Haza lehet csábítani a külföldön dolgozó szakembereket

Szabó Palócz Attila az Újzentai naplók című blogjában teszi közzé a lapból kiszorult írását.

*

A nemzetgazdasági tárca dolgozik az építőipar jövőjét meghatározó stratégián

Haza lehet csábítani a külföldön dolgozó szakembereket

„Tíz külföldön dolgozó szakemberből ötöt néhány hónapon belül haza lehetne csábítani megfelelő bérezéssel és munkakörülményekkel, mivel valószínűleg nem találták meg a számításukat” – mondta el egy konferencián Scheer Sándor, a Market Zrt. vezérigazgatója. Felszólalásában, amelyet a Világgazdaság ismertetett, szólt arról is, hogy a gazdasági felívelést több kockázati tényező is nehezíti. Az egyik legnagyobb probléma szerinte a munkaerőhiány, ugyanis az elmúlt nyolc évben mintegy negyvenezer építőipari szakember hagyta el az országot. Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az ágazatból, akiknek pótlása elengedhetetlen a hatékonyság növelése szempontjából.

„Bár tavaly visszaestek az infrastruktúra-beruházások, elsősorban az előző uniós költségvetési ciklus pénzügyi lehetőségeinek kifutása miatt, ugyanakkor megindultak a lakásépítések, a kiadott új építési engedélyek száma folyamatosan nő, és az építőipari szerződésállomány is kedvezően alakult” – fogalmazott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára. A tárca dolgozik az építőipar jövőjét meghatározó stratégián, a kormányzat pedig tovább kívánja egyszerűsíteni és gyorsítani az építésügyi eljárásokat. Az ágazatban jelentkező szakemberhiány csökkentése érdekében fontos a duális képzés kiterjesztése a szakképzésben és a felsőfokú oktatásban egyaránt – mondta az államtitkár a Magasépítés 2017 című, szerdán Budapesten megtartott konferencián.

Lepsényi másnap, csütörtökön Kiskunfélegyházán arról beszélt, hogy a magyar gazdaság előrejutásában a legfontosabb szerepet azok a vállalkozások töltik be, amelyek megfelelő szakmai háttérrel és folyamatos innovációval, termékfejlesztéssel képesek alkalmazkodni a piaci igényekhez. Mint mondta, a versenyképesség erősítése és a növekedés ütemének gyorsítása szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, mivel a gazdaságpolitika évek óta ezekre fókuszál.

A következő két évben várt négy százalékos GDP-növekedés fellendíti az építési beruházásokat is, így lesz elég munkájuk a magasépítő cégeknek, és el is tudják végezni ezeket a munkákat, nincs szükség arra, hogy külföldi generálkivitelezők jelenjenek meg – hangsúlyozta a szerdai konferencián Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a legnagyobb kihívásnak a hatékonyság javítását tartja. Szerinte akkor lesz elég szakember, ha az ágazat meg tudja fizetni őket.

(Újzentai Naplók, 2017. március 11.)

Stratégiaváltás: csábítóbbá tennék a versenyszférát a tágabb bérollóval

A Petőfi Népe című napilap ismerteti Simon Attila államtitkár Világgazdaságnak adott interjúját.

