A Szabad Magyar Szó versrovatában egy különleges költeményt
közöl, amelynek összesen hét szerzője van.
*
Heten egy hangon
Tizennégykezesben,
vagyis hét kárpát-medencei magyar költő – Bogdán József, Duma-István András,
Horváth Sándor, Király László, Nagy Zoltán Mihály, Szente B. Levente és Szabó
Palócz Attila – közös verse
Hat személy fehér asztalnál összevissza botlódik
és isszák a sört, mérték nélkül hajnalig
Annál több, hogy szeretjük egymást, nem lehet,
s mégse mindegy, hogy milyen a szeretet
Kezünkben poharunk koccintásra hív,
milyen szép, ha együtt dobban a szív
Egy pap vagy táltos vagy még heten vagyunk,
nem tudhatom hová, merre tartunk
Hová visznek vajh, a szeszes gondolatok,
mikor az életben vagy vagyok, vagy nem vagyok…
Mert lehet, hogy szentek a táltosok, s a papok,
de én sem szent, sem táltos nem vagyok
(Szabad Magyar Szó, 2017. február 25.)
Szabó Palócz Attila elektrografikája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése