A korrektor jelszavával hamisíthatták meg az Orbán-interjút

Az Ind ex.hu közli Dezső András írását a meghamisított Orbán-interjú ügyének fejleményeiről.

*

A korrektor jelszavával hamisíthatták meg az Orbán-interjút

Lezárult a Fejér Megyei Hírlapban megjelent és meghamisított Orbán-interjú ügyében indított belső vizsgálat – ezt a kiadó, a Pannon Lapok Társasága (PLT) közölte szerdán. Orbán interjúja december 24-én jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban, de mint kiderült, valaki belenyúlt a szövegbe, és olyanokat adott a kormányfő szájába, amit ő nem is mondott.

A kiadó rögtön elnézést kért, majd belső vizsgálatot indított. Ennek a vége az lett, hogy embereket rúgtak ki a Fejér Megyei Laptól, valamint a veszprémi Naplótól, noha információnk szerint nem derült ki, hogy pontosan ki vagy kik követték el a hamisítást. Olyannyira nem, hogy a kiadó menedzsmentje „az ügy teljes kivizsgálása érdekében” ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.

Külső tartalom, teljes kontroll

Úgy tudjuk, hogy a PLT összesen öt embert rúgott ki. Felmondtak Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. Földesi Gábort, a veszprémi Napló digitális menedzserét is kirúgták. Az indoklás szerint a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük.

Bár a meghamisított interjú a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg, az valójában egy „külső tartalom” volt, ami Veszprémben készült. Bevett gyakorlat volt ugyanis a lapcsaládnál, hogy bizonyos tartalmak Veszprémben készülnek el, és onnan veszik át őket más megyei lapok. Ez korábban leginkább kereskedelmi jellegű tartalomra vonatkozott, ám miután a Fidesz-közeli Mediaworks megvetette a lábát, új direktíva lépett életbe: a médiaworksös tartalmakat teljes kontroll mellett Veszprémben készítették, a megyei lapok szerkesztői ebbe már bele sem nyúlhattak. Ez vonatkozott az Orbán-interjúra is, akárcsak egy korábban, Kövér Lászlóval készült nagyinterjúra. Az Orbán-interjút egy megbízható káder, Szakács Árpád készítette. Az interjút Veszprémben korrektúrázták, ott is tördelték.

Mindehhez tudni kell, hogy az online szerkesztőségi rendszerhez bárki, bárhol hozzáférhet, akinek ha jogosultsága van, függetlenül attól, hogy épp hol tartózkodik. Úgy tudjuk, az Orbán-interjú meghamisítója a veszprémi szerkesztőség számítógépét használta, bár azt nem tudni, hogy fizikailag ott ült-e, vagy sem. Az viszont biztos, hogy egy olyan munkatárs számítógépét használta, aki az adott időszakban ugyan nem volt szabadságon, de dolga volt a városban. Az ismeretlen vagy ismeretlenek erről a számítógépről, de az éppen szabadságon lévő korrektor jelszavát használva léptek be abba a szerkesztőségi rendszerbe, ahol hozzáfértek az interjúhoz, amely ekkor már kész állapotban volt, és a nyomdai levilágításra várt.

A hamisító nemcsak látta az interjút, hanem módosítani is tudott rajta, de ami ennél is lényegesebb:

nemcsak a tördeléshez, a rendszer kezeléséhez értett, hanem információi voltak arról is, hogy mikor milyen fázisban van az anyag, azaz mikor tud úgy hozzáférni, hogy utána más már nem látja.

Miután ugyanis belenyúlt a szövegbe és módosította azt, mások már nem nézték át az anyagot. A fehérváriak végképp nem, hiszen tízéves gyakorlat volt, hogy a veszprémi központtól kapott anyaghoz nem nyúlnak, ráadásul egy hónapja éppen egy ügyvezetői utasítás nyomatékosította, hogy a „mediaworksös anyagokkal” nincs és ne is legyen dolguk, az ellenőrzött központi tartalmakat (és ilyen volt az Orbán-interjú is) úgy vegyék át, ahogy kapják. Ennek azért van jelentősége, mert a Fejér Megyei Hírlaptól kirúgott munkatársak munkaügyi bírósághoz fognak fordulni, és erre az ügyvezetői utasításra fognak hivatkozni. Ők egyébként állítják: ártatlanok, semmi közük az egészhez.

