A Szabad Magyar Szó közöli Szabó Palócz Attila cikkét a jogászösztöndíjakról.
Magyar állampolgárság nélkül is elérhető a támogatás
Vajdasági diákok is pályázhatnak az anyaország Igazságügyi Minisztériumának ötszázmillió forintos ösztöndíjprogramjára
Állampolgárságra való tekintet nélkül, vajdasági diákok is igénybe vehetik azt a magyarországi, ötszázmillió forintos ösztöndíjkeretet, amellyel a budapesti Igazságügyi Minisztérium igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését a vidéki egyetemeken folyó jogászképzés iránt.
Az anyaországi kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megerősítse a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. „Nem az a cél, hogy a tehetséges vidéki középiskolások a fővárosba jöjjenek, hanem az, hogy helyben is találjanak olyan egyetemet, ahol a tanulmányaikat megfelelő színvonalon tudják folytatni. A vidék megtartó erejének biztosítása az egyik kiemelt kormányzati cél” – nyilatkozta nemrég egy interjúban Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A tárcánál ötszázmillió forintos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre a vidéki egyetemek jogi karán tanuló fiatalok támogatására. „Trócsányi László tárcavezető úgy döntött, hogy ennek egy jelentős részét tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetőleg oktatásfejlesztési projektek támogatására fordítja” – tájékoztatott az államtitkár.
„Hasznos lehet, ha a diákok már a felvételi jelentkezésük beadásának pillanatában tudják, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttük. Az igazságügyi miniszter két típusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. Az elsőre az öt vidéki jogi kar tanulói pályázhatnak, és havi ötvenezer forintos ösztöndíjat jelent” – mondta az említett interjúban Vízkelety Mariann.
A diákok és szüleik az egyetemek honlapján tájékozódhatnak a részletekről, ugyanis nem egységes a szabályrendszer. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy „mindenhol mások a helyi adottságok, máshol húzódik meg a ponthatár, és ezen belül is különbözik az államilag finanszírozott és az önköltséges ponthatár”. Az Igazságügyi Minisztérium és az öt jogi kar vezetése ezért közösen kidolgozott egy szempontrendszert, egy módszertant, aminek alapján a pályázatokat elbírálják.
Mint Vízkelety Mariann elmondta, fontosnak tekintik azt is, hogy a jogászképzés színvonalának emelése ne csupán az ösztöndíjak segítségével történjen, hanem kutatási és oktatásfejlesztési projektek támogatásával is: „Ezt a pályázatot most másodízben hirdetjük meg, körülbelül 220-250 millió forintos kerettel. Ebben azonban már nemcsak a vidéki, hanem a budapesti egyetemek is részesülhetnek.” A kezdeményezés célja pedig az, hogy amennyiben a tárca egy-egy témát kormányzati és igazságügy-politikai szempontból is fontosnak tart, akkor támogatni tudja.
A kérdésre, hogy melyek lehetnek ezek a területek, az államtitkár elmondta, hogy Trócsányi László és a nyolc jogi kar vezetői megvitatták az igényeket. „Arra törekedtünk, hogy olyan témaköröket jelöljünk meg, amelyek az egyetemek profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási célokkal is összeegyeztethetők. Ilyen lehet az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban, vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, vagy éppenséggel az interneten megvalósuló jogszabálysértések” – mondta az interjúban Vízkelety Mariann.
*
Magyar állampolgárság nélkül is elérhető a támogatás
Vajdasági diákok is pályázhatnak az anyaország Igazságügyi Minisztériumának ötszázmillió forintos ösztöndíjprogramjára
Állampolgárságra való tekintet nélkül, vajdasági diákok is igénybe vehetik azt a magyarországi, ötszázmillió forintos ösztöndíjkeretet, amellyel a budapesti Igazságügyi Minisztérium igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését a vidéki egyetemeken folyó jogászképzés iránt.
Az anyaországi kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megerősítse a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. „Nem az a cél, hogy a tehetséges vidéki középiskolások a fővárosba jöjjenek, hanem az, hogy helyben is találjanak olyan egyetemet, ahol a tanulmányaikat megfelelő színvonalon tudják folytatni. A vidék megtartó erejének biztosítása az egyik kiemelt kormányzati cél” – nyilatkozta nemrég egy interjúban Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A tárcánál ötszázmillió forintos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre a vidéki egyetemek jogi karán tanuló fiatalok támogatására. „Trócsányi László tárcavezető úgy döntött, hogy ennek egy jelentős részét tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetőleg oktatásfejlesztési projektek támogatására fordítja” – tájékoztatott az államtitkár.
„Hasznos lehet, ha a diákok már a felvételi jelentkezésük beadásának pillanatában tudják, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttük. Az igazságügyi miniszter két típusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. Az elsőre az öt vidéki jogi kar tanulói pályázhatnak, és havi ötvenezer forintos ösztöndíjat jelent” – mondta az említett interjúban Vízkelety Mariann.
A SZABAD MAGYAR SZÓ MEGKERESÉSÉRE A BUDAPESTI IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KEDDEN ARRÓL TÁJÉKOZTATOTT BENNÜNKET, HOGY A NEMZETI KIVÁLÓSÁGI ÖSZTÖNDÍJAT AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGUKRA VALÓ TEKINTET NÉLKÜL MEGKAPHATJÁK A VIDÉKI EGYETEMEKEN TANULÓ HATÁRON TÚLI MAGYAR FIATALOK IS. EZ TEHÁT AZT JELENTI, HOGY AZ IDEI ŐSZI SZEMESZTERTŐL KEZDVE A BUDAPESTI EGYETEMEK DIÁKJAINAK KIVÉTELÉVEL, MINDEN MAGYARORSZÁGON TANULÓ VAJDASÁGI MAGYAR JOGÁSZHALLGATÓ IS JELENTKEZHET ERRE A TÁMOGATÁSRA, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY VAN-E MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGA, VAGY NINCS.
A diákok és szüleik az egyetemek honlapján tájékozódhatnak a részletekről, ugyanis nem egységes a szabályrendszer. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy „mindenhol mások a helyi adottságok, máshol húzódik meg a ponthatár, és ezen belül is különbözik az államilag finanszírozott és az önköltséges ponthatár”. Az Igazságügyi Minisztérium és az öt jogi kar vezetése ezért közösen kidolgozott egy szempontrendszert, egy módszertant, aminek alapján a pályázatokat elbírálják.
Mint Vízkelety Mariann elmondta, fontosnak tekintik azt is, hogy a jogászképzés színvonalának emelése ne csupán az ösztöndíjak segítségével történjen, hanem kutatási és oktatásfejlesztési projektek támogatásával is: „Ezt a pályázatot most másodízben hirdetjük meg, körülbelül 220-250 millió forintos kerettel. Ebben azonban már nemcsak a vidéki, hanem a budapesti egyetemek is részesülhetnek.” A kezdeményezés célja pedig az, hogy amennyiben a tárca egy-egy témát kormányzati és igazságügy-politikai szempontból is fontosnak tart, akkor támogatni tudja.
A kérdésre, hogy melyek lehetnek ezek a területek, az államtitkár elmondta, hogy Trócsányi László és a nyolc jogi kar vezetői megvitatták az igényeket. „Arra törekedtünk, hogy olyan témaköröket jelöljünk meg, amelyek az egyetemek profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási célokkal is összeegyeztethetők. Ilyen lehet az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban, vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, vagy éppenséggel az interneten megvalósuló jogszabálysértések” – mondta az interjúban Vízkelety Mariann.
(Szabad Magyar Szó, 2017. február 21.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése