyekezetet ebbe nem kellett beletenni… Ez egy olyan ritka pillanat, amikor fenntartások nélkül egyet tudok érteni a megszólalóval. No, de Mronknak sem kellett több, és ebből az újabb nyilatkozatból máris megszületett az újabb tangó. Az utóbbival pedig abban értek egyet – ahogyan azt a 24.hu-nak adott interjúban elmondta –, hogy Gajdics Ottó azzal járt volna a legjobban, ha ő maga is elénekelte volna a hirtelen népszerűvé vált tangót.
Ő ugyan nem énekelte el, de megtette ezt helyette Bálint Natália, teljesen akusztikus változatban. Vagy ahogy ő írta a YouTube-on: „Gajdics Ottó HírTV-s és későbbi nyilatkozatát a Gulyáságyú Médiában @MronkDotCom‬ dolgozta fel AI segítségével, mi pedig (@EvgenyAlexeev‬ és @NataliaBalint‬) előadtuk akusztikusan. A felvétel teljesen élő, vágatlan, a hangot utólag sem módosítottuk.”‬‬‬

Ezt a változatot választottam tehát toplistánkra, mert ez már egy többszörösen a visszájára fordított verzió azáltal, hogy egy mesterséges intelligencia által generált dalt adnak elő tisztán, akusztikusan, mondhatni élőben, emberi hangon. A Gajdics-tangó története tehát ezzel tökéletesen körbeért. 

15. Fekete Giorgio: Hívása fontos számunkra

Az idei választások másnapján, tehát április 13-án tűnt fel az Instagramon a Carson Coma zenekarból ismert Fekete Giorgio improvizált dala a NER széthullásáról, egyes oligarchák meneküléséről, no meg persze arról, hogyan igyekeznek külföldre menekíteni vagyonukat a bukott rendszer leggaládabb, legtöbbet kaszáló pénzemberei. „A dalszöveg azon keresztül meséli el egy korrupt rendszer szétesését, ahogy annak kegyeltjei körbetelefonálják a jogi irodákat, légitársaságokat, költöztetőket, hátha megúszhatják valahogy a rájuk váró következményeket” – összegezte cikkében a 24.hu.

A vagyonvisszaszerzés elől menekül a stróman – énekli a dalban Fekete Giorgio.

Aki az elmúlt hónapokban követte a politikai híreket, no és persze a választási kampány menetét, azt nem érhetik meglepetések Giorgio dalát hallgatva. Találhatunk benne utalást Csárda, Dubajra, és a közélet sok más aktuális témájára.

Nem tartom túlzottan valószínűnek, hogy ebből az improvizált dalból készül majd olyan változat is, amelyben nemcsak egy gitáron kísérik az énekhangot, hanem a teljes zenekar is részt vesz benne villanygitárral és fúvósokkal, de akár még cimbalomkísérettel is, ahogyan például a Rántott sajt című dalunkban is hallhatjuk. Nem tartom valószínűnek, bár – bevallom – tetszene, ha felkerülhetne a koncertrepertoárra.

Így azonban egyelőre marad nekünk belőle ez az akusztikus változat, kérem, fogadják szeretettel!

Bonus track – Beatbull & Kicsiarc: Itt élünk

Egy olyan dalt hagytam a végére, ami nem is igazán illik az eddigi összeállításba. Az április 10-én a Hősök terén megtartott úgynevezett Rendszerbontó Nagykoncerten hallottam először Beatbull & Kicsiarc Itt élünk című számát, ahol felvételről játszották be a kivetítőkön. Erre nemigen vannak szavak.

Ez nem vicc, ez nem paródia, ez nem gúny, ez nem szórakozás – ez a szikár valóság.

A maga elidegeníthetetlen kegyetlen és otromba valójában.

Az Itt élünk című dal már elsőre is fejbe vág, de érdemes újra és újra meghallgatni, mert valójában pontosan olyan, mint a Szőlő utcai javítóintézetben megkínzott, vagy bármely más kiszolgáltatott, kihasznált és megalázott gyerekek segélykiáltása. Mintha dokumentarista lenne.

És ugyanolyan fájdalmas.

Összeállításunk végére hagytam ezt a felvételt, mert szemléletesen reprezentálja, hogy milyen mocsokban és fertőben élt ez a társadalom az elmúlt tizenhat évben.

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 18.)

A NER legszebb dalai (II. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A NER legszebb dalai című írásának második részét.

*

A NER legszebb dalai (II. rész)
(Daloskönyv 2.0)

A megbízólevelek átadása és a tegnapi miniszteri eskütételek után hivatalosan ma éjféltől van hivatalban Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson igen… Rendszernek rendszer volt a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. Sorozatunk előző részét ITT érhetik el olvasóink.

Gyűjteményünk persze csak ízelítő a számtalan dalból, érdekességéből, afféle ajánló egy képzeletbeli hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

6. Index: Boldog karácsonyt, magyar demokrácia!

A bűnös dal. Még 2011 decemberében, tehát a NER második karácsonyán történt, hogy a korabeli – tehát bőven Vaszily Miklós előtti – Index, amelyet akkor még nem vásároltak fel kormányközeli cégcsoportok, és nem játszottak át közvetett módon ugyan, de Mészáros Lőrinc kezére, készített egy afféle év végi vicceskedős, poénkodós zenés videót. Mivel a parlamenti tudósítók voltak a főszereplői ennek az alkalmi, jószerivel javarészt legfeljebb csak rögtönzött produkciónak, nem tekinthetjük különösebben meglepőnek azt sem, hogy az összes forgatási helyszínük az Országház épületén belül volt.

Vagyis: magyarán mondva végigtáncolták, végigénekelték, végigbohóckodták a parlament épületét.

És ez bizony jobban kiverte a biztosítékot Kövér László házelnöknél, mint a trágárkodás az Apa Zenél-féle számban a KDNP-nél. Így lett hát ebből bűnös dal… és ennek ürügyén korlátozta a lehető legminimálisabb szintre a következő tizenöt esztendőben a sajtó mozgását a parlamentben a felpukkadt házelnök. Az Országgyűlés Sajtóirodájának akkori közleménye szerint a portál újságírói „többszöri figyelmeztetés ellenére is megsértették a parlamenti sajtótájékoztatók és interjúhelyzetek rendjét”. Az meg mi? Nyilvánvalóan valamiféle, csakis és kizárólag Kövér László fejében létező tévképzet… Valójában persze csak annyi történt, hogy az Index munkatársai – ez egy másik videó – a parlament folyosóin szaloncukrot osztogattak a képviselőknek, miközben ironikus és humoros kérdésekkel „provokálták” őket a közelgő ünnepekkel és a politikai aktualitásokkal kapcsolatban. Szóval marhultak egy jót – ahogyan az év végén, az ünnepek előtt egyáltalán nem meglepő, sőt, épp ellenkezőleg, nagy általánosságban valamilyen módon még elvárás is egyben – és a honatyákat is igyekeztek bevonni ebbe a játékba. De hát, ha valaki annyira savanyú jellem, mint Kövér László, nehéz is lenne tőle értő viselkedésre, értő magatartásra számítani.

Olyan régen történt mindez, hogy mai szemmel visszatekintve már teljesen hihetetlennek és környezetidegennek tűnik, hogy volt még akkoriban helye a felszabadultságnak a magyar sajtóban. És az Országgyűlésben is. (Amíg Kövér ki nem gyomirtózta, ki nem lúgozta onnan a végérvényesség szándékával, bár ez utóbbit szerencsére sikertelenül…) Volt helye, szerepe és funkciója a szabad szárnyalásnak, az önfeledt bolondozásnak… Most persze az egy egészen másik kérdés, hogy mindennek – beleértve az indexesek rögtönzött dalát is – természetesen volt egy nem titkolt politikai felhangja is. Persze, hogy volt! De nehogy már emiatt pukkadjon fel óvodásgyerek módjára egy, a saját tiszteletreméltóságában, mindenhatóságában, mindentudásában és méltóságában oly mélyen hívő házelnök, mint Kövér elvtárs.