A cég menedzsmentje kedden mindenesetre Veszprémbe hívta azt az öt munkatársat (köztük négyen a Fejér Megyei Hírlapnál dolgoztak), akiket később kirúgott. Délelőttől este tízig folytak a meghallgatások. A munkatársakat egy tízfős testület faggatta, voltak köztük ügyvédek, ügyvezetők, informatikai vezetők. Ki tehette ezt? Vállalják-e a hazugságvizsgálatot? – ilyen és ehhez hasonló kérdések is elhangzottak, legalábbis ezt állították lapunknak az érintettek. Végül megszületett a verdikt: minden meghallgatottat kirúgtak. A Fejér Megyei Hírlap munkatársai hiába érveltek azzal, hogy a Veszprémből kapott, „központilag ellenőrzött tartalomhoz“ munkáltatói utasítás alapján nem is nyúlhattak volna hozzá (azaz ellenőrizniük sem kellett azt), ez a cégvezetést nem hatotta meg.

A jó hírnév megsértése

És mivel nem lett meg az elkövető, maradt a gyanú. Abban az Indexnek név nélkül nyilatkozó kiadói dolgozók egyetértenek, hogy olyan valaki hamisíthatta meg az interjút, aki a szerkesztőségi rendszert alaposan ismerte. Ez viszont lehetett akár egy korábban kirúgott vezető is, a kiadótól ugyanis – mielőtt az a Mediaworkshöz került – rúgtak ki embereket. Köztük olyanokat, akik értettek a szerkesztőségi rendszerhez, és ismerték a folyamatokat. Az viszont borítékolható, hogy a most kirúgott dolgozók nem érik be munkaügyi perrel, hiszen ha a kiadó rájuk süti, hogy közvetlen vagy közvetett módon, de érintettek a hamisításban (márpedig a kirúgásukkal ezt kommunikálják a nyilvánosság felé), akkor valószínűleg jó hírnév megsértése miatt is beperlik egykori munkáltatójukat.

(Index.hu, 2016.december 28.)

RENDKÍVÜLI – Felmondások a sajtóbotrány után

A Veszprém@kukac című portál tudósít a Pannon Lapoknál az Orbán-interjú meghamisítása miatt történt kirúgásokról.

*

RENDKÍVÜLI – Felmondások a sajtóbotrány után

Egész napon át tartó kihallgatások után kedden az esti órákban a Pannon Lapok Társaságának felső vezetése döntést hozott az Orbán-interjú meghamisításának ügyében. Információink szerint azonnali hatállyal felmondtak Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, valamint Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. Úgy tudjuk, Földesi Gábornak, a veszprémi Napló digitális menedzserének szintén felmondtak.

A Fejér Megyei Hírlapban megjelent karácsonyi Orbán-interjút a veszprémi Napló egyik szerkesztőségi gépén hekkelték meg. A Pannon Lapok Társasága (Napló, Dunaújvárosi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap, Vas Népe, Zalai Hírlap) – a kiadónál évek óta tartó a személycserék után – idén a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworkshöz került. Orbán Viktor az ünnep apropóján adott interjút (azonos szöveggel) a vidéki lapoknak, és a fehérvári kiadásban valaki négy helyen félmondatokkal „egészítette ki” a szöveget. Viszonylag rövid idő alatt kiderült, nem a fehérváriak hekkelték meg a saját lapjukat, az interjú szövegébe a veszprémi Napló egyik gépéről írtak bele.

A felmondások oka a lap hitelének rontása és hanyagság.

(Veszprém@kukac, 2016. december 27.)

KAMIKAZE – Kórházi hullák az Orbán-interjúban

A Veszprém@kukac című portál közli Gombás Gabriella írását a meghamisított Orbán-interjúról.

*

KAMIKAZE – Kórházi hullák az Orbán-interjúban

Hát ez durva. Miniszterelnökünk karácsonyi interjújába belerondított egy sajtós forradalmár. Úgy tűnik, nem várhatta meg a 2017. évet – amely Orbán szerint a forradalom esztendeje lesz –, mert már nincs mit veszítenie. Így azután fogta magát, és kamikaze módjára egyet s mást beleírt a központosított megyei napilapok fehérvári végtermékébe, az éppen illetékes orákulum által összetákolt, alákérdezős remekműbe. Jó humorérzékkel tette és még igazat is mondott.