*

Stratégiaváltás: csábítóbbá tennék a versenyszférát a tágabb bérollóval

Alapos átalakítás, stratégiaváltás előtt áll a közfoglalkoztatási rendszer. A kormány azért nyitja az idén tágabbra a bérollót a közmunkások fizetése és a minimálbér között, mert jelenleg szinte minimális a kettő közti összegszerű különbség. Márpedig ez sok közfoglalkoztatottat egyáltalán nem motivál arra, hogy a versenyszférában helyezkedjen el – mondta el a Világgazdaságnak adott interjúban Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára. A szaktárca számításai szerint az átlagosan kétszázötvenezer fős közfoglalkoztatotti létszámból nagyjából száz-százötvenezer ember helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon. Ha tehát ők majd azt tapasztalják, hogy a versenyszférában megkereshető legalacsonyabb bér is jelentősen magasabb, mint amennyit közmunkásként kapnak, akkor jóval motiváltabbak lesznek abban, hogy ott helyezkedjenek el. Tavaly ősszel a kormány arra kérte az NGM-et, tekintse át, mi akadályozza a közfoglalkoztatottak visszatérését a munkaerőpiacra.
„Az általunk elkészített több mint százoldalas anyagban arra jutottunk, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi statikusságát meg kell törni” – mondta az interjúban Simon Attila. Az NGM ekkor javasolta azt is, hogy három éven belül szűkítsék maximálisan tizenkét hónapra a közfoglalkoztatotti státus megtartásának felső határát. „Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni” – fogalmazott az államtitkár. Szeretnék elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne „pazarolják el” a közfoglalkoztatásban. A kormány várhatóan már januárban tárgyal a tárca javaslatairól, és ha minden jól alakul, márciusban már részben új típusú közfoglalkoztatási programok indulhatnak.

(Petőfi Népe, 2017. január 2.)

Simon Attila

Megvette a Mediaworks a Pannon Lapok Társaságát

A magyarországi állami televízió online felülete, a Hirado.hu tudósítást tesz közzé arról, hogy Mediaworks felvásárolta a Pannon Lapok kiadóvállalatot.

*

Megvette a Mediaworks a Pannon Lapok Társaságát

A Mediaworks Hungary Zrt. megvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kft.-t (PLT) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyével – tájékoztatta a Mediawoks pénteken az MTI-t.

A PLT és a Mediaworks együtt majdnem 25 milliárdos árbevétellel és csaknem 1150 munkavállalóval rendelkezik. Az új csoport tizenkét megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei lapokkal – tartalmazza a közlemény.

Ugyanakkor a cég három országos napilapot (Nemzeti Sport, Világgazdaság, Népszabadság) ad ki, valamint magazinok és digitális médiatermékek tulajdonosa – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a megyei lapok adják majd a csoport legnagyobb bevételi forrását – annak több mint 50 százalékát –, péntektől a PLT-Mediaworks lapok eladott példányszámának körülbelül 75 százalékát a megyei lapok teszik ki – közölte a cég.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szakhatósági hozzájárulását követően már augusztus elején engedélyezte, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. felett, azonban a felvásárlás csak most történt meg.

A GVH akkori, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézik: július 4-én nyújtotta be engedélyezési kérelmét a Mediaworks Hungary Zrt.; az érintett vállalkozáscsoportok egyaránt foglalkoznak nyomtatott és online sajtótermékek kiadásával, illetve hirdetési felületek értékesítésével, nyomtatott termékek terjesztésével, és nyomdai szolgáltatást is nyújtanak.

Az akkori vizsgálat megállapította, hogy ugyan mindkét vállalkozáscsoport foglalkozik megyei napilapkiadással, ám ezen tevékenységüket különböző földrajzi piacokon végzik, így az olvasói piacon nincs olyan terület, ahol átfedés lenne a tevékenységi körök között – írják.

A PLT csaknem 9 milliárd forintos árbevételű, 500 munkavállalót foglalkoztató, négy dunántúli megyében (Fejérben, Vasban, Veszprémben és Zalában) jelen lévő cégcsoport, négy megyei napilap – Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap – mellett a Dunaújvárosi Hírlap kiadója, és helyi digitális médiacsatornákat is üzemeltet.

(Hirado.hu, 2016. szeptember 30.)

Megjelenik a Világgazdaság című lap ötödik évfolyamának első száma

A lapszámból értesülhetünk arról, hogy a szerkesztők áremelkedést prognosztizáltak a londoni fémtőzsdén, de az újság kishírt közöl a jugoszláv szénbányászat eredményeiről is.

Megjelenik a Világgazdaság című lap harmadik évfolyamának kétszázharminckettedik száma

A lapszám idézi Losonczi Pálnak az algériai sajtónak adott nyilatkozatát, és külön cikket közöl a jugoszláv-szovjet kapcsolatokról...