A dal és a videó szerzői: Tamás Bence Gáspár, Plankó Gergő és Bakró-Nagy Ferenc. Zene: Csodapalota zenekar. A képen látható feliratokat fordította: Hársfalvi Magda.

A dal szövege alapján pedig felleltározhatjuk az adott időszak legfontosabb politikai aktualitásait: az új Alaptörvény beterjesztését és elfogadását, a nyugdíjak államosítását, a köznevelési törtvényt by Hoffmann Rózsa, meg aztán csődbe megy az ország, elment az IMF, ilyeneket.

A dal talán legjobb, nálam díjnyertes sorai:

„Biszku bácsi, vétel!

Itt az igazságtétel.”

Zeneszámként persze ennek a felvételnek igencsak alacsony az élvezeti értéke, soha nem lett és vélhetően már nem is lesz a zenés műsorok listavezetője, szórakoztató erényei ugyanis elsősorban a humorából fakadnak, másfelől pedig kórtörténeti és kordokumentumi jelentőséget éppenséggel személyesen Kövér László adott neki. Hiszen, ha egy házelnök felpukkad, akkor bizony felpukkad, és punktum! Nincs kecmec! Nem lehet ám csak úgy szabadon cicózni vele! Kövér László és nyomában a parlamenti hivatal az indexesek magatartását méltatlannak ítélte az Országház méltóságához. Úgy döntöttek, hogy mindaddig felfüggesztik a portál összes munkatársának belépőjét, amíg a médium vezetése megfelelő garanciát nem vállal arra, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják az Országház rendjét.

7. Ugye Elios még?

A legsikerültebb NER-es gúnydalok egyike mindenképp az Ugye Elios még? című átdolgozás, amelyik a Karthágó zenekar legendás Requiemje alapján készült. Hát igen, voltak idők, amikor nem lehetett úgy felnőni sem Magyarországon, sem Vajdaságban, hogy ezt a számot ne ismerje meg az ember akkor is, ha egyébként soha életében nem hallgatott Karthágót. És ha soha életében nem volt egy megveszekedett Karthágó-lemeze sem. Persze, a Requiemnek is különleges története van, nagylemezen csak Ausztriában jelenhetett meg, Magyarországon pedig úgy adták ki kislemezen, mintha el akarták volna titkolni, üres fehér borítóval, de hamarosan az is aranylemez lett, és a koncertek elmaradhatatlan darabjává vált. Erdős Péter (1925–1990) – a Popcézár, ahogy a gúnyneve mondta –, a magyar könnyűzenei élet korabeli mindenható ura ugyanis a dal egyes sorait (mint például: „Ugye eljössz még, ha hallod majd az elefántdübörgést”, illetve „elindult a fiú a fények útján”-t…) kifogásolhatónak minősítette. Szerinte ezekben a versszakokban a kábítószereket és a kábítószerezést népszerűsítették… Mint mondta, ezek a könnyűdrogos, pszichedelikus élmények feldolgozásai. Bravó!

Az átirat talán még Erdős Péternek is megtetszett volna. :-)