A Magyar Idők volt munkatársa (aki jelenleg a Mediaworksnél a megyei lapok tartalmáért felelős) alkotta a sajtós nyelven – az őskommunizmusból származó kifejezéssel élve – musszanyagnak becézett kötelező olvasmányt. Fehérvári(?) kollégánknak viszont nagyon tele lehetett a hócipője, amikor elégtételt véve a szakma sérelmein, szellemes félmondatokkal egészítette ki a miniszterelnöki interjút. A Pannon Lapok Társasága (PLT) szánalmas közleményben magyarázkodott, aminek természetesen semmi jelentősége nincs.

Hát ennyit a kézi irányítású magyar sajtót fenyegető valós veszélyről, amelyen – hála a közösségi felületeken szaporodó osztásoknak – az éjjel többekkel együtt széjjelröhögtük magunkat. A történetet akár sajnálatosnak is minősíthetnénk, de nem tesszük, mert egyáltalán nem az. Az interjú elleni „terrortámadás” a (maradék) magyar tollforgató társadalom állapotáról tanúskodik, a tehetetlenségükről, az eszköztelenségről, a szabad gondolkodás haláláról. A kormányközeli sajtó gyártja a magyar szavazópolgár számára előkészített szellemi táplálékot, miközben a szabadúszó, blogoló és online felületeken kószáló munkanélküli kollégák megpróbálkoznak a lehetetlennel: rámutatni a kézi vezérlésű sajtótermékek néha nevetséges, máskor szánalmas megfelelési kényszerére.

Tapasztalt őssajtósként mondom, nem véletlen, hogy ez a malőr pont a Pannon Lapok Társasága (Napló, Dunaújvárosi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap, Vas Népe, Zalai Hírlap) egyik lapjával történt. A kiadóháznál már jó ideje tart a tisztogatás, a szuverén sajtósok, az önállóan gondolkodók kipaterolása, a szakma tudatos és durva silányítása. Ennek a folyamatnak a vége (vagy újabb idők kezdete), hogy idén a lapok végre a helyükre, a Mediaworkshöz, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a kezére kerültek. Így azután Orbán Viktor egyeninterjúban szólhatott – immár a saját megbízható lakájain keresztül – a vidék népéhez.

(Csak halkan mondom: nagy baj van a lakájmédiában. Kiben lehet itt megbízni? Ki fog minden szót, gondolatot, betűt ellenőrizni? Olvasni, javítani? Elbocsátani, alkalmazni?)

(Veszpém@kukac, 2016. december 25.)

Megvette a Mediaworks a Pannon Lapok Társaságát

A magyarországi állami televízió online felülete, a Hirado.hu tudósítást tesz közzé arról, hogy Mediaworks felvásárolta a Pannon Lapok kiadóvállalatot.

*

Megvette a Mediaworks a Pannon Lapok Társaságát

A Mediaworks Hungary Zrt. megvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kft.-t (PLT) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyével – tájékoztatta a Mediawoks pénteken az MTI-t.

A PLT és a Mediaworks együtt majdnem 25 milliárdos árbevétellel és csaknem 1150 munkavállalóval rendelkezik. Az új csoport tizenkét megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei lapokkal – tartalmazza a közlemény.

Ugyanakkor a cég három országos napilapot (Nemzeti Sport, Világgazdaság, Népszabadság) ad ki, valamint magazinok és digitális médiatermékek tulajdonosa – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a megyei lapok adják majd a csoport legnagyobb bevételi forrását – annak több mint 50 százalékát –, péntektől a PLT-Mediaworks lapok eladott példányszámának körülbelül 75 százalékát a megyei lapok teszik ki – közölte a cég.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szakhatósági hozzájárulását követően már augusztus elején engedélyezte, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. felett, azonban a felvásárlás csak most történt meg.

A GVH akkori, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézik: július 4-én nyújtotta be engedélyezési kérelmét a Mediaworks Hungary Zrt.; az érintett vállalkozáscsoportok egyaránt foglalkoznak nyomtatott és online sajtótermékek kiadásával, illetve hirdetési felületek értékesítésével, nyomtatott termékek terjesztésével, és nyomdai szolgáltatást is nyújtanak.