Az Ugye Elios még? című dal, amelyik 2018 márciusában tűnt fel a YouTube-on, arra az úgynevezett Elios-ügyre reflektált, amelyik az előző évtized magyar politikai élet egyik legnagyobb korrupciógyanús botránya volt. Illetve nem kell finomkodnunk, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a NER és az Orbán-család legnagyobb – a nyilvánosság által eddig megismert – korrupciós ügye volt. A közvilágítási tendereket elnyerő Elios Innovatív Zrt. – amelynek tulajdonosa és vezetője Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje, Orbán Ráhel férje volt – harmincnál is több településen végezte el a munkálatokat, sok esetben vitatható minőségben 2009 és 2014 között. A magyar sajtó már 2013 óta írt a furcsa közbeszerzésekről, amelyeknek valami furcsa véletlenek nyomán mindig csakis és kizárólag az Elios Zrt. lehetett a nyertese, de a rendőrség csak 2015-ben kezdett nyomozni az ügyben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF vizsgálata szerint harmincöt magyarországi település közvilágítás-korszerűsítési projektjénél szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A pályázatokat szándékosan úgy írták ki – például eltúlzott referenciakövetelményekkel –, hogy azokat tulajdonképpen nem is nyerhette volna más, mint az Elios. A módszer viszonylag olajozottan működött: a projekteket előkészítő és az önkormányzatoknak tanácsot adó cég, a Sistrade Kft. tulajdonosa, Hamar Endre az Eliosban is érdekelt volt, így gyakorlatilag ugyanaz a kör írta ki a pályázatokat, mint amelyik később megnyerte és végrehajtotta azokat.

A LED-alapú lámpák felszerelése után azonban a lakosság több településen is arra panaszkodott, hogy az utcák megvilágítása sokkal rosszabb, sötétebb lett, mint a korszerűsítés előtt volt. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a tenderkiírás módszereivel és lebonyolításával, de a kivitelezésben technikai hiányosságokkal is dolgoztak.

Az OLAF-vizsgálatot 2017 végén zárták le, és ekkor küldték meg a szervezett csalás bizonyítékait tartalmazó jelentést a magyar hatóságoknak. A súlyos szabálytalanságok miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal javasolta a teljes uniós támogatás – több mint tizenhárommilliárd forint – visszavonását. Annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága ne indítson hivatalos eljárást, a magyar kormány lemondott az uniós támogatásról, és a teljes összeget a magyar adófizetők pénzéből kifizette az Elios helyett. Az após apró kis szívességet tett hát a veje felé, a magyar rendőrség pedig 2018 novemberében bűncselekmény hiányában szüntette meg a hazai nyomozást.

Vagyis Orbán Viktor kormánya az adófizetők pénzéből térítette meg azt a kárt, amit a veje okozott. A vő pedig euróban tette el ezt az összeget a családi kasszába.

El sem merem képzelni, mi lehetett volna még, ha nem a saját lábukon állnak… 

8. Széplábi Bori: Lexi visszalép

A 2024-es magyarországi önkormányzati választásokhoz kötődik Széplábi Bori átirata, amelyet az amerikai The Mamas & The Papas együttes közismert California Dreamin’ című dalára készített. Az előadót nehéz is lenne bemutatni, olyan sokrétű és széleskörű nemcsak a tevékenysége, de az érdeklődési köre is. A Népszava így írt róla, amikor 2022 szeptemberében megjelent portréjában: „Közgazdaságtant és marketinget tanít döntően külföldi diákoknak az egyik nemzetközi egyetemen, szabadúszóként piackutatásokhoz készít interjúkat-elemzéseket, és két gyermek édesanyjaként áll helyt a családban. Amikor ideje engedi, szarkasztikus csasztuskákat, csujogatásokat, sanzonokat, countrydalokat ír – ezeket stílusgyakorlatoknak nevezi –, szerephez öltözik, képet rögzít és vág alkalmasint hónapokig.”

Erre a dalra nem álltak Széplábi Bori rendelkezésére hónapok, bár azt elképzelhetőnek tartom, hogy előre készült egy ilyen alkalomra, hiszen akkor már hónapok óta rebesgették, hogy Szentkirályi Alexandra, aki a Fidesz jelöltje volt Budapest főpolgármesteri posztjára, előbb-utóbb visszalép. Illetve akkoriban még találgatások mentek, hogy ki fog visszalépni: Szentkirályi vagy Vitézy Dávid?