Az akkori vizsgálat megállapította, hogy ugyan mindkét vállalkozáscsoport foglalkozik megyei napilapkiadással, ám ezen tevékenységüket különböző földrajzi piacokon végzik, így az olvasói piacon nincs olyan terület, ahol átfedés lenne a tevékenységi körök között – írják.

A PLT csaknem 9 milliárd forintos árbevételű, 500 munkavállalót foglalkoztató, négy dunántúli megyében (Fejérben, Vasban, Veszprémben és Zalában) jelen lévő cégcsoport, négy megyei napilap – Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap – mellett a Dunaújvárosi Hírlap kiadója, és helyi digitális médiacsatornákat is üzemeltet.

(Hirado.hu, 2016. szeptember 30.)

Hatvanöt

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila írását Hatvanöt címmel a szerző Némafilm című tárcasorozatában.

*

Hatvanöt

Trágyával megrakott kocsik fordultak ki a csúrogi községháza udvaráról 1944 őszén. A szekerek aljából vér csordogált.

Szomorú jubileum ez a Délvidéken, így az év végén, s minden napra jut olyan esemény, amelyről méltó lenne megemlékezni. A tények, adatok, pontos információk, részletek, legfőképp a bűnösök és az elkövetők, a megrendelők, a jóváhagyók és a segítőik névsora, a parancsnoki lánc felépítése továbbra is ismeretlen. Csak részleteket ismerünk, fontos részleteket ugyan, de nem az egészet. A teljes eseménysort, a történet egészét és miértjét – nem. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944 őszén kezdődtek a délvidéki vérengzések, Tito partizánjainak kegyetlenkedései a mai Vajdaság területén.

Így történt, hogy a csúrogi községháza udvaráról 1944 őszén trágyával megrakott kocsik fordultak ki, amelyek aljából vér csordogált. Ahogy haladtak az úton, a csepegő vér kijelölte az útvonalat, hosszan lehetett volna követni. Az akkor még alig tizennégy éves kislány, aki figyelte a kocsik útját, az események vétlen szemtanúja lett, és aki azért érkezett aznap (is) a községházára, mert a faluban korábban válogatás nélkül összeterelt magyar férfiakat, köztük az édesapját is, ott tartották fogva a szomszédos gabonaraktárban. Neki vitt élelmet. A nők egy részét kényszermunkára fogták, édesanyja ezért nem tudott a községházára menni. A bejáratnál azonban azt mondták a kislánynak, az édesapja már nincs ott, elvitték, nem tudják hová, ne is keresse már itt. Az udvar felől még akkor is heves fegyverszólamokat, puskalövéseket hallott. Csak nézett a távolodó kocsik után, s habár valószínűleg értette az összefüggést a csordogáló vér, a hangzavar és a kapott válasz között, talán maga sem akarta elhinni, hogy ez megtörténhetett.

„Fél kilenckor kezdtek lövöldözni, ez fél egyig tartott” – mesélte el öt évtizeddel később a helybeli Pataki Katalin, aki húsz-egynéhány évesen maradt özvegyen két kicsi gyermekével. A visszaemlékezések egy részét Teleki Júlia, a téma jeles és elismert kutatója tette közzé Visszatekintés a múltba című kötetében (Napló, Újvidék, 1996), az első tényfeltáró, összefoglaló jellegű kutatómunkák, gyűjteményes publikációk egyike volt ez a délvidéki vérengzésekkel kapcsolatban. De akkor, fél évszázad távlatából, még mindig nehezen nyíltak, nehezen szólaltak meg az emberek. Féltek. Sokan csak név nélkül vállalták a szereplést, az adatközlést. Sokan még úgy sem.

„Láttam, hogy a nadrágszíjak és a cipőfűzők egy kupacba voltak dobálva, az ajtóhoz pedig egy géppuskát támasztottak […] mindjárt tudtam, hogy innen senki nem fog élve távozni” – mesélte Pataki Katalin, aki hatvanöt esztendővel ezelőtt a férjét veszítette el ugyanazon a napon, amikor a fiatal lány élelmet vitt édesapjának.

Mindhiába.

(Magyar Hírlap, 2009. december 17.)