Ha Széplábi Bori előre készült, akkor akár rögzíthetett is előre részleteket a videóhoz és a dalhoz…

Viszont Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én, a 2024-es önkormányzati választás előtt pár nappal jelentette be a visszalépését a főpolgármester-jelöltségtől Vitézy Dávid javára. A Fidesz-KDNP jelöltje azzal indokolta döntését, hogy a Gyurcsány-Karácsony korszak véget érjen, és támogassa a változást hozó Vitézy Dávidot. Ezzel a lépéssel a Fidesz jelölt nélkül maradt a főpolgármesteri választáson, amely két nappal később Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között dőlt el az előbbi javára. Szentkirályi Alexandra – vagy a hétköznapokban elterjedt gúnynevén: Balexandra – a visszalépése után is a Fidesz listavezetője maradt a listás szavazáson, majd pedig a pártszövetség budapesti frakcióvezetője lett. A most áprilisi országgyűlési választások után bejelentette távozását a Fővárosi Közgyűlésből, és átül a parlamentbe. Miután hivatalosan is tagja lett a május 9-én megalakult új, átalakított parlamenti Fidesz-frakciónak, ő tölti be az új Országgyűlés Művelődési Bizottságának elnöki posztját.

A Fővárosi Közgyűlésben tehát megüresedett a helye.

De akárhogy is legyen, Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én jelentette be visszalépését a főpolgármesteri jelöltségtől, és még aznap, alig néhány órával később, délután fél hat után néhány perccel már meg is jelent az interneten Széplábi Bori paródiája, dalátirata, amelyet hallva nehéz türtőztetnünk a röhögőizmainkat. Ezért is mondom, hogy valószínűleg készülhetett erre az eseményre, talán előre fel is vett ezt-azt, de hogy hónapok ezúttal nem álltak a rendelkezésre, az egész biztos.

„Széplábi Bori »one woman show«-ban dolgozik, mindent maga csinál, de szerinte nem is működik jól csapatban. »Addig nagyon rugalmas vagyok, ameddig minden úgy történik, ahogy én akarom. Diplomácia volt a főszakom, de talán nem véletlenül nem lettem diplomata«” – írta 2022-ben a szerzőről a Népszava.

9. Bruti: Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe

Az akkumulátorgyárak az utóbbi néhány év intenzív kampányának témái voltak országszerte, pró és kontra egyaránt, Debrecentől Gödig, és még ki tudja meddig. Szijjártó Péter, volt külgazdasági és külügyminiszter egy időszakban szinte naponta jelentett be újabb és újabb akkumulátor-beruházásokat. Az általa megjelölt környéken élők pedig – látva a már működő üzemek körüli problémákat – rémülten tiltakoztak az ilyen beruházások ellen, amelyeknek környezeti, egészségügyi, gazdasági, meg úgy nagy általánosságban mindenféle hatásai vannak. Kezdve attól, hogy elértéktelenednek a közeli ingatlanok egészen addig, hogy tiltott, magzatkárosító vegyi anyagok kerülnek az ivó- és a talajvízbe. Volt mindenre épp elég félelmet adó, rettegést gerjesztő ok az utóbbi néhány évben.

A legismertebb talán Göd példája, ahol a Samsung gyár a fő szennyező, és a most véget ért választási kampányban is kiemelt témaként szerepelt. A Telex 2026. február 8-án írt az üzemben történt mérgezésekről, valamint arról, hogy a kormányzat hogyan igyekezett ezeket eltitkolni a lakosság és az érintettek elől. Weiler Vilmos terjedelmes tényfeltáró cikkének címe: „Szóltak, hogy a Viktor levette a védelmet a gyárról”. Ennek tanulságai szerint már 2023 tavaszán az Orbán-kormány elé került egy olyan titkosszolgálati jelentés – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ részéről –, amely rávilágított a gyáron belüli rendkívül súlyos mérgezésekre és a rákkeltő nehézfémpor magas koncentrációjára. A kormánytagok tehát már akkor tudtak a dolgozók egészségének veszélyeztetéséről, azonban a gyárat gazdasági érdekek miatt mégsem zárták be, a problémákat pedig a nyilvánosság elől elhallgatták. A vizsgálatból kiderült, hogy Rogán Antal köreihez köthető titkosszolgálati szálak is megjelentek az ügyben, valamint a Samsung vezetése kormányzati köröknél lobbizott a szennyezésekről beszámoló független sajtó, konkrétan az Átlátszó ellehetetlenítése érdekében.

Mivel az Orbán-kormány egyik önmaga elé állított, saját magának választott irányvonala volt, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá változtassa, már évek óta folyamatosan napirenden volt ez a téma a nagynyilvánosság előtt. Így tehát azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy Bruti, alias Tóth Imre, a közismert humorista is rárepült a „témára”. Az Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe című dala 2023. április 9-én került fel a YouTube-ra, ezzel az ajánló mondattal: „Bruti megirigyelte a Debrecenben épülő akkumulátorgyárat.” És szerette volna elkunyerálni magának…

Végül is, én is el tudnék képzelni egy ilyet a zentai házunk hátsó udvarában…

De aztán soha nem mutatnám meg senkinek!

Csakis az enyém lenne és senkinek sem adnám oda, még csak kölcsönbe sem!

Bruti a magyar stand-up comedy és a zenés humor egyik legkarakteresebb, legszókimondóbb debreceni alakja. Pályafutását zenészként kezdte, és ezt a vonalat a mai napig sikeresen ötvözi a humorral, hiszen a színpadon gyakran látható gitárral a kezében. Országos ismertségét az RTL Showder Klub és a Dumaszínház állandó fellépőjeként alapozta meg, ahol hamar a közönség kedvencévé vált. Humora jellegzetesen ironikus, karizmatikus és közvetlen stílusa pedig lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt megtalálja a közös hangot a hallgatósággal. Nem riad vissza a keményebb témáktól sem, így politikai és társadalmi szatírái miatt a legbátrabb hazai előadók között tartják számon. A klasszikus stand-up előadások mellett televíziós és online műsorokban is rendszeresen feltűnik műsorvezetőként vagy vendégként. Saját zenei formációival rendszeresen koncertezik, miközben kreativitását a kulisszák mögött, különböző produkciók háttérmunkáiban is kamatoztatja. Egyedi látásmódja miatt a legkeresettebb és legaktívabb humoristák egyike. Ez a sokoldalúság biztosítja számára, hogy estjei mindig frissek, aktuálisak és rendkívül szórakoztatóak maradjanak a közönség számára.

És akkor tegyük még hozzá: Bruti az elmúlt időszakban a magyar közmédiából – ahol pedig korábban még működött is – ki volt tiltva, s csak leshetjük, hogy most, az április 12-i rendszerváltás után mikor térhet majd vissza oda.

Politikai szerepvállalását tekintve korábban még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistájaként láthattuk, az idei választások kampánya előtt néhány hónappal azonban átigazolt a Tisza Párthoz.

Akkumulátoros dala olyan jól sikerült, hogy szerintem önállóan is megállja a helyét, azoktól a politikai tartalmaitól függetlenül is, amelyek miatt ez a felvétel az akkumulátorgyár-ellenes tüntetések és demonstrációk népszerű darabjává vált. Mint nálunk egykor a Spasi Srbiju i ubij se, Slobodane, Slobodaneeeee…

A hozzá készült videó pedig olyan frappánsra kerekedett, hogy nemcsak kiegészíti vagy illusztrálja a dalt, de valódi értéket képvisel.

10. Megafrontin: Kérdezz, zaklass, izzassz!

Soha nem hallgattam úgynevezett K-popot és igazából azt sem nagyon tudom, hogy mi az, legfeljebb csak az alapokat sejthetem. Úgy homályosan… Ez tulajdonképpen a dél-koreai popzene angol nyelvű rövidítése (Korean pop), s bár a megnevezésében a pop szó szerepel, a stílus valójában mégsem az… vagy nem tisztán az. Ez igazából egy rendkívül eklektikus zenei egyveleg, amely hiphop, R&B, rock, és még sok más zenei elemeket ötvöz – amennyiben hihetünk az internetes kutakodásaim eredményeinek.

A Megafrontin csapatának, annak közvetítésével pedig Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszternek – a Kormányinfók hősének :-) –, az új, megváltozott leosztásban pedig a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjének köszönhetem, hogy végül mégis összefutottam ezzel a távol-keleti eredetű műfajjal.

Nem ismertem korábban a WayV nevű előadó dalát sem, amelynek címe Love Talk, a beavatásom tehát ilyen tekintetben is a Megafrontinnek köszönhetem. A Kérdezz, zaklass, izzassz! ugyanis egy, mesterséges intelligencia felhasználásával készült remek átirat, amelynek ugyancsak AI-vel generált videójában Gulyás Gergelyen kívül más ismert személyiségek is feltűnnek: elsősorban Jelinek Anna és Herczeg Márk, a  444.hu két munkatársa, továbbá Szájer József, Tuzson Bence, Bóka János és Kocsis Máté.

Jelinek Anna és Herczeg Márk tudósítóként rendszeresen megjelent a Kormányinfókon, hogy kérdésekkel provokálja Gulyás Gergelyt, és hát bizony nem ritkán izzasztották meg a számára kellemetlen témákkal. Így például épp Herczeg Márk volt az, aki beleugrasztotta – mint vadkant a bokorból – az akkori minisztert abba a kijelentésébe is, hogy amennyiben azt Donald Trump amerikai elnök kérné, akkor Magyarország küldene katonákat a Hormuzi-szoros felszabadítására…

A Megafrontin egy YouTube-csatorna, amelynek leírásában, önmeghatározásában mindössze ennyit olvashatunk: „Mesterséges intelligencia segítségével létrehozott, saját dalszövegű zenei paródiák, ill. egyéb közéleti őrületek! :)” A csatorna nevének értelmezéséhez pedig érdemes tudnunk azt is, hogy a Frontin egy, Magyarországon gyakran alkalmazott szorongásoldó és nyugtató gyógyszer, amelyet elsősorban szorongásos állapotok, feszültség, depresszióval társult szorongás és pánikbetegségek kezelésére használnak.

Ha tehát ezt mega adagban kapjuk, annak mindenképp túladagolást kell jelentenie. Overdose!

A Kérdezz, zaklass, izzassz! ilyen tekintetben mindenképp megfelel ennek az öndefiníciónak: valódi őrület, amely garantálja a hahotázást! Mellesleg olyan szépen és átélhetően visszaadja a Kormányinfók hangulatát, mintha a szerzők valamelyike valóban bennfentes lenne. Nagy tapasztalattal rendelkező bölcs szemtanú… A dalszöveg az elmúlt időszak összes kiüresített szlogenjét, paneljét, szóvirágát, kormányzati hazugságát és torzítását szinte naprakészen visszahozza/visszaadja Sorostól Brüsszelen át egészen az úgynevezett „angolnázásig”, mert hát Gulyás Gergely leginkább kitérni, kicsusszanni szeretett a számára kellemetlen kérdések elől, semmint, hogy megpróbáljon érdemi választ adni bármelyikre is.

Vagyis:

„Az egészről nem hallottam

Tudod, én ott sem voltam” :-) 

 FONTOS FIGYELMEZTETÉS: A dal újrajátszását, akármilyen jó is legyen, akármennyire tetsszen is, érdemes leállítani, mielőtt még túladagolást kapnánk tőle!

S akkor legyen végre tánc Jelinek Annával és Herczeg Márkkal! Hajrá, csak hajrá!

 (Folytatjuk)

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 13.)